Károli Gáspár Református Egyetem Pénzügytan 3. A monetáris rendszer működése. Homolya Dániel KRE-ÁJK Közgazdasági Tanszék

Átírás

1 Károli Gáspár Református Egyetem Pénzügytan 3. A monetáris rendszer működése Homolya Dániel KRE-ÁJK Közgazdasági Tanszék *Pulay Gyula korábbi előadását felhasználva november 7. 1

2 Miről lesz ma szó? A monetáris (al)rendszer intézményei A monetáris hatóság feladatai A jegybanki függetlenség A pénzmennyiség szabályozásának jelentősége A monetáris politika cél- és eszközrendszere A kereskedelmi bankok funkciói + téma: Átvezetés a pénzügyi piacokra 2

3 1. A monetáris rendszer intézményei Kétszintű bankrendszer A rendszer csúcsán: monetáris hatóság (jegybank, központi bank) alsó szintjén: a kereskedelmi bankok és a nem banki pénzintézetek (takarékszövetkezetek, jelzálogbankok, befektetési alapok) 3

4 2. A monetáris hatóság funkciói: összefoglalás Emisszió (készpénzkibocsátás) A kétszintű bankrendszer létrejötte óta a jegybank rendelkezik a bankjegykibocsátás, a hitelpénzrendszer létrejötte után a készpénz kibocsátás monopóliumával. Bankok bankja: bankok nála vezetik számlájukat Az állam bankja: államkincstár nála vezeti a számláját A nemzetközi devizatartalékok kezelője Szabályozás Felvigyázás Kutatás, elemzés, kommunikáció 4

5 Áttekintés: Jegybanki mérleg 5 Forrás: Sajtóközlemény az MNB statisztikai mérlegéről a szeptemberi előzetes adatok alapján

6 2.1 A monetáris hatóság funkciói: Készpénz kibocsátás gazdaság készpénz-keresletének kielégítése érdekében döntés címletkínálatáról, bankjegyeket, érméket gyártat és hoz forgalomba, valamint készpénzkészleteket tart; ellenőrzi a forgalomban lévő készpénz minőségét, kiselejtezi az elhasználódott fizetőeszközöket; gondoskodik a bankjegyek és érmék hamisítás elleni védelméről; szabályozza, ellenőrzi és szakmailag támogatja a jegybankon kívüli készpénzforgalmazás és -feldolgozás folyamatait. 6

7 2.1 Készpénz kibocsátás: Magyar kitekintés Forrás: MNB Monetáris statisztika MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról, november 7

8 2.2 A monetáris hatóság funkciói: Bankok bankja vezeti a bankrendszer szereplőinek számláját, kielégíti a bankok készpénz igényét, kötelező tartalék elhelyezését írja elő számukra, a bankrendszer számára likviditást biztosít, bizonyos helyzetekben külföldi forrásokat közvetít, amelyet refinanszírozás keretében hitelez tovább a bankrendszer szereplőinek, betölti a végső hitelező (végső mentsvár) funkcióját, vagyis egyes bankok, vagy a bankrendszer illikviditása esetén hitelt nyújt azok számára. 8

9 2.2. Hitelintézeti kitettségek az MNB-nél jan..04 aug..04 márc..05 okt..05 máj..06 dec..06 júl..07 febr..08 szept..08 ápr..09 nov..09 jún..10 jan..11 aug..11 márc..12 okt..12 máj..13 dec..13 júl..14 febr..15 szept Egyéb monetáris pénzügyi intézményeknek nyújtott hitel Eszközök összesen Értékpapírok Egyéb monetáris pénzügyi intézményektől származó források 9 Forrás: Sajtóközlemény az MNB statisztikai mérlegéről a szept. (jobb alsó) előzetes adatok alapján. Az MNB előzetes mérlegének ábrakészlete. Monetáris statisztika

10 2.3. A monetáris hatóság funkciói: az állam bankja Vezeti a központi költségvetés és/vagy annak fontosabb szereplőinek (államkincstár, államadósság kezelő intézmény stb.) elszámolási számláit. E funkció korábban az állam hitelezésére is kiterjedt. A mai gyakorlat szerint a költségvetési hiányt jegybanki hitel helyett a tőkepiacokról finanszírozzák. Az államadósság menedzselése szintén más állami intézmény (Állami Adósságkezelő Zrt.) feladata lett. 10

11 dec..04 jún..05 dec..05 jún..06 dec..06 jún..07 dec..07 jún..08 dec..08 jún..09 dec..09 jún..10 dec..10 jún..11 dec..11 jún..12 dec..12 jún..13 dec..13 jún..14 dec..14 jún Az MNB, mint állami számlavezető mrd HUF mrd HUF Forint Deviza 12 havi mozgóátlag Forrás: Központi kormányzat betétei az MNB-nél. MNB Monetáris statisztika 11

12 2.4. A monetáris hatóság funkciói: A nemzetközi tartalékok kezelése A külső adósság monitoringja Nemzetközi tartalékok: az ország külső fizetőképességének fenntartásához szükséges gyorsan mozgósítható tartalék arany, olyan külföldi törvényes fizetőeszközök, amelyek betöltik a tartalékvaluta szerepét. tartalékvalutára szóló rövidlejáratú követelések Intervenció:devizapiaci beavatkozás a jegybank által kívánatosnak tartott devizaárfolyam érdekében. Eszközei: a spekuláció adminisztratív korlátozása, a deviza eladása/vétele (közvetlen devizapiaci intervenció) közvetetten jegybanki alapkamatláb változtatása, a jegybank elnök nyilatkozata. 12

13 Az MNB nemzetközi tartalékai 13 Forrás: Nagy Márton Palotai Dániel: A devizatartalék fokozatosan csökkenthető

14 jan..04 júl..04 jan..05 júl..05 jan..06 júl..06 jan..07 júl..07 jan..08 júl..08 jan..09 júl..09 jan..10 júl..10 jan..11 júl..11 jan..12 júl..12 jan..13 júl..13 jan..14 júl..14 jan..15 júl..15 Az MNB nemzetközi tartalékai 2014/2015 FX hitel és elszámolás fókuszban Devizatartalék (milliárd euró) Tartalék (millárd euró) Forrás: MNB 14

15 2.5 A monetáris hatóság funkciói: Fizetési rendszer, felvigyázás és információgyűjtés A monetáris hatóság szabályozza: a belföldi fizetési rendszert, a hitelintézetek pénzügyi statisztikai adatszolgáltatását, nem teljes konvertibilitás esetén a devizagazdálkodást és a devizaátváltást. Felvigyázás (oversight): A fizetési rendszer és a pénzügyi rendszer egésze stabilitásának figyelemmel kísérése. A monetáris hatóság a felsorolt feladatai eredményes ellátása érdekében széleskörű kutatási, kockázatkezelési, statisztikai és kommunikációs tevékenységet folytat. 15

16 Pénzügyi rendszer stabilitása ~ Gömböc Gömböc: olyan homogén test, amelynek pontosan egy stabil és egy instabil egyensúlyi helyzete van A pénzügyi rendszer is ilyen (vö. bankroham, nem bankroham egyensúly) VIDEÓLINK 16

17 Magyarországi fizetési rendszer, mint speciális hálózat Magyarországi fizetési infrastruktúra (BKR + VIBER): Központi bank és bankok/ hitelintézetek közötti hálózat Forrás: MNB 17

18 3. A jegybanki függetlenség A jegybanknak, mint a monetáris politikáért felelős szervnek megfelelő szabadsággal és önállósággal kell rendelkeznie a monetáris politikai döntések meghozatalához mind személyi, mind pénzügyi, mind szakmai szempontból. (Az EU alapszerződésébe foglalt kritérium.) Személyi függetlenség: pl. a jegybank elnökét a kormányzati ciklusnál hosszabb időtartamra nevezik ki, politikai alapon nem mozdítható el. Pénzügyi függetlenség: működése nem függ a központi költségvetési támogatás nagyságától. Szakmai függetlenség: a monetáris politikai döntésekbe más szerv (pl. országgyűlés, kormány) nem szólhat bele. 18

19 4.1 A pénz mennyiségi elmélete (1) Kiindulási pont: a pénz alapvetően tranzakciós eszköz A pénz forgási sebessége = nominál jövedelem /pénzmennyiség Képletben: V= (P*Y)/M, ahol P = árszínvonal Y = reáljövedelem (reál GDP) M = pénzmennyiség A pénzmennyiség képlete:m = P*Y/V A reál GDP képlete:y = (M*V)/P Az árszínvonal képlete P = (M*V)/Y (Gyakorlatban felléphetnek korlátok) 19

20 4.1. A pénz mennyiségi elmélete (2) A gazdasági szereplők likviditásának biztosítása A pénzmennyiség képlete: M = P*Y/V Jelentése: A pénz iránti keresletet a reálgazdaság növekedése, az árszínvonal alakulása és a pénz forgási sebessége határozza meg. Következmény: a pénz mennyiségének igazodnia kell a reálgazdaság igényeihez. Ennek figyelemmel kísérése jelenleg is a jegybank egy alapvető feladata. 20

21 4.1. A pénz mennyiségi elmélete (3) A reálgazdaság élénkítése A reál GDP képlete:y = (M*V)/P Jelentése: a reál gazdasági növekedést befolyásolja a pénz mennyisége, forgási sebessége és az árszínvonal alakulása. Következmény: a pénzmennyiség és az árszínvonal megfelelő szabályozásával a reálgazdasági növekedés (esetleg) élénkíthető, illetve visszafogható. Jelenleg a monetáris politikának ez a korábbi célja háttérbe szorult, mivel erőltetett alkalmazása a tapasztalatok szerint az infláció felgyorsulásához vezetett. Egyúttal előfordulnak súrlódások (pl. hitelkínálati korlátok, szabályozás) A jegybanki alapkamat meghatározásán keresztül a monetáris politika komoly hatást gyakorol a gazdaság működésére. 21

22 4.1. A pénz mennyiségi elmélete (4) Az árstabilitás biztosítása Az árszínvonal képlete P = (M*V)/Y A pénzmennyiség növekedése serkenti, a reáljövedelmek növekedése pedig mérsékli az inflációt. Következmény: a reáljövedelmek növekedésével arányosan bővülő pénzmennyiség elősegíti az árstabilitást. Jelenleg az árstabilitás előmozdítása a jegybankok elsődleges feladata. 22

23 4.2. A pénzmennyiség aggregátumai (1) Monetáris bázis: M0 = a jegybanknál lévő készpénz és tartalékok Szűk értelemben vett pénzmennyiség: M1 = bankrendszeren kívüli készpénz + látra szóló betétek Teljesen likvidek (azonnal és korlátlanul felhasználhatóak) Kvázipénz (majdnem pénz) = lekötött betétek + devizabetét Tágabb értelemben vett pénz: M2 = M1 + lekötött betétek + devizabetétek 23

24 4.2. A pénzmennyiség aggregátumai (2) M3 = M2 + pénzintézeti értékpapírok (letéti jegyek, befektetési jegyek, takaréklevelek, banki kötvények) M4 = M3 + bankrendszeren kívüli államkötvényállomány A központi bank az M1, M2 és M3 pénzmennyiség aggregátumok befolyásolásával tudja szabályozni a kereskedelemi bankok pénzteremtési képességét, hajlandóságát. 24

25 5. A monetáris politika célrendszere (1) A monetáris politika a monetáris hatóság által kitűzött célok és e célok elérését biztosító eszközök kombinációja. A monetáris politika alapvető küldetése, hogy a gazdaság likviditásigényéhez igazítsa a pénzteremtést. (A pénzkínálat nem automatikusan igazodik a gazdaság pénzigényéhez. Az illeszkedés biztosítása a monetáris hatóság feladata.) A gazdaságpolitika egészének legfontosabb célja a társadalmi jólét növelése (a hosszú távon fenntartható, stabil gazdasági növekedés biztosítása.) A jegybank ezt azzal tudja támogatni, ha kiszámítható és hiteles monetáris politikájával az inflációt alacsony szinten tartja. 25

26 5. A monetáris politika célrendszere (2) A hazai jegybanktörvény is elsődleges célként az árstabilitás elérését és fenntartását írja elő az MNB számára, összhangban a széles körben elterjedt nemzetközi gyakorlattal és az Európai Unió jogszabályaival től érvényes középtávú inflációs cél: a fogyasztói árszínvonal 3 százalékot meg nem haladó növekedése. A fejlett európai országokban az árstabilitást jellemzően 2 százalék körül határozták meg. 26

27 5. A monetáris politika célrendszere (3) A monetáris politikai célok hierarchiába rendezhetők: végső cél, közbülső célok (nominális horgonyok), operatív célok. A közbülső célok: a pénz mennyisége, a valutaárfolyam. Az operatív célok olyan célváltozók, amelyekre a monetáris hatóságnak közvetlen hatása van: pénzpiaci hozamok, (diszkont kincstárjegy kamata, jegybanki alapkamat). A magyar monetáris politika operatív célja a három hónapos pénzpiaci kamatokra vonatkozik. Ezt a MNB jelenleg a háromhavi futamidejű kötvényének/ betétnek irányadó kamatával (2015. szeptembere előtt kéthetes), azaz a jegybanki alapkamattal befolyásolja. Az erre vonatkozó döntéseket a Monetáris Tanács hozza. A jegybank heti egy alkalommal, fix kamatú aukció keretében bocsát ki háromhavi futamidejű MNB-betétet ügyfelei részére (korábban a kéthetes volt a fixkamatozású, most az változó kamatozású tender). A jegybanki partnerek szabadon, mennyiségi korlát nélkül dönthetnek arról, hogy az aukciók keretében mennyi kötvényt vásárolnak. 27

28 5. A monetáris politika célrendszere (4) Alapkamat Monetáris politikai eszköztár Rövid pénzpiaci hozamok Forrás: MNB Inflációs előrejelzés (inflációs célkövetésnél) (esetleg lehet árfolyam, pénzmennyiség) Megvalósult infláció (jelenlegi cél Magyarországon 3 százalék) 28

29 A monetáris politika eszközei Direkt eszközök Közvetlenül befolyásolják a pénzmennyiséget, és csak közvetett módon befolyásolják a kamatokat: kötelező tartalékoltatás hitelállományok szabályozása erkölcsi ráhatás, verbális intervenció Indirekt eszközök Pénzügyi piacok működésén keresztül történik a beavatkozás viszontleszámítolás (hitelintézeti váltók átvétele) betéti műveletek nyílt piaci műveletek repóműveletek óta bővülő sor: swapok, hitelezés támogatása 29

30 Monetáris transzmisszió 30 Forrás: MNB: Monetáris politika Magyarországon, 2012.

31 MNB-kamatok és pénzpiaci hozamok 31 Forrás: MNB. Ábrakészlet a legfrissebb gazdasági és pénzügyi folyamatokról.

32 Az inflációs előrejelzés: legyezőábra 32 Forrás: MNB. Inflációs jelentés szeptember. 8 negyedéves előrejelzés.

33 6. Pénzügyi közvetítés általában Pénzügyi közvetítés: megtakarítások és finanszírozási igények találkozásának megteremtése, a pénzügyi közvetítők ebben a folyamatban vesznek rész Pénzügyi közvetítők megkülönböztető kritériumai: Felvett források kamata nem változik teljesítménytől függően Források rövidebbek, mint az eszközök Források jelentős része visszaváltható Eszközök és források nagy része átruházható Eszközök szerinti (nagyjábóli) megkülönböztetés: Direkt hitelezés bankok Értékpapírok - biztosítók, pénztárak, alapok Saját kockázatot nem vállalók brókerek, befektetési szolgáltatók + kategória: pénzügyi vállalkozások: bankhoz hasonló direkt hitelezés, de nem betéti forrás 33

34 6. A kereskedelmi bankok funkciói (1) Olyan üzleti alapon működő pénzügyi szolgáltatók, amelyek jogosultak betétgyűjtésre, hitelnyújtásra és folyószámla vezetésre. Ennek alapján alkalmasak (hitel)pénz teremtésére. A kereskedelmi bankok vannak közvetlen kapcsolatban a nem pénzügyi szereplők többségével. Bonyolítják a háztartások, a nem pénzügyi vállalatok, nem monetáris pénzügyi szolgáltatók, valamint a helyi önkormányzatok és speciális állami alapok pénzforgalmát, gyűjtik megtakarításaikat (átmenetileg/ tartósan szabad pénzeszközeiket) és finanszírozási szolgáltatásokat is nyújtanak nekik. 34

35 6. A kereskedelmi bankok funkciói (2) A kereskedelmi bankok megtakarítások összegyűjtésével és kihelyezésével volumen, kockázati és lejárati transzformációt hajtanak végre. Az egyes megtakarítások nagysága, futamideje szükségszerűen eltér az igénylők finanszírozási igényének pénzvolumenétől és a finanszírozás szükséges időtávjától. A többségében kis összegű, rövidtávra lekötött megtakarításokat jellemzően nagyobb összegű, hosszabb futamidejű kihelyezésekké konvertálják a bankok. Potenciálisan magas hitelkockázat vs. alacsony betétesi kockázat Elősegítik a megtakarítók és a forrást keresők egymásra találását. A kereskedelmi bankok a tőkepiac szereplői is. 35

36 A pénzügyi piac fogalma Rövid meghatározás: olyan speciális piac, ahol pénzek és pénzügyi instrumentumok önkéntes cseréje zajlik. Bővített meghatározás: Olyan speciális piac, ahol pénzek és különböző devizákban denominált és különböző lejáratú pénzre szóló követelések önkéntes cseréje megy végbe közvetlenül vagy pénzügyi közvetítők útján. Denomináció: egy pénzügyi instrumentum devizaneme. Annak esedékességekor ebben a devizanemben kell az instrumentum által megtestesített kötelezettséget teljesíteni. 36

37 A pénzügyi piacok sematikus ábrája Közvetlen tőkeáramlás Közvetlen tőkeáramlás Megtakarítók Értékpapírpiac, Tőzsde Forrást igénylők Közvetett tőkeáramlás Pénzügyi közvetítők Kereskedelmi bankok Befektetési alapok Nyugdíjalapok Biztosítók Takarékpénztárak Közvetett tőkeáramlás 37

38 Kockázat a pénzügyi piacokon Pénzügyi kockázatok: Piaci: kamatláb-, hozam-, árfolyamkockázat Intézményi: hitelezési (nemfizetés), likviditási (nem időben történő törlesztés), transzfer- (az átutalt összeg nem érkezik meg) Nem pénzügyi kockázatok: természeti csapások, politikai, jogi szabályozás változása, technikaitechnológiai, emberi tényezővel kapcsolatos. 38

39 Vizsgakérdések I. Sorolja fel a monetáris hatóság (jegybank) funkcióit! Mit jelent az, hogy a jegybank a bankok bankja? Mit jelent az, hogy a jegybank az állam bankja? Milyen feladatai vannak a jegybanknak a nemzetközi tartalékok kezelése kapcsán? Mit értünk jegybanki függetlenség alatt? Jellemezze a monetáris politika célrendszerét! 39

40 Vizsgakérdések II. Mit értünk a monetáris politika operatív céljai alatt? Ismertesse a monetáris politika direkt eszközeit! Ismertesse a monetáris politika indirekt eszközeit! Milyen feltételek teljesülése esetén tekintünk egy pénzintézetet kereskedelmi banknak? Sorolja fel a kereskedelmi bankok funkcióit! 40

41 Köszönöm a figyelmet! 41