Sejten belüli jelátviteli folyamatok és jelentőségük az immunológiában

Hasonló dokumentumok
A psoriasis biológia terápiájának jelene és jövője. Holló Péter dr

Jövőbeli terápiás célpontok a gyulladásos reumatológiai kórképekben

Transzgénikus technológiák az orvostudományban A kövér egerektől a reumás betegségek gyógyításáig

Doktori. Semmelweis Egyetem

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések

1. Bevezetés. Integrinek, Fc-receptorok és G-fehérje-kapcsolt receptorok jelátvitelének mechanizmusa neutrofil granulocitákban

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Jelátviteli folyamatok vizsgálata neutrofil granulocitákban és az autoimmun ízületi gyulladás kialakulásában

Daganatok Kezelése. Bödör Csaba. I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet november 30., ÁOK, III.

II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése

Intelligens molekulákkal a rák ellen

Spondylitis ankylopoeticahoz társuló osteoporosis

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Sütő Gábor PTE KK Reumatológiai és Immunológiai klinika

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

Doktori értekezés tézisei

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

és biztonságoss Prof. Dr. János J CHMP member Hungary

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

Újabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

A hízósejtek szerepe az immunológiai folyamatokban

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea

Tumorbiológia Dr. Tóvári József (Országos Onkológiai Intézet)

A KLINIKAI GYÓGYSZERVIZSGÁLATOK SZAKMAI ETIKAI VÉLEMÉNYEZÉSÉNEK HAZAI TAPASZTALATAI

A JAK-gátlás alapjai és gyakorlati eredményei

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Az adaptív immunválasz vizsgálata immunmediált kórképekben. Dr. Dulic Sonja

A BIOLÓGIAI GYÓGY- SZEREK FEJLESZTÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA ÉS TERÁPIÁS CÉLTERÜLETEI

Új terápiás lehetőségek. Dr. Szökő Éva Gyógyszerhatástani Intézet

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

Együttműködési lehetőségek spondyloarthritises betegek kezelésében

Biológiai kezelés gyulladásos mozgásszervi kórképekben: Múlt, jelen, jövő

Ustekinumabbal szerzett tapasztalatok a debreceni Bôrgyógyászati Klinikán*

Biomolekuláris nanotechnológia. Vonderviszt Ferenc PE MÜKKI Bio-Nanorendszerek Laboratórium

Antigén, Antigén prezentáció

Új (?) törekvések a gyógyszerek költséghatékonyságának. megítélésében

Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Rosszindulatú daganatok célzott, molekuláris gyógyszeres kezelése

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A krónikus myeloid leukémia kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend)

Immunmoduláns terápia az autoimmun betegségek kezelésében. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika

A MASP-1 dózis-függő módon vazorelaxációt. okoz egér aortában

BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS. origamigroup.

Metotrexát és célzott terápiák rheumatoid arthritisben

IBD Új terápiás lehetőségek a horizonton

Biológiai terápiás lehetőségek rheumatoid arthritisben

A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI

A PET szerepe a gyógyszerfejlesztésben. Berecz Roland DE KK Pszichiátriai Tanszék

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

Rheumatoid arthritis kezelésének aktuális kérdései és új útjai

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Doktori értekezés tézisei. Szarka Eszter. Témavezető: Prof. Sármay Gabriella, egyetemi tanár

Diabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

A veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése

Az intravénás immunglobulin hatásmechanizmusa és alkalmazási köre a klinikai immunológiában

Kappelmayer János. Malignus hematológiai megbetegedések molekuláris háttere. MOLSZE IX. Nagygyűlése. Bük, 2005 szeptember

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

JAK kináz-gátlók hatékonysága és biztonságossága

ÚJ TÁMADÁSPONT A SPONDYLOARTHRITISEK KEZELÉSÉBEN: IL-17 GÁTLÁS SECUKINUMABBAL

Az immunológia alapjai

Monoklonális antitestek előállítása, jellemzői

Tapasztalataink súlyos pikkelysömör adalimumab kezelésével* Adalimumab treatment of severe psoriasis

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Mit tud a genetika. Génterápiás lehetőségek MPS-ben. Dr. Varga Norbert

JAK kináz-gátlók biztonságossága

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei

17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására

Retinoid X Receptor, egy A-vitamin szenzor a tüdőmetasztázis kontrolljában. Kiss Máté!

Immunológia alapjai

Miben különbözik az autoinflammáció az autoimmunitástól?

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

Atopiás dermatitis Gáspár Krisztián

A rheumatoid arthritis diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

Haladás a spondyloarthritisek kezelésében

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

CISZTÁS FIBRÓZIS GYÓGYÍTHATÓ?!

Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

A pályázati program megvalósítása közben között három változtatás történt az eredeti tervhez képest:

MikroRNS-ek szerepe az autoimmun és reumatológiai kórképek kialakulásában

AZ ANYA-MAGZATI FELSZÍN IMMUNOLÓGIÁJA ÉS AZ ANYAI IMMUNRENDSZER SZISZTÉMÁS VÁLTOZÁSAI TERHESSÉG SORÁN

Átírás:

Sejten belüli jelátviteli folyamatok és jelentőségük az immunológiában ORFI Immunológiai Továbbképzés Budapest, 2019. márc. 7. Dr. Mócsai Attila Semmelweis Egyetem ÁOK Élettani Intézet

Az immunrendszer működése Felismerés Eltávolítás Felismerés zavara Súlyos fertőző betegségek Autoimmun betegségek

Az immunrendszer működése Felismerés Eltávolítás

Az immunrendszer működése Felismerés Jeltovábbítás Eltávolítás Nagyon összetett folyamat Sok sejttípus és molekula

A B-sejtreceptor jelátvitele

Az immunrendszer működése Felismerés Jeltovábbítás Eltávolítás Nagyon összetett folyamat Sok sejttípus és molekula Köztük nagyon sok kináz Lehetséges támadáspontok? JELÁTVITELI TERÁPIA

A tirozin-kinázok Intracelluláris jelátvitelben vesznek részt Receptor tirozin-kinázok Inzulin-rec., EGFR, stb. Nem-receptor tirozin-kinázok Src-család, Btk-család, Syk, stb. (MAP-kinázok nem!) Minden sejttípusban jelen vannak Nagyon sokféle funkció

Kinázok, mint terápiás támadáspontok? Immunválaszban nagyon sok kináz vesz részt van miből válogatni magasabban és alacsonyabban is vannak kinázok Kinázok druggable molekulák enzim-aktivitás jól gátolható; alacsony toxicitás kináz-gátlószerek kifejlesztése technikailag megoldott Specificitás vs. multi-targeting? mindkettő lehet előnyös kinázok esetén mindkettő megoldható Kináz-gátlószerek kismolekulák olcsó előállítási költség szájon át szedhetők Kináz-gátlószerek már a klinikumban vannak hematológiai daganatok: imatinib, nilotinib, dasatinib nem-hematológiai daganatok: gefitinib, erlotinib

A Gleevec története Imatinib Chronic phase Bcr-Abl fúziós fehérje Blast crisis CML

Tirozin-kináz-gátlószerek Onkológiai alkalmazás (jelenleg)

Tirozin-kinázok immunológiai és gyulladásos folyamatokban?

A rheumatoid arthritis idővonala 1897 Bayer develops aspirin 1939 Autoimmunity causes arthritis 1941 RA as a distinct clinical entity 1948 Rheumatoid factor isolated 1950s Steroids in the treatment of autoimmunity 1988 Methotrexate for treating RA 1998 Infliximab for Crohn s disease 1998 Etanercept for RA 2001 Imatinib for CML 2006 Rituximab for RA 2009 Tocilizumab for RA 2012 Tofacitinib for RA 1900 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 Célzott terápia Mócsai, Kovács and Gergely, BMC Med 2014

A célzott terápiák kifejlesztése Betegség megértése Célmolekula azonosítása Gyógyszerfejlesztés

Az RA sejtes résztvevői Feldmann, Nat Rev Immunol 2002

Citokin-hálózatok RA-ban McInnes and Schett, Nat Rev Immunol 2007

Intracelluláris jelátviteli folyamatok A B-sejt-receptor jelátvitele Citokin-receptorok jelátvitele www.cellsignal.com

A célzott terápiák jellemzői és támadáspontjai Biológiai terápiák sejtfelszíni receptorok gátlása Kismolekulájú gátlószerek sejten belüli jelátvitel gátlása Citokinhálózatok Egyéb folyamatok Elsősorban kináz-gátlószerek

Biológiai terápiák és kismolekulás gátlószerek általános jellemzői Biologics Small molecules Chemical composition Protein Organic small molecule Structure Known sequence, variable 3D structure & glycosylation Well-defined structure Molecular weight > 1 kda <700 Da Stability Protease and heat-sensitive Mostly stable Administration Parenteral Oral In vivo half-life (Usually) Long (Usually) Short Target Extracellular Intracellular Mechanism of action (Usually) Blocking, depletion (Usually) Enzyme inhibition Specificity High Low/variable Manufacturing cost High Low/variable Degradation Catabolism Metabolism Generics Biosimilar Identical Mócsai, Kovács and Gergely, BMC Med 2014

Syk: Egy hemopoetikus-specifikus kináz Számos receptor jelátvitele TCR, BCR, FcR integrinek, C-típusú lektinek, stb. A jelpálya legtetején legelső ponton vesz részt megkerülhetetlen tényező Mócsai et al., Nat Rev Immunol 2010

A B-sejtreceptor jelátvitele B-sejtek fejlődése és túlélése Autoantitesttermelés B-sejtek általi antigénprezentáció

A Syk szerepe a B-sejtek fejlődésében és túlélésében Wild type Syk KO B-cells Turner et al., Nature 1995

A Syk szerepe oszteoklasztokban WT Syk KO TRAP Staining In Vitro Resorption Mócsai et al., PNAS 2004

Immunoreceptor signaling Osteoclast development Integrin signaling Innate & necrosis recognition Syk Syk Syk Syk Inflammation

Syk szerepe arthritisben?

A Syk szerepe autoantitest-indukált arthritisben Ankle thickness (mm) WT Control 3.8 3.5 3.2 WT Arthritis 2.9 WT Syk KO 2.6 Syk KO Arthritis 2.3 0 2 4 6 8 10 12 14 Days post serum transfer Jakus et al., Arthritis Rheum 2010

Másodlagos károsodások arthritisben Vad típus Kontroll Vad típus Arthritis Syk KO Arthritis Video 8 Jakus et al., J Exp Med 2009 Jakus et al., Arthritis Rheum 2010

A Syk gátlása rheumatoid arthritisben Számos jelpálya gátlása B-sejtek makrofágok neutrofilek oszteoklasztok Mócsai et al., Nat Rev Immunol 2010

A JAK-STAT jelpálya Citokin-receptor JAK JAK Extracelluláris tér Citoplazma Legrövidebb út a sejtmagba STAT STAT DNS STAT Sejtmag Génátírás

Az RA patogenezisében szerepet játszó citokinek IFNα, IFNβ IL-6 IL-7 IL-10 IL-12 IL-15 IL-21 IL-23 IL-1 IL-17 IL-18 TGF-β TNF JAK-STAT jelpálya

Mi a JAK kinázok biológiai funkciója?

A JAK kináz-család felfedezése és tagjai Eredetileg: Just Another Kinase egy újabb kináz-család azonosítása szekvencia alapján funkció teljesen ismeretlen Később: Janus-kinázok (Kétarcú kinázok) két kináz-domén jelenlétére utal az egyik kináz-domén inaktív A JAK-család tagjai: JAK1 JAK2 JAK3 TYK2

Az első tudományos áttörés: JAK3 SCID Nature 1995, 377: 65-68. Science 1995, 270: 797-800.

A JAK kinázok szerepe Type I receptors: JAK JAK IL-2 IL-4 IL-12 IL-3 Epo G-CSF GM-CSF Jak1, Jak3 Jak2, Tyk2 Jak2 Type II receptors: IFNγ IFNα IFNβ IL-10 Jak1, Jak2 Jak1, Tyk2 STAT Citokin-jelátvitel Transcriptional regulation

A JAK kinázok szerepe

Receptorcsalád Citokin-receptor Jelátvitel I-es típusú citokin-receptorok (van extracelluláris WSXWS szekvencia) II-es típusú citokin-receptorok (nincs extracelluláris WSXWS szekvencia) A JAK kinázok szerepe IL-2-receptor (γc) IL-3-receptor IL-4-receptor (γc) IL-5-receptor IL-6-receptor IL-7 receptor (γc) IL-9-receptor (γc) IL-11-receptor IL-12-receptor IL-13-receptor IL-15-receptor (γc) IL-21-receptor (γc) IL-23-receptor G-CSF-receptor GM-CSF-receptor EPO-receptor GH-receptor Leptin-receptor PRL-receptor TPO-receptor IFN-α-receptor IFN-β-receptor IFN-γ-receptor IL-10-receptor IL-22-receptor JAK1, JAK3 JAK2 JAK1, JAK3 JAK2 JAK1, JAK2, TYK2 JAK1, JAK3 JAK1, JAK3 JAK2 JAK2, TYK2 JAK1, JAK2, TYK2 JAK1, JAK3 JAK1, JAK3 JAK3 JAK2 JAK2 JAK2 JAK2 JAK2 JAK2 JAK2 JAK1, TYK2 JAK1, TYK2 JAK1, JAK2 JAK1, TYK2 JAK1 Németh and Mócsai, Figyelő 2017

JAK mutációk emberben és egérben Janus-kináz Humán mutáció Egér mutáció JAK1 (Gain-of-function ALL) Knockout perinatális letalitás, SCID JAK2 Gain-of-function (V617F) myeloproliferatív betegségek Knockout embrionális letalitás (vérképzés zavara) JAK3 Genetikai hiány SCID Knockout SCID TYK2 (Genetikai hiány Hyper IgE) Knockout fertőzések elleni védelem zavart szenved (csökkent vagy fokozott érzékenység) Németh and Mócsai, Figyelő 2017

Összefoglalva Haemopoiesis JAK2 Egyebek Bonyolult... (Immunfolyamatok: főleg JAK1, JAK3)

A JAK-család gátlása NIH (John O Shea) Pfizer Tofacitinib JAK3 (+ többi JAK) gátlószere Számos citokin jelátvitelének egyidejű gátlása

A legfontosabb JAKgátlószerek szerkezete Schwartz et al., Nat Rev Drug Discov 2017

Jak gátlószerek klinikai státusza (Phase II vagy későbbi) Drug Target Status Diseases Ruxolitinib (INC424) Tofacitinib (CP690550) JAK1, JAK2 JAK3>JAK1>> (JAK2) FDA and EMA approved Phases II, III Phases II, III Phase II Phase II Phase II FDA approved, EMA approval recommended FDA approval recommended Phase II Phase II Myeloproliferative neoplasms Various cancers GVHD RA AA Vitiligo, AA, psoriasis, AD (topical) RA Psoriasis and psoriatic arthritis, UC, juvenile idiopathic arthritis, AA, Crohn's disease, ankylosing spondylitis, kidney transplant Psoriasis, AA, AD (topical) Oclacitinib JAK1 FDA approved Canine allergic dermatitis Baricitinib (INCB28050, LY3009104) JAK1, JAK2 EMA approved Phase II RA GVHD, giant cell arteritis, diabetic nephropathy Decernotinib (VX509) JAK3 Phases II, III RA Upadacitinib (ABT494) Filgotinib (GLPG0634) JAK1 JAK1 Phase III Phases II, III Phase II Phase III Phases II, III RA UC, Crohn's disease AD RA UC, Crohn's disease Itacitinib (INCB039110) JAK1, JAK2 Phase II Psoriasis, RA, pruritus Peficitinib (ASP015K) Pan-JAK Phase III RA PF-06651600 JAK3 Phase II RA, AA, UC PF-06700841 JAK1, TYK2 Phase II Psoriasis, AA, UC BMS-986165 TYK2 Phase II Psoriasis Schwartz et al., Nat Rev Drug Discov 2017

A tofacitinib és a fostamatinib RA-ban Tofacitinib (JAK-gátlószer; ORAL Solo Trial) Fostamatinib (Syk-gátlószer; TASKi1 Trial) Percent responders 70 60 50 40 30 20 10 Placebo Tofacitinib 5 mg b.i.d. Tofacitinib 10 mg b.i.d. Percent responders 70 60 50 40 30 20 10 Placebo Fostamatinib 150 mg o.d. Fostamatinib 100 mg b.i.d. 0 ACR20 ACR50 ACR70 0 ACR20 ACR50 ACR70 Side effects infections headache LDL elevation neutropenia Side effects diarrhea neutropenia Gomez-Puerta and Mócsai, Curr Top Med Chem 2013

A tofacitinib és a fostamatinib specificitása Tofacitinib (JAK) Fostamatinib (Syk) Davis et al., Nat Biotechnol 2011

40 000 30 A tofacitinib és a fostamatinib specificitása Tofacitinib Sorszám Kináz K d (nm) 1 JAK3 0,16 2 JAK2 0,58 3 JAK1 1,6 4 TYK2 4,8 5 DCLK3 12.................. 25 CAMK2A 3 500 26 GRK7 4 300 27 MAP4K2 4 800 28 ULK3 6 400 29 DCLK1 6 700 30 BMP2K 7 100 Fostamatinib Sorszám Kináz K d (nm) 1 FLT3 0,71 2 STK16 1,7 3 PDGFRB 3,3 4 JAK2 3,5 5 MLK2 3,8.................. 25 ULK1 14 26 FLT1 16 27 NEK9 16 28 SYK 19 29 ULK2 19 30 JAK1 21 Németh and Mócsai, Figyelő 2017 Davis et al., Nat Biotechnol 2011

A tofacitinib A JAK-család nagyon specifikus gátlószere főleg JAK3, de többi is Több citokin-jelpálya egyidejű gátlása Nincs folyamatos és teljes gátlás ezért nincs SCID Orálisan adagolható kismolekulájú gátlószer

Tirozin-kinázok autoimmun gyulladásos betegségekben Lehetséges új terápiás támadáspontok

Köszönetnyilvánítás