Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás

Hasonló dokumentumok
Gauss elimináció, LU felbontás

Numerikus módszerek 1.

6. gyakorlat. Gelle Kitti. Csendes Tibor Somogyi Viktor. London András. jegyzetei alapján

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek

Gauss-Seidel iteráció

karakterisztikus egyenlet Ortogonális mátrixok. Kvadratikus alakok főtengelytranszformációja

9. gyakorlat Lineáris egyenletrendszerek megoldási módszerei folyt. Néhány kiegészítés a Gauss- és a Gauss Jordan-eliminációhoz

1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás

Numerikus módszerek I. zárthelyi dolgozat (2017/18. I., A. csoport) Megoldások

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek

12. előadás. Egyenletrendszerek, mátrixok. Dr. Szörényi Miklós, Dr. Kallós Gábor

1. Determinánsok. Oldjuk meg az alábbi kétismeretlenes, két egyenletet tartalmaz lineáris egyenletrendszert:

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

Mátrixok 2017 Mátrixok

Numerikus módszerek I. zárthelyi dolgozat, 2009/10. I. félév, A. csoport, MEGOLDÁSOK

10. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 10. előadás Sajátérték, Kvadaratikus alak

Lineáris egyenletrendszerek

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

alakú számot normalizált lebegőpontos számnak nevezik, ha ,, és. ( : mantissza, : mantissza hossza, : karakterisztika) Jelölés: Gépi számhalmaz:

41. Szimmetrikus mátrixok Cholesky-féle felbontása

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Polinomok, Lagrange interpoláció

NUMERIKUS MÓDSZEREK I. TÉTELEK

Műveletek mátrixokkal. Kalkulus. 2018/2019 ősz

Bázistranszformáció és alkalmazásai 2.

Lineáris algebra. (közgazdászoknak)

A KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek

Lineáris algebra Gyakorló feladatok

Legkisebb négyzetek módszere, Spline interpoláció

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

Norma Determináns, inverz Kondíciószám Direkt és inverz hibák Lin. egyenletrendszerek A Gauss-módszer. Lineáris algebra numerikus módszerei

LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK október 12. Irodalom A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: ezek egyrészt elhangzanak

Saj at ert ek-probl em ak febru ar 26.

1. A kétszer kettes determináns

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

1. zárthelyi,

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

5. Előadás. (5. előadás) Mátrixegyenlet, Mátrix inverze március 6. 1 / 39

Feladat: megoldani az alábbi egyenletrendszert: A x = b,

Mátrixok, mátrixműveletek

Lineáris algebra (10A103)

Mátrixfelbontások BSc szakdolgozat

Numerikus módszerek beugró kérdések

7. gyakorlat. Lineáris algebrai egyenletrendszerek megoldhatósága

I. VEKTOROK, MÁTRIXOK

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, mátrixegyenlet

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Gyakorló feladatok I.

Lineáris algebra. =0 iє{1,,n}

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

DETERMINÁNSSZÁMÍTÁS. Határozzuk meg a 1 értékét! Ez most is az egyetlen elemmel egyezik meg, tehát az értéke 1.

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós

rank(a) == rank([a b])

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

3. el adás: Determinánsok

Numerikus módszerek 1.

7. gyakorlat. Lineáris algebrai egyenletrendszerek megoldhatósága

Lineáris algebra (10A103)

8. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, , oldal. 8. előadás Mátrix rangja, Homogén lineáris egyenletrendszer

Gazdasági matematika II. tanmenet

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, Leontyev-modell


Ortogonalizáció. Wettl Ferenc Wettl Ferenc Ortogonalizáció / 41

Determinánsok. A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel. szolgáltat az előbbi kérdésekre, bár ez nem mindig hatékony.

Matematika elméleti összefoglaló

Testek. 16. Legyen z = 3 + 4i, w = 3 + i. Végezzük el az alábbi. a) (2 4), Z 5, b) (1, 0, 0, 1, 1) (1, 1, 1, 1, 0), Z 5 2.

Numerikus módszerek II. zárthelyi dolgozat, megoldások, 2014/15. I. félév, A. csoport. x 2. c = 3 5, s = 4

Matematika III. harmadik előadás

Matematika (mesterképzés)

Irodalom. (a) A T, B T, (b) A + B, C + D, D C, (c) 3A, (d) AD, DA, B T A, 1 2 B = 1 C = A = 1 0 D = (a) 1 1 3, B T = = ( ) ; A T = 1 0

11. DETERMINÁNSOK Mátrix fogalma, műveletek mátrixokkal

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Mer legesség. Wettl Ferenc Wettl Ferenc Mer legesség / 40

Numerikus Analízis I.

Szélsőérték-számítás

Lineáris algebra. (közgazdászoknak) T C T = ( 1 ) ; , D T D =

MA1143v A. csoport Név: december 4. Gyak.vez:. Gyak. kódja: Neptun kód:.

12 48 b Oldjuk meg az Egyenlet munkalapon a következő egyenletrendszert az inverz mátrixos módszer segítségével! Lépések:

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40

Lineáris egyenletrendszerek

11. Előadás. 11. előadás Bevezetés a lineáris programozásba

5 = hiszen és az utóbbi mátrix determinánsa a középs½o oszlop szerint kifejtve: 3 7 ( 2) = (példa vége). 7 5 = 8. det 6.

Lineáris leképezések. 2. Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y) = (x + y, x 2 )

Valasek Gábor

Egyenletek, egyenletrendszerek, matematikai modell. 1. Oldja meg az Ax=b egyenletrendszert Gauss módszerrel és adja meg az A mátrix LUfelbontását,

Numerikus módszerek 1.

1. Geometria a komplex számsíkon

Táblán. Numerikus módszerek 1. előadás (estis), 2017/2018 ősz. Lócsi Levente. Frissült: december 1.

Lineáris Algebra gyakorlatok

NUMERIKUS MÓDSZEREK PÉLDATÁR

Szinguláris érték felbontás Singular Value Decomposition

Numerikus matematika vizsga

Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály, középszint

Numerikus matematika. Irodalom: Stoyan Gisbert, Numerikus matematika mérnököknek és programozóknak, Typotex, Lebegőpontos számok

Első zárthelyi dolgozat megoldásai biomatematikából * A verzió

Gyakorló feladatok. Agbeko Kwami Nutefe és Nagy Noémi

A parciális törtekre bontás?

Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása

Átírás:

Közelítő és szimbolikus számítások 4. gyakorlat Mátrix invertálás Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor London András Deák Gábor jegyzetei alapján

MÁTRIX INVERTÁLÁS GAUSS-ELIMINÁCIÓVAL. Mátrix invertálás Gauss-eliminációval Definíció.. Egy n n-es A mátrix invertálható, ha létezik olyan n n-es B mátrix, melyre igaz, hogy: AB = BA = I n, ahol I n az n n-es egységmátrixot jelöli. Ekkor B-t az A mátrix inverzének nevezzük. Jelölése: A.. Megjegyzés. Vegyük észre, hogy ez n n-es mátrixokra igaz, viszont n m- es mátrixok esetében nem ilyen egyszerű a helyzet. Azt mondjuk, hogy a nem négyzetes mátrixok nem invertálhatóak, de létezhet bal- vagy jobbinverzük. Ha az A n m-es mátrix rangja m, akkor létezik egy B mátrix, hogy BA = I m. Ez a B mátrix A balinverze. Hasonlóan, ha az A n m-es mátrix rangja n, akkor létezik egy B mátrix, hogy AB = I n. Ez a B mátrix A jobbinverze. A Gauss-eliminációt a lineáris egyenletrendszerek megoldásán túl mátrixok invertálására is használhatjuk. Legyen A egy n n-es mátrix. Tekintsük az inverz mátrix definícióját, ahol most B-t, tehát az inverzet keressük, ez az ismeretlen. Legyen a könnyebb érthetőség miatt B = X. Ilyenkor tehát így néz ki az inverz egyenlete: AX = I () Ezt szétbonthatjuk úgy, hogy az X és I mátrix oszlopait vesszük: Ax = e. Ax n = e n, (2) ahol x i az X mátrix i-edik oszlopa, e i pedig az I mátrix i-edik oszlopa (tehát az a vektor, aminek i-edik koordinátája és a többi ). Ha a (2) egyenletben az A mátrixot háromszögmátrix alakra hozzuk, akkor az MA = U alakra támaszkodva n darab felső háromszögmátrix alakú egyenletrendszert kell megoldani ahhoz, hogy megkapjuk az inverz mátrixot. Tehát balról szorzunk az M mátrixszal (ahol M az M n... M Gauss-transzformációs mátrixok szorzata ebben a sorrendben), így megkapjuk a kívánt alakot: MAx i = Me i Ux i = Me i. (3)

MÁTRIX INVERTÁLÁS GAUSS-ELIMINÁCIÓVAL Példa. Határozzuk meg a lenti mátrix inverzét! 4 3 5 3 Megoldás. Először tehát írjuk fel, hogy milyen () alakú egyenletet kell megoldanunk: x x 2 x 3 4 3 x 2 x 22 x 23 5 3 x 3 x 32 x 33 Ezután bontsuk szét (2) alakú egyenletekre. Ezek (3) alakú formáit kell megoldanunk, amit a fent látható módon állítunk elő. Számoljuk ki U-t és M-et: 4 3 5 3 4 3 5 3 4 3 5 3 x x 2 x 3 x 2 x 22 x 32 x 3 x 23 x 33 M A = /3 4 3 /3 8/3 = A 5/3 5 3 /3 2/3 M 2 A = /3 8/3 /3 8/3 = U / /3 2/3 2/5 M = M 2 M = /3 /3 / 5/3 7/ / 2

MÁTRIX INVERTÁLÁS GAUSS-ELIMINÁCIÓVAL Oldjuk meg egyenként a fenti szétbontott egyenleteket. fogjuk vázolni. Az első egyenlet megoldása: /3 8/3 2/5 A második egyenlet megoldása: x x 2 x 3 2/5 /3 8/3 /3 8/3 2/5 x x 2 x 3 A megoldást itt csak röviden /3 7/ / /3 7/ x = 5/4, x 2 = 7/2, x 3 = 7/4 x 2 x 22 x 32 2/5 /3 8/3 /3 7/ / x 2 x 22 x 32 / x 2 = /4, x 22 = /2, x 32 = /4 A harmadik egyenlet megoldása: (érdemes észrevenni, hogy M e i az pont az M mátrix i. oszlopa lesz) /3 8/3 2/5 Állítsuk össze az inverz mátrixot. x 3 x 23 x 33 2/5 /3 8/3 /3 7/ / x 3 x 23 x 33 x 3 = /2, x 23 = 2, x 33 = 5/2 5/4 /4 /2 7/2 /2 2 7/4 /4 5/2 3

2 CHOLESKY FELBONTÁS Ellenőrzés. Végezzük el az A A műveletet. 5/4 /4 /2 7/2 /2 2 4 3 7/4 /4 5/2 5 3 2. Cholesky felbontás A lineáris egyenletrendszerek megoldása során megkülönböztetünk néhány speciális szerkezetű mátrixot, ezek könnyebbé teszik az életünket, a számolásokat így speciális esetekhez is köthetjük, ami gyakran egyszerűsít és gyorsít az eljáráson. A Cholseky felbontást akkor használjuk, ha az adott A mátrix szimmetrikus és pozitív definit. Definíció 2.. Egy A mátrix akkor szimmetrikus, ha A = A T, azaz megegyezik a transzponáltjával. Definíció 2.2. Egy A mátrix akkor pozitív definit, ha szimmetrikus, valamint x T Ax > minden nem nulla x vektorra. Ez gyakorlatban úgy néz ki, hogy megvizsgáljuk a mátrix diagonális (főátlóban lévő) elemeit. Egy mátrix pontosan akkor pozitív definit, ha az összes főminorja pozitív. Definíció 2.3. Az A mátrix i-edik főminorja az A első i sorából és első i oszlopából képzett A i mátrix determinánsa. 5 2 6 ( ) 5 2 Példa. Az 4 9 2. főminorja a det = 37. 4 9 2 7 És például a pozitív definit mátrixokra az is igaz, hogy a főátlóban minden elem pozitív. Ha az A R n n mátrix szimmetrikus és pozitív definit, akkor létezik U = L T alakban felbontás, tehát A = LU = LL T ahol L alsó trianguláris mátrix, melynek diagonális elemei pozitív számok. (Emlékezzünk, hogy az LU-nál csak egyesek lehettek.) Definíció 2.4. Az A = LL T felbontást Cholesky felbontásnak hívjuk. (Egyes szakirodalmakban R T R felbontásként olvashatunk róla.) 4

2 CHOLESKY FELBONTÁS Példa. Vizsgáljuk meg a lenti mátrixot, és ha megfelel a feltételeknek, akkor határozzuk meg a Cholesky felbontását. 9 6 3 6 2 8 3 8 62 Megoldás. Először azt kell megvizsgálnunk, hogy szimmetrikus-e (ez könnyen eldönthető, akár ránézésre is). Ezután azt vizsgáljuk, hogy pozitív definit-e. Ehhez meg kell nézni, hogy a főminorjaink pozitívak-e: det(a ) = 9 det(a 2 ) = 44 det(a 3 ) = 584 tehát ez a feltétel is teljesül. A determináns számítása részletezve: ( ) 9 6 det = 9 2 (( 6) ( 6)) = 44 6 2 9 6 3 det 6 2 8 = 3 8 62 9 2 62 + (( 6) 8 3) + (3 ( 6) 8) (3 2 3) (( 6) ( 6) 62) (9 8 8) = 584 (Sarrus-szabállyal) Ezután felírjuk az egyenletet, amit meg kell oldanunk: 9 6 3 l l l 2 l 3 6 2 8l 2 l 22 l 22 l 32 3 8 62 l 3 l 32 l 33 l 33 Végezzük el a jobb oldalon a szorzást. 9 6 3 l 2 l l 2 l l 3 6 2 8l l 2 l2 2 + l 2 22 l 2 l 3 + l 22 l 32 3 8 62 l l 3 l 2 l 3 + l 22 l 32 l3 2 + l32 2 + l33 2 Tehát az A mátrixunk egy, a jobb oldalon szereplő alakú szimmetrikus mátrix, azaz a megoldáshoz úgy jutunk, hogy kifejezzük a bal oldal segítségével a jobb oldali mátrix 5

2 CHOLESKY FELBONTÁS elemeit (először l -et, aztán l 2, l 3,..., l n, aztán l 22, l 32,..., l n2,... - tehát oszloponként mindig egy-egy új ismeretlent fejezünk ki - sorrendben tudjuk megkapni ezeket): l = l 2 = 9 = 3 l l 2 = 6 3l 2 = 6 l 2 = 2 l l 3 = 3 3l 3 = 3 l 3 = l 2 2 + l 2 22 = 2 4 + l 2 22 = 2 l 2 22 = 6 l 22 = 4 l 2 l 3 + l 22 l 32 = 8 2 + 4l 32 = 8 4l 32 = 2 l 32 = 5 l 2 3 + l 2 32 + l 2 33 = 62 2 + 5 2 + l 2 33 = 62 26 + l 2 33 = 62 l 2 33 = 36 l 33 = 6 A végeredmény tehát: 3 L = 2 4 5 6 Ellenőrzés. 3 3 2 9 6 3 LL T = 2 4 4 5 6 2 8 = A 5 6 6 3 8 62 2. Lineáris egyenletrendszer megoldása Tegyük fel, hogy adott egy Ax = b alakú lineáris egyenletrendszerünk. Ekkor a következő lépésekkel oldhatjuk meg a Cholesky felbontás segítségével: (.) LL T x = b az A mátrixot felbontjuk Cholesky alakba (2.) Ly = b az L T x = y helyettesítéssel megoldjuk y-ra (3.) L T x = y végül az y segítségével kifejezzük x-et. Miért szeretjük? Ha alkalmazható a Cholesky felbontás, akkor a lineáris egyenletrendszerek megoldásánál közel kétszer olyan gyors, mint az LU felbontás. További előnye az LU-val szemben, hogy numerikusan stabilis (ez kb azt jelenti, hogy,,kicsit változtatva az inputot a két eredménymátrix is csak,,kicsit változik). 6

3 QR FELBONTÁS 2.2 Cholesky felbontás Matlabbal >> A = [ 2 3; 2 8 2; 3 2 27]; >> b = [4 54 8]'; >> L = chol(a, 'lower'); %Cholesky felbontas, also haromszogmatrix >> y = L\b; >> x = L'\y x = 2 3 3. QR felbontás Definíció 3.. Egy Q négyzetes mátrixot ortogonálisnak nevezünk, ha QQ T = Q T Q = I, tehát a mátrix inverze megegyezik a transzponáltjával. Definíció 3.2. Tetszőleges A R n n reguláris mátrixnak létezik az A = QR felbontása, ahol Q egy ortogonális mátrix, R pedig egy felső háromszögmátrix. 3. Lineáris egyenletrendszer megoldása Tegyük fel, hogy adott egy Ax = b alakú lineáris egyenletrendszerünk. Ekkor ha rendelkezésünkre áll az A = QR felbontás, a Q T -tal balról való beszorzás után a következő egyenletrendszert kell megoldanunk: Q T Ax = Q T QRx = Rx = Q T b. Írjuk ki lépésenként a lineáris egyenletrendszerek megoldását a QR felbontás segítségével: (.) QRx = b az A = QR alak megadása (2.) Qy = b az Rx = y helyettesítéssel megoldjuk y-ra (3.) Rx = y végül az y segítségével kifejezzük x-et. Ez azért lesz jó, mert az ortogonális Q T -tal való szorzás nem növeli az esetlegesen A-ban vagy b-ben lévő hibákat. Viszont a QR felbontást valamikor elő kell állítanunk, ennek a költsége pedig nagyjából háromszorosa az LU felbontás előállításának. Akkor mégis miért használjuk? Az LU felbontás sok esetben (főleg, ha főelemkiválasztás nélkül alkalmazzuk) nem fog létezni, és ha a mátrixunk nem szimmetrikus és pozitív definit, Cholesky felbontást sem tudunk csinálni, ilyenkor hasznos a QR felbontás. Viszont mivel lassabb és nehezebben programozható, egyenletrendszerek megoldására általában nem használják (kivéve persze, ha szinguláris az egyenletrendszer), viszont sok más dologra igen (látunk majd használatára példát néhány gyakorlat múlva). 7

3 QR FELBONTÁS 3.2 QR felbontás Matlabban A=[2 5; 2 ; 3 3 2]; b=[2,, ]'; [Q,R] = qr(a); x = R\(Q'*b) x = 2.2778 2.7222.667 8