Kecskeméti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Logopédiai Intézet Pedagógiai Program 2011 1 6 0 0 0 K e c s k e m é t, N y í r i Ú t 3 0.
,,Az oktatásban bekövetkező változások magukban nem fogják megoldani problémáinkat, de e változások nélkül még azzal sem jövünk tisztába, mik a problémák. Lord Charles Percy Snow (1905-1980) 2
Talán különös dolog ilyet mondani, de egyedül a fejlődésben, az átalakulásban és a változásban találhatjuk meg az igazi biztonságot. (Anne Morrow Lindbergh) Hitvallás Mi, az intézményünkben dolgozó szakemberek, felnőttek nem megváltani akarjuk a világot, csak hisszük és valljuk, hogy a ránk bízott gyermekek iránti felelősségünk, szakmai felkészültségünkkel társulva, segítik tanulóinkat belső harmóniájuk elérésében, hogy önmagukat ismerő, önmagukban bízó, önmagukat kiteljesíteni tudó, cselekvőképes, saját útjukat megtaláló személyiségekké váljanak. Amegvalósításhoz e falakon belül és azon túl is arra törekszünk, hogy az alkalmazott nevelési-tanítási-tanulási módszerekkel olyan készségeket alakítsunk ki és fejlesszünk tovább, amelyek alapul szolgálnak ahhoz, hogy tanulóink egyenlő eséllyel létezzenek majd a nem mindig kiszámítható értékrendű felnőtt világban az életbe jobb feltételekkel érkező embertársaik mellett, és velük együttműködve adottságaik legjavát adják. Pedagógiai Programunkat e gondolatok jegyében módosítottuk, hangsúlyt helyezve arra a körülményre, hogy tanulóink túlnyomó többségben hátrányos szociokulturális háttérből érkezik, ahol a családi nevelés nem nyújt identifikációs lehetőségeket. Munkánk során a családoknak is példaértékű nevelési, viselkedési mintát kívánunk közvetíteni. Mindezen túl, szakmai felkészültségünkkel, gyakorlati tapasztalatunkkal szeretnénk segítségünket nyújtani városunk többségi iskoláinak ahhoz, hogy sikeresen valósíthassák meg az integrációs terveiket. 3
Tartalomjegyzék 1 Általános rész...5 2 EGYMI, általános iskola nevelési programja...15 A beszédjavító óvodai fejlesztés irányelvei...44 A beszédjavító óvodai fejlesztés koncepciója...45 EGYMI szak- és szakmai szolgáltató feladatai...94 Egészségügyi nevelési program...109 8.1. Általános rész...122 A pedagógiai felülvizsgálata, nyilvánosság...202 Helyi tanterv...205 A pedagógiai program elfogadására, nyilvánosságára vonatkozó megállapítások...227 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...229 4
ÁLTALÁNOS RÉSZ 1 Általános rész 1.1 A kecskeméti gyógypedagógia rövid története 5
A gyógypedagógiai nevelés történetének Kecskemét városában évszázados hagyománya van. Már 1908-ban is működött kettő gyógypedagógiai intézmény. A Siketnémák Állami Intézete - Németh László igazgató úr vezetésével - a Csányi I. utca 3. szám alatt, a Kisegítő Iskola - Dékány Károly igazgató úr irányításával - a Csongrádi utca 32. számú házban adott helyet a rászorulók nevelésének, oktatásának. Az 1911-es földrengés az utóbbi épületet erősen megrongálta, ezért az iskola átköltözött a szomszédos, 34. szám alatti épületbe. Két év múlva az Ókollégium fogadta be a Kisegítő Iskolát. Az I. világháború idején az Ókollégium katonai kórházzá alakult, újra költözött az iskola a László-Károly utcába, (Majerffy ház emeletére). Itt működött 1918-ig. A háború után újfent az Ókollégium adott helyet az intézménynek. Dékány Károly, Katona Géza,, Sárkány Károly, 1934-től Salamon Anna volt az igazgató. 1941. február 1-én Salamon Anna saját kérelmére nyugállományba vonult, Megáll József középiskolai tanár, aki az Állami Fiúiskola Igazgatója is volt, látta el a vezetési feladatokat. A II. világháború után a Petőfi Sándor utca 3. szám alá került a Szellemileg Fogyatékos Tanulók Kislétszámú Iskolája. 1947-ben indult el az első tanfolyam Budapesten gyógypedagógus szaktanítók képzésére. A képzés szervezője dr. Bárczi Gusztáv, a Tanárképző Főiskola igazgatója volt. A képzéssel párhuzamosan - 1948. szeptember 1-én - Értelmi Fogyatékosok Intézete elnevezéssel kezdte meg működését Kecskemét város gyógypedagógiai intézménye. Az igazgató Szabó Gyula volt. (A siketnéma növendékeket a váci és a szegedi siketnéma intézetekben helyezték el.) Két év múlva új igazgató, Horváth Kálmán vezette az iskolát. Az ő kezdeményezésére internátus működött a Csányi utca 1. szám alatt álló épületben, míg az iskolai nevelés-oktatás továbbra is a Petőfi Sándor utcában történt. A tanulók napirendjének szervezése a két helyszín miatti távolság, a forgalmas útszakasz miatt - sok problémát okozott. Ebben az időszakban az intézet irányítása alatt működött több vidéki, nagykőrösi, ceglédi, homoki iskola is. 1953-ban decentralizálták a gyógypedagógiai intézményeket, átkerültek megyei irányítás alá. A következő évben, csere útján, az Állami Zeneiskola átköltözött a Petőfi Sándor utcába, helyét átadta a gyógypedagógiai iskolának (Csányi utca 3.). Így a fogyatékos tanulók ellátása két szomszédos épületben, a Csányi utca 1. és 3. szám alatt valósult meg. Az 1956-os történelmi eseményekről Vasváry Károlyné, gyógypedagógus, igazgatóhelyettes, (szakmai berkekben nincs aki a nevét ne ismerné) készített feljegyzést:,,1956 súlyos történelmi napjai készületlenül zúdultak a közelítően 100 fős gyermekseregre. Szükségből menedéket adott a szenespince. A kijárási tilalom ellenére, bátor munkatársaink kézikocsival lopták be a tejet, egyéb piaci árut az alig csitítható, rettegő gyermekeknek. Különösen nehéz napokat éltek át azok a növendékek, akiknek szüleik távol a városból, a megyében szétszórtan laktak. A város központjában felállított ágyúk árnyékában a felnőtteknek sem volt könnyű. Többször puskaropogás remegtette meg az épületet, belövés is történt. A politikai zűrzavar kavargása, a bizonytalanság köde nem okozott pánikot sem a vezetésben, sem a munkatársak körében. Az igazgató kézben tartotta az intézet kormánykerekét. November közepén már mindenki a megszokott rendben végezte a munkáját. Az ötvenes évek végére több megyei városban is szükségessé vált gyógypedagógiai osztályok indítása. Ezek a szerveződések a kecskeméti intézettől várták és kapták is meg a szakmai segítséget. 6
1965-ben készült el az új iskolaépület a Nyíri úton. A nyolc tantermes iskola azonban már az átadáskor kicsinynek bizonyult. Az internátus és a,,nevelő tagozat továbbra is a Csányi utcában működött. Közös igazgató Főző Endréné volt. 1969-ben, a normál pedagógia jogos igényét kielégítve, kezdődött meg a városi gyermekek, tanulók logopédiai fejlesztése. Főfoglalkozású logopédus végezte a beszédfejlesztést óvodás kortól középiskolás korig. 1970. év szeptemberétől külön választottan történt az imbecill és a debilis tanulók nevelése-oktatása. A hetvenes években az intézet vezetősége segítséget nyújtott a városi iskoláknak abban, hogy kik járjanak korrekciós osztályokba. Az iskola-érettségi vizsgálatok elvégzésében fővárosi tapasztalatok alapján a gyógypedagógiai intézet munkatársai is részt vállaltak. A tanítók igényelték, elfogadták és hasznosították is a gyógypedagógusok szakértelmét, segítségét. 1983-ban a Gyógypedagógiai Intézmény kettévált. Megyei fenntartású maradt és új épületbe, a Juhar utcába költözött a középsúlyos fogyatékosokat nevelő-oktató intézet. A Nyíri úton működő, enyhe értelmi fogyatékosokat ellátó iskola városi fenntartású iskola lett, Nyíri Úti Általános Iskola néven. Az intézmény vezetője Fazekas István lett, aki huszonegy éven át igazgatta az iskolát. Az ő vezetése alatt fokozatosan alakult ki mai arculatunk. A Szakiskola és az Autista Tagozat megalapítása, folyamatos fejlődése az ő nevéhez fűződik. A kecskeméti gyógypedagógia történetének, nyomtatott írásban, nem jelent meg forrásanyaga. Régi kollégáktól sikerült olyan információkhoz jutni, amelyek alapján összeállítottuk szakmánk nyomon követésének vázlatos kronológiáját. Sokat segített vasdiplomás kolléganőnk, Vasváry Károlyné, Kati néni feljegyzésekből, fotókból álló gyűjteménye. 2006-ban intézményünk gyógypedagógiai módszertani intézménnyé alakult. Ettől az időponttól kezdődően szolgáltatásaink folyamatosan bővülnek, fejlődnek. Hisszük, hogy szakmánk múltjának felelevenítése, megújuló pedagógiai programunk méltó bevezetését szolgálja. 7
1.2 A Kecskeméti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Logopédiai Intézet létrehozásának előzményei 1998-ban az országgyűlés elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló XXVI. törvényt. Ennek a törvénynek különösen nagy a jelentősége az Európai Unióhoz való csatlakozás miatti jogharmonizáció megvalósulása folyamatában. A fogyatékos személyek habilitációjával, rehabilitációjával kapcsolatban a történtek hatására új pedagógiai törekvések erősödtek meg. Szemléletváltozási igény fogalmazódott meg mind a társadalom, mind pedig a gyógypedagógiai tevékenységrendszerben érintettek számára. Tekintettel az Európai Unióban elfogadott oktatáspolitikai koncepcióra, tudatosan készültünk fel a változtatásra, átalakulásra. Számba vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált ellátás iránti igényét. Felmérést készítettünk Kecskemét város többségi iskoláiban arra vonatkozóan, hogy milyen arányban és hogyan valósulnak meg az integrációs törekvések. A vizsgált iskolák többségének alapító okiratában szerepel ugyan az integráció, a gyakorlatban azonban csak kevésben valósul meg az együttnevelés optimális formában. A legnagyobb problémát a megfelelő végzettségű gyógypedagógus szakember hiánya okozza. A másság elfogadása, a sérült gyermekek épekkel együtt történő oktatása, nevelése a szemléletváltozáson túl szakmai irányítást, módszertani segítségnyújtást, megfelelő létszámú és végzettségű humán-erőforrás biztosítását is igényli. 2006-ban intézményünk egységes gyógypedagógiai intézménnyé alakult át azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson Kecskemét városban a sajátos nevelési igényű tanulók együttneveléséhez. Elképzelésünk, tervünk megvalósítása összhangban volt Kecskemét város oktatáspolitikai terveivel. 1.3 A Módszertani Intézmény létrehozásának célja: A városi iskolákban nevelt-oktatott tanulókra vonatkozóan: A másságból, sérülésből eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, a társadalmi beilleszkedés sérülés specifikus szempontú támogatása. Az integrált nevelésben-oktatásban részt vállaló intézmények pedagógusainak szakmai segítése. A cél elérése érdekében együttműködés az többségi iskolákkal, az érintett tanulók szüleivel, a társadalmi rehabilitációban részt vevő szervezetekkel. Utazó gyógypedagógiai szolgáltatás bevezetése. 8
A sérült gyermekek/tanulók szakszolgálati feladatellátására vonatkozóan: a kora gyermekkori intervenció, mely 0-6 éves korú, megkésett, eltérő fejlődésű, vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett kisgyermeknek és családjának nyújt segítséget, fejlesztő felkészítés keretében biztosítani azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, 1.4 Feladatok a cél elérése érdekében: Az SNI tanulók számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. Tanulók megfigyelése, fejlesztésüknek, lehetőségeiknek, korlátaiknak értelmezése gyógypedagógus segítségével, a szakértői vélemény alapján. Fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs-rehabilitációs foglalkozások keretében. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézménytípusban 2006-tól minden jogszabályok szerint végezhető feladatot, szolgáltatást biztosítottunk. A működés során azonban új igényként jelentkezett elsősorban az autizmussal élő, továbbá a középsúlyos és halmozottan sérült tanköteles koron túli tanulók ellátása, középfokú oktatása, nevelése készségfejlesztő szakiskolában. Erre a feladatra az EGYMI keretei nem adnak lehetőséget, ezért válik szükségszerűvé a szervezeti átalakulás, ami új intézménytípus létrehozását kívánja. A többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény feladatai között szakmailag önálló intézményegységekben történhet a pedagógiai munka. Intézményünk vezetőinek és a nevelőtestület együttes szándéka szerint a fenntartónkkal történt egyeztetést követően határoztuk meg új intézménytípusunk létrehozását. 9
Kecskeméti Módszertani Központ (közös igazgatású közoktatási intézmény) EGYMI (intézményegység) Kmét., Nyíri út 30. Logopédiai Intézet (intézményegység) Kmét., Czollner tér 1. Autizmus Centrum (intézményegység) Kmét., Szalag utca 9. Szak- és szakmai szolgáltatás fejlesztő felkészítés korai fejlesztés, gondozás konduktív pedagógiai fejlesztés gyógytestnevelé s képzések, továbbképzések szervezése Óvoda és Általános Iskola értelmi fogyatékos beszédfogyatékos (óvodában és két-évfolyamos első osztályban) integrálható autista halmozottan (értelmi és érzékszervi, mozgás-) sérült tanulók óvodai ellátása, alapfokú oktatása, nevelése Logopédiai szakszolgálati feladatellátás városi és kistérségi logopédiai ellátás beszédfogyatékos gyermekek, tanulók nevelése oktatása, intenzív, komplex logopédiai ellátása Óvoda és Összetett Iskola autizmussal élő tanulók óvodai ellátása autizmussal élő tanulók alap- és középfokú (készségfejlesztő szakiskolában történő) nevelése, oktatása korai fejlesztés, tanácsadás, szakmai szolgáltatás, utazó gyógypedagógiai szolgáltatás 10
1.5 A munkafolyamatok megvalósulásának körülményei 1.5.1 Személyi feltételek Közös igazgatású közoktatási intézményünk nevelőtestületének létszáma 78 fő. Közülük 47 fő gyógypedagógus, 19 fő gyógypedagógus-logopédus, 1 fő konduktor. 2 fő gyógytornász, 3 fő szakos tanári végzettségű, 6 fő tanító végzettségű. A gyógypedagógus kollégák egyharmada két-három szakos diplomával (óvodapedagógusi, tanítói, logopédusi, pszichopedagógiai, szurdopedagógiai, tiflopedagógiai, konduktori, szociális munkás) és szakvizsgával is rendelkezik. Pedagógiai asszisztens státuszon 18 fő dolgozik, akik közül négy fő tanító végzettségű. A nevelők továbbképzéseken, tréningeken fejlesztik szakmai tudásukat. Hasznos szakmai beszélgetések, tanácskozások színterei a munkaközösségi összejövetelek, tervezett vagy spontán ülésező estemegbeszélő team-ek. Az osztályfőnökök munkáját jogász végzettségű gyermek és ifjúságvédelmi felelős segíti. A nevelőtestület, a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak és a technikai dolgozók együttműködése folyamatos, harmonizáló. A dolgozók munkavégzését a törvényi szabályozókon túl az intézményi SZMSZ, a Pedagógiai Program, az Intézményi Minőségbiztosítási Program és az éves munkatervek határozzák meg. Az érdekvédelmet szakszervezet biztosítja. Közalkalmazotti tanácsunk 4 fős. 1.5.2 Tárgyi, környezeti feltételek Az EGYMI és az általános iskola helyszíne egyben intézményünk székhelye (Kecskemét, Nyíri út 30.). A két évfolyamos beszédjavító osztályokban tanuló beszédfogyatékos gyermekek további két telephelyen tanulnak. A Szalag u. 9. szám alatt látja el feladatait az autizmussal élők ellátását biztosító Összetett Iskola intézményegységünk, Logopédiai Intézetünk a Kecskemét, Czollner tér 1. szám alatt működik. Székhelyünk épületében tornaszoba, ebédlő, konduktori fejlesztőszoba, különböző sérülésspecifikus fejlesztéseknek helyet biztosító egyéni fejlesztőtermek, illetve a terápiás fejlesztések megvalósítását biztosító helyiségek, könyvtárszoba, kerámia műhely, 1 logopédiai fejlesztő, biztosítja a tanulók nevelését-oktatását. Megközelítőleg 1000 m 2 udvar, sportpálya áll rendelkezésre az általános iskolai szabadidős tevékenységek szervezésére. 1.5.3 Kapcsolatrendszerünk Intézményünk folyamatos, kiegyensúlyozott kapcsolatot tart fenn a működésében közvetlenül érintett intézményekkel, szervezetekkel. A városi önkormányzat tanulóink számára tanszertámogatást ad, segélyeket ítél meg a rászorulóknak, pályázati alapokból nyári táborokat, tehetséggondozó foglalkozásokat támogat. Az integrációs felkészítésben részt vállaló többségi iskolákkal folyamatosan együttműködő szakmai kapcsolatot tartunk fenn. Intézményünkben az oktatási alapfeladatok ellátása mellett gyakorlati képzés is folyik: az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Karának hallgatói, a SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának gyógypedagógia szakos hallgatói, a Bajai Eötvös József Főiskola hallgatói 11
a Kaposvári Egyetem hallgatói, a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatói, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző hallgatói számára. Évtizedes hagyomány szerint támogatják iskolánkat a kecskeméti Lions Club-ok, a Rotary Szervezet, Városi TV, Kecskeméti Lapok Szerkesztősége, TESCO Hipermarket Áruház, UNIVER Szövetkezet, a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete, a Máltai Szeretetszolgálat, a GONG rádió. 1.6 Pedagógiai alapelvek Az olyan helyekre vezető utakat, ahová érdemes eljutni, nem lehet lerövidíteni. (Helen Keller) Az intézményi alapító okiratban foglaltak szerint az intézményünkben dolgozó gyógypedagógusok, pedagógusok az alább felsorolt alapelveket szeretnék érvényre juttatni oktató nevelő munkájukban, melyek a Nemzeti Alaptantervben, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében és annak módosításaiban valamint a kompetencia alapú oktatás fejlesztési alapelveiben megfogalmazott elvek. Kerettantervek kiadásáról, alkalmazásáról szóló rendelet, valamint a Közoktatási törvény vonatkozó paragrafusai alapján a következők: humanizmus, demokratizmus, az alapvető közösségek együttműködése, az egyén tisztelete, esélyegyenlőség, tolerancia, különleges gondozás igénye, befogadó iskola versenyképesség gyermekbarát környezet gyermek- tanulóközpontúság tanulási motiváció kifejlesztése, erősítése ismeret-, képesség- és személyiségfejlesztés gondolkodási képesség fejlesztése differenciált fejlesztés egyéni tanulási utak meghatározása integráció-elv fokozatosság és folyamatosság gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása a tudás és képességfejlesztés helyes arányának meghatározása, reális tananyagmennyiség változatos tanulásszervezési megoldások új típusú tanári attitűd 12
nemzeti értékek, hagyományok, különböző kultúrák iránti nyitottság, új pedagógiai kultúra elősegítése (módszertani megújulás, iskolai innovációk megismertetése, elterjesztése) minőség és hatékonyság az oktató-nevelő munkában az iskola, szülők, tanulók partnerközpontú kapcsolata szakmai együttműködés társintézményekkel (konferenciák, szakmai napok szervezése, részvétel - horizontális tanulás) A különleges gondozási igény kielégítését szolgálják a csoportos, kiscsoportos, egyéni foglalkozások, ezzel párhuzamosan és ennek érdekében speciális módszerek, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása szükséges. A fejlesztések során figyelembe kell venni a tanulók közötti különbözőségeket épp úgy a kognitív képességek fejlesztésekor, mint a magatartási és viselkedési szokások kialakításánál. Intézményünk az integrációs folyamatok erősítése érdekében széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a többségi iskolákkal, szakmai szervezetekkel, önkormányzattal. A nevelési célok sikeres megvalósítása érdekében együttműködik a szülőkkel, gondviselőkkel. Arra törekszünk, hogy az intézményünkben folyó gyógypedagógiai nevelés-oktatás korszerű gyakorlóhelyet, követendő mintát, szemléletet nyújtson a gyógypedagógusjelölteknek épp úgy, mint a többségi iskolákban sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő pedagógusok számára. Egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként az integrációs felkészítésben részt vevő iskolák megsegítése a legfőbb cél. Mindennapi munkánk során szoros együttműködéssel kívánjuk eredményessé tenni a befogadást, melynek végső célja az inklúzió. A speciális nevelés alappillére olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült tanuló erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, és mindez harmonikus személyiségfejlődését eredményezi. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. Az ilyen nevelés hatására alakul ki a fogyatékos gyermek, tanuló alkalmazkodó képességének, akaraterejének, önállóságra törekvésének, együttműködésének olyan foka, hogy a szükséges segítséggel tud önállóan dönteni és cselekedni. Gyógypedagógiai nevelés értékeinek közvetítése Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelés korszerű gyakorlóterepet, követendő mintát, szemléletet nyújt a gyógypedagógus-jelölteknek, továbbképzésen részt vevő pedagógusoknak, pedagógiai segítőknek. Integráció és esélyegyenlőség elősegítése Céljaink között szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésébenoktatásában résztvevő intézmények megsegítése. Ehhez a Módszertani Központ szolgáltatásaival, aktív együttműködésével segítséget nyújt, így valósulhat meg a befogadás eredményességének növelése. 13
EGYMI, ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 14
2 EGYMI, általános iskola nevelési programja 2.1 Általános iskola 2.1.1 A pedagógiai munka céljai, feladatai, eljárásai, eszközei 2.1.1.1 Átfogó cél: Gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítani a tanulásban akadályozott, az értelmileg akadályozott, hallás-, látás- mozgás- és halmozottan sérült, a beszédfogyatékos, az autista tanulók sajátos nevelési igényéből adódó nevelést-oktatást, fejlesztést, a társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedéskultúrájú, kiegyensúlyozott, problémamegoldó, önálló életvezetését sikeresen végző ember nevelése. 2.1.1.2 Alapvető célkitűzéseink: egyéni képességekhez alkalmazkodó differenciáló fejlesztés, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése különböző élethelyzetekben adekvátan működő praktikus intelligencia kialakítása, sikeres felvételi és továbbtanulás szakiskolában, szakközépiskolában, tanulóink önálló munkavégzésre alkalmassá váljanak, a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, kompetencia alapú oktatás elterjesztése. a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, elősegíteni a differenciáló és integráló pedagógiai módszertani kultúra terjesztését, digitális írástudás elterjesztése elősegíteni továbbá azt, hogy az SNI tanulók lakóhelyükön élve részesüljenek oktatásban, képzésben, a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása felett szakmai felügyelet gyakorlása, a szolgáltatások folyamatos bővítése. 2.1.1.3 Célok a tanulási, tanítási folyamatban: felzárkóztatás, tehetséggondozás készség-és képességfejlesztés, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése egyéni fejlesztési tervek készítése önálló munkavégzés (gondolkodás és tanulás), sikeres felvételi, továbbtanulás szakiskolában. A tanulási folyamat körében számos egyéb cél elérése is fontos, ám a legalapvetőbb célunk az, hogy tanulóink közül minél többen továbbtanuljanak, valamint az, hogy képesek legyenek önálló életvezetésre. 2.1.1.4 Intézményünk feladatai, melyek a célokból egyértelműen következnek Biztosítani azokat a személyi, tárgyi, környezeti feltételeket, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulóink iskolai neveléséhez-oktatásához szükségesek. Olyan tanulásszervezési formákat, programokat kell terveznünk, amelyek megfelelőek a differenciáló, egyéniesített tanuláshoz. 15
Olyan konstruktív pedagógián alapuló tanulási, tanítási módszerek konstruktív tanulási módok, módszerek megvalósítása, amelyek lehetővé teszik,hogy az infokommunikációs technológia mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra. Élet közeli tanulási környezet kialakítása, amelyben az informális tanulás meghatározó lehet, ennek intézményi célrendszere, eszközei. A követelmények teljesítéséhez adott esetben két évet biztosítani azon tanulók számára, akiknél az évfolyamra meghatározott követelmények teljesítése akadályozott. Hangsúlyt kell helyeznünk a szemléltető, gyakorlatias tanításra, a tantárgyakhoz kötődő készség-és képességfejlesztésre. Fokozott figyelmet kell fordítanunk az alapozó szakaszra (1-4. évfolyamig), ahol tanulóink tanuláshoz szükséges pszichés funkcióinak fejlesztése kiemelt fontosságú. Az egyéni különbségek, a másság elfogadása a kortárscsoportokban, nagyobb közösségben. A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen. Partnerségi kapcsolat kialakítása a szülőkkel, gondviselőkkel, közös foglakozások, szabadidős programok annak érdekében, hogy a nevelési feladatok megvalósítása szinkronban legyen. 2.1.2 Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere, az alkalmazott módszerek, kiválasztásának alapelvei: A nevelés-oktatás eljárásrendszerén elsősorban az alkalmazott módszerek körét értjük. A módszer mindenkor a pedagógiai célhoz, tartalomhoz igazodjék. A módszer kiválasztását a tanulók fejlettsége, állapota, szükséglete határozza meg. Figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, előzetes tudását, norma- és szokásrendjét, a többségtől eltérő kultúrát. A tanuló egyediségéhez, sérüléséhez leginkább illő módszerkombinációkat alkalmazzuk. A sérült tanuló személyiségét megfigyelve, a választott módszerek elsődlegesen ösztönzők, pozitív megerősítést szolgálók legyenek. A módszerek kiválasztásakor azt is szem előtt kell tartani, hogy az értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók elsődlegesen tapasztalati személyiségek, így a tapasztalatszerzésnek, a követendő mintaadásnak, a gyakorlásnak, a megerősítésnek, fejlesztő beszélgetéseknek jelen kell lenni a tanítás-tanulás, a nevelés egész folyamatában. Az új tanulásszervezési eljárások illeszkedjenek a NAT kompetenciaterületek fejlesztéséhez, az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása erősítse az oktatási programok implementációját támogató IKT taneszközök használatát. Az általános iskola, feladatellátás szerint, három telephelyen működik. A tanulásban akadályozottak, velük együtt az integráltan tanuló értelmileg akadályozottak, halmozottan sérültek és az együtt nevelhető autizmussal élők a Nyíri út 30. szám alatt, a beszédfogyatékosok további két helyszínen: a Forradalom utca 1. szám és a Czollner tér 1. szám alatt tanulnak. Az általános iskolában folyó pedagógiai munka sajátosságaink miatt eltér a többségi iskolák feladatellátásától. Alaptevékenységünk elsősorban a gyógypedagógiai nevelés-oktatásra terjed ki. 16
Az általános iskolában az iskolai osztálytermek mellett, fejlesztőszobák adnak helyet az egyéni és kiscsoportos fejlesztéseknek. Tanulóink logopédiai kezelése helyben valósul meg. A nevelő-oktató munkánkat helyi tantervünk, az Officina Bona tantervcsalád minősített gyógypedagógiai programja szerint végezzük. Alsó tagozaton Lépésről lépésre programmal, felső tagozaton kooperatív tanulási technikákkal tanulnak diákjaink. Minden évfolyamon alkalmazzák pedagógusaink a projektmódszert. Szeptemberben a gyerekek elemi alapkészségeit DIFER-programcsomaggal mérjük. Az olvasás-írást dr. Meixner Ildikó gyógypedagógus-pszichológus által kidolgozott módszer szerint tanítjuk, ezzel a dyslexia - veszélyeztetett vagy már dyslexiás gyermekek is megtaníthatók olvasni, hiszen a módszer üteme eleinte lassú, utána a tanulók egyéni teherbírásához igazodik. Az olvasás-írás tanításának másik ajánlott módszere az első és második osztályban a fonomimika, amit a Meixner-módszerrel párhuzamosan lehet alkalmazni. A kommunikációs készségek alakítására, fejlesztésére szolgálnak a drámaórák, ahol tanulóink hagyományőrző tevékenységet is folytatnak. A tanítási folyamat minden területén alapvető célunk, hogy minden egyes gyermek esetében megtaláljuk az optimális fejlesztési lehetőséget, minden tanuló olyan ütemben haladjon, ahogyan fejlődése szempontjából a legkedvezőbb. A testnevelés tanításában szeretnénk elérni, hogy a mozgás tanulóink életének részévé váljon. Ezt a célt erősíti a mindennapos testnevelés bevezetése is. Diák-sportkörünk tagjai rendszeresen vesznek részt városi, megyei, országos versenyeken. Az oktató, nevelő munka folyamatába 2006-tól bevezettük a kompetencia alapú oktatást. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, o az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, kompetencia alapú oktatás elterjesztése. A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése digitális írástudás elterjesztése A választott kompetenciaterületek: Szövegértés-szövegalkotás Matematikai-logika Szociális, életvitel és környezeti 17
Indikátor 3.1.3/05- O-1 Képzé s b e n érintett pedagógu s o k szá m a (f ő) 3.1.3/05- O-2 Képzé s b e n érintett intézm é n yv e z e tő k szá m a (f ő) 3.1.3./05- E- 1 A képzé s t ered m énye s e n elvégz ett sze m ély e k szá m a (f ő) 3.1.3/05- E- 2 Fejle s zt é s i tém a gyakorlati megv aló sít á s a során érintett gyerek ek és tanulók aránya (az oktatá s i intézm ény gyerek/tanulói ös szl ét s z á m á h o z viszonyítva) (%) 3.1.3/05- H-1 A lemorzsolód á s mérték e a programb a n résztv evő intézm é n y e k b e n (%) 3.1.3/05- E- 21 Az oktatá s i intézm é n y gyerek/tanulói ös szl ét s z á m a (f ő) Kiindul ó érték Célérték a projektzáráskor Célérték a fenntartási időszak végén 0 9 12 0 3 3 0 9 12 0 54 72 1,5 1,5 1,5 199 198 168 Mindezen területek oktatási-nevelési programcsomagjainak alkalmazása mellett az info-kommunikációs eszközökkel támogatott kompetencia alapú oktatást helyezzük előtérbe. E három kompetencia területre kidolgozott programcsomagok adaptálására a tanulásban akadályozott sajátos nevelési igényű tanulók számára 2006/2007 tanévben került sor. A pedagógia programunk által elfogadott OFFICINA BONA II. típusú tantervcsalád követelményeit alapul véve, a tanult új tartalmak és eljárások a tanulók sajátosságait is figyelembe véve az egyes tantárgyak anyagába beillesztésre kerültek. Szövegértés-szövegalkotás kompetencia területe A szövegértés-szövegalkotás szintjét, taníthatóságát befolyásolják az adott gyermek életkori és egyéni sajátosságai, a sérülés fajtája és súlyossága, a gyermek egyéb körülményei. 18
Ezért általános, a szövegértés-szövegalkotás tanítását befolyásoló jellemzők megfogalmazása nem lehetséges. Általános pedagógiai alapelvek érvényesülése a sajátos nevelési igényű tanulóknál a szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterületen. Ezt koncentráltan a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében alkalmazzuk. A hatékony szövegértési-szövegalkotási kompetencia, a szociális képességek, a személyiség fejlesztés elképzelhetetlen tantárgyi integráció nélkül. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésének minden lehetőségét ki kell használni függetlenül a kompetenciaterülettől, tantárgytól, tananyagtól. A szövegértés-szövegalkotás szintje befolyásolja a többi műveltségterület tanítását, a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése ezért minden műveltségterület feladata. Ezért kiemelt jelentőségű ennek a kompetenciaterületnek a fejlesztése, olyan komplex módon, hogy az egész tanulási folyamatot áthassa, minden területen megjelenjen. Ezt támasztja alá az a programcsomag fejlesztési koncepciójának alaptézisében megfogalmazott gondolat is, mely szerint egyféle képesség fejlesztése a gyakorlatban kivitelezhetetlen, de annak végiggondolása elengedhetetlen, hogy mely képességcsoport fejlesztése az elsődleges. Matematikai- logika kompetencia területe A tanítás középpontjába azoknak a képességeknek a fejlesztése kerül, melyek biztosítják az önálló és logikus gondolkodást, probléma felismerést, azok megfogalmazását és a megoldás fejlesztését, összefüggések felismerését, az elsajátított ismeretek alkalmazásának képességét más környezetben. Szociális, életviteli és környezeti kompetencia területe A szociális, életviteli és környezeti kompetencia terület fejlesztése tartalomba ágyazott képességfejlesztés, tananyagon, tanítási tartalmakon keresztül is megvalósul, de célrendszerében a személyiségfejlesztés az elsődleges. Iskolánkban direkt fejlesztése az életvitel-gyakorlati ismeretek tantárgy keretein belül történik. A különböző témakörök, kompetencia alapú modulok projektek formájában válnak az iskolai élet mindennapjainak szerves részévé. A párhuzamosan futó projektek az egyes tanulócsoportok együttműködését kívánják. Egy-egy témakör lezárásaként, projekt nap keretében kiállítást és prezentációt szervezünk, ahol a diákok megismerhetik egymás több hetet felölelő munkáját. A projekteket úgy határozzuk meg, hogy azok legmesszebbmenőkig szolgálják tanulóink társadalmi beilleszkedését, szocializációját, önismereti és önérvényesítő képességeik fejlődését, és szűkebb környezetükkel való harmonikus kapcsolat kialakítását. A központban a készség- és képességfejlesztés áll, a társas dimenziók fejlesztésével és az együttműködési képességfejlesztéssel karöltve. A program beindításával célunk az, hogy: javuljon a tanulók információfeldolgozási képessége, a társas jelenségek értékelése során képesek legyenek nézőpontjuk decentralizálására, érettebb kapcsolatot tudjanak kialakítani társaikkal és környezetükkel, képesek legyenek a felelősségvállalásra önmagukkal és másokkal szemben. Az oktatási törvény által biztosított választható tantárgyak szervesen beépülnek egyegy osztály tantárgyi rendszerébe, egyes osztályokban az iskolaotthonos (8 00-16 00 -óráig) foglalkoztatás rendjébe. 19
Az intellektuális tantárgyak egyoldalú túlsúlyba kerülését kézműves tevékenységek végzésével, tánctanítással, furulya órák bevezetésével, énekkar működtetésével, sportolással kerüljük el. A kézművesség iránt külön érdeklődők számára heti két órában kézműves szakkört működtetünk. A tehetség kibontakoztatását segítő céljaink és feladataink: A különböző tehetséggel rendelkező gyermekek képességeinek kibontakoztatása: esztétika, zene, hangszeren történő játszás, tánc, sport, (sakk) vers- és mesemondás területén. A jobb fejlődési ütemű tanulóknak egyéni fejlesztéssel, plusz ismeretek nyújtásával segítjük elérhetővé tenni a szakképzésbe való bejutást. A különböző, más-más adottságú, más kultúrájú gyermekek korai szakaszban történő képességeinek vizsgálata, fejlesztése, tehetségének gondozása. A tehetséggondozásra irányuló pályázatok folyamatos figyelése és megpályázása. Vizuális nevelés Az értelmileg sérült tanulók esetében a kézügyesség mellett fontos feladat a finommotorika fejlesztése mely elkerülhetetlen feltétele az írás elsajátításának. Ezért jó, ha minél több időt töltenek manuális tevékenységgel. Célja: a tehetséggondozás mellett a tanulók vizuális megismerésének rehabilitációja, gondolkodási műveletek (analízis - szintézis, absztrakció, általánosítás stb.) és a megismerési módszerek (megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás téri tájékozódás, alak, szín, forma felismerése, alkalmazása) korrigálása és fejlesztése. A mindennapi tevékenységekhez szükséges kreativitás megalapozása, fejlesztése. Az önmegvalósításhoz, önkifejezéshez szükséges kreatív környezet kialakításával segíteni a divergens gondolkodás alakulását. A program megvalósítása lehetőséget ad ahhoz, hogy az e tevékenységformában tehetséges gyermekeket olyan sikerekhez juttassuk, amely meghatározza személyiségük alakulását, felnőtté válásuk folyamatát. Tanulóink többségének azonban a vizuális valóság megismerése külön nehézséget jelent. Mindezek kialakításához nagyon fontos a tantárgyi integráció alkalmazása az alap tantárgyak tanításánál is. Kerámia és agyagművesség Hagyományőrzés keretén belül régi ősi használati és dísztárgyak megismerése, újak létrehozása, alkotása. A természetes anyag megművelési formáinak megtanítása. Kreativitás az alkotó tevékenységeken keresztül képzelőerő, fantázia, finommotorika és téri dimenziók fejlesztésével az önmegvalósítás folyamatát eredményezi. Környezetük változatosabbá, szebbé tétele esztétikai nevelés. Személyiségük többirányú fejlesztése. Sportszakkör Az iskolai testnevelés óra hatékony kiegészítője a sportfoglalkozás, illetve a szakköri tevékenység. A jobb mozgáskultúrával rendelkező gyermekekre jellemző a sportok iránti fokozottabb érdeklődés. A szakköri tevékenység célja, feladatai között említést érdemel a mozgásműveltség fejlesztése, az atlétikai alaptechnikák elsajátítása, álló- és motorikus képességek fejlesztése, a személyiség fejlődésének pozitív megerősítése (kudarc és monotónia tűrés, sikervágy), sportjátékok, labdajátékok megismerése, valamint a tanulók felkészítése a 20