Makropénzügyek 2. Bankrendszer 3-4. ea.
Bankrendszer 2.1. A pénzteremetés folyamata
Kereskedelmi bank Kereskedelmi bankok alapvető jogosultságai (törvényi felhatalmazás) Betétgyűjtés Számlavezetés Hitelnyújtás Elkülönítés más pénzügyi közvetítőktől Pénzteremtés vagy pénzújraelosztás Direkt és indirekt közvetítés Jegybankképes ügyfél A funkciók keveredése LCBG Glass-Steagall Act
Pénzaggregátumok MB vagy M0: Monetáris bázis (jegybankpénz) forgalomban levő bankjegyek és érmék banknál levő bankjegyek és érmék banki tartalékok M1: Szűk értelemben vett pénz (tranzakciós pénz) forgalomban levő bankjegyek és érmék látraszóló számlák készpénzre beváltható csekkek nem monetáris intézményeknél vezetett látra szóló számlák M2: Tágabb értelemben vett pénz (tranzakciós pénz + kvázi pénz) M1+határidős és lekötött számlák (idő és összeg limittel) M3: Széles értelemben vett pénz M2 + pénzpiaci alapokban levő számlák, letéti jegyek és hasonló banki értékpapírok, nagyösszegű és hosszabb időre lekötött számlák, egyéb
Pénzaggregátumok növekedése
Pénzteremtő műveletek Pénzteremtés alapvetően olyan tranzakció, amely jóváírással jár az ügyfél számláján, a bank mérlegfőösszege növekszik a pénzteremtés által Pénzteremtő művelet Hitelnyújtás Értékpapír vásárlás Devizavásárlás (aranyvásárlás) Kamatjóváírás Jegybank vs kereskedelmi bank pénzteremtése Készpénz, számlapénz Készpénzkibocsátásra csak a jegybank jogosult Tartalékszámlákon levő jegybankpénz ellenében, a készpénzigénynek megfelelően Kereskedelmi bank pénzteremtése lehetséges jegybankpénz ellenében is Készpénzbefizetés, beérkező átutalás
Folyószámla műveletek Esemény Ügyfélszámla Bank eszköz Hatás Készpénz befizetés jóváírás Trezor készpénz növekszik Pénzteremtés Beérkező átutalás jóváírás Tartalékszámla növekszik Pénzteremtés Deviza vásárlás jóváírás Deviza növekszik Pénzteremtés Hitelnyújtás jóváírás Hitel növekszik Pénzteremtés Értékpapír vásárlás jóváírás Értékpapír növekszik Pénzteremtés Kp felvétel terhelés Trezor készpénz csökken Pénzmegsemmisülés Kimenő átutalás terhelés Tartalékszámla csökken Pénzmegsemmisülés Deviza eladás terhelés Deviza növekszik Pénzmegsemmisülés Hiteltörlesztés terhelés Hitel csökken Pénzmegsemmisülés Értékpapír eladás terhelés Értékpapír csökken Pénzmegsemmisülés
Műveletek hatása a kétszintű bankrendszerben Átutalás más bankhoz Eszközök A bank Források JB szla -100 X ügyfélszla -100 B bank Eszközök Források JB szla +100 Y ügyfélszla +100 Eszközök Jegybank Források A Bank szla -100 B Bank szla +100
Kereskedelmi bank likviditása A kereskedelmi banknak az ügyféligények teljesítéséhez kellő tartalékokkal kell rendelkeznie Elégséges tartalékszámla állomány az átutalásokhoz Kellő készpénz a készpénzfelvételi igények kielégítésére Azaz jegybankpénzben likvidnek kell lennie A jegybank a kereskedelmi bankokkal üzletelve teremt számlapénzt azok tartalékszámláin készpénzigényeket a tartalékszámlával szemben elégíti ki
Pénzteremtés exogén levezetés MB jegybankpénz mekkora pénzteremtésre ad lehetőségére? Bank 1 Eszközök Források Tartalékszámla MB Betét MB A banki összes tartalék a kötelező tartalék és a szabad tartalék összege: R = RR+ER r=r/d; rr=rr/d; er=er/d; r=rr+er er legyen =0; akkor r-rr, kötelező tartalék rr MB Banki hitelnyújtás a szabad tartalékok terhére Bank 1 Eszközök Források Tartalékszámla MB Betét MB Hitel (1-rr) MB +(1-rr) MB Hitelt az ügyfél felhasználja, a maradék állomány Bank 1 Eszközök Források Tartalékszámla rr MB Betét MB Hitel (1-rr) MB
Pénzteremtés exogén levezetés a 2. banknál az ügyfélszámla és a tartalék állomány is (1-rr) MB vel növekedett. Bank 2 Eszközök Források Tartalékszámla (1-rr) MB Betét (1-rr) MB a bank ezt felhasználva (1-rr) (1-rr) MB hitelt tud nyújtani (szabad tartalékok terhére) Bank 2 Eszközök Források Tartalékszámla (1-rr) MB Betét (1-rr) MB Hitel (1-rr) (1-rr) MB +(1-rr) (1-rr) MB a hitel összegét az ügyfél felhasználja. egy másik bankhoz kerül, újabb hitelnyújtást tesz lehetővé, a 3. lépcsőben ezúttal (1-rr) 3 MB értékben.
Pénzmennyiség exogén levezetés Pénzmennyiség az 1. lépcső után MB Pénzmennyiség az 2. lépcső után MB+(1-rr) MB Pénzmennyiség az 3. lépcső után MB+(1-rr) MB+(1-rr) (1-rr) MB Pénzmennyiség teljes növekménye M = MB+(1-rr) MB+(1-rr) 2 MB+... + (1-rr) n MB azaz M = MB rr Összegezve, MB jegybankpénz M = MB rr pénzkínálatot eredményez
Hitelmultiplikátor Hitel / jegybankpénz Multiplikátorok ha nincs készpénzigény és er=0, akkor az értéke 1 1 hm = rr és Pénzmultiplikátor pénzmennyiség és a jegybankpénz mennyiségének hányadosa ha nincs készpénzigény és er=0, akkor az értéke, m = M MB 1 rr
Részleges tartalékkal működő bankrendszer r=rr=20%, a felvett hitelt teljes egészében tovább utalják Bank Betét Hitel Tartalék 1. Bank 100,0 80,0 20,0 2. Bank 80,0 64,0 16,0 3. Bank 64,0 51,2 12,8 4. Bank 51,2 41,0 10,2 5. Bank 41,0 32,8 8,2 6. Bank 32,8 26,2 6,6 7. Bank 26,2 21,0 5,2 8. Bank 21,0 16,8 4,2 9. Bank 16,8 13,4 3,4 10. Bank 13,4 10,7 2,7 Mindösszesen 500 400 100
Pénzteremtés endogén levezetés A gazdaság pénzigényének ellátásához mennyi jegybankpénzre van szükség? Gazdaság M összegű hitelre tart igényt, ami üzletszerűen megalapozott Kereskedelmi bankok tartalék igénye MB=rr M MB rr átrendezve M = pénzkínálatot jelent
Exogén vs endogén megközelítés Exogén Rendelkezésre álló jegybankpénz függvényében mennyi hitelt nyújthat a kereskedelmi bank A pénz külső adottság (exogén) a gazdaság számára, mivel nem (kizárólag) belülről határozódik meg, hanem a jegybank által, a kereskedelmi bankok ezt a jegybanki döntést követik le a hitelezéssel Pénz aktív Endogén Nyújtott hitelek milyen likviditási igényt (jegybankpénz iránti igényt) generálnak Gazdaság aktív, a pénz keletkezése endogén, a belső folyamatok eredménye, jegybank a követő
Két téveszme Téveszmék 1. A bankok a hozzájuk elhelyezett betéteket kölcsönzik tovább 2. A pénz a jegybankpénz multiplikálódásaként jön létre, a hitelek és betétek eredője a jegybankpénz Valóság A pénz eredete a kereskedelmi bankok hitelnyújtása A hitelnyújtás eredményeképpen azonos összegben betét jön létre Ennek eredményeképpen keletkezik a pénz, nem pedig pusztán a gazdaság megtakarítási döntésének a következménye A modern gazdaságban a jegybankok nem is a pénzmennyiség direkt szabályozására törekednek
Pénzteremtésben résztvevő szereplők Kereskedelmi bankok Felelős üzletpolitika Likviditás menedzsment Gazdasági szereplők Készpénztartási igények Hitelkereslet Megatakarítási döntések Jegybank Tartalékolási szabályok Nyíltpiaci műveletek Kamatok Várakozások Költségvetés Fiskális politika, adósságfinanszírozás Külföld Tőkeáramlás
A pénzteremtés hatásai A hitelnyújtás tovagyűrűzése Multiplikatív bevétel a gazdaságban Pénztulajdon (megtakarítások) mögött adósság áll A rendszer képtelen a zsugorodásra a hitelpénzrendszer szűkülése csődökkel / vagyonvesztéssel jár M t+1 =Mt(1+i Ht - i Bt )>M t
Jegybank kontrollja Jegybankpénz nagysága, tartalékolás a monetáris bázis növelése vagy a kötelező tartalékráta csökkentése lehetőséget teremt a bankok számára és egyben ösztönzi őket a hitelezés növelésére, de nem közvetlenül eredményezi a pénzkínálat bővítését Konvencionálisan a rövid lejáratú kamatokon keresztül irányít a jegybank nem jegybankpénzből történik a hitelezés de nincs hitelezés jegybankpénz nélkül a jegybank a jegybankpénz monopolisztikus szállítója, így az árazását meghatározhatja rövid pénzpiaci kamatokat közvetlenül meghatározza, ezzel befolyásolja a teljes piaci kamat- és hozamvertikumot, a hitelkínálatot és keresletet vagyis a kamatpolitikával hat a pénzkínálatra és ebből következik a jegybankpénz mennyiségi igénye (fordított oksági viszony) A pénzteremtésnek tovagyűrűző hatásai vannak a gazdaságra
Makro likviditás - jegybank Pénzmennyiség szabályozás a monetáris politikai célok függvényében, alárendelten MB= banki likviditás összege + forgalomban levő kp Kötelező tartalékolás pénzpiaci volatilitást csillapító puffer Pénzkínálat bővítése összhangban legyen fő céljával az alacsony és stabil inflációval, a gazdaság növekedéséhez szükséges monetáris keretek biztosítása mellett Kapcsolat az államháztartással A költségvetés számláját a jegybank vezeti Ebből következő monetáris likviditás fluktuációját menedzseli a jegybank Monetáris finanszírozás tilalma Állampapírok Nyitott gazdaság esetén a pénzzel szemben hitel helyett deviza is állhat Feltörekvő országok: beáramló tőke és a devizatartalékok ügye Greenspan Guidotti-szabály: a devizatartaléknak fedeznie kell a rövid külső adósságot, hogy a külső finanszírozás hirtelen leállása esetén is képes legyen az ország a lejáró külső adósság finanszírozására Sterilizálás költsége és formája A kereskedelmi banki hitel mögött devizatartozás is állhat, a nemzetközi fizetőképesség romlása credit crunch-al járhat
Monetáris vs értékpapír alapú állami finanszírozás Monetáris finanszírozás jegybank hitelez a kormánynak pénzmennyiség bővülés a kormányzat döntésének függvényében jegybank mérlegében nem keletkezik piacképes eszköz inflációhoz vezet Értékpapír-piaci finanszírozás befektetők hiteleznek a kormánynak pénzmennyiség bővüléssel nem jár együtt, tehát pénzmennyiség változása a monetáris hatóság jegybank döntésétől függ ha a jegybank saját döntés alapján vásárol is állampapírt, akkor is piacképes eszköz kerül a mérlegébe nem vezet közvetlenül inflációhoz
Pénzmultiplikátor felbontása c=c/d; r=r/d; rr=rr/d; er=er/d M=D+C M=D+c D M m = MB MB=R+C MB= rr D + er D + c D + c 1 c m= m = 1+ rr+ er+ c r + c Banki tartalékolási igények hatása er m Gazdaság készpénztartási igények változása c m Gazdaság megtakarítási portfoliójának változása - hatással lesz a banki tartalékolási igény mértékére - a különböző pénzaggregátumok eltérően változnak
[1] Ellentétesirányúbefolyásolótényezőtermészetesenellentétesirányúhatástváltki,mindentényezőnélcsakazegyikiránytmutatjukbe. Pénzkínálatot befolyásoló tényezők Szereplő Befolyásoló tényező Pénzkínálatra gyakorolt hatás Jegybank Hitelnyújtás a bankok részére Értékpapírok vásárlása Devizatartalékok növelése Kamatok csökkentése Sterilizáció Intervenció a hazai valuta védelmében Kötelező tartalékráta emelése Kereskedelmi bank Szabad tartalékok növelése Hitelkondíciók szigorítása Hitelfelvétel a jegybanktól Kormányzat Kiadások növekedése külső eladósodásból Gazdaság Készpénztartás növekedése Tartós betétek állományának növelése Hitelkereslet visszaesése
Részleges tartalékkal működő banktevékenység Kereskedelmi bankok tartalékigénye: ügyfélkörön kívüli felhasználás utalás másik bankhoz várható igények összege zéró, napi ingadozással betétkivonás készpénz igénnyel, szezonális A bankok a likviditási igények kielégítésére elegendő, de lehető legkisebb szinten igyekeznek tartani a tartalékokat a trezorban levő pénz nem dolgozik optimalizálás Miért lehet részleges tartalékkal működő bankrendszer? készpénzfelvételi igény a pénzmennyiség töredékére az állomány többi része a bankok egymás közötti elszámolási rendszerében mozog a bankközi piacon lehetőség van a likviditás megszerzésére pénzpiac jegybank képes a likviditás befolyásolására, illetve végső hitelnyújtóként a rendszer működését képes biztosítani baj esetén
Kereskedelmi bankok likviditás menedzsmentje Bankközi piac bankközi hitelek repo ügyletek swap ügyletek kapcsolat a tőkepiaccal értékpapír kibocsátás dezintemediáció erősödése a hagyományos banki kockázatkezelésen túlnyúló elemeket igényel nagykereskedelmi bankmodell Jegybanki kapcsolat tartalékolás periodikus átlag nyíltpiaci műveletek rendelkezésre állás lender of last resort
A modern pénz endogén Erős vs gyenge felfogás Fejlett pénzpiacokon a bankok mindig megtalálják a forrásszerzés módját Gyenge verzióban az alkalmazkodó jegybanki magatartás biztosítja ezt Kritikák A részleges tartalékkal működő bankrendszerben a jegybank lehetőségei túlságosan korlátozottak Banki túlzott kockázatvállalás megakadályozása nem lehetséges Eszközárbuborékok A jegybank erkölcsi kockázata Too big to fail Credit crunch Tőkemegfelelési szabályok Önszabályozás ereje Bázeli szabályok