Az összehasonlító CT vizsgálat értéke a sarokcsonttörések diagnosztikájában
|
|
|
- Alfréd Szilágyi
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Debreceni Orvostudományi Egyetem Traumatológiai Tanszék* és a Kenézy Gyula Kórház-Rendelôintézet, Radiológiai Osztály**, Debrecen közleménye Az összehasonlító CT vizsgálat értéke a sarokcsonttörések diagnosztikájában DR. BÍRÓ VILMOS*, DR. SÁNTA SÁNDOR*, DR. VAJDA OLGA**, DR. ZATIK ISTVÁN* Érkezett: július 2. ÖSSZEFOGLALÁS A szerzôk az ízületbe hatoló calcaneustörések kórismézésében hazánkban nagyobb beteganyagon még nem alkalmazott vizsgáló eljárást az összehasonlító CT felhasználását ismertetik 22 sarokcsonttöréssel kezelt betegük tapasztalatai alapján. A vizsgálat hasznosan egészítette ki a szummációs rtg képeket és újabb eljárásuk, a titánium csavarokkal végzett osteosynthesis után a posztoperatív törésgyógyulás követésére, a lágyrész-szövôdmények (így az ún. peroneus impingement-szindróma) felismerésére is alkalmasnak bizonyult. Mindezek alapján javasolják használatát az ízületbe hatoló sarokcsonttörések kórismézése és kezelése során. V. Bíró, S. Sánta, Olga Vajda, I. Zatik: The value of comparative CT scan in the diagnosis of calcaneal fractures Authors give a presentation of comparative CT scan evaluation in calcaneal fracture on their 22 patients with no previous publication in this suject in the country. This method is useful in addition to the plain xr to follow the fracture healing after the titanium implant was used and to discover any soft tissue complication e. g. (peroneal impingement syndrome) so the method is recommended for the diagnosis and for the treatment of intraarticular calcaneal fracture. BEVEZETÉS A sarokcsont törései az összes töréseknek 1 2%-át teszik ki és egyben a láb csonttöréseinek leggyakoribb formáját alkotják (2). A calcaneusfracturák 25 44%-a extraarticularis típusú és jó eredménnyel kezelhetô. A törések 56 75%-a azonban érinti az alsó ugróízületet és kezelésük a traumatológia egyik legnehezebb feladatát képezi (2). Bár több mint 80 féle eljárás ismeretes az irodalomból, máig sem alakult ki egységes kezelési szemlélet e töréseknél (4, 5, 13). A javasolt terápiás beavatkozások a konzervatív eljárásoktól (gipszrögzítés, illetve korai mobilisatio repositio után, vagy anélkül) a különbözô mûtéti módszerekig (véres repositio, csavaros vagy lemezes osteosynthesissel vagy a primer, illetve a késôi arthrodesis) terjednek (13). Mindezek ismeretében érthetô, hogy a kezelési eredmények igen kedvezôtlenek: 5 27%- os a rosszul gyógyult, jelentôs maradandó deformitással, krónikus fájdalommal, illetve különbözô fokú munkaképesség-csökkenéssel járó esetek arányszáma (3, 7, 8, 13). Mint az ízületbe hatoló töréseknél mindenütt, a calcaneusfracturák esetében is érvényes az a szabály, hogy kedvezô funkcionális végeredmény csak az ízületi felszínek anatómiai helyreállítása, a csont alakjának pontos rekonstruálása, valamint a lehetô legkorábban elkezdett ízületi mozgatás esetében érhetô el (2, 13, 15). Mindez csak a törés típusának és a kísérô lágyrészsérülések formájának pontos kórismézése után lehetséges. Az ízületbe hatoló sarokcsonttörések megítélése, a kórismézés nehéz feladat és csak a talocalcanealis, illetve a calcaneo-cuboidealis ízület pontos anatómiájának, valamint a töréshez vezetô sérülés mechanizmusának ismeretében lehet eredményes (13). Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet
2 A calcaneus bonyolult felépítésû csont, amely elülsô felében, cranialisan három kis ízületet képez az ugrócsonttal. Ezen ízületek közül a legfontosabb a legnagyobb felületû hátsó talo-calcanealis ízesülés (8, 12). Az intraarticularis calcaneustörések osztályozása nemcsak a diagnózis, hanem a kezelési forma eldöntése, továbbá az egységes értékelési szempontok miatt is fontos feladat. E törések különbözô szempontok szerinti osztályozását több szerzô is elvégezte (Böhler, Essex- Lopresti, Sanders és munkatársai, Stephenson, Watson-Jones) (cit.: 4). Hazánkban fenti adatokra támaszkodva Zadravecz ismertett 4 fokozatú osztályozást, amely viszonylag egyszerû felépítésû és a kezelési módszer kiválasztásához ad hasznos támpontokat. Anyagunk feldolgozásában mi is ezt az osztályozást használtuk (13). Újabban Zwipp és munkatársai (15) közöltek e beosztáshoz hasonlító 4 fokozatú törés klasszifikációt. A calcaneustörések kórismézésében a radiológiai diagnosztika rendkívül fontos, mivel ennek segítségével ismerhetjük fel a törést, állapíthatjuk meg a szükséges kezelési formákat és kísérhetjük figyelemmel a törés gyógyulását. A röntgenfelvételnek választ kell adnia arra a fô kérdésre, hogy a bonyolult lefutású alsó ugróízület legjelentôsebb része, a hátsó talocalcanealis ízület érintett-e (2, 5, 12, 13)? A szokványos oldalirányú és úgynevezett axiális (Böhler-féle retrotibiális-plantodorsalis) felvételek erre legtöbbször nem megfelelôek, mivel nem ábrázolják ortho-röntgenográd a hátsó talo-calcanealis ízületet. Erre az ún. ferde felvételek alkalmasak, mivel a konvencionális rétegfelvételek értéke (a sok felvétel igénye, nagy sugárterhelés, illetve a beállítási pontatlanságok miatt) csekély (13). Más szerzôk (Anthonsen, Broden, Isherwood - cit. 9.) munkássága alapján hazánkban Zadravecz dolgozott ki speciális, ferde röntgenfelvételi technikát az alsó ugróízület ábrázolására (12). Saját gyakorlatunkban a törés típusának megállapítására és elsô tájékozódásra az axiális és oldalirányú felvételek mellett mi is használjuk e röntgenfelvételi módszert. Mivel intézetünkben a CT rendelkezésünkre áll, több szerzô (1, 2, 6, 7, 8, 9, 10, 11) kedvezô tapasztalatai alapján októbere óta végezzük az intraarticularis calcaneustörések pontosabb kórismézése érdekében a CT-vizsgálatot. Dolgozatunkban az eljárás értékét és a vele szerzett tapasztalatainkat kívánjuk ismertetni a sarokcsonttörések pre- és posztoperatív vizsgálata során. Hogy mûtét után is végezhetô legyen a CT-vizsgálat, hazánkban elsôként végeztük a csavaros osteosynthesist titániumból készült fémanyaggal, amely közismerten kevésbé befolyásolja a vizsgálat eredményét. A titán vastartalma ugyanis a hagyományos, rozsdamentes implantátum-ötvözet vastartalmának (50%) csupán töredékét (1 2%) teszi ki. ANYAG ÉS MÓDSZER október 1. és április 30. között 21 beteget kezeltünk, 22 intraarticularis calcaneustöréssel intézetünkben. Egy betegnél kétoldali volt a törés. A betegek életkora 19 évtôl 58 évig terjedt, átlagos életkoruk 41 év volt. Közülük 18 volt a férfi és három a nôbeteg. A sarokcsonttörést kiváltó ok 14 esetben magasból való leesés, 4 ízben közlekedési baleset, 3 alkalommal pedig nagyobb súly ráesése volt. Elsô diagnosztikus lépésként elkészítettük a konvencionális oldalirányú és axiális, valamint a speciális ferde (Broden-féle - cit.: 12) rtg. felvételeket. Ezek alapján elvégeztük a törések osztályozását (12): három I. típusú, 7 II típusú, 12 III típusú törést találtunk, IV típusú törés nem fordult elô. Ezután minden esetben CT-vizsgálat következett átlagosan három nappal a betegfelvételt követôen. A CT-vizsgálatot Shimadzu SCT-3000 T típusú géppel, 2 mm-es rétegvastagsággal és 5 mm-es rétegtávolsággal végeztük. A csô feszültség 120 kv, a csô áramerôssége 500 milliam- 146 Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet
3 per, és a rétegek síkja közel párhuzamos volt a calcaneus hossztengelyével. A beteg hanyatt feküdt és mindkét alsó végtagja párhuzamosan, egymás mellett helyezkedett el a készülékben (1). Ily módon mindkét calcaneusról egyszerre, egyidôben, összehasonlító módon készültek a felvételek, a szeletek síkja párhuzamos volt a sarokcsont talpi felszínének síkjával (axiális sík) (2, 9). Az esetek többségében (18 beteg) csupán axiális felvételek készültek, 3 esetben a coronalis síkban is végeztünk vizsgálatot. A topogramm oldalirányú volt. EREDMÉNYEK A hátsó subtalaris ízületi felszínen az I.-es típusú töréseknél a CT-vizsgálat sem mutatott ki törést (3 esetben). A többi II-III-as típusú törésnél minden alkalommal törött a hátsó ízfelszín, kisebb-nagyobb dislocatiót mutatva. Ilyenkor a vertikális törésvonal egy anteromedialis, a sustentaculum talit is tartalmazó és egy posterolaterális, a tuberrel együtt lévô fragmentumra választotta szét a csontot, a legkülönbözôbb nagyságú dislocatiók mellett. Darabos töréseknél több törésvonal ábrázolódott. Vizsgált eseteink többségében (15 törésnél) a hátsó laterális törtdarab ízfelszínt alkotó része lefelé és laterál felé dislocalódott. Impressios törést azonban egyetlen esetben sem figyeltünk meg. Ez alátámasztja Zadravecz megállapítását (13), akinek véleménye szerint azért nem jön létre a csont impressiója, mivel csupán hajlító- és nyíró erôk érvényesülnek a rugalmas csonton. Újabban hasonló véleményre jutottak Bézes és munkatársai (3), akik eseteikben a calcaneust alkotó kemény spongiosában nem észleltek impressiós törést. Ezen megállapítások szerint a törés kezelésénél az esetek túlnyomó többségében szükségtelen a spongiosával való,,üregkitöltés, mivel csontimpressio nincs, csak dislocált törés (13). Összehasonlítva a CT-vizsgálatot és summatiós röntgenképeket kitûnt, hogy legtöbb esetben (15 betegnél) a hátsó ízület törött fragmentumainak dislocatiója a hagyományos felvételeken nem kellô mértékben látszott. A középsô subtalaris ízület az esetek háromnegyed részében ép volt. Az elülsô ízületi felszínen csupán egy ízben észleltünk elmozdulás nélküli törésvonalat. Az esetek 80%-ában a sarokcsont lateralis falának egy része kitörött és lateral felé dislocalódott. A peroneus inak tört csontok okozta dislocatiója a betegek 2/3-ában megfigyelhetô volt. Négy esetünkben csak a CT-vizsgálattal tudtunk igazolni további törésvonalakat a calcaneuson, amelyek a hagyományos felvételeken nem látszottak. Mindegyik ízületbe hatoló sarokcsonttörésnél mûtétet végeztünk Forgon és Zadravecz módszere szerint (5, 13), a mûtétet azonban úgy módosítottuk, hogy titánium csavarokkal végeztük a rögzítést, így a posztoperatív CT-vizsgálat vált lehetôvé. Minden operált betegünkrôl készítettünk mûtét után CT-t. Kitûnt, hogy a titán alig zavarja a vizsgálatot és a mûtét utáni állapot jól megítélhetô. MEGBESZÉLÉS Az ízületbe hatoló sarokcsonttöréseknél a hagyományos oldalirányú és az ún. axiális (retrotibiális-plantodorsalis) (cit. 13) röntgenfelvételekkel a legfontosabb hátsó ízületi felszín nem ábrázolódik. Erre a célra a Broden (cit.: 12) által javasolt ferde szummációs felvételek alkalmasak. A sarokcsont középsô és elülsô ízületi felszínei az egyidejûleg belevetülô csontstruktúrák miatt azonban alig értékelhetôk. A klasszikus rétegfelvételek a beállítás nehézségei és pontatlanságai, a sok felvétel igénye miatt a diagnosztikában nem váltak be (5). A komputertomográfiás vizsgálattal ezzel szemben lehetôség nyílik a csont teljes ízüle- Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet
4 ti felszínének ábrázolására és megítélésére. A törött csontfragmentumok nagyságát, számát és elhelyezkedését, az ízületi lépcsôképzôdést, a sarokcsont megrövidülését, illetve kiszélesedését pontosan ábrázolhatjuk és lemérhetjük. Az eljárás alkalmas kis csontfragmentumok kimutatására is, amelyek a hagyományos röntgenfelvételeken nem ábrázolódnak. A vizsgálat nagy elônye, hogy a lágyrész viszonyok is megítélhetôk: felismerhetjük a peroneus inak korai vagy késôi dislocatióját (az ún. peroneus impingement szindroma) (7), illetve a flexor hallucis longus inának károsodását (2). Megfelelô komputer program beszerzése esetén lehetôség nyílik a sarokcsonttörések három dimenziós analizálására is (1), amely az osztályozást, a mûtéti terv kialakítását nagyfokban megkönnyítheti. Az eljárás magas költségigénye miatt hazánkban sajnos még nem került alkalmazásra. Calcaneustöréseknél a meglehetôsen drága mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) a csont állapotának megítélésére kevéssé alkalmas. Az eljárás elsôsorban a késôi lágyrész panaszok tisztázásához szolgáltathat adatokat (peroneus-ín dislocatio, illetve tenosynovitis, a sarokpárna elváltozásai, vagy a tarsal tunnel megbetegedése) (14). A sarokcsont komputertomográfiás vizsgálatát sérültjeinknél az esetek döntô többségében az axiális síkban végeztük el. E síkban végzett vizsgálatoknál jól ábrázolódott a hátsó ízületi felszín, a fô törtdarabok nagysága és elhelyezkedése, a csont kiszélesedése és megrövidülése, a proc. anterior, a calcaneo cuboidealis ízület, a sustentaculum tali a középsô ízületi felszínnel, valamint a peroneus és a flexor hallicus longus inai (2). Az axiális síkban készült CT-nél ugyanakkor nem volt látható az elülsô ízületi felszín. A coronalis síkban végzett vizsgálatainknál jól megítélhetô volt a hátsó ízfelszín, ugyanakkor a lágyrész struktúrák leképezésére a módszer nem volt alkalmas (2). A CT-vizsgálatot alig befolyásoló titánium csavarokkal végzett sarokcsont osteosynthesis után a komputertomográf gyakorlatunkban igen alkalmasnak bizonyult a törésgyógyulást követésére, a középsô és hátsó ízületi felszínek congruentiájának, a késôi poszttraumás arthrosisnak, a peroneus impingement szindrómának a megítélésére. Éppen ezért az eljárás magas költségei ellenére javasoljuk alkalmazását mindazon ízületbe hatoló sarokcsonttörések esetében, amikor a hagyományos röntgenfelvételek nem adnak elegendô információt a fentiekben felvetett kérdéseknek, illetve panaszoknak akár az egyikére is. Befejezésül egyik betegünk kórtörténetét ismertetjük. K. B. 34 éves férfibeteg én magasból leesés során bal sarkára esett. Mentôk szállítják tanszékünkre, a fizikális vizsgálat, valamint az elkészített oldalirányú és speciális ferde (Broden) röntgenfelvételekkel bal oldali, intraarticularis, közepes fokú dislocatiót mutató, II típusú sarokcsonttörést állapítottunk meg (1. ábra). A következô napon elkészített összehasonlító calcaneus CT vizsgálat igazolta az intraarticularis törést és a tuber lateralis dislocatióját, a peroneus inak nyomásos tünetei nélkül (2. ábra). A sérülést követô 6. napon mûtétet végeztünk csavaros repositiós készülék segítségével, röntgenképerôsítô ellenôrzése mellett. A sarokcsonttörés rögzítésére 1 harántul bevezetett, a hátsó ízfelszínt alátámasztó, titánból készült malleolarcsavart, valamint 2, ugyancsak titánium AO spongiosacsavart használtunk fel (3 4. ábra). A sérültet a mûtéttôl számított 7. napon elsôdlegesen gyógyult sebekkel, panaszmentesen bocsátottuk haza. Betegünket folyamatosan kontrolláltuk. A legutolsó felülvizsgálatra a sérüléstôl számított másfél év után, májusában került sor. A beteg elmondta, hogy panasza nincs, több kilométert tud fájdalom nélkül gyalogolni, eredeti foglalkozását folytatja. Fizikális vizsgálat- 148 Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet
5 tal a bal oldali felsô ugróízület mozgásai teljesek voltak, az alsó ugróízületben mintegy 15%- os mozgásbeszûkülést találtunk. Az elkészült röntgeneken igen diszkrét fokú subtalaris arthrosis jeleit láttuk. A beteg a mûtét eredményével elégedett. 1. ábra. K. B. betegünknek a sérülés napján készített, speciális, ferde Broden-féle sarokcsont felvétele. A röntgenen jól látszik az alsó ugróízület hátsó részébe hatoló törés (fekete nyilak). 2. ábra. A sarokcsonttörésrôl készített összehasonlító CT vizsgálat. A felvételen látható hátsó ízületi felszínre ráterjedô, mérsékelt dislocatiót mutató törés (fekete nyíl) továbbá a laterál felé dislocalódott tuber calcanei. A tuber kitörött, laterális corticalisa megközelíti, de nem dislocálja a peroneus inakat ( fehér nyíl: peroneus ín, fehér nyíl: a peroneus ín és a sarokcsont közötti távolság). Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet
6 3. ábra. Betegünk posztoperatív Broden-féle röntgenfelvétele. A három csavarral rögzített calcaneustörésnél a hátsó ízületben kisfokó dislocatio maradt vissza (fekete nyilak). 4. ábra. Mûtét után készített összehasonlító CT vizsgálat mindkét oldali calcaneus hátsó ízületi felszínérôl. A bal oldali calcaneustörését jó helyzetben rögzítik a csavarok, a preoperatíve látható lateralis tuber dislocatio gyakorlatilag megszûnt (fekete nyíl mutatja a törésvonalat). Peroneus ín (fehér nyíl): dislocatio nem látható, a lateralis tuber corticalis és az ín között kellô távolság ábrázolódik. 150 Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet
7 IRODALOM 1. Allon, S. M., Mears, D. C.:Foot and Ankle Int. 11: (1991). 2. Bauer, G., Mutschler, W., Heuchemer, Th., Lob, G.: Unfallchirurg, 90: (1987). 3. Bézes, H., Massart, P., Fourgquet, P.: Unfallheilkunde 87: (1984) 4. Brunner, U. H., Betz, A., Halama, R.: Orthopäde 20: (1991). 5. Forgon, M., Zadravecz, Gy.:Die Kalkaneusfraktur. Heft. Unfallheilkd., 208: (1989). 6. Lowrie, I. G., Finlay, D. B., Brenkel, I. J., Gregg, P. J.:J. Bone Joint Surg. 70-B: (1988). 7. Rosenberg, Z. S., Feldman, F., Singson, R. D., Price, G. J.: AJR., 149: (1987). 8. Rosenberg, Z. S., Feldman, F., Singson, R. D.:Skeletal Radiol 16: (1987). 9. Segal, D., Marsh, J. L., Leiter, B.: Clin. Orthop. Rel. Res. 199: (1985). 10. Solomon, M. A., Gilula, L. A., Oloff, L. M., Oloff, J.: AJR 146: (1986). 11. Viczena P., Fekete Gy., Bohár L., Soós J.: Magy. Radiol. 64: (1990). 12. Zadravecz Gy., Palkó A.: Magy. Radiol., 34:13 20 (1982). 13. Zadravecz Gy.: A sarokcsonttörés és kezelése. Kandidátusi értekezés. Pécs, Zeiss, J., Ebraheim, N., Rusin, J., Coombst, R. J.:Foot and Ankle Int, 11: (1991). 15. Zwipp, H., Tscherne, H., Wülker, N.: Unfallchirurg, 91: (1988). Dr. Bíró Vilmos DOTE Traumatológiai Tanszék Debrecen Bartók B. u Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet
Gyermekkori calcaneus törések kezelése *
Az Országos Baleseti és Sürgõsségi Intézet Gyermektraumatológia osztályának közleménye Gyermekkori calcaneus törések kezelése * DR. KASSAI TAMÁS, DR. HARGITAI ERNÕ, DR. KÕVÁRI TAMÁS, DR. NOVOTH BÉLA Érkezett:
A talus és a calcaneus törései
A talus és a calcaneus törései ttila SZTE Traumatológiai Klinika A talus anatomiája: A talus kb. 60% át porc borítja, rajta sem inak, sem izmok nem tapadnak ill. erednek A talus test vérellátása főleg
Funkcionális töréskezelés a IV-V. metacarpus diaphysis töréseinek ellátásában
A Pécsi Orvostudományi Egyetem Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinikájának közleménye Funkcionális töréskezelés a IV-V. metacarpus diaphysis töréseinek ellátásában DR. TÓTH FERENC, DR. NYÁRÁDY JÓZSEF,
Trochantertáji és femurdiaphysis szimultán törések kezelése hosszú IMHS-szeggel
Nógrád megyei Önkormányzat,,Madzsar József Kórház-Rendelôintézet Traumatológiai Osztály közleménye Trochantertáji és femurdiaphysis szimultán törések kezelése hosszú IMHS-szeggel CSONKA CSABA DR., VEKSZLER
A kompressziós tûzõdrót rendszer
Az Országos Baleseti és Sürgõsségi Intézet, OMSZ Járó- és Fekvõbeteg Ellátó Egység közleménye A kompressziós tûzõdrót rendszer DR. SZOKOLY MIKLÓS, DR. LÁSZLÓ GYULA Érkezett: 2001. december 7. ÖSSZEFOGLALÁS
Korai tapasztalatok a Calcaneo-stop módszer alkalmazásával a gyermekkori lúdtalp mûtéti kezelésében
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Ortopédiai Klinikájának közleménye Korai tapasztalatok a Calcaneo-stop módszer alkalmazásával a gyermekkori lúdtalp mûtéti kezelésében DR. KRÁNICZ
Csípôízületi totál endoprotézis-beültetés lehetôségei csípôkörüli osteotomiát követôen
A Pécsi Orvostudományi Egyetem Ortopédiai Klinika közleménye Csípôízületi totál endoprotézis-beültetés lehetôségei csípôkörüli osteotomiát követôen DR. BELLYEI ÁRPÁD, DR. THAN PÉTER. DR. VERMES CSABA Érkezett:
Lohe mûtét hosszú távú eredményei a metatarsalgia kezelésében
POTE Ortopédiai Klinika közleménye Lohe mûtét hosszú távú eredményei a metatarsalgia kezelésében DR. LOVÁSZ GYÖRGY, DR. KRÁNICZ JÁNOS, DR. SCHMIDT BÉLA Érkezett: 1995. április 11. ÖSSZEFOGLALÁS A szerzôk
A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN
Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet közleménye A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN Érkezett: 1997. május
Minimálisan invazív calcaneo-stop módszer pes planovalgus gyermekkori eseteiben
A Rijekai Klinikai Központ, Sebészeti Klinika, Gyermek Orthopédiai Osztályának közleménye Minimálisan invazív calcaneo-stop módszer pes planovalgus gyermekkori eseteiben DR. RÓTH SÁNDOR Érkezett: 2003.
KAZUISZTIKA. Varus típusú térdarthrosishoz társuló tibia stressztörések Biomechanika és diagnosztikai nehézségek
KAZUISZTIKA Az egri Markhot Ferenc Kórház és Rendelõintézet Ortopédiai és Reumatológiai* Osztályainak közleménye Varus típusú térdarthrosishoz társuló tibia stressztörések Biomechanika és diagnosztikai
A háti szakasz scoliosisának módosított instrumentálása Elsô klinikai tapasztalatok a CAB horgok alkalmazásával
A Debreceni Orvostudományi Egyetem, Ortopédiai Klinika és a **Szent János Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály közleménye A háti szakasz scoliosisának módosított instrumentálása Elsô klinikai tapasztalatok
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Humerus diaphysis törések kezelése (384E, 387C) Készítette: A Traumatológiai Szakmai Kollégium
I. Alapvető megfontolások Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Humerus diaphysis törések kezelése (384E, 387C) Készítette: A Traumatológiai Szakmai Kollégium 1. A protokollok alkalmazási /
A bokaízület mozgásterjedelmének változása lábszárhosszabbítás során, állatkísérletes modellen *
A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar, Ortopédiai Klinika 1,és a Dr. Bugyi István Kórház, Szentes, Ortopéd Traumatológiai Osztály 2, közleménye A bokaízület mozgásterjedelmének változása lábszárhosszabbítás
Percutan Achilles-ínvarrat endoszkópos kontrollal (Elõzetes közlemény)
Az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályánek közleménye Percutan Achilles-ínvarrat endoszkópos kontrollal (Elõzetes közlemény) DR. HALASI TAMÁS, DR. HEHL ISTVÁN, DR. BEREZNAI ISTVÁN
FEMUR DIAPHYSIS, patella és tibia condylus TÖRÉSEK ELLÁTÁSA TRAUMA
FEMUR DIAPHYSIS, patella és tibia condylus TÖRÉSEK ELLÁTÁSA A femur diaphysis törések An: Pm: Cl: Kl: Dg: Th: az emberi test legerősebb csontja, ventralis irányban doború nagy energiájú traumára törik,
ű ű ú ű ű ú ú Í É ú ú ű ú ű ű ű ű Í ű ú Ü ű ű ú ú ú ú ú ű ű Á Í Ú ú Í ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ű Ú ú ú Í ú ú Ü ű ű ű ú ű Í ú ú ű ű ű ű ű Í ú ű ű ű Í ű ú ú ű Á ú ú ú ű ú ú ú ú ú ű Í ú ú ú ű ű ű ű
Í Á É ő ő ő ú ú ő ő ő ő ő ő ő ő í ő ő ő ő ő ű í ő ű ő ú ő ű ő ő ő ő Á í í í ő ő ő ő í í ő í ü ő í ő í í í ő í ő í ő í ő ő í í ő ő ü ő í ő í ő ő ő ő í í í ő í ő ü í í ő ő ő ő ő í ü ű ő í í í ő í í ő ő ő
Combnyakcsavarozás DHLS szintézissel
A Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszék Péterfy Sándor Utcai Kórház és Baleseti Központ 1 az Uzsoki Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály 2 és az Innosynth-KDS Kft. 3 közleménye Combnyakcsavarozás
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí
Azonnali terhelésû, cirkuláris KOS implantátumrekonstrukciók hosszú távú vizsgálata
Dr. Werner Mander, dr. Thomas Fabritius Azonnali terhelésû, cirkuláris KOS implantátumrekonstrukciók hosszú távú vizsgálata Kilencévnyi statisztika 678 transzgingiválisan beültetett, nem navigált, egyrészes
Lábszártörések. Bokasérülések. A calcaneus, talus és láb sérülései. Speciális vizsgálatok. Semmelweis Egyetem Traumatológia Tanszék Dr.
Lábszártörések. Bokasérülések. A calcaneus, talus és láb sérülései. Speciális vizsgálatok. Semmelweis Egyetem Traumatológia Tanszék Dr. Gál Tamás Lábszártörések Anatómiai tulajdonságok: Anteromedialis
é é é ú Ü é é ü é é ú é ü é é ü é é é Á é é é é ú é é é ü é ú é é é ű í é é é é é é ü é í é ü é é é é é é é ú é é í ü é é ú í í é é é é ü í ü é é é é é é é í é é é é é ü é é é é é é í é é í ü é ú ü é é
A felső végtag sérülései. SE Traumatológia Tanszék
A felső végtag sérülései SE Traumatológia Tanszék A válltv lltól l a csuklóig azaz a sternoclavicularis izülett lettől l a carpalis izületig Lágyrész és csontsérülések sek Egon Schiele Sternoclavicularis
ő ő Í ű ő ő ű ő ő ű ő ő É Á ű ő ű ő ő ő ü Á ü ő ű ő ő ő ü ü ő ű ő ő ü ő ú ő ő ő ű ü ő ü ő ü ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ü ő ő ő ő ű ü ű Í Í ő ü ő Í ü ő ü ő ü ü ü ő ü ű ő ü ü ü ü ü ü ü ő ú ü ő ű ő ő ü ü ü ő ő ő
Ö í í ű í ü í ú í ü í ü í ü í ű í íí ü ü ű í í ú ü í ü ü ü ü ü ü ü í ü í ű ü í ü í ü ü ü í ü ű ü ü ű Í ü í ü ü í í ű ű ű í ü ű ű ü ü ü Í ü ú ú ü ű ü í É ü í í ü ü í í ü í Ú í í ü ü í ű í í í ü ű Á Ú í
Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő
Ü É Á í í Á ü ű í ú í ű ü ü Ö í Ü É Í í ü ü ü ü í ú ü í ü ű í í ü ü í í ü Í ú ú ú ű ü É ü í ü í Í í í ű ú í ú Á í í Ü É í í ú ú ű í í í ü í ú Ö ü ü ü ú ű ü í í í ü ü ü ű ü ü ű í ű Ö í í í ü ú Ü É í ú ú
ú ú ü ű ü ü ú ú ü ű ü ü ú ú ü ü Í ű ű ü ü ü É ú ü ü ü ú ú ú ü ú ű ü ú ü ü Í ü ű ü ü ü Á ű ú ú ü ú Í ü ú Í ú ü ü Í ű Í ü ü É ü ü ü ú ü ü ü ü Í ú ü ű Á ü ü ú ú ü Í ü ű Í ú ú ü ü ü ú ü ű ú ú Á Í Í ú Í Í Í
É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í
Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú
í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú
Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö
ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö
ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű
Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö
ú í ö ü í íí ő ö ö ö ü ö ö ö ú ű ű Í Í í ő í ű í ő ü Í ő íú í ö ö ö ő í í í Í Í í í ö ö í í ö ö ö ő Í Í ÍÍ ö ö ő ö ö í ő ő ö í ö ö ú í ő ö ő í ö ő ö ö ö í ö ú Í ő í ű ö ő ú ö ő ö í í ő ö ö ő ö ö ú ö ű
É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í
Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü
ú ű ú ú ü í Ü í Ü ü ö ö ű í ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ü í í ű í ú ű ú ű ú ü ú ö ö ö ö ú ú í ű í ú ö ú ú ú ú ü ü ö ü ü ö ö ö ö ú í ü ö ü ú ö ü ü í ü í ö ü ü í ö í í ö í ú ü ö í í ú ü ö ü Á ü ú ü ö Á ö ö ü ö ü
ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö
Á É ú Ö ü ö É ü ő Á í ő ú ű ő ü ű ö ö ö Ö Ö ü í ü ű ö ő ö Ö ü ö í ü ő ő ő ö í ő ö ű í ü í ú í í í í í ő ő ö ő í ü ű í í ő í ő í ő ű í ű Ő í ú ű ü ö ö ő ő ő ü ö ö ő Ú ű ő í ü ő ö í ö ü ö ö ö ü ö ü ő í í
ő ű ü ü ű í í ú ő Í ő ö ő ő ő í ö ő ő ő í ő ő ö ö ő ő í ő ö Í ő í ü ú ő ő ű ö ő ő ü É í ú ő ö ü ő ü ü ú ü ő í í ő ü í É í ú ő í ú í ő í í ú í ő ö Ú ő ú ő í Á Ú ő Ú Ú ú ú ü ő ő ü Ú í ú ő ő Á í í ű ő Ú ö
ú ü Ü ó í Í í ű ő ő í í í ű ő ó ő ő ő ő ú ő ő í í ó ó ó ó ű ő ő í í ű ü ő ó ő ő ő ó í ő ő ő í ő í ó ü Íí ő ü ű ő ó ő í ő ő ő ó ű ó ó ű ő ő ő ű í ő ú ő ü ó ó ő ó ű ő Ó ü ó ő ű ű ű ő ó ű ő ű ő í ó ű ő ő
ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö
Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bokatörés (S8250, S8260, S9300, S9320) Fractura malleoli
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bokatörés (S8250, S8260, S9300, S9320) Fractura malleoli Készítette: A Traumatológiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. Érvényességi terület
Helal-mûtétek hosszú távú utánkövetése* DR. MERSICH ISTVÁN, DR. PERLAKY GYÖRGY, DR. BENSE ANDREA, DR. KISS JENÔ, MÁTYUS BALÁZS, NOVOTNI DOMINIK
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ortopédiai Klinika közleménye Helal-mûtétek hosszú távú utánkövetése* DR. MERSICH ISTVÁN, DR. PERLAKY GYÖRGY, DR. BENSE ANDREA, DR. KISS JENÔ, MÁTYUS BALÁZS, NOVOTNI
A felnôttkori combfejnecrosis korai kimutatása
MOZGÁSSZERVI DIAGNOSZTIKA Összefoglaló közlemény A felnôttkori combfejnecrosis korai kimutatása Gion Katalin, Palkó András Early detection of adult femoral head necrosis A felnôttkori combfejnecrosis a
Os capitatumban elhelyezkedő osteoid osteoma okozta csuklótáji fájdalom Esetismertetés
A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Traumatológiai Klinika és Pathológia Intézet közleménye Os capitatumban elhelyezkedő osteoid osteoma okozta
Új célzókészülék a térd elülsô keresztszalag pótlásához
A London-i Mayday University Hospital Közleménye Új célzókészülék a térd elülsô keresztszalag pótlásához DR. MOWBRAY M. A. S., DR. ZOLCZER L., DR. BARRY M. Érkezett: 1996. január 19. ÖSSZEFOGLALÁS A térd
ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű
Á Í Ü Ü Á ü Ü Á Á Í Ü Íú Í Ü Ű Í ü ü Í ű ú ú ü ü ü ú ú ű Á É Á Í ú ü ú ü ü Í Í ú Í ú Á É Ő Á ű ű ú ű Í ű ü ű ú ű ú ú Í ü ü ú É ű ü Í Í ú ú Í Ü Ő Á É Á ú ű ú ü Ú Í ü Í ú Í Í ú ú ű ú Í ú ű ű ü ü ü ú ü ü
Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö
Új típusú, cement nélküli csípõprotézis
A Pécsi Honvédkórház Baleseti Sebészeti Osztályának közleménye Új típusú, cement nélküli csípõprotézis DR. NOVÁK LÁSZLÓ, DR. MÁTHÉ TIBOR Érkezett: 2002. március 20. ÖSSZE OGLALÁS A szerzõk egy új típusú
É ü ü ü ü ü ú ü ű ü ű ú ű ü ú ü ű ü ü ü ű É ü ű ű Í ú ü ű Í ú ű ü ü Í ú É É ú Á Á É Á Á Á Á Á Á Á É Á Á Á ú Á É É ű Á Á ű Á Á Á É Á Á Á ú Ó É É Ó ú ű É É Á ú Ó ü ű ü ú Í ű ú ű ű ű ű ű ű ú Í ű ü ű Í ű ü
Á É Á Á É ű ű Í É ű Í É Í ű Ü Í Ü Ü Í Í Í Í Í ű ű ű Í ű Í ű ű É ű Í Í É Í ű ű ű É ű ű Í ű ű ű Í ű ű Í Í É ű Á ű ű ű ű ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í Í Í É Í Í Í Í ű ű Í ű Á ű ű É Í É Í Í Í É É ű Í Í ű ű ű ű Í ű
Ő Á Ő É ö ö ö ö ú Á ö Ö ú ö Ö ö ö ű ú ú ö ö ö ö í í í ú ö í ö ű í í í í í í í ö í Í Í Á ö í Í ö í í Í ö É Ü ö Á í í ö ö ö í ö í ö ö í ö ű í í í í í í í Í ö í ö ö í Í Í ú í Í ú ö ú í í ú Í ö ö ú ö ö Í ö
Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő
Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú
ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö
Á Í Á É ö É í É í í ú Í ö Í Á ü ú í ő ú ú í É É Á Á ú ő ö ü Í ő ü ü ö í ő Í ő ű í ő ő ü ö ö ő í Í ö ő öíö ő ő í í ú ú ü í ü Í í ö ő Í ő ő ő ő ű ö ű ö Í ö ö ő ú ü ö ű Í ő ő Í ü ő ő ö ö ő Á ő ő ü ö ö ő ő
é é É É Á Ó é ű ú ü ü é ü é ő é é é ü ő é ő É é é é í í Í é é ö é ú ö é Ö ő í é í é ú ú ü é é é ö ö é ő éí é é é ő é é ő é é í é é ő í ő é Á ö é í ö é ő é é ő é é é ő ö é ő ö é í í Í É é í é é é é é ö
Á ö ö Á É ü É ö í ü í ü é é é é é é í é é é ö é í í ü ö ü é é é é é ü í ü é ü ü é é é é é í é é ö é ú é é ú é é é í ö é ű ü é ö é é ü é é í ü í ü é é é é é ö é é é ö ö ö é ü ü é í é ü é í é é ú ú ö é Ö
Ó Á É Á É Ő Ü É í í ü ü ö ö ö ö í ü ü ü ö ö ö ö ü í Í í ö ű É ö í ö ö Í í ö ú Í ö í öíö ö í Í ö Í Í ú ü í í ö Ö ú ö É Í Íí ö ü É í ö Í í í Í ö É Í Íí Á ü ö Öú í Í í ü ü ü í Ú ú í Íí É í ö ö ö ü ö öí ö
ő Á Ö ÉÓ Á É Ü É Í í ü ü ő ő ö Í ö ö ő í ő ö í ő í ü ö í ő ű í ö Ö ú ú Í ö í öíö ö Ö Í í ő í ü ü ö ö ö í Í ú Í í ö í í ü ö í ő É Í Í í ö í í Í í Í ÍÍ í ő Í í ő ú í ő ö ö ő É í ő Í ú ő Íő Í Í Í ÍÍ í Ö í
A calcaneus stop típusú arthrorisis eredményességének értékelése a gyermekkori flexibilis lúdtalp kezelésében
A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Ortopédiai Klinika közleménye A calcaneus stop típusú arthrorisis eredményességének értékelése a gyermekkori flexibilis lúdtalp kezelésében Dr. Terebessy
í ú ő ü Í ö í í ú ú ü í í ő ú ö í Ú Í ö ú Á É Í Á É É í Á Á ö É ú É Ü Á Á ö É Á Á Á É É Á Í í ő ö Á Á Á Í ö É Í í Í í ő í ő í í Á Á É Á ő ő ő ő í í Í Í ő ö Ö É Á É ő Ú ö ö ö ő ő É Á É É Á Í Á ő É Á ő ő
ú Í Ú É Á É É ú ú ü ü Í ÍÍ Á Í Í ú É Í ú ú Í Í ű ú ú ú ú ú ú ü ú Í ú Ö ü ú Í Í ü Í Í É ű ú Í Í Á ú Á Í ú ü Í ú Í ü Í Í ü Í ú Í Í Í Í ú Í Ú Í ü Í ü Í ú Ó Í ü Í É ú É ú Í ü Í ú ú ú ú Í ü ú Í ü ü É Í Í ú
Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í
Ü ü Ö ü ú ö ö Ö ú Í ü Á í ö ö ö Ö ü ü í ü ö ű ö í ú í í í ö í í ű Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í í í ö ú í ö ö í í ü ü
Í É É É ú ú ö ü Á ö Ó ú ö Ö ú ú ö ö É ü ű Í ű ú Á ö ö ö ö ü ö É ö ö ö Á ö ö ö ü Á Á É ö ö Í Í ű ú ú Í ü ö ű ü ö Í Í ö ü ö ö ö Ú ú Ö ö ü ö ú ú ű ö ü É ü Í ö ú ö ö ü ö ö ö ö ö ü ű ü ö É Á ü ú ú ö ö ö ü ü
ő ű í ő ú ő ü ő ő ő ü ü ü ü ü í Ü í í Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő ő íí í ú í ü ű í ő ő í Ö í Í Ü É í í ő Í Á ő ő ő Ő ő ú ú Ö Ö ú í ő ő ő ő ű í ő ú í ü í ű í É í í Ü ű í ő Ú ű í É í í Ü ű í ő ő ű í ő ú ü ÍÍ í ő
ü ö É í ü ö ö í Í ü ö ü ú í ű ö É ú í í í í ü ö Ú ü ö ö ö Í ú í Á ö ö í Í í í í ö í í í í í í ü ü ú ö ö Í ö Á ö Á Í í Á í ö í ö í ü ö Í ö ö ü í í í Íü ö í Í í í í ö ü ú í í í í í ö í ü í ö Ü öí ű ü í í
ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ü É É É É ü ü Ú ű ú Í Á ú Ö Ö Ö Á Í Á ú ú ú ú Á Ö ű ú ú ú ü ű ú ű ű ü ú ű ú ú ü ú ú ű ú ú ü ü ü ú Ü Í Ö ü Ö Ú ü ú Ö ú ü ü Ö Á ú ű ú ü ú ű Ü ú ú ú ú ú ú ü ú Ü ű Ű ú ú ú ű ú ú ü ü ü ú
ő ő ó ő ó ó ő ő ó ú ó ú ó ő ő ő ó ő ő ő ő ó Á ő Í ó ü ő ó ő ű ó ó ő ő ő ú ő ő ő ü ő ü ó ő ő ü ő ő ő ü ó ó ő ő ó ő ő ü ó ó ü ő ü ő ü ő ő ő ü ő ó ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Í ó ó ő ó ő ü ő ú ü ő ő ó ő ú ő
VÉNÁK BETEGSÉGEI. Írta: DR. SZABÓ ÉVA, DR. PÁLDEÁK LÁSZLó, DR. KÓSA ÁGNES, DR. HUNYADI JÁNOS
1 VÉNÁK BETEGSÉGEI Curiosin additív kezelés ulcus cruris transzplantációja során Írta: DR. SZABÓ ÉVA, DR. PÁLDEÁK LÁSZLó, DR. KÓSA ÁGNES, DR. HUNYADI JÁNOS Bevezetés A krónikus vénás keringési elégtelenség
Á ö É ö Á É ú ö í ü é é ö é ö é é é é é í é ú ö ö é é é í ü é é é ö é í é é é ú ö ö ö ö é é íú ö Ó é é ö é é í é ö é ú ö é í é é í í í í í é é ö í í ö é í ú é ö é é é é í é é Ö ö é ú é é é é í é ö í é
Í Í Ö Ó ü Ö É ü Ü Í Ú Ü Ü Ö Ü Ü ú Ü ú ú Ü Ü Ú Ú ű ű ú Í ú ü É ü ü ü ü ü ü ú Ü ü Ü Ü Ü Ü ú ü Ü Ü Ü Í ü Ü Ü Ü ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ü ü Í ü ű ü ü ú Ü Ü ű Ü Ü ú ü Í ű ű ü Ü ű ü É Ü Ü ü ú Ü ú ű ü ú ú Ü ú Ü Ú
í í Í ö ű í í ő í Í Á Í É í É í Ő ö É Ú í É Í Á É É ö ö Á Ö É Ú Ö ö ö í í í í í Ö É É É Í ű Í í í Í í í í í Á Á É Ö Ö É Á É É É É Á É É Á É É í Í ö í í í Á Ö É Ú Á Ú Ö É Ö Á Ú É Á Á ö í í Á í Á Ö Ó É Ű
Á Á Á Ú ű í í ÁÁ É í Í í Ö Ö É Ü Ó Ó í ű Á É í í É É É É É É É É Ő É É É É Ó í É Á ú ú ú ú ü ű í ü ű É ü í í ú í ú Á Í Á Á Á Í ű í Á Á Á í Á Á Ö Á í ü ű í í ü í í Ö ü í Á Á Á ü ű í í í í Í űí í Á Á Á ű
Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í
Ö é Í Í ü ü é é ö é ö é ÖÍ é éé ű ú é Í ö ű ö é é é é é Í é é é Í Í ö é ö é é é ü ö é Ó Ö é ü é ü ü é é Ü é Í é é é ü ö é é ü é é ü é ö éé é é Í ú é é é Í é Í Í é é ü Í ö é ö é é é ü é ü Í é ü Á é é éé
ü ö í ő ü ü ü ő ő ő ű ő ö ü ő ü ü ö ű ő ö ő ő ő ő ü í ö ü ő ő ő ö í ú ő ü ő ü ő ö í ő ö ő ű ő ü ú ő ü ü ő ő ö ő ü ő ú ü ü ő ő ö í ö ü ő ő ö í ö ö ö ő ö ő ő ü ö ő í ő ő ő ő ö ö ő ő ő ö ö ő í ő ű ü ö ö ő
ű ö ö ö ű ö ö ö ű ö Á Á Á Á É ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Á ö Á Á ű Í ű Ü ö ú ü ü ö ú ú ü Ú ö ö ú ö ü ü Ü ú ö ö ö ű ö ö ű ö ü ü ű ö Í ű ö Ő Á Í ö ö ú ú ü ö ü ö Ó ö ú Í ü ö ű ö ü ö ű ú Í ö ü ú ö ö ú Á Ü
ű í í ü ü ü ü ü ü ü í í ü ü í í ű í ú ű í í í Á í ü É í í Ö Ö É ú ú ú í Á Ö ű í ú ú í í í í í ü ű í ü í Ö ú ű í ű í É í í ü ű í í ű í ú ű í í í í í ü í í Ö í ú í Í ú í ű í í ú ú í í ü ü ü í ú í É ÍÖ Ü
ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú
í íű ú ü Á Ö É Ú É É Ö í í í í ü ű ű Ó ü ü ö ö Á ö ö ű í í í ű ö ö ö ö í ö ű ü ö í ö í ö ü ö Á ö ú Á ú ú í í í í í ü í ű ü ö ö ú ü ö í ö ö ü í ü í í ö ü ü Ú íí í ü í í í í ü íí í í ú ö í í ü í ú ú í í
ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó
ö ü ő ö ű É ö ö ü ü ö ö ő ő ö ö ü ő ő ö ö ö ö ü ö úő ö ö ő ű ú ő ü ő ő É öü ú Í ú ü ő ő ú ű ő ú ü ú ú ú ő ö ö ő ö ü ü Ú ö ő ü ö ő ö ü ű ü ö ü ö ő ű ö ő ü ő ű ú ü ő ő ő ú ú ü ö ö ő ő ű ő Ü ö ö ö ö ű ú ö
É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í
í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő
Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í
ő ő ű í ú ő ü ü ü ú ü ü ő ü ü ü ü Ó Ő Ö Ú Í Á Ű Ó É É Á É ü ü ő ü í ő ő í í í ő ő ű í ú ú í ü ú í Á Ö í ő ő ű í ú ű í ő ő ű í ú Ő Ó Ö Ú Í Á ÍŰ Ó É É Á É ű í í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő í í ü í Ö í í ú
Ú É Ú í ö ö ö ü ű ú ű ű í ű ü ö ö ő ű ú í ö ö Ü ö ű Ü ú í ő ö ö ű ü ö ő ú ö ü ö ö Ü ö ö ű ű ő ű ü í ú ű í ő í ő ő í í ő ö ö ő ő ő ö ö í ű ő ö ő í ő Ü í ű ő ő ő ő ő ő ü ű ű ő ü ö ö ő í ű ü í ű í ű í ő í
Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü
í ő ö ő ő ő ő ű í ö í ő ő ő ő ő Ö Í Í ő í ő ö ő ő ő Í ö ő ő ő ő Ú Í Ü í ő ő Í í Í í Ü Í Ü ö ő Ú í í Í ú Ö í í í ő Ü í ú ő ö ű í ő ü ő ő í í í í ü í ő í Í Ő ű Ü Í ő Ú ő ü Í ő Í í ö ú Ő ő í í ő í ű ü ű ő
ő ü í ő ü ő ú ő í ő ő ú í í ő ö í ú í ü í ü ö ö ü ö ü ü ü ö ö í ő ő í ö ő ü ü ő ü ö í ü ú ö ő ö ő ő ü ü í ö ö ö ö ú ú í ö ü ö Í ü ő ö ü ü ü ő ő ú ő ő ú ü í ő ü ő ü ü ü ö É ú ö ö ö ö ű ú ő ő ö É Á Í ü ő