Evans-Searles fluktuációs tétel

Hasonló dokumentumok
összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.

Evans-Searles fluktuációs tétel Crooks fluktuációs tétel Jarzynski egyenlőség

Molekuláris motorok működése

Minek kell a matematika? (bevezetés)

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

kinetikus gázelmélet Clausius Maxwell

Termodinamikai bevezető

Termodinamika és statisztikus fizika

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele.

Spontaneitás, entrópia

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27.

Spontaneitás, entrópia

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.

Kvantum termodinamika

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához

a klasszikus statisztikus fizika megalapozása

Hajdú Angéla

Molekuláris dinamika. 10. előadás

Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Termodinamika (Hőtan)

Megoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ

Munka- és energiatermelés. Bányai István

f = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.

Transzportfolyamatok

Azonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban.

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

Axiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd!

2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

A kanonikus sokaság. :a hőtartály energiája

Számítógépes szimulációk: molekuláris dinamika és Monte Carlo

Klasszikus és kvantum fizika

Carnot körfolyamat ideális gázzal:

Valószínűségszámítás összefoglaló

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October

Légköri termodinamika

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)

A maximum likelihood becslésről

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről

Lagrange és Hamilton mechanika

Termodinamika. Tóth Mónika

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

A hőterjedés dinamikája vékony szilikon rétegekben. Gambár Katalin, Márkus Ferenc. Tudomány Napja 2012 Gábor Dénes Főiskola

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)

Monte Carlo módszerek a statisztikus fizikában. Az Ising modell. 8. előadás

A valószínűségszámítás elemei

Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

biometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás

A TERMODINAMIKA II., III. ÉS IV. AXIÓMÁJA. A termodinamika alapproblémája

Szilárd testek sugárzása

I. posztulátum: A magukra hagyott makroszkopikus rendszerek kellően hosszú idő után a termodinamikai egyensúly állapotába kerülnek.

14 A Black-Scholes-Merton modell. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós

Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 20.

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Simított részecskedinamika Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH)

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia

Idegen atomok hatása a grafén vezet képességére

Termodinamika. Belső energia

Termoelektromos hűtőelemek vizsgálata

Termokémia, termodinamika

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

Gravitáció mint entropikus erő

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23)

A Klasszikus Statisztikus Fizika Alapjai. Néda Zoltán, Tyukodi Botond és Kacsó Ágota - Enikő

Mérés és adatgyűjtés

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással,

Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

ODE SOLVER-ek használata a MATLAB-ban

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése

Mivel foglalkozik a hőtan?

Az α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

3. előadás Stabilitás

(Independence, dependence, random variables)

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A modern fizika születése

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete

A mérési eredmény megadása

Reológia Mérési technikák

Orvosi Fizika 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai. Dr. Nagy László

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

e (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:

Átírás:

Az idő folyásának iránya Evans-Searles fluktuációs tétel Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem a folyamatok iránya a termodinamikai második főtétele alapján Nincs olyan folyamat, amelynek egyetlen eredménye, hogy hő megy át hidegebb testről melegebbre. Monotermikus körfolyamat nem végezhet munkát. Zárt rendszer entrópiája nem csökkenhet. Loschmidt paradoxona Boltzmann H-tétele Johann Josef Loschmidt (1876) Az időben szimmetrikus mechanikai mozgásegyenletekből nem következhetnek irreverzíbilis folyamatok. A termodinamika második főtétele egyértelműen aszimmetrikus időben. Paradoxon: Mind a mechanika mind a termodinamika komoly elméleti és kísérleti alapokkal rendelkezik, de a kettő ellentmondani látszik egymásnak. H = ρ(q, p,t )ln ρ(q, p, t)d n q d n p Ludvig Boltzmann (1872) H a t idővel állandóan csökken vagy legfeljebb állandó marad, ha H elérte minimumát. hallgatólagos feltevés (a molekuláris káosz hipotézise): az egyes gázmolekulák impulzusai korrelálatlanok és a helytől függetlenek az ütközés előtt S= n k B H

Coarse graining Az Univerzum kezdeti feltételei Paul Ehrenfest (1911) Egyenlő súlyok elve (statisztikus fizika alapfeltevése): Izolált rendszerben minden mikroállapot egyenlően valószínű. Paul Ehrenfest (1880 1933) Maxwell démon A Landauer elv James Clerk Maxwell (1871) Szilárd Leó (1929): a Maxwell démonnak mérnie kell ami energia befektetést igényel. A démon-gáz együttes rendszer entrópiája nő. Rolf Landauer (1960): Nem a mérés, hanem a begyűjtött információ törlése jár szükségképpen entrópia növekedéssel: bitenként ΔS = k B ln 2 Szoros kapcsolat van az információ és az entrópia között. informare (latin) - formálni, alakítani a másik gondolatait Egy bit információ törlésekor keletkező hő: <Q>= T Δ S=k B T ln 2=Q Landauer Q Landauer =3 10 21 J, ha T = 300 K John Earman és John Norton (1998): Mindkét fenti magyarázat felteszi, hogy a Maxwell démonra igaz a termodinamika 2. főtétele, és ezt felhasználva vezeti le a termodinamika 2. főtételét.

A Landauer elv kísérleti igazolása Kis rendszerek fluktuálnak N darab ideális gáz atom az atomok mozgási energiája Maxwell-Boltzmann eloszlást követ. < E össz >= 3 2 N k BT Var( E össz )= 3 2 N ( k B T ) 2 Szórás( E össz )= 3 2 N ( k B T ) Q= ẋ t V x,t / x dt <Q>= T Δ S=k B T ln 2=Q Landauer a fluktuáció N nagyságrendű Bérut és mtsi. (2012) Nature 483: 187 Nem-egyensúlyi rendszerek Evans-Searles fluktuációs tétel Ha ρ (q, p) a rendszer valószínűség sűrűség függvénye a fázistérben termodinamikai egyensúlyban: nem-egyensúlyi rendszerre: (q,p,t) =0 t (q,p,t) 0 t - ha energiacsere zajlik, a rendszer nincs egyensúlyban - az élő rendszerek nincsenek egyensúlyban - a klasszikus termodinamika nem alkalmazható a nemegyensúlyi rendszerekre Denis J Evans, Ezechiel DG Cohen, Gary P Morriss (1993) Denis J Evans, Debra J Searles (1994) ahol P( Ω t = A) P( Ω t = -A) = e At Ω t az entrópiatermelés t időre vett időátlaga Evans és Searles (2002) Advances in Physics, 51: 1529

Fluktuációs tétel kiinduló feltevései - az állapotok kezdeti eloszlása szimmetrikus az idő irányának megfordítására - reverzíbilis mikroszkópikus dinamika - ergodikusan konzisztens - nem-egyensúlyi kiinduló állapot Evans-Searles fluktuációs tétel alkalmazása - dinamikus egyensúlyban lévő rendszerekben megmondja a második főtétel sérülésének gyakoriságát - nem disszipatív rendszerekben leírja a rendszer szabad relaxáciját az egyensúly felé - determinisztikus rendszer - kaotikus hipotézis (az ergodikus hipotézis általánosítása nem-egyensúlyi állapotokra) Evans-Searles fluktuációs tétel különböző alakjai Evans és Searles (2002) Advances in Physics, 51: 1529 Evans-Searles fluktuációs tétel jelentősége - a második főtétel kiterjesztése - analitikus kifejezést ad a jelenségek valószínűségére - érvényes az egyensúlytól távoli (nemlineáris) tartományban - érvényes kicsi rendszerekre (nincs termodinamikai limit) - nagyon általános, sokféle rendszerre és disszipációra kidolgozott változata létezik - a nano-rendszerek nem a makroszkopikus megfelelőjüknek a lekicsinyített változatai, alapvetően másképp viselkednek

FT szemléltetése Couette áramlás Nem-egyensúlyi rendszerek Ha ρ (q, p) a rendszer valószínűség sűrűség függvénye a fázistérben termodinamikai egyensúlyban: nem-egyensúlyi rendszerre: (q,p,t) =0 t (q,p,t) 0 t - ha energiacsere zajlik, a rendszer nincs egyensúlyban - az élő rendszerek nincsenek egyensúlyban - a klasszikus termodinamika nem alkalmazható a nemegyensúlyi rendszerekre A kis rendszer állapota A rendszer fejlődése a fázistérben a kontroll paraméter megadja a rendszer állapotát Ha a lényegtelen koordináták szerint átlagolunk, akkor - Liouville tétele nem érvényes (nem a hamiltoni egyenletek írják le a rendszer időbeli fejlődését) azaz a fázistérfogat divergenciája nem nulla - a rendszert leíró valószínűség sűrűség függvény nem egyenletes eloszlású

A rendszer fejlődése a fázistérben Makroszkopikus reverzibilitás A makroszkopikus reverzibilitás feltétele: f (Γ 0,0) dv ( Γ 0 )= f ( Γ t,0) dv ( Γ t * ) tudjuk, hogy: dv ( Γ t * )=dv ( Γ t )=dv ( Γ 0 ) exp( Λ( Γ s )) ds A makroszkopikus reverzibilitás feltétele: f (Γ 0, 0) dv ( Γ 0 )= f ( Γ t,0) dv ( Γ t * ) Λ(Γ s, s)=( q q+ p ṗ) Sevick és mtsi. (2007) arxiv.org/pdf/0709.3888 Disszipációs függvény Evans-Searles fluktuációs tétel Vagyis a makroszkopikus reverzibilitás feltétele: ln [ f ( Γ 0,0) f ( Γ t *,0) ] Λ( Γ s, s) ds=0 A makroszkopikus reverzibilitástól való eltérés a disszipációs függvénnyel számszerüsíthető: Ω t ( Γ 0 )=ln[ f ( Γ 0,0) f ( Γ t *,0) ] Λ(Γ s, s) ds Denis J Evans, Ezechiel DG Cohen, Gary P Morriss (1993) Denis J Evans, Debra J Searles (1994) ahol P( t = A) P( t = -A) = e At t az entrópiatermelés t időre vett időátlaga

Evans-Searles fluktuációs tétel (IFT): a 2. főtétel sértése Evans-Searles fluktuációs tétel (IFT): a 2. főtétel sértése P( Σ t = A) P( Σ t = -A) = e At Σ t =(k B T) 1 v opt F opt (x) dx P( Σ t < 0) P( Σ t > 0) = < e Σ t > Σt >0 fekete: 2 ms idő alatt szürke: 10 ms idő alatt Wang G.M. és mtsi. (2002) Phys. Rev. Lett. 89: 050601 Wang G.M. és mtsi. (2002) Phys. Rev. Lett. 89: 050601 Evans-Searles fluktuációs tétel (IFT): a 2. főtétel sértése Evans-Searles fluktuációs tétel (IFT): a 2. főtétel sértése Wang G.M. és mtsi. (2002) Phys. Rev. Lett. 89: 050601 Wang G.M. és mtsi. (2002) Phys. Rev. Lett. 89: 050601

Evans-Searles fluktuációs tétel (DFT): a 2. főtétel sértése Evans-Searles fluktuációs tétel (DFT): a 2. főtétel sértése Carberry D.M. és mtsi. (2004) Phys. Rev. Lett. 92: 140601 Carberry D.M. és mtsi. (2004) Phys. Rev. Lett. 92: 140601 Evans-Searles fluktuációs tétel (DFT): a 2. főtétel sértése A második főtétel egyenlőtlenség: az entrópiatermelés várható értéke mindig pozitív Carberry D.M. és mtsi. (2004) Phys. Rev. Lett. 92: 140601