Hajózás mint a városi közlekedés eszköze Dományi Bálint okl. építészmérnök városfejlesztési vezető
Városfejlesztési trendek Mára szinte urbanisztikai közhellyé vált, hogy a sikeres nagyvárosok a vízpartjaik felé fordulva jelölik ki a fejlesztési akcióterületeket (Barcelona, Lyon, Hamburg, sőt Belgrád); komplex szemlélettel, a környezeti, szociális, gazdasági és infrastrukturális szempontok együtt kezelésével fejlesztenek; alapvető a minőségi közterek és a minőségi közösségi közlekedés együttes jelenléte; a meglévő értékekre építkezve az eredmény eléréséhez szükséges minimális beavatkozásokat hajtják végre, nem megaprojektekben gondolkodnak. 2
Várospolitikai célok Budapest 2030 - Célrendszer 8. cél: A Dunával együtt élő város 8.1. A Duna menti területek funkcióbővítése a barnamezős területek hasznosításával 8.2. A Duna természeti adottságainak kihasználása 8.3. A Duna partok elérhetőségének, közcélú hasznosításának megteremtése 8.4. A Duna part menti turisztikai és rekreációs területek fejlesztése és decentralizálása 8.5. A Duna menti közlekedési elemek elválasztó hatásának csökkentése 8.6. Gyalogos és kerékpáros kapcsolatok megteremtése a Duna szigeteivel 8.7. Szállodahajók kikötésének differenciált szabályozása, úszóművek elhelyezése 8.8. A Duna vízi útként történő jobb kihasználása 11. cél: Intelligens mobilitás 11.5. Városi hajózás fejlesztése A Duna Budapest fő fejlesztési tengelye. 3
Várospolitikai intézkedések Alapdokumentumok: Duna-koncepció (Budapest Duna-menti területeinek fejlesztési tanulmányterve és hasznosítási koncepciója) BKRFT felülvizsgálata (Balázs Mór program) Integrált településfejlesztési stratégia (ITS) Intézkedések: összefüggő sétány kialakítása a pesti belvárosi Duna-parton a kikötők rendezésével és a rakpart forgalomcsillapításával; a budai alsó rakpart mint észak-déli átmenő főútvonal fenntartása; Dunára nyíló közterek és parkok fejlesztése (Nehru part, Széchenyi tér, Batthyány tér) kisebb gyalogos-kerékpáros hidak építése a Duna-partok és a szigetek között (Népsziget, Óbudai-sziget, Margitsziget, Csepelsziget, Molnár-sziget); köztulajdonú szállodahajó-terminálok létrehozása (Bálna- Közraktárak, Szt. István park); kerékpáros főhálózat fejlesztése a Duna-partokon (EuroVelo 6); a villamoshálózat északi és déli irányú meghosszabbításai a Duna mentén (budai fonódó, V2); közforgalmú hajózás fejlesztése Budapesten belül és az agglomeráció felé. 4
Hajózás A budapesti gyakorlat: 2012-ben újraindított és bővített szolgáltatás (D11-D13 vonaljáratok); Hajók: a BKV kishajó-flottájának 80-as években épült 7 egysége; 9 felújított és új kikötő; 500 millió Ft beruházási költség. Tapasztalatok: népszerű városnéző és szabadidős szolgáltatás, de hivatásforgalomra alapvetően nem vált be; a közparkok és szigetek megközelítésére igen alkalmas; nehézkes, lassú kikötés; több megálló tulajdoni problémák miatt rosszul pozicionált (Petőfi tér, Batthyány tér); hajók utazósebessége alacsony; a flotta vegyessége üzemeltetési problémákat okoz; bizonyos kikötők alacsony vízállásnál nem elérhetők; városi forgalomban versenyképtelen követési (60p) és eljutási idők (65-80p) járművek egyáltalán nem, kikötők csak részben akadálymentesítettek; az utasszám nagyon erős szezonalitást mutat. 5
Működő példák Brisbane, Ausztrália Lakossága 2,2 millió fő (agglomerációval 3,3 millió) - Ausztrália 3. legnagyobb városa Belváros és üzleti negyed a meanderező Brisbane folyó partján Az 1990-es évek óta sétánnyá és kerékpárúttá alakított folyópart Kiterjedt elővárosi vasúthálózat, buszfolyosók az elővárosok irányába Vasút évi 50 millió, autóbusz évi 65 millió utas de 20% alatti modal split 6
Működő példák Brisbane, Ausztrália Városi hajózás: 1996-ban indult a vonalhajó-szolgáltatás (CityCat) 6 katamaránnal, 2013-ban 19 CityCat katamarán és 9 régebbi CityFerry egytörzsű átkelőhajó alkotja a flottát, a queenslandi tarifaközösség része, a városnéző útvonalat bejáró régi CityHopper hajók ingyenesen vehetők igénybe, a CityCat hajók 70 perc alatt teszik meg a teljes útvonalat a város északi és déli széle között (19 km, 15 megálló), csúcsidőben 7-10 perces követés, zónázó és betétjáratok, évi 6,5 millió utas (2008), ~5% részarány a tömegközlekedési utazásokból nem minden megálló önállóan akadálymentesített. Járművek (CityCat): 1996-2011 között épült járművek, 27 m hosszú, 7 m széles kompozit hajótest, altípustól függően 145-160 személyes utastér, dízelmotor, csavarhajtás, 25 kn/h (40 km/h) max. sebesség, 1 fős legénység. 7
Működő példák London, Nagy-Britannia Temze jelentősége az ipar hanyatlásával csökken Újjáéledés az 1980-as évektől (barnamezős területek a folyó mentén Docklands, Canada Water, Greenwich; belvárosi partok újjáélesztése Tate Modern, Globe, Millennium Bridge) 2012. évi olimpiai játékok nagy szezonális turisztikai igény Erős árapály, sekély folyómeder 8
Működő példák London, Nagy-Britannia Városi hajózás: Thames Clippers: üzleti alapon működő, magánkézben lévő közlekedési szolgáltató 1999-ben indult a vonalhajó-szolgáltatás, 2013-ban 13 gyors katamarán alkotja a flottát, nem a nagy-londoni tarifaközösség része, de az Oyster Card érvényes rá speciális díjszabással, a hajók 80 perc alatt járják be a Putney - Woolwich útvonalat (28 km), 4 átlapoló viszonylat, csúcsidőben 10 perces közös követés, esti városnéző járatok és rendezvényhajók, évi 2,1 millió utas (csekély részesedés) árapályt követő, akadálymentesített megállók. Járművek (River Runner): 1999-2007 között épült katamaránok, 38x9 és 32x8 m-es acél hajótest, típustól függően 138-220 személyes utastér, kávézó a fedélzeten, 2 dízelmotor, csavarhajtás, 32 kn/h (55 km/h) max. sebesség, 2 fős legénység. 9
Működő példák Rotterdam-Dordrecht, Hollandia Rajna-Maas torkolatvidék: a Randstad konurbáció déli peremterülete Folyami teherhajózás tradicionális útvonala, évszázadok óta jól kiépített infrastruktúrával Rotterdam: Hollandia legfontosabb gazdasági-pénzügyi központja, lakossága 660.000 fő (agglomerációval 1,1 millió) Dordrecht: népszerű turisztikai célpont, Hollandia legősibb városa, lakossága 110.000 fő 10
Működő példák Rotterdam-Dordrecht, Hollandia Városi és regionális hajózás: Aqualiner és Waterbus: üzleti alapon működő, magánkézben lévő közlekedési szolgáltatók együttműködése, 1999-ben indult a szolgáltatás, 2013-ban 13 hajó (ebből 11 gyorskatamarán) alkotja a flottát, teljesen integrált díjszabás: 2011 óta érvényes rá az összholland OV chipkártya, ingyenes kerékpárszállítás, 20 km hosszú Rotterdam-Dordrecht viszonylat, melyhez 2+4 ráhordó viszonylat csatlakozik a két végponton, csúcsidőben 8 perces közös követés, 58 perc menetidő, évi 1,5 millió utas, fele-fele ingázó és kiránduló. Járművek: változatos flotta, 1999-2011 között épült hajók, típustól függően 130-200 személyes utastér, kapacitív kerékpárszállítási lehetőségek, 25 kn/h (40 km/h) max. sebesség, dízel meghajtás. 11
Következtetések Erősségek Értékes kiegészítője a szárazföldi gerinchálózatnak, különösen szigetek kiszolgálásában és két part között átlósan közlekedő átkelőjáratként. Kötöttpályás jellege és a pálya kapacitása miatt nagy utastömeg szállítására alkalmas, torlódás nem fenyegeti. Rugalmas viszonylatszervezés lehetséges. A városi közlekedésben megszokottnál komfortosabb, extra szolgáltatásokat kínáló utastér alakítható ki. Hosszú élettartamú járműszerkezetek (40< év). Lehetőségek A hivatásforgalmi és városnéző jellegű kialakítás keverése javíthatja a völgyidőszaki kihasználtságot. Ellátatlan területek szolgálhatók ki a szuburbanizáció veszélye nélkül. Összetettségében, szolgáltatási színvonalában, arculatában mintaértékű rendszer építhető ki. Az agglomerációs kötöttpályás fejlesztésekhez képest töredék költséggel, gyorsabban létrehozható. Gyengeségek A közvetlen folyómenti utazásokat leszámítva rá- és elhordást igényel, nem nyújt közvetlen eljutást. Belsőégésű motorral igen nagy fogyasztás. A jármű minden esetben költséges konstrukció. A magas üzemeltetési költségek miatt piaci alapon aligha életképes, mindenképpen támogatást igényel. Veszélyek A magyar jog felkészületlen a korszerű, kapacitív közforgalmú hajózás szabályozására. Jármű, kikötő és karbantartó bázis összehangolt fejlesztése szükséges bonyolult projekt számos buktatóval. Romló energiaellátási feltételek mellett gazdaságtalanná váló üzem. 12
További lépések I. Megvalósíthatósági tanulmány (folyamatban): határidő 2014.01. hó; generáltervező a Közlekedés Kft.; fővárosi forrásból; célja a majdani projekt műszaki tartalmának és gazdasági mutatóinak meghatározása; az első teljes körű elemzés e tárgyban. II. Fővárosi döntés a projekt kidolgozásáról (2014 Q1) III. Projekt előkészítése, tervezés (2014 Q1 2014 Q3) IV. Európai uniós pályázat benyújtása és elbírálása (2014 Q3 2015 Q4) V. Tendereztetés (2015 Q1 2015 Q2) VI. Járművek szállítása, kikötők és karbantartó létesítmények kivitelezése (2015 Q3 2016 Q3) 13
Műszaki elvárások Hajópark: környezetkímélő, jól manőverezhető, kis merülésű és minimális hullámkeltésű, gyors kikötésre alkalmas, a városi közlekedés más járműveihez hasonló belső terű (akadálymentesített) katamaránok, melyek városnéző funkcióra is alkalmasak. Kikötők: a partról és más járművek megállói felől kényelmesen elérhető, zárt peronkapukon át megközelíthető, gyors utascserét elősegítő kialakítású, részben fedett úszóművek, melyek a hajókkal együtt a városkép jellegezetes, modern elemei. Minden kiszolgáló létesítmény az úszóműre kerül. Víziút: szükséges minimális mértékű mederrendezés meghatározása az évi 48-50 hetes üzemhez. Díjszabás: vizsgálandók a tarifaközösség lehetőségei. Hálózat: Változattól függően Budapest külső és belső városrészeire, esetleg az agglomerációra egyaránt kiterjedő hálózat a mainál több, jobban pozicionált kikötővel; városban 10-20 perc, kívül 30-40 perc csúcsidei követés. 14
Köszönöm a figyelmet! 15