MATLAB. 5. gyakorlat. Polinomok, deriválás, integrálás

Hasonló dokumentumok
MATLAB. 6. gyakorlat. Integrálás folytatás, gyakorlás

Széchenyi István Egyetem. Műszaki számítások. Matlab 5a. előadás. Numerikus deriválás és integrálás. Dr. Szörényi Miklós, Dr.

Széchenyi István Egyetem. Műszaki számítások. Matlab 4. előadás. Elemi függvények és saját függvények. Dr. Szörényi Miklós, Dr.

MATLAB. 8. gyakorlat. Differenciálegyenletek

MATLAB. 3. gyakorlat. Mátrixműveletek, címzések

Ipari matematika 2. gyakorlófeladatok

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek numerikus megoldása

VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag

Baran Ágnes. Gyakorlat Függvények, Matlab alapok

Matlab alapok. Baran Ágnes. Grafika. Baran Ágnes Matlab alapok Grafika 1 / 21

Numerikus matematika

Függvények vizsgálata

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Függvények ábrázolása

Bevezetés a MATLAB programba

Numerikus Matematika

Numerikus integrálás április 20.

Baran Ágnes. Gyakorlat Halmazok, függvények, Matlab alapok. Baran Ágnes Matematika Mérnököknek Gyakorlat 1 / 34

Integrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek

ODE SOLVER-ek használata a MATLAB-ban

Matematika A1a Analízis

Tanmenet a évf. fakultációs csoport MATEMATIKA tantárgyának tanításához

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (L Hospital szabály, Taylor-polinom,

Integrálszámítás (Gyakorló feladatok)

Kalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/1.

1. Folytonosság. 1. (A) Igaz-e, hogy ha D(f) = R, f folytonos és periodikus, akkor f korlátos és van maximuma és minimuma?

Numerikus integrálás

Hatványsorok, Fourier sorok

Gyakorló feladatok. Agbeko Kwami Nutefe és Nagy Noémi

HÁZI FELADATOK. 1. félév. 1. konferencia A lineáris algebra alapjai

függvény grafikonja milyen transzformációkkal származtatható az f0 : R R, f0(

Numerikus integrálás április 18.

Matematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények

Határozatlan integrál

Diszkréten mintavételezett függvények

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Osztályozóvizsga követelményei

MATLAB alapismeretek IV. Eredmények grafikus megjelenítése: vonalgrafikonok

A MATLAB alapjai. Kezdő lépések. Változók. Aktuális mappa Parancs ablak. Előzmények. Részei. Atomerőművek üzemtana

Legkisebb négyzetek módszere, Spline interpoláció

Numerikus matematika vizsga

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények

Numerikus módszerek II. zárthelyi dolgozat, megoldások, 2014/15. I. félév, A. csoport. x 2. c = 3 5, s = 4

Kurzusinformáció. Analízis II, PMB1106

Függvények Megoldások

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

MÉSZÁROS JÓZSEFNÉ, NUMERIKUS MÓDSZEREK

A MATLAB alapjai. Kezdő lépések. Változók. Aktuális mappa Parancs ablak. Előzmények. Részei

Határozott integrál és alkalmazásai

Baran Ágnes. Gyakorlat Komplex számok. Baran Ágnes Matematika Mérnököknek Gyakorlat 1 / 16

8n 5 n, Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás,

Algoritmusok Tervezése. 1. Előadás MATLAB 1. Dr. Bécsi Tamás

Kalkulus I. NÉV: Határozzuk meg a következő határértékeket: 8pt

BME MOGI Gépészeti informatika 15.

Maple: Deriváltak és a függvény nevezetes pontjai

A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

2012. október 2 és 4. Dr. Vincze Szilvia

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások. alapfüggvény (ábrán: fekete)

Tanulási cél Szorzatfüggvényekre vonatkozó integrálási technikák megismerése és különböző típusokra való alkalmazása. 5), akkor

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények

2. Házi feladat és megoldása (DE, KTK, 2014/2015 tanév első félév)

2014. november Dr. Vincze Szilvia

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

Függvények határértéke, folytonossága FÜGGVÉNYEK TULAJDONSÁGAI, SZÉLSŐÉRTÉK FELADATOK MEGOLDÁSA

cos 2 (2x) 1 dx c) sin(2x)dx c) cos(3x)dx π 4 cos(2x) dx c) 5sin 2 (x)cos(x)dx x3 5 x 4 +11dx arctg 11 (2x) 4x 2 +1 π 4

9. Trigonometria. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! Megoldás:

Alkalmazott matematika és módszerei I Tantárgy kódja

MATLAB. 9. gyakorlat. Cellatömbök, struktúrák, fájlműveletek

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

Feladatok megoldásokkal az első gyakorlathoz (differencia- és differenciálhányados fogalma, geometriai és fizikai jelentése) (x 1)(x + 1) x 1

Baran Ágnes. Gyakorlat Komplex számok. Baran Ágnes Matematika Mérnököknek Gyakorlat 1 / 33

4_Gnuplot1. October 11, Jegyzetben az 3. fejezet (36-től 52.-ig oldalig).

IV. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Feladatok november

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

Numerikus matematika

Baran Ágnes. Gyakorlat Numerikus matematika. Baran Ágnes Matematika Mérnököknek Gyakorlat 1 / 79

Differenciálszámítás. 8. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Differenciálszámítás p. 1/1

LNM folytonos Az interpoláció Lagrange interpoláció. Lineáris algebra numerikus módszerei

x a x, ha a > 1 x a x, ha 0 < a < 1

A Matlab Home címkéje alatt a File szekcióban található a New gomb. Erre klikkelve a felugró lehetőségek közül válasszuk a Script lehetőséget.

Matematika gyógyszerészhallgatók számára. A kollokvium főtételei tanév

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (Derivált)

1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont)

Gyakorlo feladatok a szobeli vizsgahoz

MÁTRIXFÜGGVÉNYEK, SAJÁT FÜGGVÉNYEK, GRAFIKA

2) Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! (3pont)

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

2. hét (Ea: ): Az egyváltozós valós függvény definíciója, képe. Nevezetes tulajdonságok: monotonitás, korlátosság, határérték, folytonosság.

Hajder Levente 2018/2019. II. félév

Matematika I. NÉV:... FELADATOK:

12. Mikor nevezünk egy részhalmazt nyíltnak, illetve zártnak a valós számok körében?

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények

MATLAB alapismeretek II.

Átírás:

MATLAB 5. gyakorlat Polinomok, deriválás, integrálás

Menetrend Kis ZH Polinomok Numerikus deriválás Numerikus integrálás (+ anonim függvények)

pdf Kis ZH

Polinomok Sok függvény és valós folyamat leírható magasabb rendű polinomokkal. MATLAB-ban a polinomokat az együtthatóvektorukkal reprezentáljuk: P 1 ( x)=x 2 +2 x+3 P 2 ( x)=10 x 3 +4 x 2 +5 x 7 P1 = [1 2 3]; P2 = [10 4 5-7]; P 3 (x)=3 x 4 +5 x 2 12 P3 = [3 0 5 0-12]; Ezen a ponton mindegyik egy egyszerű sorvektor!

Polinomok Az általunk megadott vektorokat a MATLAB megfelelő beépített függvényei fogják polinomként értelmezni. gyökök kiszámítása: roots(p); kiértékelés adott pontban: y0 = polyval(p,x0); kiértékelés sok pontban: x = -1:0.01:1; y = polyval(p,x); polinom létrehozása a gyökeiből: r = [-1 1]; P = poly(r); polinom illesztés: P = polyfit(x_vektor,y_vektor,fokszam);

Példa 1. Ábrázoljuk a P( x)=x 3 +2 x 2 2 x 2 polinomot a -3 1.5 intervallumon, 1-es és 0.001-es lépésközzel! A görbék legyenek piros és kék színűek. Ugyanezen az ábrán jelöljük be a polinom gyökeit fekete körökkel és a 0 szintet egy fekete szaggatott vonallal! A megoldáshoz polinom műveleteket használjunk!

Megoldás 1. % polinom létrehozása P = [1 2-2 -2]; % x vektorok definiálása % a megfelelő lépésközzel x1 = -3:1:1.5; x2 = -3:0.001:1.5; % kiértékelés y1 = polyval(p,x1); y2 = polyval(p,x2); % gyökök kiszámítása r = roots(p);

Megoldás 1. % polinom létrehozása P = [1 2-2 -2]; % x vektorok definiálása % a megfelelő lépésközzel x1 = -3:1:1.5; x2 = -3:0.001:1.5; % kiértékelés y1 = polyval(p,x1); y2 = polyval(p,x2); % gyökök kiszámítása r = roots(p); % kirajzolás figure(1); clf hold on; % behelyettesítések plot(x1,y1,'r'); plot(x2,y2,'b'); % gyökök plot(r,zeros(size(r)),'ko'); % 0 szint plot([-3 1.5],[0 0],'k--'); title('polinom'); xlabel('x érték'); ylabel('y érték'); legend('1-es lépésköz',... '0.001-es lépésköz',... 'gyökök');

Megoldás 1.

Példa 2.1. Töltsük be a polinom.mat fájlt! Illesszünk az adatokra másodfokú polinomot! Rajzoljuk ki az eredeti adatokat és az illesztett polinomot egy közös ábrára! Az ábrát megfelelően feliratozzuk!

Megoldás 2.1. load polinom.mat % illesztett polinom P_fit = polyfit(x_poly,y_poly,2); % illesztett polinom értékei y_fit = polyval(p_fit,x_poly); % kirajzolás figure(2); hold on; plot(x_poly,y_poly,'k.'); plot(x_poly,y_fit,'r','linewidth',2); title('polinom illesztés'); xlabel('x érték'); ylabel('y érték'); legend('zajos adatok','2. fokú illesztés');

Megoldás 2.1.

Példa 2.2. Végezzünk predikciót a mérési adatokra a 4 8 tartományon az illesztett polinom kiértékelésével! Illesszünk egy hatodfokú polinomot is az eredeti adatokra, és ezzel is végezzük el a predikciót ugyanezen a tartományon! Mit tapasztalunk?

Megoldás 2.2. % predikált tartomány x_ext = 4:0.1:8; % predikált értékek y_ext = polyval(p_fit,x_ext); % az előző ábrához rajzolás plot(x_ext,y_ext,'g','linewidth',2); legend('zajos adatok',... '2. fokú illesztés',... 'predikció');

Megoldás 2.2.

Megoldás 2.2. % hatodfokú polinom illesztés P_fit_6 = polyfit(x_poly,y_poly,6); % illesztett polinom értékek y_fit_6 = polyval(p_fit_6,x_poly); % predikált értékek y_ext_6 = polyval(p_fit_6,x_ext); % az előző ábrához rajzolás plot(x_poly,y_fit_6,'b--','linewidth',2); plot(x_ext,y_ext_6,'c--','linewidth',2); legend('zajos adatok',... '2. fokú illesztés',... '2. fokú predikció',... '6. fokú illesztés',... '6. fokú predikció');

Megoldás 2.2.

Numerikus deriválás Diszkrét értékeken történik, ezért fontos a jelek felbontása! Alacsony felbontással mintavételezve egy folytonos függvényt nem kapunk kellőképpen folytonos értékeket. A differenciálhatóság feltétele általában a függvény folytonossága (vannak kivételek ld. f(x) = x ). MATLAB-ban teljes folytonosságról nem beszélhetünk (minimális lépésköz, eps), de megfelelö felbontást választva a legtöbb esetben jó közelítéssel numerikusan is kiszámítható a derivált.

Példa 3.1. Rajzoljunk ki egy szinusz jelet a 0 4π intervallumon 1-es felbontással! Az egyes adatpontokat jelöljük összekötött kék körökkel!

Példa 3.1. Rajzoljunk ki egy szinusz jelet a 0 4π intervallumon 1-es felbontással! Az egyes adatpontokat jelöljük összekötött kék körökkel! % idővektor t1 = 0:1:4*pi; % fv. értékek s1 = sin(t1); % kirajzolás figure(3); clf; hold on; plot(t1,s1,'bo-');

Példa 3.1. Rajzoljunk ki egy szinusz jelet a 0 4π intervallumon 1-es felbontással! Az egyes adatpontokat jelöljük összekötött kék körökkel! Ugyanerre az ábrára rajzoljuk ki ugyanezt a jelet 0.05- ös felbontással! Az egyes adatpontokat jelöljük összekötött piros pontokkal! Az ábrát megfelelően feliratozzuk!

Megoldás 3.1. % idővektor t1 = 0:1:4*pi; t2 = 0:0.05:4*pi; % fv. értékek s1 = sin(t1); s2 = sin(t2); % kirajzolás figure(3); clf; hold on; plot(t1,s1,'bo-'); plot(t2,s2,'r.-'); title('szinusz különböző felbontásokkal'); xlabel('t (s)'); ylabel('fv. érték'); legend('1-es felbontás',... '0.05-ös felbontás');

Megoldás 3.1.

Példa 3.2. Számítsuk ki és ábrázoljuk a görbék numerikus deriváltjait! MATLAB-ban a derivált mindig differencia hányados! Vektorok elemenként vett különbségeinek kiszámításához használjuk a diff(vektor) beépített függvényt.

Megoldás 3.2. % kölünbségek kiszámítása % értelmezési tartomány dt1 = diff(t1); % értékkészlet ds1 = diff(s1); % differencia hányados ds1_dt1 = ds1./dt1; % kirajzolás figure(4); clf; hold on; plot(t1(2:end),ds1_dt1,'bo--');

Megoldás 3.2. % kölünbségek kiszámítása % értelmezési tartomány dt1 = diff(t1); dt2 = diff(t2); % értékkészlet ds1 = diff(s1); ds2 = diff(s2); % differencia hányados ds1_dt1 = ds1./dt1; ds2_dt2 = ds2./dt2; % kirajzolás figure(4); clf; hold on; plot(t1(2:end),ds1_dt1,'bo '); plot(t2(2:end),ds2_dt2,'r.--'); % ellenőrzéshez plot(t2,cos(t2),'k--');

Deriválás adott pontban Ha a vizsgált függvény képlettel felírható (pl. polinom, szögfüggvény,...), akkor adott hosszúságú és felbontású mintavétel nélkül is megadható egy adott pontban a derivált. Ehhez a fenti lépéseket a vizsgált pont tetszőlegesen kicsi környezetére kell elvégeznünk. A függvény értékeinek kirajzolásához továbbra is szükség lesz mintavételre és behelyettesítésre!

Példa 4. Legyen P( x)=1.5 x 3 +2 x 2 +0.5 x 2. Rajzoljuk ki P(x) értékeit 0.001-es lépésközzel a -3 3 intervallumon!

Példa 4. Legyen P( x)=1.5 x 3 +2 x 2 +0.5 x 2. Rajzoljuk ki P(x) értékeit 0.001-es lépésközzel a -3 3 intervallumon! % polinom P = [1.5 2 0.5-2]; % x a kirajzoláshoz x = -3:0.001:3; % y a kirajzoláshoz y = polyval(p,x); % kirajzolás figure(5); plot(x,y);

Példa 4. Legyen P( x)=1.5 x 3 +2 x 2 +0.5 x 2. Rajzoljuk ki P(x) értékeit 0.001-es lépésközzel a -3 3 intervallumon! Számítsuk ki a függvény deriváltját a t0 = 1.5 helyen! Az adott helyre rajzoljuk be a megfelelő érintő egyenest is!

Megoldás 4. % polinom P = [1.5 2 0.5-2]; % x a kirajzoláshoz x = -3:0.001:3; % y a kirajzoláshoz y = polyval(p,x); % kirajzolás figure(5); hold on; plot(x,y); % deriválási hely t0 = 1.5; % fv. érték y0 = polyval(p,t0); % a deriválás "felbontása" dt0 = 1E-6; % t0 körüli környezet t_tart = [t0-dt0 t0+dt0]; % a fv. értékei ugyanitt y_tart = polyval(p,t_tart); %különbségek dt_tart = diff(t_tart); dy_tart = diff(y_tart); % derivált dy_dt0 = dy_tart/dt_tart; % kirajzolás plot(t0,y0,'ko'); plot([t0-1 t0+1],[y0-dy_dt0 y0+dy_dt0],'r'); title('deriválás adott pontban'); xlabel('x érték'); ylabel('y érték'); legend('fv. értékek',... 'deriválási hely',... 'érintő egyenes');

Megoldás 4.

Numerikus integrálás A deriváláshoz hasonlóan lehet vektorértékek és megadott függvény alapján is integrálni. (Az integrál a függvényértékek és az x-tengely közötti területrészek előjeles összege.)

Példa 5. Számítsuk ki egy szinusz görbe és az x-tengely közötti területet a 0 π intervallumon! egyszerű összeadással a trapézszabály alkalmazásával megadott függvény alapján

Példa 5. - összeadás % felbontás megadása és a tartomány létrehozása res = 0.01; x = 0:res:pi; % integrálszámítás alap összeadással (nem ajánlott) % a felbontással azért kell beszorozni, mert a sum % alapból csak a fv.értékeket adja össze, nem a % területeket z0 = sum(sin(x))*res;

Példa 5. - trapézszabály % felbontás megadása és a tartomány létrehozása res = 0.01; x = 0:res:pi; % integrálszámítás a trapézszabály alkalmazásával %(ezt ajánlott használni vektorok esetén) z1 = trapz(x,sin(x));

Anonim függvények A MATLAB lehetőséget ad függvények tárolására változókban, ha azok kellőképpen egyszerűek (és pl. emiatt felesleges őket külön fájlba írni). Ez a konstrukció az anonim függvény: fv = @(x) sin(x)-2*x.^2+3*x ahol @(x) adja meg a bemenő paraméter(eke)t, amit a függvény törzse követ Definiálás után fv függvényként meghívható: >> fv = @(x) sin(x)-2*x.^2+3*x fv = @(x)sin(x)-2*x.^2+3*x >> fv(3) ans = -8.8589

Példa 5. - anonim fv. alapján % anonim fv. definíció f1 = @(x) sin(x); % az adott anonim fv. integrálja a 0->pi % intervallumon (a quad komolyabb algoritmust % használ, csak fv.-re müködik) q1 = quad(f1,0,pi); % a függvényt a quadban is meg lehet adni q2 = quad(@(t) sin(t), 0, pi);