Stratégiai menedzsment
Stratégiai menedzsment Három eleme: a) egy jövőkép, értékelés magáról a vállalkozásról, annak különböző érintettjeiről és ezekhez való viszonyáról, b) egy algoritmus a stratégiai elképzelések megvalósításáról c) egy visszacsatolási mechanizmus a stratégia alkalmazásával elért eredményekről, ill. ezek összevetéséről az eredeti szándékokkal Ezek együttes integrált alkalmazása a stratégiai menedzsment
A stratégiai menedzsment egyes fázisai Helyzetelemzés: külső és belső környezet elemzése Jövőbeni trendek kiindulópontja Meddig nyújtozkodhat a vállalat
A küldetés kapcsolata a stratégiával Megfogalmazza a működési kör, a belső működési elvek és az érintettekkel való kapcsolat alapelveit Működési kör dimenziói: igények, fogyasztói csoportok, eljárások, (vállalati marketingstratégia és innovációs stratégia függvénye) módszerek, amelyekkel az igényeket kielégítjük
Belső működési alapelvek Vállalati kultúrából származtatható Az érintettekhez való viszonyok alapelvei (kit tekint lényeges érintetteknek, hatalmi viszonyok
Környezeti kihívások: Makroökonómiai trendek Demográfiai tendenciák Munkaerőpiaci trendek Technológiai fejlődés Politikai kilátások Kormányzati gazdaságpolitika Ökológiai tendenciák Szociológiai/kulturális trendek
A vállalat versenyhelyzete Vizsgálandó kérdések: - A fogyasztói igényekkel és szokásokkal kapcsolatos(pl. milyen tényezők jellemzik, milyen kritériumok alapján dönt, stb) - Mit kell tennie a vállalatnak ahhoz, hogy versenyképes legyen? - Versengő, illetve együttműködő partnerek elemzése - Versenyelőny megszerzéséhez szükséges feltételek
SWOT elemzés Erősségek Belső - Különleges versenyképesség - Megfelelő pénzügyi források - Versenyképes szakértelem - Elismert piaci vezető szerem - Költségelőnyök, stb Gyengeségek - Romló piaci pozíció - Nincs egyértelmű stratégia - Belső működési problémák - Versenyhátrány - Hiányzó szakértelem, stb. Lehetőségek Külső - Új vásárlói csoportok - Diverzifikálás - Gyorsabb piaci növekedés, stb Fenyegetések - Új versenytárs belépése - Helyettesítő termékek növekvő értékesítése - Lassuló piaci növekedés - Sebezhetőség, stb
Portfólió elemzés BCG - mátrix P i a c i n ö v e k e d é s kérdőjelek Döglött kutyák Piaci részesedés sztárok fejőstehenek
General Electric portfólió mátrixa A piac vonzereje v e r s e n y h e l y z e t Magas Közepes alacsony Magas Közepes gyenge A. terjeszkedés, bővítés B. Megtartás, szelekció, racionalizálás C. Hosszú távú visszafejlesztés, bevételek maximalizása
Vállalati képességek értékelése Erőforrások: mennyiségének, szerkezetének, felhasználásuk jellemzőinek feltárása, Várható alakulásuk Erőforrás piacok jellegzetességei Vállalat szervezeti struktúrája Tevékenységi funkciók szervezeti elhelyezése Formális és informális kapcsolatok Döntési hatásköri, érdekeltségi rendszer
Stratégiák típusai: A versenyhelyzet szerint: Versenyelőny Célpiac tág Célpiac szűk Költség Költségvezető költségfókusz különbözőség Megkülönböztető Megkülönböztető fókusz Koncentráló stratégia (egy-egy piaci szemgmens igényeihez Költségvezető: széles piaci skálán jelenik meg, nagy piaci részesedés, alacsony ár Megkülönböztető: a fogyasztó által fontosnak tartott
Stratégia típusok a működési kör változásának iránya és dinamikája szerint Csökkentés stratégiája a) megnyirbáló (hatékonyság növelése biz.tev. csökkentésével) b) fogoly vállalattá válik (átengedi a legfőbb funkcionális döntéseket másoknak, de önálló marad) c) üzlet eladása Passzív, stabilitási stratégia Növekedési stratégia
Orientáció szerint: Fogyasztóorientált Vállalatorientált (a vállalat erejének maximalizálása) Versenytárs-orientált (miben tud leginkább versenyelőnyt szerezni)
Környezettel való kapcsolat szerint: Védő (viszonylag stabil környezet, szűk működési kör, stabil belső szervezeti forma és működési rend) Kutató (kreatív és dinamikus, széles, sokrétű és folyamatosan változó technikák, tevékenységek) Elemző (kettő egyesítése)
Stratégiai alternatívák értékelése és kiválasztása Stratégia belső logikája Összeegyeztetési a vállalati sajátosságokkal Egyes alternatívák egymáshoz viszonyított értékelése a vállalatra gyakorolt eredményesség, kockázat alapján A stratégia illeszkedése a szervezethez
Megvalósítás és visszacsatolás A stratégia bevezetése, megvalósítása és kiértékelése Négy lépés: a) szükséges erőforrások meghatározása, biztosítása és elosztása b) Szervezetalakítás c) vezetés, irányítás d) teljesítményértékelés
Stratégia és vezetés A felsővezetés szerepe jelentős Stratégiai és operatív vezetés duális struktúrája Az operatív vezetés feladata: a profitnövelés A stratégiai vezetés feladata a profitnövelés feltételeinek megteremtése
Ellenőrzés és visszacsatolás Információszolgáltatás a vezetésnek Elért eredményekről, problémákról, a megvalósítás menetéről Kontrolling rendszer
Stratégiai szövetségek Két vagy több piaci szereplő hosszú távú, a résztvevők üzleti tevékenységéhez tartozó tevékenységekben való együttműködése Lehet: vertikális, horizontális és vegyes
Vállalatvezetési modellek: Hagyományos: munkamegosztás, hierarchia Piramisszerűen felépített, sokszintes szervezetek, ahol utasítások áramlanak lefelé és információk felfelé A tudás a hierarchia magasabb szintjein összpontosul Vezető feladata: döntés, utasítás
Vállalatvezetési modellek: Tudásalapú szervezetek A végrehajtó szinteken alaposan és sokoldalúan képzett emberek A végrehajtásba sok irányítási elem is beépül Informatika rendszer: decentralizált hozzáférésű adatbázisok Vezető feladata: arról gondoskodni, hogy beosztottjai a feladataikat önállóan és eredményesen tudják ellátni Irányt adó, motiváló, személyes példát nyújtó A hangsúly a mindenki által elfogadott jövőképre, küldetéstudatra és a közös érdekekre tevődik át
Új vállalatvezetői típus jellemzői: Tanulási képesség Csapatmunka Leadership (tervez,szervez, irányít, utasít, ellenőriz, vonzó jövőképet állít az emberek elé, értékeket ad, kultúrát teremt, lelkesít, példakép) Változásmenedzsment (változások tervezése, elfogadása, irányítása) Folyamatszemlélet Nemzetköziség (ismeri a nemzeti kultúrákat, képes azokhoz alkalmazkodni, vegyes nemzetiségű csapatokban dolgozni) Modern technika (ismeri és használni tuja)
Vezetési funkciók Tervezés Szervezés Személyes vezetés Koordináció ellenőrzés
Vezetési stílusok: Autokratikus (a csoport tevékenységét teljes egészében uralja, bizalmatlan, szubjektív és szigorú, ritkán jutalmaz, inkább büntet, központosított ellenőrzés) Demokratikus (feltételek megteremtése, objektív értékelés, bizalom, igényli a munkatársak véleményét, ötleteit, anyagi motívációs eszközök használata)
Vezetői szerepek Személyközi szerepek nyilvános megjelenések főnöki szerep kapcsolatteremtő és ápoló szerep Információs szerepek információ gyűjtő, elosztó szerep szóvivői szerep Döntési szerepek vállalkozói szerep zavarelhárító szerep erőforrás-elosztó szerep tárgyaló-megegyező szerep