Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Átírás

1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 6. elıadás: A biztosítási piac modellje, egészségbiztosítási piacmodellek Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi rendszer felépítése, szereplıi, feladatai, lehetséges egészségügyi rendszerek 3. Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok 4. Az egészségügy finanszírozási kérdései forrásteremtés és forrásallokáció, közösségi finanszírozás modelljei, a jóléti rendszerek alapmodelljei (Bismarck, Beveridge, Szemaskó) 5. A magánfinanszírozás típusai forrásteremtés. Magánbiztosítás, önrészesedés, kockázatmegosztás, piaci kudarcok, elınyök és hátrányok 6. A biztosítási piac modellje, egészségbiztosítási piacmodellek 7. Az állami szabályozás eszközei hozzájutást illetve tartalmat garantáló sztenderdek. Forrásallokációs mechanizmusok fizetés, fejkvóta, költségvetési korlát, kórházi napok díjazása, szolgáltatás finanszírozás, esetfinanszírozás 8. Szolgáltatások értékelése az egészségügyben az ellátás szintjei, egészségügyi termelési függvény, a hatékonyság értelmezései és mérése (allokációs, termelési, költség), a hatékonyság elérésének módjai. Verseny a szolgáltatók közt. Nemzetközi példák 9. Az egészségügyi közkiadások korlátozása A kiadásokat befolyásoló tényezık: gazdasági, társadalmi, demográfiai, ellátórendszertıl függı, és technikai fejlıdéstıl függı tényezık. Kiadáskorlátozó technikák. A gyógyszerpiac sajátos vonásai. 10. A klasszikus és a posztmodern egészségügy, az egészségügy kiadásait befolyásoló tényezık napjainkban. 11. A magyar egészségügyi rendszer történeti áttekintés , , idıszakok jellemzıi, reform-elképzelések 12. A magyar egészségügyi rendszer szereplıi, egészségpolitikai alternatívák, egészségfinanszírozás pillérei 1

2 Miért van szükség egészségbiztosításra? Kockázat (megbetegedés, felépülés, kockázatvállaló vagy kockázatkerülı) Externáliák (társadalmi kockázat, kiesett munka, jövedelem, fertızı megbetegedések) Társadalmi igény, méltányosság (jóléti állam, vertikális:egyenlı hozzáférés egyenlı igények esetén; horizontális: egyenlı hozzájárulás) A biztosítás fogalma (Folland et al. 2001): A biztosítás: a kockázatviselık egy közösségbe győjtésével csökkenti a biztosítottak várható vagyoni helyzetének variabilitását úgy, hogy kockázatukat szétteríti a résztvevık között. A biztosítási konstrukció alapja, hogy a rizikócsoport növekedésével egy adott valószínőséggel bekövetkezı esemény (pl. baleset, tőzeset, betörés) várható elıfordulása a nagy számok törvénye alapján -egyre jobban közelít az esemény valódi bekövetkezésének gyakoriságához Példa -Biztosítás kötése lábtörésre: Éves jövedelmünk dollár. A lábtörés orvosi költsége dollár Biztosítást lehet kötni, díja a kártérítés 1%-a, 200 dollár. A baleset (lábtörés) bekövetkezésének valószínősége 1 % A jövedelmi helyzetünk lehetséges alakulása: Kötünk Jövedelem Bizt.költség Veszteség végeredmény esély lábtörés nincs lábtörés összesen: = Nem kötünk Van lábtörés nincs lábtörés összesen: = = Döntés? 2

3 A biztosítások elmélete - döntés bizonytalanság mellett: Esemény eredménye Bekövetk. valószínőség Eredmény a C 1 p 1 (C 1 ) C 2 p 2 (p 1 +p 2 =1) (C 2 ) Várható eredmény: C = p 1 C 1 + p 2 C 2 = Σ p i C i Várható : = p 1 (C 1 ) + p 2 (C 2 ) = Σ p i (C i ) Azonosan értékeljük- Példa: Biztosítás kötés várh. eredménye. C = = (várható érték) Nem kötés várh. eredménye e? C = = = (várható érték) Biztosítás kötés várható a = 0.01 (34900) (34900) = (34900) =? Nem kötés várható a = 0.01 (2500) (35000) =? KERESSÜK VAGY KERÜLJÜK A KOCKÁZATOT? A döntés alapja: Lehetséges alternatívák: - Az eredmény várható értéke ( átlagos hozam ) - Az eredmény várható a - Értelme: Ft a eltérı, ha minimáljövedelembıl élünk, vagy ha lottó 5-találatos nyereménybıl élünk - Egy adott pénzérték át mérhetjük i függvény segítségével - A várható haszon maximalizálásának modellje (Arrow) 3

4 Hasznossági függvények: Legyen c1 és c2 két elérhetı pénzbeli eredmény, p1 és p2 elıfordulási valószínőséggel (p1+p2 = 1) 1, Várható érték függvény: a fenti pénzbeli eredmény a: (c1,c2, p1,p2) = p1 c1 + p2 c2 ( átlagos hozam ) 2, Cobb-Douglas i függvény: (c1,c2, p1,p2) = c1 p1 c2 p2 Ha c1= 0 akkor az egész is 0, és a bizonytalanabb nyeremény a kisebb! Használják még ennek logaritmusát is: (c1,c2, p1,p2) = p1 log(c1) + p2 log(c2 ) 3, Várható : (c1,c2, p1,p2) = p1 v(c1) + p2 v(c2 ) Itt v(c1) lehet pl. logaritmus, vagy abszolút érték, stb., azaz a c1 pénzhozam valamilyen függvénye A biztosítási piacon a döntés kockázatkedvelı esetben : Biztosítás mellett várh. eredm. C = = várh. : = 0.01 (34900) (34900) =(34900) Bizt. nélkül várh. eredménye C = = várh. : = 0.01 (25000) (35000) (35000) (34900) (25000) KOCKÁZAT KEDVELİ viselkedés: (Σp i C i ) <Σ p i (C i ) NEM KÖT! pénzérték

5 Példa: Legyen (x) =(x/1000) 2 Biztosításkötés várh. eredm. C = = Nem kötés várh. eredménye C = = Biztosítás kötés várható a = 0.01 (34900) (34900) = (34900) = = Nem kötés várható a: = 0.01 (25000) (35000) = = = = =1219 Tehát: Biztosítást NEM KÖTÜNK!! A biztosítási piacon a döntés: Biztosítás mellett várh. eredm. C = = várh. : = 0.01 (34900) (34900) =(34900) Bizt. nélkül várh. eredménye C = = várh. : = 0.01 (25000) (35000) (35000) (34900) (25000) KOCKÁZAT KERÜLİ viselkedés: (Σp i C i ) >Σ p i (C i ) KÖT! pénzérték 5

6 Legyen (x) =log(x) Biztosításkötés várh. eredm. C = = Nem kötés várh. eredménye C = = Biztosítás kötés várható a = 0.01 (34900) (34900) = (34900) = log(34900) = Nem kötés várható a: = 0.01 (25000) (35000) = =0.01 log(25000) log(35000) = = = Tehát: Biztosítást KÖTÜNK!! Egészségbiztosítási modell, kockázatkerülı viselkedés (a jövedelem csökkenı határhaszna) esetén (I) (I-pE) p: a betegség valószínősége, E: a kezelés költsége, p E: a biztosítás díja ( a kezelési költség várható értéke) t p E: a biztosítás tranzakciós költsége (a bizt. díjjal arányos) (I-pE-tpE) (I-E) Várható biztosítás nélkül (I p E t p E ) < (1-p) (I) + p (I-E) KOCKÁZAT KERÜLİ viselkedés esetén sem köt biztosítást, ha a tranzakciós költségek túl magasak! Jöv betegség esetén I-E I p E t p E I-p E I Jöv bizt és tranz díj esetén Jöv bizt díj esetén Össz jöv 6

7 A biztosítások tranzakciós (mőködési) költségei 1. Marketingköltségek 2. Nyilvántartási költségek 3. Visszatérítési költségek (csalások, számlázások) 4. Minimális költségek feletti biztosítási díjak 5. Méretgazdaságosság, átlagköltség 1. TB esetén nincs, magánbiztosítás esetén jelentıs 2. Versenyzı biztosítók esetén van, TB számára alacsonyabb (standard, hatósági) 3. TB esetén alacsonyabb, mint magánbiztosításnál 4. Monopolista esetben lehet, illetve nem hatékony rendszereknél versenyzı biztosítók esetén nem! 5. TB-nél alacsonyabbak, magánbiztosítónál magasabbak az átlagköltségek! Egészségbiztosítási modell FIX összegő hozzájárulással Két személy, A és B, más-más betegséggel: E A és E B : a kezelések költsége, az A betegség drágább, B betegség olcsóbb(e A > E B ) p A és p B elıfordulási valószínőséggel p A =0,5 és p B =0,75 A biztosító fix önrészt kér, összege M, a biztosítás díja p E A és p E B Biztosítás esetén a jövedelem: I-M- p E A ési-m- p E B (I-pE) (I-E) I-E A I-E B Jöv betegség esetén M M I 0,75 E B I-0,5 E A Jöv bizt díj esetén Várható biztosítás nélkül I: Össz jöv A fix önrész (M) bevezetésével a komolyabb betegség (A) esetén még mindig megéri biztosítást kötni, az enyhébb betegség(b) esetén azonban már nem! 7

8 Egészségbiztosítási modell káros szelekció esete Két személy, A és B, azonos betegség, de eltérı gyakorisággal: E : a kezelés költsége (1000 $), p A és p B eltérı valószínőség: p A =0,75 és p B =0,25 Ha egyénenkénti biztosítási díj: A-nál p A E = 0, =750, B-nél p B E =0, =250 (I-500) A biztosítás a (I-1000) I-E I-1000, Jöv betegség esetén De: azonos biztosítási díj átlagos kockázat alapján p = (0,75+0,25)/2=0,5 így a díj p E = 0, =500 I 0,75 E I-0,5 E I-0,25 E I 750 I-500 I-250 I: Össz jöv A biztosítás megkötése a gyakrabban beteg személy (A) számára Várható megéri, a ritkábban beteg (B) biztosítás számára nem! nélkül B kilép a biztosításból A biztosító átlagos kockázata emelkedik (0,75), ezért emelni fogja a díjat (750) A szegényebbek kiszorulnak! Erkölcsi kockázat és árrugalmasság Ex ante: az ügyfél nem törekszik a betegség megelızésére Ex post: az ügyfél a lehetı legtöbb szolgáltatást igénybe veszi, ha beteg (ez a nagyobb probléma!) Oka: ha a biztosító teljesen fedezi az ellátás költségét akkor a kívánt fogyasztási szint meghaladja a biztosítási díjat a szolgáltató nem érdekelt az olcsóbb szolgáltatás nyújtásában Következmény: a biztosító növeli a biztosítási díjakat A kockázatkerülı egyén is kilép a biztosítási piacról Megoldás: a biztosító szabályozza az ellátás szintjét/költségét A kezelési díjjal arányos önrészt fizet a biztosított 8

9 Beteg által fizetett önrész P=MC Az ellátás határköltsége b P költségarányos önrész Erkölcsi kockázat modellje Keresleti függvény, a beteg számára a kórházi ellátás iránti fizetési hajlandóság Jóléti veszteség: a fizetés nélkül igénybe vett ellátás költsége Minél rugalmasabb a kereslet, annál jobban csökkenti a díjfizetés a jóléti veszteséget! (a szegényebbeknél rugalmasabb!) Q* ennyi ellátást igényel a beteg, ha P=MC árat fizet Q ennyi ellátást igényel a beteg, ha b P árat fizet Q ennyi ellátást igényel a beteg, ha 0 árat fizet Kórházban töltött napok száma Kockázatmegosztás a keresleti oldalon Morális kockázat elkerülése költségtudatosság megteremtése kereslet árrugalmasság megteremtése Eszközei: abszolút önrész (deductible) az önrész százalékos fizetése (co insurance rate) az önrész összegszerő fizetése (co - payment) fizetési plafon megállapítása (stop loss) ezeket az elemeket kombinálják árrugalmasságra épít egyénnek több kockázat: szelekció veszélye 9

10 Betegség költsége (Ft) Kockázatmegosztás keresleti oldalon, modell Összes kifizetés Ft Fizetési plafon (stop loss) Biztosító fizet Fix önrész Fix önrész (deductible) %-os hozzájárulás (co-insurance) Egyén fizet Egészségügyi kiadás Ft 10