Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

Hasonló dokumentumok
Haladó lineáris algebra

Alkalmazott algebra. Lineáris leképezések EIC. Wettl Ferenc ALGEBRA TANSZÉK BMETE90MX57 (FELSŐBB MATEMATIKA INFORMATIKUSOKNAK )

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27

Vektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36

Bevezetés az algebrába 2

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

A lineáris algebra forrásai: egyenletrendszerek, vektorok

Szinguláris értékek. Wettl Ferenc április 12. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április / 35

Szinguláris értékek. Wettl Ferenc április 3. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április 3. 1 / 28

Ortogonalizáció. Wettl Ferenc Wettl Ferenc Ortogonalizáció / 41

Mer legesség. Wettl Ferenc Wettl Ferenc Mer legesség / 40

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

3. el adás: Determinánsok

Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek

Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

Lineáris leképezések. 2. Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y) = (x + y, x 2 )

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Matematika (mesterképzés)

Matematika A1a Analízis

1. zárthelyi,

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Lineáris algebra mérnököknek

1. Bázistranszformáció

Lineáris algebra gyakorlat

Lagrange és Hamilton mechanika

Egyenes és sík. Wettl Ferenc Wettl Ferenc () Egyenes és sík / 16

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma

Mátrixfüggvények. Wettl Ferenc április 28. Wettl Ferenc Mátrixfüggvények április / 22

Lineáris algebra mérnököknek

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I márc.11. A csoport

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

Lin.Alg.Zh.1-2 feladatok

Transzformációk síkon, térben

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. Biró Zsolt. 1. Célkit zések Általános követelmények 1

1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás

Diszkrét matematika II., 1. el adás. Lineáris leképezések

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Lineáris algebra. =0 iє{1,,n}

Gyakorló feladatok I.

Dierenciálhányados, derivált

Dierenciálhatóság. Wettl Ferenc el adása alapján és

8. előadás. Kúpszeletek

Lineáris Algebra. Tartalomjegyzék. Pejó Balázs. 1. Peano-axiomák

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

Matematika A1a Analízis

Mátrixok 2017 Mátrixok

Testek. 16. Legyen z = 3 + 4i, w = 3 + i. Végezzük el az alábbi. a) (2 4), Z 5, b) (1, 0, 0, 1, 1) (1, 1, 1, 1, 0), Z 5 2.

Analitikus térgeometria

Bevezetés az algebrába 2

Lineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

5. házi feladat. AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: Az ered transzformáció: mivel az origó xpont, így nincs szükség homogénkoordinátás

Egyenes és sík. Wettl Ferenc szeptember 29. Wettl Ferenc () Egyenes és sík szeptember / 15

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

Alkalmazott algebra - SVD

Bevezetés az algebrába 2

Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1.

Kódelméleti és kriptográai alkalmazások

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40

Lineáris algebra - jegyzet. Kupán Pál

3. Lineáris differenciálegyenletek

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós

Norma Determináns, inverz Kondíciószám Direkt és inverz hibák Lin. egyenletrendszerek A Gauss-módszer. Lineáris algebra numerikus módszerei

Mat. A2 3. gyakorlat 2016/17, második félév

Lineáris algebra Gyakorló feladatok

ANALÍZIS II. Példatár

2. gyakorlat. A polárkoordináta-rendszer

17. előadás: Vektorok a térben

Differenciálszámítás normált terekben

Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás robotra

1. feladatsor: Vektorfüggvények deriválása (megoldás)

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Matematika III. harmadik előadás

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

Saj at ert ek-probl em ak febru ar 26.

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra

A KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek

I. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25)

Tartalom. Nevezetes affin transzformációk. Valasek Gábor 2016/2017. tavaszi félév

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

Geometria II gyakorlatok

Számítógépes geometria

1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények

Abszolút folytonos valószín ségi változó (4. el adás)

Bázistranszformáció és alkalmazásai 2.

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Valasek Gábor Informatikai Kar. 2016/2017. tavaszi félév

Az el adás anyagának törzsrésze

Alkalmazott algebra. Vektorterek, egyenletrendszerek :15-14:00 EIC. Wettl Ferenc ALGEBRA TANSZÉK

5 1 6 (2x3 + 4) 7. 4 ( ctg(4x + 2)) + c = 3 4 ctg(4x + 2) + c ] 12 (2x6 + 9) 20 ln(5x4 + 17) + c ch(8x) 20 ln 5x c = 11

"Flat" rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások

Haladók III. kategória 2. (dönt ) forduló

Rang, sajátérték. Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach/ február 15

1.1. Gyökök és hatványozás Hatványozás Gyökök Azonosságok Egyenlőtlenségek... 3

Szemidenit optimalizálás és az S-lemma

Boros Zoltán február

Átírás:

Lineáris leképezések Wettl Ferenc 2015. március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 1 / 31

Tartalom 1 Mátrixleképezés, lineáris leképezés 2 Alkalmazás: dierenciálhatóság 3 2- és 3-dimenziós geometriai transzformációk mátrixa 4 Mer leges vetítés és a legjobb közelítés Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 2 / 31

Mátrixleképezés, lineáris leképezés A mátrixleképezés fogalma D A : R n R m ; x Ax D képtér: Im(A) = O(A), magtér: Ker(A) = N (A) P a = (a1, a2, a3) R 3, A : R 3 R 3 : x a x. M Az a x vektori szorzat koordinátás alakban: a1 x1 a2x3 a3x2 y = a x = a2 x2 = a3x1 a1x3 a3 x3 a1x2 a2x1 a3x2 + a2x3 0 a3 a2 x1 = a3x1 a1x3 = a3 0 a1 x2 a2x1 + a1x2 a2 a1 0 x3 Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 3 / 31

Mátrixleképezés, lineáris leképezés M veletek mátrixleképezések között Á A + B = C A + B = C Á ca = C ca = C Á XY = Z X Y = Z Á B = A 1 B = A 1 Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 4 / 31

Mátrixleképezés, lineáris leképezés Mátrixleképezések tulajdonságai A : R n R m egy tetsz leges mátrixleképezés, x, y R n, c, d R: Á A(cx + dy) = ca(x) + da(y), (A meg rzi a lineáris kombinációt) Á A(cx) = ca(x), (a leképezés homogén) A(x + y) = A(x) + A(y), (a leképezés additív) Á A0 = 0 Á Tetsz leges altér képe altér. Á Tetsz leges an altér képe an altér. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 5 / 31

Mátrixleképezés, lineáris leképezés Lineáris leképezés D Legyen V és W két F test fölötti vektortér. Azt mondjuk, hogy az A : V W leképezés lineáris, ha homogén és additív, lineáris transzformáció, ha V = W. P deriválás: D : V W : f D(f ) = f P integrálás: D(cf ) = (cf ) = cf = cd(f ), és D(f + g) = (f + g) = f + g = D(f ) + D(g). 1 1 cf = c f, és 0 0 1 1 1 (f + g) = f + g. 0 0 0 P Síkbeli forgatás, tükrözés, vetítés. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 6 / 31

Mátrixleképezés, lineáris leképezés Vektortérb l vektortérbe képz lineáris leképezések Tétel Ekvivalens állítások: A : V W lineáris (homogén és additív). Tetsz leges x, y V, c, d F esetén A(cx + dy) = ca(x) + da(y) Tetsz leges x, y V és c F esetén A(cx + y) = ca(x) + A(y) x 1,..., x k V, c1, c2,..., c k F A(c1x 1 + + c k x k ) = c1ax 1 + + c k Ax k. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 7 / 31

Mátrixleképezés, lineáris leképezés Lineáris R n R m leképezések Tétel A : R n R m egy tetsz leges függvény. Az A pontosan akkor lineáris, ha létezik egy olyan A m n mátrix, hogy az A függvény megegyezik az x Ax leképezéssel. Ekkor az e i standard egységvektorokkal Bizonyítás Ax = A(x1e 1 + x2e 2 +... + x n e n ) = x1ae 1 + x2ae 2 +... + x n Ae n = [ x1 ] Ae 1 Ae 2... Ae n. A = [Ae 1 Ae 2... Ae n ], x n = Ax Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 8 / 31

Mátrixleképezés, lineáris leképezés A mátrixleképezés hatásának szemléltetései x Ax Bx Cx Dx [ 5 A = 4 3 4 ] 3 4 5 4 [ 3 B = 4 5 4 ] 5 4 3 4 C = [ 5 4 3 4 ] 3 4 5 4 D = [ 3 4 5 4 ] 5 4 3 4 R n R m Im(A) 0 Ker(A) 0 Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 9 / 31

Mátrixleképezés, lineáris leképezés Lineáris leképezés mátrixa különböz bázisokban [x] B L B [Lx] B [x] B L B [Lx] B C B A C B A C B A C A B = C 1 B A [x] A L A [Lx] A [x] A L A [Lx] A L B C B A = C B A L A L A = C A B L B C B A = C 1 B A L BC B A Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 10 / 31

Mátrixleképezés, lineáris leképezés Hasonlóság T Deníció C T C 1 Az n n-es A mátrix hasonló a B mátrixhoz, ha létezik olyan invertálható C mátrix, hogy B = C 1 AC. Jelölés: A B. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 11 / 31

Mátrixleképezés, lineáris leképezés Hasonlóság Tétel (Hasonló mátrixok hatása) Két mátrix pontosan akkor hasonló, ha van két olyan bázis, melyekben e két mátrix ugyanannak a lineáris leképezésnek a mátrixa. Bizonyítás B = C 1 E C AC E C. Tétel (Hasonlóságra invariáns tulajdonságok) Ha A és B hasonló mátrixok, azaz A B, akkor 1 r(a) = r(b), 2 dim(n (A)) = dim(n (B)), 3 det(a) = det(b), 4 trace(a) = trace(b). Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 12 / 31

Alkalmazás: dierenciálhatóság Vektor-vektor függvények dierenciálhatósága M D = lim h 0 f (x+h) f (x) h lim h 0 f (x+h) f (x) Dh h = 0 lim h 0 f (x+h) f (x) Dh h = 0. D Azt mondjuk, hogy az f : R n R m függvény dierenciálható az x helyen, ha létezik olyan D f,x : R n R m lineáris leképezés, melyre f(x + h) f(x) D f,x h lim = 0. h 0 h A D f,x leképezést az f függvény x ponthoz tartozó deriváltleképezésének nevezzük. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 13 / 31

Alkalmazás: dierenciálhatóság Derivált y dy dy y x x + dx dx x Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 14 / 31

Alkalmazás: dierenciálhatóság Derivált x f(x) zoom=1.50 f(x) x f(x) zoom=3.75 f(x) Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 15 / 31

Alkalmazás: dierenciálhatóság Jacobi-mátrix Tétel (Jacobi-mátrix) Ha az f : R n R m ; (x1, x2,..., x n ) (f1, f2,..., f m ) függvény dierenciálható az x helyen, akkor a lineáris D f,x deriváltleképezés mátrixa a következ, ún. Jacobi-mátrix: f1 (x) f1 (x)... f1 x1 x2 x n (x) D f,x = (f 1, f2,..., f m ) (x1, x2,..., x n ) (x) = f2 (x) x1. f m (x) x1 f2 (x)... f2 x2 x n (x)..... f m (x)... f m x2 x n (x) Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 16 / 31

Alkalmazás: dierenciálhatóság Jacobi-determináns és az integrál transzformációja ϑ y r ϑ r ϑ r x Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 17 / 31

Alkalmazás: dierenciálhatóság Függvények kompozíciójának deriváltja Tétel (Láncszabály) Legyen f : R k R m, g : R n R k két függvény. Ha g dierenciálható az x helyen, és f a g(x) helyen, akkor f g dierenciálható az x helyen, és deriváltleképezése, illetve annak mátrixa: D f g,x = D f,g(x) D g,x, illetve D f g,x = D f,g(x) D g,x. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 18 / 31

2- és 3-dimenziós geometriai transzformációk mátrixa Forgatás Á Forgatás 2D-ben: [ Ai Aj ] [ ] cos α sin α = sin α cos α Á Forgatás tengely körül 3D-ben: cos α sin α 0 1 0 0 cos α 0 sin α sin α cos α 0, 0 cos α sin α, 0 1 0. 0 0 1 0 sin α cos α sin α 0 cos α T Rodrigues-formula: az e R 3 egységvektor egyenese körül α szöggel: R = I + sin α[e] + (1 cos α)[e] 2 = I + sin α[e] + (1 cos α)(ee T I) T Kvaterniókkal: q = cos α 2 + (e 1i + e2j + e3k) sin α 2 a forgatást jellemz kvaternió, a (v1, v2, v3)-hoz tartozó kvaternió v = v1i + v2j + v3k. Az elforgatott: qvq 1, ahol q 1 = cos α (e 1i + e2j + e3k) sin α 2 M számolás kvaterniókkal: i 2 = j 2 = k 2 = 1, ij = k,... szorzás: (a + u)(b + v) = ab u v + av + bu + u v. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 19 / 31

2- és 3-dimenziós geometriai transzformációk mátrixa Mer leges vetítés és tükrözés Á Egyenesre való mer leges vetítés mátrixa P = 1 b T b bbt (P = ee T ). Á Síkra való mer leges vetítés mátrixa P = I nn T. Á [ Síkbeli tükrözés ] mátrixa az x-tengellyel α/2 szöget bezáró egyenesre: cos α sin α. sin α cos α Á Síkra való tükrözés mátrixa P = I 2nn T. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 20 / 31

2- és 3-dimenziós geometriai transzformációk mátrixa Vetítés Á P 2 = P Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 21 / 31

2- és 3-dimenziós geometriai transzformációk mátrixa Eltolás Á 2D: (x, y) (x + a, y + b) a z = 1 egyenlet síkban: x x + az T y = y + bz z z mátrixa T = [ T i j k ] 1 0 a = 0 1 b. 0 0 1 Á 3D: (x, y, z) (x + a, y + b, z + c) eltolás: 1 0 0 a x 1 0 0 a x x + a T = 0 1 0 b 0 0 1 c, T y z = 0 1 0 b y 0 0 1 c z = y + b z + c. 0 0 0 1 1 0 0 0 1 1 1 Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 22 / 31

Mer leges vetítés és a legjobb közelítés Alterek direkt összege D V U és W U két tetsz leges altér. Azt mondjuk, hogy W a V kiegészít altere, vagy komplementer altér, ha V W = {0}, V + W = U, és azt mondjuk, hogy U a V és W alterek direkt összege, amit V W jelöl. T Ekvivalens állítások: V W = {0} és V + W = U, azaz V és W kiegészít alterek, U minden vektora egyértelm en áll el egy V- és egy W-beli vektor összegeként, V W = {0} és dim V + dim W = n. P ha A R m n, akkor S(A) N (A) = R n, O(A) N (A T ) = R m. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 23 / 31

Mer leges vetítés és a legjobb közelítés Mer leges vetítés R n egy alterére Tétel Ha W az R n egy altere, és az A mátrix oszlopvektorai a W egy bázisát alkotják (A teljes oszloprangú), akkor a W altérre való mer leges vetítés, azaz a proj W leképezés mátrixa A(A T A) 1 A T. Bizonyítás Legyen a v R n vektor W-re es mer leges vetülete w. A oszloptere W, ezért létezik olyan x vektor, hogy Ax = w. W = O(A), így W = N (A T ), tehát v w benne van A T nullterében. Eszerint A T (v w) = 0, azaz A T (v Ax) = 0, innen A T Ax = A T v. Az A mátrix teljes oszloprangú, így A T A invertálható, azaz x = (A T A) 1 A T v, amib l proj W v = w = Ax = A(A T A) 1 A T v. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 24 / 31

Mer leges vetítés és a legjobb közelítés Melyik mátrix mer leges vetítés mátrixa? T Egy P mátrix pontosan akkor mer leges vetítés mátrixa, ha P = P T = P 2. P = A(A T A) 1 A T P 2 ( = A(A T A) 1 A T) 2 = A(A T A) 1 A T A(A T A) 1 A T = P, P T = (A(A T A) 1 A T) T ( = A (A T A) 1) T A T = A(A T A) 1 A T = P. Tegyük fel, hogy P = P T = P 2. Megmutatjuk, hogy P az O(P)-re való mer leges vetítés mátrixa. Ehhez elég megmutatnunk, hogy az x Px vektor mer leges O(P)-re bármely x vektor esetén. A P 2 = P feltétel miatt P(x Px) = Px P 2 x = 0, tehát x Px N (P), de P = P T, így x Px N (P T ). Ez épp azt jelenti, hogy x Px mer leges O(P)-re, és ezt akartuk belátni. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 25 / 31

Mer leges vetítés és a legjobb közelítés Altért l való távolság D x R n, W R n altér. x-nek a W altért l való távolságán a W altér x-hez legközelebbi w vektorának t le való távolságát értjük. T Legjobb közelítés tétele: Az x vektornak egyetlen W-beli legjobb ˆx közelítése van, nevezetesen ˆx = proj W x. B x w = (x proj W x) + (proj W x w). els kifejezés W, a második W eleme! (x proj W x) (proj W x w) Pithagorász: x w 2 = x proj W x 2 + proj W x w 2. x w 2 x proj W x 2 egyenl ség csak akkor állhat fönn, ha w = ˆx = proj W x K R n = W W. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 26 / 31

Mer leges vetítés és a legjobb közelítés Altért l való távolság P Bontsuk fel az x = (8, 4, 2, 1) vektort W = span((1, 1, 1, 0), (0, 1, 1, 0))-be es és W-re mer leges vektorok összegére. M A W-re való mer leges vetítés mátrixa P = W(W T W) 1 W T, ahol W két oszlopa a megadott két bázisvektor: 1 0 1 0 0 0 8 W = 1 1 1 1, amib l Px = 0 1/2 1/2 0 4 0 1/2 1/2 0 2 = 0 0 0 0 0 0 1 proj W x = Px = (8, 1, 1, 0) és x proj W x = (0, 3, 3, 1). 8 1 1 0. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 27 / 31

Mer leges vetítés és a legjobb közelítés Egyenletrendszer optimális megoldása D Az Ax = b optimális megoldásain az Ax = proj O(A) b megoldásait értjük. T Az Ax = b egyenletrendszer optimális megoldásai megegyeznek az A T Aˆx = A T b egyenletrendszer megoldásaival (normálegyenlet-rendszer). Ezek közül egyetlen egy esik az A mátrix sorterébe, a legkisebb abszolút érték. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 28 / 31

Mer leges vetítés és a legjobb közelítés Lineáris és polinomiális regresszió T Az (x i, y i ) (i = 1, 2,... n) párokhoz tartozó, y = â + ˆbx egyenlet regressziós egyenes paraméterei kielégítik az [ ] [â ] [ ] n xi xi x 2 = yi i ˆb xi y i egyenletet. Ez egyértelm en megoldható, ha van legalább két különböz x i érték. B Megoldandó: 1 x1.. 1 x n [ ] a = b y1.. A hozzá tartozó normálegyenlet-rendszer [ ] 1 x1 [â ] [ ] y1 1 1... 1 1 1... 1 x1 x2... x.. = n ˆb x1 x2... x., n 1 x n y n Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 29 / 31 y n

Mer leges vetítés és a legjobb közelítés Vetítés D U = V W, így bármely u U egyértelm en el áll u = v + w alakban, ahol v V, w W. A v vektor az u vektornak a V altérre W mentén való (vele párhuzamosan vett) vetülete. D Ez lineáris transzformáció, vetítésnek vagy projekciónak nevezzük. M minden P vetítés az Im P-re Ker P mentén való vetítés. Á Mátrixa: U = R n, V bázisa { v 1, v 2,..., v r }, W bázisa { w 1, w 2,..., w n r }. Legyen U = [v 1 v 2... v r w 1 w 2... w n r ] = [V W]. Mivel Pv i = v i (i = 1, 2,..., r) és Pw j = 0 (j = 1, 2,..., n r), ezért a P leképezés P mátrixára U invertálható, ezért PU = P[V W] = [PV PW] = [V O]. P = [V O]U 1 = [V O][V W] 1. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 30 / 31

Mer leges vetítés és a legjobb közelítés Vetítés T A projekció tulajdonságai: Legyen P : R n R n egy projekció. 1. R n -nek van olyan bázisa, melyben a mátrixa P = diag(1, 1,..., 1, 0,..., 0). 2. I P is projekció: Ker(I P) = Im P, Im(I P) = Ker P, 3. r(p) = trace(p). Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 31 / 31