1. fogalom. Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit! Milyen tulajdonságai vannak az összeadásnak? Hogyan ellenőrizzük az összeadást?

Hasonló dokumentumok
1. fogalom. Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit! Milyen tulajdonságai vannak az összeadásnak? Hogyan ellenőrizzük az összeadást?

Törtek. Rendelhetőek nagyon jó szemléltethető eszközök könyvesboltokban és internetek is, pl:

Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit!

Amit a törtekről tudni kell Minimum követelményszint

Amit a törtekről tudni kell 5. osztály végéig Minimum követelményszint

- hányadost és az osztót összeszorozzuk, majd a maradékot hozzáadjuk a kapott értékhez

MATEMATIKA I. E Z R E S E K T Í Z E Z R E S E K T Í Z E S E K S Z Á Z A S O K

;3 ; 0; 1 7; ;7 5; 3. pozitív: ; pozitív is, negatív is: ;

A SZÁMFOGALOM KIALAKÍTÁSA

2, a) Három ketted b) Háromszázkettőezer nyolcszázhét c) Két egész tizenöt század d) Két egész öt tized e) Egymillió - hét.

Racionális számok: Azok a számok, amelyek felírhatók két egész szám hányadosaként ( p q

Számokkal kapcsolatos feladatok.

Egész számok értelmezése, összehasonlítása

Amikor számhalmazokat ábrázolunk, az alaphalmaz sokszor a tanult sz mok halmaza, vagyisazoka számok, amelyekről már tanultunk.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

Egész számok. pozitív egész számok: 1; 2; 3; 4;... negatív egész számok: 1; 2; 3; 4;...

TÖRTEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA, EGYSZERŰSÍTÉSE, BŐVÍTÉSE

I. Halmazok. 1. A halmazokról általában

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

TANMENET. Matematika

Előadó: Horváth Judit

Hatványozás. A hatványozás azonosságai

HALMAZOK. A racionális számok halmazát olyan számok alkotják, amelyek felírhatók b. jele:. A racionális számok halmazának végtelen sok eleme van.

Algebrai egész kifejezések (polinomok)

Matematika 8. osztály

2. témakör: Számhalmazok

TANMENETJAVASLAT. Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA. tankönyv ötödikeseknek. címû tankönyvéhez

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Algebra

Matematika, 1 2. évfolyam

3. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek

1. Halmazok, számhalmazok, alapműveletek

I. Egyenlet fogalma, algebrai megoldása

Szorzás, osztás 1000-ig. A műveletek tulajdonságai 1. Hány pötty van Erika rajzán? Írj róla összeadást és szorzást is!

OSZTHATÓSÁG. Osztók és többszörösök : a 3 többszörösei : a 4 többszörösei Ahol mindkét jel megtalálható a 12 többszöröseit találjuk.

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Matematika I

3. Algebrai kifejezések, átalakítások

Nyitott mondatok tanítása

Műveletek mátrixokkal. Kalkulus. 2018/2019 ősz

Műveletek egész számokkal

Tanmenetjavaslat. Téma Óraszám Tananyag Fogalmak Összefüggések Eszközök Kitekintés. Helyi érték, alaki érték. Számegyenes.

Melléklet a Matematika című részhez

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

Typotex Kiadó. Bevezetés

TANMENET IMPLEMENTÁCIÓ ELŐREHALADÁS BESZÁMOLÓ. Rendszerezés, kombinativitás. Induktív gondolkodás általánosítás. megtalálása különböző szövegekben.

Pótvizsga matematika 7. osztály (Iskola honlapján is megtalálható!) Tételek

Matematika 5. osztály Osztályozó vizsga

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

b) Melyikben szerepel az ezres helyiértéken a 6-os alaki értékű szám? c) Melyik helyiértéken áll az egyes számokban a 6-os alaki értékű szám?

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek

1. A polinom fogalma. Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1. = x egyenletet.

0651. MODUL TÖRTEK. A törtekről tanultak ismétlése KÉSZÍTETTE: BENCZÉDY LACZKA KRISZTINA, MALMOS KATALIN

Tanmenetjavaslat az 5. osztályos matematika kísérleti tankönyvhöz

1. Mit nevezünk egész számok-nak? Válaszd ki a következő számok közül az egész számokat: 3 ; 3,1 ; 1,2 ; -2 ; -0,7 ; 0 ; 1500

2. Hatványozás, gyökvonás

Matematika. 1. évfolyam. I. félév

Oszthatóság. Oszthatóság definíciója (az egészek illetve a természetes számok halmazán):

1. Írd le számjegyekkel illetve betűkkel az alábbi számokat! Tízezer-hétszáztizenkettő Huszonhétmillió-hétezer-nyolc

Diszkrét matematika 2.

Negatív alapú számrendszerek

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek

SZÁMÉRTÉKEK (ÁT)KÓDOLÁSA

Lineáris algebra (10A103)

Feladatok megoldásokkal a második gyakorlathoz (függvények deriváltja)

Követelmény az 5. évfolyamon félévkor matematikából

1. Mit nevezünk egész számok-nak? Válaszd ki a következő számok közül az egész számokat: 3 ; 3,1 ; 1,2 ; -2 ; -0,7 ; 0 ; 1500

MATEMATIKA 1-2. ÉVFOLYAM

Előadó: Horváth Judit

Törtes egyenlőtlenségek

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

Racionális és irracionális kifejezések

4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása

MATEMATIKA A 10. évfolyam

I. Egységtörtek. Ha az egységet nyolc egyenlő részre vágjuk, akkor ebből egy rész 1-nyolcadot ér.

7. Számelmélet. 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel?

6. OSZTÁLY. Az évi munka szervezése, az érdeklõdés felkeltése Feladatok a 6. osztály anyagából. Halmazok Ismétlés (halmaz megadása, részhalmaz)

I. Racionális szám fogalma és tulajdonságai

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA. 9. Nyelvi előkészítő osztály

Oszthatósági problémák

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

Tétel: A háromszög belső szögeinek összege: 180

Csehné Hossó Aranka. Matematika. pontozófüzet 1 8. osztályig. az eltérő tantervű tanulók számára összeállított. Felmérő feladatokhoz. Novitas Kft.

1. A komplex számok definíciója

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Dudás Gabriella Hetényiné Kulcsár Mária Machánné Tatár Rita Sós Mária. sokszínû. 5 gyakorló. kompetenciafejlesztõ munkafüzet. 2.

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) 1. Számítsd ki a következő kifejezések pontos értékét!

Matematika 6. osztály Osztályozó vizsga

Számsorozatok (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Analízis I. Vizsgatételsor

Matematikai kompetencia fejlesztése. Összeállította: Székelyhidiné Ecsedi Ibolya

Módszertani megjegyzés: A kikötés az osztás műveletéhez kötődik. A jobb megértés miatt célszerű egy-két példát mu-

A valós számok halmaza 5. I. rész MATEMATIKAI ANALÍZIS

5. osztály. Matematika

Osztályozóvizsga követelményei

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

Mátrixok, mátrixműveletek

2018, Diszkrét matematika

MATEMATIKA 1-2. ÉVFOLYAM

Prof. Báthori Éva, Prof. Betuker Enikő, Prof. Gyulai Andrea, Prof. István Zoltán, Prof. Nagy Olga, Prof. Pálhegyi-Farkas László ÉRETTSÉGI SEGÉDANYAG

1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.

Átírás:

1. fogalom Add meg az összeadásban szereplő számok 73 + 19 = 92 összeadandók (tagok) összeg Összeadandók (tagok): amiket összeadunk. Összeg: az összeadás eredménye. Milyen tulajdonságai vannak az összeadásnak? Összeadáskor a tagok felcserélhetőek, az összeg nem változik. a+b = b+a Összeadáskor a tagok tetszőlegesen csoportosíthatóak az összeg nem változik. a+(b+c) = (a+b)+c Hogyan ellenőrizzük az összeadást? - tagokat más sorrendben adom össze - az összegből kivonjuk az egyik összeadandó tagot Add meg a kivonásban szereplő számok Hogyan ellenőrizzük a kivonást? Add meg a szorzásban szereplő számok 32 8 = 24 kisebbítendő kivonandó különbség Kisebbítendő (tag): amiből kivonunk. Kivonandó (tag): amit kivonunk. Különbség: a kivonás eredménye. - különbséghez hozzáadjuk a kivonandót, így kisebbítendőt kapjuk eredményül - kisebbítendőből kivonjuk a különbséget, így a kivonandót kapjuk eredményül 15 * 3 = 45 tényezők szorzat Szorzandó (tényező): amit szorzunk. Szorzó(tényező): amivel szorzunk. Szorzat: a szorzás eredménye. Milyen tulajdonságai vannak a szorzásnak? Szorzáskor a szorzat nem változik, ha a tényezőket felcseréljük. Szorzáskor a szorzat nem változik, ha a tényezőket átcsoportosítjuk. Hogyan ellenőrizzük a szorzást? - felcseréljük a tényezőket és elvégezzük a szorzást - szorzatot elosztjuk a szorzóval és a szorzandót kapjuk

Add meg az osztásban szereplő számok 35 : 7 = 5 osztandó osztó hányados Osztandó: amit osztunk. Osztó: amivel osztunk. Hányados: az osztás eredménye. Hogyan ellenőrizzük az osztást? hányadost és az osztót összeszorozzuk, majd a maradékot hozzáadjuk a kapott értékhez

2. fogalom Mondd el a műveletek sorrendjének szabályát! Milyen zárójeleket ismersz? Hogyan végezzük a zárójelben lévő műveleteket? Az egyenrangú műveleteket balról jobbra végezzük el. 1. a zárójelben levő műveletek 2. szorzás, osztás 3. összeadás, kivonás 1. Zárójelben lévő műveleteket már tanult sorrendiség szerint végezzük el. 2. Több egymásba lévő zárójel esetén a legbelső zárójelben lévő műveleteket végezzük el, és haladunk kifelé. Zárójelek: kerek ( ) szögletes [ ] kapcsos { } 3. fogalom Hogyan értelmezzük a nullát? Két egyenlő szám különbsége. A pozitív és negatív számokat választja szét (ő egyikbe se tartozik bele). Összeadás a nullával! Kivonás a nullával! Szorzás a nullával! Bármely számhoz nullát adunk, akkor az összeg maga a szám. Pl.: 3 + 0 = 3 Nullához bármilyen számot adunk, akkor az összeg maga a szám. Pl.: 0 + 3 = 3 Bármely számból nullát kivonunk, akkor a különbség maga a szám. Pl.: 3-0 = 3 Nullából bármilyen számot kivonunk, akkor a különbség a szám ellentettje. Pl.: 0-3 = - 3 A nullát egy tetszőleges számmal megszorozzuk, akkor a szorzat nulla. Pl.: 3 * 0 = 0 Nullát bármely számmal szorozzuk, akkor a szorzat nulla. Pl.: 0 *3 = 0 Osztás a nullával! Nullát bármely számmal osztjuk, akkor a hányados nulla. Pl.: 0 : 3 = 0 Nullával való osztásnak nincs értelme!

4. fogalom Mit nevezünk természetes számnak? Mit nevezünk egész számoknak? Mit nevezünk racionális számoknak? Természetes számok: (naturális) N A számlálás tevékenységéből származó, végtelen sok számot tartalmazó számhalmaz. N={0,1,2,3 } előállítása: az egység ismételt hozzáadásával Egész számok: (zahlen) Z Olyan számok melyek felírhatók két természetes szám különbségeként. Z={,-4,-3,-2,-1,0,1,2,3,4 } Racionális számok: (quotiens) Q Azon számok, melyek felírhatók két egész szám hányadosaként, ahol a nevező nem nulla. Ide tartoznak: poz. törtek, neg. törtek, véges tizedestörtek, végtelen szakaszos tizedestörtek. 5. fogalom Mit értünk előjeles számok alatt? Mit nevezünk egy szám ellentettjének? A matematikában az ellentétes mennyiségeket a + (plusz), - (mínusz) jelekkel különböztetjük meg. Azokat a számokat, amik előtt + jel áll pozitív számoknak, amik előtt jel áll negatív számoknak nevezzük. Egy szám ellentettjén azt a számot értjük, amelyhez a számot hozzáadva nullát kapunk. Egy szám ellentettjének a szám (-1)-szeresét nevezzük. Mit nevezünk abszolút értéknek? Megmutatja egy szám nullától való távolságát a számegyenesen. nem negatív szám abszolút értéke maga a szám negatív szám abszolút értéke a szám ellentettje Hogyan függ két szám előjelétől a két szám szorzata, hányadosa? Két azonos előjelű szám szorzata / hányadosa pozitív. Két ellentétes előjelű szám szorzata / hányadosa negatív.

6. fogalom Mit értünk tört alatt? Milyen részei vannak. Tört összehasonlítása 1 egésszel! Egy egészet egyenlő részekre osztunk. Számláló: megmutatja, hány egyenlő részt veszünk. Nevező: megmutatja, hány egyenlő részre osztjuk az egészet. Egy tört - kisebb, mint 1 ha a számláló < nevező - egyenlő, 1-gyel, ha a számláló = nevező - nagyobb, mint 1, ha a számláló > nevező, ezek felírhatók vegyes szám alakba. Mit jelent az, hogy egy törtet egyszerűsítünk? A számlálót és a nevezőt is ugyanazzal a nullától különböző egész számmal osztjuk. Mit jelent az, hogy egy törtet bővítünk? A számlálót és a nevezőt is ugyanazzal a nullától különböző egész számmal szorozzuk. Tört összehasonlítása törttel! (Azonos) Tört összehasonlítása törttel! (Különböző) 1. Azonos nevezőjű törteknél az a nagyobb tört, amelyiknek a számlálója nagyobb. 2. Azonos számlálójú törteknél az a nagyobb, amelynek a nevezője kisebb. Különböző számlálójú és nevezőjű törtek esetén egyszerűsítéssel vagy bővítéssel, azonos számlálójú vagy nevezőjű törtekké alakítjuk azokat, majd a tanult módon össze tudjuk őket hasonlítani.