Medgyessy Ferenc Általános Iskola 1039 Budapest, Medgyessy Ferenc u. 2-4. PEDAGÓGIAI PROGRAM

1 Medgyessy Ferenc Általános Iskola 1039 Budapest, Medgyessy Ferenc u. 2-4. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010. december

2 tudod-e, hogy a kezdet a legfontosabb, általában is, de különösen a fiatal és zsenge lényeknél? Hiszen leginkább ilyenkor lehet ıket formálni, s ilyenkor vésıdik beléjük az a forma, amelyet bennük kialakítani akarunk. Platón Az a mód, ahogyan egy társadalom a gyerekeket kezeli, nemcsak törıdésének és együttmőködésének fokát jelzi, hanem jól tükrözi az adott társadalom igazságérzetét, jövı iránti elkötelezettségét, valamint azt is, mennyire fontos számára az eljövendı generációk emberi feltételeinek javítása. (Javier Peres de Cuellar) ENSZ fıtitkár

3 Tartalomjegyzék ALAPÍTÓ OKIRAT...6 NEVELÉSI PROGRAM...10 TÖRVÉNYI HÁTTÉR...11 KÜLDETÉSNYILATKOZAT...12 1. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSÉRE, A PEDAGÓGUSOKRA, A TANULÓKRA VONATKOZÓ MUTATÓK...13 1.1. Helyzetelemzés...13 1.1.1. Külsı tényezık...13 1.1.2. Belsı tényezık...13 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI...20 2.1. Alapelveink...20 2.2. Az oktató-nevelı munka célja, feladata...21 2.3. A nevelı-oktató munka módszerei, eszköz- és eljárásrendszere...33 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI CÉLOK, FELADATOK...35 3.1. Célok...35 3.2. A személyiségfejlesztés feladatai az oktatás során...36 3.3. A személyiségfejlesztés alapvetı eszközei...38 4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK...39 4.1. Célok, feladatok...39 4.2. A tanórákon megvalósítható közösségfejlesztési feladatok...39 4.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai...40 4.4. A szabadidıs tevékenység közösségfejlesztı feladatai...40 4.5. A diákönkormányzat közösségfejlesztı feladatai...41 5. BEILLESZKEDÉSI NEHÉZSÉGGEL ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG...42 6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG...44 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM...46 8. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK...51 9. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS CÉLOK, FELADATOK, MÓDSZEREK...53 10. A SZÜLİ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI...58 11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE...60 12. MELLÉKLETEK...63 12.1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM...64 12.1.1. Bevezetés...65 12.1.2. A program törvényi háttere...66 12.1.3. Helyzetelemzés...67 12.1.4. Alapelvek, célmeghatározás...71 12.1.5. Az egészségnevelési program tartalma...72 12.1.6. Az egészségnevelés színterei, módszerei...74 12.1.7. A tanulói teljesítmény és eredmény mérése...86

4 12.1.8. Mindennapos testnevelés...87 12.1.9. Éves programnaptár...90 12.1.10. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok...91 12.1.11. Az iskola drogstratégiája, a társadalmi bőnmegelızéssel és áldozattá válással, az erıszakmentes konfliktuskezelı technikákkal összefüggı feladatok...94 12.2. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM...97 12.2.1. Környezeti értékek...98 12.2.2. Környezeti nevelés iskolánkban...100 12.2.3. Partnereink a környezeti nevelésben...106 12.2.4. A kimenet szabályozása...106 12.2.5. A környezeti nevelést segítı törvények, rendelkezések...107 12.3. KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM...108 HELYI TANTERV...111 1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK A KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNY...113 2. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV INGYENES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT...123 3. TANULÓI JOGVISZONY, ÁTJÁRHATÓSÁG, MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI...124 4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK MINİSÍTÉSÉNEK FORMÁJA...126 4.1. A magatartás értékelésének szempontjai...127 4.2. A szorgalom értékelésének szempontjai...128 4.3. Alsó tagozatban az értékelés elvei...132 4.4. Az érdemjegyre történı átváltás szabályai...155 4.5. A humán munkaközösség javaslata az értékelésre és számonkérésre...156 4.6. Természettudományi munkaközösség...157 4.7. A teljesítmény éves értékelése a nem szakrendszerő oktatásban...159 4.8. Nyelvi munkaközösség szöveges értékelése...161 4.9. Német nemzetiségi nyelvoktató program értékelési rendszere...162 5. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA...168 6. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA...169 7. A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI OKTATÁS...170 ALSÓ TAGOZAT...173 1. ÉVFOLYAM...177 2. ÉVFOLYAM...180 3. ÉVFOLYAM...183 4. ÉVFOLYAM...187 MINDERHEITENKUNDE...191 JAHRGANGSSTUFE 1-4....191 1. Jahrgangsstufe...191 2. Jahrgangsstufe...193 3. Jahrgangsstufe...195

5 4. Jahrgangsstufe...198 FELSİ TAGOZAT...200 DEUTSCHE SPRACHE UND LITERATUR...201 JAHRGANGSSTUFEN 5-8...201 5. Jahrgangsstufe...203 6. Jahrgangsstufe...207 7. Jahrgangsstufe...210 8. Jahrgangsstufe...215 MINDERHEITENKUNDE...221 JAHRGANGSTUFE 5-8....221 5. Jahrgangsstufe...221 6. Jahrgangsstufe...223 7. Jahrgangsstufe...226 8. Jahrgangsstufe...229 8. A NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLİ NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG...234 9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK...235

6 ALAPÍTÓ OKIRAT

7

8

9

10 NEVELÉSI PROGRAM

11 TÖRVÉNYI HÁTTÉR A Medgyessy Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Programjának felülvizsgálatát az alábbi törvények szerint végezte: - A Közoktatási törvény 1993.évi LXXIX. - 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény módosítása - 243/2003 (XII.17.) Kormány rendeletével kiadott Nemzeti Alaptanterv - 202/2007. (VII.31.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet módosításáról - 3/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai, kisebbségi iskolai oktatásának irányelve - 116/1994. (VI.8) 7. sz. melléklete (kötelezı eszközjegyzék)

12 KÜLDETÉSNYILATKOZAT A hagyományok tiszteletére épülı, német nemzetiségi nyelvet oktató intézmény, a Medgyessy Ferenc Általános Iskola dolgozói, küldetésünknek valljuk az alábbiakat: A diákokkal és a szülıkkel együttmőködve, közös erkölcsi alapelvek mentén, a partnerek megelégedésére végezzük a munkánkat. Színvonalas, korszerő nevelı-oktató munkát folytatunk. Megismertetjük a gyermekekkel a magyar, az európai és az egyetemes emberi értékeket. Biztosítjuk tanulóink számára a harmonikus (testi, lelki, szellemi) fejlıdés lehetıségeit. Fejlesztjük képességeiket, kibontakoztatjuk tehetségüket az esélyegyenlıség jegyében. A lakótelepi környezetben mőködı iskolánkban kiemelt szerepet tulajdonítunk a néphagyományok ırzésének és ápolásának. Célunk a mővészetek, a sport adta lehetıségek felhasználásával a teljes személyiség fejlesztése. Fontosnak tartjuk a környezettudatos gondolkodást. Szerepet vállalunk a német kisebbség nyelvének oktatásában, és kultúrájának megırzésében. Törekszünk az iskolában folyó nevelı-oktató munka minıségének folyamatos fejlesztésére. Kiemelt szerepet szánunk annak, hogy diákjaink képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra, és a tanultakat a megfelelı élethelyzetben tudják alkalmazni. Szeretnénk, ha tanulóink a nyolcadik osztály végére olyan általános mőveltséggel rendelkeznének, hogy képességeikhez, érdeklıdésükhöz mérten a választott középiskolában megállják a helyüket. Tudásuk legyen megalapozott, késıbbi tanulmányaik során építhessenek rá. Legyenek nyitottak a világra, az alapvetı erkölcsi értékek épüljenek be viselkedésükbe, tiszteljék egymást, saját és más népek kultúráját, legyen igényük az önképzésre. Jól felkészült és elkötelezett pedagógusaink minıségi munkájukkal, a gyermekek fejlesztésével, tehetséggondozásával, és a kulturális programokon való részvételükkel sokrétő lehetıséget teremtenek tanulóink egyéni képességeinek kibontakoztatására. Felkészült, elkötelezett, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezı, és egymástól tanulni tudó pedagóguscsapat, innovatív, kreatív vezetıség jellemzi az iskolát, amely záloga a célok megvalósulásának. A Medgyessy Ferenc Általános Iskola dolgozói

13 1. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSÉRE, A PEDAGÓGUSOKRA, A TANULÓKRA VONATKOZÓ MUTATÓK 1.1. Helyzetelemzés Reális terv elkészítése elképzelhetetlen az iskola és a környezet aktuális helyzetének, és a várható változások irányainak ismerete nélkül. Mindehhez szükséges az érdekcsoportok (partnerek) igényét, elégedettségét megvizsgálni, a tantestület értékrendjét feltérképezni. 1.1.1. Külsı tényezık A fıváros III. kerületében a HÉV-hez közel esı iskola, így könnyen megközelíthetı más kerületbıl és településrıl átjáró diákok számára is. A kerület lakosságán kívül is van érdeklıdés az iskola iránt. A társadalmi rétegzıdést illetıen sokszínő a lakosság összetétele, amely a lakáshoz jutás eredményeként keletkezett sok évvel ezelıtt. A tanulók a lakótelepi családok gyermekei, társadalmi rétegzıdés szempontjából a középrétegbıl kerülnek ki. Óbudára jellemzı volt a német nemzetiségi családok nagyszámú elıfordulása. Ez a sokszínőség az iskolában is megfigyelhetı. A színes skála a családok szociális helyzetét és a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyét figyelembe véve sokféle igény megjelenését eredményezi. A kerületben 117 000 ember él. Az iskolát nem fenyegeti a csökkenı gyereklétszám, évek óta közel 400 fıre állt be a tanulólétszám. Így a kerületnek az iskolában folyó színvonalas alapozó képzésre, és a német nemzetiségi nevelı-oktató munkára a jövıben is szüksége lesz. Össztársadalmi igény az iskolák felé a kompetencia alapú tudás megszerzése. Sajnos Magyarország a PISA felmérés alapján, az olvasás és szövegértés területén kissé a nemzetközi átlag felett, de a matematikai logika területén a mezıny utolsó egy harmadában szerepelt. Ez az elkeserítı eredmény az ország oktatásirányítását arra késztette, hogy változtasson az eddigi módszereken. Ennek egyik eszköze, hogy az Európa Terv részeként a Nemzeti Fejlesztési Tervben pályázatok útján kívánják felkészíteni az iskolákat az uniós elvárásokra. A pedagógiai munkát támogató eszközök kidolgozása a tartalmi és módszertani megújulást célozták meg. A gyermeklétszám alakulása a kerületben Az óvodai létszám egyre nı, ami nagy valószínőséggel az iskoláskorú gyerekek létszámnövekedését eredményezi. Ebbıl a tanulólétszám növekedésére lehet számítani. 1.1.2. Belsı tényezık 1.1.2.1. Történelmi elızmények Az iskola Békásmegyer legrégebbi iskolája, története több évtizedes múltra tekint vissza. 1976-ban indult az oktatás, a földszinten az óvoda, az I. emeleten az iskola mőködött, a második emeleten az építkezést akkor fejezték be a vendégmunkások és a kiskatonák. A következı években már ezernél több diák járt ide. Az induláskor több helyszínen folyt a nevelı-oktató munka, de mindezek ellenére egyre biztosabb alapokat szilárdított meg az iskola, egyéni arculatának kialakításával. Rövid ideig 9 10. évfolyam is mőködött, melyen informatikát tanultak a gyerekek. A változó világban az iskola kollektívájának

14 gyermekközpontúsága semmit nem változott. Tantestületünk nagy gyakorlattal rendelkezı, egységes pedagógiai elveket valló, érett pedagógusokból áll. A kollégák a legjobb tudásukkal igyekeznek segíteni tanulóikat abban, hogy a legtöbbet hozzák ki képességeikbıl, és így sikeres életet tudjanak majd építeni. Ennek ékes bizonyítéka a kerületi és országos versenyeredmények, az országos kompetencia-felmérések eredményei. Nagy pozitívum, amely az egységes értékrendünk hozadéka, hogy tanulóink magatartása, a lakótelepi környezet, és a sokrétő szociális háttér ellenére kulturált, minden élethelyzetben a kor elvárásának maximálisan megfelelı. A lakótelepi iskola életében a több évtized több generációt ölel át. Az intézmény iránti fokozott bizalom jele, hogy volt tanítványok gyermekeiket szintén ebbe az iskolába hozzák tanulni. Ez óriási elismerés, hiszen a legnagyobb kincset, gyermekét bízza a kollégákra a szülı. 1980-ban alakult meg a Kincsı Néptáncegyüttes, mely méltán nagy büszkesége az iskolának, hiszen Európa-szerte, képviselik hazánkat a különbözı nemzetközi néptáncfesztiválokon, óriási sikerrel. 1.1.2.2. Az intézmény tárgyi feltételei Épületek Az iskola a 21. század kihívásainak megfelel, minden tanterem megfelelı technikai felszereltséggel, internet hozzáféréssel rendelkezik, Az épület akadálymentesítését, az udvar és a sportpálya felújítását a kor kívánalmainak megfelelıen még meg kell oldani. Az iskola épületében található: 18 osztályterem néptánc terem, tükrös terem 3 szaktanterem szertárral (kémia-fizika, technika, informatika) 3 foglalkoztató szoba (napközi) 3 nyelvi kisterem 1 szertár 1 könyvtár 1 tornaterem öltözıkkel 1 aula sportpálya, mely a lakosságé is ebédlı melegítıkonyha tanári szoba és irodák megfelelı számú mellékhelyiség technikai helyiségek orvosi szoba gondnoki lakás, mely az iskola céljainak megfelelıen átalakításra vár Az iskola osztálytermeinek beosztása a tanulók életkorának megfelelı, külön szinten található az alsó- és a felsı tagozat, amely alól csak egy osztály a kivétel. Minden osztály rendelkezik saját tanteremmel. Az ügyintézésre alkalmas irodák száma elegendı. Az elıírásoknak megfelelı az étkezı és az orvosi szoba. EU-s pályázat eredményeként 2006-ban lett részlegesen felújítva az épület. Ekkor nyílászárócserére, tetıszigetelésre, az elektromos hálózat és a főtés központjának korszerősítésére került sor.

15 Könyvtár Iskolánk könyvtára 72 m 2 alapterülető, egy kisebb létszámú osztály tanulóinak egyidejő foglalkoztatására alkalmas teremben helyezkedik el. Közel 15 000 kötetes állománya szabadpolcos tárolási rendszerben várja olvasóit. Két, internet-kapcsolattal rendelkezı, iskolai hálózatra kötött számítógép is a könyvtárhasználók rendelkezésére áll. Az iskola minden tanulója és dolgozója minden tanítási napon, térítésmentesen veheti igénybe a könyvtár szolgáltatásait. A könyvtári állományunk maximálisan kiszolgálja a nevelı-oktató munkát. Eszközállomány A tantermek bútorzata, a székek, padok folyamatosan lettek kicserélve. Ezek a padok már alkalmasabbak a csoportos foglalkozásokra. Az informatika terem felszereltsége és mérete korszerő. A tantermek kiépített internetes hálózattal rendelkeznek. A korszerő oktatás érdekében a tárgyi feltételeket folyamatosan fejlesztjük. Célunk az információs és kommunikációs technológia minél szélesebb körő alkalmazása a nevelı-oktató munkában. Az informatikai-, a természettudományos szaktanteremben, és az angol nyelvi tantermekben fixre szerelt digitális tábla kivetítı, projektor, és mimióval felszerelt kerámia tábla található. Az iskolának sportudvara nincs. Bitumenes, kerítéssel elzárt tér biztosítja a gyerekek szabadlevegın tartózkodását. A belsı tereket, az iskola udvarát, és a közvetlen környezetét szülık, gyerekek, pedagógusok közös összefogással folyamatosan felújítják, karbantartják. A Medgyessy Ferenc Általános Iskola költségvetése Az intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az évi költségvetés fı összege mintegy 200 millió Ft. Ezt az összeget mint az ország valamennyi közoktatási intézményében meg sem közelíti a szakfeladatra kapott állami normatíva összege. Az intézmény fenntartása tehát komoly plusz terhet jelent a fenntartó önkormányzat számára. Az évi költségvetési tervezet szerint az állami normatív támogatás, és az önkormányzati támogatás %-os aránya hozzávetılegesen 40%-60%. A költségvetés egyes kiemelt sorainak megoszlása a fı összeghez viszonyítva: Készletbeszerzések 3 % Szolgáltatások 23 % Szakmai anyagok 0,5 % Bérek és közterhei 67 % A szolgáltatások jelentıs részét a folyamatosan emelkedı közüzemi díjak teszik ki. A takarítási költségeket szolgáltatóváltással az elızı évekhez képest 50%-kal sikerült csökkenteni. Beruházás nagy értékő tárgyi eszközök beszerzése a dologi kiadások 10%-áig terjed.

16 A gyermekétkeztetést az iskola tanulónak a 70 75%-a veszi igénybe. A gyermekek közétkeztetését az önkormányzati közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott szolgáltatótól vásároljuk. A teljes árat fizetık a beszerzési ár felét térítik meg az intézménynek. A kedvezmények pontos megoszlása az alábbi táblázatban látható: Normatív támogatás Önkormányzati támogatás Étkezık felé számlázott összeg 32% 8% 52% 1.1.2.3. Az intézmény személyi feltételei Az Önkormányzat által engedélyezett a pedagógusok létszáma. A szakos ellátottság teljes. A nevelıtestület minden tagja a törvényben meghatározott képesítéssel rendelkezik. A nevelı-oktató munkát könyvtárpedagógus, szabadidı szervezı, pszichológus, fejlesztıpedagógus, gyermekvédelmi felelıs segíti. Pedagógusokra vonatkozó adatok Végzettség szerinti megoszlás: egyetemi: 15 % fıiskolai: 85% Szakmai közösségek Jelenleg iskolában 6 munkaközösség mőködik. Negyedévente tagozati ülést tartanak. - Alsós mk. (1 4. évf.) - Humán mk. - Természettudományi mk. - Nyelvi mk. - Pályázatíró - PR munkát segítı A hat munkaközösségbıl négy a nevelı-oktató munkát szervezi. Feladatuk: - Tantárgyakon belül a tantárgyak közti oktató munka koordinálása. - A helyi továbbképzések szervezése. - Az új kezdeményezések kidolgozása, s az ehhez tartozó taneszközök kiválasztása. - Az értékelési rendszerük fejlesztése. - A szaktárgyi vetélkedık, versenyek szervezése, bonyolítása. A pedagógusok munkáját segíti: gazdasági vezetı gazdasági ügyintézı iskolatitkár

17 gondnok, karbantartó kézbesítı portás takarító A pedagógusok továbbképzési területei: Nem szakrendszerő oktatás Kooperatív oktatás módszere Projektmódszer elsajátítása ECDL-tanfolyam Nemzetiségi hon- és népismeret Kompetencia alapú oktatás Segítıkészség a tanulás sikerességéhez szükséges pszichikus funkciók megfigyelésére és fejlesztésére Diszkalkulia Mozgásfejlesztés Közoktatás-vezetıképzı Érett nevelıtestületünk tagjai kiválóan felkészült, nagy szakmai tapasztalattal, és jelentıs tanítási gyakorlattal rendelkezı pedagógusok, akik biztosítékai a nevelı-oktató munka magas szintő mővelésének. Az iskola kollektívája minden évben több munkaközösség-vezetıt ad a kerületnek. A tantestület magja 20 éves munkaviszonnyal rendelkezik az iskolában. A fluktuáció nem jellemzı, a munkahelyváltás oka legfıképpen költözés vagy családi ok. 1.1.2.4. A tanulók jellemzıi Az iskola tanulóinak száma évek óta megközelíti a 400 fıt. Tanulóink nagy része az iskola lakótelepén él, de járnak hozzánk a kerület más részérıl és a környezı településekrıl is. A családok anyagi, kulturális igénye, a tanulók tudásszintje változatos képet mutat. Tanulóink jelentıs része a középrétegbıl, egy része pedig szociálisan hátrányos környezetbıl származik. Nevelı-oktató munkánkban figyelembe vesszük a mikro- és makrokörnyezet sajátosságait, és ennek megfelelıen alakítjuk pedagógiai programunkat. A német nemzetiségi nyelvoktató, és az angol nyelvet tanító, mozgáskultúrát közvetítı programban résztvevı tanulók arányát az alábbi ábra mutatja.

18 Német nemzetiségi tanulók aránya a Medgyessy Ferenc Általános Iskolában 42% 58% C A hátrányos helyzető, tanulási nehézséggel küzdı és magatartászavaros tanulók arányát az iskola tanulói létszámához képest az alábbi ábra mutatja. A párhuzamos osztályok között kiegyenlített az arány. Hátrányos helyzető tanulók aránya a Medgyessy Ferenc Általános Iskolában 11% 89% Sajátos nevelési igényő tanulója nincs az iskolának. Évente csupán 0,3 0,8% az évismétlı. A német nemzetiségi nyelvet oktató programban résztvevı, és az általános tantervő osztály tanulói között a heterogén szociális háttér miatt, a tanulmányi elımenetelben különbség jelentkezik, amely 2-3. osztályra kiegyenlítıdik. A tanulók képességei az országos kompetenciamérés eredménye alapján, a kiváló pedagógiai munkának köszönhetıen, matematikából és szövegértésbıl is a jó középmezınyben található. Talán ennek is köszönhetı, hogy a tanulók nem vágynak 6, ill. 8 osztályos gimnáziumba, évente csak 1 2 tanuló megy át ilyen oktatási intézménybe. A tanulók zöme szakközépiskolában, ill. kéttannyelvő gimnáziumban folytatja tanulmányait. A képzésre jellemzı adatok: Az iskola nyolc évfolyamos általános iskola. Az oktatás és nevelés hagyományos osztálykeretben és csoportbontásban történik. Az alsó tagozaton a nagy felmenı rendszer alapján mőködünk. 1. évfolyamtól felmenı rendszerben:

19 - német nemzetiségi nyelvoktató programmal mőködnek az a osztályok, ahol a német nyelv és irodalom heti 5 órában, a német nép- és honismeret alsó tagozaton heti 0,5 órában, felsı tagozaton heti 1 órában szolgálja a tanulók ismeretszerzését. - A b osztályok programja az angol nyelvtanításra, mellette mozgáskultúra fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ezekben az osztályokban az angol nyelvet 1. osztálytól 3. osztályig heti 1 órában, 3. osztálytól 8. osztályig heti 3 órában, csoportbontásban tanulják a gyerekek. 1. osztálytól 6. osztályig mindennapos testnevelés órájuk van, emellett alsó tagozaton úszásoktatásban, néptáncoktatásban, és különbözı sportjátékokon, sportfoglalkozásokon vehetnek részt. Szakkörök: A szakköröket minden évben az év végi igényfelmérésnek, és a mindenkori órakeretnek megfelelıen biztosítjuk. 1 4. évfolyamon a hét egy napján klubnapközit tartunk, amely kézmőves foglalkozásokból, sportjátékokból áll. Az Aelia Sabina Zeneiskola kihelyezett mővészeti oktatásának keretén belül 1 8. évfolyamig néptáncoktatás, és hangszeres zeneoktatás folyik iskolánkban. Beindult 1. osztálytól kezdve a zenabarát osztály.

20 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 2.1. Alapelveink Egy olyan gyermekközpontú iskola megteremtése, ahol a következı alapelvek érvényesülnek: Általános iskolánkban általános mőveltséget megalapozó nevelı-oktató munka folyik. Iskolánk nyolc évfolyamos. Tanulóinkat a nyolc év során felkészítjük arra, hogy megtalálják a számukra leginkább megfelelı utat ahhoz, hogy saját szintjükrıl kiindulva a számukra elérhetı optimális szintet érjék el. Iskolánkban minden tanköteles gyermeknek helye van, aki az iskolai tanulmányokra érett. Felvételi rendszer nincs, mindenkinek egyforma esélyt biztosítunk. Iskolánk nevelı-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség elıtt álló közös problémákra, és a különbözı kultúrák iránti nyitottságra. Az iskolai nevelı-oktató munkánkban kiemelten kezeljük, hogy tanulóink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, saját sorsuk alakításához, az egész életen át tartó tanuláshoz. Segítjük tanulóink további iskolai és pályaválasztását. Nagy hangsúlyt fektetünk a hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajátíttatására, az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatására. Törekszünk tanulóinknál a jogok és kötelességek összhangjára. Biztosítjuk számukra azokat a tanulási lehetıségeket, amelyek elısegítik aktív állampolgárrá válásukat. Ismerjék meg tanulóink a társadalmilag elfogadott emberi értékeket. Motiválni kell ıket arra, hogy kövessék és tartsák be az alapvetı erkölcsi, magatartási, viselkedési normákat. A tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Tiszteljék a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok történelmét, értékeit, hagyományait. Fontosnak tartjuk hazánk és Európa, ezen belül az Európai Unió kultúrájának, hagyományainak, történelmének megismerését, megırzését, tiszteletét. Kiemelten kezeljük a német nemzetiségi nyelvoktatást és hagyományırzést. Célunk, hogy a magas szintő nyelvtudás elsajátításával növekedjen a tanulók továbbtanulási esélye. Az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Legyenek képesek tanulóink egészségüket megóvni. Minden tantárgy alapvetı követelménye legyen a tanulók egészségének védelme. Az egészségnevelés legyen szervezett, tervszerő, célirányos személyiségfejlesztés.

21 A környezeti nevelésnek legyen célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel kialakítása, elısegítése, a természet az épített és a társadalmi környezet, az embertisztelı szokásrendszer, érzelmi, értelmi és erkölcsi megalapozása. 2.2. Az oktató-nevelı munka célja, feladata Az iskola egyik legfontosabb célja, hogy a tanulók a nyolcadik osztály végére rendelkezzenek azokkal a kulcskompetenciákkal, amelyek képessé teszik ıket az önálló tanulásra, a megszerzett ismeretek alkalmazására. Birtokában legyenek azoknak a készségeknek és képességeknek, melyekre szükségük van a személyes boldoguláshoz és fejlıdéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához. Minden kulcskompetencia egyaránt fontos, mert hozzájárulhat egy tudás alapú társadalomban a sikeres élethez. A kulcskompetenciák közül iskolánkban kiemelten kezeljük az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikációt, a matematikai kompetenciát, a hatékony önálló tanulást, a szociális és állampolgári kompetenciát. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. Kiemelt fejlesztési feladat, hogy az egyén rendelkezzen azokkal a képességekkel és készségekkel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tudjon. Képes legyen megkülönböztetni és felhasználni különbözı típusú szövegeket, megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni az információkat. Folyamatosan fejlıdjön a szövegértési és szövegalkotási képessége. Tudja a saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelıen megfogalmazni és kifejezni. Az irodalmi és anyanyelvi nevelés elválaszthatatlan, ezért célunk az olvasási kedv felkeltése is. Kommunikáció-központúság A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenırzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttmőködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenység-centrikusság A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különbözı típusú szövegekkel akár maguk által elgondolt mőveleteket kell végezniük.

22 Rendszeresség A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden mőveltségterület feladata. A felelısség és a fejlesztés egy tantárgyra szőkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlıdésének ütemén mérhetı. Partnerség A program lehetıvé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítı-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. Kutatószemlélet A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetıségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. Matematikai kompetencia: - A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát a matematikai modellek alkalmazását. - A matematikai kompetencia a matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitődök együttese. - Készségek (számlálás, számolás, becslés), - gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés), - kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás), - tudásszerzı képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció), - tanulási képességek (figyelem, emlékezet). Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat kell alkalmazni, amelyek lehetıvé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erıs hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelı tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtıdik a lehetıség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvı, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendje van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára főzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntıen a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak

23 lehet, életszerő helyzetekbıl indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevı világ jobb megértését segítik. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A hatékony, önálló tanulás: A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismertek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Sok ember jön ki az iskolából, akik nem tudják használni, amit tanultak. A hatékony tanulásnak három akadálya van: Amirıl tanul, arról nincs elképzelése, nem megfogható számára. Túl nagy lépésben történik a haladás, vagy fontos részletek kimaradnak. A meg nem értett szó. Fontos a megértésen alapuló tanulás. A hatékony és tartós ismeretszerzés elengedhetetlen része az anyag minél alaposabb feldolgozása. A diáknak képesnek kell lennie felismerni az összefüggéseket, párhuzamokat találni, önálló következtetéseket levonni. A hatékony tanulás egyik alapvetı titka, hogy a lényeget kell megtalálni és mélyen bevésni. A mai iskola feladata már nem az ismeretátadás, sokkal inkább az ismeretszerzési és feldolgozási képesség kialakítása, ezért fontos a kulcskompetenciák kialakítása: többek között az intellektuális kompetencia (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás), személyi és szociális kompetencia (identitás, másokkal való kooperálás), kommunikációs kompetencia (kommunikációs módok, normák). A kulcskompetenciák fejlesztésére irányul a projektmódszer, melynek elınye, hogy hatékony a problémamegoldó és kommunikációs készségek fejlesztésében. A tanulás és megismerés élményszerőbb, különbözı élmények, ismeretek integrálására alkalmas. Különösen fontos az együttmőködı tanulás, ami a reális énkép, az önirányítás, a belsı motiváció fejlesztésében, az igényszint, a felelısségtudat formálásában lehet hatékony. Ilyen lehet a párban történı tanulás, melynek lényege a gondolatcsere, ezáltal aktivitásnövelı hatása van. A tanulópárnál a jó tanuló segíti a gyengébbet. Ez gyakorló órán lehet segítı akció. A csoportmunka feltétele, hogy a tanulók tudjanak együttmőködni, tudjanak kis csoportokban önállóan dolgozni, ötleteket megfogalmazni. A legértékesebb csoportképzıdés a konfliktusos alkalmazkodó csoport, ahol a vélemények ütköznek egymással, de végül a fejlettebb eredményét fogadják el. Hatékony, mert azonnal reagálnak. Nevelı hatású. A frontális tanítástól a differenciálás különbözı formáin át az individualizált tanításig mindegyik módszer eredményezhet hatékony tanulást. Ennek feltétele a tanulók sajátosságainak, illetve a különbözı tanítási célokhoz vezetı utak ismerete. Cél, hogy a tanórán a tanulók motiváltak legyenek, a munkavégzés során minél többet tevékenykedjenek. Ha a cél, a tapasztalás és a megvalósulás egysége érvényesül, akkor lesz igazán hatékony a tanulás. A hatékony tanulás tanítása érdekében próbáljuk a gyerekeket megérteni, elfogadni, mint egy meghatározott fejlıdési ütemmel rendelkezı egyént, a győlölet és bizalmatlanság helyett megtanítani szeretni és bizakodni.

24 Ha szorongó vagy agresszív, beszőkült érdeklıdési körő, emberi kapcsolatokra képtelen, önállótlan, önzı, felelıtlen ember kerül ki az iskolából, akkor az iskola nem felel meg a funkciójának. A tanulás, mint a tudáshoz vezetı út Hogyan lehet eljutni a tudáshoz? Hogyan tanulunk? Van annak egy jól bevált útja (Bloom taxonómiája alapján). Lépései a következık: 1. Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom ez történik akkor, amikor elolvassuk a megtanulandó szöveget, megfigyeljük a kísérletet, megnézzük a filmet stb. 2. Megértem a dolgokat. Azt gondolom: Aha, én ezt már értem. Ezt tesszük akkor, amikor lerajzoljuk-elképzeljük, kipróbáljuk, értelmezzük a dolgokat, értelmezı kérdéseket teszünk fel velük kapcsolatban. 3. Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történik, amikor hangosan elmondjuk a szöveget, ha nem sikerül, akkor megnézünk-megjegyzünk egy-egy kulcsszót, amirıl eszünkbe jut a többi, logikai szervezıket (ábrákat) rajzolunk, hogy segítsenek felidézni a tanultakat kialakítjuk a megjegyzés mankóit. 4. Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatjuk, amikor a felidézéshez már nem kell visszalapozni a könyvben, nem kell újra megnézni a jegyzetet, a felidézett ismereteket kapcsolatba tudjuk hozni más ismeretekkel, összefüggéseket fedezünk fel közöttük, elemezni, összehasonlítani tudunk. Szociális és állampolgári kompetencia: Ez a kompetencia a harmonikus életvitel, és a közösségi beilleszkedés feltétele, a közjó iránti elkötelezettség, és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, a sokszínő társadalomban, és ha kell konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. A szociális kompetencia fejlesztésének fı területei: (A tanulók esetében a fejlesztendı, és egyben az elérendı cél.) Kommunikatív képességek: érzelmi és verbális kommunikáció (a gyermek társas helyzetben nyilvánul meg), véleményalkotás, -nyilvánítás. Együttélési képességek: értékek képviselete, empátia, csoportkezelı képesség (alkalmazkodás, elfogadás), kapcsolatkezelési és empatikus képesség, kötıdési képesség, eszmények, ideálok befogadására való képesség, nevelı képesség (türelem, empátia), tolerancia, utódgondozás, gondoskodás képessége.

25 Együttmőködési képességek: felelısségvállalás, segítségnyújtás, szabálykövetés, szabályalkotás. Érdekérvényesítı képességek: versengési képesség (a siker és a kudarc elfogadásának képessége), vezetési képesség, alá- és fölérendeltség elfogadása, bizonytalanságtőrés. Kiemelkedı területe a szociális kompetenciának: Intelligens tudás Fontos szerepet kap az élethosszig tartó tanulás. Az iskolában megszerzett tudást hétköznapi helyzetekben is kell tudniuk alkalmazni a diákoknak. Tudástranszfer szerepe lép elıtérbe, amely a tudás egyik jellemzıjeként jelenik meg, és azt minısíti, hogy mennyire lehet átvinni a megszerzett tudást egy másik közegbe. Eszközjellegő tudás Az eszközjellegő tudás fejlıdését a készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, tudástartalmakkal párhuzamos fejlıdés teszi lehetıvé. Az alkalmazható tudás Az alkalmazható tudás lehetıvé teszi, hogy a tanulók megértsék és alkalmazzák a megszerzett tudást. Az alkalmazható tudás a kiemelt tantárgyaktól a gyakorlatorientált tantárgyakon keresztül mindenhol jelen van. A szociális kompetencia fejlesztésének várható eredménye a tanulóknál: Önismeretük, önreflexióra való képességük, önbizalmuk nı. Motiválhatóságuk növekszik. Képesek lesznek több szempontból vizsgálni azonos jelenségeket. Reálisabb énképpel fognak rendelkezni. Képesek lesznek újszerő kérdéseket megfogalmazni. Képesek lesznek ötleteiket megvalósítani. Identitásuk stabilabb lesz. Növekszik a felelısségérzetük önmagukkal, másokkal, környezetükkel kapcsolatban. Nyitottabbakká válnak. Képesek lesznek sztereotípiák, elıítéletek felismerésére, megfelelı kezelésére. Gyakorlottabbak lesznek abban, hogyan igazodjanak el különbözı szerepek, szabályok között. Elınyben részesítik az egyenrangúságon alapuló kapcsolatokat. Elemi kommunikációs helyzetekben megfelelıen, bizalomkeltıen tudnak megnyilvánulni. Gyakorlatot szereznek abban, hogy érzéseiket a helyzetnek megfelelıen fejezzék ki.

26 Véleményüket szabatosabban fejezik ki, és képesek lesznek nyilvánosan is megfogalmazni. Tapasztalatot szereznek konfliktusmegoldásban. Együtt tudnak mőködni másokkal, gyakorlatot szereznek kisebb csoportok irányításában. Erısödik az a késztetésük, hogy alakítói legyenek kapcsolataiknak, környezetüknek. Tudatosabbá válnak. Döntésképességük fejlıdik. Képesek és motiváltak lesznek a segítségnyújtásra, a segítség elfogadására.

27 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok és érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és írott szöveg értése, szövegalkotás) a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Ahhoz, hogy tanulóink hazánk, Európa és a nagyvilág mővelt, mobilis, többnyelvő polgárai legyenek, használható és továbbfejleszthetı idegen nyelvi tudással kell rendelkezniük, ami személyiségfejlıdésüket is elınyösen befolyásolja. Az élı idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvetı célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. Ez az adott szituációnak megfelelı nyelvhasználat képességét jelenti, amely a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás, írás) révén lehetséges. A fejlesztés célja Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával, és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagok fejlesztését tőztük ki célul, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklıdését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szervezıdnek; lehetıvé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell feltétlenül figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendı feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendı kompetenciákat. Legjellemzıbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: felfedezés megbeszélés vita dráma játék pár- és csoportmunka projektmunka

28 Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. A természettudományi kompetencia arra a képességre és készségre utal, hogy az alkalmazott tudást és módszertant a természeti világ megmagyarázására használjuk annak érdekében, hogy problémákat ismerjünk fel és bizonyítékokra alapozott következtetéseket vonjunk le. Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken és tevékenységeken alapul: az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje, továbbá a kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidıben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintő információkezelési készségekhez, és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetıbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia: Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Ez a kompetencia azon a természetes emberi tulajdonságon alapul, amely már az óvodai nevelésben, és az általános iskolai nevelés bevezetı, kezdı szakasza során is megvalósul. Ez a kreativitás, önmegvalósítás, céljaink egyre tudatosabb megvalósításának az igénye. Az 5 8. évfolyamokban az analizálószintetizáló, fogalomalkotó képességek fejlıdésével ez a tudás is szélesedik, megalapozza azokat a vállalkozói ismereteket, amelyeket már egyre több középiskolában oktatnak. Esztétikai, mővészeti tudatosság és kifejezıképesség: Magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések és érzések kreatív kifejezésének fontosságát a mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ide értve az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a fotót, a mozgóképet. A kulturális kompetencia a gondolatok, élmények és érzések különféle módon többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet történı kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.

29 Kiemelt fejlesztési feladataink: Kiemelt fejlesztési feladataink a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a mőveltségterületek bevezetıit és fejlesztési feladatait. A helyes énkép kialakítása Fontos szerepet kap az iskolában az önismeret fejlesztése. A tanulás tágabb értelemben vett célja, hogy a tanuló világszemlélete formálódjon, pozitív önértékelése legyen. A Nemzeti Alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák épüljenek be a tanulók önképébe és váljanak magatartást irányító tényezıkké. A tanulók maguk is legyenek részesei az értékek megnevezésének, azonosításának, értsék meg következményeiket. A tanítás tanulás folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy a tanulók egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlıdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Hon- és népismeret A nemzettudat és a nemzeti önismert elmélyítése, népeink értékeinek és eredményeinek megismerése során a tanuló szociális képességei fejlıdjenek, szőkebb és tágabb környezetével harmonikus kapcsolatot alakítson ki, ami támogatja ıt abban, hogy szociális kompetenciái bıvüljenek. A tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Fontos feladat a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Az iskola igyekszik a tanulókat képessé tenni arra, hogy észleljék mások érdeklıdését, hogy felismerjék mások érdekeit. A felnövı nemzedék számára fontos, hogy ismerje az Unió történetét, rendelkezzék nemzetközi kapcsolatokkal, és elfogadjon más kultúrákat, nézeteket, ismerje fel a problémákat, az ok-okozati kapcsolatokat, és legyen képes azok megoldására, a nemzetközi összefogásra. Környezettudatosságra nevelés Az iskola célja olyan állampolgárok nevelése, akiknek a magatartása tudatosan követi a környezeti változásokat, felelısségteljesen alakítja életvitelét, elısegíti a természet fennmaradását és a társadalmak fejlıdését. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Tanulás tanítása Kiemelt szerepe az iskolának, hogy az eredményes tanulás érdekében a tanuló ismerkedjen meg minél többféle tanulási stratégiával, és ezek közül legyen képes kiválasztani az adott szituációnak leginkább megfelelı módszert. Testi és lelki egészség Az iskola biztosítja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdéséhez szükséges környezetet. Az iskolában dolgozók munkája mintaként szolgál a tanulók számára. Az iskola feladata a felnövekvı nemzedék egészséges életmódra való nevelése. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését. Ki kell alakulni azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejleszti.

30 Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Nagy hangsúlyt helyez az iskola a pályaorientációra, melynek célja, hogy a tanuló ismerje fel egyéni adottságait, legyen tisztában képességeivel, rendelkezzen helyes önismerttel, ismerje a legfontosabb foglalkozási területeket, az ott szükséges követelményeket, lehetıségeket, legyen képes ezeket összehangolni, és tényekre alapozott döntést hozni. Gazdasági nevelés Az iskolai nevelésnek alapvetı szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Az iskolai nevelés során kellı figyelmet kell fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségfejlesztés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének kialakítását. Tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, reklámhatások és viselkedésmódok között. Egységes alapokra épülı differenciálás A tartalmi szabályozást a Nemzeti alaptanterv úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. A Nemzeti alaptanterv a gyerekek, a serdülık és a fiatalok képességeinek fejlıdéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztı oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttmőködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motivációik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következı szempontokra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megoldásokat kell elınyben részesíteni, amelyek elımozdítják a tanulás belsı motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elı a tanulók elızetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetıséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendezıdésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttmőködı (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különbözı szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét kell elıtérbe állítani.

31 A tanulásszervezés egyik fı elve és teendıje a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenırzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedı tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzető tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylı gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási nehézségekkel küzdı tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttmőködést, a tanulási esélyek egyenlıségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttmőködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetıséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. A tanulási esélyegyenlıség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelı oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következı elvek szerint kell biztosítania a nevelı-oktató munka feltételeit: kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1 6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bıvítése az oktatás további szakaszain; a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulási esélyegyenlıség eredményes segítésének egyik alapvetı feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedı pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedı teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenırzésiértékelési eljárások alkalmazása. Ennek megfelelıen az alábbi, a hátrányos helyzető tanulók együttnevelésében alapvetı szerepet játszó pedagógiai - és részben pszichológiai - szakterületeken szükséges a fejlesztés: o Tanórai differenciálás heterogén csoportban Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként - az egyéni fejlıdési különbségeknek, szükségleteknek megfelelı fejlesztés módszereit tartalmazza. o Kooperatív tanulás A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetıséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére. o Tevékenységközpontú pedagógiák A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják (többek között: Waldorf, Montessori, Freinet). o Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerısítésére, a társadalmi elıítéletek tudatosítására, azok csökkentésének