A Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása szeptember 19., Balatonfüred

Hasonló dokumentumok
KÖZELLÁTÁS ÉS MAGÁNELLÁTÁS EGYÜTTÉLÉSÉNEK SZEMPONTJAI DR. PAPIK KORNÉL

A jövő egészségügyének kulcsfontosságú tényezőjéről, a járóbeteg-szakellátásról.

hatályos:

XVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Balatonfüred,

Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke

AZ EGYNAPOS SEBÉSZETI MEDICINA2000 SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE A FELMÉRÉSE ALAPJÁN

A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához

Az EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás

Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet

Dr. Dózsa Csaba 1,2, Dr Kövi Rita 3 1. Miskolci Egyetem, 2 Med-Econ Kft., 3 ELTE MEDICINA2000 ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

2011-ben az Európai Uniós beruházás révén intézetünk emeltszintű kistérségi járóbeteg-szakellátó központtá vált

TÁMOGATJUK, TŰRJÜK VAGY

MEDICINA 2000 XIX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XIV. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia

Készítette: Dr. Kóti Tamás

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

a vizitdíj és a napidíj elsô éve

Újabb nehézségek az egynapos sebészetben. Előadó: Kovács Péter Vemed Kft.

Szakdolgozók a magán és az állami egészségügyi ellátásban

J A VA S L A T. Előterjesztő: Almási Balogh Pál Kórház Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft. cégvezető, főigazgató főorvosa

Szent Márton Járóbeteg Központ Pannonhalma önkormányzati tájékoztató /készítette Török Péter ügyvezető/

A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYOK TEHERMENTESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban

XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok, Debrecen,

Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban ( ) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is''

NEAK Szakmai Fórum. Farkas Marianna ellátási főigazgató-helyettes. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

Higgy abban, hogy az. EGÉSZSÉG megőrzése. a legjobb befektetés. Csoportos egészségbiztosítás. Med 4 Group. Higgy magadban.

Előadók: Dr. Kisimre László, Tóth Szilvia, Györe Sándorné

LXXII. Egészségbiztosítási Alap

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. A járóbeteg-szakellátás kapacitásának átcsoportosításáról

MIT TEHET EGY ÁPOLÁSI IGAZGATÓ AZ ÖNÁLLÓ JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ GAZDASÁGOS MŰKÖDTETÉSÉÉRT..

Laboratóriumi diagnosztikai feladatok finanszírozása a járóbetegszakellátásban

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

Beruházás-statisztika

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

Az egészségügyi rendszer

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát

K i n c s e s G y u l a

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Gondozni vagy nem gondozni?

. 7-ágaywéa Hivatala. trkezctt' 2006 NOV 3 0. Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot

Egészségügyi javak előállítása: termékek, anyagi szolgáltatások Nem anyagi szolgáltatások mellérendelt intézmények. szakfeladatok

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP A-12/

Így dolgozunk mi Egynapos Sebészet

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont

2. oldal a) a mellékletben foglalt tárgyi feltételeket; b) a műtéti beavatkozás elvégzésében jártas olyan szakorvost, aki a szakvizsgát követően 5 éve

Kórházi konszolidációra fordítható pályázati források lehetséges keretrendszere. Budapest, november

Kórházfejlesztés. Az 5. reformtörvény

Betegirányítás a járóbeteg szakellátásban: a várakozási idők ellenőrzése

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR. Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez

Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot

Higgy abban, hogy az. EGÉSZSÉG megőrzése. a legjobb befektetés. Csoportos egészségbiztosítás. Med 4 Group. Higgy magadban.

A háziorvosi ellátás és a szakellátás kapcsolata a MESZK felmérése

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

6.Egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezése. Pest Megyei Kormányhivatal népegészségügyi feladatokat ellátó illetékes járási hivatala.

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP B

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Egy kórházigazgató küzdelmei Hogyan szerezzünk jó orvosokat?

Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás

Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás

Vállalati információs rendszerek

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre

NYILVANOS ÜLÉS napirendje

JAK -Járó Kontrolling

A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv ( ) szeptember

Migráció egészségügyi, közegészségügyi, járványügyi problémák

Az értékalapú egészségpolitika és szolgáltatásvásárlás fő irányai a magyar egészségügyben

Jelentés az egynapos sebészeti ellátásra fordított pénzeszközök hasznosulásáról

A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei

A magyar egészségügy múltja, jelene. Dr. Sinkó Eszter

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

ABONY EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT

Kónya Anikó XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és X. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, szeptember

Egészségügyünk helyzete a népszavazás után. Az egészségbiztosítás alakulása

JAVASLAT. alapító okiratok módosítására

Az egynapos ellátások helyzete Magyarországon

EREDMÉNYES BETEGBIZTONSÁGI FEJLESZTÉSEK - A TUDÁS SZEREPE

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

A évi fekvőbeteg struktúraátalakítás folyamata április 26. Dr. Cserháti Péter

SZABÁLYZAT ELŐJEGYZÉS ÉS INTÉZMÉNYI VÁRÓLISTA KEZELÉSÉRE VALAMINT A TERÜLETEN KÍVÜLI BETEG BEFOGADÁSÁRA

Kovácsy Zsombor EGÉSZSÉGÜGYI JOG. Semmelweis Kiadó.

egészségbiztosítás Lehetőségek és megoldások FESZ Kongresszus, Visegrád

Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke azonnal

A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések

MESZK ORSZÁGOS FELMÉRÉSE A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS TERÜLETÉN FOGLALKOZTATOTT SZAKDOLGOZÓK KÖRÉBEN

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

A Népegészségügyi Programok és a háziorvoslás negyed százada. Prof. Dr. Balogh Sándor egyetemi tanár PTE ÁOK Alapellátási Intézet

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011.

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?

E l ő t e r j e s z t é s. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés október 29 -i ülésére

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

Módosító okirat. A határozat visszavonva a 81/2017. (II. 9.) határozattal. 628/2016. (XII. 7.) Egészségügyi Központ alapító okiratának módosítása

Rendelőintézet. Levelezési cím: Miskolc, 3529 Csabai kapu Orvos igazgató: Dr. Pap Tibor Tel.: 46/ /

Támogatott gyógyászati segédeszköz rendelés elektronikus vényen

Átírás:

A Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása 2018. szeptember 19., Balatonfüred

2018. szeptember 19., Balatonfüred 1. A magyar egészségügy vezetése a 2018. áprilisi országgyűlési választásokat követően megújult, tagjai korábbi gyakorló egészségügyi vezetők, így remélhetőleg a politikai, jogszabályalkotási döntésekben érveik célba érnek. Számos sürgető probléma feszíti a rendszert, melyekre gyors szakmai választ kell találni: magas az elkerülhető kórházi fekvőbeteg felvételek száma, a hatékony ellátásszervezés, szolgáltatásvásárlás ma nincs megoldva. Ösztönzők beépítése a járóbeteg szakellátás mind nagyobb igénybevételére. A fekvőbeteg szakellátás kapacitásainak, betegösszetételének, teljesítményének minőségalapú kontrollja. A kórházakhoz integrált járóbetegellátásnak intézményen belül részleges vagy teljes gazdasági önállósággal kell rendelkeznie, a fekvőbeteg ellátástól egyértelműen elválasztva. Jogszabályi szinten is definiálni kell a kórházi osztály keretében működő ambulanciák és az önálló járóbeteg szakellátást nyújtó szakrendelők eltérő funkcionális feladatait. Meg kell szüntetni a járóbetegszakellátásban végzett ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások volumenkorlátját úgy, mint ahogy ez már megvalósult a kórházak esetében. Bizonyítottuk, hogy a járóbetegszakellátásban végzett egynapos beavatkozások a betegek számára ugyanúgy elenyésző rizikóval járnak, ugyanakkor az egynapos sebészet valódi értékei (lakosságközeliség, költséghatékonyság) csak ebben a működési formában aknázhatók ki teljesen. 2. Üdvözöljük a népegészségügyi program fókuszba állítását, ami a magyar lakosság egészségi állapotának javításában kulcsfontosságú lehet. A sikeres végrehajtás és annak nyomán felfedezett betegségek eredményes gyógyítása feltételezi az alap-és szakellátás gördülékeny együttműködését. A kapuőr szerep erősítése: csökkenteni kell a szakorvosi véleményhez kötött gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök részarányát. Fontos, hogy a beteg az elsődleges ellátását lehetőleg alapellátásban kapja meg, és csak szükséges esetben kerüljön szakellátó helyre. A szűrővizsgálatok következtében megnövekedett igénybevételhez kell igazítani az ellátók kapacitását és finanszírozását (lásd vastagbélszűrés). Rendezni kell az önkormányzati fenntartásban lévő egészségfejlesztési irodák finanszírozását. 3. Az Állami Számvevőszék az elmúlt hetekben súlyos kritikával illette magyar egészségügy működését. A kritika elsősorban az intézmények működését és gazdálkodását érintette, egyúttal az ÁSZ jó példaként több szakrendelő működését is említette. Az ÁSZ vizsgálatok is megerősítették, hogy az önállóan (kórháztól függetlenül) működő szakrendelők képesek szabályos, hatékony működést fenntartani. Az ÁSZ-naktörekednie kell az objektív kommunikációra és be kell mutatnia a meglévő jó gyakorlatokat. Támogatnia kell a reparálható hibák gyors javítását, de kerülnie kell a bürokrácia burjánzására vezető intézkedési tervek előírását a kis menedzsmenttel működő szakrendelőknek. 4. A finanszírozás elégtelen. Sok szakrendelő csak önkormányzati támogatással él túl. A működési színvonal tartása érdekében szükséges az alapdíj emelése legalább 2,25 Ft/pontra, ez a jelenlegi finanszírozási szinthez képest 12,5%-os emelést jelent. A megnövekedett laborvizsgálati igény miatt a laborkasszát növelni kell Hasonlóképpen a kórházi várólisták csökkentéséhez, a rendelőintézeteknek juttatott többletfinanszírozással kell csökkenteni a betegfogadási időket, például volumenkorlát növeléssel a hosszú betegfogadási listákkal működő szakmákban. Elvárásunk, hogy a járóbetegszakellátók is arányosan részesüljenek a kasszamaradványból és a konszolidációs összegekből. 5. A járóbetegszakellátás javuló kormányzati megítélését jól mutatja az Egészséges Budapest Program keretében támogatott Közép-Magyarországi szakrendelői fejlesztések elindulása. A 2018-as fejlesztések késésben vannak, a támogatási szerződéseket még nem kötötték meg. A kiesett 2018-as és a teljes tervezett 2019-es források rendelkezésre állása nem egyértelmű a költségvetésben. A megígért források ütemes felhasználására van szükség, azok csökkentésére nem kerülhet sor. Hangsúlyozzuk, hogy az EBP keretében elkészült fejlesztési tervek megvalósítása jelentős lakossági elégedettség-növekedéssel járna együtt. 6. Aggodalomra ad okot a hazai egészségügyi szakemberek elöregedése, külföldi és magánegészségügyi munkavállalásuk. A magánfinanszírozott ellátások térnyerése a járóbetegellátásban azt az illúziót kelti, hogy a járóbetegellátás problémáit ez a forma meg tudja oldani. Az éves 65 milliós közfinanszírozott járóbetegesetszámhoz képest a magánellátás 1-3%-nyi beteget lát el, tehát nem helyettesíti a közellátást. Fel kell számolni a közfinanszírozott és magánfinanszírozott ellátás párhuzamosságait. A magán ellátások ellenőrizetlen növekedése drágábbá fogja tenni az egészségügyet hatékonyságjavulás és eredményesség növekedése nélkül. A betegek számos esetben a két rendszer közötti mozgásra vannak kényszerítve, a költségesebb ellátások azonban rendszerint a közfinanszírozásban történnek. Ez méltánytalan a beteggel és a társadalombiztosítással szemben is. Balatonfüred, 2018. szeptember 19. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Közgyűlése

1. A magyar egészségügy vezetése a 2018. áprilisi országgyűlési választásokat követően megújult, tagjai korábbi gyakorló egészségügyi vezetők, így remélhetőleg a politikai, jogszabály alkotási döntésekben érveik célba érnek. Számos sürgető probléma feszíti a rendszert, melyekre gyors szakmai választ kell találni:magas az elkerülhető kórházi fekvőbeteg felvételek száma, a hatékony ellátásszervezés, szolgáltatásvásárlás ma nincs megoldva. Ösztönzők beépítése a járóbeteg szakellátás mind nagyobb igénybevételére. A fekvőbeteg szakellátás kapacitásainak, betegösszetételének, teljesítményének minőségalapú kontrollja. A kórházakhoz integrált járóbeteg ellátásnak intézményen belül részleges vagy teljes gazdasági önállósággal kell rendelkeznie, a fekvőbeteg ellátástól egyértelműen elválasztva. Jogszabályi szinten is definiálni kell a kórházi osztály keretében működő ambulanciák és az önálló járóbeteg szakellátást nyújtó szakrendelők eltérő funkcionális feladatait. Meg kell szüntetni a járóbeteg szakellátásban végzett ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások volumenkorlátját úgy, mint ahogy ez már megvalósult a kórházak esetében. Bizonyítottuk, hogy a járóbeteg szakellátásban végzett egynapos beavatkozások a betegek számára ugyanúgy elenyésző rizikóval járnak, ugyanakkor az egynapos sebészet valódi értékei (lakosságközeliség, költséghatékonyság) csak ebben a működési formában aknázhatók ki teljesen.

2. Üdvözöljük a népegészségügyi program fókuszba állítását, ami a magyar lakosság egészségi állapotának javításában kulcsfontosságú lehet. A sikeres végrehajtás és annak nyomán felfedezett betegségek eredményes gyógyítása feltételezi az alap-és szakellátás gördülékeny együttműködését. A kapuőr szerep erősítése: csökkenteni kell a szakorvosi véleményhez kötött gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök részarányát. Fontos, hogy a beteg az elsődleges ellátását lehetőleg alapellátásban kapja meg, és csak szükséges esetben kerüljön szakellátó helyre. A szűrővizsgálatok következtében megnövekedett igénybevételhez kell igazítani az ellátók kapacitását és finanszírozását (lásd vastagbélszűrés). Rendezni kell az önkormányzati fenntartásban lévő egészségfejlesztési irodák finanszírozását.

3. Az Állami Számvevőszék az elmúlt hetekben súlyos kritikával illette magyar egészségügy működését. A kritika elsősorban az intézmények működését és gazdálkodását érintette, egyúttal az ÁSZ jó példaként több szakrendelő működését is említette. Az ÁSZ vizsgálatok is megerősítették, hogy az önállóan (kórháztól függetlenül) működő szakrendelők képesek szabályos, hatékony működést fenntartani. Az ÁSZ-nak törekednie kell az objektív kommunikációra és be kell mutatnia a meglévő jó gyakorlatokat. Támogatnia kell a reparálható hibák gyors javítását, de kerülnie kell a bürokrácia burjánzására vezető intézkedési tervek előírását a kis menedzsmenttel működő szakrendelőknek.

4. A finanszírozás elégtelen. Sok szakrendelő csak önkormányzati támogatással él túl. A működési színvonal tartása érdekében szükséges az alapdíj emelése legalább 2,25 Ft/pontra, ez a jelenlegi finanszírozási szinthez képest 12,5%-os emelést jelent. A megnövekedett laborvizsgálati igény miatt a laborkasszát növelni kell Hasonlóképpen a kórházi várólisták csökkentéséhez, a rendelőintézeteknek juttatott többletfinanszírozással kell csökkenteni a betegfogadási időket, például volumenkorlát növeléssel a hosszú betegfogadási listákkal működő szakmákban. Elvárásunk, hogy a járóbeteg szakellátók is arányosan részesüljenek a kasszamaradványból és a konszolidációs összegekből.

5. A járóbetegszakellátás javuló kormányzati megítélését jól mutatja az Egészséges Budapest Program keretében támogatott Közép- Magyarországi szakrendelői fejlesztések elindulása. A 2018-as fejlesztések késésben vannak, a támogatási szerződéseket még nem kötötték meg. A kiesett 2018-as és a teljes tervezett 2019-es források rendelkezésre állása nem egyértelmű a költségvetésben. A megígért források ütemes felhasználására van szükség, azok csökkentésére nem kerülhet sor. Hangsúlyozzuk, hogy az EBP keretében elkészült fejlesztési tervek megvalósítása jelentős lakossági elégedettség-növekedéssel járna együtt.

6. Aggodalomra ad okot a hazai egészségügyi szakemberek elöregedése, külföldi és magán-egészségügyi munkavállalásuk. A magánfinanszírozott ellátások térnyerése a járóbetegellátásban azt az illúziót kelti, hogy a járóbetegellátás problémáit ez a forma meg tudja oldani. Az éves 65 milliós közfinanszírozott járóbeteg esetszámhoz képest a magánellátás 1-3%-nyi beteget lát el, tehát nem helyettesíti a közellátást. Fel kell számolni a közfinanszírozott és magánfinanszírozott ellátás párhuzamosságait. A magán ellátások ellenőrizetlen növekedése drágábbá fogja tenni az egészségügyet hatékonyságjavulás és eredményesség növekedése nélkül. A betegek számos esetben a két rendszer közötti mozgásra vannak kényszerítve, a költségesebb ellátások azonban rendszerint a közfinanszírozásban történnek. Ez méltánytalan a beteggel és a társadalombiztosítással szemben is.

2018. szeptember 19., Balatonfüred 1. A magyar egészségügy vezetése a 2018. áprilisi országgyűlési választásokat követően megújult, tagjai korábbi gyakorló egészségügyi vezetők, így remélhetőleg a politikai, jogszabályalkotási döntésekben érveik célba érnek. Számos sürgető probléma feszíti a rendszert, melyekre gyors szakmai választ kell találni: magas az elkerülhető kórházi fekvőbeteg felvételek száma, a hatékony ellátásszervezés, szolgáltatásvásárlás ma nincs megoldva. Ösztönzők beépítése a járóbeteg szakellátás mind nagyobb igénybevételére. A fekvőbeteg szakellátás kapacitásainak, betegösszetételének, teljesítményének minőségalapú kontrollja. A kórházakhoz integrált járóbetegellátásnak intézményen belül részleges vagy teljes gazdasági önállósággal kell rendelkeznie, a fekvőbeteg ellátástól egyértelműen elválasztva. Jogszabályi szinten is definiálni kell a kórházi osztály keretében működő ambulanciák és az önálló járóbeteg szakellátást nyújtó szakrendelők eltérő funkcionális feladatait. Meg kell szüntetni a járóbetegszakellátásban végzett ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások volumenkorlátját úgy, mint ahogy ez már megvalósult a kórházak esetében. Bizonyítottuk, hogy a járóbetegszakellátásban végzett egynapos beavatkozások a betegek számára ugyanúgy elenyésző rizikóval járnak, ugyanakkor az egynapos sebészet valódi értékei (lakosságközeliség, költséghatékonyság) csak ebben a működési formában aknázhatók ki teljesen. 2. Üdvözöljük a népegészségügyi program fókuszba állítását, ami a magyar lakosság egészségi állapotának javításában kulcsfontosságú lehet. A sikeres végrehajtás és annak nyomán felfedezett betegségek eredményes gyógyítása feltételezi az alap-és szakellátás gördülékeny együttműködését. A kapuőr szerep erősítése: csökkenteni kell a szakorvosi véleményhez kötött gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök részarányát. Fontos, hogy a beteg az elsődleges ellátását lehetőleg alapellátásban kapja meg, és csak szükséges esetben kerüljön szakellátó helyre. A szűrővizsgálatok következtében megnövekedett igénybevételhez kell igazítani az ellátók kapacitását és finanszírozását (lásd vastagbélszűrés). Rendezni kell az önkormányzati fenntartásban lévő egészségfejlesztési irodák finanszírozását. 3. Az Állami Számvevőszék az elmúlt hetekben súlyos kritikával illette magyar egészségügy működését. A kritika elsősorban az intézmények működését és gazdálkodását érintette, egyúttal az ÁSZ jó példaként több szakrendelő működését is említette. Az ÁSZ vizsgálatok is megerősítették, hogy az önállóan (kórháztól függetlenül) működő szakrendelők képesek szabályos, hatékony működést fenntartani. Az ÁSZ-naktörekednie kell az objektív kommunikációra és be kell mutatnia a meglévő jó gyakorlatokat. Támogatnia kell a reparálható hibák gyors javítását, de kerülnie kell a bürokrácia burjánzására vezető intézkedési tervek előírását a kis menedzsmenttel működő szakrendelőknek. 4. A finanszírozás elégtelen. Sok szakrendelő csak önkormányzati támogatással él túl. A működési színvonal tartása érdekében szükséges az alapdíj emelése legalább 2,25 Ft/pontra, ez a jelenlegi finanszírozási szinthez képest 12,5%-os emelést jelent. A megnövekedett laborvizsgálati igény miatt a laborkasszát növelni kell Hasonlóképpen a kórházi várólisták csökkentéséhez, a rendelőintézeteknek juttatott többletfinanszírozással kell csökkenteni a betegfogadási időket, például volumenkorlát növeléssel a hosszú betegfogadási listákkal működő szakmákban. Elvárásunk, hogy a járóbetegszakellátók is arányosan részesüljenek a kasszamaradványból és a konszolidációs összegekből. 5. A járóbetegszakellátás javuló kormányzati megítélését jól mutatja az Egészséges Budapest Program keretében támogatott Közép-Magyarországi szakrendelői fejlesztések elindulása. A 2018-as fejlesztések késésben vannak, a támogatási szerződéseket még nem kötötték meg. A kiesett 2018-as és a teljes tervezett 2019-es források rendelkezésre állása nem egyértelmű a költségvetésben. A megígért források ütemes felhasználására van szükség, azok csökkentésére nem kerülhet sor. Hangsúlyozzuk, hogy az EBP keretében elkészült fejlesztési tervek megvalósítása jelentős lakossági elégedettség-növekedéssel járna együtt. 6. Aggodalomra ad okot a hazai egészségügyi szakemberek elöregedése, külföldi és magánegészségügyi munkavállalásuk. A magánfinanszírozott ellátások térnyerése a járóbetegellátásban azt az illúziót kelti, hogy a járóbetegellátás problémáit ez a forma meg tudja oldani. Az éves 65 milliós közfinanszírozott járóbetegesetszámhoz képest a magánellátás 1-3%-nyi beteget lát el, tehát nem helyettesíti a közellátást. Fel kell számolni a közfinanszírozott és magánfinanszírozott ellátás párhuzamosságait. A magán ellátások ellenőrizetlen növekedése drágábbá fogja tenni az egészségügyet hatékonyságjavulás és eredményesség növekedése nélkül. A betegek számos esetben a két rendszer közötti mozgásra vannak kényszerítve, a költségesebb ellátások azonban rendszerint a közfinanszírozásban történnek. Ez méltánytalan a beteggel és a társadalombiztosítással szemben is. Balatonfüred, 2018. szeptember 19. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Közgyűlése