Egészséggazdaságtan és - biztosítás 4. elıadás: Az egészségügy finanszírozási kérdései forrásteremtés és forrásallokáció, közösségi finanszírozás Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi rendszer felépítése, szereplıi, feladatai, lehetséges egészségügyi rendszerek 3. Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok 4. Az egészségügy finanszírozási kérdései forrásteremtés és forrásallokáció, közösségi finanszírozás modelljei, a jóléti rendszerek alapmodelljei (Bismarck, Beveridge, Szemaskó) 5. A magánfinanszírozás típusai forrásteremtés. Magánbiztosítás, önrészesedés, kockázatmegosztás, piaci kudarcok, elınyök és hátrányok 6. A biztosítási piac modellje, egészségbiztosítási piacmodellek 7. Az állami szabályozás eszközei hozzájutást illetve tartalmat garantáló sztenderdek. Forrásallokációs mechanizmusok fizetés, fejkvóta, költségvetési korlát, kórházi napok díjazása, szolgáltatás finanszírozás, esetfinanszírozás 8. Szolgáltatások értékelése az egészségügyben az ellátás szintjei, egészségügyi termelési függvény, a hatékonyság értelmezései és mérése (allokációs, termelési, költség), a hatékonyság elérésének módjai. Verseny a szolgáltatók közt. Nemzetközi példák 9. Az egészségügyi közkiadások korlátozása A kiadásokat befolyásoló tényezık: gazdasági, társadalmi, demográfiai, ellátórendszertıl függı, és technikai fejlıdéstıl függı tényezık. Kiadáskorlátozó technikák. A gyógyszerpiac sajátos vonásai. 10. A klasszikus és a posztmodern egészségügy, az egészségügy kiadásait befolyásoló tényezık napjainkban. 11. A magyar egészségügyi rendszer történeti áttekintés 1945-89, 1989-2000, 2000-2007 idıszakok jellemzıi, reform-elképzelések 12. A magyar egészségügyi rendszer szereplıi, egészségpolitikai alternatívák, egészségfinanszírozás pillérei 1
Az egészségügy finanszírozása Finanszírozás: Két feladat: Forrásteremtés Forrásallokáció Kapcsolatok 1. A finanszírozó átvállalja a fogyasztó betegséggel kapcsolatos pénzügyi kockázatát - adó v. járulék fizetéséért cserébe 2. A finanszírozó finanszírozza az orvosok, kórházak mőködését 3. A fogyasztó az orvos, kórház szolgáltatásáért igénybevételkor fizet (teljes, részleges, névleges összeget) Páciens (fogyasztó) 1 2 Egészségügyi szolgáltatások 3 Harmadik fél (Finanszírozó) A finanszírozási rendszerek alapkérdései 1. Milyen mértékő a közösségi finanszírozás ill. a magánfinanszírozás? 2. Kell-e kockázatmegosztás a fogyasztó és a finanszírozó között? 3. Mely ellátások tartoznak a közösségi és melyek a magánfinanszírozás alá? 4. Mekkora mértékő legyen a fogyasztóra (betegre) történı költség- áthárítás? Közösségi finanszírozás: Adókból az állam finanszírozza TB-alapú finanszírozás, a fogyasztó járulékot fizet Magánfinanszírozás Magánbiztosítás A beteg fizeti a költségeket v. azok egy részét 2
Mit nevez(z)ünk társadalombiztosításnak? Németül: Sozialversicherung ( szociális alapú biztosítás) - nem állampolgári jog, rászorultság Angolul: social insurance (SI) nem ua.mint social security (nyugdíj)!!! Magyarországon az SZTK (Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ) kifejezés 50 éve honosodott meg, amikor az egészségügyi ellátások 100%-ban állami finanszírozásból mőködtek! Társadalombiztosítás helyett szociális biztosítás a fogalom tényleges tartalma Történeti elızmények ja közösségi finanszírozási rendszerek modelljei Otto von Bismarck- Schönhausen (1815-1898) N. A. Szemaskó (1874-1949) W. H. (Lord) Beveridge (1879-1963) 3
Állami egészségügyi szolgálatok (Beveridge - modell) 1948 NHS létrehozása a II. világháború után forrás: költségvetés (adókból) hozzáférés: állampolgári jogon piac: marginális Ellátás: Nemzeti Egészségügyi Szolgálat szervezi az ellátást (forrásallokáció) ellátók: zömmel közalkalmazottak tulajdon: kórházak általában köztulajdon, (de magánpraxis létezik) magánbiztosítók: marginális szerep Kezdetben ingyenes ellátás, 1951-tıl receptdíj, majd szemészet és fogászat költségmegosztásos (minimális hozzájárulás a beteg részérıl) példa: Egyesült Királyság, Dánia, Olaszország, Finnország, Norvégia, Svédország,Írország A Bismarck-féle társadalombiztosítás jellemzıi 1883 Német Császárság (1911: Anglia, 1928: Franciaország, 1891: Magyarország is átveszi) Három pillér: Betegségbiztosítás (Egészségügyi rendszer!) Munkahelyi balesetbiztosítás Öregségi és rokkantsági nyugdíj Elemei: Ingyenes orvosi és gyógyszerellátás a biztosítottak és családjuk részére Táppénz Ágazati szervezıdés: pl orvos, mérnök saját kölcsönös segélyezı pénztár Nem univerzális: pl. munkanélkülieknek nincs segélyezı pénztáruk! Járulékalapú finanszírozás: 1/3-ot a munkaadó, 2/3-ot a munkavállaló fizet Gazdagok: 2000 márka jövedelem felett nem kötelezı fizetni a járulékot, kiléphet forrás: társadalombiztosítás a költségvetéstıl elkülönülı önálló intézmény A munkajövedelmekre kivetett járulékokból hozzáférés: kvázi teljes körő biztosítás a biztosítottaknak NEM állampolgári jog! piac: szabályozott a TB szervezi az ellátást (forrásallokáció) Két típus: Centralizált: egyetlen biztosító az ország egészére (pl. Magyarország) Decentralizált: ágazatonként, v. területenkénti biztosítók (pl. Németország) ellátók: vegyes (magán és közalkalmazott) tulajdon: köz- vagy magántulajdon magánbiztosítók: minimális szerep példa: Ausztria, Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország 4
Szocialista egészségügy (Szemasko) forrás: költségvetés (SZJA általában nem mőködött!) hozzáférés: állampolgári jogon (Mo.-on 1972- tıl) piac:nincs ellátók: kizárólag közalkalmazott az ellátás tervezett tulajdon: kizárólag állami magánbiztosítók: nincs példa: Szovjetunió és volt szocialista országok Erıs öngondoskodásra épülı rendszer ( magánbiztosítás ) forrás: nem szabályozott ("önerıs") hozzáférés: nem szabályozott piac: szabályozatlan ellátók: zömmel magán tulajdon: magántulajdon magánbiztosítók: meghatározó, vagy jelentıs szerep példa: Amerikai Egyesült Államok 5
Magyar társadalombiztosítás jellemzıi forrás: járulék+ adó hozzáférés: gyakorlatilag teljeskörő piac: hiányzó szabályozás Ellátók és tulajdon: köztulajdon és magánpraxis keveredése a többcsatornás finanszírozással magánbiztosítók: minimális szerep Bismarck és Beveridge között? Az egészségügyi rendszerek alaptípusai (Mihályi, 2003) Modell Kötelezı biztosítás Magánbiztosítás Szolidaritás Alkalmankénti fizetés Méltányosság Elırefizetés formája Szolgáltatók tulajdonosi szerk. Bismarck-i modell Jövedelmi szint szerint Felsıbb társadalmi csoportok Marginális Majdnem teljes körő Jól érvényesül Járulék Vegyes Szemaskó modell (eredeti) Állampolgári jogon Nincs Nincs Teljes Jól érvényesül Adó Állami Szocialista iparosítási modell Csak kijelölt csoportok-nak Nincs Diszpreferált csoportoknak jelentıs Korlátozott Nem érvényesül Adó Állami Szocialista modell 80- as évek Biztosítási elv szerint Nincs Jelentıs (hálapénz) Teljes Viszonylag jól érvényesül Járulék + Adó Állami Beveridge (brit NHS) Állampolgári jogon Felsıbb társadalmi csoportok Marginális Teljes Jól érvényesül Adó Vegyes Francia vegyes rendszer Lakosság túlnyomó részére Jelentıs Marginális Majdnem teljes körő Jól érvényesül Járulék + kiegészítı biztosítás díja Vegyes Amerikai önerıs rendszer 65 év felett, + szegények állampolgá-ri jogon Jelentıs (fıként a munkaadó k szervezik) Jelentıs (fıként gyógyszer) Minimális Sérül Magánbiztosí tási díj + adó Vegyes 6
Az Európai Uniótagországok egészségügyi rendszereinek csoportosítása Példa: Németország társadalombiztosítók típusai (2004. január) Forrás: Ecseki, 2008. febr 7
Társadalombiztosítás Emberi jog Biztosítási jogviszony alapján Járulékalapú A közösségi finanszírozási modellek összehasonlítása SZEMPONT Életmentı, sürgısségi ellátás Nem sürgısségi ellátás Finanszírozás (forrásteremtés) Állami költségvetés Emberi jog Állampolgári jog Adóalapú Társadalombiztosító(k) A befizetett járulék ismeretében látja, mennyit fizet az ellátásért Nehezen követhetı kevés a járulékfizetı A forrásallokációért felelıs intézmény Ráfordítások átláthatósága Kiadásnövekedés fedezése új gyógymódok költségei Nemzeti Egészségügyi Hatóság/Szolgálat A befizetett adó és annak eüre való felhasználása áttekinthetetlen a fogyasztók számára A TB-nél könnyebben növelhetı, de probléma! A közösségi és magánbiztosítás különbségei 8
Magyarországi helyzet, 2008. A népesség létszáma 10,1 millió A járulékfizetık száma 3,7 millió A TAJ kártyák száma 10,2 millió Példa: Járulékfizetés mértéke Alkalmazott, fıfoglalkozású egyéni vállalkozó Járulékok 2007 2008 2009 Munkavállalót érinti % % % egészségbizt 7 6 6 ezen belül: pénzbeli 3 2 2 természetbeni 4 4 4 Nyugdíj 8,5 9,5 9,5 ebbıl: magánpénztár 8 8 8 tbnyugdíj 0,5 1,5 1,5 Összes: 15,5 % 15,5 15,5 15,5 Munkaadót érinti: Összes: 29 % 29 29 29 ebbıl: Nyugdíj: 21 24 24 Egészségbizt: 8 5 5 ebbıl természetbeni 5 4,5 4,5 pénzbeli 3 0,5 0,5 TÉTELES EHO 1 950 Ft 1 950 Ft 1 950 Ft 9