A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-ai ülésére Tárgy: Beszámoló a Gazdasági Program végrehajtásáról Elıterjesztı: Popovics György, a megyei közgyőlés elnöke Elıadó: dr. Péntek Péter fıjegyzı
2 Tisztelt Közgyőlés! A 2007. júniusi ülésünkön, a 128/2007. (VI.7.) számú közgyőlési határozattal fogadtuk el a megyei önkormányzat 2007-2010. közötti idıszakra szóló gazdasági programját. A Gazdasági Program teljesítésérıl az alábbiak szerint tájékoztatom képviselıtársaimat: I. A KÖZGYŐLÉS ÉS SZERVEI A 2006. október 12-én megalakult testület 40 tagját - Tatabánya megyei jogú város választójogosultjai kivételével - a megye lakossága két választókerületben választotta meg. A testület 9 bizottságot választott. A bizottságokba 39 fı közgyőlési tag és 30 fı nem közgyőlési tag (összesen: 69 fı) került megválasztásra. A közgyőlés tagjai sorából 5 tanácsnokot (foglalkoztatási, gyermek-, ifjúsági és civil szervezetek, kistelepülési, szociális ügyek, közigazgatási) választott. Titkos szavazással került sor az 1 fı társadalmi megbízatású általános alelnök és az 1 fı társadalmi megbízatású alelnök megválasztására. 2006. október 26-án választotta meg az Egyeztetı Bizottság tagjait a közgyőlés. (Dr. Hidas János, Popovics György, Ruchti Róbert. A megyei közgyőlés elnöke és a megyei fıjegyzı delegálása a szervezeti és mőködési szabályzatban rögzítésre került. Bekövetkezett személyi változások: Tisztségviselık: Közgyőlés elnöke: Dr. Völner Pál 2010. június 30-ai hatállyal az összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel lemond tisztségérıl A megyei közgyőlés 2010. július 1-jei hatállyal Popovics Györgyöt a közgyőlés elnökének megválasztotta. Társadalmi megbízatású alelnök: A 6/2007. (III.29.) számú ÖR 86. (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a közgyőlés - titkos szavazással - a közgyőlés elnökének javaslatára 1 fıállású és 1 társadalmi megbízatású alelnököt választ. A fıállású alelnöki tisztségre Simon Géza került megválasztásra (81/2007. (III.29.) KH) Közgyőlés tagjai: Az alakuláskori összetételhez viszonyítva egyetlen változás történt: Agócs István összeférhetetlenség miatti lemondását követıen Turbuk Istvánt delegálta a jelölıszervezet. (eskütételére 2007. március 29-én került sor) Bizottságok: Székely Antal 2007. márciusban lemondott a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottsági tagságáról. Az így megüresedı bizottsági helyre Turbuk Istvánt választotta a testület. Szegedi Tibor, a Térség- és Gazdaságfejlesztési Bizottság nem közgyőlési tag tagjának lemondásával megüresedı helyre dr. Dezsényi Attilát delegálta a jelölı szervezet. Eskütételére 2007. októberében került sor. az Egészségügyi és Szociális Bizottság nem közgyőlési tag tagjának, dr. Bányász Zsoltnak visszahívásával egyidejőleg került sor dr. Szabó Gábor megválasztására és eskütételére (2008. szept. 25.) 2
3 az Egészségügyi és Szociális Bizottság nem közgyőlési tag tagjának, dr. Sólyom Olimpia lemondásával megüresedı helyére dr. Osvai Lászlót választotta a testület. (Eskütétel idıpontja 2009. február 26.) Száraz Róbert, a Környezetvédelmi Bizottság nem közgyőlési tag tagjának lemondásával megüresedı helyre Pongrácz Zsoltot delegálta a jelölı szervezet. Eskütételére 2009. március 26-án került sor. a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottsági tagságáról Laky Dóra lemondott. Az így megüresedı bizottsági helyre Pohlmüllner Józsefet delegálta a jelölı szervezet. Eskütételére 2010. január 28-án került sor. Popovics György lemondásával megüresedett a Térség- és Gazdaságfejlesztési Bizottság elnöki tisztsége. A választást követıen 2010. július 1-jétıl Szenes Lajos - aki eddig a bizottság tagja volt - látja el a bizottsági elnöki tisztségbıl adódó feladatokat. 2010. július 1-jétıl a Térség- és Gazdaságfejlesztési Bizottság közgyőlési tag tagjaként került megválasztásra dr. Völner Pál. Popovics György lemondásával a Pénzügyi Bizottság elnökhelyettesi tisztsége is megüresedett. E tisztségre 2010. július 1-jétıl Szenes Lajost választotta a megyei közgyőlés. Egyeztetı Bizottság: 2007. június 28-án arról döntött a testület, hogy Dr. Hidas János társadalmi alelnök megbízatását visszavonja, és a visszavonással megüresedı Egyeztetı Bizottsági helyre Simon Géza fıállású alelnököt delegálja. Tanácsnokok: Agócs István lemondása folytán gondoskodni kellett a foglalkoztatási tanácsnoki tisztség betöltésével. Erre 2007. március 29-én került sor. E tisztségre Székely Antalt választotta a testület. Megyei fıjegyzı: 2007. október 1-jétıl Dr. Péntek Péter (A testület Dr. Csermák Vilmos megyei fıjegyzı közszolgálati jogviszonyát 2007. szeptember 1-jei idıponttal a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv (Ktv.) 15. (2) bekezdése a) pontja alapján közös megegyezéssel megszüntette.) Megyei aljegyzı: 2007. december 1-jétıl Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Könyvvizsgáló: 2007. január 25-én arról döntött a közgyőlés, hogy a lefolytatott közbeszerzési eljárás eredménye alapján megbízza az AUDIT SERVICE Könyvvizsgáló, Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft-t (Budapest) a megyei önkormányzat könyvvizsgálói feladatainak ellátására a 2007-2010. évekre. A Közgyőlés az évente jóváhagyott munkaterve szerint mőködött: megalakulása óta 47 alkalommal ülésezett, ebbıl 6 alkalommal tartott rendkívüli ülést. (2007-ben 1, 2008-ban 4, 2009-ben 1 rendkívüli ülést tartott) Zárt ülésre az Ötv. szabályaira is figyelemmel 15 alkalommal került sor. 2006-ban 110 határozatot hozott és 8 önkormányzati rendeletet alkotott. (Ezek többsége módosító rendelet (pl. SZMSZ, költségvetés) Ekkor alkotta meg a közgyőlés a megyei önkormányzati képviselık tiszteletdíjáról és egyéb juttatásairól szóló rendeletet (A képviselık megjelenési aránya a közgyőlésen példaértékő) 3
4 2007-ben 339 határozatot hozott és 28 rendeletet alkotott. (többsége ugyancsak módosító rendelet. Meg kell azonban említeni a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzatát; a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodásáról, valamint a Komárom- Esztergom Megye Gazdaságáért Kitüntetı Címrıl szóló önkormányzati rendeleteket. E rendelet megırizte a kitüntetı cím alapításáról rendelkezı 2004-ben megalkotott önkormányzati rendelet értékeit, azonban az adományozás rendjét újraszabályozva, azt a közgyőlés hatáskörébe utalta.) 2008-ban 267 határozatot hozott és 17 rendeletet alkotott.(újra szabályozta az önkormányzat vagyongazdálkodását, és rendeletet alkotott kitüntetı címek alapításáról és adományozásának rendjérıl) 2009-ben 282 határozatot hozott és 20 rendeletet alkotott. 2010-ben (a jelen tájékoztatás idıpontjáig) 137 határozatot hozott és 9 rendeletet alkotott. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot a 2007. márciusi ülésén alkotta meg a megyei testület, amelyet a 22/2007. (IX.25.) számú önkormányzati rendelettel módosított. E módosítás új fejezettel egészíti ki a rendeletet: törvényi kötelezettségnek eleget téve a területi kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos kérdésekrıl, a részükre térítésmentes használatra átadott vagyontárgyak körérıl rendelkezik. A hatályos SZMSZ megteremti a lehetıségét annak, hogy a megyei képviselık a politikai érdekérvényesítés, az érdekegyeztetés és a közgyőlési tevékenység összehangolása céljából legkevesebb 3 fıvel képviselıcsoportot alakítsanak. E lehetıséggel élt: MSZP FIDESZ-KDNP (Egy jelölıszervezetként indult a választáskor) Az SZMSZ 85. -a szerint a közgyőlés elnöke munkájának segítésére - az elıterjesztések többoldalú egyeztetése, valamint a közgyőlés ülésének elıkészítése érdekében Elnöki Kollégiumot hozott létre. 2008. februárjától azonban nem funkcionál. (A közgyőlés elnöke bejelentette, hogy - a gyér részvétel miatt - a jövıben akkor kívánja összehívni, ha erre kifejezett kérés érkezik valamelyik bizottság elnökétıl.) A testület jogalkotási tevékenységét az jellemzi, hogy alapvetıen törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására kerül sor rendeletalkotásra. A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezése körében szők körben, de az érintettek elégedettségére is koncentrálva kerül sor rendeletalkotásra. Így került sor a Komárom-Esztergom Megyei Kitüntetı Címek alapításáról és adományozásának rendjérıl, valamint a Komárom- Esztergom Megye Sportjáért díj alapításáról és adományozásának rendjérıl szóló rendeletek megalkotásra. Továbbra is fenntartottuk a megyében mőködı vállalkozások elismerésére szolgáló díjat, a kiválasztási gyakorlatot azonban megváltoztattuk. Általánossá vált a közgyőlési és bizottsági tagokkal az elektronikus kapcsolat-tartás. Az önkormányzati rendeletek nem csupán az önkormányzat hivatali lapjában, hanem a honlapon is közzétételre kerülnek. A testületi munka nyilvánosságát biztosítva a jegyzıkönyvek és a Hivatalos Közlöny lapszámai is közzétételre kerülnek a honlapon. 4
5 A testület munkáját a korszerő technikai eszközök jelenléte segíti (elektronikus szavazatszámláló-rendszer, testületi határozatok kivetítése alkalmas a módosító javaslatok azonnali szemléltetésére -, elıterjesztések szemléltetése power-pointos kivetítéssel) Összességében megfogalmazható, hogy a testület a folytonosságot biztosította és lehetıségei szerint próbált a kötelezı feladatokból következı kihívásoknak megfelelni, ugyanakkor a változtatás irányába is elmozdult: az állami finanszírozásból eredı bizonytalanságok miatt is törekedett az intézményhálózat folyamatos racionalizálására, a belsı igazgatási és pénzügyi tartalékok hatékonyabb kihasználására amelyet intézményi átalakítások, összevonások, megszüntetések és átadások jellemeznek -, a külsı erıforrások fokozott bevonására (pályázatok útján, szakértık alkalmazásával), élt veszélyeit is felvállalva a kötvénykibocsátás lehetıségével. Megteremtette a kiskincstári mőködés lehetıségét, amelyet azóta a gyakorlati tapasztalatok birtokában aktualizált. Élt a bankváltás nyújtotta elınyökkel. Elıtérbe helyezte az ingatlanhasznosítással összefüggı ügyeket, bár e területen további kihívások jelentkeztek. (pl. kórházi ingatlan értékesítésének nehézségei) Áttekintette a társulások mőködését és újragondolta annak elveit. Megfogalmazta a költségvetési hiány további növekedésének megakadályozását célzó intézkedéseit. A szakmai - politikai felelısség vonatkozásában is elıremutató magatartást vállalt fel azzal, hogy többször élt a felterjesztés lehetıségével. (PM felé, oktatási és kulturális, szociális és munkaügyi miniszter felé, Bábolna Zrt használatában lévı állami tulajdonú termıföldek hasznosítása ügyében, a gazdasági válság hatásainak csökkentése érdekében), Állást foglalt a génmódosításról és a falugazdász hálózat jövıjével kapcsolatosban, tiltakozott a személyszállítás szüneteltetése, a nemzetbiztonsági védelem alá helyezés ellen. Kezdeményezı szerepet vállalt a regionális vízmő társaságok részvényeinek önkormányzati tulajdonba adása, a termıföldvásárlás és az erdıgazdasági részvények önkormányzati törzsvagyonba történı ingyenes átadása kapcsán; igényt jelentett be a Bábolnai Ménesbirtok Kft üzletrészének vagyonkezelésére, az ÉDVR részvényekre, valamint a Vértes Volán Zrt állami tulajdonban lévı részvénycsomagjának önkormányzati tulajdonba kerülésével kapcsolatosan. A távlati és gyakorlati tennivalók tükrében dinamikusan és kezdeményezıen élt felterjesztési jogával a Monostori Erıd kiemelt pályázati támogatás visszavonása ügyében hozott döntés ellen. A települési kiemelten a kistelepülési együttmőködés keretében aktualizálta a Kistelepülési Pályázati Alap Szabályzatát és további segítségnyújtásként létrehozta a kistelepülések pályázatainak finanszírozását segítı alapot is. Lehetıséget biztosított a kistérségek, a Leader-közösségek, valamint a Tatabányai és a Tatai Ipari Parkok bemutatkozására. 20 millió Ft induló tıkeösszeggel hozta létre a Természeti katasztrófában kárt szenvedettek és veszélyhelyzetbe kerültek Pályázati Alapját azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a természeti katasztrófában kárt szenvedett, illetve veszélyhelyzetbe került magánszemélyeknek és szervezeteknek. A megyei testület feladat-meghatározó szerepét is jól jellemzik ezek a sokszínő döntések, az, hogy a megalakulása óta 1.135 határozatot fogadott el. 5
6 II. KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS Az elmúlt önkormányzati ciklus során kiemelt célként kerültek meghatározásra azok a lehetıségek, amelyek költségvetésünk bevételei és kiadásai közötti különbséget, a hiányt a kitőzött keretek között tarthatják. A gazdasági program célkitőzései elıre vetítették, jelentıs többletforrás bevonására lesz szükség. Ezért már a ciklus elején fel kellett tárni a többletforráshoz jutás lehetıségeit, úgy a belsı tartalék, mind a külsı forrás lehetıségek feltárásával. Mindezt úgy, hogy mellette megırizzük az intézményhálózat mőködıképességét, biztosítsuk a kötelezıen és önként vállalt feladataink teljesítését, megtaláljuk a fejlesztési célok eléréséhez szükséges önerı belsı forrását, sikeres és kedvezményes pályázati lehetıségeket aknázzunk ki. Forrásteremtés: A többi megyei önkormányzathoz hasonlóan számolnunk kellett az állami támogatások jelentıs csökkenésével. A megyei önkormányzatok mindenkori pénzügyi helyzetét a központi költségvetéstıl való nagymértékő függısége alapvetıen behatárolja. Az amúgy is szők pénzügyi lehetıségeket - a forrás szabályozás eszközeivel - a kormányzat nominálértéken is csökkenti, mely nagyságrendjében éves szinten már milliárdokban mérhetı. Ez a tendencia a szinten tartást is nehezen biztosítja addig, amíg ez az elvonás zajlik. A szükséges források megteremtéséhez kiemelt figyelmet fordítottunk a költségcsökkentés lehetıségeinek feltárására, az ehhez kapcsolódó racionalizáló döntések meghozatalára, megvizsgáltuk a saját bevételszerzés lehetıségét intézményi és össz. önkormányzati szinten, felülvizsgáltuk a rendelkezésünkre álló szükséges és elégséges vagyonelemeket, azok hasznosítási és értékesítési lehetıségeit. Az elmúlt idıszak legjelentısebb gazdasági-pénzügyi döntése a képviselı-testület által elfogadott kötvénykibocsátás volt. A kibocsátás idıpontja 2008.február 14. Devizanem: CHF A kibocsátott kötvény névértéke: 15.420.000 CHF, folyósított 2.500.000.000 HUF, ERSTE Bank Nyrt. 15.512.534 CHF, folyósított 2.500.000.000 HUF, K&H Bank Zrt. A kibocsátásból származó forrás egyrészt meglévı hitelállomány kiváltására, másrészt a megvalósuló fejlesztési és beruházási feladatok finanszírozására szolgál. Mivel a kibocsátott kötvényállományból jelenleg 3 590 868 964 forint áll rendelkezésre és ez folyamatosan betétként kerül elhelyezésre a kötvény kamat bevételek és kiadások alakulása pozitív. A kötvény felhasználás során megfontolt döntéseket hozunk, hogy a felhasználás a felhalmozási kiadásokat finanszírozza, a mőködési kiadások plusz finanszírozási igényét a belsı tartalékaink fedezzék. A kötvény kibocsátásból származó pénzkészlet állomány növekedését és meglévı egyenlegét szemlélteti az alábbi tábla: (adatok: e Ft) Megnevezés 2006 2007 2008 2009 2010.06.30 Pénzkészlet a tárgyidıszak 1 745 1 848 1 514 4 856 + elején 235 350 518 722 4 559 057 15 382 14 832 20 778 13 233 + Bevételek 891 179 911 355 7 153 080 15 279 15 166 17 436 13 531 - Kiadások Pénzkészlet a tárgyidıszak = végén 776 1 848 350 011 1 514 518 707 4 856 722 020 7 278 938 4 559 057 4 433 199 6
7 Kötvény kamat bevételek és kiadások alakulása 2008.02.04-2010.06.30 (adatok: Ft) ERSTE BANK KH BANK ÖSSZ. TELJESÍTÉS 2008. évi bevételek összesen: 221 852 415 157 255 715 379 108 130 2008.évi kamat kiadások 68 592 724 115 067 443 183 660 167 2008. ÉVI KAMAT BEVÉTELEK- KIADÁSOK EGYENLEGE 153 259 691 42 188 272 195 447 963 2009. évi kamat 107 688 bevételek 193 680 655 706 301 369 361 2009. évi kamat kiadások 80 214 840 60 373 570 140 588 410 2009. ÉVI KAMAT BEVÉTELEK- KIADÁSOK EGYENLEGE 113 465 815 47 315 136 160 780 951 2010. évi kamat bevételek 96 697 699 30 535 936 127 233 635 2010. évi kamat kiadások 17 754 619 17 335 382 35 090 001 2010. ÉVI KAMAT BEVÉTELEK- KIADÁSOK EGYENLEGE 78 943 080 13 200 554 92 143 634 KIBOCSÁTÁSTÓL SZÁMÍTOTT KAMAT BEVÉTEL ÖSSZESEN 512 230 769 KIBOCSÁTÁSTÓL SZÁMÍTOTT KAMAT KIADÁS ÖSSZESEN 166 562 183 Nettó kamat különbözet 345 668 586 295 480 357 807 711 126 192 776 395 359 338 578 102 703 962 448 372 548 Nagy jelentıséggel és komoly pénzügyi eredménnyel bír, hogy az önkormányzat és intézményei közötti, a feladatok finanszírozását szolgáló pénzforgalom lebonyolítására önkormányzatunk kiskincstárat mőködtet 2008. augusztus 1-tıl. E rendszeren belül a bank vállalja, hogy a hivatal és az intézmények likviditása, valamint hitel-, betétmőveleteik optimalizálása érdekében a résztvevık bankszámláinak napvégi (záráskori) egyenlegeit tényleges pénzmozgás mellett átvezeti, az önkormányzat fı számlájára. A pénzintézet az intézmények bankszámlájáról 2008. augusztus 1-én 261.377 E Ft-ot vezetett át, amely a folyószámlahitel összegét nagymértékben csökkentette. Költségcsökkentés: 2007. évtıl folyamatosan került sor a megyei önkormányzat kötelezı feladatellátásának kiadáscsökkentı racionalizálására, amely részben intézmények megszüntetését, összevonását vagy más fenntartónak történı átadását, részben települési önkormányzatok által biztosított 7
8 megyei önkormányzati feladat ellátás csökkentett, vagy megszüntetett finanszírozását jelentette. A jelentısebb intézkedések a következık voltak: - az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium átadása az esztergomi önkormányzat részére - a Tatai Szociális Otthon átadása a tatai kistérségi társulás részére - a tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium átadása a tatai Városkapu Zrt részére - a Tatabányai Múzeum átadása a tatabányai önkormányzat részére - a komáromi Jókai Mór Gimnázium átadása a komáromi önkormányzat részére - az esztergomi Bottyán János Mőszaki Középiskola az esztergomi önkormányzat részére - a nyergesújfalui Szabolcsi Bence Zeneiskola átadása a helyi városi önkormányzatnak - a komáromi, tatai és esztergomi GSZSZ megszüntetése - az esztergomi, pilismaróti és tokodaltárói szociális intézmények összevonása - a gyermekvédelmi nevelıszülıi hálózat és a gyermekotthonok átadása a Váci Egyházmegye részére - a gyermekvédelmi és pedagógiai szakszolgálatok összevonása - a komáromi, kömlıdi és tatai speciális általános iskolák összevonása - a pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatok kiszervezése - az oroszlányi, nyergesújfalúi, dorogi és esztergomi önkormányzatokkal korábban megkötött társulási megállapodások felmondása, illetve módosítása - tatai és tatabányai intézményeket érintı gazdasági integráció létrehozása - a komáromi Alapy Gáspár Szakképzı Iskola és a komáromi Középfokú Kollégium összevonása - a Komárom-Esztergom Megyei Szakképzés-szervezési Társulás megalapítása. Költségcsökkentési céllal centralizáltuk azon árubeszerzések körét, mellyel kedvezıbb áralku pozíciót tudtunk elérni, s vele párhuzamosan szorosabb ellenırzés alá tudtuk vonni az intézmények gazdálkodását: pl: papíráru beszerzés, oktatási célú gépek beszerzése, gépjármő beszerzés, közétkeztetés, takarítás, vagyon- és felelısségbiztosítás. 8
9 Az elmúlt 4 éves ciklus pénzforgalmi kiadásainak alakulását az alábbi tábla szemlélteti: Pénzforgalmi jelentés (kiadások összesített elıirányzata és teljesítése) (adatok: e Ft) 2006 2007 2008 2009 2010 Megnevezés Teljesített elıirányzat Teljesített elıirányzat Teljesített elıirányzat Teljesített elıirányzat Eredeti elıirányzat Módosított elıirányzat Teljesített elıirányzat I. félév 01 Személyi juttatások 7 097 985 7 061 749 6 930 508 5 723 694 5 251 490 5 522 903 2 827 974 Munkaadókat terhelı 02 járulékok 2 220 890 2 250 831 2 188 135 1 755 219 1 379 172 1 452 749 754 088 03 Dologi és egyéb folyó kiadások 4 329 693 4 215 358 4 885 239 4 886 594 4 837 775 5 047 870 2 429 618 04 Pénzmaradvány elvonás 0 0 0 168 268 0 71 899 301 532 05 Mőködési célú támogatásértékő kiadások, egyéb 197 690 528 799 413 738 344 315 161 622 209 880 105 810 támogatások 06 Államháztartáson kívülre végleges mőködési 78 525 65 885 49 656 193 250 207 507 228 234 59 241 pénzeszközátadások 07 Ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb 76 919 73 217 58 524 41 798 16 039 24 389 14 934 juttatás, támogatás 08 Felújítás 91 838 68 666 66 618 49 008 115 744 310 555 27 272 09 Beruházás 912 072 912 734 1 407 782 637 082 1 382 137 2 204 025 243 832 10 Felhalmozási célú 75 678 54 579 34 501 43 948 80 000 197 181 4 498 9
10 11 12 13 14 támogatásértékő kiadások, egyéb támogatások Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközátadás Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen 3 000 0 0 0 0 0 0 18 269 21 104 15 847 25 126 1 819 4 528 9 901 0 0 0 0 0 0 0 15 102 559 15 252 922 16 050 548 13 868 302 13 433 305 15 274 213 6 778 700 III. VAGYONGAZDÁLKODÁS A megyei önkormányzat vagyonának jelentıs része a kötelezı feladatokat ellátó intézmények mőködési hátterét biztosítva a törzsvagyon kategóriájába tartozik. Ez az ingatlan és ingó vagyon az intézmények alapfeladatának feltételeit biztosítja, de a vagyonrendelet lehetıséget biztosít a szabad kapacitások hasznosítására is. Az intézmények az adottságaik függvényében különbözı módon éltek ezzel a lehetıséggel. Az ily módon történı vagyonhasznosítás leggyakoribb formái a tanmőhelyben elıállított termékek és szolgáltatások értékesítése, konyhai szolgáltatás, valamint a szabad, vagy idıszakosan szabad helyiségek bérbeadása. A megyei önkormányzat több olyan ingatlannal rendelkezik, amely a forgalomképes vagyonkörbe tartozik. Ezek vagy a feladatellátásból kivont ingatlanok és jelenleg üresen állnak, vagy befektetésként vásárolta meg az önkormányzat, illetve a vagyontörvény rendelkezései következményeképpen kerültek az önkormányzat tulajdonába. Hasznosítási lehetıségük változó eredményességő a jelenlegi kedvezıtlen pénzügyi gazdasági környezetben, miközben az állagmegóvás, felelıs ırzés jelentıs költségeket köt le. Továbbra is rendezı elvnek tekintjük, hogy a vagyonértékesítésbıl származó bevételeket vagyongyarapításra használjuk. A következı gazdasági ciklus tervezésekor változatlanul kiemelt figyelmet kell fordítani az egyensúly megtartására, a forrást felszabadító racionalizáló intézkedések meghozatalára, a kötelezı feladatok mellett a vállalt feladatok teljesíthetıségére. 10
11 IV. MEGYEI KÖZSZOLGÁLTATOK Oktatás, szakképzés Közoktatási feladatainkat - a programban foglaltaknak megfelelıen - elsısorban oktatási intézményeinken keresztül valósítottuk meg. A 3 évvel korábbi prognosztizálással összhangban, a megyei önkormányzat gazdasági helyzete miatt oktatási intézményeink jelentıs átszervezésen mentek keresztül, jellemzıen fenntartói jog átadása, illetve intézmény-összevonás történt. Átadásra került 2008-ban az Eötvös József Gimnázium és Kollégium a Városkapu Zrt. (Tata), a Jókai Mór Gimnázium Komárom Város Önkormányzata, illetve 2009-ben a Szabolcsi Bence Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Nyergesújfalu Város Önkormányzata, valamint a Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola Esztergom Város Önkormányzata részére. Összevontuk 2009-ben a komáromi Középfokú Kollégiumot az Alapy Gáspár Szakiskolával és Szakközépiskolával, 2010-ben pedig az Eötvös József Szakközépiskolát a Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolával, Szakiskolával és Kollégiummal. A fentiek miatt természetesen kevesebb lett az önkormányzat által fenntartott intézmények száma, de a fenntartói költségvetési támogatás összegének csökkenése nem áll ezzel egyenes arányban, hiszen a központi normatív finanszírozás mértéke is évrıl évre alacsonyabb lett. Az intézményszám csökkenése mellett pozitív tendencia, hogy az Alapy Gáspár Szakiskola és Szakközépiskola almásfüzitıi telephelyét áthelyeztük az iskola felújított, átalakított Hága utcai telephelyére, illetve az is, hogy önkormányzatunk intézményt, középfokú kollégiumot alapított Esztergomban, lehetıvé téve ezzel a középiskolai szolgáltatás igénybevételét Esztergomban a megye különbözı részein lakó középiskolás tanulói számára. Oktatási intézményeink képzési kínálata az elmúlt 3 évben nem változott, a tanulólétszám csak kis mértékő csökkenést mutat. Mind az önkormányzati mind az intézményi minıségirányítási programok célként tőzik ki a magas színvonalú oktatás biztosítását, melynek kézzelfogható nyoma, hogy 2007-ben a dorogi Erkel Ferenc és nyergesújfalui Szabolcs Bence zeneiskolák a minısítési eljáráson kiváló minısítést kaptak, illetve középfokú iskoláink javuló eredményei az országos kompetenciamérésen. Sikerült megvalósítani azt a célkitőzést is, hogy bizonyos oktatási szolgáltatások igénybevétele a megye egész területén zavartalanul történhessen. Erre példa a már fentebb említett kollégium alapítása, illetve a pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása, mely gazdasági helyzetünk miatt nem saját intézmény fenntartásával, hanem szolgáltatás vásárlásával történik. Érvényesíteni tudtuk az oktatás területén a megyei önkormányzat szervezési, koordinációs feladatait is. 2007-ben elfogadásra került a Komárom-Esztergom Megye Önkormányzat Közoktatási Intézkedési Terve, mely a megyei önkormányzat fenntartásában mőködı oktatási intézményekre vonatkozóan tartalmaz fejlesztési elképzeléseket és feladatokat; illetve 2008- ban kiadtuk Komárom-Esztergom Megye közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózatmőködtetési és fejlesztési tervét, mely az egész megye területére vonatkozóan tartalmaz megállapításokat, útmutatást az oktatási intézmények számára. 11
12 Településeken átívelı feladatunknak eleget téve a gazdasági programban elıírt célkitőzéseknek megfelelıen mőködtettük a Megyei Közoktatásért Közalapítványt, mely számos oktatási intézmény mőködéséhez, programjaihoz, infrastrukturális fejlesztéséhez nyújtott támogatást. Gyermekvédelem - 2008. január 1-jétıl Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság valamint a komáromi Nevelési Tanácsadó és a tatai Nevelési Tanácsadó összevonása - 2009. július 1-jétıl a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Nevelési Tanácsadó valamint a Gyermekvédelmi Szakszolgálat összevonása - Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodásának felmondása - 2008. szeptember 1-jétıl a nevelıszülıi hálózat kiszervezése - 2009. május 1-jétıl a Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonai keretében mőködı otthont nyújtó és utógondozói ellátás kiszervezése - a három saját fenntartású gyógypedagógiai nevelési-oktatási feladatokat ellátó többcélú intézmény összevonása Egészségügy A megye fenntartásában mőködı Szent Borbála kórház, súlyponti jellegébıl adódó követelményeknek megfeleltetése érdekében a közgyőlés pályázati önrész biztosításával támogatta a KEOP és TIOP pályázat benyújtásának lehetıségét. Az 5 Mrd Ft-os beruházást jelentı TIOP pályázat eredményes volt. Az új pavilon építéséhez kapcsolódó mintegy 783 M Ft költségő, a manuális pavilon felújítását, korszerősítését lehetıvé tevı KEOP pályázat elbírálása folyamatban van. A sikeres pályázat lehetıvé teszi a gazdasági programban megfogalmazott elvárások teljesülését. A beruházás eredményeként megújul a diagnosztikai park, beleértve az MR készülék beszerzését is. Megvalósul az új belgyógyászati tömb felépítése is, melynek következtében a program részeként megszüntethetı lesz a 3. telephely gazdaságtalan mőködtetése az ott lévı osztályok és rendelık 2. telephelyre történı áthelyezésével. A beteg utak racionalizálásával, a telephelyek és pavilonok számának csökkentésével jelentısen nı a kórház mőködtetésének költséghatékonysága. Szociális ellátás A Gazdasági Programban I. Alapelvek és célok címő fejezet 5. pontjában súlyponti feladatként jelenik meg az alapfokú és a középfokú specializált (térségi, megyei) szociális otthoni ellátásban a minıségi javulást célzó fejlesztéspolitika folytatása, az ellátó intézmények felszereltségének, kulturáltságának javítása, az idıskorúak életminıségének intézményi keretek között történı javítása. A Gazdasági Program IV. fejezetében pedig az önkormányzat kötelezı feladatai között külön cím alatt szerepelnek a szociális ellátás legfontosabb feladatai. Ezen feladatok közül maradéktalanul elláttuk a szakosított szociális ellátást nyújtó intézményeink szakmai elıírások szerinti mőködtetését. A feladatellátás során jelentıs 12
13 fejlıdést, ellátási színvonal növekedést eredményezı változás történt a szociális intézményi hálózatunkban. - Átadtuk mőködtetésre 2007-ben a Tatai Idıkorúak Otthonát a Tatai Kistérségi Többcélú Társulásnak vállalva a normatíván felüli mőködési költségek megtérítését. - Átvettük mőködtetésre a Feichtinger Sándor Idısek Otthonát Esztergom Önkormányzatától 2007-ben. Az otthon az átvételkor ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezett a tárgyi feltételek hiánya miatt. Az otthont 2008-ban átköltöztettük egy megvásárolt esztergomi, újonnan épült ingatlanba. A lakók ellátási körülményei, az otthon mőködtetésének tárgyi feltételei jelentısen javultak. A hatóság határozatlan idejő mőködési engedély adott az otthonra. Az idısotthont összevontuk a hatékonyabb mőködtetés érdekében 2008-ban a pilismaróti idısek otthonával. - A Pszichiátriai Betegek Otthonát 2007-ben új telephelyre (Esztergom - Kertváros) költöztettük, melyet újonnan építettünk fel. Az új telephelyen a betegek és hozzátartozóik által egyaránt elismert színvonalú ellátási és lakhatási körülményeket tudunk biztosítani. A szakhatóság határozatlan idejő mőködési engedélyt adott az otthonnak a korábbi határozott idejő helyett. - Önkormányzatunk gazdálkodási nehézségeire tekintettel további integrációt hajtottunk végre 2009. január 1-jei hatállyal. A Pszichiátriai Betegek Otthonába integráltuk az esztergomi és a tokodaltárói fogyatékosok otthonát, valamint a pilismaróti és esztergomi idısek otthonát. Az integrált intézményen belül csak a tokodaltárói fogyatékosok otthonának van határozott idejő, 2012. december 31-ig tartó mőködési engedélye. A tokodaltárói otthonunkban is megvalósult az akadálymentesítés és az ingatlan állagfelújítása 2010. augusztusáig. A túlzsúfoltságot, és a megfelelı közösségi terek létrehozását azonban nem sikerült megoldanunk a Gazdasági Programban vázolt lehetıségek egyikével sem. Az esztergomi fogyatékos otthonunkban 2010. szeptemberében befejezıdött beruházás következtében a mőködtetés tárgyi feltételei szintén javultak. - A tatabányai Mentálhygienes és Rehabilitációs Intézményünkben megvalósult az akadálymentesítés. Az intézményben 2010 ıszén befejezıdı beruházás lehetıvé teszi a határozatlan idejő mőködési engedély kiadását. Mindkét ellátotti kört, - fogyatékosokat, pszichiátriai betegeket - méltó körülmények között tudjuk elhelyezni, gondozni. A szociális ágazatban az intézmények gazdálkodásának nehézségei, állandó megszorító intézkedések, jelentısen változó szervezeti, irányítási és személyi körülmények között sikerült olyan beruházásokat megvalósítani melynek következtében a hosszú távú mőködés tárgyi feltételei létrejöttek a tokodaltárói otthon kivételével. További eredmények: - Erısödött a megyében a szociális szolgáltatók közötti együttmőködés, melyben szerepet vállalt az önkormányzatunk is. Az egész megyére kiterjedıen szakmai fórumot szerveztünk 2008-ban az alap és szakosított szociális ellátást nyújtó intézmények és fenntartóik számára. A szakminisztérium bevonásával a gyakorlati problémáinkra hívtuk fel a figyelmet, és közösen kerestük a megoldásokat. - Teljesen megváltozott jogszabályi és finanszírozási körülmények között is növekedett az ellátottak szociális foglalkoztatásban (munka rehabilitációban, fejlesztı felkészítésben) való részvétele a Gazdasági Programban meghatározott fogyatékos ellátottak-, pszichiátriai betegek körében. Megszőnt a szociális foglalkoztatás alanyi jogon járó állami finanszírozása 2010. január 1-jei hatállyal. Pályázati úton lehet a foglalkoztatáshoz állami támogatás 13
14 szerezni. A síkvölgyi Mentálhygienes és Rehabilitációs Intézményünkben valamint a Pszichiátriai Betegek Otthonában a mőködési engedélyek alapján összesen 178 fı szociális foglalkoztatatására van lehetıség, melyhez 2010-ben 111 800 000,- Ft állami támogatást kapunk. A következı évek gazdasági programja alapján megvalósulásra váró feladatok: a komplex rehabilitáció feltételrendszerének kialakítása, így a rehabilitációs célú otthonokhoz tartozó külsı férıhelyek létesítése, védett munkahelyek biztosítása, a megye, illetve régiószerte mutatkozó ellátási igényre tekintettel a fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthoni férıhelyeinek bıvítése, amelyre megoldás lehet a tokodaltárói intézménynek egy új bıvített kapacitású intézménnyel való kiváltása, vagy a meglévı otthon integrált részeként új telephely létesítése, a még hiányzó ellátási formák (pl. szenvedélybetegek bentlakásos intézménye) létrehozása, a szociális ágazaton belüli információs rendszer fejlesztése. Közgyőjtemények, közmővelıdés A közgyőjteményekkel és közmővelıdéssel kapcsolatos részt illetıen, megvalósult 1. A Tatabányai Múzeum 2008. január 1-tıl kivált a megyei múzeumi szervezetbıl és önkormányzati fenntartású múzeumként folytatta mőködését. 2. A megfogalmazott,,,indokoltnak tartjuk új kapcsolatok létrehozását vajdasági, kárpátaljai vagy erdélyi területtel. szándék megvalósítása megkezdıdött, múzeumi együttmőködési szerzıdést kötöttünk a sepsiszentgyörgyi múzeummal. 3. Kívánatos évenként rendezendı egyháztörténeti konferencia megtartása, ez az idei évben, a megyenapokon megvalósul az 1950. évi, a szerzetesrendek mőködését korlátozó rendelet 60. évfordulójára emlékezı tudományos tanácskozás megszervezésével. 4. A megyei múzeum központi kiállítási épületében, a tatai vár földszintjén, korszerő fogadótér és multifunkciós audiovizuális terem került kialakításra 2010-ben. 5. Folyamatban van a Német Nemzetiségi Múzeum raktárépülete tetıszerkezetének felújítása. A törvényi kötelezettségbıl fakadó megyei közmővelıdési szolgáltatás feladatellátását a KEMÖ közgyőlése a megyei múzeumra ruházta 2007 ıszén. A szolgáltatás ellátását szolgálja egy, 2008. második félévében vásárolt Opel Zafira típusú személygépkocsi. Sajnos, nem valósult meg 1. a múzeumi szervezetet illetıen, a raktárhelyzetet és a kiállítások korszerősítésének befejezését illetıen a programban,,alapvetı fontosságúnak nevezett,,bıvítés, a korszerősítés, illetve a felújítás. A megyei közgyőjtemények a program szerint,,a győjtésitárolási követelményeknek csakis a kapacitások bıvítésével tudnak megfelelni..., ez továbbra is így van. 2. a programnak,,a pályázati lehetıségeket elsısorban a Tatán lévı építmények (bemutatóhelyek) felújításához, kompletté tételéhez célszerő koncentrálni. megfogalmazású terve. Elmaradt az akadálymentesítés is, ami a kiemelt feladatok között is szerepelt. 3. a levéltár esztergomi Deák Ferenc utcai épületén a homlokzat felújítás folytatása, illetve a közmő korszerősítés. 14
15 V. BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK A Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat 2006-2010 közötti idıszakában igen jelentıs mőszaki feladatok jelentkezek, melyek megoldása kiemelt figyelmet, tervezést és a munkák átgondolt ütemezését igényelte. A mőszaki feladatok a következı fı tevékenységekre terjedtek ki: A pályázatok mőszaki részének elıkészítése és az ehhez kapcsolódó beruházási feladatok. Akadálymentesítés az intézményekben, Felújítási feladatok, különösen: o Tetıfelújítások, o Vizesblokk felújítások, o Tőzjelzı és riasztó rendszerek, o Munkavédelem, tőzvédelem, érintésvédelem, villámvédelem, egyéb hatósági jellegő munkák, o Mőemlékvédelemmel kapcsolatos feladatok, o Kazánházak rekonstrukciós feladatai Egyéb karbantartási feladatok, az állagromlás megakadályozása érdekében. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati források egyre szőkösebbek voltak, fontos és jelentıs feladatként jelentkezett a 2006-2010 közötti idıszakban a különbözı pályázati anyagok elkészítése abból a célból, hogy az önkormányzat szőkös anyagi lehetıségei a beruházások, felújítások tekintetében pénzügyi forrásokkal egészülhessenek ki. Fontos feladatunknak tekintettük, a szociális és oktatási intézményekben megkezdett rekonstrukciós és korszerősítési munka folytatását, mert a tanulók és a gondozottak elhelyezése tekintetében egyre szigorodó szabályoknak kellett megfelelni. Valamennyi építési beruházási, valamint a jelentısebb felújítási munka tekintetében törekedett az önkormányzat, hogy ezen a munkák illetve pályázatok a lehetı legteljesebb mértékben elıkészítettek legyenek. Minden esetben jelentıs gondként jelentkezett, hogy a pályázatok központi meghirdetése és beadása között rendkívül kevés idı áll rendelkezésre, hogy alapos, jól átgondolható, mőszaki megfelelésében a lehetı legteljesebb tervdokumentáció álljon rendelkezésre. A Megyei Önkormányzat ingatlanállománya állagmegırzése kiemelt feladatot jelentett. Ezért elsırendő célnak kellett tekinteni, az állagromlás megakadályozását, és az állapot fokozatos javítását. Ez a pénzügyi lehetıségek egyre szőkülı megléte miatt, csak részben teljesülhetett. Ennek megfelelıen prioritást kellett, hogy kapjanak a tetıfelújítások, hiszen a tetık állapota meghatározó jelentıségő az épület szerkezek további minıségi változásának tekintetében. A második helyen kellett ütemezni, és figyelembe venni, a vizesblokkok felújítását, illetve a víz, csatorna, főtési rendszerek csıhálózatának felújítását is. Több intézményben került sor kazáncserékre, a vizesblokkok teljes felújítására is. Minden évben a lehetı legszükségesebb mértékben elvégeztük a nyári egészségügyi festéseket, illetve az ÁNTSZ által megjelölt problémák megszüntetését. Az egyre nehezebbé váló gazdálkodási lehetıségek ellenére, az önkormányzat jelentıs mértékben hozzájárult ahhoz, hogy fejlesztési céljaink mindjobban kiteljesedhessenek és épületállományunk állaga, javulhasson. A közgyőlés átgondolt döntéseibıl adódóan, a 15
16 pályázati forrásokhoz a szükséges önerı rendelkezésre állt. Ennek eredménye az, hogy a pályázatok adta lehetıségekkel is élve nem kell szégyenkeznünk, hiszen sikerült megoldani néhány hosszú idı óta jelentıs gondot okozó problémát. Ezek közül utalnék a jelentısebbekre: Legjelentısebb beruházási tevékenységünk volt az 1,1 milliárd forintot meghaladó 150 férıhelyes Pszichiátriai Betegek Otthona kivitelezési munkáinak befejezése. A beruházás eredményeként nagyon kellemes körülményeket sikerült teremteni 150 gondozottnak, akik ez idáig áldatlan állapotok között éltek a korábbi otthon épületben. Régi elképzelésünk vált valóra, amikor végre lehetıség nyílt, hogy középiskoláinkban a kultúrált oktatási lehetıségeket tudjuk biztosítása. Ennek sorában sikerült elnyernünk címzett támogatás igénybevételével a Bottyán János Középiskola rekonstrukciójához szükséges pénzügyi forrást, melyet megyei önkormányzat önrészével kiegészítve közel 900 millió forintos nagyságrendben végezhettük el az intézmény felújítását, melyet az oktatás folyamatosságának biztosításával adtunk át. Jelentıs elırelépés volt az is, hogy a nagyon nehezen fenntartható több száz éves épületekbıl sikerült korszerő körülmények közé elhelyezni azon idıs ellátottakat, akik a Feichtinger Idısek Otthona lakói voltak Esztergomban. Most az akadálymentes közlekedés feltételeinek biztosítása mellet szép és kultúrált körülmények közé kerülhettek a Duna-kanyar gyönyörő környezetébe. Az ellátottak részére biztosítva lett az egészséges ivóvíz, miután a víz és csatornahálózat kiépítésre került. A tanterem gondok és a kultúrált diákelhelyezés érdekében került sor a Jávorka Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium új épületszárnnyal történı kiegészítésére, 9 tanteremmel való bıvítésére. 335 millió forint értékben. Mindezeken túlmenıen a teljes iskolaszárny nyílászáró cseréire is sor került. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében valósult meg a nagyon rossz ellátási körülményekkel bíró Mentalhygienes és Rehabilitációs Intézmény régi épületszárnyának teljes felújítása, az új épület tetıterének beépítése, a mosoda és az udvar rendbetétele 300 millió forint nagyságrendben. Itt az energiatakarékosság jegyében a tetıre melegvíz elıállítását szolgáló napkollektorok is elhelyezésre kerültek. Az épületek állagmegóvása érdekében mindig kiemelt helyet foglalt el az intézmények tetıszerkezetének jó állapotban tartása, hiszen a tetı minısége kihat az alatta lévı épület minıségére. Különösen fontos volt ez abba az esetben, amikor az épületben rendkívül kényes anyagokat tárolnak. Ezért került sor a Megyei Levéltár két épületének tetıfelújítására is Esztergomban, a Vörösmarty út 7 és 14 számú épületekben, 5 millió forintos értékben. A 7-es szám alatt csak a héjalás cseréjére került sor, míg a 14-es szám alatt, az ács, a bádogos szerkezetek is felújításra kerültek a héjalás pedig teljes körően cserélve lett. A lapos tetık felújítása is folyamatos, A felújítás a Kórház 02 telephelyén lévı konyha és proszektúra épület lapos tetı felújításával indult, majd a Géza fejedelem iskola és a Hegyháti Alajos Iskola szigetelésével folytatódott 17 millió forintot meghaladó összegben. Mindezeken túlmenıen a 2008 március 1.-i vihar miatt került sor a tatai kiskastély tetıszerkezetének felújítására is, melynek költségigénye 3,6 millió forint volt. 16
17 A kömlıdi Hegyháti Alajos Iskolában a teljes külsı és részben belsı hidegvízrendszer cseréje is megtörtént. Ezzel egy idıben a kollégiumi szárny zuhanyzó és mosdóhelyiségei is teljes egészében megújultak. Ugyancsak megtörténtek a zuhanyzó felújítások a Tatai Általános Iskola Kollégiumában is. Nagyot léptünk az akadálymentesítés terén is. Pályázati források igénybevételével elkészült a Mentalhygienes és Rehabilitációs Intézmény új épületének akadálymentesítése 22 millió forintos, valamint két ütemben került sor a Tokodaltárói Fogyatékosok Otthonának akadálymentesítésére is 37 millió forintos összegben. Befejezıdött a Hegyháti Alajos Általános Iskola és Kollégium iskolaszárnyának akadálymentessé tétele, lift építéssel, 40 millió forint összegben. Az akadálymentesítések során olyan eszközök kerültek beépítésre, melyek nem csak a mozgás, hanem a látás és hallássérültek életének könnyebbé tételét szolgálják. Pályázati források igénybevételével jelentıs felújítások történtek az Esztergomi Szent Rita Fogyatékosok Otthonában is, ahol megújultak a fürdık, a szobák burkolatai, a homlokzat, a foglalkoztató tetı és a nyílászárok is, valamint napkollektorok is kerültek a tetıre. Ugyancsak pályázat útján sikerült felújítani a komáromi Csillag lakótelepi négy lakóotthont is, ahol a tetıhéjalás, az ablakok, kazánok cseréjére, az épület hıszigetelésére, ajtóbeépítésekre, és számítástechnikai eszközök beszerzésére került sor, 80 millió forintos nagyságrendben. VI. TERÜLETFEJLESZTÉS A Gazdasági Program a fejlesztések vonatkozásában hangsúlyozza a nemzetközi és hazai folyamatokban való intenzív részvételt, a megye földrajzi elhelyezkedésébıl eredı elınyeinek jobb kihasználását (Budapest és Gyır közelsége, Székesfehérvár-Veszprém fejlesztési pólustengely, Budapest,-Gyır-Székesfehérvár ipari háromszög, határ menti elhelyezkedés), valamint a belsı adottságok hatékonyabb kiaknázását, a hiányzó infrastrukturális elemek kiépítését, a szolgáltatások fejlesztését, és a foglalkoztatáspolitika újragondolását. A megye gazdaságát 2006-2010 között ellentmondásos folyamatok jellemezték, a pénzügyi/ gazdasági világválság és annak begyőrözıdı hatásai nálunk is problémákat okoztak, mind területi, mind ágazati vonatkozásokban. Összességében azonban elmondható, hogy a gazdasági szerkezet átalakítása folytatódott, új technológiák, új típusú iparágak honosodtak meg, a mőködı tıke új ágazatokba invesztált. A befektetések ösztönzésére az uniós támogatások, mind regionális, mind ágazati szinten nagy hangsúlyt fektettek. Bıvült a logisztikai szolgáltatások köre, területi kínálata. A meglévı ipari parkok köre tovább bıvült (jelenleg: 11). Bár az ipari termelés visszaesése miatt több beszállító is leépítésre kényszerült, illetve bezárta kapuit (Pl. Komárom, Tatabánya, Esztergom), szerencsére beszélhetünk kapacitásbıvítésekrıl és új zöldmezıs beruházásokról is szép számban. Innovációs ügynökség mőködik Tatabányán, innovációs központ alapkövét helyezték el nemrég, szintén a megyeszékhelyen. Egyenletesebb lett a kereskedelmi és általában a szolgáltatások területi elhelyezkedése, további új üzletközpont létesült a megyében (pl.: Kisbér, Esztergom, Tatabánya. Jelentıs fejlesztések valósulnak meg a szakképzés területén a térségi integrált szakképzési központok létrehozásával és sikeres pályázataik révén. (A gazdasági válság megyét érintı kérdéseinek megvitatása céljából a megyei önkormányzat 2008. decemberében fórumot szervezett a kamarák, a VOSZ, a GÉSZ, a szakszervezetek, a Munkaadók és Gyáriparosok OSZ., önkormányzatok, civil szervezetek bevonásával, melynek 17
18 eredményeként megalakult a Komárom-Esztergom Megyei Gazdasági Érdekegyeztetı Fórum, majd 2009. januárjában a közgyőlés felterjesztéssel élt a NFGM felé a válság mérséklését, kezelését célzó intézkedési javaslatokkal. Ezek legfontosabb eleme, hogy a kormányzat a rendelkezésre álló forrásokat valódi munkalehetıségek megteremtésére fordítsa, garantálja az EU-források eljuttatását a tényleges munkalehetıségeket teremtı mikro-, közép- és kisvállalkozások, valamint az önkormányzatok részére.) A gazdaság jellemzıinek alakulása évenként: 2007-ben az ipari vállalkozások termelésének volumene jelentısen bıvült, az egy lakosra jutó termelési érték az országos ötszöröse. A 49 fınél többet foglalkoztató megyei székhelyő ipari vállalkozások termelési volumene 18,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés több mint 93%-át adó 300 fınél többet foglalkoztató vállalkozások termelésbıvülése 23,5% volt. A megye iparában az elızı évekhez hasonlóan továbbra is a feldolgozóipar, azon belül a gépipar súlya volt a meghatározó. Közel negyedével költöttek többet beruházásokra, ugyanakkor az építıipar teljesítménye az elızı évinek alig kétharmada volt. Élénkült a lakásépítési kedv, nıtt az idegenforgalom szerepe, az ágazat árbevétele reálértéken több mint egytizedével volt magasabb, mint 2006-ban. Javult a megye foglalkoztatási helyzete, többen álltak alkalmazásban és kevesebb volt a regisztrált munkanélküliek száma (7540 fı, a munkanélküliségi ráta: 5,7%) A teljes munkaidıben dolgozók havi nettó átlagkeresete 4,1%- kal emelkedett. 2008-ban a megye gazdasági helyzete a kiemelt ágazatok teljesítményét vizsgálva ellentmondásosan alakult. A év folyamán a termelés üteme nem volt egyenletes; míg az év elején folytatódott az elızı évi növekedési ütem, júliustól enyhe mérséklıdés következett be, majd november-decemberben 38,6%-os volt a termelés csökkenése. Ezzel együtt is az egy lakosra jutó termelési értékkel a megyék sorában továbbra is az élen állt. Megtorpant az építıipar teljesítményének visszaesése. Kevesebb új lakás készült el, de a kiadott új építési engedélyek száma jelentısen emelkedett. Összességében az egy évvel korábbinál kevesebbet fordítottak beruházásra, ezen belül azonban több jutott import gépek, berendezések, jármővek beszerzésére. Év végéig nıtt az álláskeresık száma (9469 fı), a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított arányuk 5,9%-ra emelkedett. A munkanélküliségi ráta 6,6 ról 9.9 %-ra emelkedett. 2009-ben a megyei székhelyő ipar termelése az országosnál nagyobb mértékben csökkent. A 4 fınél többet foglalkoztató vállalkozások telephelyein 25,1%-kal volt alacsonyabb,mint 2008-ban. (Országosan 17,8-, a Közép-Dunántúlon 25,6%-os volt a termelés visszaesése.) A 49 fınél többet foglalkoztató megyei székhelyő ipari vállalkozások termelési volumene elsı két negyedévben csökkent, a III. negyedévtıl a visszaesés üteme lassult. A válság az egyes ágazatokat differenciáltan érintette. A termelés 85,6%-át adó gépipar éves kibocsátása 26,2 %-al, az energiaiparé pedig 20,8%-kal maradt el az elızı évitıl, a számítógép, elektronikai, optikai termékgyártásban 25,1%al, a jármőgyártásban 30,6%-kal. A termelés visszaesésében meghatározó szerepe volt a külsı kereslet csökkenésének, ami a hazai beszállítói rendszeren keresztül a belföldi eladásokat is nagymértékben visszavetette. Jelentısen mérséklıdött a hazai termelıi és fogyasztói kereslet is. Az értékesítés volumene 25,1%-kal csökkent, ezen belül az exporteladások 23,2%-al, a belföldi eladások pedig 35,8%-kal estek vissza. Az építıipar teljesítménye elmaradt az egy évvel korábbitól. Kevesebb új lakás készült el, és a kiadott új építési engedélyek száma is közel felével visszaesett. A nemzetgazdasági beruházások csökkenı tendenciája ellenére néhány ágazatban növekedés volt tapasztalható. Ilyen volt a mezıgazdaság, ahol a növekedést fıként a gépberuházásokat elısegítı 18
19 támogatások ösztönözték. Nıttek a közigazgatási beruházások, több kistelepülésen megvalósuló intézménybıvítésnek és felújításnak köszönhetıen. Kevesebb vendég kereste fel a megyét. A gazdasági helyzet kedvezıtlen alakulásával mintegy 13,5%-kal kevesebben álltak alkalmazásban a megyei székhelyő szervezeteknél. A reálkeresetek 1,3%-kal mérséklıdtek. Jelentısen nıtt az álláskeresık száma (14.100 fı), ennek ellenére a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított arányuk (9,9%) alacsonyabb volt az országos átlagnál. 2010-ben napjainkig a megyei székhelyő ipari szervezetek teljesítménye kedvezıtlenebb az országos átlagnál, a termelési volumen az elızı év azonos idıszakához képest 1,8%-kal csökkent, miközben országos szinten 4,8%-os növekedés volt jellemzı. A 49 fınél többet foglalkoztató ipari szervezeteknél az idei év elsı felében az ipari termelékenység 7,5%- kal nıtt, a termelés volumenének 4,3-, és az alkalmazotti létszám 11%-os csökkenésének együttes hatására. Az ipari termelés négyötödét a legalább 500 fıt foglalkoztató vállalkozásoknál állították elı. A megye legnagyobb ipari szervezeteinek kibocsátása mintegy 10%-kal csökkent, ugyanakkor kétharmadával nıtt az ipari termelés egytizedét adó 250-500 fıs vállalkozások teljesítménye, elsısorban a külpiacok növekvı keresletébıl adódóan. A megye ipari termelésének 98,6%-át a feldolgozóipar bocsátotta ki, melynek volumene 3,7%-kal esett vissza. Az ipari termelést döntıen a gépiparba tartozó vállalkozások tevékenysége befolyásolta. A jelentısebb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipari termelés több mint negyedét képviselı jármőgyártás kibocsátása 5%-kal nıtt, szemben a tavalyi 35%- ot meghaladó visszaeséssel. Volumennövekedés jellemezte a gép, gépi berendezés, valamint a villamos berendezés gyártása ágazatot is. Folytatódott viszont a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás hanyatlása, az év elsı hat hónapjában 17,8%-kal kevesebb értéket állítottak elı, mint egy évvel korábban. Míg országosan a hazai piac szőkülése mellett az export már növekedésnek indult, a megyében a hazai értékesítés ötödével, az exportra történı szállítások 2,9%-kal maradtak el az elızı év azonos idıszakától. Az építıipar teljesítménye az elızı évek visszaesése után emelkedést mutat (1,8 %-os). Kevesebb új lakást adtak át, és a kiadott új lakásépítési engedélyek száma is jelentısen visszaesett. A tavalyinál kisebb vendégforgalmat regisztráltak a megye kereskedelmi szálláshelyein, a vendégéjszakák száma közel tizedével lett kevesebb. A teljes munkaidıben foglalkoztatottak keresetének reálértéke 6,3%-kal nıtt. 14 510 álláskeresıt tartottak nyilván, mintegy 840-nel kevesebbet, mint egy évvel korábban, és a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított arányuk a régióban a legalacsonyabb. Földrajzi elhelyezkedésbıl eredı elınyök kiaknázása A földrajzi elhelyezkedésbıl eredı elınyök vonatkozásában az elmúlt idıszakban leginkább a határ menti együttmőködésben tapasztalhattunk kedvezı irányú változást, mind az együttmőködés tartalmában, gyakoriságában, mind a közös fejlesztések vonatkozásában. A határ menti együttmőködési gyakorlat kiszélesítését ösztönzi a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Program (2007-2013). Az elsı pályázatokon megyénkbıl 16 projekt nyert támogatást, összességében ~ 7,5 M EUR összegben. Sikeres pályázatot nyújtott be az önkormányzatok közül Tata, Komárom (2 pályázat), Esztergom, Lábatlan, az egyéb szervezetek közül az Ister-Granum Együttmőködés (4 pályázat), a KEM Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, és a Monostori Erıd Hadkultúra Központ. Többek között megépülhet az Észak- és Dél- Komárom közötti, a Budapestet, Pozsonyt és Bécset összekötı kerékpárútba csatlakozó szakasz, teherkomp közlekedhet Esztergom és Párkány között. 2009 ıszén került sor a második pályázati felhívás lezárására, amelyben az elsı kör prioritásaihoz egészségügyi és informatikai pályázati lehetıségek is csatlakoztak. 2010. április 19
20 végén döntött a monitoring bizottság a gyıztes projektekrıl. Megyénket illetıen kiemelendı a Tata és Szıgyén, illetve Tata és Érsekújvár közötti együttmőködés, Komárom és É-Komárom közös projektje, a Lábatlant és Karvát összekötı komp, Almásfüzitı és Izsa, Tát és Érsekújvár, a két Komárom, Martos község és az Általér Szövetség pályázata. Ebben a pályázati körben közel 60 millió eurót sikerült szétosztani mintegy 100 nyertes projekt között. A határ menti térségi kapcsolatokat erısíti a megye ÉK-i térségében az Ister-Granum Eurorégió, illetve EGTC létrehozása. A 102 települést (megyénkbıl 26) tömörítı régió lakosságszáma 218 ezer fı. Közös fejlesztési stratégia, több sikeres projekt, fejlesztési projekteket megalapozó vizsgálat fémjelzi már mőködésüket. 2009. szeptemberében Tata, Komárom, Kisbér és Észak-Komárom, Ógyalla és Gúta Pons Danubii elnevezéssel hozott létre területi együttmőködési csoportosulást a gazdasági és a társadalmi kohézió erısítésére, az Európai Unió által nyújtott társfinanszírozás segítségével közös projektek megvalósítására. 2010. augusztus 30-án Komárom-Esztergom, Gyır-Moson-Sopron, Nyitra és Nagyszombat megyék szakemberei tárgyaltak egy közös EGTC megalakításának elıkészítésérıl. A megyei gazdasági program intézkedési javaslatainak végrehajtása, eredményei A gazdasági program területfejlesztési céljainak megvalósításához a megyei önkormányzata egyrészt az ezeket megalapozó területi tervek, koncepciók elkészítésével, másrészt intézményrendszerének fejlesztésével, együttmőködı partnerei (pl. kamarák), a különbözı szervezetekben biztosított képviselete útján (pl.: megyei és regionális területfejlesztési tanács, monitoring bizottság, stb) és kapcsolatrendszerén (települések, fıhatóságok, stb) keresztül járul hozzá. A megyei önkormányzat hivatalának ezen túl napi feladata a fejlesztésekhez kapcsolódó elıkészítéssel és pályázatokkal kapcsolatos információk nyújtása, tanácsadás, problémák közvetítése, egyeztetése. Területi tervezés A megye alapvetı területfejlesztési dokumentumai rendelkezésre állnak. A megyei területrendezési terv 2005-ben készült el, felülvizsgálatára 10, 5 M Ft támogatás sikerült nem rég elnyerni. A megyei területfejlesztési koncepció 2007-ben került elfogadásra. Ágazati tervek szintén rendelkezésre állnak, és ezek idıszakos felülvizsgálata, újragondolása is megtörtént az elmúlt idıszakban. (pl.: idegenforgalmi stratégia, egészségügyi illetve szociális koncepció, közoktatás fejlesztési terv). Hasonló a helyzet kistérségi szinten, és települési szinten is. A fejlesztési igények programba ágyazottsága tehát biztosított, ugyanakkor a megvalósításuk nem biztos, hogy a megfelelı idıben és módon történik, hiszen függnek a pályázható forrásoktól, azok ütemezésétıl, feltételrendszerétıl. Gyakran az eredeti elképzeléseket fel is kell adni, hiszen nem abból indulunk ki, hogy mit akarunk csinálni, hanem abból, hogy mire lehet pályázni. Ez a forrásszegény önkormányzatok esetében különösen igaz. 2006-2010 között, az egyre szőkülı hazai területfejlesztési források mellett, az Új Magyarország Fejlesztési Terv és operatív programjai határozták meg a fejlesztési célokat, hiszen ezekhez kapcsolódtak jelentıs uniós források.. A megyei önkormányzat is többször tárgyalta és véleményezte a programokhoz kapcsolódó 2007-2008, majd a 2009-2010.évi akcióterveket, melyek alapjai a pályázati kiírásoknak. Ennek kapcsán az intézményeket érintı feltételek vonatkozásában sikerült is módosításokat eszközölni. A területi tervezési körben jelentıs tevékenység indult meg 2007-ben a vízgyőjtıgazdálkodási tervezési folyamat elindításával. Megyénkben 3 tervezési alegységre készültek a tervek: Bakony-ér és a Concó vízgyőjtıjére; az Által-érre és a Gerecseire. Magyarország elsı vízgyőjtı-gazdálkodási terve 2009. december 22-én került közreadásra., melyet a Kormány 2010. május 5-én fogadott el. 20