Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Projektoktatás M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás, Gondolat Kiadó Kör, Bp.
A projektoktatás története 1900 - USA - szakmai oktatás önállóan határozták meg a vizsga-munkadarabjukat, munkamenet tervét önálló elkészítés bemutatás, értékelés 1935 USA J. Dewey, H. Kilpatrick személyes tanulási tapasztalatok valóságos tevékenység szerepe demokráciára nevelés eszköze Tantárgyi tartalmak Befogadásra épülő oktatás
H. Parkhurst, P. Petersen, C. Freinet egyéni/csoportos kutatás a tanulás természetes része Nemesné Müller Márta - Családi iskola (1915-1943) életegységekben folyó tanulás kötelező, előírt tananyag tantárgyak közötti koncentrációs lehetőségek tanulók pszichikus sajátosságait figyelembe véve érdeklődésükre, tevékenységvágyukra alapozva Domokos Lászlóné - Új iskola (1915-1949) munkaegységek tanulók érdeklődésére kialakított tematikus munkák eredmények bemutatás évvégén, kiállítás
angolszász terület herbarti pedagógia projektoktatás Európa országai közoktatás nem játszott szerepet herbarti pedagógia uralma tartalom fontossága tudás/ismeretátadás tanulói önállóság tartalmi/folyamatbeli szabályozatlanság
Nyugat-Európa Németország ( 60, 70) diákmozgalmak Ausztria (1984) központi kerettanterv támogatja alapiskoláztatásban nyílt oktatás terjedése pedagógus-továbbképzések Magyarország Lépésről lépésre program-alsó tagozat alternatív iskolák köre (Lauder, Palánta iskola) projektérettségi lehetősége
Projektoktatás komplex téma feldolgozása, amelynek során a téma meghatározása, a munkamenet megtervezése és megszervezése, a témával való foglalkozás, a munka eredményeinek létrehozása és bemutatása a gyerekek valódi önálló (egyéni, páros, csoportos) tevékenységén alapul. A pedagógus feladata a gyermekek önállóságának helyt adni, ezt az önállóságot facilitátorként, szupervízorként, tanácsadóként segíteni (M. Nádasi)
A projekt kritériumai 1-6 1. A kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése legyen, tervezés közösen történjen 2. Megoldása a tevékenységeken keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez 3. Adjon módot az individualizált munkára 4. Adjon módot a csoportmunkára 5. Hosszabb időtartamra terjedjen ki 6. Cél az (fő)iskolán kívüli helyzet megismerésére és megváltoztatására vonatkozzék
A projekt kritériumai 7-11 7. Interdiszciplinaritás jellemezze 8. A pedagógusok és a tanulók mint egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt 9. A tanulók önállóan döntsenek, és legyenek felelősek saját döntésükért 10. A pedagógus vonuljon vissza a stimuláló, szervező, tanácsadó funkcióba 11. A tanulók közötti kapcsolatok erősek, kommunikatívak legyenek
A projekt szakaszai Témaválasztás Tervkészítés Adatgyűjtés A téma feldolgozása A termék, produktum összeállítása A projekt értékelése A termék, produktum bemutatása
Tervezés időpont, hely, program, felelősök, logikai rendszer, projekttéma, feladatterv dátumai, munkamegosztás, felhasználandó eszközök, prezentáció módja
Értékelés Önértékelés, egymás értékelése A feladatok megoldásának színvonala nyilvános Prezentáció plakátok, statisztikák, szerepjátékok, fényképek, filmek, szóbeli vagy írásbeli beszámolók, kérdéssorok, segédanyagok, olvasónaplók, tanulók könyvei, szótár, rajzok, ábrák, modellek, építmények, honlap, iskolaújság, színpadi előadás, konkrét eszköz, projektnapló Nem maradhat reflektálatlan a tevékenység! Osztályozás helyett inkább minőségi értékelés: szöveges szóbeli vagy írásbeli értékelés Produktumok sorsa is értékelési mozzanat: kikerülhet a folyosó falára, igazgatói irodába, könyvtárba, hazavihetik a gyerekek, vagy az enyészet?
A projektmunka eredményeinek Ünnepi alkalom prezentálása Meghívottak: külső értékelés Elegendő idő a megbeszélésre belső értékelés A projektmunka során szerzett tapasztalatok megbeszélése
Tartalma Komplex A tanuló szava is döntő Távlati célok a pedagógus kezében Spontán, természetes, látens tanulás Szívesen végzett tevékenység legyen Legyen értelme a tanuló számára lefedheti az előírt tananyag egy részét, kiegészítheti, mélyítheti
Szervezeti formák Nem szorítható 45 perc keretei közé, kiterjed a tanórán kívüli időre is Projektszakasz a tanév egy része, amikor a projekt tart Projekthét vagy témahét tanév utolsó napjaiban jellemző, egész iskolát megmozgató Projektnap heti 1 nap, amikor a projekttel foglalkoznak, jellemzően fizikai tevékenység, munkaoktatás
Szervezési módok Kooperatív szervezési módok jó lehetőséget teremtenek (páros munka, csoportmunka) Frontális szervezés a prezentáció alkalmával Egyéni munka egyénre szabott feladattal
Alkalmazható módszerek A témával kapcsolatos irodalom gyűjtése, tanulmányozása (internet, könyvtár) Az elolvasott irodalom kijegyzetelése Előadások meghallgatása, rögzítése Interjú kezdeményezése, irányítása Drámajátékok, szerepjátékok, bábjátékok tartamának meghatározása, abban való részvétel Vita Videofilm, fényképek elemzése, készítése Plakátkészítés Kiállítás megtekintése, készítése Újságcikkek, Jogi esetek elemzése, értékelése
Munkakártyák, logikai kártyák Munkát irányító eszközök a tanulói tevékenység indirekt irányítására Feladatmegoldási algoritmusok, Viselkedési szabályok pl. együttműködés szabályai, konfliktusmegoldás javasolt menete Munka szakaszai, menete, helyszínei, feladatmegoldás elvárt módja Pedagógus megadhatja, de tanulókkal együtt is elkészíthető
Logikai térkép Gondolattérkép, a téma gondolati csontváza Belső tartalmi kapcsolatokat jelzi, Segíthet a feladatok sorrendjének meghatározásában és a gondolatkör feldolgozásában, Mintát ad a felismert logikai összefüggések rögzítésére
Tárgyi feltételek Természetközelség Könnyen mozgatható bútorok Céloknak megfelelő taneszközök: videó, tv, könyvek Osztálytermen kívüli munka lehetősége Iskolakönyvtárak, médiatárak Külső intézmények, kirándulások
Felhasznált irodalom M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás, Gondolat Kiadó Kör, Bp. Falus Iván (2003): Az oktatás módszerei és stratégiái, In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Tankönyvkiadó, Budapest, p. 278-280.