A felsőoktatásban dolgozók tudásértékesítési lehetőségei kutatók részvétele a tudásáramlás szektoraiban

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A felsőoktatásban dolgozók tudásértékesítési lehetőségei kutatók részvétele a tudásáramlás szektoraiban"

Rebeka Hegedüsné
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 A felsőoktatásban dolgozók tudásértékesítési lehetőségei kutatók részvétele a tudásáramlás szektoraiban Apró Melinda Hülber László SZTE-BTK Neveléstudományi Doktori Iskola

2 Az LLL fogalom átalakulása lisszaboni célokat felváltotta az EU 2020 stratégia jelentős változások oktatás és a gazdaság kapcsolatában a modern társadalmak sajátossága: nem elég az elsajátított tudás alkalmazása, szükséges egy újfajta tanulásszemlélet, melynek során az emberek a formális színterek elhagyása után is új és új kompetenciákra, tudástartalmakra tesznek szert

elsajátított tudás alkalmazása, szükséges egy újfajta tanulásszemlélet, melynek során az

3 A tudásháromszög koncepció 1. ábra: A tudásháromszög az LLL-ben (Forrás:

4 Tudásáramlás formái A tudásáramlás a felhalmozott tudás diffúziója az intézményi, vállalati hálózatban és a tágabb gazdaságban, a maximális hasznosulás érdekében. (Cséfalvay, 2012, 58. o).

5 Kutatási kérdések A kutatást és az oktatást lefedő minta mennyiben mozdul el a hagyományos tudáshasznosítási helyszínektől és eszközöktől? A kutatók tudásukat az oktatásba való áramláson kívül milyen egyéb területeken hasznosítják? A különböző területek között melyek jobban, melyek kevésbé dominánsak?

A kutatók tudásukat az oktatásba való áramláson kívül milyen egyéb

6 Hipotézisek Hazánkban az új típusú innovatív szemlélet még gyerekcipőben jár, ezért a domináns terület az oktatásba történő tudásáramlás. A felsőoktatásba történő visszaáramlás különböző formái a leggyakoribbak (oktatás, tankönyvírás), mivel ez a terület közvetlenül kapcsolódik több egyetemi kutató napi tevékenységéhez.

A felsőoktatásba történő visszaáramlás különböző formái a leggyakoribbak

7 Hipotézisek A vállalkozói szektorral főként a műszaki és orvostudományok tudnak kapcsolatot teremteni, tekintve, hogy ezek a tudomány területek már korábban is rendelkeztek szektorközi kapcsolatokkal. A tudásháromszögbe való bekapcsolódás nem függ a nemtől és az életkortól, sokkal inkább a kutató kutatási területétől.

rendelkeztek szektorközi kapcsolatokkal.

8 Mérőeszköz, adatfelvétel adatfelvétel: 2013 február 20 kérdésből álló online kérdőív zárt kérdések taneszköz készítés, oktatási tevékenység, állami, valamint szolgáltatói szektorban végzett tevékenységek nyílt kérdések saját tapasztalat, vélemény megfogalmazása kutatásaikkal kapcsolatos háttéradatok (publikációk száma, kutatási terület, stb.)

szektorban végzett tevékenységek nyílt kérdések saját tapasztalat, vélemény

9 SZTE kutatói 113 férfi, és 75 nő A minta kutatási szférában töltött évek száma term. tudomány < >30 Össz egészségügy bölcsész-tanár tudományterület jogászközgazdász mérnök Összesen táblázat: A minta adatai

14 13 14 11 11 63 egészségügy 13 4 10 3 5 35 bölcsész-tanár 5 10 14 12 10 51

10 Innovációban való részvétel Az EU innovációs indikátorként tekint a nemzetközi publikációkra, melyek jól mutatják egy ország tudományos közösségének nyitását a világ felé 2. ábra: A különböző karokon kiadott publikációk egy főre jutó átlaga (N)

ország tudományos közösségének nyitását a világ felé 2.

11 A tudásáramlás lehetőségeinek kihasználása H 0 : a kutatók főként a hagyományos oktatási és taneszköz készítési tevékenységekben vállalnak szerepet 3. ábra: A különböző tudásáramlási tevékenységek gyakorisága (%)

készítési tevékenységekben vállalnak szerepet 3.

12 Tevékenység a különböző oktatási formákban H 0 : az oktatáson belül a felsőoktatásba történő visszaáramlás különböző formái a legjelentősebbek: Ø a felsőoktatás számára készül a legkevesebb taneszköz: 15% nagy számban jelennek meg az alrendszer szektorainak készített eszközök: 80-91% a pedagógusok szakmai segítése: 80% a formális oktatási rendszerekben végzett tevékenység: 66% a nem formális rendszerekben végzett tevékenység: 80% szektorközi kapcsolatok fejlődése (%=vett-e részt ilyen tevékenységben)

szektorainak készített eszközök: 80-91% a pedagógusok szakmai segítése: 80% a formális oktatási rendszerekben végzett

13 Szektorközi kapcsolatok H 0 : a vállalkozói szektorral főként a műszaki és orvostudományok tudnak kapcsolatot teremteni már korábban is rendelkeztek h5 szektorközi kapcsolatokkal Szektorok megnevezése Tevékenységvégzés legalább egyszer (%) ANOVA TT EÜ B-T J-K M F p taneszköz készítés 68,6 76,8 59,3 71,4 68,1 4,1 <0,01 szakmai tréning 52,9 14,3 29,4 28,6 16,7 6,6 <0,01 népszerűsítés 71,1 71,4 57,8 65,5 70,8 6,4 <0,01 szakértői tevékenység 51,4 73,2 53,9 52,4 38,9 3,4 <0,01 pályázatírás 45,7 57,9 49,8 44,8 41,1 3,1 <0,01 állami tevékenység 59,2 68,9 56,6 61,2 57,9 1,7 n.s. vállalkozói tevékenység 81,2 85,3 80, ,9 2,6 <0,05 vegyes kivitelezésű tevékenység 62,9 83,9 76,5 61,9 58,3 4,2 <0,01 formális oktatási tevékenység 68,9 74,1 61,3 66,7 59,7 1,3 n.s. nem formális oktatási tevékenység 84,8 79, ,7 3,4 <0,01 tudományos produktum értékesítés 90,2 91,5 85,8 92,3 86,8 0,8 n.s. 2. táblázat: A különböző szektorokban való tevékenységvégzés különbségei a karok között

14 13. dia h5 szinezés hulberl;

15 Nemek és életkorok szerinti különbségek H 0 : a tudásháromszögbe való bekapcsolódás nem függ a nemtől és az életkortól a kutatási pályán eltöltött évek és a területeken való részvétel összefüggései: r= 0,076; p<0,05 a kutató neme és a területeken való részvétel összefüggései: r= -0,229; p<0,05 szignifikáns összefüggéseket kapunk ezekben a kérdésekben, azonban ezek a korrelációk olyan gyengék, hogy megerősítik előfeltevésünket (vélhetően a minta elemszámának köszönhető)

területeken való részvétel összefüggései: r= -0,229; p<0,05 szignifikáns összefüggéseket kapunk ezekben a kérdésekben,

16 Nyílt kérdések Elemzési módszer: szógyakoriság analízis legnagyobb arányban: konferenciák, tudományos előadások PhD képzések, és az ebben való közreműködés lehetősége a nemzetközi közösségekkel való együttműködés különböző formái (közös kutatás, cserediákprogram) nem szakmai közösség számára készült népszerűsítő tevékenységek (csillagvizsgáló, ismeretterjesztő alkotások, előadások, Kutatók Éjszakája ) média különböző formáinak bekapcsolódása (TV műsor, youtube oktatófilm)

(közös kutatás, cserediákprogram) nem szakmai közösség számára készült népszerűsítő tevékenységek (csillagvizsgáló,

17 Összegzés Az LLL tartalma, elemei, eszközei és területei folyamatosan változnak, erősödik multidiszciplináris jellege aktívabban és dominánsabban jelenik meg a kutatói közösség, a szolgáltatás, a vállalkozói és a civil szféra Tudásháromszög megjelenése, mint innovációra épülő, oktatás, kutatás és szolgáltatás típusú szemlélet

kutatói közösség, a szolgáltatás, a vállalkozói és a civil szféra Tudásháromszög

18 Összegzés empirikus vizsgálatunk eredményeképp megállapítható, hogy elindult a szektorközi kommunikáció a kutatók részt vesznek a tudásháromszög stratégiájának megfelelő tudásátadási folyamatokban sokan működnek közre a vállalkozói és civil szférában megszűnni látszik a tudásátadás oktatási dominanciájú folyamata további kutatások iránya lehet: a kutatók tevékenységét hogyan látják a tudásháromszög egyes alrendszerei

működnek közre a vállalkozói és civil szférában megszűnni látszik a tudásátadás oktatási dominanciájú

19 Köszönjük a megtisztelő figyelmet! apmoabb@gmail.com hulber.laszlo@gmail.com

Hasonló dokumentumok

A közművelődés és felnőttképzés kapcsolatának meghatározói

A közművelődés és felnőttképzés kapcsolatának meghatározói Felnőttképzési tapasztalatok a közművelődésben a HEFOP 3.5.4 intézkedés jelentősége bemutató, 27. 1. 24. Budapest Nagyné Varga Melinda Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztály vezetője