CEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK. A neurológiai betegségek leggyakoribb csoportja, a halálozási arány jelentős

Hasonló dokumentumok
CEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK. A neurológiai betegségek leggyakoribb csoportja, a halálozási arány jelentős

A központi idegrendszer pathologiája

Gyulladások. Meningitis- agyhártyagyulladás (ált. bakterialis)

NEURORADIOLÓGIA. Esetmegbeszélés

STROKE PÁPAI TIBOR 1

Az agy, a dura és az agyidegek daganatai

A központi idegrendszer (KIR) patológiája

NEURORADIOLÓGIA 1. rész

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet

MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.

CEREBROVASZKULÁRIS KÓRKÉPEK

Definíció. Epidemiologiai adatok. Az agyi vérátáramlás határérékei. Definíció: TIA. Hirtelen fellépő fokális neurológiai tünetek

Sclerosis multiplex. Dr. Csépány Tünde December 11.

Fehérállományi betegségek

Gyermekkori daganatok. Mózes Petra

Intracranialis tumorok. Vörös Erika Szegedi Tudományegyetem Radiologiai Klinika SZEGED

A központi idegrendszer fertőzései és daganatai. ÁOK Turányi Eszter SE I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet

Agyi keringészavar időskorban. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Tartalomjegyzék. Végstádiumú vesebetegség A veseerek betegségei Glomerularis betegségek Tubulointerstitialis betegségek

A neurofibromatózis idegrendszeri megnyilvánulása

Demyelinisatios betegségek

A DAGANATOK KLINIKAI VONATKOZÁSAI

NEUROPATOLÓGIA VÉRZÉSEK, OEDEMA, HYDROCEPHALUS, HERNIATIO

NEURORADIOLÓGIA 2. rész

NEURORADIOLÓGIA III. gerinc, gerincvelő. Csomor Angéla Szegedi Tudományegyetem Radiológiai Klinika SZEGED

Eredményes temozolamid kezelés 2 esete glioblasztómás betegeknél

Az agyhalál megállapítása

IDEGSEBÉSZET. 1. A carotis-rendszer anatomiája, kollaterális kapcsolatai. 2. A vertebrobasilaris rendszer anatómiája és kollaterális kapcsolatai

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.

SZAKDOLGOZAT TÉMÁK. 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája.

Neurológiai Tanszék. 1. félév. 2. félév. 15 előadás (kedd) 5x2 óra gyakorlat + 1 hét blokkgyakorlat (6-9. héten) 10 előadás 5x2 óra gyakorlat

A ROSSZ PROGNÓZISÚ GYERMEKKORI SZOLID TUMOROK VIZSGÁLATA. Dr. Győrffy Balázs

Differenciáltság és anaplasia. Differenciáltság A daganatsejtek szövetileg mennyire emlékeztetnek a kiindulási sejtre és szövetre

Daganatok fogalma, általános jellegzetességeik és osztályozásuk. Zalatnai Attila

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú

A központi idegrendszer ér-megbetegedései

Bevezetés a daganatok elhelyezkedése

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat május 15.

Általános daganattan II.

PERIÓDIKUS EEG MINTÁK. Dr Besenyei Mónika KNF Tanfolyam Debrecen 2011.

Fejezetek a klinikai onkológiából

Agydaganatok. Klasszifikáció Tünetek Diagnosztika Terápia Prognózis

NEM-VILÁGOSSEJTES VESERÁKOK

A daganatok pathologiája. A daganatok pathológiája

XII./1. fejezet: A fül daganata

A tananyag tanulási egységei I. Általános elméleti onkológia I/1. Jelátviteli utak szerepe a daganatok kialakulásában I/2.

Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek. nincs más bizonyítható oka,

Bevezetés. A fejezet felépítése

NEUROLÓGIA. a) A vestibularis rendszer szerkezete és működése b) Neglect c) Parkinson-kór d) Az intracranialis nyomás csökkentése

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

AZ ARTERIÁK BETEGSÉGEI

15. Erek patológiája I. AZ ARTERIÁK BETEGSÉGEI

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

Idegrendszer és Mozgás

Stroke ellátás I Az agyérbetegségek epidemiológiája, rizikófaktorai és klinikuma

Agyi kisér betegségek

myelin elvesztése Patogenesis axonok nem tudják megfelelően vezetni az ingerületet

A szájüreg mesenchymalis daganatai és daganat-szerű laesioi

EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. In vivo agyi anyagcseretérképek összehasonlító vizsgálata. idegsebészeti kórképekben

Az 1-es típusú neurofibromatosis diagnosztikai kritériumai (B)

A neurológia tárgya és a neurológiai diagnózis. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Budapest

III./14.2. Acusticus neurinoma

Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján

Cukorbetegség (diabetes) Éhomi vénás vércukorszint 7 mmol/l, vagy étkezés után bármely időpontban mért vénás vércukorszint 11.

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

Bőrfüggeléktumorok. Dr. Lellei Ilona PhD Károlyi Sándor Kórház Patológia

Lágyagyhártya alatti vérzések műtéti kezelése. Dóczi Tamás PTE OEC ÁOK Idegsebészeti Klinika

A központi idegrendszer nukleáris medicina vizsgálatai. PTE Nukleáris Medicina Intézet Szabó Zsuzsanna

cerebri) Subarachnoidealis vérzés (SAV) Vertebro-basilaris insufficientia (VBI). A stroke gyakorisága A stroke gyakorisága

Anisocoria. Anisocoria

Koponyaűri daganatok radiológiai vizsgálatai. Infarctus és tu. elkülönítése. Bevérzett tu. differenciálása Tumor vs.

III./7.4. Patológiai jellemzők, a leggyakoribb daganattípusok. Bevezetés. Astrocytomák

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

Neurológiai Továbbképzı Tanfolyam Pécs, Bors László PTE Neurológiai Klinika

Az agyi áttétek ellátása

A melanocyták (naevussejtek) daganatai. Benignus. Malignus. Naevus pigmentosus (festékes anyajegy) szerzett veleszületett.

A mellékvese és a retroperitoneum képalkotó diagnosztikája

Neuropathologia 2018/19

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

A krónikus fejfájás a leggyakoribb tünet

A vesedaganatok sebészi kezelése

A CT/MR vizsgálatok jelentősége a diagnosztikában. Dr Jakab Zsuzsa SE ÁOK II.Belgyógyászati Klinika

A LACUNARIS STROKE PATHOMECHANIZMUSA, KLINIKUMA ÉS KIMENETELE

A tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény

Az agykoponya sérülések diagnosztikája, ellátása. A súlyos sérültek ápolása, fizioterápiás kezelése. Az arckoponya sérülések ellátása

KRÓNIKUS AGYI HYPOPERFUSIO: PATOLÓGIAI ÉS KLINIKAI KÖVETKEZMÉNYEK. Dr. Horváth Sándor

kórházba (SBO) kerülés idejének lerövidítése

Prof Dr. Pajor Attila Szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár AUTOIMMUN BETEGSÉGEK ÉS TERHESSÉG

A kamaszkor jellegzetes onkológiai kórképei Garami Miklós

III./15.5. Malignus phaeochromocytoma

AKUT ELLÁTÁST IGÉNYELNEK

Tóth Erika Sebészeti és Molekuláris Patológia Osztály Országos Onkológiai Intézet. Frank Diagnosztika Szimpózium, DAKO workshop 2012.

Stroke I. Dr. Szapáry László

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei

Írta: Dr. Garami Miklós Prof. Dr. Kiss Csongor Segítõ füzetek 4.

A hólyagrák aktuális kérdései a pathologus szemszögéből. Iványi Béla SZTE Pathologia

Átírás:

CEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK A neurológiai betegségek leggyakoribb csoportja, a halálozási arány jelentős Csoportosítása Hypoxiás/ischaemiás inzultus az agyi erek perfusiós zavara miatt Agyvérzés nem-traumás eredetű érrepedés miatt

DIFFÚZ HYPOXIÁS INZULTUS (HYPOXIÁS ENCEPHALOPATHIA) Pathogenesis Az agyi keringés átmeneti globális csökkenése pl. szívmegállás, bármilyen okú súlyos hypotensio során Ha az agy véráramlása 3 percen belül helyreáll posthypoxiás confusio teljes felépülés Ha a véráramlás 3 perc után áll helyre (súlyos globális hypoxia) a neuronok irreverzibilis károsodása

Morfológia Makro: agyvizenyő, a szürkeállomány-fehérállomány határa elmosódott FM: vörös neuron -ok + laminaris necrosis + határzóna infarctus

Klinikai következmények A neuronok kiterjedten pusztulnak halál Túlélőkben vagy perzisztáló vegetatív állapot (mély coma) vagy agyhalál állapota (szervátültetés donorja lehet) Agyhalál kritériumai: agykérgi diffúz károsodás (EEG-n izoelektromos vonal) + agytörzsi károsodás (reflexek nem válthatók ki, spontán légzés Ø) + az agyi keringés megszűnt

GÓCOS ISCHAEMIÁS INZULTUS Pathogenesis Atheromás plakkon thrombosis a Willis-kör artériájában; a leggyakoribb az a. cerebri mediában nagy anaemiás infarctus

A thrombosis atheromás plakkon keletkezik

Atheromás intimaplakkon friss vérrög

A. cerebri media thrombosis. Az infarctus éles határú hypodenz területként ábrázolódik Prof. Barzó Pál, SZTE Idegsebészet

GÓCOS ISCHAEMIÁS INZULTUS Pathogenesis Atheromás plakkon thrombosis a Willis-kör artériájában; a leggyakoribb az a. cerebri mediában nagy anaemiás infarctus Az intracerebrális arteriák emboliás elzáródása; forrása a szívben vagy az a. carotisban keletkezett thrombus infarctus(ok) jobbára az a. cerebri media ágrendszerében

Thromboembolia pitvarfibrilláló beteg fülcsethrombusából: számos bevérzett infarctus az a. cerebri media területén (bevérzés reperfusio miatt) N. caudatus Capsula interna Putamen n. lentiformis

GÓCOS ISCHAEMIÁS INZULTUS Pathogenesis Atheromás plakkon thrombosis a Willis-kör artériájában; a leggyakoribb az a. cerebri mediában nagy anaemiás infarctus Az intracerebrális arteriák emboliás elzáródása; forrása a szívben vagy az a. carotisban keletkezett thrombus infarctus(ok) jobbára az a. cerebri media ágrendszerében Az intracerebrális kis arteriák és arteriolák szűkülete/ elzáródása magasvérnyomás betegségben számos kis infarctus a basalis ganglionokban és a mély fehérállományban (hypertensiv cerebrovascularis betegség)

Hyalinos arteriolosclerosis fehérállományi arteriolákban; súlyos lumenszűkület Arteriola Arteriola Arteriola Arteria

Arteria cerebri media thrombosis és agyi infarctus Az ACM ellátja a motoros és az érzőkérget, a capsula internát [tr. corticospinalis, tr. spinothalamicus] és a basalis ganglionok nagy részét) ezeknek a struktúráknak a necrosisa az arc, a fölső és alsó végtag ellenoldali bénulása + érzéskiesése (szélütés; isémiás sztrók ) hosszantartó ágybanfekvés Jó hír: a occlusiv thrombus kialakulása több órát igényel; a korai motoros tünetek jelentkezésétől számított 3 órán belül végzett thrombolysis mérsékli a következményeket Korai motoros tünetek: lefelé görbülő szájzug, a megemelt felső végtagok közül a bénuló süllyed, beszédzavar azonnal mentő!!!!

Agyi infarctus occlusiv thrombus esetén alakul ki 48. órára: az ischaemiás terület elhalványul, lággyá és vizenyőssé válik, a szürke- és a fehérállomány határa elmosódik; FM: vörös neuronok 2. naptól: colliquatiós necrosis: éles határú fehér, majd sárgásfehér lágyulás; FM: habos plasmájú ma-k takarítanak az elhalt területen, majd astrocyta proliferatio 3. héttől: szürkésfehér gliaheg

Infarctus cerebri: éles határú lágyulás a parietalis lebeny szürke- és fehérállományában, a capsula internában Lágyulás Capsula interna N. caudatus Lágyulás Globus pallidus Thalamus

Az elhalt agyszövetet habos plasmájú ma-k takarítják el

Az elhalt agyszövetet habos plasmájú ma-k takarítják el

A. carotis interna thrombosis Ha a kollaterális keringés a Willis-kör atheromás szűkületei miatt rossz agylágyulás az a. cerebri media ellátási területén Ha a keringés jó nincs következmény A. basilaris thrombosis Halálos (infarctus kifejlődésére nincs is idő)

HYPERTENSIV CEREBROVASCULARIS BETEGSÉG A hyalinos arteriolosclerosis ún. lacunaris infarctusokat eredményez: status lacunaris Kis (0.3-1.5 cm) lágyulásos gócok - a törzsdúcokban - a capsula interna-ban - a mély fehérállományban - a hídban

Apoplexia bal oldalt, status lacunaris a jobb törzsdúcokban Formalinban rögzített agy

Hypertoniás, meglassult psychomotoriumú beteg boncolásakor kis lágyulásos gócok (lacunaris infarctusok myelinvesztés) mindkét félteke mély fehérállományában

Lacunaris infarctus szöveti képe: körülírtan hiányzik a myelin és a neuropil

Klinikum Lehet néma; okozhat dementiát Ha a lacunaris infarctusokhoz az agyalapi verőerek súlyos atherosclerosisa + lezajlott nagy infarctusok társulnak ún. multi-infarctusos dementia Ha a nagyagyféltekék mély fehérállományát ellátó arteriolák progresszív elzáródása áll előtérben gócos myelinvesztés psychomotoros meglassulás Binswanger-betegség (subcorticalis vascularis dementia)

Binswanger-betegség (subcorticalis vascularis dementia) Hyperdenz fehérállományi gócok az MRI-n Prof. Kálmán János, SZTE Pszichiátria

Létrejön AGYVÉRZÉS A törzsdúcokban (ganglionáris vérzés); oka: hypertonia A lebenyekben (lobáris vérzés); számos oka van

HYPERTENSIV RONCSOLÓ VÉRZÉS (APOPLEXIA) Pathogenesis 50 év feletti hypertoniás egyénben Hirtelen vérnyomáskiugrás megrepednek a hyalinos arteriolosclerosis által meggyengített falú, aneurysmaszerűen tágult kisarteriák

A hypertonia az agyi kisarteriák aneurysmaszerű tágulatát eredményezi

Lokalizáció, következmények 75% - putamen és thalamus 15% - híd 10% - kisagy A vérzés betörhet az agykamrákba haemocephalus internus Agyvizenyő + herniatio

A putament, a fali lebeny fehérállományát és a capsula internát vérzés roncsolja

Oldalkamrába törő agyvérzés Prof. Barzó Pál, SZTE Idegsebészet

Haemocephalus a IV. agykamrában - halálos

Klinikum Hirtelen kezdet (gutaütés), féloldali bénulás és érzéskiesés, emelkedő koponyűri nyomás, eszméletvesztés A betegek 40%-a néhány órán belül meghal haemocephalus vagy beékelődés miatt A túlélőkben hosszantartó ágybanfekvés szövődményei halál egy hónapon belül Ha a beteg ezt is túléli, a haematoma több hónap alatt felszívódik, helyén üreg, melyet haemosiderint tartalmazó ma-okban gazdag gliaheg bélel; a góctünetek lassan javulnak

LEBENYI VÉRZÉSEK Többesek; többnyire a nagyagyféltekék lebenyeiben A vérnyomás normális Okai: - thrombocytopenia (leukaemiás blastos crisis) - cerebralis vasculitis - agyi amyloid angiopathia (amyloidogen peptidek a meningealis és az intracerebralis erek falában)

Többgócú lebenyi vérzés blastos krízisben

NEM-TRAUMÁS SUBARACHNOIDALIS VÉRZÉS Bogyó aneurysma vagy arteriovenosus (A-V) malformatio repedése

Bogyó aneurysma: veleszületett, lassan növekedő zsákszerű aneurysma agyalapi verőérben

Jobbára a circulus arteriosus elülső részén, az elágazódási pontoknál alakul ki Angiographia: 2 aneurysma Barzó Pál, SZTE Idegseb Kl.

FM Az aneurysmazsák falát hyalinos intima alkotja; nem fejlődött ki a lamina elastica interna és tunica media Kórlefolyás Lassú növekedés 25-40 évig; ha 10 mm-nél nagyobb, bármikor megrepedhet subarachnoidalis vérzés

SAV megrepedt bogyó aneurysma miatt

FM Az aneurysmazsák falát hyalinos intima alkotja; nem fejlődött ki a lamina elastica interna és tunica media Kórlefolyás Lassú növekedés 25-40 évig; ha 10 mm-nél nagyobb, bármikor megrepedhet subarachnoidalis vérzés A repedést az intracranialis nyomás hirtelen emelkedése: hypertensiv crisis, székeléskor erőlködés, stb. okozza

30-50 év közötti egyénben hirtelen tarkótáji, ütésszerű fejfájás, hányinger, hányás, tudatzavar eszméletvesztés Halál: vérzés + agyoedema beékelődés Túlélőkben szövődmények: korai: a distalis arteriákban vasospasmus agyi infarctus késői: hydrocephalus

ARTERIOVENOSUS MALFORMATIO A subarachnoidalis tér agyba lépő ereinek, vagy az agyi ereknek lassan növekvő rendellenessége Makro: gubancolódott érátmetszetek körülírtan Serdülőknél, fiatal felnőtteknél görcsroham, subarachnoidalis vérzés, vagy agyvérzés formájában jelentkezik

AZ AGY DAGANATAI Csoportosításuk Gliomák Medulloblastoma Áttét

GLIOMÁK A gliasejtekből indulnak ki astrocytoma, glioblastoma, oligodendroglioma, ependymoma A sejtmag atypia szerint Grade I-IV differenciáltságúak Immunfestődési jellegzetesség: GFAP (glial fibrillary acid protein) + Genetikai eltérés: gyakori az izocitrát dehidrogenáz (IDH) gén mutációja

GYERMEKKORI ASTROCYTOMA IDH mutációra negatív Makro: jobbára a kisagyban; jól körülírt, cysticus tumor FM: a daganatos astrocyták igen jól differenciáltak (pilocytás astrocytoma Gr I) Lassan növekszik; sokszor egészben eltávolítható a kórjóslat jó

Pilocytás astrocytoma Gr I: a tumorsejtek bipolárisak, hosszú nyúlványaik vannak

FELNŐTTKORI ASTROCYTOMA Nagyagyféltekében keletkezik; csúcs: 35-40 év IDH mutációval indul Előszeretettel dedifferenciálódik: jól differenciált grade II astocytomából anaplasiás grade III astrocytoma grade IV glioblastoma keletkezik Makro Szürkésfehér, rosszul elhatárolt, infiltratív tumor

Grade II astrocytoma; a tumorsejtek IDH1-pozitivak

Kórjóslat A Gr II tumorok átlagos túlélése sebészi kezelés és kemoterápia után: 6-8 év

GLIOBLASTOMA (GR IV) A leggyakoribb glioma; csúcs: 45-60 év 90%-a de novo keletkezik, IDH mutációra negatív 10%-a pedig IDH-mutált astrocytoma, ill. oligodendroglioma dedifferenciálódása révén jön létre

Glioblastoma. Metszlapja heterogén: vérzéssel, elhalással, tömlős elfajulással tarkított

Glioblastoma. Per continuitatem a corpus callosumon keresztül az ellenoldalra terjed (pillangószárnyszerű terjedés) Formalinban rögzített agy

FM Igen sejtdús, anaplasiás tumor Sok a magoszlás Gócos necrosisok, melyeket palisad állásban daganatsejtek öveznek A stromában atypusos erek proliferációja; glomeruloid érrajzolat

Elhalás, anaplasiás tumorsejtek, érproliferatio

Palisad necrosis Glomeruloid erek

Átlagos túlélés sebészi resectio + radioth + kemoth után de novo glioblastomában 15 hónap sec. glioblastomában 31 hónap

OLIGODENDROGLIOMA (GR II) 40-60 év közötti egyénekben, nem gyakori Molekuláris jellegzetessége: IDH1 mutációra-pozitív és 1p19q kodeléció áll fenn A nagyagyféltekében jelentkezik; viszonylagosan körülírt, gyakori az elmeszesedés benne

FM: jól diff. daganatos oligodendrocyták alkotják, a sejtmag körül halo, a mitotikus aktivitás gyér; a tu szélén mészszemcsék (itt bal oldalt)

Ha nem válik anaplasiássá, a kórjóslata jobb, mint a hasonló grádusú astrocytomáé

EPENDYMOMA (GR II) Ritka, inkább gyermekekben Agy: a IV. agykamrából indul ki hydrocephalus; a teljes eltávolítás lehetetlen halálos Gerincvelő: a cauda equina-ból indul ki; a kórjóslat a rezekálhatóságtól függ; kiújulás előfordul

MEDULLOBLASTOMA (GR IV) Gyermekkori daganat (csúcs: 7. év), primitiv neuroectodermalis sejtekből indul ki Driver mutáció alapján 3 alcsoportját különítik el (részletek nem kellenek) A kisagy vermisében helyezkedik el; FM: a daganatsejtek differenciálatlanok, kicsik, gyér cytoplasmájúak, hyperchrom magvúak; gyakori a mitosis és az elhalás

Medulloblastoma: atypusos, differenciálatlan tumorsejtek

Klinikum Liquorkeringés révén áttétek a gv-ben Kórjóslat: a rezekálhatóságtól és a postoperativ kemoés radioth-ra adott választól függ Az 5 éves túlélés 70%

ÁTTÉTI DAGANATOK Az intracranialis daganatok felét teszik ki 5 malignus tumor ad agyi áttétet: - tüdőrák - emlőrák - veserák - tápcsatornai rák - melanoma malignum

Kissejtes anaplasiás hörgőrák kisagyi áttéte

Emlőrák kisagyi áttéte (a primér tumor a boncolásnál derült ki)

Agydaganatok klinikai tünetei Térfoglaló folyamat + körülötte vizenyő Egyes képleteket nyom vagy destruál, a lokalizációtól függően bénulás, érzéskiesés, vagy epilepsiás roham bizonyos terület serkentése miatt Akadályozhatja a liquor áramlását hydrocephalus Hirtelen bevérzés: koponyaűri nyomás acutan Az agydaganatok nem adnak áttétet, kivétel: medulloblastoma

Glioblastoma Destruktiv térfogaló folyamat, közepe necroticus Peritumoralis vizenyő A középvonal áttolódott Prof. Barzó Pál, Idegsebészet

A DURA, AZ AGYIDEGEK ÉS A VELŐCSŐ EREDETŰ SEJTEK DAGANATAI MENINGIOMA Általában magányos, jóindulatú Csúcsa: 50-70 év, gyakoribb nőkben A durához tapad, leggyakrabban a falx cerebri mentén, parasagittalisan helyezkedik el

Meningioma a falx cerebri mellett

Orsó alakú v. ovoid, meningothelialis sejtek örvényes szerkezetet alakítanak ki

Tartalmazhat koncentrikus mészszemcséket: meningioma psammomatosum

Klinikum Nyomja az agykérget kiválthat epilepsiás rohamot Rendszerint eltávolítható a kórjóslat jó

SCHWANNOMA A Schwann-sejtek jóindulatú daganata Kisagy-híd szögletben, a VIII. agyidegből indul ki (acusticus neurinoma) FM: tokos; sejtdús és myxoid területek váltakoznak

FM: tokos; sejtdús és myxoid területek váltakoznak

Sejtdús, ill. and myxoid területek schwannomában

Klinikum Fülzúgást, halláscsökkenést okoz Ügyes sebész eltávolítja; de: 2.5 cm-nél nagyobb tu esetén a n. acusticus és a n. facialis károsodása szinte kivédhetetlen

NEUROBLASTOMA Gyermekekben keletkezik, igen malignus A mellékvesevelőben, vagy a szimpatikus dúcokban alakul ki Molekuláris patológia Anaplasztikus lymphoma kináz (ALK) gén mutációja Előrehaladt stádiumban NMYC gén mutáció Morfológia Nagyra növő retroperitonealis daganat FM: kicsiny, primitív sejtek, a mag sötét, a cytoplasma gyér; a daganatsejtek néha centrális neuropil körül körkörösen rendeződnek

Neuroblastoma: differenciálatlan, sötét magvú sejtek néhol körkörösen rendeződnek

Kórjósló tényezők és egyéb jellegzetességek Életkor: a 18 hónapnál fiatalabbak a kedvezőbb prognosztikai csoportba tartoznak Az előrehaladt stádiumú daganat, NMYC amplifikáció rosszabb kórlefolyást jelent Katekolaminokat termel (a phaeochromocytomához hasonlóan); ezek metabolitjai szűrővizsgálatra használhatók

DEMYELINISATIÓS BETEGSÉGEK A KIR-ben az axonokat és a dendriteket az oligodendrocyták sejtmembránja által képzett myelinhüvely burkolja védi és izolálja a neuron nyúlványait, és biztosítja az axonon végigfutó impulzus gyors továbbítását

A DMB-eket immunológiai tényezők, vírusok és kémiai anyagok okozzák Elpusztul a velőshüvely, de az axonok megmaradnak; a velőshüvely anyagait ma-ok phagocytálják Tipusai: sclerosis multiplex gyakori acut encephalomyelitis ritka centralis pontin myelinolysis ritka

SCLEROSIS MULTIPLEX Gyakori hűvös klímájú országokban (Észak-Európa), ritka a trópusokon Jóval gyakoribb fehérekben, mint más fajokban Nőkben gyakoribb (3:1), 20-40 év között kezdődik

Pathomechanizmus Myelin ellen létrejött autoimmun betegség, genetikailag fogékony egyénben vélhetően vírusfertőzés indítja el Cellularis immunválasz CD4+ T h 1 T-ly-k a velőshüvely anyagait idegenként azonosítják, IFN-γ-t, TNF-t termelnek ma-k aktivációja a myelin (+ az oligodendrocyták) károsítása IL-17, IL-22 termelő CD4+ T h 17 T-ly-k ng-k jelennek meg a myelin károsodás helyein a gyulladásos károsodás felerősödik Humoralis immunválasz A demyelinisatioban IgG autoantitestek is szerepet játszanak

Szürke, tömött plakkok az agy és a gv fehérállományában; gyakoriak az oldalkamrák körül és a n. opticus-ban

A plakk közeli képen: a SM a fehérállomány betegsége!

FM Aktív plakk: oligodendrocyták apoptosisa, myelinpusztulás, habos plasmájú ma-k, perivascularis ly-s beszűrődés Inaktív plakk: szinte myelin-mentes, a gyulladásos beszűrődés helyén gliaheg

Klinikum Hirtelen neurológiai góctünet jelentkezik, mely magától lassan javul A tünetek betegről betegre változnak: végtaggyengeség - a leggyakoribb látászavar paraesthesia (fonákérzés) szédülés hólyag incontinentia

Kórlefolyás Kiújuló (demyelinisatiós epizód) és alábbhagyó szakaszok váltakoznak A kiújulás után a javulás nem teljes az állapot fokozatosan romlik Ágyhozkötöttség 5-10 év alatt Halál: hosszantartó ágybanfekvés szövődményeiben

Acut encephalomyelitis Az agy és a gv virális gyulladása Oligodendrocytakárosodás, demyelinisatio jellemzi Halálos

Centralis pontin myelinolysis A hídban szimmetrikusan demyelinisatio; axonvesztés nincs Alkoholistákban, súlyos elektrolit vagy osmolaris eltérés esetén, hyponatraemia gyors rendezésekor Tetraplegia alakul ki