Makropénzügyek Dr. Bethlendi András
Tematika Dátum Témakör Jegyzet fejezet száma ápr. 6-7. 1. Pénz és pénzügyi rendszerek Dr. Bethlendi 2. András ápr. 13-14. 2. Monetáris politika és a pénzügyi stabilitás - Dr. 3-4. Bethlendi András ápr. 20-21. - ápr. 27-28. 3. Tőkepiac Póra András 5. máj. 4-5. 2 4. Meghívott előadók máj. 11-12. - máj. 18-19. 5. Közpénzügyek és államháztartástan Dr. Vértesy László máj. 25-26. 6. Meghívott előadók kahoot.it 6.
I. Pénz és pénzügyi rendszerek 3
Tematika I. Mi a pénz? Történelmi kialakulása, funkciói Mai pénz, pénzteremtés mechanizmusa Helyi pénzek, kriptopénzek II. Nemzetközi pénzügyi rendszer Nemzetközi pénzügyi rendszerek a XIX. sz második felétől Jelenlegi nemzetközi pénzügy rendszer és problémái Keynes javaslata 4
5 1. témakör: Mi a pénz?
A pénz funkciói ÉRTÉKMÉRŐ FUNKCIÓ: a pénz értéket mér, értékeket tesz összehasonlíthatóvá FORGALMI (CSERE) FUNKCIÓ: lehetővé teszi a tevékenységek / áruk hatékony cseréjét FIZETÉSI (ELSZÁMOLÁSI) FUNKCIÓ: egyoldalú jövedelemátengedést közvetít, akár végleges, akár időleges (hitel) az egyoldalúság FELHALMOZÁSI (VAGYONTARTÁSI) FUNKCIÓ: a gazdasági alanyok vagyonuk egy részét pénzformában tartják (vagyont képvisel) +VILÁGPÉNZ FUNKCIÓ: a pénzeszköz funkcióit a nemzetközi áru és pénzforgalomban tölti be rendszeresen 6
A pénz történeti szakaszai 1. Árupénz: eredeti formája a pénznek (só, arany, ezüst, majd vert pénzek stb.) 2. Árupénz és pénzhelyettesítők: relatív pénzhiány a forgalom megnövekedett igényéhez képest klasszikus bankjegy: bankárváltóból, majd kerek címletek klasszikus papírpénz: arany letéti jegyekből (biztonságos távolsági fizetési eszköz) állami letéti jegy: pénzigénytől (aranytartaléktól) függetlenül, a kincstár államadósság növekedése, klasszikus fedezetlen papírpénz inflációs hatása 3. Belső érték nélküli pénz (fiat pénz): arany és pénzhelyettesítők közötti átváltás megszűnik. A pénz elvesztette maradék materiális kötődését. Hitelpénz: adós-hitelezői viszony által kerül a forgalomba (pénzteremtés mechanizmusa),nincs mögötte fedezet, ezért tiszta ígérvénnyé vált. 7
A pénzteremtés és megsemmisülés Pénzteremtés, a bank Hitelnyújtása Értékpapír, arany, deviza vásárlása Megsemmisülés Hiteltörlesztés A bank deviza, arany, értékpapír eladása A hitelpénz mechanizmus körforgás jellegű, a bankok a magánszektornak nyújtott hitelek révén juttatnak pénzt a gazdaságba A kereskedelmi bankok likviditását biztosító (kötelező) jegybanki betéteit nevezik (kötelező) jegybanki tartaléknak, a betétekhez viszonyított arányát pedig (kötelező) tartalékrátának (t) A pénzmultiplikátor a kötelező tartalékráta reciproka; m = 1/t 8
A pénzteremtés K. tartalék 200 Szabad tartalék 800 X bank Y bank Betét 1000 Hitelezés K. tartalék 200 Hitel 800 800 hitel Y bankba megy! X bank Z bank Betét 1000 K. T. 160 Betét 800 K.T. 128 Betét 640 Hitel 640 640 Z bankba megy Hitel 512 1000x(1+(1-0,2)+(1-0,2)^2+... 1000x(1/0,2)=5000 1+(1-t)+(1-t)2+.+(1-t)n = 1/t
Az euró Az Európai Unió közös valutája. Egységes, európai fizetőeszköznek szánt pénznem, amely a bevezető országokban a korábbi nemzeti valuták helyébe lép. Elszámolási pénzként 1999 óta, készpénzként 2002 óta van jelen. Bevezetés feltételei, ún. maastrichti kritériumok: Árstabilitás, Hosszú lejáratú kamatok, Az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát; A bruttó államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát (átmenetileg meghaladhatja, ha csökkenő tendenciát mutat). 10
A helyi pénz Pénzhelyettesítő: gyorsítsa a cserét, csak csere funkció! Nem kamatozik, nem áll senkinek érdekében azt felhalmozni nagyobb forgási sebességfelpörgetheti a helyi gazdasági életet 2010: Sopron, kékfrank 2012: Balaton északi partján, balatoni korona 2013: Hajdunánás, bocskai korona 11
Kripto(pénzek?) A fizetésre használható virtuális eszközök fő sajátosságai: 1. Csak elektronikus formában létezik. 2. Kibocsátója nem egy intézmény, amely a kibocsátáshoz kapcsolódóan kötelezettségekkel és felelősséggel is rendelkezik, hanem a felhasználók közössége. 3. A tranzakciók peer-to-peer, azaz decentralizáltan a partnerek között közvetlenül történik. Szemben a hagyományos pénzekhez, ahol átutalás esetén központi elszámolás történik. 12
CF generáló eszköz, áru, pénz, vagy gyűjthető dolog? CF generáló eszköz: az eszköz generálja vagy várhatóan generálni fog egy pénzáramlást a tulajdonosának Áru: az áru vagyoni értékkel bíró, forgalom-képes, birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő. Értékét az adja, hogy nyersanyagként felhasználásra kerül valamilyen szükséglet kielégítése céljából. Pénz: definícióját már ismertettük. Önmagában a pénz nem rendelkeznek pénzáramlással, és nem értékelhető, de más valutákkal szemben árazható. Gyűjthető dolog: nem rendelkezik pénzáramlással, és nem csereeszköz, de lehet esztétikai, és/vagy használati értéke Ø Ø?? 13
Pénz fő funkció vs. virtuális pénzek tulajdonságai Általános értékmérő 14 Hivatalos deviza (dollár, forint) Igen, minden piacra kerülő áru, eszköz értéke kifejezhető vele. Virtuális pénzek Korlátozott. Csereeszköz Igen Csak csekély elfogadottságú, cserefunkció jelenleg korlátozott. Érékátadás Igen Csak csekély elfogadottságú. eszköze Felhalmozási Igen Nem alkalmas, túl volatilis hozzá az értéke. Világpénz Dollár igen Nem alkalmas: globálisan és hivatalosan elfogadottnak kell lennie hozzá. Mennyisége Rugalmasan alakítható, alakul, a Nem képes rugalmasan ellátni a gazdaság pénzigénye szerint. gazdaságot megfelelő mennyiségű pénzzel. A virtuális eszközök pénz szerepe nem tud erősödni addig, amíg a mennyiségükkel és értékükkel kapcsolatos problémák legalább részben meg nem oldódnak.
2. témakör: A nemzetközi pénzügyi rendszer 15
Fő korszakok Aranystandard rendszer (1870-1914) Két világháború közötti időszak (1918-1939) Bretton Woods-i egyezmény (1944-1973) Szabad és irányított lebegtetés (1973-tól) 16
Fizetési mérleg Folyó fizetési mérleg Tőkemérleg Jegybanki tartalékváltozások egyenlege A pénzügyi mérleg: a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, az ország külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége 17
Az aranystandard rendszer / A két világháború közötti időszak Aranystandard rendszer (1870-1914): első nemzetközi pénzrendszer, jellemzői : forgalomban van aranyérme és pénzhelyettesítők, melyek átválthatók arany kivitele és behozatala korlátlan mennyiségben szabad, a pénzhelyettesítők nemzetközi forgalma megengedett a nemzeti árfolyamok a behozatali (alsó) és a kiviteli (felső) aranypont között mozognak; az árfolyam a pénzlábak (aranysúlymérték) aránya A két világháború közötti időszak (1918-1939): nem sikerült átfogó monetáris rendszert: kialakítani infláció, leértékelési verseny, devizakorlátozások, válság és bezárkózás, kedvezőtlen nemzetközi politikai helyzet, nincs vezető világhatalom aranyeloszlás egyenetlenné válik, kevés az arany, 1930-as évek eleje (30-31) állami beavatkozás ténye : jegybank az állami költségvetést a konjunktúrától függően finanszírozza, nem az aranytartalék függvényében, monetáris politika elszakad az aranytól Tartósan deficites és szuficites (arany koncentrálódik) országok aranyalapú pénzrendszer megszűntetése 18
A Bretton Woods-i rendszer Dollárhoz rögzített árfolyamok, rögzített aranyár 35 USD/uncia, csak a jegybankok számára konvertálható, IMF létrehozása Árfolyam ingadozási sáv fenntartásának alapja jogi előírás (+- 0,75%, JB-ok kötelesek interveniálni) és nem a piaci automatizmus; tartósan aktív (alulértékelt) és passzív (túlértékelt) országok, fel- és leértékelésekkel kezelik USD világpénz: tartós US fizetési mérleg hiány kell hozzá, hogy a nemzetközi tartalékigényt és tranzakciós pénzkeresletet kielégítse (US kamatmentes hitel) Első szakasz: 1958-ig: főbb devizák konvertibilitásának megteremtése Második szakasz 1958-68: fix rátákon történő szabad aranyra átválthatóság, előnye: liberalizált kereskedelem; 60-as évektől túl sok USD, devizaspekuláció Harmadik szakasz 1968-73 bomlás: 1968: aranypool (szabad aranyra válthatóság) feladása, dollárstandard 1971: US felfüggeszti a külföldi JB-oknak az USD aranyra váltását 1973: a valuták szabad lebegtetésének bevezetése, a rendszer végleges felbomlása. 1976: IMF határozat: tagországoknak meg kell szüntetniük a fiktív pénzlábat (aranytartalmat) : formális monetáris szerepe is megszűnik, marad JB-i tartalék szerepe 19
Bretton Woods-ot követően Napjainkban nem található új általános nemzetközi pénzrendszer. Bretton Woods-i rendszer szerves folytatásának tekinthető, hiszen intézményei (Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Világbank (WB)) és az amerikai dollár továbbra is meghatározó szerepet játszanak. Árfolyamrendszerek: Piaci alapon: a) piszkos lebegtetés (dirty floating); tiszta lebegtetés (jegybank nem avatkozik be) Rögzített árfolyamrendszer, valamely kemény devizához 20
Jelenlegi nemzetközi pénzügy rendszer és problémái (Keynes) Nem sikerület megoldani az országok közötti tartós fizetési mérleg problémákat. Doktriner illúzió, hogy bármilyen tisztán piaci mechanizmus (szabadon lebegő árfolyam, tőke szabad mozgása, deflációs folyamatok, stb.) képes az egyensúlyt kialakítani és fenntartani. Ezt semmilyen gazdaságpolitikai tapasztalt nem támasztja alá. A szabad tőkemozgás az egyensúlytalanságokat gyakran csak felerősíti: tartósan deficites országokból a pénztőke a tartósan aktív országokba áramlik. Spekulatív tőkék száguldanak a világban szétzilálva a stabil (reál) vállalkozásokat. Az egyensúlyzavarért a többletországok éppúgy felelősek, mint a hiányországok. Elégtelen belső keresletüket exporttal pótolják. Mundell-Fleming trilemma: egy nyitott, kis gazdaságban nem lehet egyszerre szabad tőkeforgalom, rögzített valutaárfolyam és független makroökonómia (monetáris politika). Egy dilemmára egyszerűsíthető: közjót szolgáló nemzeti gazdaságpolitika, vagy a nemzetközi rend kap elsőbbséget. Az egyensúlytalanságok tartósak és rendszerint fizetési mérleg (adósság) válságokba torkolnak. A nemzetközi pénzügyi rendszer reformra szorul. 21
EU-n belüli egyensúlytalanság és kiigazítása Áruk és szolgáltatások egyenlege Megjegyzés: periféria országok alatt 17, kevésbé fejlett EU-s országot értünk. Forrás: IMF, saját számítás 22
Keynes javaslata - 1 Nemzetközi pénz létrehozása, amit minden tagállam központi bankja elfogad, az országok közötti elszámolásokat ebben vezetik. Ez nem lehet azonos egyik ország nemzeti valutájával sem. Nemzetközi klíring (elszámolási) uniói. A klíringközpontnak nincs szüksége tőkére, mivel a szuficites országok többlete, meg kell egyezzen a deficites országok hiányával. Minden ország automatikus folyószámlahitellel rendelkezik, a hitelező-adós pozíciót az országok nem egymással, hanem a klíringközponttal szemben alakítják ki. A rendszer alapelve, hogy az egyensúlyzavarért a többlettel rendelkező országok ugyanannyira felelősek, mint a hiánnyal rendelkezők. Ezért a kiigazítás terhét a két fél között meg kell osztani. Nem csak a hiányországokban van szükség restrikciós politikára, hanem a többlet országokban expanziós (saját belső keresletet növelő) politikát is be kell vezetni. Az adós országok ne fizessenek kamatot a hitelezőknek, hanem csupán 1 2%-os díjat a klíringközpontnak. Ugyanakkor a hitelezők nem hogy kamatot ne kapjanak, hanem ők is fizessék ki azt az 1-2%-os díjat a klíringközpontnak, hiszen ők is felelősek az egyensúlyzavarért. 23
Keynes javaslata - 2 Amennyiben a hitelnyújtás nem hoz megoldást, a második javasolt lépés a leértékelés. A klíringúnió szerepe itt a leértékelési verseny megakadályozása. Ha az előbbi sem bizonyul elegendőnek, akkor a hiányországoknak joguk van importkorlátozó intézkedéseket hozni. Felfogása szerint a nemzetközi kereskedelem szabadságának a bővítése, ha a helyezt úgy kívánja, átmenetileg visszafordítható. A következő eszköz a többlet országban a belföldi kereslet élénkítése. Ha így is tartósan többlettel rendelkeznek, akkor ennek mértékét a fejlődő országoknak nyújtott fejlesztési hitelekre, vagy ezekbe irányuló beruházásokra kell fordítani. A rendszer fontos eleme a nemzetközi tőkeforgalom ellenőrzése és a spekulatív tőkemozgások korlátozása. Keynes is elismeri, hogyha a fenti eszközök is eredménytelenek, akkor vélhetően az adott országnak nincs meg a gazdasági kapacitása az adott életszínvonal fenntartására, tehát a restrikcióra is szükség van. 24
II. Monetáris politika és a pénzügyi stabilitás 25
Tematika I. Monetáris politika Gazdasági növekedés és az infláció Monetáris transzmisszió II. Pénzügyi Stabilitás A pénzügyi rendszer és a reálgazdaság Hitelpiaci tökéletlenségek, pénzügyi stabilitás Makroprudenciális politikák 26
27 1. témakör: A monetáris politika
Gazdasági növekedés és az infláció Infláció: az árszínvonal százalékos emelkedése, a pénz vásárlóerejének tartós romlása. (Ellentéte a defláció) Pénzmennyiség növekedési üteme és az infláció közötti pozitív hosszú távú kapcsolat. Alaptípusai: kereslet-húzta; költségtolta Consumer Price Index (CPI); GDP deflátor Árstabilitás elérése és fenntartása általában a jegybankok alapvető célja. "Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. " 28 Pénz ún. hosszú távú semlegessége: a monetáris politika (infláció) rövid távon képes befolyásolni a gazdasági növekedést, de hosszabb távon a reálváltozókra (foglalkoztatás, növekedés stb.) gyakorolt hatása megszűnik. A gazdaságnak azt a lehető legmagasabb növekedési ütemét pedig, amely még nem jár inflációval, potenciális (egyensúlyi) növekedési ütemnek hívjuk. Az árstabilitás nem egyenlő a nulla inflációval. Érvek hogy egy alacsony, pozitív (2-3%) inflációs szint kedvezőbb a gazdaságnak: innováció, minőségjavulás elismerése; defláció veszélye: kivárnak a fogyasztással, beruházással; adósságdefláció (fix kamatok; fedezetek értéke csökken); 0%- os kamatnál a monetáris politika hatásossága lecsökken recesszió
2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Hazai infláció alakulása és előrejelzése 7 6 5 4 3 2 1 0-1 -2 % % Inflációs cél Toleranciasáv 7 6 5 4 3 2 1 0-1 -2 Forrás: MNB 29
Alapkamat és a monetáris transzmisszó A jegybanki kamatváltoztatások milyen módokon hatnak a reálgazdasági folyamatokra (monetáris transzmisszó): Kamatcsatorna Eszközcsatorna Árfolyamcsatorna Hitelcsatorna Várakozási csatorna 30
31 2. témakör: Pénzügyi Stabilitás
Pénzügyi közvetítők a közgazdasági elméletekben - 1 Adósság-defláció elmélet (Fisher): nagy gazdasági világválság súlyosságának egyik legfőbb oka a pénzügyi piacokban Defláció a fix kamatozású korábbi hiteleket nagyon megdrágította, rontva az adósok mérleg-pozícióját, visszafogva ezáltal kiadásaikat és beruházásaikat Hitelezési veszteségek következtében bankválság, a hitelezés is drasztikusan visszaesett pénzhiány és defláció Keynes és Friedman Schwartz [1963]: A pénzmennyiség/kínálat reálgazdasági hatásának vizsgálata, A monetáris hatóság hatékonyan képes szabályozni a pénzkínálatot, a pénzügyi közvetítés semleges De ha hibáznak: Friedman és Schwartz: a FED monetáris politikája jelentősen hozzájárult a válság elmélyüléséhez: a pénzmultiplikátor is jelentősen csökkent (M1 mintegy 30%-kal) a válság éveiben: A lakosság a bankcsődök következtében egyre kockázatosabbnak ítélték meg a bankbetéteket, ezért igyekezetek készpénzben tartani a vagyonukat; FED hibás tartalékráta politikája volt (tartalékráta növelésén keresztül hatott a multiplikátor csökkenésének irányába). 32
Pénzügyi közvetítők a közgazdasági elméletekben - 2 Gurley & Shaw (1955): A szűkebben vett pénzaggregátumok egyre kisebb részarányt képviselnek a pénzügyi eszközök között, ezért a pénzkereslet összefüggése a kamatlábbal és a jövedelemmel egyre összetettebbé válik. A pénzügyi struktúraváltozások, ill. a hitelfelvevő képesség / hitelhez jutás jelentősen befolyásolhatja a gazdasági összkeresletet, és ezáltal a gazdasági növekedést is elősegítheti, vagy gátolhatja. A Monetary control -t váltsa fel egy szélesebb alapokon álló financial control (~pénzügyi stabilitás). Tökéletes piac térnyerése - mainstream (60-as, 70-es évek) Mikroökonómia: Modigliani-Miller (MM) tétel [1958], tökéletes piaci feltételek mellett a reálgazdasági döntések függetlenek a pénzügyi struktúrától. Makroökonómia: Monetarizmus előretörése, Új-klasszikus makroökonómia és a reál konjunktúra-ciklus: racionális várakozások, reálgazdaságra már a pénz is neutrális, Módszertani fejlődés: ökonometriai és makroökonómiai endogén változó (M1/2...-ek 33 használata).
Pénzügyi közvetítők a közgazdasági elméletekben - 3 Credit view elmélet - Bernanke Blinder [1988]: másik transzmissziós csatorna, a monetáris politika hat a reál-gazdaságra a bankhitelek mennyiségének és minőségének befolyásolásán keresztül. Levine (King Levine [1993]): a pénzügyi rendszerek fejlettsége nemcsak korrelál a gazdasági növekedéssel, de előrejelző ereje is van. A pénzügyi közvetítés fejlettsége egzogén változóként (nem valami független külső tényező) erős pozitív kapcsolatot mutat a gazdasági növekedéssel. Információs közgazdaságtan (80-as évek) mikroökonómiai elméletek, hitelpiac tökéletlenségeiről, melyek makro hatásokkal is járnak Standard mikroökonómiai (tökéletes piaci körülmények): a bank döntései nem befolyásolják a gazdaság többi szereplőjét. Azonban: The usual results of economic theorizing: that prices clear markets, is model specific and is not a general property of markets unemployment and credit rationning are not phantasms. Joseph E. Stiglitz Andrew Weiss Hiteladagolás A hitelpiac sajátosságai miatt hiteligénylő fizetési képességére és készségére vonatkozó aszimmetrikus információk, ösztönzési problémák Piaci tökéletlenségek lépnek fel morális kockázat kontraszelekció 34 Ezért hitelvolumenek kontrolja és viszonylag alacsony szintű és rugalmatlan kamatmeghatározás a jellemző.
A hitelpiac tökéletlenségei Aszimmetrikus információ: az ügyfél a szerződéskötés előtt olyan többletinformáció birtokában van saját fizetési képességére és készségére vonatkozóan, amely érinti a bankot, de nem tud róla. Ösztönzési probléma: hiányos érdekeltségi rendszer Erkölcsi kockázat (moral hazard): tipikus ismérvei: nem szimmetrikus a szerződő felek között az információ eloszlása, létezik olyan, a bizonytalanság okozó cselekedet, amire nem lehet szerződést kötni. Az adós a hitelszerződés megkötése után változtat magatartásán, ezáltal bizonyos költségeket áthárít a bankra (pl.: kockázatosabb üzletmenetbe fog). Csökkenthető: Hitelező olyan ösztönzési rendszert akar a szerződésben rögzíteni, ami az adóst maximális erőfeszítésre ösztönzi (pl.: személyes vagyon zálogba helyezése) Adós megfigyelése (Diamond [1984]) Akerlof [1970]: ún. tragacs (The Market for `Lemons ) probléma Az információs asszimetria következtében a bank magasabb kamatlábat határoz meg, mely mellett az új ügyfelek közül a rosszabbak és kockázatosabbak aránya fog növekedni. A kontraszelekció negatív, a piac működési mechanizmusait gátló hatása
Hiteladagolás Hiteladagolás: az adott piaci ár mellett a kereslet tartósan meghaladhatja a kínálatot, azaz a hitelpiacon nincs piactisztító ár, a nem ár jellegű hitelkínálati tényezők szerepe az elsődleges. (1) A hiteligénylők egy része egyáltalán nem jut hitelhez még akkor sem, ha hajlandóak lennének magasabb kamatot fizetni, míg másoknak kielégítik a hiteligényét; vagy (2) A kölcsön igénylője az adott kamatláb mellett nem tud annyi hitelt felvenni, mint amennyit szeretne (optimális lenne). A hitelezési feltételek: Árjellegűek: a hitelkamat és a banki forrásköltség közötti spread, kockázati felár, illetve a hitelezéshez kötődő díjak és jutalékok mértéke. Nem-ár jellegűek: Hitelezési standardok: azok a belső banki szabályokat, melyek meghatározzák, hogy a bank milyen ügyfeleknek, ügyfélcsoportoknak (ágazat, terület, méret, pénzügyi mutatók, stb. szerinti besorolás alapján) és milyen típusú hitelt (fedezett, beruházási, folyószámla, stb.) nyújt. Hitelnyújtási feltételek (pl.: fedezeti követelmények, adós kötelezettségvállalásai, hitel/hitelkeret maximális nagysága, stb.) konkrét szerződéses feltételek, a bank csak ezek mellett hajlandó a hitel folyósítására. 36
Hitelezési feltételek változása az egyes vállalati kategóriákban Megjegyzés: A szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva. Forrás: MNB Hitelezési felmérés 2018. március 37
A bankok működése különböző informáltságú piacok esetén Tökéletes informáltság Aszimmetrikus információ-eloszlás A hitelpiac A hitelkamatláb A bank bevétele A társadalmi hatás A kereslet és kínálat egyezősége meghatározza a kamatlábat a piac egyensúlyban van nem ár hitelezési feltételekre nincs szükség Összhangban van a hitelek kockázatával. Minden pozitív nettó jelenértékű projektet finanszíroznak Optimalizáció, eléri a maximumát, A társadalom számára optimális erőforrás allokáció jön létre. Az adott piaci ár mellett a kereslet tartósan meghaladhatja a kínálatot, azaz a hitelpiacon nincs piactisztító ár, a nem ár jellegű hitelkínálati tényezők szerepe Nincs összhangban a hitelek kockázatával (plusz kockázati ráhagyás). Nagyságát a felvállalt kockázat korlátozza. Nem optimális erőforrás allokáció jön létre. (Az egyéni és társadalmi határköltség eltér, externáliák.)
Prociklikusság Prociklikusság: nem azt keresi, hogy az ár és nem ártényező közül melyek az elsődleges, hanem valamely hitelpiaci sajátosságból kiindulva azt vizsgálja, hogy a hitelkínálat milyen mértékben fluktuál a hitelkereslet körül, és ezáltal mennyire erősíti fel a gazdaság ciklikusságát: Nyájhatás: Irracionális: eufória a piacokon Racionális: három fő hatásra épül: (1) externáliák hozadéka, pl.: betétesek rohama; (2) reputáció / megbízó-ügynök elmélet, például a banki vezetőket relatíve az iparágukhoz képest értékelik; (3) információs zuhatag modell, a később belépő szereplő a korábbi résztvevők döntései (feltételezve, hogy nekik összességében több információ áll a rendelkezésükre) alapján cselekszik, figyelmen kívül hagyva a saját információját. Verseny, mely prosperitás időszakában sokkal erősebb (új iparági belépők, illetve ennek veszélye) a hitelképességi standardok és hitelezési feltételek lazítását válthatja ki. Intézményi memória hipotézise: a legutolsó visszaeséstől időben távolodva a hitelintézetek elfelejtik a korábbi hitelezési problémákból tanultakat. Pénzügyi szektor szabályozása (Bázel I, II (CRD), III; Szolvenica I és II) Tágabb definíciója: valamelyik hitelpiaci mutató (veszteség-elszámolás, banki jövedelem és tőkehelyzet, fedezetek, hitelnyújtási hajlandóság) a reálgazdaság ciklusával szorosan együtt mozog Szűkebb definíciója: együttmozgáson túlmutató, a gazdaság ciklikusságát ténylegesen felerősítő, ill. a pénzügyi közvetítés stabilitását gyengítő hitelpiaci sajátosságot 39
Pénzügyi stabilitás A hitelezési ciklusnak két szélsőséges esete: Hitelszűke ( credit crunch ): sok hitelképes ügyfelet sem finanszíroznak Hitelezési túlfűtöttség ( credit boom ): túlságosan optimista hitelezés, gyakran eszközárbuborékkal társul Pénzügyi stabilitás alatt egy olyan állapotot értünk, amelyben a pénzügyi rendszer ellenálló a gazdasági sokkokkal szemben és képes zökkenőmentesen ellátni funkcióit. Jegybanki funkciók változása: Kezdetben: állam külföldi pénzügyi ügyletei, hazai fizetőeszköz kibocsátása Modern pénzzel a végső hitelező funkció erkölcsi kockázat hazai bankok felügyelete Monetarizmus: pénzmennyiség szabályozása és elsődlegesen inflációs cél, monetáris politika és felügyeleti funkciók szétválasztása 90-es évek második felétől: eszközrendszerrel) pénzügyi stabilitási cél a jegybankok jelentős részénél (korlátozott JPS / FSRs: 1990-es évek második felétől, először FSA; 2005-ben már 50 jegybank + IMF készít Christensson, J. - Spong,K. Wilkinson, J [2010]: EU-s országok FSR-jei alapján: Sikeresen azonosították a kockázatokat, amik a válsághoz vezettek De alábecsülték a hatását és nem eléggé hívták rá fel a figyelmet Makroprudenciális Davies, H. Green, D. [2010]: eszközrendszer many central banks have been performing poorly szükségessége! Gyakorlatilag az összes 2006-os riport egészségesnek ítélte a pénzügyi szektort 40
A hazai pénzügyi közvetítő rendszer ciklusai 41 Forrás: MNB, KSH 1. Transzformációs válság és stabilizáció (1989-1999): meginduló gazdasági növekedést a hitelezési folyamatok nem támogatták. 2. Hitelezési fellendülés, majd túlfűtöttség szakasza (2000-2008): hitelezési folyamatok már jelentős mértékben támogatták a gazdasági növekedést. 3. 2008-as válság és a hitelezés nélküli kilábalás (2009-2017)
A makroprudenciális politika célrendszere Forrás: A fejezet a következő kiadványra támaszkodik: Stabilitás ma Stabilitás holnap. A Magyar Nemzeti Bank makroprudenciális stratégiája 2016. https://www.mnb.hu/letoltes/az-mnb-makroprudencialis-strategiaja-2016.pdf 42
Hazai hitelintézetek nem konszolidált mérlege 2016 Eszközök összesen 29 679 120 Források összesen 29 679 120 Pénztár és elszámolási számlák 1 025 838 3% Betétek 16 094 916 54% Hitelviszonyt megtestesítő Monetáris pénzügyi intézményektől 7 724 591 26% értékpapírok összesen származó betétek 2 346 349 8% Tulajdoni részesedések összesen 203 758 1% Felvett hitelek 4 489 938 15% Jegybanki és bankközi Saját kibocsátású, hitelviszonyt 3 891 250 13% betétek megtestesítő értékpapírok 2 097 185 7% Befektetési szolgáltatási Hitelek 14 445 944 49% tevékenységből származó források összesen 274 072 1% Vagyoni érdekeltségek 920 762 3% Passzív kamatelhatárolások 143 381 0% Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó 111 300 0% Egyéb passzív elszámolások 617 748 2% követelések összesen Aktív kamat-elhatárolások 265 011 1% Céltartalék 140 286 0% Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök 686 712 2% Saját tőke 3 475 246 12% Saját eszközök 403 954 1% Forrás: MNB Aranykönyv 43
Köztes célok I. A túlzott hitelnövekedés megelőzése: Normál időkben megkövetelt többlet tőkekövetelmény: anticiklikus tőkepuffer (jelenleg 0); ingatlannal fedezett kitettségek kockázati súlyának és az átlagos nemteljesítési ráta (LGD) minimális szintjének meghatározása. Lakossági ún. adósságfék szabályok: maximális jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arányok. II. A likviditási kockázatok kezelése: Likviditásfedezeti mutató (LCR): rövid távú (30 napos) likviditási sokk 100%-os fedezete Devizafinanszírozás megfelelési mutató: (DMM) a stabil finanszírozást igénylő devizaeszközökhöz igazodva ír elő megfelelő mennyiségű stabil devizaforrás tartását. Devizaegyensúly mutató (DEM): mérlegen belüli az eszközök és források közötti denominációs eltérés mértékét maximalizálja (15%) a mérlegfőösszeg arányában. Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM): a lakossági jelzáloghitelek esetében előír egy minimális arányt (20%), melyet jelzáloggal fedezett értékpapír kibocsátásával kell finanszírozni. Bankközi finanszírozási források bekorlátozása mutató (BFB, új): pénzügyi vállalkozásoktól származó 44
Köztes célok - 2 III. A túlzott koncentráció korlátozása: Nagy nyitott pozíciók korlátozása; Rendszerkockázati tőkepuffert: a nem ciklikus jellegű rendszerkockázat fennállásának esetére. Egyedi banki szinten is, problémás projekthitelekre (CIB, Raiffeisen). IV. Egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek azonosítása és a rájuk vonatkozó tőkepuffer: 0,5-2% bankmérettől függően. 8 hazai nagybank V. A pénzügyi infrastruktúra ellenálló képességének megerősítése: Betétbiztosítás, szanálás, fizetési-elszámolási rendszerek felvigyázása 45