A biztosításüzemgazdaságtan. elıadások 1. rész. 1. elıadás. Biztosítás-üzemgazdaságtan. 2008/2009. II. félév Dr. Farkas Szilveszter egyetemi docens

Átírás

1 A biztosításüzemgazdaságtan elıadások 1. rész Biztosítás-üzemgazdaságtan 2008/2009. II. félév Dr. Farkas Szilveszter egyetemi docens 1. elıadás 1

2 A Biztosítás-üzemgazdaságtan tartalma és módszerei 1. A biztosítástudomány fı területei 2. A biztosítás-üzemgazdaságtan tárgya 3. A biztosítás-üzemgazdaságtan módszerei 1. A biztosítástudomány fı területei Biztosításgazdaságtan Biztosítási jog Biztosítási matematika 2

3 1. A biztosítástudomány fı területei (1.) Biztosításgazdaságtan Mikroökonómiai szemlélet Biztosítási üzemgazdaságtan Szerzıdı, mint a biztosítás felhasználója (RM ) Makroökonómiai szemlélet Kereslet-kínálat (piac) Hatás a nemzetgazdaságra 1. A biztosítástudomány fı területei (2.) Biztosítási jog Szerzıdések joga Felügyeleti jog Társasági (konszern) jog Egyéb jogszabályok (pl. foglalkoztatás ) 3

4 1. A biztosítástudomány fı területei (3.) Biztosítási matematika Kockázat-matematika Díjmatematika 2. A biztosítás-üzemgazdaságtan tárgya A biztosítás gazdaságtudományi vizsgálatának részterülete Tárgya a biztosító gazdálkodása Biztosító gazdálkodása = biztosítási fedezet formájában megjelenı új javak elıállítása a transzformációs folyamat szervezeti kerete a vállalat a biztosítási védelem létrehozását döntésekkel irányítják 4

5 3.1. A biztosításüzemgazdaságtan módszerei Dedukció = vállalatgazdaságtanból kiindulva (általános egyes) Indukció = megfigyelésekbıl nyert adatok alapján (egyes általános) Önálló szempontok biztosításmatematika (pl. kockázatkiegyenlítés, sztochasztikus folyamatok magyarázatai) 2. elıadás 5

6 Pénzügyi piacok 4 Biztosító 1 Biztosítási termék 3 Szerzıdı Biztosítási piacok 2 1. A biztosítás-üzemgazdaságtan elméletei Sokféle biztosítás-üzemgazdaságtan elmélet Fontosabb irányzatok: Vállalat-központú (1) Piacközpontú (2) Termékközpontú (3) Finanszírozás-, tıkepiac-elméleti (4) 6

7 1.1. A vállalat-központú biztosítás-üzemgazdaságtan (1.) A biztosító vállalat (gazdasági és jogi szerkezet + szervezeti keret) a vizsgálódás középpontjában belsı folyamatok biztosító és környezet kapcsolata 1.1. A vállalat-központú biztosítás-üzemgazdaságtan (2.) Megközelítések: Döntéselméleti (1.) Termeléselméleti (2.) Funkcionális (3.) 7

8 Döntéselméleti biztosításüzemgazdaságtan Biztosító gazdálkodása = vállalati célokról és azok eléréséhez szükséges eszközökrıl szóló döntések összessége Termeléselméleti biztosítás-üzemgazdaságtan Biztosító gazdálkodása = biztosítási fedezet (védelem) termelése (elıállítása) [termelési tényezık kombinálása] Ráfordítás termék kapcsolata (termelékenység) költség-elmélet 8

9 Funkcionális biztosításüzemgazdaságtan Biztosító gazdálkodása = a gazdálkodás általános feladata részfeladatokra bontható, amelyeket vállalati egységek hajtanak végre, egységek funkciók Funkciók megkülönböztetése (pl.): termelési tényezık beszerzése, termelés, értékesítés, finanszírozás, adminisztráció 1.3. Termékközpontú biztosításüzemgazdaságtan (1.) 1. A biztosítás (termék, üzletág) gazdaságelmélete 2. Szükségletelmélet Biztosítás = biztosítási védelem egyenként bizonytalan, összességében becsülhetı eszközszükségletnek a fedezése közösségi és idıbeni kockázatkiegyenlítés alapján kockázat-áthárítás (kockázat-transzfer) 9

10 1.3. Termékközpontú biztosításüzemgazdaságtan (2.) 3. Háromszintő (- elemő) termékkoncepció 1) biztosítási védelem, 2) 1)-hez kapcsolódó szolgáltatások, 3) kiegészítı szolgáltatások 4. Információs koncepció piaci szereplık közötti kapcsolat elemzése, tudás, információs aszimmetria értékelése 5. Opciós koncepció opciós szerzıdések 1.4. Finanszírozás-, tıkepiac-elméleti biztosítás-üzemgazdaságtan Biztosító speciális pénzügyi közvetítı Biztosítások = pénzügyi szerzıdések Vagyonkezelési üzletág Biztosító = vagyoni értékek és kötelezettségek összessége ( portfólió ) 10

11 Biztosítás-üzemgazdaságtan további megközelítései Genetikus vagy tényalapú ~ biztosító fejlıdése, mőködése Rendszerelméleti ~ biztosító = szervezeti szabályokkal összekapcsolt elemek rendszere Társadalom- és viselkedéstudományi ~ érdekelt emberek szükségletei, viselkedése 3. elıadás 11

12 A biztosító gazdálkodásának tényezıi: a biztosítás és a biztosítási üzletág Fı témák 1. A biztosítás és a biztosítási üzletág jellemzıi 2. A kockázati üzletág 3. A befektetési üzletág 4. A szolgáltatási üzletág 5. A biztosítás fı ismérvei 12

13 1. A biztosítás és a biztosítási üzletág jellemzıi 1.1. A biztosítás elméleti definíciója biztosítási védelem és kockázat-áthárítás kockázattranszfer és kockázatkiegyenlítés 1.2. A biztosítási üzletág biztosító szolgáltatáscsomag felhasználó haszoncsomag A biztosítás részei 1. kockázati elem (üzletág) 2. befektetési elem (üzletág) tıkefelhalmozás (befektetés) tıkefelélés (járadék) 3. szolgáltatási elem (üzletág) 13

14 Kockázati elem a szerzıdı a kockázatot valószínőségi káreloszlás formájában hárítja a biztosítóra, a biztosító biztosítási szolgáltatásra tesz ígéretet biztosítási esemény bekövetkeztekor szerzıdı gazdasági helyzete biztosított kockázat kiegyenlítés a biztosítóban: veszélyközösség(ek)ben és idıben Befektetési elem különösen fontos az élet-, baleset- és betegségbiztosítási ágazatokban 14

15 Szolgáltatási elem Kockázati és befektetési elem csomagolása Tanácsadás, szerzıdéskezelés, kárrendezés Külsı (extern) és belsı (intern) szolgáltatások Biztosító Biztosítási védelem nyújtása Kockázati üzletág Valószínőségi káreloszlás átvállalása Fedezetnyújtás - biztosítási védelem ígérete - biztosítási esemény bekövetkeztekor biztosítási szolgáltatás nyújtása Kockázatkiegyenlítés veszélyközösségben és az idıben Biztosítás Kockázat transzfer Szerzıdı (ügyfél) Biztosítási védelem haszonélvezıje Kockázati ügylet Valószínőségi káreloszlás átadása Gazdálkodás biztosítása - biztosítási védelem jogosultjaként - biztosítási esemény bekövetkeztekor a kárt fedezi a biztosítási szolgáltatás Befektetési üzletág (Élet-, baleset, betegbiztosítás) Tervszerő befektetések tıkefelhalmozási/ járadékfizetési céllal Szolgáltatási üzletág - belsı (üzemi) - külsı (ügyfélnek) - tanácsadás a kockázati és befektetési ügyletekhez, valamint lebonyolítás - kockázati és befektetési ügyletek ügyvitele (szerzıdésadminisztráció, kárrendezés) és értékesítése Befektetés transzfer Szolgáltatás transzfer Befektetési ügylet (Élet-, baleset, betegbiztosítás) Tervszerő befizetések vagy járadékok Szolgáltatási ügylet A kockázati és befektetési ügyletekhez kapcsolódó tanácsadás és ügyvitel igénybevétele 15

16 2. A kockázati üzletág Felbontása üzemgazdaságtani szempontból: 1. kockázatkezelést (bizonytalanságot) tárgyaló döntéselmélet 2. vállalat-gazdaságtani kockázatkezelés (RM) 3. a biztosító kockázatkezelése és kockázatpolitikája 4. matematikai kockázatelmélet 2.1. A kockázat fogalma A kockázat, mint eredmények valószínőségi eloszlása Biztosított kockázatok A kockázat jellemzıi 16

17 A kockázat cselekvések eredményének valószínőségi eloszlása Bizonytalanság a cselekvés következményeit illetıleg a hiányos információk miatt A gazdasági szereplık döntései Cselekvések Környezet Véletlenek Okozati és célzati kapcsolatok Lehetséges eredmények Bizonytalanság a cselekvés következményeivel kapcsolatban Kockázat a cselekvés eredményének valószínőségi eloszlása Bizonytalanság a (lehetséges) eredményeket illetıen A gazdálkodás eredményének valószínőségi eloszlása f(x) Kedvezıtlen eltérések tartománya Kedvezı eltérések tartománya x 1 x 2 x 3 x 4 gazdasági helyzet x Várható érték 17

18 Tipikus káreloszlás f(x) Kár bekövetkezési valószínősége Kárnagyság x Biztosított kockázatok Biztosított kockázatok jellemzıi: lehetséges károkra vonatkoznak a kár bekövetkezése véletlenszerő (bizonytalan) idıpontja, mértéke Biztosítástechnikai egység egyéni kockázat, pontos meghatározás 18

19 A kockázat jellemzıi Kockázat leírása: kárgyakoriság, kárnagyság, várható érték kockázati osztályok hasonló (homogén) kockázati jellemzık Objektív kockázati jellemzık emberi magatartástól független jellemzık Szubjektív kockázati jellemzık emberi magatartástól függı jellemzık 2.2. A biztosítás kockázattranszfer A kockázattranszfer egyik lehetséges módja a kockázatnak biztosítási szerzıdésben történı áthárítása biztosítási díj fejében Feltétel: mindkét fél nettó haszna (elınyök és hátrányok egyenlege) pozitív 19

20 A biztosítás kockázat-áthárításának hasznossági tényezıi Nettó haszon: elınyök és hátrányok egyenlege Elıny díjbevételek Biztosító Hátrány a káreloszlás átvállalása biztosítási kifizetések várható értéke és szóródása formájában (biztosítástechnikai kockázat) Biztosítási védelem Káreloszlás Biztosítási díj Elıny a káreloszlás várható értékének és szóródásának áthárításával a kockázati pozíció javítása (veszélyeztetettség csökkentése ill. biztonság növelése) Nettó haszon: elınyök és hátrányok egyenlege Hátrány díjfizetés Szerzıdı A biztosítás - kockázattranszfer A biztosító szempontjai vállalati célok, kockázatpolitika meglévı állomány, kapacitásai biztosítandó kockázat jellemzıi véletlenszerőség becsülhetıség függetlenség kárnagyság 20

21 A biztosítás - kockázattranszfer Biztosíthatóság korlátai a szerzıdı részérıl alacsony bekövetkezési valószínőség csekély kárnagyság 4. elıadás 21

22 Fı témák 1. Kockázati üzletág (folyt.) 2. A befektetési üzletág 3. A szolgáltatási üzletág 1.1. Kockázatkiegyenlítés modelljei 1. Egyéni kockázatok elmélete 2. Csoportos kockázatok elmélete 3. Tiszta kockázatkiegyenlítési modellek 4. Kockázatkiegyenlítési díj-modellek 5. Kockázatkiegyenlítési-(díj) és tartalékmodellek 6. Statikus modellek 7. Eloszlások típusai (pl. binominális) 22

23 Közösségi kockázatkiegyenlítés A közösségi kockázatkiegyenlítés az egyes egyéni kockázat kártöbbleteinek és kárhiányainak egymás közötti kiegyenlítıdését jelenti néhány nagykárt sok kárhiányos kis kockázat egyenlít ki Célja: a kollektív tényleges és várható kárérték különbségének minimalizálása Kockázatok idıbeni kiegyenlítése Közösségi kockázatkiegyenlítés egy (naptári) évre hosszabb idejő szerzıdések állományok idıbeni változása Alapmodell = n homogén egyéni kockázat m idıszakig az idıszakok kártöbbletei és kárhiányai hoszszabb távon kiegyenlítıdnek ( káringadozási tartalékok alapja) 23

24 2. A befektetési üzletág Megtakarítási ügyletek vegyes életbiztosítás állandó díjas életbiztosítások Tıkefelélési (járadék) ügyletek 3. A szolgáltatási üzletág Tanácsadás Ügyvitel Belsı (üzemi) szolgáltatások A tanácsadáshoz szükséges üzemi feltételek megteremtése A külsı ügyviteli folyamatok üzemi feltételeinek megteremtése, különösen - a mőködöképesség biztosítása, - nem a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások, - a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások az értékesítés, a szerzıdések kezelése és a kárrendezés területén. Külsı (ügyfél-) szolgáltatások Ügyféltanácsadás - kockázatkezelési, - befektetési és - ügyviteli kérdésekben, a következı területekre és idıbeni alakulásukra vonatkozólag: - értékesítés - szerzıdésfeldolgozás - kárrendezés. A kockázati és befektetési ügyletek bonyolítása, beleértve a be- és kifizetéseket is, a(z) - értékesítésre (a szerzıdéskötésig), - szerzıdések kezelésére, - szerzıdéskötésre, - szerzıdések gondozására, - szerzıdések lezárására, - és a kárrendezésre vonatkozólag. 24

25 5. elıadás Témák A biztosítás fı ismérvei 1. Biztosítási díj 2. Kockázati költségek 3. Üzemi költségek 4. Díj-költség modellek 25

26 1. Biztosítási díj a biztosítási védelem ára ár-érték és költség-haszon viszony biztosítás-üzemgazdaságtan tárgya díjelméletek (díjak szerkezete és mértéke) díjszámítás (díjszabások, tarifák) díjpolitika (piaci díjak kialakítása) 2. Kockázati költségek Kockázatátvállalás költségei biztosítási szolgáltatások viszontbiztosítási költségek biztosító tıkeköltsége 26

27 3. Üzemi költségek Dologi és személyi költségek Beruházások Üzemi költségek Kárrendezés (?) 4. Díj-költség modellek 4.1. Kamatmentes modellek 4.2. Kamatos modellek 4.3. Ekvivalencia-elvek 4.4. Díj-szegmentáció (díj-differenciálás) 4.5. Díjfizetési rendszerek 4.6. Díjvisszatérítés 27

28 4.3. Ekvivalencia-elvek Biztosítástechnikai ekvivalencia elve: tiszta kockázati díj = várható kárérték egyéni közösségi Gyakorlatban: bruttó díjak, összköltségek egyensúlya 4.4. Díjszegmentáció ~ ekvivalencia gyakorlati megvalósítása ~ díj kockázat arányosítása Elsıdleges Másodlagos (utólagos) 28

29 6. elıadás Fı téma: Biztosítástechnikai kockázat 1. Biztosítástechnikai kockázat modelljei 2. A biztosítástechnikai kockázat elemei 29

30 1. Biztosítástechnikai kockázat Áttekintés Kockázati üzletág: káreloszlások átvállalása és kiegyenlítése kockázatközösségben valamint idıben nem lehet tökéletes Tényleges és várható közösségi kárérték eltér Maradék kockázat a biztosítóé biztonsági pótlék illetve nyereség (biztosító RM) 1. Biztosítástechnikai kockázat Modellek Biztosítástechnikai kockázat = közösségi kárérték valószínőségi eloszlása Jellemzıi: eloszlás típusa, várható értéke és szóródása Közösségi káreloszlás (modellek) a) közösségi kárérték valószínőségi eloszlása b) kiegészítve kockázati díjjal c) további kiegészítés biztonsági pótlékkal d) kockázati tartalékkal (is) kiegészítve 30

31 a) káreloszlás Kockázati üzletág nyeresége/vesztesége f(x) Ráfordításbevétel értékek valószínősége Ráfordítások kvk Bevételek x b) + kockázati díj f(x) kve=0 Veszteség kve Nyereség x c) + biztonsági pótlék f(x) kvny=bp BP Veszteség kvny Nyereség x d) + kockázati tartalék Veszteség (< KeTa) [C] f(x) Nyereség (< BP) [B] Kockázati nyereség (Ny=Bp) [A] Veszteség ( KeTa) [D] B A D C BP Kockázati tartalék KeTa VZáTa Kockázati tartalék x 31

32 2. A biztosítástechnikai kockázat elemei A biztosítástechnikai kockázat okai: 1. A véletlen kockázata 2. A változás kockázata 3. A tévedés kockázata Diagnosztikus kockázat = 3. Prognosztikus kockázat = A véletlen kockázata Károk számának és összegének kedvezıtlen alakulása eltérés a tényleges és várható kárérték között Típusai: Kumulkockázat Továbbterjedési kockázat Nagykár-kockázat (katasztrófa) 32

33 2.2. A változás kockázata (1.) Kockázatok idıbeni változása Egyéni és közösségi kockázatokra (is) 2.2. A változás kockázata (2.) A változás kockázatát meghatározó kockázati rendszerek területei/tényezıi: természeti erık technika gazdaság társadalom állam nemzetközi kapcsolatok biometrikus tényezık 33

34 2.2. A változás kockázata (3.) A változások típusai: iránya (+/ ) a megváltozott jellemzı: kárnagyság kárgyakoriság változás gyakorisága periodikus gyakori ritka rendszeres rendszertelen trendszerő f(x) x x x b a A várható kárérték (kiindulási helyzet) c t 0 t 1 t 2 idı (t) a = kiindulási várható kárérték b és c = várható kárértékek változásai x = egy biztosítási közösség összkára 34

35 2.3. A tévedés kockázata Kiindulópont: a közösségi káreloszlás ismert gyakorlatban ez nem teljesül hibás becslés(ek) Véletlen kockázattól nem lehet elkülöníteni 35