Szabadid tanulási id felnttkorban 6. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia Pécs, 2010. április 29-30. Erdei Gábor G Ph.D Debreceni Egyetem
Oktatási szrk Oktatáspolitika Oktatási intézm zmények térbelist rbelisége Hátrányos helyzetben lévl csoportok Belép szrések sek vizsgákkal A tanuló társadalmi-gazdasági gi helyzete Oktatási intézm zmények különbk nbözsége Intézm zményi értékrend különbsk nbségek (Graham- Brown 1991)
Felnttkori tanulást akadályoz lyozó tényezk k I. Szituáci ciós s akadályok (egyénre hatnak adott idben) Forrás s (pénz) hiány Id hiány Elérhet rhetségi problémák Intézm zményi akadályok (kizáró vagy nem támogató tényezk) Képzési programok idbeoszt beosztása, sa, intézm zmények
Felnttkori tanulást akadályoz lyozó tényezk k II. szüks kséges képzk pzés s hiánya nappali képzk pzésben futó programok
Felnttkori tanulást akadályoz lyozó tényezk k III. Diszpozíci ciós s tényezt nyezk k (egyéni attitd és önértelmezés) Öregnek, idsnek érzi magát t az egyén Bizalomhiány a korábbi tanulási sikertelenségek miatt Tanórák és s maga a tanulás s szellemi és s fizikai hatásai (McGivney 1990, Cross 1981)
Szabadid A szakpolitikákban kban és s napjaink paradigmáiban iban használt fogalmak: LLL, tanuló társadalom, tudás s társadalom t id dimenzióval rendelkeznek Rubinstein tanulás s megközel zelítése (1964): tartós, egységes ges folyamatokat alkotó,, zárt z rendszer és s kötött k tt tanulás a nem tartós, részleges r folyamatokat alkotó,, nyitott és s kötetlen k tanulás
A posztindusztriális kor változásai Posztindusztriális idszerkezet jelents mértékben átalakult: egyenetlen, labilis idszerkezetek alakulnak ki Tanulási formák k változv ltozásai Társadalom értelmezésének változv ltozása: munkatársadalom (working society, 1950-es évek) szabadid társadalom (leisure society, 1970-es évek) tanuló társadalom (learning society, 1990-es évek)
A kutatásr sról Kutatás s célja: c A felnttk ttképzés és közmveldés s kapcsolatrendszerének nek vizsgálata Kutatás s helyszíne: Debrecen hat városrv rosrészesze Kutatás s idpontja: 2009 május m és s november Minta: N=1212 4 kérdk rdéscsoportban (szabadid lehetséges tanulási id,, kulturális/k lis/közmveldési intézm zménylátogatás, felnttk ttképzési szüks kséglet felmérése, finanszíroz rozás) 28 kérdk rdés
Heti szabadid mennyisége (órában kifejezve) Egyáltalán nincs szabad idm 2.9% 1-5 óra 28.5% 6-15 óra 45.8% 16-30 óra 17% 31 óránál több 5.8%
Szabadid megoszlása sa Hétköznapokon egyáltalán nincs szabadidm, csak hétvégén Hétköznapokon maximum 1 óra, a többi hétvégén Hétköznapokon is van 1-2 óra, a többi hétvégén Hétköznapokon is van több mint 2 órám, de alapveten hétvégén Egyenletesen oszlik el a hét minden napján 9.9% 18.2% 36.3% 16.3% 19.3%
Hol, milyen formában tölti t a szabadidejét? Fleg lakásomban/házamon belül egyedül 8.4% Fleg lakásomban/házamon belül társaságban 21.6% Fleg lakásomon/házamon kívül egyedül 3.6% Fleg lakásomon/házamon kívül társaságban Részben lakásomon/házamon belül, részben viszont ezen kívül egyedül Részben lakásomon/házamon belül, részben viszont ezen kívül társaságban 20.4% 4.8% 40, 2%
Mivel, hogyan tölti t el a szabadidejét Dönten passzív szabadid felhasználás (tv nézés, mozi látogatás, szórakozóhely stb.) 24.6% Dönten aktív szabadids tevékenyég (sport, kertészkedés, könyvolvasás, színházlátogatás stb.) 20.4% Részben passzív, részben pedig aktív 55%
Mennyire tudja tudatosan megtervezni és s beosztani szabadidejét Tudatosan tervezem szabadids programjaimat, és az esetek többségében meg is tudom ezeket valósítani Tudatosan tervezem szabadid programjaimat, de sok esetben egyéb feladataim átírják ezeket Alapveten rendszertelenül, ahogyan a körülmények alakítják 24.8% 30.3% 38.7% Teljesen rendszertelenül 6% Nincsen szabadidm - Egyéb éspedig -
Milyen idszakban tudna képzésben részt r venni? Napi rendszerességgel 10% Heti rendszerességgel, hétvégére koncentrálva 25.4% Havonta egy-két alkalommal 39% Havonta egyszer 17.1% Havonta többször, de rendszertelenül 8.2%
Hány órát t tudna szánni tanulásra? Naponta több mint 2 órát 3.8% Naponta 1-2 órát 23% Naponta kevesebb mint 1 órát 11.5% Hetente egy-két napon 1-2 órát 21.1% Két hetente néhány órát 12.8% Havonta rendszertelenül néhány órát 10.8% Még nem tudom, de biztosan meg tudnám teremteni a szükséges tanulási idt 12.8% Nem tudnék tanulásra idt szánni 3.8%
Milyen formában tudna képzk pzésbe bekapcsolódni? Esti képzési formában (hetente 2-3 alkalommal esténként) 24.3% Levelez formában (havonta 2-3 alkalommal hétvégenként) 38.3% Hagyományos távoktatási formában 13.4% E-learninges formában 19.1% Egyéb, éspedig 4.6%
Köszönöm m a figyelmet! erg@tigris.unideb.hu