Változások a gyermekkori femur diaphysis

Hasonló dokumentumok
Trochantertáji és femurdiaphysis szimultán törések kezelése hosszú IMHS-szeggel

Funkcionális töréskezelés a IV-V. metacarpus diaphysis töréseinek ellátásában

Gyermekkori calcaneus törések kezelése *

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Humerus diaphysis törések kezelése (384E, 387C) Készítette: A Traumatológiai Szakmai Kollégium

Konzervatív töréskezelés. Urbán Ferenc

Lohe mûtét hosszú távú eredményei a metatarsalgia kezelésében

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bokatörés (S8250, S8260, S9300, S9320) Fractura malleoli

A kompressziós tûzõdrót rendszer

palmaris lejtés: o

Az összehasonlító CT vizsgálat értéke a sarokcsonttörések diagnosztikájában

Lábszártörések felfúrás nélküli szegezésével szerzett tapasztalataink

Tapasztalataink a tibia proximális harmada töréseinek velõûr-szegezésével

Csípôízületi totál endoprotézis-beültetés lehetôségei csípôkörüli osteotomiát követôen

DR. WIEGAND NORBERT, DR. NAUMOV ISTVÁN,

A tibia distalis vég ízületbe hatoló pilon töréseinek kezelése

A medialis combnyaktörés osteosynthesisének fejlesztése ismételt, prospektív, nemzetközi epidemiológiai felmérések révén

A lemezes osteosynthesisek reneszánsza? Mi az a MIPO?

B. A. Z. Megyei Kórház Traumatológiai Osztály közleménye

Tapasztalataink a rosszul gyógyult distalis radius törések korrekciós osteotomiájával

150 gamma-szegezéssel szerzett tapasztalataink DR. MERÉNYI GÁBOR, DR. ZÁGH ISTVÁN, DR. KOVÁCS ATTILA

Percutan Achilles-ínvarrat endoszkópos kontrollal (Elõzetes közlemény)

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A combcsont testének felnőttkori törése Fractura diaphyseos femoris

A háti szakasz scoliosisának módosított instrumentálása Elsô klinikai tapasztalatok a CAB horgok alkalmazásával

KAZUISZTIKÁK. Az olecranon és a radius fej egyidejű nagy elmozdulással járó törésének kezelése gyermekkorban

A rehabilitáció elhúzódása a megfelelő utókezelés elmaradása, illetve késlekedése miatt

Gyermekkori diszlokált radiusnyak törések velőűrsínes repozíciójával szerzett tapasztalataink

A bokaízület mozgásterjedelmének változása lábszárhosszabbítás során, állatkísérletes modellen *

(IV. évfolyam, 1. félév) 1-5 hét szerda ó Auguszta nagyelőadó csütörtök ó Auguszta nagyelőadó Óraszám/félév: 15

Csontgyógyulás és annak zavarai. Wiegand Norbert

Tillaux-törések kezelése DR. FLÓRIS ISTVÁN, DR. HARGITAI ERNÔ, DR. MARTSA BALÁZS, DR. RENNER ANTAL

Izolált lövési végtagsérülések kezelésével szerzett korai tapasztalataink Jemenben

Helal-mûtétek hosszú távú utánkövetése* DR. MERSICH ISTVÁN, DR. PERLAKY GYÖRGY, DR. BENSE ANDREA, DR. KISS JENÔ, MÁTYUS BALÁZS, NOVOTNI DOMINIK

Szemléletváltás a típusos radiustörések kezelésében osztályunkon a XXI. században

Combnyakcsavarozás DHLS szintézissel

A felső végtag sérülései. SE Traumatológia Tanszék

Eredmények a nyílt lábszártörések kezelésében

Eredményeink distalis radius törések füles húzólemezzel végzett osteosynthesise után

Korai tapasztalatok a Calcaneo-stop módszer alkalmazásával a gyermekkori lúdtalp mûtéti kezelésében

A kulcscsont-törések minimál invazív mûtéti ellátása titán elasztikus velõûrszeggel (TEN)

Súlyos lábsérülés ellátása egy eset tapasztalatai DR. KÁDAS ISTVÁN, DR. MAGYARI ZOLTÁN, DR. EGRI LÁSZLÓ, DR. MELLY ANDRÁS, DR.

Kulcscsonttörés. A betegség leírása

Intraarticularis darabos, diszlokált tibiacondylus törések kezelése áttolt lemezes osteosynthesissel

FEMUR DIAPHYSIS, patella és tibia condylus TÖRÉSEK ELLÁTÁSA TRAUMA

Új típusú, cement nélküli csípõprotézis

Végtaghossz-különbség korrekciója subtrochantericus femurosteotomiával

Tapasztalataink radiusfej protézisekkel

A BIOMECHANIKAI ANYAGVIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM

Minimálisan invazív calcaneo-stop módszer pes planovalgus gyermekkori eseteiben

RÖGZÍTÉSI MÓDSZEREK, AVAGY MONDD TE KIT VÁLASZTANÁL? Operáljunk, de hogyan? A méret számít? Ha elérem, hogy kövér leszek

K AZUISZTIK ÁK. A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika közleménye. Egy térdprotézis-beültetés tanulságai*

A csípőtáji törések kezelésének és rehabilitációjának értékelése a SAHFE európai projekt révén

Revíziós csípőarthroplasztika hydroxiapatit bevonatú moduláris szárral Korai eredmények

Az Egészségügyi Minisztérium módszertani levele Az időskorúak orvosi rehabilitációjáról csípőtáji törések után

Dr.Szolnoki János. Klinikus állatorvos, az MKOE tagja. Hegyvidéki Kisállatklinika Bt. állatkórháza, Szentendre MRCVS,

Kanülált combnyakcsavar behasítása és rotáció gátló lemez alkalmazásának hatása a rögzítés stabilitására Biomechanikai mérések

A Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Ortopédiai Klinika közleménye

Distalis radiusvég-törések kezelése percutan intramedullaris radius szeggel (PIRSZ)

Turchányi Béla tanszékvezető egyetemi docens osztályvezető főorvos Traumatológiai és Kézsebészet

Marchetti-Vicenzi-szegezés a distalis,

A Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház, Traumatológiai Osztály közleménye

Infekciós ráta gyermekkorban epicutan hagyott tűződrót esetén

PFNa AUGMENTÁCIÓ IDŐSKORI OSTEOPOROTICUS PER- ÉS SUBTROHANTER TÖRÉSEKNÉL INTRAMEDULLARIS RÖGZÍTÉST KÖVETŐEN

Traumatológia. Vortex. Distalis humerus lemez ±15

A MALLEOLARIS TÖRÉSEK

Velőűrszeggel vezetett külső komponensű csontnyújtó készülék a combcsont hosszának helyreállítására

Aszerzők közleményükben azokat a jeleket és mérési

A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN

Vortex TRAUMATOLÓGIA. Fibula lemez

KAZUISZTIKÁK. Egyidejű bilateralis avulsiós tuberositas tibiae törés ellátása gyermekkorban DR. JÓZSA GERGŐ, DR. FARKAS ANDRÁS ÖSSZEFOGLALÁS

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A baleseti sebészeti implantátumok eltávolításának kérdései

Szintetikus csontpótlás után kialakuló szeptikus szövődmények gyermekkorban

A hosszú gammaszegezés eredményei*

Típusos radiustörések Kapandji tűzésével elért eredményeink*

Nagyízületi protézis fertőzések

Orthopaedic implants. Info. Buyer. Version changes Contract award. Description. Version 4. Publish date :14

Saját fejlesztésű unilateralis kompressziós disztrakciós minifixateur

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A gyermekkori bokatörések (BNO: S8250, S8260) kórismézéséhez és kezeléséhez

Laer, Lutz von: Frakturen und Luxationen im Wachstumsalter. 4. neu bearbeitete und erweiterte Auflage. Stuttgart, New York. Georg Thieme Verlag

TRAUMATOLÓGIA. Trochanter

Könyöktáji törések. dr. Szebeny Miklós márc

(IV. évfolyam, 1. félév) 1-5 hét hétfő ó Auguszta nagyelőadó szerda ó Auguszta nagyelőadó Óraszám/félév: 15

VÉNÁK BETEGSÉGEI. Írta: DR. SZABÓ ÉVA, DR. PÁLDEÁK LÁSZLó, DR. KÓSA ÁGNES, DR. HUNYADI JÁNOS

A legeredményesebben hosszabbítható csont: a humerus

Gerincvelősérült betegek decubitusainak plasztikai sebészeti módszerekkel történő gyógyítása - 10 éves utánkövetés -

Os capitatumban elhelyezkedő osteoid osteoma okozta csuklótáji fájdalom Esetismertetés

DR. ARDAI GYÖRGY, DR. URR HENRIK

Serdülõkori combfejelcsúszás kezelésének eredményei klinikánkon

KÖNYÖKTÁJI CSONTÍZÜLETI SÉRÜLÉSEK GYERMEKKORI SAJÁTOSSÁGAI I.

A Gyermektraumatológiai Szekció és a Vándorgyűlések

Traumatológia Szakvizsga Előkészítő és Szintentartó Tanfolyam előadástervezete május 22-től június 08-ig Helyszín: SZTE Traumatológiai Klinika

A MENETPROFIL-VÁLTOZTATÁS HATÁSA A CSONTTÖRÉSEK CSAVAROS RÖGZÍTÉSÉNEK STABILITÁSÁRA

TRAUMATOLÓGIA. Femur 2

Distalis radiusvég törések kezelése Herbert-csavarozással

a tibia felsõ harmadában*

Dátum, mikor történt a kontroll:

A distalis bicepszín szakadás kezelése és eredményei

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Traumatológiai Klinika 1, és a Klinikai Gyógyszerészeti Intézet 2 közleménye

Serdülôkori metatarsus varus - hallux valgus deformitás miatt végzett MTP ízületplasztikával kombinált bázisközeli osteotomiával nyert tapasztalataink

Átírás:

Az Országos Traumatológiai Intézet közleménye Változások a gyermekkori femur diaphysis törések kezelésében Késôi eredmények DR. HARGITAI ERNÔ, DR. KASSAI TAMÁS, DR. NOVOTH BÉLA, DR. KÔVÁRI TAMÁS ÖSSZEFOGLALÁS Az elmúlt 8 év során a gyermekkori femur diaphysis törések kezelésére korábban alkalmazott túlnyomórészt konzervatív, ritkábban lemezes synthesis módszereket fokozatosan minimál invazív módszerekre (fixateur externe, szimmetrikus velôûsínezés) változtatták. A három kezelési módszer késôi eredményeit hasonlították össze 2 év után 78 gyermek ellenôrzésével. A lemezes synthesisek után 0,5 3,0 cm, konzervatív kezelések után 0,5 1,5 cm, a minimál invazív módszerek után 0 0,5 cm túlnövéseket mértek. A rotációs eltérések minden esetben javultak. A minimál invazív módszerek alkalmasak az extenziós kezelések (4 é. kor felett) és a lemezes synthesisek kiváltására. 1995 óta lemezes synthesist csak csontdefectus és patológiás törés esetén végeztek gyermekkori femur diaphysis törésnél. A fixateur externe minden töréstípus kezelésére alkalmas, de használatát financiális és a beteg szociális körülményei befolyásolják. A velôûrsínezés az instabil, rövidülésre fokozottan hajlamos esetekben (hosszú spirál-, hosszú ferde-, defectus-, kitört ék-, darabos törések) nem ajánlott. E. Hargitai, T. Kassai, B. Novoth, T. Kôvári: Changes in the management of femoral shaft fractures in childhood The principles have changed regarding the management of femoral shaft fractures in childhood during the last eight years. Minimal invasive methods replaced the earlier conservative and plate fixation techniques. Late results of these three different treatment methods were analysed. Data of 78 children with femoral shaft fractures were evaluated after 2 years. Differences in the overgrowth were detected: the rate of overgrowth was 0,5 3,0 cm after open reduction and plate fixation, it was 0,5 1,5 cm after conservative treatment and it showed a value of 0 0,5 cm after minimal invasive methods (symmetric intramedullar splinting and fixateur extern). Rotational deviations were in all cases corrected due to the remodeling of fractures. Minimal invasive methods can be used instead of the skeletal traction (over 4 years) and plate fixation. From 1994 plate fixation was used only in case of pathological fractures or presence of bone defect. Fixateur extern can be used to treat all type of femoral shaft fractures, application of this technique is only affected by certain financial and social facts. Symmetric intramedullar splinting is a cheap and simple method, but it is not recommended to treat seriously unstable fractures (long oblique- or spiral-, defect-, butterfly and comminuted fractures). A korábbi évtizedekben a gyermekkori femur diaphysis törések (gy. f. d.) kezelésében alapvetôen a konzervatív módszerek: medencegipsz vagy extenzió és medencegipsz uralkodtak. Mûtéti kezelést (elsôsorban lemezes synthesist): súlyos nyílt törések, multi-politrauma, ér-, ideg-társsérülések, többszörös törés egy alsóvégtagon, pathológiás törések esetében végeztünk. Az, hogy e sérülésnél a kezelés a felnôttekével szemben sokáig a konzervatív oldalon maradt, a gyorsabb konszolidációnak, az erôsebb periosteumnak nagyobb stabilitásnak köszönhetõ, valamint azon felismerésnek, hogy a lemezes synthesisek után nagyobb a jellegzetesen fellépô túlnövés, mint a konzervatív módszerek után, és nem utolsósorban a gyermekek nagyobb tûrôképességének. A hazai irodalomban mindmáig adós a gy. f. d. kezelések késôi eredményeinek bemutatásával. Esetismertetésekkel (6, 8), illetve külföldön végzett nagyszámú mûtétileg kezelt esetrôl szóló beszámolóval (16) találkozhatunk, ez utóbbinál a sajátos külföldi körülmények a hazai Renner professzor úr tiszteletére 65. születésnapjára 42 Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 1998. 1.

környezetre nemigen érvényesek és az esetszámhoz képest elenyészô a korrekt, 2 év utáni kontroll vizsgálat. A lehetséges poszttraumás növekedési zavarok miatt a 2 éves, vagy késôbbi utánvizsgálat a gyermektraumatológiában ma már követelmény (12, 15). A 80-as, 90-es években a gy. f. d. kezelésében világszerte elterjedtek a minimál invazív módszerek: a rugalmas, szimmetrikus velôûrsínezés (13) és a fixateur externe (2, 9, 10, 12). 1990-tôl kezdve fokozatosan osztályunk is áttért e minimál invazív módszerekre és hamar bebizonyosodtak e kezelések elônyei az akut és subakut idôszakban. 1994 óta gy. f. d. törések miatt extenziós kezelést csak a 4 év alatti korosztálynál végzünk (overhead módon, Bryant- Schede szerint). Ebben a korcsoportban ezt a módszert a mai napig alkalmazzuk és a továbbiakban is megfelelônek tartjuk. Az eltelt idôszak (2 14 év) alkalmas arra, hogy összehasonlítsuk a konzervatív, a minimál invazív és a mûtéti (lemezes synthesisek) kezelések késôi eredményeit. A minimál invazív módszerek (velôûrsinezés és fixateur externe) közti választás objektív ismérvei nemcsak a hazai, de a nemzetközi irodalomból is hiányoznak. Úgy tûnik, hogy elsôsorban egy-egy intézet szokásai, szubjektív szempontjaik döntenek e választásban. Saját gyakorlatunkban körvonalazódtak az indikációk objektív ismérvei. BETEGANYAG ÉS MÓDSZER Az osztályunkon az 1984 94 között kezelt töréses sérültek (2150) 4%-a: 86 volt femur diafízis törött. Konzervatív kezelésben 45 femurtörött gyermek részesült. Közülük 5-öt priméren medencegipszben kezeltünk. A 40 extenziós + medencegipsz kezelést a tankönyvi ajánlásoknak megfelelôen (5, 14) a következôképpen végeztük: 4 é. kor alatt: 3 lágyrész (overhead) extenzió. 4 é. kor felett: 37 szkeletális extensió történt. A szkeletális extenziók: a 4 12 éves korosztályban 25 esetben szabad, szánkó nélküli 90 90 -os, 2 esetben (azonos oldali femur + lábszártörések) 90 90 -os szánkón, 3 esetben Weber-asztalon történtek. 12 év kor felett 7 esetben Braun-szánkón végeztünk extenziós kezelést. A 45 konzervatíve kezelt gy. f. d. esetbôl 35-öt tudtunk 2 vagy több évvel késôbb ellenôrizni. Minimál invazív rögzítést végeztünk 1984 94. között fedett repozíció után 24 esetben. Ezek túlnyomó része 1989 94. között történt: 22. 22 szimmetrikus velôûrsinezést és 2 fixateur externe kezelést alkalmaztunk. Felsô és kp. harmadi töréseknél a distalis metaphysis medialis és lateralis corticalisán keresztül vezetjük be felfelé a síneket. Alsó harmadi töréseknél a nagytompor alatt a lateralis corticalison keresztül lefelé vezetjük be mindkét sínt. Fixateur externe kezelés során a lateralis felszínen behelyezett csavarokkal unilateralis montázst alkalmazunk. Két év után mind a 24 beteget sikerült ellenôrizni. A velôûrsinezés és fixateur externe közti választás ismérveinek körvonalazódásában már szerepet játszanak az 1995 97. között ily módon kezelt 23 gy. f. d. esetünk tanulságai is. Ezek természetesen nem szerepelnek a késôi utánvizsgálatok számai között. Lemezes osteosynthesist végeztünk a femuron 1984 94. között 19 gyermeknél. Közülük 13 poli-, illetve multitraumatizált volt: agysérültek, illetve 15 esetben azonos végtagon még más instabil törés, 1 esetben kétoldali femur, 6 esetben patológiás törés indokolta a mûtéti kezelést. A mûtéttel kezelt 19 gyermek mindegyikét két év után tudtuk ellenôrizni. Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 1998.1. 43

A késôi utánvizsgálat során (2 év 14 év után) a panaszok felvétele mellett mértük az alsóvégtagok abszolut hosszát (csípôtövis-belboka) és a funkcionális hosszat (deszkalapokkal a talp alatt, a medence billenés megszûnéséig). Klinikailag vizsgáltuk a rotációs helyzetet és figyeltük a járást. Szükség esetén (1,5 cm/vagy nagyobb diff.) sarokemelést rendeltünk el vagy ezt folytattuk. EREDMÉNYEK Elsôsorban a mûtéttel kezelt gyermekek említettek az elsô 2 évben bizonytalan, fôleg idôjárásérzékenységet. Ezek a panaszok 2 év után megszûntek. 3 korábban politraumatizált, femurtörött gyermeknél állt fenn a járászavar 2 év után is. Ez független a femurtöréstôl, agy-agytörzsi sérülés utáni parezisnek tudható be. A korai utánvizsgálatkor észlelt 5 15 fokos rotációs eltérések (extenziós kezelések után) minden esetben 10 alá csökkentek, 1 esetben az 5 éves gyermek subtrochanter törését extenzióval rotációban Weber-asztalon sem sikerült beállítani, 20 -os rotációs eltéréssel konszolidált. 5 év alatt a rotációs különbség 5 -ra csökkent. Panaszmentes, sportol. Az esetet már bemutattuk (7). 1 politraumatizált, 11 é. leány, femurtörését fixateur externe-nel kezeltük, 2,5 cm rövidüléssel konszolidált. Rövidülése 2 év után is változatlan. 1. ábra. Túlnövés konzervatív kezelés után. 2. ábra. Túlnövés fedett repozíció és minimál invazív rögzítés után. 44 Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 1998. 1.

3. ábra. Túlnövés feltárásos repozíció és lemezes OS után. 4. ábra. A: 3 éves agycontusiós gyermek felsôharmadi femurtörése. B: lemezes synthesis. C: 14 év után: 3 cm-es túlnövés. D: Medencéje billen, scoliosissal kompenzál. Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 1998.1. 45

4. ábra. 5. ábra. A: 8 éves leány: jobb oldali defectussal járó, bal oldalon haránt femur diaphysis törés. B: A defectus miatt lemezes synthesis, 4 hónap alatt a defectus spontán kitelôdött, a túloldalon velôûrsínezés, konszolidáció. 46 Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 1998. 1.

Az irodalomból jól ismert túlnövés a különbözô kezelési módszerek után különbözô mértékben lépett fel: Konzervatív kezelés után 0,5 1,5 cm, részletezés (1. ábra). Minimál invazív módszerek után 0 0,5 cm, részletezés (2. ábra). Mûtéti kezelés (lemezes synthesis) 0,5 3,0 cm-t, részletezés (3. ábra). MEGBESZÉLÉS A két év utáni, késôi kontroll vizsgálatok során a legnagyobb mérvû túlnövéseket: 0,5 3,0 cm az operatív módszer: a lemezes synthesis után állapítottuk meg. A maximum: egy 3 éves politraumatizált gyermek subtrochanter törése után lemezes synthezist végeztünk, 14 év múlva a túlnövés 3,0 cm, medencéje lóg, scoliozis alakult ki (4. ábra). Az ilyen mérvû túlnövés ismert az irodalomból (4, 11). A lemez behelyezésének majd eltávolításának mûtéti traumája, a 5. B. ábra lemezt borító membrán képzôdése, a gyakran a lemezre is ránövô csontszövet kialakítása olyan mérvû elhúzódó stimulációt okoz a környezô növekedési porcokban, hogy ezek a fokozó tényezôk messze túlhaladják a törtvégek nyugalomba helyezése nyújtotta elônyöket. Konzervatív kezelés során is minden esetben találkoztunk a serdülôkor elôtt az elôbbinél mérsékeltebb: 0,5 1,5 cm túlnövéssel.az extenzió és/vagy medencegipsz rögzítés mellett 2 3 hétig fennáll a törtvégek makromozgása, a végleges helyzet gyakran csak ismételt repozíciókkal érhetô el, így itt is fennállt a több hetes-hónapos növekedési porc stimuláció. Ha az extenziót nagyobb súllyal (testsúly 1/5-e) végezték és a hyperextenzióval a törtvégek kevesebb mozgását érték el, kisebb túlnövésrôl számoltak be (3). A legkevesebb túlnövést a két minimál invaziv módszerrel: a szimmetrikus velôûrsinezéssel és a fixateur externe-nel értük el: 0 0,5 cm. Ez a kedvezô késôi eredmény egyenesen következik a korai elônyökbôl: azonnal megszüntetik a törtvégek makromozgásait úgy, hogy közben a periosteum érintettsége minimális. Így a növekedési porcok stimulációja és ennek következtében a túlnövés is a legkisebb. A korai szakban megnyilvánuló egyéb elônyök még: mozgásstabilitást adnak, ezért az aktív fizioterápia hamar elkezdhetô, az ízületi mozgások hamar visszatérnek, rövidebb intézeti tartózkodásra van szükség. A femur rotációs remodellációját 1977-ben L. v Laer mutatta ki elôször (11). Azóta femuron és humeruson többen kimutatták, állatkísérletekkel is bizonyították. Saját eseteink is ezt bizonyítják (7). Ezzel az a több évtizedes kategórikus tankönyvi adat, hogy a rotációs eltérések nem remodellálódnak, megdôlt. Így a rotációs helyzet pontos beállítását célzó nehézkes extenziós módszerek (Weber-asztal), illetve az emiatt végzett mûtétek fölöslegessé, okafogyottá váltak. Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 1998.1. 47

Az 1984 94. között minimál invazív módszerrel kezelt 24 esetünkhöz társulnak az 1995 97. között kezelt 23 esetünk tanulságai. 5 esetben a szimmetrikus velôûrsínezés nem adott elég stabilitást, összecsúszás jött létre, gipsztok kiegészítésre volt szükség, a sínek végei a bôrt belülrôl uzurálták, a síneket meg kellett rövidíteni. 1 esetben a velôûrsínek eltávolítására és fixateur externe-re való áttérésre volt szükség szeptikus szövôdmény miatt (Shaldon-Nychan syndroma patológiás törésnél). A közlemények túlnyomó része vagy a velôûrsínezéssel vagy a fixateur externe kezeléssel foglalkozik (9, 10, 13, 15) V. Laer gy. f. d. kezelésre elsôsorban a fixateur externet ajánlja, de megállapítja, hogy a subtrochanter, illetve a supracondylaris töréseknél a velôûrsínezés alkalmas módszer (12). Osztályunk a két módszert nem egymás alternatívájának, hanem egymás kiegészítésének tekinti, de tisztában vagyunk azzal, hogy a velôûrsínezés és a fixateur externe közti választás alapvetôen az ellátó intézet szokásaitól, anyagi helyzetétôl, érdekeltségétôl függ. A következô mérlegelés segíthet a választásban: Fixateur externe: elvileg minden törési típus kezelésére alkalmas, II III. fokú nyílt törések kezelésére abszolút indikált, a rugalmas velôûrsínezés szövôdménye (elmozdulás, szeptikus) esetén módszerváltásként alkalmazható, rövid metaphysissel járó supracondylaris törésnél biztonságosabb. Ellene szól: a szükségesnél kevesebb a fixateur externe, a velôûrt több hétre drainálja, a csavarok belépési helyét naponta fertôtleníteni kell, ehhez bizonyos otthoni kulturális és szociális színvonal szükséges. Szimmetrikus velôûrsínezés: a gy. f. d. törések abszolút számát tekintve több az olyan eset, akiket evvel a módszerrel is jól lehet kezelni. Elônye, hogy zárt bôrviszonyokat eredményez, kevés eszközt igényel, olcsó. Bár a módszert eredetileg közlô szerzôk az indikációk körét igen szélesen adták meg (13), saját tapasztalataink arra intenek, hogy a velôûrsínezést se tekintsük univerzálisan alkalmazható módszernek. Kontraindikáltnak tartjuk: II. III. fokú nyílt töréseknél, rövidülésre nagyon hajlamos hosszú ferde-, hosszú spirál diszlokált-, kitört, elmozdult hajlításos ék-, romos-, defectussal járó törések esetén. A velôûrsínezés stabilitásának feltétele, hogy a sín íve a diaphysisben a túloldali corticalisnak támaszkodjon. Ha ez a pont (a 2. megtámasztási pont) instabil, törött, a velôûrsínezés is instabil lesz. V. Laerral szemben (12) úgy látjuk, ha a distalis törtvég nagyon rövid (supracondylaris törés) ugyancsak bizonytalan a stabilitás. Minden kétes stabilitású esetben inkább válasszuk a fixateur externe-t. Velôûrsínezésrôl áttérhetünk a fixateur externe-re, de fixateur externe-rôl csak a Schanzcsavarok csatornáinak gyógyulása után térhetünk át velôûrsínezésre. A fenti két minimál invazív módszer nemcsak a 4 év feletti gyermekek extenziós kezelését, de a korábban indokolt lemezes synthesiseket is kiváltotta. 1995. óta csak csontdefectus és patológiás törés miatt végzünk lemezes synthesist (5. ábra). IRODALOM 1. Aronson J., Tursky E. A.: External fixation of femur fractures in children. J. of Ped. Orthop. 12. 157 163 (1992). 2. Asche G.: Die Anwendung des Fixateur externe bei kindlichen Frakturen Zentrbl. Chir. 111, 391 397 (1986). 3. Breitfuß H., Muhr G.: Läßt sich vermehrtes Längenwachstum nach kindlichen Oberschenkelschaftbrüchen vermeiden? Unfallchirurg 91, 198 194 (1988). 4. Hansen T. B.: Fractures of the femoral shaft in children treated with an AO compression plate Arch orthop. Scand. 63 (1) 50 42, (1992). 5. Hargitai E.: Gipsz- és extenziós technika gyermeksebészek számára. Minimál invazív beavatkozások a gyermektraumatológiában. Jegyzet. Gyermeksebész Szakmai Kollégium. 1993. 6. Hargitai E., Kerner J., Barabás Z.: Politraumatizált gyermek III. fokban nyílt femurdiafízis törése. Magy. Traumat. Orthop. 32, 55 61, (1989). 7. Hargitai E., Renner A., Kassai T., Rupnik J.: Posttraumás csontdeformitások remodellációja a gyermekkorban. Orvosképzés LXX. 3. 53 59 (1995). 8. Herczegh M.: Azonos oldali combnyak- és combdiaphysistörés 48 Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 1998. 1.

gyermekkorban.magy. Traumat. Ortop. 15, 18 (1972). 9. Klein W., Pennig D., Brug E.: Die Anwendung eines unilateralen Fixateur externe bei der kindlichen Femurschaftfraktur im Rahmen des Polytraumas. Unfallchirurg. 92:282 286 (1989). 10. Krettek C., Haas N., Walker J., Tscherne H.: Treatment of femoral shaft fractures in children by external fixation. Injury 22 (4) 263 266 (1991). 11. v. Laer L.: Beinlängendifferenzen und Rotationsfehler nach Oberschenkelschaftfrakturen im Kindesalter. Arch. Orthop. Unfallchir. 89, 121, (1977). 12. v. Laer L.: Frakturen und Luxationen im Wachstumsalter (3. ed) Georg Thieme Stuttgart-New York (1996). 13. Ligier J. N., Metaizeau J. P., Prevot J., Lascombes P.: Elastic stable intramedullar nailing of femoral shaft fractures in children. J. Bone Joint Surg. (B) 70-B-74-77 (1988). 14. Manninger J.: A combcsont törései Int: Gyermeksebészet és határterületei szerk.: Dénes J., Pintér A. 587 599. Medicina Budapest, 1987. 15. Schwarz N.: Der Fixateur externe als Behandlungsmethode beim Oberschenkelbruch des Kindes Unfallheilkunde 86:359 365 (1983). 16. Tari P., Vutskits Zs., Ormai L., Riskó Z.: A gyermekkori zárt combcsonttörések mûtéti kezelésében szerzett tapasztalataink In: Ács G. (szerk.) Aktuális kérdések a gyermektraumatológiában 171 178 DOTE Debrecen 1995. Dr. Hargitai Ernô Országos Traumatológiai Intézet Budapest Fiumei út 17. 1081 Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 1998.1. 49