Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 210-13/2000. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: 2000. október 19-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzıkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévı helyét jelölik meg. A jegyzıkönyv készítése során különbözı típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különbözı típusú magnetofonok eltérésébıl adódnak.) Jelen voltak a következı testületi képviselık: Pap János polgármester, Szilvásy Ferenc alpolgármester, Végh László alpolgármester, országgyőlési képviselı, Hanó Miklós alpolgármester, országgyőlési képviselı, Tóth Károly képviselı, országgyőlési képviselı, dr. Vécsei László, dr. Kerekes Attila, Dr. Pécsi Huszár Zoltán, dr. Ferenczi Attila, Hideg András, Vágvölgyi Gábor, Galisz Géza, dr. Molnár Zsolt, Király János, Császár Lajos, Hrabovszki György, Tímár Imre, Kis Sándor, Velkey Gábor, Klampeczki Béla, dr. Futaki Zoltán, Köles István, Benkóné Dudás Piroska, Beraczka János, Takács Péter, Kiss László, Kerekes Györgyné, Kutyej Pál képviselık. Tanácskozási joggal részt vett: Dr. Simon Mihály jegyzı, Fodorné dr. Szabó Zsuzsanna aljegyzı. Napirendje tárgyalásánál jelen volt: vagyonkezelı iroda részérıl: Márton László fımunkatárs, oktatási, közmővelıdési és sportiroda részérıl: Tuskáné Papp Erzsébet irodavezetı, a városüzemeltetési Iroda részérıl: Bánfi Ádám irodavezetı, egészségügyi iroda részérıl: Dr. Kovács Zoltán irodavezetı, városi fıorvos, Vukovich Miklós városi fıépítész, Tarné Stuber Éva Pénzügyi és Gazdasági Iroda irodavezetı helyettes, Menyhért István könyvvizsgáló. Pap János polgármester: Megállapította, hogy a megválasztott 28 képviselıbıl 25 jelen van, a közgyőlés határozatképes, az ülést megnyitotta. A meghívóban szereplı napirendet javasolta megtárgyalni. A nyilvános ülés 1. napirendi pontjához kapcsolódik a Városüzemeltetési Kft. alapító okiratának módosítása. Az ügyvezetı kinevezését zárt ülés keretében szükséges megvitatni, mivel a testület nem rendelkezik írásos hozzájárulással a nyilvános ülésen történı tárgyalásról. (Kazetta 1/1. 000-025) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Bejelentette, hogy az MSZMP frakció nevében két interpellációt szeretne tenni a nyilvános ülés elején. Az "üzleti titkok és zárt ülés információnak sajtó elé vitele", valamint gázár csomagjának értékelése témákban. Bejelentette, hogy Császár Lajos képviselı indítvánnyal élt a képviselıi
2 tiszteletdíjakkal kapcsolatban. Az szmsz szerint a képviselınek nincs elıterjesztıi joga, így a költségvetési bizottság jogkörét átengedi annak érdekében, hogy a közgyőlés elé kerülhessen az indítvány. Kérte a testületet, hogy a tiszteletdíjakra vonatkozó elıterjesztést a Bejelentések körében tárgyalja meg. Indítványozta, hogy a Városüzemeltetési Kft. személyi kérdése zárt ülésen kerüljön megvitatásra. (Kazetta 1/1. 025-053) Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: Kérte napirend elıtti felszólalás lehetıségét a nyilvános ülés megkezdése elıtt Jamina helyzetének javítása témában. (Kazetta 1/1. 053-055) Végh László alpolgármester: A zárt ülés Vagyoni ügyek keretében új napirendi pont felvételére tett javaslatot az Ipari Parkkal kapcsolatos témakörben. V/15. jelő elıterjesztésként javasolta megtárgyalni a park területén lévı tanya vásárlásra vonatkozó ajánlatot, V/16. jelő elıterjesztésként a japán céggel kötendı szerzıdés telekár módosítását. A lakópark programhoz kérte mellékletként csatolni a költségbecslést. (Kazetta 1/1. 055-068) Király János képviselı: A nyilvános ülés elıtti hozzászólásra kért lehetıséget, a Gólya utca közmővesítésével kapcsolatban. (Kazetta 1/1. 061-073) Kerekes Imre Györgyné képviselı: Megkérdezte, hogy a Békés Megyei Hírlapban szereplı képviselıi tiszteletdíjak közléséhez ki adott információt. Tudomása szerint a harmadik bizottsági tagságért nem jár tiszteletdíj. (Kazetta 1/1. 073-084) Pap János polgármester: Valóban hibás adatok kerültek közlésre. Valószínőleg, hogy az újságírók számolták ki a nyilvános önkormányzati rendelet alapján. Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés V/15. jelzéssel tőzze napirendjére az "Ipari park területén lévı 0878/2 hrsz-ú tanya tulajdonjogának megszerzése" tárgyú elıterjesztést. - Megállapította, hogy a közgyőlés 26 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés V/16. jelzéssel tőzze napirendjére a "Telekár engedmény az ipari parkba települı befektetı részére" tárgyú elıterjesztést. - Megállapította, hogy a közgyőlés 25 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta a javaslatot, miszerint a közgyőlés B/3. jelzéssel tőzze napirendjére a "Képviselıi tiszteletdíjak" tárgyú elıterjesztést.
3 - Megállapította, hogy a közgyőlés 23 igen szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta a napirendet az elfogadott módosításokkal. - Megállapította, hogy a közgyőlés 25 egyhangú igen szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el: (Kazetta 1/1. 084-120) NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés: 1./ Vagyoni ügyek Elıterjesztı: dr.molnár Zsolt, a Gazdasági Bizottság elnöke, vagy a gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármester 2./ Fellebbezések elbírálása elıterjesztı: Pap János polgármester 3./ Javaslat "Kiváló szociális munkáért" kitüntetésre Elıterjesztı: Hrabovszki György, a Szociális Bizottság elnöke 4./ Egyéb zárt ülési ügyek Nyilvános ülés: 1./ Vagyoni ügyek Elıterjesztı: dr.molnár Zsolt, a Gazdasági Bizottság elnöke, vagy a gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármester 1./ Városüzemeltetési Kft. alapító okiratának módosítása Elıterjesztı: Pap János polgármester 2./ Jelentés a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról Elıterjesztı: Dr. Simon Mihály jegyzı 3./ Javaslat a 2000. évi költségvetésrıl szóló önkormányzati rendelet módosítására Elıterjesztı: Pap János polgármester 4./ Önkormányzati rendelet-tervezet az állati hulladék ártalmatlanítás díjához történı hozzájárulás mértékérıl és egyes önkormányzati tevékenységek díjáról Elıterjesztı: Dr. Simon Mihály jegyzı
4 5./ Rendelet-tervezet az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 3/1999. (II. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról Elıterjesztı: Dr. Simon Mihály jegyzı 6./ Városüzemeltetést érintı ügyek: 1./ 2001-2002. évi szennyvízcsatorna építési program elıkészítése Elıterjesztı: Végh László alpolgármester 2./ Kétegyházi úti kommunális hulladéklerakó rekultivációja Elıterjesztı: Végh László alpolgármester 3./ 2001. évi autóbusz-közlekedési viteldíj megtárgyalásának elhalasztása Elıterjesztı: Dr. Simon Mihály jegyzı 4./ Tájékoztatás a 733/1999. (X. 20.) sz. határozat végrehajtásáról Elıterjesztı: Pap János polgármester 7./ Oktatást, közmővelıdést érintı ügyek: 1./ Oktatási bizottsági tag választása Elıterjesztı: Pap János polgármester 2./ A 2001/2002. tanév középfokú beiskolázási keretszáma Elıterjesztı: Klampeczki Béla, az Oktatási Bizottság elnöke 3./ Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola alapító okiratának módosítása 3./ Múzeumi támogatás Elıterjesztı: Szilvásy Ferenc alpolgármester 4// Közmővelıdési intézmények vállalkozási formában történı mőködtetése Elıterjesztı: Köles István, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke 8./ Egészségügyet érintı ügyek: 1./ 2001. évre szóló kapacitás-lekötési megállapodás Elıterjesztı: Dr. Futaki Zoltán, az Egészségügyi Bizottság elnöke 9./ Közterület felügyeleti rendszer felállítása Békésen Elıterjesztı: Dr. Simon Mihály jegyzı 10./ Pályázat a Decentralizált Környezetvédelmi Alap célfeladatok 2000. évi támogatásának elnyerésére Elıterjesztı: Pap János polgármester
5 11./ Békéscsaba-Jamina téglagyári tavak környezetének területfejlesztése és akcióterve Elıterjesztı: Végh László alpolgármester 12./ BEJELENTÉSEK A közgyőlés zárt ülésen folytatta tovább munkáját. Napirend tárgya: Vagyoni ügyek Tárgy: Városüzemeltetési Kft. alapító okiratának módosítása ALAPÍTÓI DÖNTÉS Pap János polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy Dr. Szabó Gábor ügyvéd benyújtotta az alapító okirat módosítására vonatkozó javaslatát. (a levél a jegyzıkönyv mellékletét képezi.) (Kazetta 1/2. 492-545) Kerekes Györgyné képviselı: Kérdését Dr. Simon Mihály jegyzı felé intézte: Tudomása szerint a Kft. egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata akkor lépett volna hatályba, ha Kurecskó József továbbra is ellátja az ügyvezetı igazgatói teendıket. Amennyiben az igazgató nem kap további megbízást a Kft. vezetésére, akkor is szükséges az alapító okirat módosítása? (Kazetta 1/2. 545-555) Dr. Molnár Zsolt képviselı: Okafogyottá vált az alapító okirat módosítása, mivel az úgynevezett kompromisszumos javaslat lett volna. Jelen esetben csak azt az alapító okirat módosítást szükséges elfogadni, amelyet a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva elıírt. (Kazetta 1/2. 555-568) Pap János polgármester: Véleménye szerint a felügyelı bizottság hatáskörének, szerepének erısítése nem lenne haszontalan. A felügyelı bizottság meglehetısen nehéz helyzetben van, a közgyőlés nem fogadja el véleményét, értékelését. (Kazetta 1/2. 568-2/1. 008) Dr. Simon Mihály jegyzı: Az alapító okirat elıkészített módosítása a korábbi ügyvezetı igazgató megbízatásának hosszabbítása miatt készült, ennek ellenére nem haszontalan. Az idı rövidsége miatt nehézségbe ütközik a Cégbíróságnál történı átvezetés. Ha a közgyőlés a módosítást a jelenlegi helyzetben elfogadja az sem hiba, csupán egy óvatossági intézkedés. Véleménye szerint a döntési jogokat nem helyes elvonni az ügyvezetıtıl. A döntést formailag az ügyvezetı igazgató hozza, mely csak a felügyelı bizottság jóváhagyása után érvényes. (Kazetta 2/1. 008-022)
6 Szilvásy Ferenc alpolgármester: Az alapító okiraton a Cégbíróság által elıírt módosításokat kell megtenni. (Kazetta 2/1. 022-031) Takács Péter képviselı: Az elkövetkezendı idıben várhatóan a felügyelı bizottságnak többet kell dolgoznia. Egyetért a gazdasági bizottság módosító javaslataival. (Kazetta 2/1. 031-039) Dr. Molnár Zsolt képviselı, a gazdasági bizottság elnöke: Amennyiben a Kft. régi ügyvezetı igazgatója került volna megbízásra nem lett volna szerencsés ha ugyanazokat a jogköröket kapta volna meg év végéig, mint eddig. Felhívta a testület figyelmét arra, hogy az ügyvezetı olyan szintő korlátozás alá esett volna, melynek értelmében semmilyen szerzıdésmódosítást nem hajthatott volna végre, így a felügyelı bizottság operatívan irányította volna a céget. Ismételten javasolta, hogy csak a cégbíróság által meghatározottak kerüljenek módosításra az alapító okiratban. (Kazetta 2/1. 039-057) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint az alapító okiratot az elıterjesztés 1. sz. mellékletében foglaltak szerint módosítsa a közgyőlés. - Megállapította, hogy a közgyőlés 13 igen szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el. Tárgy: Ismételt szavazás elrendelése Pap János polgármester: A Cégbíróság által elıírtakat végre kell hajtani. Ügyrendi javaslatában kérte történjen ismételt szavazás. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. - A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 584/2000.(X.19.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Városüzemeltetési KFT Alapító Okirat módosításának kérdésében ismételt szavazást rendel el. Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 1. pontját. - Megállapította, hogy a közgyőlés 19 egyhangú igen szavazattal a javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslat 5., pontját, mely szerint a közgyőlés jóváhagyja a Városüzemeltési Kft. az eddig elfogadott módosításokat is tartalmazó módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát.
7 - Megállapította, hogy a közgyőlés 19 egyhangú igen szavazattal az alapító okiratot az elfogadott módosításokkal jóváhagyta. (Kazetta 2/1. 057-108) Dr. Molnár Zsolt képviselı: Az elıterjesztésben felelısként a polgármester és Kurecskó József ügyvezetı igazgató került meghatározásra. Kurecskó József neve helyett Vágásiné Zimonyi Ilona nevét kéri beírni, aki a határozat végrehajtásáért és a határozat Cégbíróságon történı bejegyzéséért egyaránt felelıs. (Kazetta 2/1. 108-115) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a határozatok közléséért és az alapító okirat aláírásáért Pap János polgármester, míg a határozat végrehajtásáért és a változás Cégbíróságon történı bejegyzéséért Vágásiné Zimonyi Ilona megbízott ügyvezetı felelıs. Határidı: azonnal. - Megállapította, hogy a közgyőlés 18 egyhangú igen szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 2/1. 115-119) - A közgyőlés a határozat 1./ és 2./ pontját 19 igen, egyhangú szavazattal, a határidı, felelıs megjelölését 18 igen, egyhangú szavazattal fogadta el, és a következı határozatot hozta: 585/2000.(X.19.) közgy. H A T Á R O Z A T 1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint az egyszemélyes Békéscsabai Városüzemeltetési Korlátolt Felelısségő Társaság alapítója a gazdasági társaság alapító okiratának módosítását az 1. sz. mellékletben foglaltak szerint jóváhagyja. 2./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint az egyszemélyes Békéscsabai Városüzemeltetési Korlátolt Felelısségő Társaság alapítója a gazdasági társaság (jelen közgyőlési döntéseket is tartalmazó) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát jóváhagyja. Felelıs: Határidı: Pap János polgármester a határozat közléséért és az alapító okirat aláírásáért Vágásiné Zimonyi Ilona megbízott ügyvezetı igazgató a határozat végrehajtásáért és a változás cégbíróságnak történı bejelentéséért. azonnal
8 1. sz. melléklet Alapítói okirat módosítása (javaslat) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.), mint a Békéscsabai Városüzemeltetési KFT (5600 Békéscsaba, Mazán L. u. 18. szám, cégszám: 04-09-003486) egyszemélyes tulajdonosa, az alapítói jogok gyakorlójaként 2000. október 19-i közgyőlésén hozott alapítói döntéssel a társaság 1996. 09. 30-án kelt, többször módosított 2000. 07. 06-án egységes szerkezetbe foglalt alapítói okiratát 2000. október 19. hatállyal - figyelemmel a Cégbíróság 04-03- 003486/22 sorszámú végzésére - az alábbiak szerint módosítja a 2000. 07. 06-án elfogadott módosításokat érintıen: Az alapítói okirat 9. pont 9.1. - 9.6. pontig változatlan. Az alapítói okirat 9.7. pontjának utolsó francia bekezdése törlésre kerül. Az alapítói okirat 10.1. - 10.11. pontig változatlan Az alapítói okirat 10.12. pontja módosul, a meglévı rendelkezés helyébe a következı rendelkezés lép: A Felügyelı Bizottság határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza, szavazategyenlıség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni. Egyéb rendelkezéseiben az alapítói okirat változatlan. Békéscsaba, 2000. október 19. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint alapítói jogok gyakorlója képviseletében: Pap János polgármester Tárgy: Városi Sportcsarnok felújítási támogatása Pap János polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy az EXPO-TEAM Kft. ügyvezetı igazgatója jelezte, hogy a közgyőlés által jóváhagyott támogatás visszatartása számára sérelmes, kéri, hogy a határozatot helyezze hatályon kívül a közgyőlés. (Kazetta 2/1. 119-134)
9 Kerekes Györgyné képviselı: Változatlanul nem javasolja a III. emeleti üvegfelületek részbeni megszüntetését és befalazását. Az üvegfelületek befalazása jelentıs hıveszteséget nem szüntetne meg, viszont a természetes fény beáramlását megakadályozná, amely még energiatakarékosságot is jelent. (Kazetta 2/1. 134-144) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: A közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság állásfoglalása szerint a közgyőlés által létrehozott leltározó bizottság mérje fel, hogy a 2000. évre tervezett felújítási munkálatokból mi realizálódott. Javasolja, hogy a közgyőlés az elvégzett munkák költségét utalja át az EXPO-TEAM Kft-nek. (Kazetta 2/1. 144-151) Dr. Simon Mihály jegyzı: Felhívta a testület figyelmét arra, hogy az elıterjesztésben is idézett szerzıdés szerint semmilyen beruházást, illetve felújítást nem végezhet közgyőlési engedély nélkül a Kft. Tudomása szerint a Kft. ebben az évben nem kapott engedélyt felújítási munkálatok elvégzésére. Ezért nem érthetı az elıterjesztés. Korábban született egy döntés, amely szerint az önkormányzat minden kifizetést megszüntetett, pontosan azért, hogy a várható viták anyagi vonzataira bizonyos fedezet megmaradjon. Amennyiben a közgyőlés jelenleg hoz egy olyan döntést, hogy bizonyos kifizetéseket teljesít az elvégzett munkákért, akkor tudomásul veszi azt, hogy engedély nélkül a Kft. munkákat végzett. Kérte, hogy hozzon egyértelmő döntést a közgyőlés: vagy elismeri az elvégzett munkákat, amelyre korábban nem adott engedélyt, vagy változatlanul visszatartja az összegeket. Ez az alapkérdés, amelyben dönteni szükséges. (Kazetta 2/1. 151-164) Pap János polgármester: Javaslatként elhangzott, hogy a III. emeleti üvegfelületek részbeni megszüntetése, részbeni befalazása maradjon ki az elıterjesztésbıl. (Kazetta 2/1. 164-170) Kerekes Györgyné képviselı: Megkérdezte a képviselıket, van-e tudomásuk arról, hogy a felsorolt munkálatokból valamelyik is elkészült volna. Az április hónapban megtartott közgyőlés kimondta, hogy nem engedélyez semmiféle felújítási munkát végrehajtani addig, amíg a Sportcsarnok sorsa el nem dıl. (Kazetta 2/1. 170-174) Pap János polgármester: Jelenleg azt szükséges meghatározni, hogy az önkormányzat milyen felújítási munkákat kíván finanszírozni. Az intézmény plusz fejlesztést, felújítást végezhet, de az önkormányzat csak a közgyőlés által meghatározott feladatokra nyújt támogatást. (Kazetta 2/1. 174-178.) Kerekes Györgyné képviselı: Érthetetlen miért nyújtson az önkormányzat támogatást, amikor a Vagyonkezelı Részvénytársaság átveszi az intézményt és akkor akár alacsonyabb költségen is végrehajthatók lennének a felújítási munkák. (Kazetta 2/1. 178-181)
10 Szilvásy Ferenc alpolgármester: Az EXPO-TEAM Kft. február 8-án írásban benyújtotta, hogy milyen felújítási munkálatokat kíván megvalósítani 2000. évben az önkormányzat által finanszírozott keretösszegbıl. A bizottságok a Kft. igényét október hónapban tárgyalták meg és a munkák elvégzését indokoltnak találták. Egyedül a gazdasági bizottság nem javasolta a felújítási munkák támogatását. Október végén már nem célszerő semmiféle felújítási munkálat elvégzése, mivel december 31-el a z önkormányzat átveszi a Sportcsarnokot, ezért 2001. évben a közgyőlés ráér eldönteni, hogy milyen átalakítási munkákat kíván végrehajtani. (Kazetta 2/1. 181-202) Végh László alpolgármester: Véleménye szerint felesleges egy évet kihagyni a felújításban. Felmérésre kerültek a szükséges karbantartási és felújítási munkák. A végrehajtandó munkák ellenırizhetıek, javasolta, hogy az EXPO-TEAM Kft. végezze el a szükséges felújításokat. (Kazetta 2/1. 202-216) Takács Péter képviselı: A közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottsági ülésen elhangzott, hogy mindazok az anyagi eszközök, amelyeket az önkormányzat biztosított a Kft-nek a felújításra, bekerültek a Kft. könyvelésébe, melyet jelenleg mint követelést állítanak az önkormányzattal szembe, úgy mint önerıbıl végrehajtott fejlesztést. Mennyire pontos ez az információ, a 6.250.000.- Ft-tal ugyan ez elıfordulhat-e? (Kazetta 2/1. 216-223) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Megerısítette, hogy Takács Péter képviselı információi pontosak. Amit az önkormányzat eddig beruházásra, felújításra támogatásként a Kft-nek átutalt, az a Kft. könyvelésében mint városi támogatás került lekönyvelésre, az elvégzett munkákat aktiválta, és természetesen most az önkormányzattól kéri annak megtérítését, közel 40 millió forintot. Véleménye szerint a Kft. a 6 millió felújításra adandó támogatási összeggel is meg fogja növelni követelését. A megjelölt munkálatokat véleménye szerint december 31-ig fizikailag nem is lehet elvégezni, mivel november elejéig a Sportcsarnok foglalt, így az építési munkálatokat nem tudják elkezdeni. (Kazetta 2/1. 223-245) Kerekes Györgyné képviselı: Április hónapban megvitatta a közgyőlés a Sportcsarnok 2000. évi felújítási munkálatait. Az elhalasztásra azért került sor, mert nem volt ismert az intézmény további sorsa. Nem érti, hogy miért tud az intézmény többet követelni, mikor elhangzott, hogy csak a közgyőlés által jóváhagyott munkákat végezheti el, mely a közgyőlési határozatokból nyomonkövethetı. Ha az intézmény átkerül a Vagyonkezelı Rt. kezelésébe tisztázni kell, hogy az elıterjesztésben felsorolt munkák közül melyekre van szükség és milyen költségvonzattal lehetne azt elvégezni. (Kazetta 2/1. 245-260) Császár Lajos képviselı: A leltározási bizottságnak Varga János azt a tájékoztatást adta, hogy a fejújítási munkálatokat csak a teljesítés szerint lehet finanszírozni. (Kazetta 2/1. 260-269)
11 Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Értelmezése szerint a közgyőlés jóváhagyja a munkálatok elvégzését, és csak az elvégzett felújításokat finanszírozza. (Kazetta 2/1. 269-278) Pap János polgármester: A szerzıdés szerint az önkormányzat csak az elızetesen jóváhagyott felújítási munkálatokat finanszírozza. Ezen felül az intézmény olyan felújítási munkálatokat végezhet el a saját pénzébıl amit akar, de támogatást nem kap rá. 2000. évben a testület még nem fogadott el felújítási munkálatokat, tehát az intézmény nem követelhet finanszírozást. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. - Megállapította, hogy a közgyőlés 3 igen, 11 nem szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elvetette. Technikai megjegyzés: Kiss Sándor képviselı jelezte, hogy szavazati eredménye nem jelent meg a szavazógépen. (Kazetta: 2/1. 278-301) Végh László alpolgármester: Ügyrendi javaslatában kérte, hogy történjen érdemi szavazás, mőszaki okok miatt. (Kazetta: 2/1. 301-318) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. - Megállapította, hogy a közgyőlés 9 igen, 10 nem szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta: 2/1. 318-335) A közgyőlés a Városi Sportcsarnok felújítási támogatása tárgyú napirend kapcsán megfelelı szavazati arány hiányában döntést nem hozott (9 igen, 1 nem szavazat, 5 tartózkodás) Tárgy: Pályázat benyújtása önkormányzati bérlakások kínálatának növelésére igényelhetı állami támogatásra Takács Péter képviselı, a lakásügyi bizottság elnöke: Bejelentette, hogy a lakásügyi bizottság állásfoglalása az Öntözött rét közmő költségeinek ismerete hiányában került kialakításra. A közmő költségek összehasonlító táblázata helyben kiosztott anyagként rendelkezésre áll. A bizottsági ülésen résztvevı irodavezetık és a városi fıépítész is biztosítékot adott arra, hogy az öntözött rét közmőköltsége lesz a legalacsonyabb. A kiosztott táblázat ennek sajnálatos módon ellentmond, mivel a Fövenyes úti 24 lakás közmő költsége lakásonként közel 1,4 millió forint. Így a lakásügyi bizottság állásfoglalása nem él, hiszen gyakorlatilag a többivel összevetve négyszeres a közmő költség. (Kazetta 2/1. 335-356)
12 Végh László alpolgármester: Az elıterjesztés határozati javaslata a lakásügyi bizottság döntése alapján készült el. Tudvalévı ha egy tömbben magasabb lakásszám kerül megépítésre, akkor alacsonyabb a közmővek költsége. A költségcsökkentés a Tompa utcai területen valósítható meg, a 24 lakásos önkormányzati bérlakás, illetve a magánerıs építkezés során, a beépítési elhelyezés alapján. Az is eldöntendı kérdés, hogy milyen szintő közmő ellátottság kerüljön biztosításra. A Degré utcai építkezésekbıl kiindulva az önkormányzat az alacsony telekár mellett kötelezte a vásárlókat, hogy közmő társulatot alakítsanak ki a teljes közmőhálózat kiépítésére. Amennyiben a teljes közmő (szilárd burkolatú út, csapadékvíz elvezetı, stb.) kerül megépítésre, akkor a bekerülési költség nyilvánvalóan megdrágul. A terület elıbbre sorolásra kerül más, már közmő társulatokat létrehozó utcákhoz képest. Elfogadhatónak tartaná azt is, ha a Tompa utca folytatásán elkészülne a mőút, mint feltáró út, ezen kívül a belsı ellátó utak csak járhatóvá lennének téve, nem kapnának szilárd burkolatot. Javasolta, hogy a határozati javaslat úgy módosuljon, hogy a Tompa utcai területen kerüljön megépítésre a 24 db önkormányzati lakás és a következı közgyőlésre ennek megfelelıen kerüljön kidolgozásra a sajáterıs, lakópark jellegő beépítés szerzıdéstervezete. (Kazetta 2/1. 335-388) Császár Lajos képviselı: Kérte ne hagyja a közgyőlés figyelmen kívül azt a tényt, hogy a Táncsics - Tompa - Kertész utcák által határolt területrész a településszerkezeti tervvel nincs összhangban. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Belterületének Településszerkezeti Terve kimondja, hogy a területrendezés során biztosítani kell a terület közérdeknek megfelelı felhasználását, a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek, valamint az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elısegítését és védelmét. A településszerkezeti terv 21. pontja kimondja, "... a Jaminai termálkút környezetének hasznosítása a terület felhasználási egység biztosítja a kívánt fejlesztést a különleges terület kijelölésével, a további fejlesztés megalapozása érdekében célszerő részletes szabályozási és beépítési javaslat kidolgozása az érintett terület felhasználási egységen. A rendezés várható hatásainál szerepel a városi projekt biztosítása, a repülıtér fejlesztése, a jaminai termálkút környezetének hasznosítása..." A lakosság nem szeretné ha a Tompa utcai területen kerülne megépítésre a lakópark, melyet 1055 aláírással is alátámasztott. Ez kizáró ok a területfelhasználás módosításához. Hajlandó minimum 3-4000 aláírást is összegyőjteni, elegettéve a követelményeknek. Kérte a közgyőlést az elmondottakat vegye figyelembe. Felhívja a közgyőlés figyelmét arra, hogy a Széchenyi program a termálkutak hasznosítását támogatja. Nem tudja elképzelni, hogy Békéscsaba miért van ellene a termálkút hasznosításnak. Az önkormányzat jelenleg el van adósodva, mely tovább fokozódhat. A termálkút hasznosítása közvetetten is egy hatalmas felfutást biztosítana. A kút 1969. évben tört fel. Úgy, hogy beépítik a területet eleve kizárják
13 annak a lehetıségét, hogy a város hasznosítani tudja a termálvizet. Példaként megemlítette, hogy Gyula város felfutását is a termálvíz hasznosítása eredményezte. Jelenleg mindkét város termálvíz készlete csökkent. Kérte a közgyőlést, hogy mérlegelje döntését. (Kazetta 2/1. 388-470) Hideg András képviselı: Megkérdezte, hogy tartalmi érve van-e annak, hogy lakópark épüljön. Egy érv nyilvánvaló, az állam támogatást nyújt a lakópark építéséhez. Véleménye szerint ezzel az érvvel a tartalmi érvek elfogynak. Elutasítja a lakópark építésének lehetıségét. (Kazetta 2/1. 470-480) Végh László alpolgármester: Tartalmi érvet sokat fel lehetne sorolni, nemcsak a 80 %- os állami támogatás lehetıségét. Jelenleg közel 400 igénylı van. Az általuk jelenleg fizetett bérleti díjak a megépítendı épületek bérleti díjánál magasabbak. A témával foglalkozó bizottságok tagjai további érvekkel tudnák alátámasztani, hogy szükség van a lakóparkra. Ezen kívül az önerıs építkezést is segíti, fıleg akkor, ha egy tömbben épül az önkormányzati bérlakás és az önerıs lakás, így a közmő költségek jelentıs részét rá lehet terhelni az önkormányzati részre. Ez azt teszi lehetıvé, hogy a pályázat benyújtása esetén támogatást lehetne nyújtani az önerıs építkezıknek. Császár Lajos hozzászólására az alábbiakat reagálta: Kérte a képviselı beleegyezését ahhoz, hogy a terület kerüljön felszabadításra a termálkút alól. Felhívta a képviselı figyelmét arra, amennyiben a termálvíz ügyét támogatni kívánja, akkor a 11. napirendi pontban szereplı Bányatavak tárgyú elıterjesztésre, mivel azon a területen mind építészeti, mind üzleti szempontból sokkal jobban megvalósítható a termálkút hasznosítása. Egy olyan területre nem lehet rászorítani egy fejlesztési programot, amely városfejlesztési szempontból teljesen alkalmatlan. A lakópark beépítési terve lehetıvé teszi, hogy 3 hektáros terület a termálkút környékén kimaradjon, pontosan annak érdekében, hogy adott esetben a hıcserélı mővet meg lehessen építeni. A hivatkozott aláírásokat átvizsgáltatta, az aláírók zöme békéscsabai ugyan, de van közte budapesti, egri illetıségő lakos is. Kérte az elıterjesztést módosító javaslatának figyelembevételével elfogadni. (Kazetta 2/1. 480-565) Dr. Vécsei László képviselı: Támogatta Császár Lajos képviselı kérését, hogy a Tompa utcai terület ne kerüljön beépítésre, helyette javasolta megvizsgálni a régen beépítetlen Nádas sori terület lakóparkká történı beépítésének lehetıségét. 1962-ben Demjén Ferenc a gyulai Park Hotel és Termál Hotel igazgatója készített egy díjnyertes pályázatot, amivel abban az idıben sem tudtak mit kezdeni a kút kezelhetetlensége miatt. Ezért hiú ábrándnak tartja a jaminaiakat abban a hitben tartani, hogy valamikor is ott termálfürdı lesz. Amennyiben a jaminai lakosság ragaszkodik ahhoz, hogy a terület ne kerüljön beépítésre, akkor kérné a Nádas sori terület beemelését. (Kazetta 2/1. 565-2/2. 008)
14 Takács Péter képviselı, a lakásügyi bizottság elnöke: Hideg András felvetésére az alábbiakat reagálta. A lakásügyi bizottság úgy gondolja, hogy egy építési program elindításával, mely kombinálva lenne magánerıs építkezési lehetıséggel, - figyelembe véve a kedvezményes hitelfelvételi lehetıségeket is - valamint Király János felvetését a díjmentes telekosztást, lendületet lehetne adni a lakópark kialakítására. A szociális bizottság elnöke támogatta mind a költségalapú, mind a szociális bérlakás jellegő építkezést, mivel mindenképpen csökkentené a lakásra várók számát. A termálvíz bevizsgálásának kérdését eddig támogatta. Ha a lakópark megvalósítására úgy kerül sor, hogy az kombinálva lenne mint önkormányzati beruházás, magánerıs lakásépítés és esetleg díjmentes telekosztás, akkor a kivitelezéshez nagy terület szükséges. A terület nagysága miatt megvizsgálták az öntözött rét területét is, de kiderült, hogy csak egy része önkormányzati tulajdon. Amennyiben 24 lakás megépítésére kerülne sor arra alkalmas lehet a Nádas sori terület is, de a kombinált építkezés esetén jelenleg a Tompa utcai terület a legideálisabb oly módon, hogy 150 lakás felépítése után még 3,5 hektár szabadon marad a kút környékén. A hely kijelölése azért fontos, mert a pályázat csak úgy nyújtható be, ha az adott területre elvi építési engedély van. (Kazetta 2/2. 008-037) Kerekes Györgyné képviselı: Hozzászólását Császár Lajos képviselı felé intézte. Végh László alpolgármester felvetette, ha a Tompa utcai területre kerülne a lakópark, akkor lehetséges lenne a Bányatavak területén elkezdeni a termál programot. Ezzel kapcsolatban mi a képviselı és a jaminai lakosok véleménye? (Kazetta 2/2. 037-042) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Mit jelent a költségalapú bérlakás kifejezés? 100 hónapon belül visszafizetésre kerül a lakás ára az önkormányzat számára lakbér címén, illetve csak az önkormányzati rész térül meg. A szociális bizottság felmérte, hogy hány költségalapú bérlakásra van tényleges igény. Mi az alapja a költségnek? A Jaminai Téglagyári Tavak és környezete területén van-e olyan gond, hogy a területet kell elıször feltölteni? A feltöltés ténye az árkalkulációt nem biztos, hogy pozitívan fogja érinteni. (Kazetta 2/1. 042-060) Császár Lajos képviselı: Véleménye szerint a jaminai lakosokat is meg kellene a témában kérdezni. Nagyon sokan szeretnék ha a városból fürdıváros épülne ki, mely munkahelyeket is teremtene. Mindamellett magasabb életszínvonalat is biztosítana. (Kazetta 2/1. 060-068)
15 Pap János polgármester: Császár Lajos képviselı felé: A kérdés az volt, hogy a Bányatavak területén elképzelhetı-e a fürdı kiépítése, mint tófürdı, gyógyfürdı, szabadidı központ. Illetve kizárólag a Tompa utcai területen képzelhetı el a gyógyfürdı. (Kazetta 2/1. 068-073) Császár Lajos képviselı: A szakemberek véleménye szerint 6,5-7 hektár szükséges ahhoz, hogy a kiszolgáló egységeket is felépíthessék. A Tompa utcai terület alkalmatlan lakóterületre és fürdıterületre is, ezért a gyógyvizet át kellene vezetni a Bányatavakhoz. Azonban az átvezetést kellene elıször megoldani és csak azt követıen a lakópark megépítését. A sorrendiséget be kellene tartani. A 98 o C-os feltörı víz veszélyt jelent a megépített lakótelepre. (Kazetta 2/1. 073-101) Takács Péter képviselı: Kérdéses volt, hogy az adott terület mennyire belvízes. Bánfi Ádám irodavezetı megnyugtató választ adott a kérdésre, a terület ilyen szempontból rendben van. A költségalapú bérlakás kérdésére az alábbiakat válaszolta: A Gazdasági Minisztériumhoz két céllal lehet a pályázatot benyújtani, mint szociális bérlakás, valamint költségalapú bérlakás. Mindkét kifejezés azt jelenti, hogy 20 évig nem idegeníthetı el. A költségalapú bérlakás a piaci árhoz közelítı bérleti díj megfizetését jelenti, a Gazdasági és Pénzügyi Iroda számítása szerint Békéscsabán 50 m2-es lakás esetében 15-16.000.- Ft. Olyan típusú felmérés amely a nyugdíjas garzonház beruházási programja elıtt készült nem volt, az viszont tény miután az alpolgármester a sajtó útján nyilvánosságra hozta az ötletet, a gazdasági bizottság, és a lakásügyi bizottság elnökét is többen megkeresték, hogy részletes tájékoztatást kapjanak. Az biztos, hogy a fiatal házasok körében érdeklıdés van. Császár Lajos hozzászólása úgy értelmezhetı, hogy a vízelvezetést elképzelhetınek tartja a Bányatavakhoz, ahol megnyugtató módon lehetne hasznosítani a termálvizet. Ez azért nagyon fontos, mert ha a közgyőlés kijelöli a területet, akkor nem lenne szerencsés ha népi kezdeményezés formájában még a pályázat benyújtása elıtt újra kellene a témát tárgyalni. Szükséges ezért, hogy Császár Lajos képviselı támogassa a terület beépítését. Amennyiben a hely kijelölésre kerülne a városépítészeti iroda meg tudja kérni az elvi építési engedélyt, és a novemberi közgyőlés meg tudná vitatni a pályázatot. A tervekrıl még makett is készült. (Kazetta 2/1. 101-139) Császár Lajos képviselı: A Gazdasági Minisztérium szerint akár két milliárd forint is igényelhetı termál fejlesztésre. A Széchenyi programon belül nemcsak a vízre, hanem a gyógyításra is igényelhetı támogatás. (Kazetta 2/1. 139-150)
16 Tóth Károly képviselı: Jamina fejlesztése nem függhet attól, hogy Császár Lajos képviselı egyetért-e, vagy sem a területtel. Nem képzelhetı el az, hogy addig álljon le minden fejlesztési program jaminában, mert "hátha útban lesz valamelyik medencének". Javasolta, hogy az 1/2-es jelő elıterjesztést tárgyalja együtt a 11. jelő elıterjesztéssel. Kiszámította, hogy a megépítendı lakások esetében átlag 15.000.- Ft-os bérleti díjjal az önkormányzat által befektetett rész infláció nélkül a 11-12. évben megtérül. Amennyiben további 8 évig nem értékesíthetı, akár minimális nyereséget is hozhat. Támogatja a lakásépítés megkezdését. (Kazetta 2/1. 139-200) Császár Lajos képviselı: A megyében számos példa van arra vonatkozóan, hogy önerıbıl megkezdték a termálkutak építését. Példaként megemlítette Mezıberény városát. Véleménye szerint kizárólag az akaraton múlik a termálprogram beindítása. Amennyiben a város 20 millió forintot beinvesztált volna, akkor a feltárás során 70 %- ot visszaigényelhetett volna. (Kazetta 2/1. 200-216) Pap János polgármester: Van elképzelés, elıször mőszaki és gazdasági terveket kell elvégezni, majd kötvények kibocsátásával lehet finanszírozni. A támogató nyilatkozatot aláírók számára is lesz olyan lehetıség, hogy változó nagyságú finanszírozást segítı programban részt vegyenek. (Kazetta 2/1. 216-230) Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: Nehezményezte, hogy felvetését, amely a Török Ignác utca folytatására vonatkozott,- a városrendezési tervben is megjelölésre került - nem került be az elıterjesztésbe. Az Öntözött rét mint helyszín a közgyőlésen nem hangzott el. Meggyızıdése, hogy szükség van a költségalapú lakásokra. A szociális bizottság - mint kiutaló szempontjából - szinte mellékes, hogy szociális bérlakás, vagy költségalapú lakás kerül kialakításra. A 360 igénylı közül számos azoknak a száma, akik fogadóórán jelzik, hogy a piaci alapú albérleti díjakat nem tudják megfizetni, ezzel szemben a 10-15-18.000.- Ft körüli albérleti díjakat viszont képesek lennének vállalni. Személyes tapasztalata az, hogy az igénylık fele elfogadna ilyen típusú megoldást is, mivel hosszútávon tudná garantálni lakhatását a családnak. Aggálya a programmal szemben az, hogy az elıterjesztés könnyőszerkezetes móddal megépített változatot tartalmaz. Ismeretei szerint a városközpontban a BÁÉV Rt., vagy a Károlyi és Társa Kft. alacsonyabb áron számol. Magasabb árat meghatározni a külvárosban, mint a belvárosban erıs csúsztatás. Nincs megjelölve, hogy a könnyőszerkezetes építési mód alatt milyen szerkezetet kell érteni. Az idıtállóság szempontjából nem közömbös, hogy fa, acél, vagy alumínium szerkezetrıl van szó. Az idıtállóság azért sem mindegy, mert a felújítás költségei az önkormányzatot fogják terhelni. (Kazetta 2/1. 230-290)
17 Dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: Kiindulásként említi az elsı lakáshoz jutók támogatási kérelme, ahol megfogalmazódott, hogy vagy 500.000.- Ft-ra kerüljön megemelésre a kamatmentes támogatás, illetve építési telket biztosít az önkormányzat. Véleménye szerint nem célszerő a területen szociális bérlakásokat építeni. A lényeg a város fejlesztése, a fiatalok városban tartása, mely elsısorban a lakhatás feltételeinek biztosításával valósítható meg. Egyetért Hrabovszki György hozzászólásával. A 15-18.000.- Ft-os albérleti díj véleménye szerint is elfogadható. Nem szabadna az önkormányzatnak - csak azért mert nem tud megegyezni abban a kérdésben, hogy hol kerüljön megépítésre - a kínálkozó lehetıséget elengedni. A könnyőszerkezetes házak építésére a bizottsághoz három ajánlattevıtıl érkezett érdeklıdés. Szakértık szerint a hıtényezık jók. A vállalkozók minimum tíz év garanciát vállalnak a szerkezetért, hiszen a szóban lévı szerkezetek amerikától kezdve a nyugati országokban már bizonyítottak. Elınye, hogy három hónap alatt megépíthetı, viszonylag olcsó beruházással. A lakópark területén lévı házak nem tömblakások, hanem kis kerttel rendelkezı házak, kb. 230 m2 területen. Két cél van a 80 %-os állami támogatást igénybe venni, másrészt lakást biztosítani az önerıs építıknek, melyhez az önkormányzat biztosítaná a telket. Az önkormányzati bérlakás esetében olcsóbb, piaci feltételt lehetne biztosítani mint az önkormányzati lakások esetében. Kérte a közgyőlést, hogy támogassa az indítványt. Kérdését Vukovich Miklós városi fıépítészhez intézte: A Lencsési lakótelepen 1.391.000.- Ft/ lakás közmő díj meglepıen magas értéket mutat. Kitőnik, hogy a 14,5 millió forintos útépítés drágítja meg az árat. Az út kiváltható-e, meg kell-e építeni, esetleg van-e más megoldás amely igénybe vehetı. Amennyiben van mód a kiváltásra, akkor ez a legolcsóbb megvalósítási lehetıség. (Kazetta 2/1. 290-350) Vukovich Miklós városi fıépítész: A beépítési terv elkészítésekor figyelembe vették, hogy a területen van egy meglévı út, amely jelenleg az iskola gazdasági útja, kettıs forgalmi sávra alkalmas útfelületet jelent. A kerítés áthelyezésével a meglévı út közterületté nyilvánítható, kiszolgálná a beépítés fı forgalmát. Az ingatlanon belüli utak mőszaki kialakítása további tervezést igényel, mely lehet keskeny, vegyesen gép és gyalogos forgalomra méretezett út. Bánfi Ádám irodavezetıvel egyeztetve megállapította, hogy a DÉGÁZ egy irreálisan magas árat jelölt meg, mely adott esetben a felére csökkenthetı. (Kazetta 2/1. 350-375) Takács Péter képviselı: Célszerő eljárás az lenne, hogy a pályázati anyag elıterjesztésekor mellékelni kellene a fıépítész által készített szakmai leírást. Az tény, hogy a fajlagos költség mindenképpen a könnyőszerkezet mellett szól, az eddigi tapasztalatok alapján a pályázatoknál figyelembe veszik a kedvezıbb költségeket.
18 Az elıterjesztés határozati javaslatának alábbiak szerinti módosítását javasolta: A lakásépítés helye: Tompa - Kertész - Táncsics utcák által határolt terület. A következı közgyőlésre a pályázat kerüljön benyújtásra, és készüljön elıterjesztés a Tompa utcai területen sajáterıs, lakópart jellegő beépítéső magánerıs építéshez közmővesített telkek kialakítására. Elıterjesztı: Végh László alpolgármester Véleményezı: a lakásügyi és a pénzügyi, költségvetési bizottság Határidı: novemberi közgyőlés (Kazetta 2/2. 375-415) Végh László alpolgármester: Hrabovszki György hozzászólására az alábbiakat reagálta: Az elıterjesztés melléklete nem "csúsztatás". Egyrészt a tapasztalati számokból, valamint a rendelkezésre álló árajánlatok alapján készült. A pályázat legfıbb mutatója a m2 ár. Az elinduláshoz szükséges a helyet megjelölni, hogy az elvi építési engedély kiadásra kerülhessen. A következı közgyőlésen kerüljön a pályázat benyújtásra. Takács Péter kérésére reagálva elmondta, hogy ne készítsen a városi fıépítész feljegyzést, mivel minden újságban - Lakáskultúra - található cikk a könnyőszerkezetes építésre vonatkozóan. A könnyőszerkezetes építési mód mind tartósságban, mind üzemeltetési költséget tekintve a magyar szabványnak megfelel. Közismert, hogy a normál technológiával kivitelezett házépítést a födém költsége drágítja meg. Az általa javasolt fa szerkezet tégla oldalfalakkal olcsóbbá teszi a szerkezet kivitelezését. Takács Péter által ismertetett módosító javaslattal egyetért. (Kazetta 2/2. 415-480) Pap János polgármester: Jelenleg egy nyitott rendszerrıl van szó, a lényeg az, hogy belekezd-e egy olyan lakásépítési programba az önkormányzat, amely lehetıséget ad a bérlakás állományának növelésére. Döntés a novemberi közgyőlésen várható. A Franklin utca megépítése során személy szerint is abban a tudatban volt, hogy az tovább építhetı. Meglepıdve tapasztalta, hogy a fajlagos költségek kimutatásában milyen magas költséggel szerepel. Javasolta, hogy a bérlı kérje a telefon bekötésének lehetıségét, ne az önkormányzat vásárolja meg a Hungaroteltıl. Ez további fajlagos költségcsökkentést eredményezne. (Kazetta 2/2. 480-541) Király János képviselı: Az elıirányzatok véleménye szerint nem fedik a valóságot, mivel nincs akkora különbség a könnyőszerkezetes és a fix építési mód között. A lakóépületeknél az összes beépített kerámia anyag az összköltség 20-22 %-át teszi ki. A megfelelı hıszigetelést mind a két építési módozatnál el kell végezni. Tanácsként elmondta, hogy átlagolva darabszám kerüljön megpályáztatásra. Amennyiben elkötelezi magát az önkormányzat a könnyőszerkezetes építési módnál, akkor az egy bizonyos kötöttséget fog jelenteni. Nem éri miért kell az amerikai építészeti móddal összehasonlítani a hazait, amikor ott minden könnyőszerkezetes épület klimatizálva
19 van. A könnyőszerkezetes épületek állandó hőtés, illetve főtés mellett adják azokat a tényezıket, amelyet az elıterjesztésben jellemzıként felsorolásra kerültek. Nem ért egyet azzal, hogy a 60 m2-es épületek 180-200 m2-es telken "ún. szınyegházas beépítés" kerüljenek elhelyezésre. Véleménye szerint nagyobb mérető telkeket kellene biztosítani, lehetıséget adva arra, hogy kicsi kert is legyen. (Kazetta 2/2. 541-3/1. 007) Pap János polgármester: Megjegyezte, hogy könnyebb lenne úgy döntést hozni ha már elkészült tervek állnának rendelkezésre. (Kazetta 3/1. 007-020 Kerekes Györgyné képviselı: A könnyőszerkezetes lakásokat Ausztriában is építik, melyet Magyarországon készítenek el. Nem érti hogyan lehet vitát nyitni a könnyőszerkezetes építési mód felett annak megtekintése nélkül. Szemrevételezés után vitát lehetne nyitni afelett, hogy melyik építési mód kedvezıbb. (Kazetta 3/1. 020-035) Pap János polgármester: Valóban a mőködtetési és a bekerülési költségek fordított aránnyal írhatók le. Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselı módosító javaslatát, mely szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elrendeli a "Békéscsabai Lakópark" program kidolgozását, melyben 24 db költségalapon meghatározott lakbérő bérlakás épül. A beruházás megvalósításához az állami támogatás igénybevételére ki kell dolgozni a pályázatot a Gazdasági Minisztérium által az önkormányzati bérlakás állomány növelésére kiírt pályázati felhívásra. A lakásépítés hely: Tompa - Kertész - Táncsics utcák által határolt terület A pályázathoz szükséges saját forrást a lakásalap felhasználásával kell tervezni. A következı közgyőlésre a pályázat kerüljön benyújtásra, és készüljön elıterjesztés a Tompa utcai területen saját erıs lakópark jellegő beépítési magánerıs építéshez közmővesített telkek kialakítására. Tulajdonképpen kerüljön be a következı közgyőlésre az újra tárgyaláshoz szükséges valamennyi szakmai anyag. (mikrofonon kívül elhangzott megjegyzés) Felelıs Végh László alpolgármester, véleményezı a lakásügyi bizottság és a pénzügyi, költségvetési bizottság. Határidı a pályázat benyújtására azonnal, újratárgyalásra a novemberi közgyőlés (Kazetta 3/1. 035-075) - A közgyőlés 19 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 586/2000.(X.19.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elrendeli a Békéscsabai Lakópark program kidolgozását, melyben 24 db költségalapon meghatározott lakbérő bérlakás épül. A beruházás megvalósításához az állami támogatás igénybevételére ki kell
20 dolgozni a pályázatot a Gazdasági Minisztérium által az önkormányzati bérlakás állomány növelésére kiírt pályázati felhívásra. A lakásépítés helye: Tompa-Kertész-Táncsics utcák által határolt terület A pályázathoz szükséges saját forrást a lakásalap felhasználásával kell tervezni. A 2000. novemberi közgyőlésre készüljön elıterjesztés, amely tartalmazza a következıket: lakópark jellegő magánerıs építéshez biztosítható közmővesített telekalakítás, beépítési terv, telekalakítás és az elıközmővesítés költségei, az önerıs lakásépítést vállalókkal kötendı szerzıdés tervezete, a lakáskölcsönt nyújtó bankkal kötendı hitelszerzıdés tervezete. Felelıs: Határidı: Tárgy: Végh László alpolgármester a pályázat benyújtására azonnal, illetve a novemberi közgyőlésre. Békéscsaba-Jamina Téglagyári Tavak és környezetük területfejlesztése akcióterv Kerekes Györgyné képviselı: Tudomása szerint a terület sokáig vízben volt a belvíz idején. Jelenleg mi a helyzet? (Kazetta 3/1. 075-080) Bánfi Ádám irodavezetı: Tekintettel arra, hogy a bányamővelés folyik, illetve jamina déli részének belvíz befogadójaként számításba jönnek a bányatavak, ezért jelenleg a környezetében víz elöntés elıfordulhat. Tekintettel arra, hogy a belvíz védekezés kapcsán ennek a területnek is meg kell oldani a víztelenítését, illetve a beépítéskor olyan terepszintet kell meghatározni, így a beépítésnek akadálya nincsen. A belvizes problémák megfelelı tervezés esetén elkerülhetık. (Kazetta 3/1. 081-092) Pap János polgármester: Javaslatot tett annak eldöntésére, hogy a városfejlesztési akció lebonyolítására új szervezetet hozzon létre az önkormányzat, vagy már meglévı szervezet feladatkörébe utalja. (Kazetta 3/1. 092-095) Végh László alpolgármester: Jelen pillanatban nem kell létrehozni egy új szervezetet, de beindulás esetén szükséges lesz. (Kazetta 3/1. 095-102) Galisz Géza képviselı: Egyetértett Végh László alpolgármester javaslatával. A területen nemcsak a horgászturizmus fejlesztése, illetve az üdülıpark kialakítása az elsıdleges cél, hanem a Bányatavak komplex fejlesztése. A késıbbiek során szükséges lesz egy Kht. létrehozása, mely nemcsak a Bányatavak területével, hanem a város turisztikai, illetve szabadidıs programot elısegítı fejlesztésével is foglalkozna. (Kazetta 3/1. 102-110)
21 Pap János polgármester: Javaslatként elhangzott, hogy a városfejlesztési akció lebonyolítását meglévı szervezet feladatkörében utalja az önkormányzat. A késıbbiek során pedig -a helyzetnek megfelelıen - hozzon létre új szervezetet. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. (Kazetta 3/1. 110-126) - A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 587/2000.(X.19.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése úgy határoz, hogy a Jamina Téglagyári Tavak területfejlesztési koncepciójának megvalósítása az 1998- ban készült tervek alapján, az önkormányzat saját tulajdonában lévı 032/3. hrsz. ingatlanon "horgászfalu" fejlesztési ütemmel 2001-évben megkezdıdjön. A 032/3 hrsz. ingatlan fenti céllal értékesítésre kerül és annak bevételei elsısorban az ingatlan út, -közmő ellátását biztosítják. Az ingatlan értékesítését megelızı, elıkészítı munkákra a 2001. évi költségvetésben bruttó 3000e Ft. fedezet a késıbbi vagyoni bevétel terhére kerüljön beállításra. Ez az összeg a GM által hasonló céllal kiírt 2000. november 15-ig benyújtandó pályázatban saját részként szerepeltethetı. A városfejlesztési akció lebonyolítását meglevı szervezet feladatkörébe utalja. Felelıs: Határidı: Végh László alpolgármester folyamatos S z ü n e t Tárgy: Hideg András képviselı észrevétele Pap János polgármester: Bejelentette, hogy a közgyőlés határozatképes, és folytatja munkáját. A nyilvános ülés elıtt Hideg András képviselı kért felszólalási lehetıséget. (Kazetta 3/1 126-134) Hideg András képviselı: Az MSZP frakcióvezetıjeként elmondta véleményét a következıkkel kapcsolatban: A kormányfı azt állítja, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az ipari gáz árát 43 %-kal megemelje a kormány. Kéthetes ciklusra 43 %-os emelkedést terveznek. Errıl a döntésrıl a sajtóból lehetett értesülni, nem a Magyar Közlönybıl, vagy a Parlamentbıl. Amennyiben ez érinti az önkormányzati intézmények főtési számláit, ebben az esetben 5-10 millió forintos tartalékképzésre kell sort keríteni. Konkrétan senki nem tudja, hogy érinti-e. A MOL hivatalos sajtótájékoztatója nem
22 sorolta a kedvezményes gázárat fizetık közé az önkormányzati és közösségi tulajdonú intézményeket. A jogforrás hiányában errıl véleményt alkotni nem lehet. Azok az ágazatok, amelyek nemcsak főtésre és melegvíz szolgáltatásra használják a gázt, azokat egy ilyen változás érzékenyen érint. Békéscsabán sok olyan ágazat van, amelyek a gázt technológiai célra használják. Ilyen pl. az építıanyagipar, élelmiszeripar, sütıipar stb. Az önkormányzatot is érinteni fogja ez az emelés, mert az adófizetık fizetıképességén múlik város költségvetése. (Kazetta 3/1 126-162) Pap János polgármester: Az elhangzottak szerint mai közgyőlésen kellene az általános tartalékalapot feltölteni. Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés felkéri a pénzügyi, költségvetési bizottságot, hogy amint jogszabályban megjelenik a gáz áremelkedés, illetve ha ez érinti az önkormányzati intézményrendszert, akkor ennek megfelelıen a bizottság tegyen javaslatot a következı ülésen arra, hogy az intézményrendszer mőködési kiadásainak felemelésével hogyan lehet biztosítani a forrást. - Megállapította, hogy a közgyőlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta. - Hideg András képviselı felhívta a közgyőlés figyelmét arra, hogy a tervezett gázár emelkedés az önkormányzati intézmények költségvetéseit is növelheti, valamint befolyásolhatja az önkormányzati költségvetés bevételi oldalát azon cégek helyi adó befizetésének csökkenése miatt, ahol a gázt technológiai eszközként használják. Tárgy: Költségvetést érintı napirend elıkészítése - Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri a pénzügyi, költségvetési bizottságot, hogy a gázár emelkedésérıl szóló jogszabály megjelenését követıen, amennyiben annak hatása érinti az önkormányzati intézményrendszert tegyen javaslatot az önkormányzati intézmények mőködési kiadásának emelésére és annak forrására. Tárgy: Hrabovszki György képviselı észrevétele Jamina településrész jobb megközelíthetısége ügyében Pap János polgármester:: Hrabovszki György képviselı napirend elıtt kért szót. (Kazetta 3/1 162-185) Hrabovszki György képviselı: Az elmúlt hetekben több alkalommal volt lehetısége fogadóórán, a Jamina Kerekasztal Egyesület elnökségi ülésén Jamina helyzetével foglalkozni. Több felvetés is elhangzott ezeken a fórumokon, melyek többségére ma már válasz is született. A bányatavak fejlesztésének kérdésével kapcsolatban az önkormányzat olyan határozatot hozott, ami a jaminai városrész, illetve az egész város felemelkedését szolgálja. Ígéretet tett arra, hogy a közgyőlésen elmondja Jamina közlekedését érintı kezdeményezést. A sajtóban már többször lehetett olvasni arról, hogy az Agroker területén szupermarket épül, és ez a Szarvasi utat a Szerdahelyi úttal fogja összekötni, talán megfelelı közlekedéssel is.