Eddig megismert eloszlások Jelölése Eloszlása EX D 2 X P(X = 1) = p Ind(p) P(X = 0) = 1 p. Leíró és matematikai statisztika

Hasonló dokumentumok
Matematikai statisztika

1. előadás: Bevezetés. Irodalom. Számonkérés. Cél. Matematikai statisztika előadás survey statisztika MA szakosoknak. A matematikai statisztika tárgya

BIOSTATISZTIKA ÉS INFORMATIKA. Leíró statisztika

Idősorok elemzése [leíró statisztikai eszközök] I

A statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük.

A biostatisztika alapfogalmai, konfidenciaintervallum. Dr. Boda Krisztina PhD SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.

Matematika B4 I. gyakorlat

Megjegyzések. További tételek. Valódi határeloszlások. Tulajdonságok. Gyenge (eloszlásbeli) konvergencia

Populáció. Történet. Adatok. Minta. A matematikai statisztika tárgya. Valószínűségszámítás és statisztika előadás info. BSC/B-C szakosoknak

Leíró és matematikai statisztika

Mo= argmax f(x), ha X abszolút folytonos; Mo= argmax P (X = x i ), ha X diszkrét.

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 18.

biometria III. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Hipotézisvizsgálat

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

Virág Katalin. Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

Zavar (confounding): akkor lép fel egy kísérletben, ha a kísérletet végző nem tudja megkülönböztetni az egyes faktorokat.

Leíró és matematikai statisztika

Segédanyag a Leíró és matematikai statisztika tantárgyhoz március 28.

Statisztika. Eloszlásjellemzők

Kutatói pályára felkészítı modul

Bevezető Adatok rendezése Adatok jellemzése Időbeli elemzés

Statisztika I. 4. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika gyakorlat Geológus szakirány

Statisztika október 27.

Statisztika. Földtudomány szak, geológus szakirány, 2015/2016. tanév tavaszi

A matematikai statisztika elemei

Az átlagra vonatkozó megbízhatósági intervallum (konfidencia intervallum)

Statisztika 2. Dr Gősi Zsuzsanna Egyetemi adjunktus

Bevezető Adatok rendezése Adatok jellemzése Időbeli elemzés. Gazdaságstatisztika KGK VMI

Leíró és matematikai statisztika gyakorlat 2018/2019 II. félév

Leíró és matematikai statisztika el adásnapló Matematika alapszak, matematikai elemz szakirány 2016/2017. tavaszi félév

A sokaság elemei közül a leggyakrabban előforduló érték. diszkrét folytonos

24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje.

6. feladatsor. Statisztika december 6. és 8.

I. Függelék. A valószínűségszámítás alapjai. I.1. Alapfogalamak: A valószínűség fogalma: I.2. Valószínűségi változó.

A sokaság/minta eloszlásának jellemzése

Matematikai statisztika gyakorlat Programtervez informatikus alapszak, A szakirány 2018/2019 tavaszi félév Megoldások, végeredmények

3.1. A Poisson-eloszlás

Segédanyag a Leíró és matematikai statisztika tantárgyhoz március 1.

Elemi statisztika fizikusoknak

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!

A statisztika részei. Példa:

Matematikai statisztika gyakorlat 2018/2019 II. félév

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

Feladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz

Intervallum Paraméteres Hipotézisek Nemparaméteres. Statisztika december 2.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Statisztika

Statisztikai alapfogalmak

Statisztika. Politológus képzés. Daróczi Gergely április 17. Politológia Tanszék

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

2. egy iskola tanulói, a változók: magasságuk cm-ben, súlyuk (tömegük) kilóban; 3. egy iskola tanulói, a változó: tanulmányi átlaguk;

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

= dx 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05

STATISZTIKA. Gyakorló feladatok az első zh-ra

véletlen : statisztikai törvényeknek engedelmeskedik (Mi az ami közös a népszavazásban, a betegségek gyógyulásában és a fiz. kém. laborban?

1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai statisztikai elemzések 2.

Statisztikai programcsomagok

Komputer statisztika

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

MINTAFELADATOK. 1. Az alábbi diagram egy kiskereskedelmi lánc boltjainak forgalomkoncentrációját szemlélteti:

STATISZTIKA I. x ÁR. x ÁR. x ÁR. x ÁR. Számosállat. Egységhozam. Termelési érték, árbevétel. Az ár. Hogyan lehet ezeket összehasonlítani?

Biomatematika 2 Orvosi biometria

Tartalom. Kezdeti szimulációs technikák. Tipikus kérdések. A bootstrap módszer. Bevezetés A független, azonos eloszlású eset:

kismintás esetekben vagy olyanokban, melyeknél a tanulóalgoritmust tesztadatokon szeretnénk

Reakciómechanizmusok leírása. Paraméterek. Reakciókinetikai bizonytalanságanalízis. Bizonytalanságanalízis

Statisztika (jegyzet)

Áringadozások elıadás Kvantitatív pénzügyek szakirány 2012/13 2. félév

A szórások vizsgálata. Az F-próba. A döntés. Az F-próba szabadsági fokai

A valószínűségszámítás elemei

1. Egy Kft dolgozóit a havi bruttó kereseteik alapján csoportosítottuk: Havi bruttó bér, ezer Ft/fő

? közgazdasági statisztika

2. fejezet. Számsorozatok, számsorok

(d) x 6 3x 2 2 = 0, (e) x + x 2 = 1 x, (f) 2x x 1 = 8, 2(x 1) a 1

Eseme nyalgebra e s kombinatorika feladatok, megolda sok

Valószín ségszámítás és statisztika gyakorlat Programtervez informatikus szak, esti képzés

Villamos gépek tantárgy tételei

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

VII.Valószínűségszámítási, statisztikai, gráfelméleti alapfogalmak

Segítség az outputok értelmezéséhez

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok.

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo

Feladatok: pontdiagram és dobozdiagram. Hogyan csináltuk?

Sorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága

Abszolút folytonos valószín ségi változó (4. el adás)

Játékszabályok. a keresett valószín ség:

æ MATEMATIKAI STATISZTIKA Dr. Bolla Marianna, Matematika Intézet, Sztochasztika Tanszék

A Statisztika alapjai

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

V. Deriválható függvények

Matematikai statisztika

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás

A MATEMATIKAI STATISZTIKA ELEMEI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.

3. MINTAFELADATSOR EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

egyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk

Átírás:

Leíró és matematikai statisztika Matematika alapszak, matematikai elemző szakiráy Zempléi Adrás Valószíűségelméleti és Statisztika Taszék Matematikai Itézet Természettudomáyi Kar Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Holap: zemplei.elte.hu E-mail: zemplei@caesar.elte.hu Szoba: D 3-30 3. előadás Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás / 0 Eddig megismert eloszlások Jelölése Eloszlása EX D X P(X = ) = p Id(p) p p( p) P(X = 0) = p M N M k k P(X = k) = ( ( Hipgeo(N, M, ) N ) M M M N N N Bi(, p) Geo(p) NegBi(, p) Poi(λ) k = 0,,..., mi(, M) P(X = k) = ( k) p k ( p) k k = 0,,..., P(X = k) = p( p) k k =,,... P(X = k) = ( k ) p ( p) k k =, +,... p p( p) p p p p ( p) p P(X =k)= λk k! e λ k =0,,... λ λ Jelölése Eloszlásfüggvéy Sűrűségfüggvéy EX D X 0 ha x a { x a ha a < x b E(a, b) ha a < x b b a a+b (b a) b a 0 külöbe ha b < x N(m, σ )... { e λx ha x 0 Exp(λ) 0 külöbe e (x m) σ { πσ x R m σ λe λx ha x 0 0 külöbe λ λ ) N Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás / 0 További abszolút folytoos eloszlások Eloszlás eve Jelölése Eloszlásfüggvéy Sűrűségfüggvéy EX D X Cauchy Cauchy(a, b) a R, b > 0 Pareto Pareto(, β), β > 0 Eloszlás eve π arctg x a + b { β x ha x β 0 ha x < β [ ( πb + x a b β + β ha x β x 0 ha x < β ) ] x R β β ( ) ( ) A Pareto-eloszlásak akkor va véges várható értéke a képletek megfelelőe, ha >, szóráségyzete pedig akkor, ha >. Jelölése Sűrűségfüggvéy EX D X LN(m, σ ) m R, σ > 0 Gamma Γ(, λ), λ > 0 Logormális Béta Beta(, β), β > 0 Khíégyzet Studet (t) F (Fisher) (log x m) x πσ e σ ha x 0 0 hax < 0 { Γ() λ e λx x ha x 0 0 ha x < 0 { Γ(+β) Γ()Γ(β) x ( x) β x [0, ] 0 külöbe e m+σ / λ +β (e σ )e m+σ λ β (+β) (+β+) χ k k N k/ Γ(k/) xk/ e x/ x R k k tν ν > 0 F d,d d, d > 0 Γ ν+ πνγ ν ν+ + x 0 (ha ν ν > ) ) d +d Γ( ( d ) d d ( d d x + d ) d +d x d Γ Γ d d d (ha d > ) ν ν (ha ν > ) d (d +d ) d (d ) (d 4) (ha d > ) Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 3 / 0 Vastag szélű (fat tailed) eloszlások A 0.0 0. 0. 0.3 0.4 0.000 0.005 0.00 0.05 0.00 0.05 0.030 sűrűségfüggvéyük: Stadard ormális Stadard Cauchy 3 0 3 Stadard ormális Stadard Cauchy 3.0 3. 3.4 3.6 3.8 4.0 végtele vagy em létezik a szórás (vagy a magasabb redű mometumok) fotos vastag szélű eloszlások: Cauchy-eloszlás Pareto-eloszlás Studet-féle t-eloszlás alacsoy szabadságfok eseté "extrém" eseméyek által okozott károk, például agy természeti katasztrófák, atomerőmű-katasztrófák, globális pézügyi válságok, az Iteret összeomlása, stb. mértékéek becslésére jóval alkalmasabbak a ormális eloszlásál Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 4 / 0

Stadard ormális versus vastag szélű eloszlások Feladatok Legyeek X N(0;), Y Cauchy(0;), U Pareto ( ; ) és V t Ekkor a hi Y = alakulása: P(Y >i) P(X>i), hu i = P(U>i) P(X>i) és hv i = P(V >i) P(X>i) háyadosok i hi Y hi U hi V 6, 5, 7 4, 0 3 7, 6 0, 0 3, 5 0 4, 5 0 3 4, 9 0 9, 0 0 5, 0 5 3, 4 0 4 6, 6 0 4 6 5, 3 0 7 7, 0 0 6, 4 0 7 7 3, 5 0 0 4, 0 0 9 7, 7 0 9 8 5, 9 0 3 5, 9 0, 0 3 E8.) Legye az X valószíűségi változó a.) eloszlása P(X = 0) = P(X = ) = P(X = 3) = 3 ; b.) sűrűségfüggvéye f (x) = (x )I( < x < ). Határozzuk meg X kvatilisfüggvéyét! E9.) Határozzuk meg a stadard ormális eloszlás móduszát, mediáját, ferdeségét és lapultságát! E0.) Határozzuk meg a stadard Cauchy-eloszlás (Cauchy(0;)) és a Pareto-eloszlás várható értékét! Az eloszlások (paraméterfüggésük, kvatiliseik) itt is megézhetőek: http://www.radomservices.org/radom/apps/specialcalculator.html Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 5 / 0 Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 6 / 0 Középértékek számítása I Adott az elemű x = (x, x,..., x ) tapasztalati mita; osztályközös gyakorisági sor eseté k jelöli az osztályok számát, x i az osztályközepeket, f i pedig a gyakoriságokat. Mitaátlag: az adatok átlagos értéke x i i= Számítása közvetleül az adatokból: x = x = Módusz: a legtöbbször előforduló ismérvérték Mo= x mo,a + h mo, ahol da d a+d f f i x i i= a móduszt tartalmazó osztályköz: amelyikbe egységyi osztályköz hosszra a legagyobb gyakoriság jut ( korrigált gyakoriságok!) x mo,a : a móduszt tartalmazó osztályköz alsó értéke h mo : a móduszt tartalmazó osztályköz hossza d a : a móduszt tartalmazó osztályköz korrigált gyakorisága míusz a móduszt közvetleül megelőző osztályköz korrigált gyakorisága d f : a móduszt tartalmazó osztályköz korrigált gyakorisága míusz a móduszt közvetleül követő osztályköz korrigált gyakorisága Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 7 / 0 Középértékek számítása II Jelölje x x... x a redezett tapasztalati mitát. Mediá: azo ismérvérték, amelyél ugyaayi kisebb vagy egyelő, mit agyobb vagy egyelő ismérvérték fordul elő a mitába (a "középső" elem) Számítása közvetleül az adatokból: x +, ha páratla Me= x +x +, ha páros Számítása osztályközös gyakorisági sorból két lépésbe lieáris iterpolációval:. Melyik osztályközbe va a mediá: azo i, amire f i és f i. Me = x i,a + f i h i, ahol fi x i,a: a mediát tartalmazó osztályköz alsó értéke h i: a mediát tartalmazó osztályköz hossza f i : a mediát közvetleül megelőző osztályköz kumulált gyakorisága f i: a mediát tartalmazó osztályköz gyakorisága Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 8 / 0

Rövid szüet Ez egy tudomáyosabb hír:,5 millió haláleset vizsgálata alapjá az adódott, hogy 4%-kal agyobb eséllyel halak meg az emberek a születésapjuko, mit más apoko. Mi lehet az ok? Túl sok evés/ivás? Ögyilkosság? Admiisztrációs hiba? Mideesetre érdemes vigyázi (emcsak a születésapi buli) Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 9 / 0 Tapasztalati kvatilisek számítása Tapasztalati y-kvatilis: azo ismérvérték, amelyél a mitaelemek y-ad része kisebb vagy egyelő, míg ( y)-ad része agyobb vagy egyelő, 0 < y < Számítása em egyértelmű, mi midig az egyik iterpolációs módszert alkalmazzuk két lépésbe:. háyadik mitaelem a keresett kvatilis sorszám: s := ( + )y. lieáris iterpolációval a kvatilis kiszámítása Számítása közvetleül az adatokból. Sorszám: s = e + t (e: egészrész, t: törtrész). q y = xe + t(xe+ x e ) Számítása osztályközös gyakorisági sorból két lépésbe lieáris iterpolációval:. Melyik osztályközbe va az s-edik elem: jelölje ezt i, azaz f s. q y = x i,a + s f i fi x i,a, h i, f f i h i, ahol i s és i és f i ugyaazokat jelöli, mit az előző fólia aljá, csak az adott y-kvatilisre voatkozóa Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 0 / 0 Nevezetes kvatilisek Tapasztalati eloszlás A szakirodalomba a tapasztalati és az elméleti értékek között em teszek külöbséget, midegyiket agy betűvel írják (ami éha meglehetőse zavaró...). Jelölje q y a tapasztalati y-kvatilist. tercilisek: T = q /3, T = q /3 kvartlisek: Q = q /4 (alsó kvartilis) Q = Me = q /4 (középső kvartilis vagy mediá) Q 3 = q 3/4 (felső kvartilis) kvitilisek: K = q /5, K = q /5, K 3 = q 3/5, K 4 = q 4/5 decilisek: D i = q i/0, i =,,..., 9 percetilisek: P i = q i/00, i =,,..., 99 Tapasztalati eloszlás: mide megfigyeléshez azoos, súlyt redelük ez egy diszkrét eloszlás A mitaátlag éppe eek a várható értéke A tapasztalati eloszlás eloszlásfüggvéyét hívjuk tapasztalati eloszlásfüggvéyek, ami egy tiszta ugrófüggvéy, értéke mide mitaelem helyé agyságot ugrik felfelé. A tapasztalati eloszlásfüggvéy az x helye: I(x < x) + I(x < x) +... + I(x < x) = I(x i < x) Azt mutatja meg, hogy a mitaelemek háyad része kisebb x-él. i= Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás / 0 Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás / 0

Szóródási mutatók számítása Terjedelem: R = x x (R=rage) Iterkvartilis terjedelem: IQR = Q 3 Q Tapasztalati szórás: az átlagtól való átlagos égyzetes eltérés égyzetgyöke Számítása közvetleül az adatokból: s = s = (x i x) i= f i (x i x) i= Korrigált tapasztalati szórás: az átlagtól való korrigált átlagos égyzetes eltérés égyzetgyöke Számítása közvetleül az adatokból: s = (x i x) i= f i (x i x) i= s = ezt "szeretjük" a legjobba, mide szoftver, programcsomag szórás számításáál ezt veszi alapértelmezettek Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 3 / 0 Szóródási mutatók számítása Relatív szórás vagy szórási együttható: az átlagtól való átlagos eltérés százalékba; lehet a korrigált és a korrigálatla tapasztalati szóráségyzetből is számítai: V = s x vagy V = s x Kevésbé gyakra haszált, szóródást mérő mutatók: átlagos abszolút eltérés: Gii-együttható: G = x i x i= ( ) i= j= x i x j. Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 4 / 0 Tapasztalati eloszlásfüggvéy, alakmutatók számítása Tapasztalati eloszlásfüggvéy: a tapasztalati eloszlás (mide mitaelem valószíűsége /) eloszlásfüggvéye Alakmutatók: a szórást ezekél is választhatjuk a tapasztalati vagy a korrigált tapasztalati szórásak egyarát. Tapasztalati ferdeség Számítása közvetleül az adatokból: Tapasztalati csúcsosság Számítása közvetleül az adatokból: (xi x) 3 i= (s) 3 fi (xi x) 3 i= (s) 3 (xi x) 4 i= 3 (s) 4 fi (xi x) 4 i= (s) 4 3 Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 5 / 0 Fotos leíró statisztikai ábrák I Hisztogram Ha a meyiségi ismérv folytoos vagy sok ismérvérték va, akkor alkalmas módo osztályokat képezük, majd mide egyes adatot potosa egy osztályhoz redeljük. A hisztogram az osztályok gyakoriságait ábrázolja. az osztályok száma: k = log ha azoos hosszúságú (h) osztályközöket akaruk létrehozi, akkor h = x x k az f i gyakoriságokat ábrázoljuk a függőleges tegelye sűrűséghisztogramál a g i = f i h i relatív gyakoriság/itervallumhossz értéket ábrázoljuk a függőleges tegelye (területaráyos, összterület=) ha az osztályközök külöböző hosszúságúak, akkor a gyakoriságokat egy közös hosszra kell aráyosítai Gyakoriságok 0 3 4 5 4 6 8 0 Lemerülési ido (óra) Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 6 / 0

Fotos leíró statisztikai ábrák II Boxplot ábra (Box&Whiskers diagram) ez fekvő, de lehet álló is A betűk a következő értékeket jeletik: A = max{x, Q, 5 IQR} B = Q C = Me D = Q 3 E = mi{x, Q 3 +, 5 IQR} F: kieső érték (outlier) azokat az adatpotokat tütetjük fel, amik A- vagy E- kívülre esek ahol IQR = Q 3 Q az iterkvartilis terjedelem Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 7 / 0 Mitavétel a gyakorlatba Az adatokkal szembe támasztott követelméyek: potosság e legyeek hibásak és a szükséges potosságba álljaak redelkezésre gyorsaság hamar be lehesse őket szerezi gazdaságosság az adatgyűjtés legye "olcsó" Az adatgyűjtés fajtái: teljes körű például a épszámlálás részleges a gyakorlatba ez a jellemző A részleges adatgyűjtés fajtái: reprezetatív (mitavételes): a teljes sokaság jellemzőit megfelelőe tükröző részsokaságból, ú. mitasokaságból szerezzük be az adatokat moográfia: egy vagy éháy kiemelt egyed részletes vizsgálata egyéb például ökétes kitöltése alapuló iteretes teszt Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 8 / 0 Az adatelemzés elemei (leíró statisztikák alk.).) Adathibák keresése, irreális adatok, értékek törlése. Ha lehet, akkor a hibák korrigálása..) Ha sok a külöböző adat, akkor alkalmas osztályközös gyakorisági sor készítése 3.) Középértékek kiszámítása: átlag (számtai vagy mértai amelyikek értelme va) helyzeti középértékek: módusz (az osztályközös gyakorisági sorból) és mediá 4.) Szóródási mutatók kiszámítása: szórás és relatív szórás terjedelem és iterkvartilis terjedelem 5.) Alakmutatók kiszámítása: ferdeség csúcsosság 6.) Ábrák készítése: hisztogram/sűrűséghisztogram boxplot ábra Lorez-görbe (értékösszeg sor eseté) 7.) Visszacsatolás a felfedezett adathibák javítása Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 9 / 0 Feladatok E.) Azoos felhaszálási körülméyek között megmérték 5 azoos típusú mobiltelefo akkumulátoráak lemerülési idejét teljes feltöltöttségről: (óra) 8 6 5 0 6-5 3 4 7 5 00 9 8 0 a.) Nézzük át agy voalakba az adatokat, reálisak-e! Próbáljuk meg kijavítai az esetleges adathibákat! b.) Ábrázoljuk a tapasztalati eloszlásfüggvéyt! Számítsuk ki és értelmezzük a 6 helye! c.) Készítsük alkalmas sávszélességű hisztogramot! d.) Elemezzük a lemerülési időt az alapstatisztikák: az átlag, a korrigált tapasztalati szórás, szórási együttható és boxplot ábra (kvartilisek) segítségével! Számítsuk ki a tapasztalati ferdeséget és csúcsosságot! Értelmezzük is az eredméyeket! Zempléi Adrás (ELTE) Leíró és matematikai statisztika 3. előadás 0 / 0