III. MISKOLCI TANÍ-TANI KONFERENCIA

III. MISKOLCI TANÍ-TANI KONFERENCIA Miskolc, 2010. január 29-30. Az elıadások rövid ismertetıi Szervezık: A Miskolci Egyetem BTK Tanárképzı Intézete Az MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Neveléstudományi Szakbizottsága A Magyar Pedagógiai Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tagozata, A Taní-tani alternatív iskolai folyóirat

2 SZIMPÓZIUMOK A képzési programok problematikája Szervezı: Vass Vilmos Feltételezésünk szerint az alap- és mesterképzési szakok, ezen belül a tanári szakképzettségek Képzési és Kimeneti Követelményei (KKK), valamint a tanári kompetencia/sztenderd rendszerek (tudás, képesség, attitőd/nézetek) alapján megtervezett képzési programok a tantervi tartalmakat eltérı mértékben és minıségben jelenítették meg és építették be. A programok bevezetése jelenleg is zajlik. Az implementáció ezen szakaszában érdemes a tantervi tartalom megjelenítésének és beépítésének a megközelítéseivel alaposabban is foglalkozni. A szimpózium célja három megközelítés bemutatása és elemzése. Nevezetesen a személyiségfejlesztéssel, a tudáskoncepció változásaival és a kompetencia-alapúsággal kapcsolatos legfontosabb kérdések és problémák felvetése. Gyakorlati példákon keresztül a lehetséges megoldások, modellek bemutatására és értékelésére is sor kerül. A szimpóziumot a legfontosabb következtetések megfogalmazása, a jelentısebb folyamatok és trendek összegzése zárja. Vámos Ágnes, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet vamos.agnes@ppk.elte.hu A tudásra vonatkozó tudás A tudáskoncepció változásainak hatása a képzési programok tervezésében és bevezetésében is erıteljesen megmutatkozik. A hasznosíthatósági szempontok erıteljesebb érvényesítésérıl, a neveléstudomány gyors fejlıdése következtében felhalmozott tudás hatékony beépítésérıl van szó. A leírható, explicit tudás elsısorban deklaratív és ezer szállal kapcsolódik a tantervi tartalom problematikájához. A tacit tudás a fejlesztéssel összefüggı procedurális folyamatokat fedi le. Az explicit és tacit tudás egymásra építettsége a megtanultak alkalmazásának igényével párosul. Nahalka István, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet nahalkai@gmail.com Mit fejlesszünk? Az egyetemi oktatásban is paradigmaváltás értékő a kompetenciafejlesztés dominanciájának érvényesítése a képzési folyamatban. A kompetenciafejlesztés értelmezése, annak a személyiségfejlıdés elméleti és gyakorlati keretei között való elhelyezése azonban problematikus. Mit mondhatunk az egyetemi tanárképzésben követhetı célokról, ha a személyiségre, annak struktúrájára vonatkozó ismereteinket a tantervfejlesztés során szeretnénk alkalmazni? Tudjuk egyáltalán mit mondunk, amikor kompetenciafejlesztésrıl beszélünk.

Vass Vilmos, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet vassvili63@gmail.com A tantervi tartalom 3 A kompetenciaalapú megközelítésben a tantervi tartalom a fejlesztés eszköze. Elıtérbe kerülnek a tanulhatósági szempontok. A kompetencia/sztenderd rendszerek komponenseinek (tudás, képesség, attitőd/nézetek) egyensúlya jellemzi. A képzési programok összehangoltak, interdiszciplinárisak. Ennek megfelelıen a tantervi tartalom strukturális kérdés. A képzési programok tervezése és bevezetése elsısorban az önszabályozó és a kooperatív tanulás erısítése érdekében történik. Az értékelés erıteljesen formatív (tanulási naplók, portfóliók, tanulói és tanári visszajelzések, reflexiók). A projektpedagógia sokrétősége - Variációk projektmunkára Szervezı: Pinczésné Palásthy Ildikó Egy pedagógusképzı intézmény számára kihívást nem pusztán a minıség, a tartalmi fejlesztés jelent, hanem legalább annyira a módszertani újítás, a korszerő eljárások alkalmazása révén megvalósuló lépéstartás is. Intézményünk, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola megküzdési stratégiáját meghatározó paradigmaként kívánunk szólni az élethosszig tartó tanulásról, a formális - nem formális - informális tanulásról, a korszerő tanulásszervezés és irányítás kérdéseirıl. Neveléstörténeti elızmények és más szakmák alkalmazásainak párhuzamai révén jelöljük ki azt az elméleti keretrendszert, melyben értelmezzük a tanulási folyamat megváltozott formáját, a szakmai és személyes kompetenciák hasznosulását, a munkavégzéshez és a hétköznapokhoz szükséges képességeket megalapozó tevékenységünket, az oktatók gazdagodó szereprepertoárját. Tanszékünk, a Pedagógia és Pszichológia Tanszék mindig részese volt a fıiskola útkereséseinek. Képzési formák, szakok, tárgyak és kurzusok segítségével helyzetképet vázolunk fel, bemutatjuk s elemezzük a hallgatókkal projektekben végzett munkánk tanulságait. Pinczésné Palásthy Ildikó, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola palasthy@gmail.com Személyes-társas és cselekvési kompetenciák fejlesztése projektmunkával A projekt olyan feladatkomplexum, melynek fókuszában a mindennapi élet valamely problémájának a feldolgozása áll. Összetettsége révén a hallgatók számára lehetıséget ad az önállóság és felelısségtudat fejlesztésére éppúgy, mint az együttmőködés, a közösségi viselkedésmódok gyakorlására. Egy a fentieket nem csak személyes, hanem szakmai szempontból is preferáló felsıfokú szakképzésünk hallgatói számára adódó probléma kapcsán mutatjuk be az ifjúságsegítı szakmai nyílt nap projektünket, a megvalósulás reprezentációit.

Rózsáné Szabó Dóra, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola dorarozsa@freemail.hu Tehetséggondozás projektmódon 4 A tehetséggondozás fakultáció iránti nagy érdeklıdés a gyakorlatorientált szemléletnek, az aktivizáló, élményszerő tanulást biztosító projektmódszernek köszönhetı. A kurzus tematikáját a csoport összetétele, érdeklıdése, kívánságai határozzák meg. A szemesztert közös, aktuális, élményt jelentı tevékenységgel kezdjük. Önálló feladat egy bemutató elıadás készítése egy tehetséges személyrıl. Elıadásomban pár évre visszatekintve elemzem a prezentációk projekttérképeit s a változások tendenciáit. Tamusné Molnár Viktória, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola tamusviki@gmail.com Alkalmazott és médiapedagógiai projektek Célunk e tantárgy oktatásával, hogy a hallgatók szerezzenek alkalmazásra képes elméleti és gyakorlati ismereteket a mentálhigiéné, a gyermekvédelem, valamint a médiapedagógia tárgykörben. Itt is szívesen és eredményesen alkalmazzuk a projektmódszert. Hallgatóink készséggel és nagy lelkesedéssel választanak maguknak projekttémát a féléves tematikából, s igen nagy önállósággal és meglepı kreativitással állítják össze összegzı tablóikat, melyekbıl színvonalas kiállítást szoktunk rendezni, amibıl itt néhányat kiállítunk. Kathyné Mogyoróssy Anita, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola kathyne@gmail.com Pedagógus szülı gyermek együttmőködés a differenciált fejlesztésben Hallgatóink is tapasztalják a tanítási gyakorlatokon, hogy egyre több a tanulási vagy viselkedésproblémával küzdı gyermek az iskolákban. A projektmódszer során a diákok saját választott témájukat tablókon dolgozzák fel a tanulási- és viselkedészavarok, a hátrányos helyzet, a fogyatékosságok, a tehetség témakörében. A megoldáshoz elengedhetetlen a pedagógus szülı együttmőködés, mely témát egy külön kurzuson dolgozzuk fel. Szele Barna, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola dorarozsa@freemail.hu Neveléstörténet - versenyprojekt Az Orando et Laborando szellemében neveléstörténeti vetélkedınk hagyományos projektje minden tanévben megrendezésre kerül. Célja az egyetemes és magyar neveléstörténet fontos fejezeteire vonatkozó ismeretek elmélyítése. Nem csak az elıadások lexikális ismeretei által, hanem e nyilvános verseny kreatív, ötletes feladataival. Az eddigi versenyek dokumentációját kívánjuk bemutatni képekkel illusztrálva.

5 A pálcától a diákönkormányzatig Szervezı: Vajda Zsuzsanna A szimpózium elıadásai elsısorban a tanár diák viszony történetileg változó kontextusában vizsgálják a fegyelem és fegyelmezés kérdéseit. A történeti visszatekintések megmutatják, hogy alig száz évvel ezelıtt gyökeresen másként vélekedtek a gyerekek és a felnıttek közötti szimmetriaviszonyokról, a gyerekek alárendelt, sıt kiszolgáltatott helyzete természetesnek tőnı állapot volt. A fegyelmezés kérdése mindennek ellenére még az olyan nagy hagyománnyal rendelkezı intézmények számára sem volt egyszerő kérdés, mint a szerzetesrendi iskolák. Különösen érzékeny probléma a fegyelem azokban a javítóintézetekben, ahol deviáns fiatalokat nevelnek. Napjainkban a diákok számos olyan joggal rendelkeznek, amelyek lehetıséget adnak rá, hogy ellenırizzék az oktatási folyamatot, az iskolával kapcsolatos fontos kérdéseket. A szimpózium két utolsó elıadása e jogok és lehetıségek gyakorlati következményeirıl számol be. Vincze Tamás, Nyíregyházi Fıiskola fajdalomherceg@freemail.hu Fellazították-e az iskolai fegyelmet a 19. század végén alakult gimnáziumi önképzıkörök? A 19. század végi tanügyi sajtó sokat foglalkozott az iskolai önképzıkörök szerepével, a középiskolai tanárok nagy része veszélyesnek ítélte az ilyen célú egyesületek mőködését. Úgy gondolták, hogy a tanulók kötetlenebb együttléte, a tantervi kereteken kívül esı témák, a tisztségviselık választása, a pártoskodás alkalmat kínál a fegyelem fellazítására. Lubrich Ágost, Névy László, Kemény Ferenc és más neves pedagógusok eleve kártékonynak tartották a tanulók önképzésének ezt a formáját. Elıadásomban azt kívánom megvizsgálni, milyen érvekkel támadták az önképzıköröket, s valóban jogos volt-e az önképzıkörök ellenzıinek aggodalma. Gyökös Eleonóra, ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola gyokoseleonora@gmail.com Kiszolgáltatott kiskorú? A tanárok és a diákok közötti fizikai erıszak (testi fenyítés, szexuális zaklatás) megítélése a 19-20. század fordulóján Elıadásomban három, véletlenül talált, a 19. század végén vagy a 20. század elején történt eset elemzésével kísérlem meg bemutatni az iskolai, tanárok és diákok közötti fizikai erıszak korabeli olvasatait. E fegyelmi eseteket tanulmányozva azzal a meglepı jelenséggel találkozunk, hogy a diákok verését, szexuális zaklatását egészen más kontextus(ok)ban értelmezték az ügyben érintett felek és az illetékes hatóság, mint ami manapság természetes volna: ezeket a tetteket kútfıink nem kiskorúakkal szemben elkövetett erıszakként ábrázolják, hanem mindig valami egészen más diskurzusba illesztik. A gyerek vagy teljes mértékben a szülıi, illetve iskolai hatalomnak alárendelt lényként (verés), vagy pedig a

6 tanárral egyenrangú félként (szexuális közeledés) jelenik meg, de semmi esetre sem úgy, mint kiszolgáltatott kiskorú. Hegedős Judit, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet hegedus.judit@ppk.elte.hu Fegyelmi ügyek a javítóintézetekben Elıadásomban a javítóintézeti világban megjelenı fegyelmi vétségek tipikus fajtáit tekintem át. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1946-hoz viszonyítva miként változott meg a javítóintézeten belüli kihágások minısége, mennyisége, hogyan változott az intézmény reagálása a fegyelmi vétségekre. Kutatásom történeti részében a növendékek 1946-os anyagában található fegyelmi tárgyalások, jegyzıkönyveket vizsgáltam meg, míg a jelenkori helyzet feltárása alapvetıen a jegyzıkönyvek mellett a javítóintézeti nevelıkkel készített interjú szolgáltatta. Karlovitz János Tibor, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet bolkarlo@uni-miskolc.hu Erkölcsi nevelési elvek néhány magyarországi szerzetesrendi közoktatási intézményben Referátumomban a Magyarországon mőködı szerzetesi iskolák fegyelmezési rendszerével szeretnék foglalkozni. A szerzetesi iskolák értelemszerően katolikus, részben fiú-, részben leány-iskolák, illetve az újabb alapításúak eleve koedukáltaknak indultak. A vizsgálatba bevont iskolák körét a szerzetesiekre szőkítettem (vagyis nem szerepelnek az egyházmegyei fenntartású iskolák), ti. az elıbbiek általában több évszázados nevelési-oktatási tapasztalatot halmoztak fel, amelyet idırıl idıre megpróbálnak adaptálni a változó társadalmi követelményrendszerek keretei között. Vizsgálatomat a dokumentumelemzés módszerével folytatom, elsısorban iskolai pedagógiai programokat dolgozok fel. Elemzéseimben különleges hangsúlyt kapnak ezen iskolák erkölcsi céljai, az ezek érdekében megvalósításra kerülı tevékenységek, az iskolák szellemisége, a tanulóktól, diákoktól elvárt, "helyesnek" vélt viselkedés és magatartásformák. Vajda Zsuzsanna, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet bolvajda@uni-miskolc.hu Hé, emberek, ez zajlik az orrunk elıtt! Tanárok és diákok az esztergomi Szent István gimnázium és az önkormányzat konfliktusában Az elmúlt két évtizedben jogi szempontból alapvetıen átalakult a tanárok és a diákok viszonya, ma a diákságnak elvileg beleszólása van az iskolai élet szinte minden fontos mozzanatába. Meglepı, hogy az iskolai kutatások szinte egyáltalán nem foglalkoznak azzal, milyen következményei voltak ennek az átalakulásnak, hogyan befolyásolták a bıvülı diákjogok a fegyelmezés, jutalmazás, büntetés következményeit. Elıadásomban egy széles körben ismert konkrét eset, az esztergomi Szent István gimnázium és a városi önkormányzat között kialakult konfliktus kapcsán vizsgálom a diákok szerepét, a

7 tanárok és diákok stratégiáját, egymás viselkedésére és a konfliktus végkimenetelére gyakorolt hatásait. Ádám Anetta, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet adamanetta@freemail.hu Belsı szükséglet és külsı feltételrendszer a reformpedagógia fegyelem-értelmezése Elıadásomban különféle, a reformpedagógia áramlatához kapcsolódó pedagógiai, neveléselméleti tárgyú szövegeknek az iskolai fegyelem fogalmáról alkotott képét vizsgálom. Elemzem ennek összetevıit, értelmezem -a tárgyalt források alapján- a tanítás-tanulás folyamatát mint kommunikációs helyzetet, következtetéseket vonok le a tanár- és diákszerep sajátosságaival kapcsolatban, megvizsgálom ezek hatását, funkcióját a munkafeltételek megteremtésében. Különös hangsúlyt kap a belsı és külsı kontroll értelmezése és a szabályalkotás folyamata.

8 SZEKCIÓ-ELİADÁSOK Barabás László, Nyíregyházi Fıiskola barabas@nyf.hu Transfere necesse est? Fordítás az iskolai idegennyelv-oktatásban? Az 1990-es években indult nagy tekintélyő szakmai konferencia-sorozat elnevezésének plagizáló átvételét a kérdıjel és a kiegészítı, értelmezı alcím adja. A referátumnak nem célja, hogy részletes történeti áttekintést nyújtson a magyar és külföldi idegennyelv-oktatás elmúlt századaiban a fordítás jelenlétérıl és annak funkciójáról. Az viszont igen, hogy a közelmúlt magyar közoktatásbeli változásait a fordítás létének és szerepének szemszögébıl felidézze és kísérletet tegyen arra, hogy értelmezze a kompetenciaalapú követelményrendszerben, megkísérelje meghatározni ennek a készségnek a helyét a közoktatásban, a felsıoktatásra való elıkészítés dimenzióját sem kifelejtve. Alapkérdésként fogalmazódik meg, hogy ha legyen jelen ez a készség az oktatásban, milyen keretek között, milyen funkcióval és hogyan, ki tud erre jól felkészíteni Bartha Katalin Koczka József, Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó Központ, Felsızsolca t.nevelesi@chello.hu A Tokaji Program. Képességfejlesztés mentális komputerrel Napjainkban egyre jobban foglalkoztat bennünket az együttnevelés, az integráció fogalma. Nagy kérdés, hogy miként lehet képessé tenni a tanulási zavarral, nehézséggel küzdı gyereket arra, hogy a tanítás tanulási folyamatban felfedezze saját kompetenciáját. Az integrált nevelés nagy terhet ró felnıttre, gyermekre egyaránt. Amennyiben a beintegrált gyerekek részképességei alacsony szinten vannak, képtelenek arra, hogy a hagyományos módszerekkel az ismeretszerzés folyamatában sikeresen részt vegyenek. A hagyományos fejlesztı módszerek nem minden gyereknél hozzák meg a megfelelı eredményt. Amennyiben több részképesség terület egyszerre érintett, nagy hatékonyságú, de idıben nem hosszadalmas fejlesztı eljárás szükséges. Elıadásunkban egy hatékony fejlesztı módszert mutatunk be. A mentális komputer technika egy olyan eljárás, amely képes arra, hogy a jobb és a bal agyfélteke munkáját egyesítse, ezáltal a megfelelı kognitív kapacitást létrehozza. A fény és hang effektusokkal dolgozó komputer beállítja a megfelelı agyi rezgést, stimulálja és integrálja az idegpályákat az ismeretszerzés érdekében. A mentális komputer technikát összekapcsolva a klasszikus pedagógiai módszerekkel, sokkal gyorsabb és hatékonyabb eredményt kapunk. Az elıadás keretében a mentális komputerrel végzett kutatás (200 fıs általános iskolai minta, 4000 mérés) olvasás - szövegértésre gyakorolt hatását is bemutatjuk.

9 Bánszegi-Tóth Erzsébet, Budapest Fıváros XIII. kerület Önkormányzat btotherzsok@freemail.hu A tanítás-tanulás folyamatát átható lényeges viselkedésminták elemzése tanulásban akadályozott kisiskolásoknál A referátum, a tanulásban akadályozott kisiskolások lokálisan meghatározott csoportjának vizsgálatáról ad áttekintést. Azok a viselkedésminták kerülnek a tanulmányozás, analizálás, összehasonlítás középpontjába, melyek befolyásolják, áthatják az egész tanulási folyamatot, illetve olyan pregnáns eltéréseket mutatnak, melyek alapján a környezetük kategorizálja ıket, illetve elhatárolódik tılük. Részletesen tanulmányozza a csoport struktúráját, mőködését, a térhasználat jellemzıit, a cselekvések szervezését, a szimbólumokat, illetve a kommunikációt, melyek a cselekvésekhez tartoznak. A viselkedés megértése érdekében, empirikus ismeretek szerzése szükséges, a gyógypedagógia körébe tartozó fogyatékosok egyik alcsoportját alkotó értelmi sérültek tanulásban akadályozott csoportjáról, a társadalomtudomány körébe tartozó kulturális antropológia probléma-horizontjának homlokterében maradva. Az adatgyőjtés és elemzés fıként a résztvevı megfigyelés módszerével történt, emellett félig strukturált interjúk elemzésére került sor, melyekben megszólaltak a vizsgált csoport szocializációjában résztvevık, illetve az orvostudomány képviselıjeként a pszichiáter. A csoportdinamika feltárása szociometriai elemzéssel, a térhasználat proxemikai elemzéssel, készült. A fogyatékosság antropológiai kutatása viszonylag új, a 60-as évektıl foglalkoztak a probléma kutatásával. Jelenleg, még a leíró szakaszban tart. A referátumban, a vizsgálódás középpontjában a fogyatékosok egyik kevésbé kutatott alcsoportja, az értelmi sérültek, tanulásban akadályozott csoportja áll. A kisiskoláskorban, azokat az eltéréseket tárja fel, amelyek a körülmények, és adottságok következtében kialakultak a csoportban, és ezek következményeit. A feltárt eredmények azt mutatják, hogy a szabad- és kötött szerkezető tér mozgásos birtokba vétele dominál, mely gyakran intenzív hangjelzéssel párosul. A kötetlen térben gyakori a bizalmas távolságon belüli érintés. Mindkettı a tájékozódást, ismeretszerzést segíti. A konfliktusok megoldási stratégiáira a közvetlen testi szinten történı fizikai erıszak jellemzı. A verbális kommunikáció szők körő, a konkrét tevékenységekre vonatkozik, a tájékozódást, a non verbális elemek segítik, melyek fıként erıs érzelmi töltéssel kísért hangjelzések, és a testhatárokon belüli érintések. A megjelenés intenzitása és mélysége riasztja a környezetet, éles határvonalat implikál, mely nehezen átjárható a sérült gyermekek számára. Az eredmények a vizsgált csoportba tartozók, jobb megértését, a határok átjárhatóbbá válását segíthetik. A szocializációjukban résztvevık, segíthetik kommunikációjukat, illetve több lehetıséget nyújthatnak a tanulásban akadályozott kisiskolásoknak a testükön keresztül megszerezhetı ismeretek nyújtásában, mely társadalmi integrációjukat segítheti. Békés Anna, Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium bekes.panni@gmail.com Lehet-e a történelemóra akadálymentes? Tanulási kudarcnak kitett diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás tanulók és tanáraik tanulási/tanítási problémái a közoktatás utolsó szakaszában Tervezett elıadásomban fıképp a történelemérettségi követelményeit szem elıtt tartva szeretném bemutatni, milyen nehézségekkel szembesülhet egy tanulási kudarcnak kitett

10 tanuló a közoktatás utolsó szakaszában. Választ keresek arra, mit kell(ene) tennie az iskoláknak és a szaktanároknak a vonatkozó jogszabályok értelmében (l. a Zöld könyv SNI és Középiskolára vonatkozó fejezeteit és az összefoglaló táblázatot), milyen szempontokat vehet figyelembe a történelemtanár a tankönyvek megválasztásánál, illetve milyen dilemmákkal kell megküzdenie a tanulási kudarcnak kitett tanulók értékelésénél. A hazai és külföldi szakirodalom alapján röviden kitérnék arra is, hogyan függ össze a tanulási kudarcnak kitett tanulók motivációja tanulási nehézségeikkel. Utóbbi témával fıképp arra hívnám fel a figyelmet, hogy a diákok lustaságának százféle okából egy lehet a diszlexia/diszkalkulia/diszgráfia. Bolvári-Takács Gábor, Magyar Táncmővészeti Fıiskola Elméleti Tanszék btg@mtf.hu A táncmővészképzés intézményesülésének mővészetpolitikai és pedagógiai tényezıi (1948-1950) Az elıadás célja bemutatni azt a folyamatot, amelynek során Magyarországon megteremtıdtek és kialakultak az intézményes táncmővészképzés feltételei. A hazai táncmővészet terén a képzés elsı, államilag szervezett formáját az Operaház biztosította: 1937-ben balettiskolát hozott létre. A szabadmővelıdési korszak eredményeit az állampárti hatalmi struktúra felszámolta, így az 1945-ben újjászervezett Országos Mozdulatmővészeti Tanítóképzı Tanfolyam 1949-ben megszőnt. Ugyanakkor a Színház és Filmmővészeti Fıiskolán 1945-52-ben Táncfıtanszak, a Testnevelési Fıiskolán 1947-49-ben táncnevelési szak mőködött. A fordulópontot az 1949-es esztendı jelentette: önálló állami Táncmővészeti Iskola létesült. 1950-ben megnyílt az Állami Balett Intézet, az Operaház balettiskolájának és a Táncmővészeti Iskolának egyesítésével. Az ÁBI létrehozása válasz volt a kor kultúrpolitikájának kihívására: a szovjet balettek megjelenése olyan balettkart igényelt, amelyet a korábbi módszerekkel nem lehetett kiképezni. A válasz lényege a mővészetoktatási modellváltásban rejlett, s ehhez mintául szovjet metodika szolgált: az Agrippina Vaganova által kidolgozott balettmódszertan. Az átszervezés után az ÁBI folyamatosan erısödött, majd 1983-ban fıiskolává alakult: a mai nevén Magyar Táncmővészeti Fıiskola idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Bordás Andrea, Debreceni Egyetem TEK BTK Neveléstudományi Intézet brdsandi@gmail.com A drámapedagógia mint lehetıség a pedagógusok kiégésének megelızésére Elıadásunkban a jelen pedagógustársadalmat is egyre jobban fenyegetı kiégés jelenségére hívjuk fel a figyelmet. Azok a történelmi, politikai, gazdasági, szociális és kulturális változások, amelyek az utóbbi évtizedek pedagógusszerepének fokozatos átalakulását, az egyre kiterjesztettebb pedagógusszerep állandósulását okozták, ugyanakkor egy olyan jelenség megjelenéséhez járultak hozzá, amely érzelmi, fizikai és szellemi túlterhelés nyomán bekövetkezı kimerüléssel jellemezhetı. A kiégés elméleteinek csomópontokba rendezése után bemutatjuk azokat a legfontosabb kiégés-modelleket, mely a jelenség kialakulásának társadalmi, szervezeti, interperszonális és individuális elemeit tartalmazzák, feltárjuk azt a fogalomhálót, ami a burnout-szindrómát körülveszi.

11 Kutatásunkban arra keresünk választ, hogy az említett elemek közül melyek befolyásolják legerısebben a kiégés folyamatát, a pályaelhagyás gondolatának, a kiégettség állapotának kialakulását, és hogyan lehet ezt a folyamatot megállítani, késleltetni, visszafordítani a drámapedagógia segítségével. Buda András, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A változások mozgatórugói Az új infokommunikációs eszközök nem csak a kommunikáció, az információszerzés, a szórakozás, a munkavégzés módját, idejét, formáját alakították át, hanem kitágították a tantermek falait is, megreformálták az oktatás módszereit, eszközeit. A változások mértéke, mélysége ugyanakkor számos tényezıtıl függ, a különbözı intézményekben eltérı hatást eredményeznek az IKT eszközök. 2009. elején, online kérdıív segítségével elvégzett országos kutatásunk azt kívánta feltérképezni, hogy a tanárok különbözı csoportjai hogyan viszonyulnak ezekhez a változásokhoz. Egyrészt megvizsgáltuk a pedagógusok attitődjét, másrészt feltérképeztük azt, hogy miben és hogyan módosult napi gyakorlatuk az új technikai fejlesztések térnyerése következtében. Bebizonyosodott, hogy a válaszadók által vallott elvek és napi gyakorlatuk eltérnek egymástól, különbözı okok miatt nem mindig valósulnak meg az elképzelések. Az elıadás azt mutatja be, hogy milyen változásokat szeretnének a tanárok annak érdekében, hogy az informatikai eszközöket (többet) használják a tanórákon. Csereklye Erzsébet, ELTE PPK ANET ecsereklye@t-online.hu A tanári elvárások hatása az integráció sikerére Egy menekült gyerekeket nagy számban befogadó iskolában készített esettanulmányon keresztül mutatom be, hogyan befolyásolhatják a tanári elvárások egy integrációs program sikerét. A tanárok csupán a tantervekre és a többségi csoporthoz tartozó gyerekekkel szerzett korábbi tapasztalataikra alapozva könnyen inadekvát elvárásokat alakíthatnak ki. A Pygmalion-hatás felgyorsul és felerısödik az olyan gyerekek esetében, aki bizonytalan társadalmi és gazdasági hátterő kisebbségi csoporthoz tartoznak. A tanulók nem tudnak megfelelni a nem rájuk szabott elvárásoknak, legyenek azok akár túl magasak, akár túl alacsonyak, akár csak kontextuson kívüliek. A diákok kudarcai hatással vannak a tanárok attitődjeire és viselkedésére, akik egyre kevesebb pozitív visszacsatolást adnak, egyre kevesebb idıt és személyes figyelmet szánnak a nem megfelelıen teljesítı gyerekekre, és egyre kevesebb munkát és egyéb erıfeszítést kívánnak meg tılük. Ez a folyamat szinte szükségszerően sztereotípiák (pl. motiválatlanság, érdektelenség) felerısödéséhez vezet, amelyek hamar internalizálódnak és kivetítıdnek a kisebbségi csoporthoz tartozó minden gyerekre.

Csupor Zsolt Jánosné, Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar csupormoni@gmail.com (Költség)hatékony integráció? 12 A sajátos nevelési igényő, különösen a tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelésének megítélése nem egységes a hazai (gyógy)pedagógiai gyakorlatban. Az integrált oktatással szemben számtalan, sokszor egymásnak feszülı követelményeket állítanak a többségi pedagógusok, az érintett gyermekek szülei, az intézményvezetık és a fenntartók. Az elvárások között a szakmai hatékonyság mellett hangsúlyosan jelenik meg a rugalmasság, költséghatékonyság is. A gyermek mindenek felett álló érdekét a közoktatási törvény alapján az együttnevelés során is érvényesülnie kell. A sajátos nevelési igény pedig minden gyermek esetében más-más szükségletet takar. A különbözı szükségletekre a választ egy, az intézményen belüli párhuzamos ellátási rendszer nyújtaná. Ennek érdekében mit tehet az intézmény? Mit tegyen a fenntartó? Milyen legyen a (költség)hatékony integráció? Elıadásomban ezeket a kérdéseket kívánom feszegetni. Dallos Tamásné, Educatio Kft dallos.tamasne@educatio.hu Integrációs tartalmak a pedagógusképzésben A hátrányos helyzet és a társadalmi leszakadás elsısorban nem oktatási-nevelési probléma. A gazdasági válságtünetek felerısödése azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a társadalmi kirekesztettség elleni fellépésnek az oktatás az egyik legfontosabb terepe: a nem megfelelıen méltányos oktatás már az indulásnál megalapozza az egyenlıtlenségeket, illetıleg képtelen ellensúlyozni a tanulók szocio-kulturális helyzetébıl eredı hátrányokat. A hátrányos helyzető gyermekek nevelését segítı kezdeményezéseknek ezért nemcsak az esélykülönbségek csökkentését, hanem a politikai-közéleti kultúra fejlesztését, az elıítélet-mentes, befogadó, és szolidáris társadalom kialakítását is célul kell, hogy tőzzék. A gyermekek között nem szelektáló, gyermekközpontú, korszerő, differenciált, pedagógiai formákat alkalmazó, a diákokkal, a szülıkkel, és az iskolahasználókkal az eddigiekhez képest másként kommunikáló, nyitott iskola teremthet esélyt a társadalmi integráció eléréséhez. Ehhez kíván az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. biztos szakmódszertani és tantárgyspecifikus alapot nyújtani a felsıoktatás pedagógusképzı intézményei számára, a kifejlesztett pedagógus továbbképzési anyagokhoz hasonló területek 90 órás, moduláris szerkezető programcsomagokként való kidolgozásával. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Esélyegyenlıségi Igazgatósága a pedagógus-képzésben a 11 képzési terület után az ÚMFT TÁM OP 3.3.1 kiemelt projektben újabb 6 db 60 órás, 3 módszertani és 3 tantárgyspecifikus területre szóló programcsomagot fejlesztett ki, mely már szaktárgyi vonatkozásban is segíti a hallgatók felkészülését az együttnevelésre.

13 Debreczeni Zsuzsanna, Deák Ferenc Középiskolai Kollégium, Budapest debzsu@gmail.com Sajátos nevelési igényő tanulók integrálása. Egy svédországi szakértıi tanulmányút tapasztalatai 2009. októberében a Tempus közalapítvány támogatásával egyhetes szakértıi tanulmányúton vettem részt Norrköpingben, Svédország harmadik legnagyobb városában. A tanulmányút témája a hátrányos helyzető csoportok esélyegyenlıségének biztosítása az oktatásban, címe pedig: Sajátos nevelési igényő tanulók, és felnıttek támogatása volt. A csoport, amelynek tagja voltam, 14 fıbıl állt a fogadó NorrköpingVárosháza Oktatási Hivatala nemzetközi referensén kívül, és volt köztünk pedagógiai tanácsadó, pszichológus, iskolaigazgató, szakértı, illetve régi idıkre emlékeztetı szakfelügyelı. A tanulmányút elsı napján megismerkedhettünk az országok /Írország, Portugália, Lettország, Olaszország, Litvánia, Nagy-Britannia, Németország, Cseh Köztársaság, Románia, Szlovénia, és természetesen Svédország oktatáspolitikájának fontosabb elemeivel, különös tekintettel a sajátos nevelési igényő tanulókról való gondoskodásra, mivel mindenhol 5-10 % között van a sajátos nevelési igényő tanulók száma a tanulói populációban. Edví László, Pannon Egyetem TSI edvyl@almos.vein.hu Az egészségfejlesztés lehetıségei a felsıoktatásban vizsgálatok a Pannon Egyetem hallgatói körében Az iskolában ma törvényi garancia mellett jelenik, jelenhet meg az egészségtudat közvetítése. Ennek építését hivatott tantárgyak keretében végbement tudásközvetítés azonban patologikus, melynek eredménye, hogy a felsıoktatásba bekerült, egészségét, életvitelét hosszú távon megalapozni szándékozó hallgató sem rendelkezik kellı ismerettel, így motivációval ahhoz, hogy reálisan értékelve fittségi állapotát, ahhoz igazítsa fittségi céljait, annak megvalósításához kiválassza a megfelelı aktív mozgásformát. A végzettségébıl fakadóan a társadalom véleményalkotó és formáló csoportjává váló hallgatói réteg tehát nem lesz képes életvitele tekintetében pozitív példával elıjárni. A probléma feloldását kíséreljük meg a Pannon Egyetemen, ahol a kutatás kiindulópontját a következı hipotézisek alkotják: 1. A felsıoktatásban tanuló hallgatók jelentıs százaléka nem rendelkezik azzal az egészségtudattal, amelynek birtokában reálisan tudná felmérni saját fittségi állapotát és fizikai szükségleteit. 2. A feltárható tudáshiány az egészséget célzó rendszeres sportmozgás szükségletté válásának gátja 3. Az említett tudáshiány feloldható a felsıoktatásban tanuló hallgatók számára egy arra alkalmas kurzus kidolgozásával, amely a képzésbe beilleszthetı, eredményessége mérhetı. 4. A fizikai fittségét önállóan tervezni és karban tartani képes hallgató az egyes társadalmi alrendszerekben vállalt, illetve szükségképen betöltött szerepeiben eredményesebbé válik. Példaként kiemelve az aktív turizmust, mint lehetséges színteret.

14 A folyamatban lévı vizsgálatok (rész)eredményei a hipotézisek igazolhatóságát jelzik. A 2006-ban bevezetésre kerülı Fittségi edzéstervezés c. C típusú tárgy, az egészségtudat közvetítésének patologikumát feloldva, a reális fittségi célok megvalósításának lehetıségét alapozza meg. A tudáshiány feloldásának pozitív hozadéka még olyan speciális alrendszerben is mérhetı, mint a sportturizmus. Farkas Károly, Budapesti Mőszaki Fıiskola farkas.karoly@nik.bmf.hu Gyorsolvasás Informatika Az informatika az olvasási szokásokat, és magát az olvasás technikáját is módosítja. Növekszik a képek, képsorok szerepe. Az olvasás egyre gyakrabban válogató, információkeresı, szkipping. Tézisem szerint a számítógép-használat gyorsolvasó képességeket kíván és fejleszt. Bár a diákok olvasástechnikája, szöveg értelmezése, általános szókincse egyre gyengébb, ezt rendszerint kompenzálni tudják az információtechnikai eszközök használatával. Az információ keresésében a világháló jelentıs segítsége triviális. Az értelmezést jelentısen segítik a képek, a gépi fordítás, az információ-források gyakorlatilag korlátlan mennyisége. Célszerő a gyorsolvasás tanítása a képzés felsıbb szintjein is. Ezzel elısegíthetjük, hogy elkerülhetı legyen a kritikátlan Google-mőveltség. Fontos a kritikus válogatás, a mérlegelés, az összevetés, a kontroll. Sok olvasás, még több gondolkozás, sok egybehasonlítás, még több gyakorlás, /Kölcsey/ A méréseim eredményeibıl bemutatom, hogy fıiskolás hallgatók a képernyırıl gyorsabban olvasnak, mint papírról, az olvasási képesség a közelmúltban, fıiskolások körében szignifikánsan nem változott. Fáyné dr. Dombi Alice, Szegedi Tudományegyetem JGYPK dalice@jgypk.u-szeged.hu A legjobb nevelési eszköz: a tanítói példa. XIX. századi pedagógusok a nevelésrıl Ha megvan egyszer a Nevendékben a Nevelı eránt való Szeretet és Tisztelet; már akkor, annak helybenhagyása vagy megneheztelése, nagyobb ez elõtt, minden jutalomnál és büntetésnél. Az elıadás a XIX. századi neveléssel kapcsolatos nézeteket mutatja be különös tekintettel a tanítói minták szerepére. A kutatás alapvetı módszereként a XIX. századi szövegek elemzését választottuk, különös tekintettel a neveléstan könyvek a pedagógiai folyóiratok és a laikus források nevelıi életutakkal, pedagógiai szerepvállalással kapcsolatos narratíváira. A pedagógus életutak jellemzı elemeit összevetettük a korabeli szakmai elvárás-struktúra lényegi jellemzıivel.

15 Forráselemzésen alapuló komparatív kutatásunk eredményeként a korabeli pedagógus szerepfeladatok lényegi elemeinek megragadását, a differenciáltabb pedagóguskép kialakítását várjuk. Fejér Noémi, Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar fejer.noemi@gtk.szie.hu (Mi) Mindenre képes vagyok? A munkánk során, mind a saját szakterületünkön, mind más szervezetekkel dolgozva, felismertük, hogy az önkéntesség egy jó módszer, mellyel az állampolgárok bekapcsolódhatnak a közéletbe és hozzájárulhatnak az életünkben bekövetkezı változásokhoz. Az egyetemi oktatásban azért tartjuk hangsúlyosnak az önkéntesség szerepét, mert nemcsak egy jó alkalom szakmai gyakorlati idı győjtésére, hanem nevelési eszközként, illetve szakmai identitás kialakításában is megállja a helyét. A Szent István Egyetemen az önkéntes hallgatók alacsony számát szerettük volna csökkenteni, amikor meghirdettük a (Mi) Mindenre képes vagyok újszerő, Magyarországon elıször megjelenı komplex programot, amely 2007 és 2009 között kísérleti jelleggel valósult meg a Pályatervezési és Tanárképzı Intézet keretein belül. Célja 20 év feletti egyetemi andragógus diákok (szakmai) kompetenciáinak fejlesztése volt annak érdekében, hogy felkészüljenek saját jövıjük tudatos tervezésére és arra, hogy az egyetem (BA andragógia alapszak munkavállalási tanácsadó szakirány) befejezése után sikerrel alakítsák életüket és valósítsák meg céljaikat. Fónai Mihály, Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Jogbölcseleti-és Jogszociológiai Tanszék fonaim@puma.unideb.hu Ceglédi Tímea, Debreceni Egyetem BTK Humán Tudományok Doktori Iskola tcegledi@gmail.com A tanári szakma értéke Kutatásunk a tanári szakma presztízsvesztésének kérdését járja körül. Fı kérdésünk, hogy ez az elértéktelenedés mennyiben tulajdonítható a diploma általános elértéktelenedésének. Elıadásunkban egy egyetemi tehetséggondozó program résztvevıinek körében térképezzük fel a tanár szakos és a nem tanár szakos hallgatók különbségeit és hasonlóságait. Vizsgálatunk fókuszában a résztvevık munkaattitődjei, munkaerı-piaci reményei, a tanári szak választásának motivációi, a saját szakról alkotott véleményei, stb. állnak. Mindezt a hallgatók rekrutációja, valamint a karonkénti különbségek tükrében is megvizsgáljuk.

16 A megkérdezések kérdıíves formában, mindösszesen 3183 hallgató körében történtek, akiknek az egytizede tanár szakos. Elemzéseinkben a leíró statisztikákon túl az ok-okozati viszonyok mélyebb elemzésére többváltozós statisztikai módszereket is alkalmazunk. Eredményeink azt mutatják, hogy lényeges különbségek érvényesülnek a tanár és nem tanár szakosok pályaválasztásában, professzió-képében és szakmai jövıképében, valamint a professziók értékelésében. A tanár szakos hallgatók úgy gondolják, hogy szakjuk választása alapvetıen önálló döntésük eredménye, azt csak kismértékben befolyásolták a szülık, vagy az iskola, a tanárok. Önmagukat aktív és összetartó csapatnak tartják, akiknek komoly célja a diploma megszerzése ugyanakkor családi, társadalmi hátterüket úgy jellemzik, mint akik nem dinasztiákból érkeznek, és szerény a családjuk anyagi háttere. Egyetemi éveik alatt az emberi kapcsolatokat és a jó tanulmányi eredményeket tartják fontosnak. Választott szakmájuk helyzetét minden területen átlagosnak, vagy szerény helyzetőnek tartják (presztízs, jövedelem, érdekérvényesítı képesség) ugyanakkor magának a szakmának a jövıjét relatíve kedvezıen ítélik meg. Fónai Mihály, Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Jogbölcseleti-és Jogszociológiai Tanszék fonaim@puma.unideb.hu Márton Sándor, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia és Szociálpolitika Tanszék marton.sandor@dragon.unideb.hu Tanár szakos hallgatók professzió-képének elemei Elıadásunkban a Debreceni Egyetem tehetséggondozó programja keretében megkérdezett hallgatók professzió-képét elemezzük. A program beválogatási eljárásában résztvevı 3183 hallgató egytizede volt tanár szakos, így alkalmunk nyílik összehasonlító elemzések elvégzésére is. A tanár szakos hallgatók professzió-képének fontos eleme, hogy milyen képük van az ideális tanárról ezt pálya aspirációik és anticipációik is alakítják. A hallgatók a szakmailag alaposan felkészült tanár képét fogadják el, aki sokoldalúan tájékozott de nem elhivatott. A szakmához szükséges tudás esetében is a szakmai ismeretek fontosságát emelik ki. Önmagukat az egyetem többi hallgatójához képest közepes helyre rangsorolják, ennek okát a képzés színvonalával, a szakma keresettségével és általános presztízsével magyarázzák. Saját szakjuk helyzetének az értékelése alapvetıen inkongruens: szakjukat lényegesen magasabbra értékelik, mint amit arról gondolnak, hogy mások miként minısítik és rangsorolják ıket. Önmaguk rangsorolásának indoklása is inkongruens, a képzés színvonalára utaló kijelentések mellett jelentıs szerepet kap a tanár szakma egyetemen belüli és általánosabb presztízsének a szerény megítélése. Abban, hogy mások, az egyetem közvéleménye miért rangsorolja ıket közepes helyre, hasonlóan ambivalens véleményeket fogalmaznak meg a képzés színvonalát és a tanár szakma helyzetét, elfogadottságát és ismertségét illetıen. A jó szakember nyitott kérdésre adott válaszok alapján a tanár szakos hallgatók a többi hallgatóhoz képest szignifikáns eltéréssel a rugalmasságot, a jó kapcsolatteremtést, a kíváncsiságot, a jó kommunikációs képességeket, az új iránti nyitottságot, az emberközpontúságot, és az általános mőveltséget emelték ki.

17 Gaálné Starhon Katalin, Pannon Egyetem, Veszprém starhonk@almos.vein.hu A sportturizmus pedagógiai megközelítése. A passzív sportturizmus, mint az élethosszig tartó tanulás egyik lehetısége A dolgozat a turizmus azon szeletét vizsgálja, amely a sporttal van összefüggésben, és ezen belül is a passzív sportturizmusra fókuszál. Azt próbálja feltérképezni, hogy kik azok, akik ebben a tevékenységben részt vesznek, mi motiválja ıket, milyen igények, elvárások jellemzik ıket, stb. Ezek alapján felvázolhatóvá válik, hogy milyen pedagógiai megközelítésekkel érhetı el a vizsgált csoport, hogyan ébreszthetı fel bennük az érdeklıdés például további kulturális szolgáltatások iránt. Milyen pedagógiai kérdések merülnek fel a vizsgálat kapcsán, az intézményen kívüli nevelés és az élethosszig tartó tanulás megvalósíthatóságának szempontjából. Kimutathatóvá válnak azok a hiányosságok, amelyek a pedagógia különbözı módszereinek segítségével megszüntethetıek, korrigálhatók lehetnek. Az ide érkezı magyar turisták érdeklıdési és igényszintje, pedig növelhetıvé válik, és ezek által még jobb eredményeket, kaphatnának a helység turisztikai mutatói is. Géczi János, Pannon Egyetem, MFTK Antropológia és Etika Tanszék geczijanos@vnet.hu Darvai Tibor, Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola darvai.tibor@gmail.com A Tanító c. folyóirat képeinek ikonográfiai feltárása Az individuum képi megjelenítésének kérdésével néhány évtizede mind a nemzetközi, mind a hazai tudomány (neveléstudomány, pszichológia, antropológia) intenzíven foglalkozik. Jelen munkánk ezen interdiszciplináris terep eddig feltáratlan, hazai területét vizsgálja. Beszámolónk tárgyának a Tanító c. pedagógiai periodikát választottuk, azon belül is az 1963- as, 1973-as és 1983-as évfolyamának képeit vettük ikonográfiai elemzés alá. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mely elemek és mintázatok jelennek meg a képi anyagban. Milyen változások mennek végbe, ha mennek, a szocialista pedagógia ábrázolásaiban a világképi szempontból homogénnek ítélt idıszakban? Gömöry Kornélia nelligomory@gmail.com A tanulási orientáció összetevıinek változása illetve összehasonlítása a válogatott és normál osztályokban megvalósított tehetségprogramokban Elıadásomban az általános iskola felsı tagozatos tehetséges tanulói tanulási orientációjának longitudinális vizsgálattal alátámasztott változását mutatom be normál és válogatott osztályokban. Az alkalmazott mérıeszköz a Kozéki-Entwistle-féle tanulási orientációs

18 kérdıív. A vizsgálat három mérésbıl állt. Az elemzésben arra kerestem választ, hogy a kétféle osztálytípusban az idı függvényében hogyan változnak a tanulási orientációk beleértve az összetevık rangsorban elfoglalt helyének módosulását, illetve hogyan alakul a három fı tanulási stratégia. A felhasznált statisztikai eljárás a varianciaanalízis, ahol a függı változó a kérdıív orientációi, a független változók: az osztálytípus (normál / válogatott) és az idı (5. osztály eleje, 5. és a 8. osztály vége). Hipotézis, hogy a normál és válogatott osztályokban tanuló gyerekek is igyekeznek értelemszerően tanulni, azaz a reprodukáló összetevı értéke az idı függvényében csökken. A hipotézisem részben bebizonyosodott, mivel jelentıs csökkenés figyelhetı meg a második mérésre mindkét osztálytípusban, de a második-harmadik mérés között szinte nem történt változás a normál osztályban. Elıadásomban valamennyi összetevı változását - elemzéssel bemutatom. Hornicsár Tihamér, KEMÖ Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény htihamer@invitel.hu Értékalapú örömteli élet kialakítása a zenemővészetben Minden ember sorsa, életútja saját munkájának pozitív vagy negatív lelki beállítottságának eredménye. Mit és hogyan kell tennem tudatalattimnak mozgósításához? Naponta alkotó módon használd, semlegesítsd, ellenırizd, harmonizáld szenvedélyedet, érzelmeidet, ösztöneidet, érzéseidet, gondolkodásodat, cselekvési szokásaidat. Gondolkozz pozitívan! Következetesen rendezd gondolataidat! Mindenkor figyelj tudatalattidra, lelked belsı halk szavára. Legyen erıs hited, akaratod, szorgalmad! PLB erejével gyızd le az akadályokat, határozott céljaid megvalósításában légy következetes! Céljaid megvalósításában elıfordulnak kudarcok, de ennek az ereje sok esetben nagyobb erejő csíra, ami a PLB segítségével nagyobb teljesítményekre ösztönöz. Az ember ereje az imában rejlik, gyızıdj meg róla! Saját beállítottságunk formálja jövınket. Legdrágább ajándék: a munka szeretete szeretni az embereket és szolgálni ıket. Munkádat hassa át az állhatatosság! Az eredményesség azokhoz pártol, akik kialakítják magukban a vágyat céljaik elérésében. Ahogy hogy kiváló szakember legyél, naponta kell gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Szándékaid, céljaid legyenek világosak, eredményes leszel.

Herczegh Judit, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete herczeghjudit@gmail.com Hálópolgárok a Debreceni Egyetemen 19 Elıadásomban a Debreceni Egyetemen folytatott hallgatói-vizsgálatom eredményeit kívánom bemutatni, amelyben többek között arra keresem a választ, hogy hová sorolják be magunkat a hallgatók az információs szupersztráda polgáraként,hogyan építenek és tartanak fenn kapcsolatokat és milyen jellegő társadalmi kapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy valaki hamarabb kerüljön érintkezésbe az informatikai eszközökkel? A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a számítógép-használat terjedésének egyik magyarázó ereje a személyes kapcsolat. Azonban nem csupán a kapcsolatháló kiterjedtsége befolyásolja a számítógép és internet-használatot, a folyamat visszafelé is mőködik. Azok az inkább extrovertáltnak mondható személyiségek, akik a valódi világban is kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkeznek, az interneten sem fognak falakba ütközni, ha kapcsolatteremtésrıl van szó. Az internet képes szorosabbra főzni a köteléket két ember között, vagy akár egy fórumon tömöríteni azonos érdeklıdéső, beállítódású egyéneket. Járai Róbert, PTE BTK Pszichológiai Intézet jarairobi@gmail.com Az intrinsic motiváció gyakorlati jelentısége a pedagógiában Az intrinsic motiváció, mint a szelf determináció metaelmélet része, számos olyan elméleti és gyakorlati jelentıséggel bír a pedagógiai pszichológiában, mely jól hasznosítható a megfelelı oktatási motivációs légkör kialakításában. Elıadásomban bemutatásra kerül a TARGET módszer, mely jól definiált motivációs célrendszerként alkalmazható az oktatás bármely szintjén. Ennek mőködtetéséhez szükség van azoknak a humánspecifikus szükségleteknek a meghatározására is (kapcsolati igény, autonómia, kompetencia), melyek az intrinsic motivált viselkedések hátterében állnak. Ezen szükségletek fényében, valamint a képességfogalom fejlıdésének figyelembe vételével, a pedagógus képes lehet, a saját kompetenciájának megfelelı motivációs klímát kialakítva, a tanulók által elsajátítandó ismeretek megfelelı szintő átadására. Kanczler Balázs szociálpedagógus kanczlerbalazs@freemail.hu A cigány identitás változása az asszimiláció és a szegregáció tükrében, avagy miért nem jártak iskolába egy hónapig az iváni cigány gyerekek? Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon, Gyır-Moson-Sopron megye két falujában, Fertırákoson és Ivánban végeztem szociológiai kutatást a cigány identitás változásáról az asszimiláció és a szegregáció tükrében. Megállapítást nyert, hogy Fertırákoson a Köszörős cigány lakosság olyan nagymértékő asszimilációt hajtott végre, hogy már a cigány kultúrának csak gyenge nyomait lehet megtalálni. Nem tartják ıseik szokását, teljesen más szakmákat sajátítottak el, mint elıdeik, és integrálódtak a nem cigány, többségi társadalomba. Cigány identitásukat majdnem teljes mértékben elvesztették, a cigány nyelvet is csak kevesen beszélik. Az elsı hipotézis, mely az asszimilációt kapcsolatba hozta a cigány lakosság

20 identitásvesztésével, igaznak bizonyult. Ivánban szegregációról beszélhetünk. A település két utcájában él oláh és muzsikus cigány lakosság, a faluba beköltözésre nincs lehetıségük, teljesen elkülönülve élnek. A cigány és a nem cigány lakosok között nagyon szők az érintkezések zónája, s a cigány lakosok negatív viszonyítási alapként jelennek meg a falu nem cigány lakosai számára. Kutatásom során arra is kerestem a választ, hogy miért nem tud megvalósulni a cigányok integrációja Iván községben? S annak a releváns okára is megpróbáltam fényt deríteni, hogy miért vették ki a cigány szülık gyerekeiket egy hónapra az iskolából? Karikó Sándor, Szegedi Tudományegyetem JGYPK, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék bacon@jgypk.u-szeged.hu Az ember nevelhetı mi végre? Ha már tanulok, tanuljak olyat, ami emberségemet teljesebbé teszi írja közel fél évszázaddal ezelıtt Németh László. Alighanem ez az alapvetı pedagógiai intelem és határozott nevelıi hit a legutóbbi évtizedekben háttérbe szorult. Sok jel, keserő tapasztat valószínősíti: a nevelés aggasztó mértékő társadalmi alulértékelése következett be. Mit tehet ilyen állapotok között az igazi tanító, tanár, aki nem mellékesen a fiatal szivekben szemtıl szemben uralkodik? E tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy nélkülözhetetlen a nevelés általános fogalmának (mintegy nevelésfilozófiai alapjának) újragondolása. Továbbá szükséges és semmi mással nem pótolható a szembesülés azzal a dilemmával, hogy végtére is mire lehetséges és/vagy kellene nevelnünk. Kata János, BME Mőszaki Pedagógia Tanszék kataj@eik.bme.hu Egész életen át tartó tanulás A BME Mőszaki Pedagógia Tanszéke a 2008-2009-es tanévben empirikus felmérést végzett a hazai LLL-szokásokkal kapcsolatos kutatás keretében. Ennek során különbözı célcsoportok tanulási szokásai, információs forrásai és preferált mőveltségtartalmai kerültek a vizsgálat fókuszába. Így sikerült képet alkotni arról, hogy mely tényezık segítik, illetve gátolják a felnıttkori tanulást. Az elıadás elsı része a felmérés néhány módszertani sajátosságát ismerteti. Bemutatja a felmérés eszközéül szolgáló adatfelvételi lap jellemzıit, a mintavétel módszerét és a kiértékelés során felhasznált statisztikai elemzı módszereket. Ezután részletezi azokat a környezeti tényezıket, amelyek a társadalom mőveltségképének napjainkban megfigyelhetı értékváltozására vezethetıek vissza. Ehhez kapcsolódóan bemutat egy elemzést arról, hogy a lakosság szerint milyen elemektıl függ ma a munkaerıpiaci karrier sikere. A felmérés melléktermékeként megismerhettük azokat az információforrásokat és informatikai tevékenységeket, amelyek mentén klasszifikálhatóak az internettel kapcsolatos