TEKNŐSVÁR MAGÁNÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2011
TARTALOMJEGYZÉK 1.Bevezető Az óvoda nevelési alapelvei Az óvoda küldetésnyilatkozata 2.Az óvoda jellemző adatai 3.Az óvodai élet megszervezése Az óvoda személyi feltételei Az óvoda tárgyi feltételei Az óvoda csoportok szerkezete Napirend-Hetirend 4.Az óvoda átfogó nevelési feladatai Az egészséges életmódra nevelés Az érzelmi nevelés és szocializáció Az anyanyelvi-, és értelmi fejlesztés megvalósítása 5.Az óvodai élet tevékenységformái Játék és tanulási tevékenység Társas és közösségi tevékenység Munkatevékenység Szabadidős tevékenység 6.Komplex foglalkozások rendszere Mesélés, verselés-anyanyelvi nevelés Vizuális tevékenység Zenei nevelés Külső világ tevékenység megismerése Testi nevelés-mozgásfejlesztés 7. Az óvoda sajátos feladatai Gyermekvédelem Integráció 8. Az óvoda egyéb speciális szolgáltatásai 9. Hagyományok, ünnepek 10.Az óvoda kapcsolatai 11.Az iskolai életre való alkalmasság mutatói 12.Speciális mérések a fejlesztő programok tervezéséhez 13.Az óvodai nevelés ellenőrzése, értékelése 14. Érvényességi rendelkezések 15. Mellékletek Az óvodába járó gyermekek értékelési és mérése rendszere Eszköz és felszerelési jegyzék Felhasznált irodalom 2
Arra kérem a jövőt -, hogy könyörüljön legalább az ajtóknak és az ablakoknak: hagyja meg őket kézzel nyithatónak. Mert milyen világ is az, ahol nem lehet az ablakot mohón kitárni s úgy nyitni ajtót, hogy annak lendülése és nyikorgása helyettünk kimondja: alig győztelek várni. Ancsel Éva: LXII 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK Köszönjük, hogy érdeklődik helyi nevelési programunk iránt. Ez a dokumentum a jövőben, az óvodánkban folyó nevelőmunka céljait, feladatait fogalmazza meg. Legfőbb nevelési feladatunknak tekintjük az egészséges, edzett, mentálhigiénés szempontból, értelmi fejlődés tekintetében önmagához képest fejlett gyermeki személyiség fejlesztését. Az óvoda nevelési programja önállóan készített program, de figyelembe vettük az elfogadott, adaptálható óvodai programokat is. Az óvoda nevelési alapelvei a következők: Óvodánkban folyó nevelésnek a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával Az óvodába járó gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermekek nevelése elsősorban a család feladata, joga és kötelessége, s ebben a folyamatban az óvoda a tőle telhető maximális kiegészítő szerepet kell, hogy vállalja. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében támogatjuk a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 3
Az alapelvek figyelembe vételével a Helyi Nevelési Programunk megvalósítása során kiemelten kívánunk foglalkozni: A játéktevékenység sokszínűségével, mint a gyermek személyiségének kibontakoztatásának egyik eszközével. Az élmény-fantázia-jték egységének megteremtésével. Az anyanyelvi nevelés területén a tiszta, érthető, tagolt beszéd kialakításával, a drámapedagógia, a bábozás adta lehetőségek kihasználásával, a folyamatos beszéd kialakításával. A környezet megismerésére, megóvásával kapcsolatos tennivalókra való figyelemfelhívással, az értékekre érzékeny gyermekek (felnőttek) nevelésével. Olyan, mozgásukban is fejlett gyermekek nevelésével, akik nemcsak a hagyományosan vett testnevelés során fejlődnek, hanem a tánc, néptánc, testtartás károsítását megelőző speciális tornáztatással, úszással, lovaglással. Az egyéni képességeknek különbözőségét figyelembe véve zenei, énekművészeti, képi ábrázolás fejlesztésével. Az identitás megőrzését, ápolását, átörökítését a néphagyományok megismerésével, a kisebbségek igényeit és sajátosságait figyelembe véve. A szülői igények alapján kívánunk lehetőséget biztosítani idegen nyelv tanulására, más népek kultúrájának, nyelvének megismerésére. Magatartásában, viselkedésében, szokásaiban fejlett, az iskolai életmódra képes gyermekek nevelésével. Az iskolai életmód elengedhetetlen követelménye a figyelemkoncentráció, a megfelelő ismeretanyag a környező világ dolgairól, benne matematikai, közlekedés kultúrával kapcsolatos ismeretek is. Ezek folyamatos fejlesztését az egész óvodai élet kiemelten fontos elemeinek tartjuk. A családi nevelés és az óvodai élet összhangjának, egymást segítő tevékenységének kiemelten fontos szerepet szánunk. Az óvodán belüli egységes nevelési elvek megvalósulásával a nyugodt, kiszámítható környezet biztosításával mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. A gyermekek differenciált fejlesztésével. Speciális terápiák, módszerek alkalmazásával a sajátos nevelési igényű gyerekek személyiségének fejlesztése. Programunkban felvállaljuk az iskolai tanulási képességet meghatározó funkciók fejlesztését, tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését. Sikerorientált, kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájuk megoldásában aktívan közreműködő, sajátos megoldást kereső gyermekek nevelése. A gyerek fejlettségéből kiinduló, természetes környezetben, játékban öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra, ismeretekre épülő képességfejlesztés. Törekvés a gyermeki szabadság és az óvónők módszertani szabadságának biztosítására. A fogyatékos gyerekeknél fogyatékosságuk mértékéhez igazodó speciális fejlesztés, szocializáció. Vegyes életkorú csoportokban történő szocializáció Mindenki önmagához mért értékelése, fejlődés elősegítése. 4
Kecskemét, 2011-03-01... óvodavezető A Teknősvár Óvoda küldetésnyilatkozata Pedagógia hitvallás Nevelőmunkánk akkor eredményes, ha a gyermekek személyiségét megismerjük, elfogadjuk, érzelmi biztonságot teremtünk számukra. Egyéniségüket tiszteletben tartva törekszünk arra, hogy az új ismeretek befogadására nyitottak és felkészültek legyenek. A Teknősvár Óvoda nevelő testülete az óvoda teljes működésében meg kívánja valósítja az a minőségbiztosítási rendszert, amely biztosítja a partnerközpontú működést valamint annak folyamatos fejlődését. Nevelési Programunkban kiemelten hangsúlyos a tevékenységek által szervezett korszerű ismeretelsajátítás komplex foglalkoztatási rendszerben, melyben a gyerekek számára igyekszünk boldog, felhőtlen gyermekéletet, kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségfejlődést biztosítani. Nevelési céljaink elérése érdekében a gyermekek önállóságának-aktivitásának növelését, differenciált fejlesztését kívánjuk biztosítani. Nagy figyelmet fordítunk a tehetséges gyermekek fejlesztésére is. A korszerű technikákat, pedagógiai módszereket igyekszünk óvodai életünkbe beépíteni, mellyel színes, vonzó tevékenységeket biztosítunk a gyermekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek jó közérzettel, érzelmileg motiváltan vegyenek részt a tanulási folyamatban, maximális érzelmi biztonságban. A képességfejlesztést helyezzük a nevelés középpontjába: alkalmazni képes tudás, képességek, készségek megszerzését, mely megalapozza az egész életen át tartó tanulást. Ezzel is segíteni kívánjuk az önállóság, belső kontroll, nyitottság, rugalmasság, kreativitás, tolerancia, együttműködés készség, kritikus gondolkodás, probléma megoldás személyiségjegyek kialakulását. Az érzelmi és erkölcsi nevelésnek komoly hangsúlyt kívánunk adni a nevelési gyakorlatunkban, mert ez alapozza meg a személyiség szocializációját. A megalapozott szokásrend kialakításával amely értékrendhez vezet olyan biztonságot kívánunk nyújtani a gyerekeknek, amely támpontot ad a mindennapokban, s amely értelmes célokkal tölti meg azokat. Óvodai nevelésünk során gondoskodni kívánunk az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. 5
Valljuk, hogy a játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Szoros partneri kapcsolatok kiépítésére törekszünk, melyben a nevelőtestület a célok érdekében egységes egészként akar dolgozni. Olyan nevelőtestület kívánunk lenni, akik képesek a folyamatos megújulásra, követni tudják partnereink igényeit, elvárásait. Olyan közösség leszünk, ahol a minőségbeli tudás mellett fontos a tolerancia és az összetartozás A A kisgyermekek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magukra hagyjuk, hanem segítő szeretettel emeljük köré a megfelelő környezetet Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb Beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent, Amire képes, önállóan is végezzen! 2. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Hivatalos elnevezése: Teknősvár Magánóvoda Címe: 6000.Kecskemét, Magvető utca 17. Telefonszáma: 06-76-505-105 Fenntartója: Teknősvár Magánóvoda Nonprofit Kft Fenntartó címe: 6000 Kecskemét, Magvető u. 17. Fenntartó telefonszáma: 06-76-505-105 Az óvodai csoportok száma: 2 Óvodánk Kecskeméttől 3 km-re, nyugodt, zöld övezetben fekszik. Az óvodai csoportokban a gyermekek vegyes életkorúak. Véleményünk szerint e szervezési formában adódnak a leghatékonyabb pedagógiai helyzetek és e szervezési forma a legalkalmasabb differenciált nevelő munka végzésére. Az óvodába kerülő gyermekek képességeinek fejlettségi szintje eltérő. Nevelőtestületünk ezt a különbözőséget természetesen fogadja és tiszteletben tartja. A nevelőtestület számára sikerélményt, belső elégedettséget jelent, ha a szülők nevelőpartnerüknek tekintenek bennünket, bizalommal fogadnak minket, az óvodában otthonosan érzik magukat. A gyermeknevelésben sikeres szülőket, családokat igyekszünk megnyerni munkánk segítésére, az óvodai élet gazdagítására, szükség esetén a nevelőmunka hatékonyabbá tételére. A hangsúlyt elsősorban a testi képességek fejlesztésére helyezzük, hiszen ezek minden más képesség kialakulásának gyökerei. A gyermekcsoportokat speciális fejlesztő játékokkal láttuk el, a tornatermeket mozgásfejlesztő eszközökkel, a szenzoros integráció eszközeivel szereltük fel. Az óvónők munkáját fejlesztő pedagógusok, logopédusok, egy gyógypedagógus és külső munkatársként pszichológus segíti. 6
3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 3.1. AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELEI Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára; személyisége az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alapszik. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Óvodánk rendelkezik a törvény által ajánlott személyi ellátottsággal. Az óvodapedagógusok a helyi nevelési program alapján végzik a nevelőmunkát az óvodában. Az óvónők lényeges személyiségjegye a nyitottság, empátiakészség, érdeklődés a mikro és makro környezet iránt. Személyiségükön keresztül valósul meg az elképzelt, megfogalmazott helyi óvodai nevelési program. Az óvónők munkáját csoportonként szakképzett dajka segíti. A csoportokban egymás iránt tiszteletet tanúsító, elfogadó, egymás munkáját megbecsülő, egymáshoz ragaszkodó hármas - ok dolgoznak. Az óvodapedagógusok és az őket közvetlenül segítő munkatársaik a dajkák az aktuális igény és érdeklődés alapján folyamatosan vesznek részt a helyi (munkaközösségek, meghívott előadók), és az országosan rendezett továbbképzéseken, és szakmai rendezvényeken. Az óvónők az alkalmazott módszereik alapján munkaközösségekben dolgoznak. Részt vesznek a módszereket alkalmazó óvodák országos egyesületeiben, így érezzük biztosítottnak a módszertan folyamatos szakmai gondozását, felügyeletét. 3.2. AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELEI Óvodánk egy épületben működik. Az épületben két csoportszoba készült el az óvodai feladatok ellátására. A csoportokhoz öltöző és vizesblokk tartozik. A csoportok tárgyi felszereltsége és komfortja kitűnő. A csoportszobákban megtalálhatók az alapvető építő és konstrukciós játékkészletek, speciális fejlesztő eszközök, a személyes tárgyak és munkák elhelyezésére kialakított tárolók.. Az épületben tornaszoba működik. Itt használhatók a szenzoros integráció eszközei, speciális tornaszerek, mozgást fejlesztő eszközök. A gyermekek foglalkoztatására szolgáló helyiségek jól felszereltek. Hangulatossá teszik a berendezést a bútorok, textíliák igényes megválasztása. A játékszerek változatos tevékeny- 7
ségeket biztosítanak a gyermekeknek. Igen sok készségfejlesztő, mozgásfejlesztő, gondolkodásfejlesztő játék található. A gyermekek kényelmét, higiénikus óvodai életét biztosítják azok a felszerelések, amelyek rendelkezésükre állnak: törülköző, fogmosó, felszerelés, ágyak, plédek, edények. A konyhák melegítő konyhai funkcióval rendelkeznek, de a legkorszerűbb felszerelések megtalálhatók. A dajkák a munkájukat a legkorszerűbb technikai eszközökkel végezhetik. Az óvoda tárgyi feltételei között jelentős, azaz audiovizuális és informatikai háttértechnika, amivel rendelkezik. Az épületben van fénymásoló gép, videó, televízió, rádió, magnó, számítógép, digitális fényképezőgép. Az óvoda kamera rendszerrel rendelkezik. Az épülethez egybefüggő játszóudvar tartozik, nincs csoportonként elkülönítve. Ezt a gyermekek szabadság érzésének és a játékválasztás lehetőségének biztosítása érdekében fontosnak tartjuk. Az udvaron homokozók, ügyességet és mozgást fejlesztő játékok biztosítják a szabadtéri tevékenység lehetőségét.. Az óvodaépületekben a mosdók a követelményeknek megfelelőek. A játszó udvarokon betonozott és füves területek egyaránt találhatók. Ily módon az év bármely szakaszában jól lehet használni az udvart. A játékeszközök változatosak. Az ügyességet, edzettséget fejlesztő mászókák, bújó folyosók, hinták mellett nyugodt, elmélyült játéklehetőségekre is van mód. Sporteszközök állnak a gyermekek rendelkezésére. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és gyermekek biztonságára figyelemmel van elhelyezve. Az óvoda egyidejűleg a lehetőségek mértékében biztosít megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremt lehetőséget a szülők fogadására. Eszköz beszerzésünk során figyelembe vesszük a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében foglaltakat. 3.4. AZ ÓVODAI CSOPORTOK SZERKEZETE Gyermekcsoportjaink osztatlan szervezésűek. Ebben a szervezési formában biztosított a modellkövetés, utánzás feltétele, eredményesebb a szocializálódás, az önállóság tanulása. A gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, fokozódik empátiás képességük, természetesebben fogadják a másságot. Ezekben a csoportokban kevesebb a konfliktus, fejlettebb a megegyezésre való képesség. Életszerűbb helyzetek jöhetnek létre. A testvérek, barátok, ismerősök növelik a beszoktatás eredményességét. A már kialakult, nagyok által alkalmazott szokásrend, viselkedés a kicsik számára természetes velejárója az óvodai életnek. Az eltérő fejlettségű gyermekek nem szigetelődnek el. Mindenki talál partnert vagy támogatót. A heterogén életkorú csoportnál előnyös éppen az életkori sajátosságok miatt az oktatási törvényben előírt minimális gyermeklétszám megtartása, hiszen az óvodapedagógustól sokkal nagyobb figyelemmegosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel. 8
Felvételkor a vezető feladata koordinálni a gyermekek érdekeit, figyelembe venni a szülői kívánságokat, figyelni a különböző életkorú gyermekek csoporton belüli arányát, a nemek arányát, a gyermekközösségek szociális összetételét. 3.5. NAPIREND-HETIREND 7.30 órától - 12 óráig JÁTÉK és játékos tevékenységek: mesélés, verselés, rajzolás, mintázás, kézimunka, éneklés, a megismerő funkciók és mozgásképességek egyéni és kiscsoportos fejlesztése, öt évesek mikrocsoportos foglalkozása folyamatos tízóraizás szabad mozgás, séta, munka 12 órától 14.30-ig EBÉD, PIHENÉS 14.30-tól -17 óráig- JÁTÉK és játékos tevékenységek: folyamatos felkelés, uzsonna egyéni fejlesztő tevékenységek a szülők által választott speciális szolgáltatásokban való rész Napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. A szokásrendszer, a visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, a váratlan események hatására. A szeptember 1.-től augusztus 31.-ig terjedő időszak napirendjét a gyermek biológiai és társas szükségleteit szem előtt tartva alakítsa ki az óvodapedagógus. Mivel a nevelés nem zárul le május 31-én, ezért a nyári időszak (június 1.-től augusztus 31.-ig) tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett legyen. Az év közben már kialakított szabályok, szokások megtartásával az óvodapedagógus a nyári élet megtervezésénél adjon lehetőséget a gyermeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadabban élvezze, és kötetlenebb formában biztosítson változatos tevékenységet, lehetőséget a fejlődésre. 9
A hetirend ugyanúgy, mint a napirend a folyamatosságot, a rendszerességet és a nyugalmat biztosítja. Ezen kívül lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével a gyermekek napi életének megszervezéséhez. A beszoktatás idején figyelnek arra, hogy minél rugalmasabb heti rendet állítsanak össze. A hetirend kialakítása az óvónő feladata. Összeállításánál figyelembe veszik az adott csoport és a gyermekek igényeit, képességeit, ill. a másik csoport hetirendjét. 4. AZ ÓVODA ÁTFOGÓ NEVELÉSI FELADATAI 4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Az egészséges életmód kialakítása nagy jelentőségű ebben az életkorban. Célunk: testileg, lelkileg egészséges gyermekek nevelése. A gyermek érezze magát biztonságban mind a felnőtt, mind a gyerektársaságban. A szeretetteljes légkör, a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, a gondoskodás, a gondozás, a szabadban való mozgás mind biztosítéka az egészséges testi-lelki fejlődésüknek. Az egészséges életmód kialakításában sokat segít a gyermek azonosulási, utánzási törekvése. Igen fontos a felnőtt példaértékű magatartása. A rugalmas napirendben lehetőség nyílik a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítésére. Feladataink: Gondozás: A testápolás, öltözés, étkezés, önkiszolgálás bensőséges gyerek-felnőtt kapcsolatban történik. Testi nevelés: Mozgásigényük kielégítését szolgálják az udvari és a tornatermi eszközök, a szervezett mozgást fejlesztő tevékenységek. Testi épségük védelme érdekében a szabályok megismertetése, betartása, betartatása elkerülhetetlen. Edzés:. Télen szánkózás, hógolyózás nyújt lehetőséget az edzésre. Év közben úszótanfolyamok szervezésére kerül sor. Az óvoda nevelési feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. A gyermekek gondozása testi, lelki igényének kielégítése. Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének kielégítése. Testi képességek fejlesztése. Biztonságos környezet biztosítása. A környezetvédelmi-, megóvási szokások kialakítása A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Szakemberek, vagy továbbképzéseken szakemberré képzett óvodapedagógusok bevonásával prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Mindennapos testi, edzési, fejlesztési lehetőség biztosítása. 10
A pihenés, mozgás, alvás egyensúlyának megteremtése. Rendszeres napirend és hetirend adta lehetőségek kihasználása. 4.2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ Célunk: Érzelmi biztonság és gazdag érzelmi kapcsolatok kialakítása. A szocializációt az óvoda pozitív légköre biztosítja. Az ilyen légkörben nevelkedett gyermeknek fejlődik az ÉN tudata, természetes magatartássá válik mások elfogadása, a MÁSSÁG elfogadása. Fejlődik erkölcsi tartása és akarata. A gyerekek megnyilvánulásait a felnőtteknek nyitottsággal, törődéssel kell figyelni. Feladataink: Pozitív mintán alapuló szociális tanulás, a modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között a gyermek szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődést segítő pedagógus attitűd, Szereteten alapuló családias légkör Másság elfogadása Kedvező érzelmi hatások biztosítása a dolgozók attitüdje által A gyermek pozitív megnyilvánulásaira épülő fejlesztés A viselkedésformáknak, és az együttélés szabályainak elsajátítása (óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek, gyermek-dajka, pedagógus-dajka) Alkalmazkodó-képesség kialakítása Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek nevelése ez a feladat speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével Kiemelkedő képességű gyermekekhez való alkalmazkodás Közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása Erkölcsi nevelés, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség), és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlesztése A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus viselkedése. 4.3. AZ ANYANYELVI-, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA 11
Célunk: Megteremteni annak lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek egyéni képességeik Feladataink: A természeti és társadalmi környezetről tapasztalatok szerzése, az ismeretek rendszerezése Tudásvágy felkeltése és kielégítése Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) Problémamegoldó és kreatív gondolkodás elősegítése Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása A beszédkedv fenntartása, a gyermekek meghallgatása, a gyermeki kérdések és válaszok érvényesülése Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása helyes mintaadással az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, fokozására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az informatika fejlődésével a számítógépes játékok bevonásával az értelmi képességek egy korszerű módja valósul meg. Az óvodai nevelésünk lehetőséget ad az idegen nyelvi kompetenciák megalapozására az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Az értelmi nevelés további feladatai egyrészt a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire, tapasztalataira, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segítse hozzá a gyermekeket. Teremtse meg annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán,saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. 12
A kompetencia alapú óvodai program csomag alkalmazásának lehetősége ad lehetőséget az óvoda iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére. A programcsomag használatával az iskolára való felkészítés, az iskolaérettség újraértelmezése valósul meg. Az óvodapedagógus törekedjen az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciójának új tartalommal való megtöltésére. Saját kompetenciáit fejlessze úgy, hogy képes legyen a gyerekek differenciálisi szintek (I II III.), képességfajták (értelmi, szociális, testi, kommunikációs:verbális, nonverbális) szerinti fejlesztésére A pedagógus munkája során alkalmazza az új tanulásszervezési eljárásokat, módszereket, eszközöket. 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI Az óvodai élet tevékenységeit úgy kell szerveznünk, hogy azt a gyermek a családban gyakorolt tevékenységei folytatásaként élhesse meg, játékosak és szabadon választhatók legyenek. Az óvónő tudatosan tervezi, szervezi a csoport tevékenységeit, kihasználja a spontán kínálkozó lehetőségeket. A tevékenységekben fontosak a szabályok, a szokások. Az önkéntesség nem jelentheti a tevékenységektől való távolmaradás elfogadását a nagycsoportos korú gyermekeknél. A tevékenységek jellegétől függően változhatnak a csoportok tagolódásai. A nagyobbak több tapasztalatszerző sétán, kiránduláson, fejlesztő foglalkozáson vesznek részt, mint a kisebbek. Az óvodapedagógus a gyermekek mindennapi tevékenységei során kialakítja a közösségi magatartásformát, megvalósítja a játékos képességfejlesztést, az intellektuális képességek fejlesztését. Munkáját a Helyi nevelési program alapján végzi. Az óvodai élet főbb tevékenységformái: a játék, mesélés, verselés, rajzolás, mintázás, kézimunka, ének, zene, énekes játék, külső világ tevékeny megismerése, testi nevelés, munka. 5.1. A JÁTÉK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG A játékot a gyermek alapvető tevékenységének tekintjük. Az óvodai játék életre szóló élményeket nyújt, melyeket örömérzés kísér. A játék öröme növeli a fejlesztő hatást. Az új ismeretek pozitív érzelmek között nyomatékosabban épülnek be a gyermek személyiségébe. Játékon keresztül ismerkednek a világgal, a valóság tárgyaival, tulajdonságaival, az emberi kapcsolatokkal és magatartással, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. A nyugodt légkör feltétele a magatartási formák, szabályok kialakítása. A gyerekeknek helyzetekhez kell igazítaniuk viselkedésüket, ami az alkalmazkodás magasabb formája. Az óvodában a gyermek első játszótársa az óvónő. Az óvónő játékban betöltött szerepét meghatározza a játékszituáció, a gyermek és a gyermekcsoport igénye. Folyamatos napirendünkben nem szakad meg a játéktevékenység, növekszik a játékidő. A játék fontos szerepet tölt be a gyermek fejlődésében, áthatja az egész nevelési folyamatot és kihat a társas kapcsolatok alakulására.. 13
Vegyes csoportjainkban a szociálisan érettebb gyermekek mintát adnak az együttjátszásra. Minden játékfajtához egyidejűleg biztosítunk gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő játékeszközöket, anyagokat. A csoportszobák berendezéseinél törekszünk a könnyű és gyors átrendezhetőségre. A nagyobb teret igénylő játékok szervezésére az előtérben, a tornateremben és az udvaron kerül sor. Jót és jól játszani ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógusnak az a feladata, hogy megfigyelje a gyerekek játékát, s megfigyeléseit, tapasztalatait felhasználja a saját nevelési céljainak elérése érdekében, és indirekt módon befolyásolja szükség esetén. Az elmélyült játék feltétele az élmények biztosítása. A gyermek számára sokféle benyomás, átélt esemény válhat élménnyé, s ezek mindegyike lehet játékának forrása. Különböző szituációk megteremtése az óvónő tudatos átgondolt munkáját feltételezi, indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen nagyon fontos a gyermek spontán élményszerzése is. Ezeket az élményeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, az óvodapedagógusnak érzékeny reagáló készsége kell, hogy legyen arra, hogy a gyerekek a spontán élményeiket tevékenységekben éljék meg. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége, olyan tulajdonságokat fejleszt ki a gyermekekben, ami később a társadalomban való beilleszkedést nagy mértékben elősegíti. Mind a társas kapcsolatokat, a belső, szabályok elfogadására való érzékenységet, mind az egymással szembeni toleranciát, mind a játékeszközök megbecsülését fejlesztjük a gyermeki játék megfigyelésével és irányításával. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: Nyugodt légkör biztosítása. A játékot, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adónak kell tervezni. Elegendő idő és hely biztosítása. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. A játékhoz szükséges eszközök biztosítása. Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. Szükség esetén bekapcsolódás a játékba. Szabályjátékok lehetőségeinek biztosítása. Játékeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése, cseréje. Szervezett udvari játéktevékenység biztosítása. A fejlődés mutatói az óvodáskor végére: Kapcsolódjon be a közös játékba. Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai. Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt. Vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Legyen képes szabályjátékok megtanulására, a megismert szabályokat tartsa be és kövesse. Fogadja el társai javaslatait, ötleteit. Legyen képes a saját élményeinek eljátszására. 14
A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. A játékban végbemenő tanulás nem szándékos. A gyermekeknél a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán, vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. 5.2. TÁRSAS ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉG A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény, tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Ezen képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága határozza meg. A tulajdonságok, a képességek, a készségek a szükségletek olyan rendszerét kívánjuk formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. Tehát már óvodában fontos tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Természetesen jó közösség csak akkor jöhet létre, ha alkalmazkodásra képes egyének alkotják. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségükből kihozni, az erkölcsi tulajdonságok kialakításával, erősítésével és fejlesztésével. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a gyermekek között kapcsolatok jönnek létre: barátságok, szimpátián alapuló kisebb csoportok. Megtanulják figyelembe venni a másikat, szocializációjuk felgyorsul, fejlődik felelősségérzetük, kötelességtudatuk, toleranciájuk. A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. Jó gyermekközösség a nevelőközösség belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő tevékenysége nélkül aligha jönne létre. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg, de a lényeg, hogy mindez sokszínű, változatos legyen. Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokásrendszert és napirendet alakítson ki, mely minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt és helyet biztosít. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai közösség. Felnőtt és gyermek között a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával. A szülőktől való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja a szülőket és az óvodapedagógust egyaránt. Az óvodapedagógus feladata, adjon elegendő időt a beszoktatásra, biztosítson fokozatos átmenetet és tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem az óvodáskor végéig biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető. Az egy csoportban dolgozó óvónőktől egységes nevelői elvárásoknak kell megvalósulni a gyermekekkel szemben, mert ellenkező esetben disszonanciák alakulhatnak ki. 15
Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban: Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételre. A gyermekcsoporton belül az együttműködés az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása. Konfliktusok kezelése. A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása. A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása. Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányába. A fejlődés mutatói óvodáskor végére: Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja. Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. Érdeklődik társai és a felnőttek és a gyerektársak iránt. Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit. Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket. Együttműködik a közös cél érdekében. Örül a csoport közös sikereinek. 5.3 MUNKATEVÉKENYSÉG A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játéktól. Alapvető követelmény a tevékenység során az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A különböző munkafajták önkiszolgálás, naposság, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében végzett munkák közös vonásaként az kell kiemelni, hogy tevékenykedtetést jelentenek. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését. A munka tevékenység közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Igen fontos, hogy a munkavégzés során biztosítsunk önállóságot, ne időszakonkénti, hanem rendszeres folyamatos tevékenység legyen. Ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek igen nagy jelentősége van már az óvodába lépéskor. Hagyjuk, hogy a gyerekek ezen tevékenységet saját képességük szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el, amikor képesek rá. 16
A csoport fejlettségi szintjétől függően vezessük be pl. a kenyér megkenését uzsonnakor. A munkamegosztás során fontos, hogy a gyerekek önállóan tudjanak dönteni, feladataikat egymás közt megosztani. A munkafajták közül a kerti munka az, ahol az értékteremtő képesség legtisztábban megmutatható. Tavasztól-őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismereteket szereznek a gyermekek. Ehhez természetesen szükséges az, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal. Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban : Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezzék azokat. Folyamatosan biztosítsa és bővítse az eszközöket. Az egyéni megbízatások körének bővítése a gyermekek képességeinek megfelelően. A munka iránti felelősség érzet fejlesztése. A fejlődés mutatói az óvodáskor végére: Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat. Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is. Teljesítse pontosan megbízatásait. Ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát. Képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére. Legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására. Gondozza, óvja a környezetében levő növényeket. 5.4. SZABADIDŐSTEVÉKENYSÉG A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Hozzá kell szoktatnunk a gyerekeinket ahhoz, hogy a felkínált sokféle tevékenység közül választani tudjon. Az óvodában sajátosan értelmezzük a szabadidős tevékenységeket. Elsősorban a délutáni időszakban jut idő arra, hogy az óvónő által felkínált lehetőségek közül szabadon választhatnak a gyerekek (pl. bábozás, játéktanulás, társasjáték, filmvetítés, mese-vers, barkácsolás). Ezek a szabadidős tevékenységek spontán szerveződő kis csoportok létrejöttét eredményezik, amelyek jól szolgálják az egyéni képességek megmutatását és kibontakoztatását. Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek szervezésében: Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Folyamatosan bővítse a választható tevékenységek listáját a gyermekek akaratának és demokrácia elvének érvényesítésével. 17
Keressen lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlása. 6. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE 6.1. MESE, VERS ANYANYELVI NEVELÉS Anyanyelv Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami az egész nevelési folyamatban jelen van. Minden gyerek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. Az óvoda tevékenységben gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyerekek gyakran és szívesen beszélnek. A nap folyamán bármikor használjuk ki e lehetőséget. A környezet tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Az óvodapedagógus és dajka figyeljen beszédének stílusára, a hanglejtésre, a dinamika és a hangsúly megfelelő alkalmazására. Ne állandóan javítson, hanem dicsérje, biztassa a bátortalanabb gyermekeket. Figyeljen arra a gyerekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Legyen ideje a gyermekekkel beszélgetni, figyeljen a gyermek kérdéseire, hallgassa meg a gyermek élményeit. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, a gyermekek minden megnyilatkozását, a felnőttek és a gyermekek kapcsolatát. Biztosítson időt az óvodapedagógus az anyanyelvi játékok számára, beépítve a mindennapi életbe. Például: mese képek időrendiségének felismerése, elmesélése, elindult a hajó, telefon, vagy visszhangjáték, stb. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében : Beszélgetésre alkalmas, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása. Lehetőséget adni, hogy minden gyerek folyamatosan beszélhessen, örömmel beszéljen. Képesek legyenek a fejlesztés során arra, hogy egymást meghallgassák. A gyerekek szókincsének folyamatos bővítése. Beszédmegértés, beszédtechnika fejlesztése. Beszédhibák megfelelő módszerrel történő javítása, szakember segítségével. 18
Az óvónő türelmesen hallgassa végig a gyermekeket. A fejlődés mutatók óvodáskor végére: Használják aktívan, bártan a már megismert szavakat, kifejezéseket. Sajátítsák el és használják a párbeszéd fordulatait, kifejezéseit, az odafordulás udvarias formáit. Használják helyesen a névmásokat, névmutatókat, jövő idejű igaidőt, igemódokat, és ezeket tudják mondatokba építeni. Alakuljon ki a jól érthető, összefüggő, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. Beszédük illeszkedjen az anyanyelvi szabályokhoz. Legyenek képesek nyugodtan, figyelmesen, türelemmel végighallgatni mások megnyilatkozásait, saját tapasztalatikat, élményeiket érthetően örömmel adják elő. Használják bátran a nonverbális kommunikáció eszközeit. Ejtsenek tisztán minden magán és mássalhangzót, légzéstechnikájukat legyenek képesek megfelelően alkalmazni. Mese-vers A játék mellett a másik fontos nevelési eszköz a mese, vers, amely ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek. Régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. Mesét vagy verset a hét minden napján hallanak a gyerekek. A hosszabb tündérmesékre, folyamatos mesékre ebéd után kerül sor. Az óvónő szöveghűen, eszközök nélkül mesél. Így teszi lehetővé az egyéni belső kép kialakítását. Mesével hatunk érzelmeikre, képzeletükre. A mese sajátos szókincse és az észjárás beépül a gyermekek személyiségébe. Az anyanyelvi nevelésnek fontos része a bábozás, dramatizálás, melyeken keresztül gazdagodnak a gyermekek irodalmi élményei. Változatos kommunikációs helyzetekben nő a gyermekek beszédaktivitása, bővülnek társas kapcsolataik. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit, ezáltal fejlődik személyisége. A szükséges eszközöket, díszleteket saját maguk is elkészíthetik barkácsolás keretében, ezzel a játék örömét az önálló alkotás élményével fokozza. A közösen átélt örömök elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással és az anyanyelvünkkel. Az óvónő személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönzi a gyermekek közötti kommunikációt. Az óvodapedagógus nyelvhasználata, akkor példamutató, ha: Lényegre törő, Törekszik a változatos hangzású beszédre, Ügyel a hibátlan, érthető, világos és tiszta hangképzésre, Kerüli a hangos beszédet. Az óvodapedagógus feladata, hogy differenciáltan foglalkozzon a nyelvileg hátrányos helyzetű, és kiemelkedő képességű gyermekekkel. A migráns gyerekek beilleszkedésének megkönnyítése és az irodalmi anyag gazdagítása érdekében a világirodalmi művek beépítésére is lehetőség van. 19
A fejlődés mutatói óvodáskor végére: Szívesen mond mondókát, verset, mesét. Tudja a megismert szavak jelentését, használja azokat. Megjegyzi a mese legfontosabb elemeit. Képes a hallottak képi megjelenítésére. Részt vesz a dramatikus és mimetikus játékokban. Van igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására. Figyelmesen tudja végighallgatni óvónőjét, társait. Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzi mondatait. Tud eseményképről beszélni. 6.2. VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉG (gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás) Ezek a tevékenységek a gyerekek kedvencei. Az elsődleges feladatunk, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. Szerencsés, ha a gyerekeknek egy megszokott helyen mindig áll rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a fantáziájának megfelelően dolgozhat. A tevékenységek szervezéséhez nagyon jó pedagógiai alapot adnak az évszakok váltakozásai, a természet szépségei, az ünnepek. Az ötlettől a megvalósításig főleg bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyerekek. Az óvodában legyen lehetőségük a gyerekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket.. Az ábrázolás megszerettetésére, a vizuális látásmód fejlesztésére, az önkifejezés ily módon való megtanulására naponta nyílik lehetőség. A nap bármely szakában a gyermekek rendelkezésére állnak az ábrázolás eszközei. Mindig olyan technikát választhatnak, amivel könynyen sikerélményhez jutnak, amivel a legjobban kifejezésre juttathatják önmagukat. A csoportszobában külön ábrázoló sarkok biztosítják az ideális feltételeket. Az eszközkínálat időről-időre változik egy-egy új anyaggal, de a cselekvési képesség fejlesztésére (finommotoros mozgás, manuális képesség) mindig található a rajzoláshoz, festéshez, gyurmázáshoz, tépéshez, vágáshoz, hajtogatáshoz, ragasztáshoz megfelelő eszköz. Alkalomszerűen bővül a lehetőség szövés, fonás, barkácsolás, agyagozás, korongozás, csöpögtetés, homokozás, kollázs, montázs készítéséhez eszközkínálattal, gyűjtött terményekkel, termésekkel, természetes anyagokkal. A gyerekeknek technikákat tanítunk, mutatunk be, ezek gyakorlásakor általában nem adunk témát. Más a helyzet a különlegesebb technikák esetében, amikor a kiinduló téma például az ajándékkészítés vagy más célirányos tevékenység. A gyakorlás eredménye, hogy az ábrázolás területén szerzett tapasztalatokat a gyermekek spontán helyzetekben is alkalmazzák. Az eszköz és időszabadság hozzásegíti a gyermekeket ahhoz, hogy az ábrázolás felszabadult, örömteli tevékenységgé váljon 20