Vagyonkezelési témavizsgálat

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vagyonkezelési témavizsgálat"

Fruzsina Kovács
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Vagyonkezelési témavizsgálat Dr. Váczi Imre

2 Előadás felépítése Témavizsgálat előkészítése, koordinálása lebonyolítása Fontosabb megállapítások Lezárás, ajánlások Értékelés, összefoglaló

3 Témavizsgálat előkészítése, koordinálása Tevékenységi, kockázati és nem intézményi alapon Kockázati térkép Jogi komparatív tábla Témafelelősök és a vizsgálat vezetői Bizottsági munka és vizsgálat elhatárolása Intézmények kiválasztása csoportok

4 Témavizsgálat lebonyolítása Intézmények: 18 bank: 5 biztosító: 6 alapkezelő: 7 7 főosztály, 19 munkatárs Helyszíni vizsgálat: 51 munkanap február 8.- március 31. Kedvező, érdeklődő piaci reakció

5 Fontosabb megállapítások

6 Fontosabb megállapítások (biztosítók) Különböző tulajdonosi irányítási modellek F/O és B/O szétválasztása nem minden típusú tevékenységnél jogszabályi követelmény => eltérő biztosítói gyakorlat (!) Független piaci- és hitelkockázat kezelési szervezet ritka (!) Kiszervezett: piaci árazás szerinti portfóliókezelés vs. beszerzési érték vezérelt könyv szerinti érték vs. ALM szempontok Pénztári vagyonkezelés tőkekövetelménye

7 Fontosabb megállapítások (biztosítók) Benchmark használata (9F tábla!!!) Kettős díjazás vagyonkezelésben => (saját) alapok vásárlásánál Az eszközértékelést végző független szervezet pénztári vagyon és befektetési alap tekintetében kötelezően a letétkezelő, a biztosítói vagyonkezelés tekintetében azonban ez nem került nevesítésre Ritka a letétkezelői limitfigyelés

8 Hozamráta-számítás elmélete Idősúlyos módszer Előnyök Összehasonlítható más befektetési formákkal (pl. alapok, UL) Egyszerű, transzparens A vagyonkezelőtől független pénzmozgásokat kiszűri, ezáltal a vagyonkezelői teljesítmény jobban mérhető Bármilyen időszakra számítható Referenciaindexekkel könnyen összevethető Gyorsan kiszámítható Hátrányok, nehézségek A korábbi években a tőkesúlyos módszerrel számított hozamrátákkal módszertanilag nem vethető össze (pl. egy hosszú távú hozamráta számításához). Az ügyfél szempontjából torzítottan méri a hozamot. Pénztárak esetében: A számítási módszer változtatása átállási nehézségeket okozhat (informatikai, nyilvántartási, adatszolgáltatási, szakmai stb.) Csak a napi portfoliójelentésre kötelezett pénztárak esetében értelmezhető. (Kérdés, hogy lehet-e a pénztármérettől függő különbségtétel a pénztári hozamráta-számítások között). Tőkesúlyos módszer Figyelembe veszi a portfolió egyedi cash-flow mozgásait, ezáltal az ügyfél számára reálisabb hozamértéket ad. Pénztárak esetében: A jelenlegi rendszer folytatása nem okoz bizonytalanságot, átállási nehézségeket (mára már beállt a rendszer) Összhangban van a hozamelvárás jelenlegi számítási módjával (magánnyugdíjpénztárak) Összhangban van a hozamok egyéni számlára történő felosztásának módjával Szélsőséges cash-flow és piaci árfolyam alakulás esetén a vagyonkezelői teljesítményt torzítva méri. Más portfoliótípussal (pl. alap, UL) való összevetés nehézsége Esetenként nehezen összeállítható alapadatok (cash-flow)

9 Hozamráták a gyakorlatban A befektetési alapok, pénztárak, biztosítók, egyéb intézményi és magánügyfelek portfolióinak teljesítményértékelése az egyes piaci szereplőknél nem egységes módon történik. Módszer Bef. Alapok, UL Nyugdíjpénztár Biztosító (hagyományos tart.) Egyéb intézményi befektetők Magánügyfelek Idősúlyos X X Tőkesúlyos X X X X Semmi X X

10 Alkalmazott elmélet A biztosítókra kialakított speciális hozamszámítási szabályokat a jogszabályok nem tartalmaznak. Pénztár: pénztártag befektetés-kezelő teljesítménye pénztári teljesítmények összehasonlítása Biztosító: unit linked hagyományos életbiztosítási tartalékok Idősúlyos bruttó hozam Idősúlyos nettó hozam Tőkesúlyos hozam Számviteli hozam - X X X - X X Befektetési alap - X - Egyéni-portfoliók - ügyfél igénye szerint

11 Befektetés-kezelés aktivitása Befektetési alapok Nyugdíjpénztárak Biztosítói portfóliók Forgási sebesség 5,01 2,18 2,55 Medián 2,77 1,76 1,71 1-nél kisebb forgási sebességű portfoliók aránya 14,29% 21,51% 26,03% Biztosítók esetében év végén, illetve az egyes negyedévek, hónapok végén megkötésre kerülnek olyan (eszközfedezeti portfóliók közötti) napon belüli ügyletek (tartaléklefedési eljárás keretében), amelyeket a számviteli törvény által előírt, az értékvesztés elszámolására vonatkozó rendelkezéseknek való maradéktalan megfelelés céljából kötettek

12 Lezárás, ajánlások Felügyeleti ellenőrzés beépítendő módszertani fejlesztés Ajánlás(ok) 1. A befektetés-kezelési tevékenységet igénybevevő ügyfelek tájékoztatása során alkalmazandó elvekről 2. A befektetés-kezelési tevékenységet végzők befektetési döntéshozatalával, üzletkötéseikkel kapcsolatos elvárásokról, valamint a felmerülő kockázatok kezeléséről 3. A hozamok, referencia-hozamok számításáról (hozamrátaszámítás) 4. A teljesítmények bemutatásáról, az azokhoz kapcsolódó közzétételekkel kapcsolatos elvárásokról (egyeztetés alatt)

13 A Felügyeleti Tanács ajánlásai Az érintett befektetés-kezelési kapcsolatok Unit-linked eszközalapok vagyonkezelés Biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezetének - befektetés-kezelése Egyéni portfóliókezelés Saját Biztosító Biztosított (természetes személy) Kiszervezett Tevékenység Típus Megbízott fél Megbízó fél megnevezése Alapkezelés Alapkezelő Bármilyen ügyfél Pénztári Kiszervezett Befektetéskezelő Pénztár (intézmény) vagyonkezelés Pénztári vagyonkezelés Saját Pénztár Pénztártag (természetes személy) Unit-linked eszközalapok vagyonkezelés Kiszervezett Befektetéskezelő Biztosító (intézmény) Befektetéskezelő Befektetéskezelő Biztosító (intézmény) Bármilyen ügyfél A vizsgálat a biztosítók által saját maguk részére végzett tartalék eszközfedezet kezelésére nem terjedt ki, DE! az ajánlások kiterjesztő módon értelmezhetők a biztosítók hagyományos tartalék eszközfedezetének saját vagyonkezelésére is

14 A Felügyeleti Tanács ajánlásai 1/2006.: felépítése: 1. Szerződéskötést megelőző tájékoztatás elvei 2. Szerződéskötés utáni tájékoztatás elvei 3. Elszámolások és a szerződés megszűnésekor nyújtandó tájékoztatás elvei 1/2006. szerkezete:» általános» intézményi» nem intézményi Csaknem minden pontja jól értelmezhető biztosítók esetében is! Biztosítás-specifikus pontok (2. fejezet): Kiszervezett befektetés-kezelés esetén unit linked eszközalapoknál a biztosítónak és a pénztárnak az ügyfelek/tagok számára elérhetővé kell tennie a számára releváns, befektetés-kezelőtől kapott tájékoztatást A unit-linked életbiztosítások kezelése során, ha az adott eszközalap összetétele döntően befektetési jegyekből áll, akkor az ügyfél a befektetési jegyeket terhelő díjakról és költségekről is kapjon tájékoztatást a Társaságtól

15 A Felügyeleti Tanács ajánlásai 2/2006. fejezetei: 1. Döntéshozatali mechanizmusok 2. Szervezeti keretek 3. Ügyletkötés, ügyletek lebonyolítása, rögzítése, 4. Fedezetellenőrzés, limitek ellenőrzése 5. Allokációs sajátosságok 6. Kockázatok kezelése Szinte minden pontja jól értelmezhető biztosítók esetében is! elkülönült front office és back office feladatkörök négy szem elv (informatika támogatása) limitellenőrzés A nyilvántartási rendszer az allokációs mechanizmust kellő mértékben, zárt (!) módon támogassa tudatos kockázatvállalás, független piaci- és hitelkockázat kezelés (!)

16 A Felügyeleti Tanács ajánlásai 2/2006. biztosítás-specifikus pontjai: Amennyiben a befektetés-kezelő hagyományos (nem unit linked) biztosítástechnikai tartalék eszközfedezeti portfólióját kezeli, abban az esetben ügyeljen a biztosítók beszerzési érték-vezérelt befektetési eszköz értékeléséből fakadó speciális követelményekre, továbbá a biztosító teljes működését akár termék, akár ágazati, akár intézményi szinten kialakított eszköz-forrás gazdálkodási (ALM) elvekre is. Így fordítson kiemelt figyelmet az élet ágban a magas technikai kamatkiígérésű (pl. 5,5 %) matematikai tartalékok eszközfedezeti portfólióival kapcsolatos tranzakciókra, ugyanis ezek a portfóliók bizonyos piaci körülmények között - sajátosságukból fakadóan- nem kezelhetők együtt a piaci elven árazott és kezelt portfóliókkal

17 A Felügyeleti Tanács ajánlásai 3/2006.: 1. Hozamráta számítás Alapelvek Input adatok Alkalmazható hozamráta számítási módszerek 2. Referenciahozam számítása Benchmarkok hozzárendelése a befektetési instrumentumokhoz Alkalmazható referenciahozam-számítási módszerek Saját vagyonkezelésnél: csak UL tartalékok eszközfedezeténél és pénztári vagyonkezelésnél értelmezhető jól. A nem unit-linked biztosítástechnikai tartalékok esetében nem vonatkozik az ajánlás a biztosított és a biztosító közötti kapcsolatrendszerre

18 A Felügyeleti Tanács ajánlásai 4 (?)/2006. tervezett fejezetei: Teljesítmény-bemutatás 1. A Kiindulási adatok 2. Teljesítmény bemutatása, értékelése Hirdetések, marketingkommunikáció Biztosítók: Saját vagyonkezelésnél: csak UL tartalékok eszközfedezeténél és pénztári vagyonkezelésnél értelmezhető jól. A nem unit-linked biztosítástechnikai tartalékok esetében nem vonatkozik az ajánlás a biztosított és a biztosító közötti kapcsolatrendszerre

19 Értékelés, összefoglalás Nagy érdeklődés a piac részéről Vizsgálat ténye: integrált felügyelés Megállapítások azonos tevékenységek más szabályozásban erősítendő/erősíthető ügyfél-tájékoztatás összehasonlíthatóság lehetősége és korlátai

20 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Vagyonkezelési témavizsgálat

Vagyonkezelési témavizsgálat Erdős Mihály 2005. 11. 10. Előadás felépítése témavizsgálat előkészítése, koordinálása lebonyolítása fontosabb megállapítások javaslatok 2005. 11. 10. 2 Témavizsgálat Előkészítése,