Ipari kemencék PID irányítása

Hasonló dokumentumok
1. Holtids folyamatok szabályozása

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.

Önhangoló PID irányítás

ON-OFF (kétállású) hmérsékletszabályozás

Ipari mintavételes PID szabályozóstruktúra megvalósítása

Tartalom. Soros kompenzátor tervezése 1. Tervezési célok 2. Tervezés felnyitott hurokban 3. Elemzés zárt hurokban 4. Demonstrációs példák

Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium

Szervomotor pozíciószabályozása

Hurokegyenlet alakja, ha az áram irányával megegyező feszültségeséseket tekintjük pozitívnak:

Márkus Zsolt Tulajdonságok, jelleggörbék, stb BMF -

Proporcionális hmérsékletszabályozás

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,

Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével

Grafikus folyamatmonitorizálás

Gibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén

Hőmérsékleti sugárzás

Számítógépes gyakorlat Irányítási rendszerek szintézise

Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk

OMRON MŰSZAKI INFORMÁCIÓK OMRON

Dinamikus modellek szerkezete, SDG modellek

Irányításelmélet és technika II.

MECHATRONIKA Mechatronika alapképzési szak (BSc) záróvizsga kérdései. (Javítás dátuma: )

3. Fékezett ingamozgás

Tartalom. 1. Állapotegyenletek megoldása 2. Állapot visszacsatolás (pólusallokáció)

Holtsáv és kotyogás kompenzálása mechanikai irányítási rendszerekben

Az egységugrás függvény a 0 időpillanatot követően 10 nagyságú jelet ad, valamint K=2. Vizsgáljuk meg a kimenetet:

Egyenáramú szervomotor modellezése

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPOK. Erdei István Grundfos South East Europe Kft.

Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás.

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)

Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA

Lineáris leképezések. 2. Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y) = (x + y, x 2 )

Forgalmi modellezés BMEKOKUM209

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok


Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Irányításelmélet és technika II.

Haszongépj. Németh. Huba. és s Fejlesztési Budapest. Kutatási. Knorr-Bremse November 17. Knorr-Bremse

ANALÍZIS II. Példatár

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra

1. Homogén lineáris egyenletrendszer megoldástere

L-transzformáltja: G(s) = L{g(t)}.

Mechatronika alapjai órai jegyzet

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

A talajok összenyomódásának vizsgálata

2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség

Fázisátalakulások vizsgálata

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA FELADATOK. Különösen viselkedő oszcillátor vizsgálata

Területszámítás Ívhossz számítás Térfogat számítás Felszínszámítás. Integrálszámítás 4. Filip Ferdinánd

10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

1. Folyamatszabályozási alapok

Félvezetk vizsgálata

Analitikus térgeometria

Concursul Preolimpic de Fizică România - Ungaria - Moldova Ediţia a XVI-a, Zalău Proba experimentală, 3 iunie 2013

"Flat" rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Kovács Ernő 1, Füvesi Viktor 2

Differenciálegyenletek numerikus megoldása

Robotok inverz geometriája

Szerelési, üzemeltetési útmutató

Differenciálszámítás. 8. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Differenciálszámítás p. 1/1

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

Termoelektromos hűtőelemek vizsgálata

Második zárthelyi dolgozat megoldásai biomatematikából * A verzió

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a

Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz. 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását!

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 8.

Fizika A2E, 8. feladatsor

Algoritmusok Tervezése. 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék MOTOR - BOARD

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Tartalom. Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás

Irányítástechnika 2. előadás

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Nemlineáris programozás 2.

Egyváltozós függvények 1.

Axiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd!

Konvexitás, elaszticitás

Algoritmusok és adatszerkezetek 2.

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

Eseményalgebra. Esemény: minden amirl a kísérlet elvégzése során eldönthet egyértelmen hogy a kísérlet során bekövetkezett-e vagy sem.

Nehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával

i p i p 0 p 1 p 2... i p i

Sorozatok I. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

Nagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.

MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306

Matematika III. harmadik előadás

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

Átírás:

Ipari kemencék PID irányítása 1. A gyakorlat célja: Az ellenállással melegített ipari kemencék modelljének meghatározása. A Opelt PID tervezési módszer alkalmazása ipari kemencék irányítására. Az ipari kemencék szabályozási hurkának szimulációja. 2. Elméleti bevezet: 2.1. A kemence modellje Ellenállással melegített kemencék egyszersített matematikai modelljét a kemence hegyensúlya alapján lehet felírni: az ellenállás által termelt h egy része eltárolódik a kemence tömegében, a többi pedig a hvezetés jelensége alapján átadódik a környezetnek. 1 Ábra: Ellenállással melegített kemence vázlata Az ellenálláson termeldött h id alatt: 2 Q i = (1) ahol az ellenállás értéke, - az ellenállásra kapcsolt feszültség. A környezetnek leadott h id alatt:

Q = λ S( T T (2) S ext ) ahol S a kemence felülete, λ a felület hvezetési állandója, T a hmérséklet a kemencében, T ext a környezet hmérséklete. A kemence által tárolt hmennyiség: ahol M a kemence tömege, c a kemence fajhje. Q m = Mc (3) Az (1), (2), (3) alapján a kemence mködését az alábbi egyenlet írja le: Mc 2 = λ S( T Text ) + (4) Amint látható a modell nemlineáris (a hmérsékletváltozás négyzetesen függ a feszültségtl). Az ellenállás értéke a hmérséklet függvényében változhat. gyanakkor ez az összefüggés nem veszi figyelembe a rendszer holtidejét, ami nagy kemencék esetében nem elhanyagolható. Ezeket az érveket figyelembe véve a modell alapján végzett szabályozás nem biztosíthat megfelel eredményeket igényesebb szabályozás esetén. Az egyszerbb modellezés érdekében a rendszert linearizáljuk. eltételezzük, hogy a bemeneti feszültség egy négyzetgyök-vonó elemen keresztül éri el a kemencét, és tekintsük ezt a rendszer bemenetének: : = (5) A megközelít értéket behelyettesítve az (4) képletbe kapjuk a következ összefüggést: Mc = λ S( T Text ) + (6) Legyen a rendszer kimenete (T) a kemence és a környezet közötti hmérsékletkülönbség: eltételezve, hogy T ext konstans, kapjuk: T : = T (7) Mc λs T ext 1 T = λs + (8) Vezessük be az alábbi paramétereket: T k - a kemence idállandója, K k - a rendszer ersítése: T k Mc λs = (9)

K k 1 λs = (10) igyelembe véve az (7), (8) jelöléseket, a következ egyenletet kapjuk: T + T K k (11) k = Az (11) differenciálegyenletbl következik, hogy: T ( s) K k H ( s) = = ( s) T s + 1 k (12) A kemence modellezésénél a holti általában nem tudjuk elhanyagolni. A holtid az alábbi módon jelenik meg a rendszer modelljébe k ahol τ a holtid. Értékét mérésekkel állapíthatjuk meg. H K k τs k ( s) = e (13) Tk s + 1 2.2 Az Opelt tervezési módszer Számos olyan módszer létezik, amely a rendszer egységugrásra adott válasza alapján adja meg a szabályozó paramétereit. Ilyen hangolási módszer az Oppelt módszer, amely feltételezi, hogy az irányított folyamat elsfokú stabil rendszer, amely holtidvel is rendelkezik. Ebben az esetben az irányított folyamatot három paraméterrel jellemezhetjük: K ersítés, T idállandó, τ holtid. Az Oppelt módszer lényege, hogy a folyamat egységugrásra adott válasza alapján határozzuk meg ezen paramétereket, majd a folyamat paramétereinek ismeretében hangoljuk be a PID szabályozót. A stabil rendszer egységugrásra adott válaszát könnyen megkaphatjuk, hiszen ehhez csak arra van szükség, hogy a folyamatnak konstans egységnyi bemenetet biztosítsunk, miközben mérjük a kimenetet. Bizonyos folyamatoknál problémát jelenthet, hogy a K értéke túlságosan nagy, nem a mérhet tartományban van, az egységugrásra adott nominális kimenet, amely körül a szabályozás történik, sohasem éri el a K értékét. Ebben az esetben a K /T érték közelítleges meghatározására a rendszer válaszát egyenesekkel közelítjük. A 2 Ábra alapján az OAB háromszög hasonló az ACD háromszöggel, tehát: a τ K a OAB ACD = = (6.15) K T T τ

2. Ábra Egységugrásra adott válasz és approximációja egyenesekkel Nagy K értékek esetén a válasz alapján legkönnyebb a τ és az a paramétereket mérni. Ezért az Oppelt módszer esetén ezeket a paramétereket használjuk a PID paraméterek meghatározására. A különböz struktúrájú szabályozók esetén az alábbi paraméterválasztások javasoltak: 1 Táblázat Oppelt módszer hangolás P PI PID K P T i T D 1 a - - 0.8 a 3 τ - 1.2 a 2 τ 0.42τ Csak a P szabályozó nem garantálja a zérus állandósult állapotbeli hibát egységugrás alapjelre, ezért ha nagy pontosságú szabályozást szeretnénk, integrátort kell elhelyezni a szabályozóba. A szabályozási kör csillapítása a 1 Táblázat alapján ζ=0.25, ami miatt nagy túllövésre számíthatunk. 3. A mérés menete Legyen a (13) modell által leírt folyamat az alábbi paraméterekkel: K =0.05 T =10 másodperc (mp) τ=3 mp. eladatok: 1 - Tervezzünk P folyamatnak az Oppelt módszer alapján (1. Táblázat) 2 - Tervezzünk PI folyamatnak az Oppelt módszer alapján (1. Táblázat) 3 - Tervezzünk P folyamatnak az Oppelt módszer alapján (1. Táblázat) 4. - Teszteljük a kapott szabályozási rendszert úgy, hogy az alapjel 100 legyen. A PID szabályozás Matlab/Simulink tömbrajzát a 3 Ábra mutatja. A holtids rendszer viselkedését a sorban elhelyezett Transport Delay és Transfer unction blokkokkal szimuláljuk.

3 Ábra: Holtids rendszer PID szabályozásának Simulink modellje 5. Számítsuk ki az állandósult állapotbeli hibát és a túllövést a három tervezési esetben. Látható, hogy P szabályozó esetén az állandósult állapotbeli hiba jelents, tehát nem alkalmazható a feladat megoldására. A PID szabályozó garantálja a zérus állandósult állapotbeli hibát. Mindkét esetben jelents, 40% körüli túllövésre számíthatunk. 6 Ezt elkerülhetjük, ha az alapjelet nem egységugrásnak, hanem a szabályozás indításakor korlátosan növekv sebesség ugrásnak választjuk, majd amikor elérjük az elírt értéket, az alapjelet konstans értéken tartjuk. Módosítsuk úgy az alapjelet, hogy, alapjel 25 másodperc alatt lineárisan növekedj az elírt értékig. 4. Kérdések és feladatok: 4. Ábra: Szimulációs eredmény PID szabályozóval 1. Változtassuk a szabályozó ersítését PID szabályozás esetén. Milyen hatással van a szabályozási kör stabilitására. 2. P szabályozás esetén változassuk a szabályozási kör ersítését. Milyen hatással van az állandósult állapotbeli hibára. 3. Hasonlítsuk össze a szabályozási minségi jellemzket holtids és nem holtids rendszer esetén ugyanazzal a PID szabályozóval.