DEVIZÁS ELSZÁMOLÁSOK. Számviteli politikában rögzítendőelszámolási lehetőségek

Számviteli politikában rögzítendőelszámolási lehetőségek DEVIZÁS ELSZÁMOLÁSOK I. Választott árfolyamon a bekerülés napjára átszámított forintértéken történőelszámolás( Számv. tv. 60. (1), (4-6) bekezdés ) választható árfolyamok» MNB árfolyam» Választott -hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán,» Devizavételi vagy deviza-eladási árfolyamon» Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon bekerülés napjának meghatározása, szerződés szerinti teljesítés napjára történő elszámolási kötelezettség 1 2 I. Választott árfolyamon a bekerülés napjára átszámított forintértéken történőelszámolás( Számv. tv. 60. (1), (4-6) bekezdés ) Állománynövekedés = PTK szerinti teljesítési dátumpreferálás a követelések, kötelezettségek, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, valutakészlet, devizaszámla állomány növekedés esetén kivételek A forintért vásárolt valutát, devizát a fizetett összegben kell felvenni, és a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. árfolyam-különbözet keletkezése A valuta és deviza számlákról történő kifizetéseket nem lehet a kifizetés napján érvényes választott árfolyammal rögzíteni, FIFO-eljárássalvagy átlagos beszerzési árfolyamon történik a csökkenések elszámolása. A különbözet pénzügyi műveletek realizált árfolyam vesztesége vagy nyeresége lesz. II. ÁFA törvény szerinti árfolyamon történő forintosítás ( Számv. tv. 60. (5a) bekezdés) Választható árfolyamok: Külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. Bekerülés napjának meghatározása a költségek, bevételek bekerülési értékének meghatározása: Nem a PTK szerinti teljesítés dátumával, a költség és bevétel, a kötelezettség, követelés összege forintosítva más összeg lesz Árfolyam-különbözet keletkezése Nem keletkezik árfolyamkülönbözet az ÁFA szerinti adóalap és a követelés, kötelezettség értéke között, ÁFA főkönyv és bevallás egyezősége biztosítható, de csak abban az esetben, ha a számviteli politika és az ÁFA szerint is az MNB árfolyamot választotta. 3 4 III. Valutás ügyleteknek a valuta könyv szerinti árfolyamán történő forintosítása Számviteli törvény 48. (8) bek. Új szabály 2012-től: az ellenértékként kifizetett valuta könyv szerinti árfolyamán bekerülés napjának meghatározása Kifizetés napján érvényes árfolyamon árfolyam-különbözet keletkezése Nem keletkezik a kötelezettség és a kifizetés között I. Választott árfolyamon a bekerülés napjára átszámított forintértéken történőelszámolás: termékértékesítés Számviteli politika szerint választott árfolyam dev. átl. árfolyam,(300 Ft/ ) ÁFA tv. szerint választott MNB árfolyam. (290 ft/ ) Termékértékesítés árbevételének elszámolása (1000 euro+ 270 ÁFA Szv. tv szerinti választott árfolyamon) T 312 Követelések devizában 381000 Ft K 91-92 Árbevétel devizában 300000 Ft K 368 ÁFA technikai elszámolási szla 81000 Ft -Az ÁFA elszámolása az ÁFA tv. szerinti árfolyamon (MNB 290 Ft/euro) T 368 ÁFA technikai elszámolási szla 78300 Ft K 467 Fizetendő ÁFA 78300 Ft T 368 ÁFA technikai elszámolási szla 2700 Ft K 9762 Dev. köv. pü-legrendezett árf. kül. 2700 Ft 5 6

I. Választott árfolyamon a bekerülés napjára átszámított forintértéken történőelszámolás: termékértékesítés Pénzügyi rendezés (bekerülés napi választott árf = dev.átl.árf.: 295 Ft/ ) T 386 Deviza-betétszámla bekerülés napi árf-on 374 650 Ft (1270 euro * 295 Ft/euro) K 312 Követelések devizában Vevőkövetelés árfolyam különbözete (Bekerülési érték 381 000 Ft 374 650 Ft) 374 650 Ft T 8762 Devkövkötpülegrendezett vesztesége 6 350 Ft K 312 Követelések devizában 6 350 Ft I. Választott árfolyamon a bekerülés napjára átszámított forintértéken történőelszámolás: devizás bérleti díj bevétel elszámolása Árbevétel elszámolása( Bérleti díj 1000 euro+ 27 % ÁFA) T 312 Devizás köv K 91-92 Devizás árbevétel T 312 Devizás követelések - K 368 ÁFA technszla Teljesítés napi árfolyam ( hóutolsónapja) 300 Ft/euro 1000 euro*300 Ft = 300 000 Ft + 81 000 Ft ÁFA = 381 000Ft 300 000 Ft 81 000 Ft ÁFA elszámolása az ÁFA tv szerinti árfolyamon ( számla kelte árf: 290 Ft) T 368 ÁFA techn. szla K 467 ÁFA köt szla 270 euro* 290 Ft = 78 300 Ft 78 300 Ft ÁFA árfolyam-különbözetelszámolása (81 000 78 300 Ft= 2 700 Ft) T 368 ÁFA techszla K 9762 Dev. köv. köt pü. rend árf.kül. 2 700 Ft 7 8 I. Választott árfolyamon a bekerülés napjára átszámított forintértéken történőelszámolás: devizás bérleti díj bevétel elszámolása Pénzügyi rendezés T 386 Devizabetétszámla választott árfolyamon 374 650 Ft 1270 euro * 295 Ft/euro K 312 Követelések devizában 374 650 Ft Vevőkövetelés árfolyam-különbözete 6 350 Ft 381 000 Ft 374 650 Ft = 6 350 Ft T 8762 Dev köv köt pülegrendezett vesztesége K 312 Követelések devizában I. Választott árfolyamon a bekerülés napjára átszámított forintértéken történőelszámolás : termékbeszerzés elszámolása Termékbeszerzés elszámolása ( 1000 euro 300 Ft/euro) T 5 Anyagköltség K 454 Szállítói kötelezettségek devizában 300000 Ft T 368 ÁFA technszla K 454 Szállítói kötelezettségek devizában 81000 Ft ÁFA elszámolása az ÁFA tv szerinti árfolyamon ( számlán szereplőlevonhatóáfa összegében 270 euro*290 Ft= 78 300 Ft) T 466 Előzetesen felszámított ÁFA K 368 ÁFA techszla 78 300 Ft ÁFA árfolyam-különbözetelszámolása ( 81 000 Ft 78 300 Ft= 2 700 ) T 8762 Devköt. pü.rendezettárf. kül K 368 ÁFA tech. szla 2 700 Ft Pénzügyi rendezés ( Dev betétszla könyvszerinti árf: 289 Ft/ euro) T 454 Szállítói kötelezettségek devizában K 386 Dev betétszla 367 030 Ft (1270 euro*289 Ft/euro= 367 030 Ft) -Szállítói kötelezettség árfolyam-különbözete( 381 000 Ft 367 030 Ft = 13 970 Ft) T 454 Szállítói köt.devizában K 9762 Devköv.köt. pü.rendezettárfkül 13 970 Ft 9 10 I. Választott árfolyamon a bekerülés napjára átszámított forintértéken történőelszámolás: speciális, a gyakorlatban előfordult esete EU-s tárgyi eszköz beszerzés, választott árf MNB (1000 beruházás) PTK szerinti telj. napja: 09.20. Üh. Időpontja: 10.31. Szla kelte: 11.29. 1. Nem számlázott szállító könyvelése 09.20.-i választott árfolyamon eszköz bekerülési értékként: T 16 K 4 Nem számlázott szállító szerződés szerinti értéken 1000 *300 Ft/ =300 000 e Ft 2. Fizetendő ÁFA megállapítása számla hiányában a teljesítést követő hó 15. napján (ÁFA tv. 60. (1) bekezdés c) pontja szerint) T 368 K 467 Fizetendő ÁFA 270 *298 Ft/ = 80460 e Ft 3. Számla megérkezéskor könyvelendő november 29.-i dátummal T 4 Nem szlázottszáll. K 16 300000 e Ft T 16 K 45 Szállító 300000 e Ft T 466 K 368 Levonható ÁFA 80460 e Ft II. ÁFA törvény szerinti árfolyamon történőforintosítás: devizás bérleti díj bevétel elszámolása Számviteli politika szerint és ÁFA tv szerint is MNB árfolyam 1000 Teljesítés napi árfolyam: 300 Ft Számla kelte szerinti árfolyam 290 Ft Pénzügyi teljesítés napján árfolyam 295 Ft Devizás bérleti díj árbevétel elszámolása (ÁFA tv. 80. (1) b) 58 esetekben szla kelte) T 312 Devizás követelések K 91-92 Devizás árbevétel 290 000 e Ft T 312 Devizás követelések - K 467 Fizetendő ÁFA Devizás követelés szla = 368 300 Ft Pénzügyi rendezés(1270 *295 Ft/ ) 78 300 Ft T 386 Dev betétszla K 312 Devizás követelések szla 374 650 Ft Árfolyam-különbözet elszámolása T 312 Devizás követelések K 9762 Devkövköt pürend árfkül 6 350 Ft 11 12

III. Valuta ügyletek a valuta könyv szerinti árfolyamán Anyagköltség fizetése valutával, valuta könyvszerinti árfolyamán 305 Ft / euro T 51 Anyagköltség K 382 Valutapénztár T 389 ÁFA techszla K 382 Valutapénztár ÁFA elszámolása ÁFA törvény szerint 305 000 Ft 82 350 Ft (pl.szlakelte vagy teljesítés napja =290 Ft/ euro= 270 euro*290 Ft= 78 300 Ft) T 466 Előzetesen felszámított ÁFA K 389 ÁFA techszla ÁFA árfolyam-különbözet elszámolása T 8762 Devkövköt pürenárfkül K 389 ÁFA techszla 78 300 Ft 4 050 Ft Tipikus ügyletek példaszerűen 1. Lekötés: 100 e, könyv szerinti árfolyam 295 Ft/ T 3869 Lekötött betét K 3861 Eurós deviza-betétszámla 29500 e FT Visszavezetés: T 3861 Eurós deviza-betétszámla K 3869 Lekötött betét 29500 e Ft 2. Átutalás másik devizás számlára( Pl: MKB Bankból OTP Bankba) T 3862 OTP deviza-betétszámla T 389 Átvezetési számla 1000 a számviteli politikában választott árfolyamon (MNB 297) 29700 e Ft T 389 Átvezetési számla K 3861 MKB deviza-betétszámla 1000 az MKB deviza-betétszámla könyv szerinti árfolyamán ( 295 Ft/ ) 29500 e Ft Árfolyam-különbözet elszámolása T 389 Átvezetési számla K 9762 Devkövköt pürend árfkül 200 e Ft 13 14 3. Átváltások 3. Átváltások Forintért vásárolt valuta bekerülési értékének meghatározására A vállalkozó számlavezető pénzintézeténél ( X Banknál) 11.15-én 280 E Ft készpénzért 1.000 eurót vásárol, melyet a valutapénztárban helyez el. Devizás tételeinek értékelésére az MNB hivatalos devizaárfolyamát választotta. Árfolyamok (HUF/EUR): Dátum MNB X vételi X eladási 11.15. 274 270 280 11.20. 278 275 285 Feladat: Határozza meg, hogy mennyi a pénztárba került valuta bekerülési értéke? Megoldás: A forintért vásárolt valutát a választott árfolyamtól függetlenül a ténylegesen fizetett összegben kell a könyvekbe felvenni, tehát 280 E Ft a bekerülési érték. Elszámolása: T 3821 K 3811 280 E Ft Devizáért forint vásárlás:devizaszámla csökkenés könyv szerinti értéken, bank által jóváírt összeg ettől el fog térni = árfolyam különbözet (átváltási) Devizáról másik devizásra történő átváltás:új devizás eszköz keletkezik, jóváírás napján érvényes választott árfolyam, csökkenés könyv szerinti árfolyamon = árfolyam különbözet (átváltási) 15 16 4. Befizetés valutapénztárból devizaszámlára, valutafelvétel devizaszámláról Új eszköz keletkezik = teljesítés napi választott árfolyamon kell a növekedéseket és könyv szerinti értéken kell a csökkenéseket elszámolni = árfolyam különbözet Például: 11.20-án 500 eurót deviza-betétszámlájára befizet. A valutapénztárból devizaszámlára befizetett összeget a választott (MNB) árfolyamon kell felvenni a könyvekbe, értéke: 500 EUR 278 HUF/EUR = 139 E Ft. Árfolyam-különbözet keletkezik a valutakészlet kivezetésekor, összege: 500 EUR (278 HUF/EUR 280 HUF/EUR) = 1 E Ft. Könyvelési tételek: Kivezetés valutapénztárból: T 389 K 3821 140 E Ft Befizetés deviza-betétszámlára: T 3861 K 389 139 E Ft Árfolyam-különbözet T 876 K 389 1 E Ft. 5. Bankkártyás fizetés külföldön T 5 K 479 Technikai kötelezettség számla a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon T 479 Technikai kötelezettség számla K 386 Deviza-betétszámla könyv szerinti árfolyamon A keletkező árfolyam-különbözetet az általános szabályoknak megfelelően a pénzügyi műveletek eredményében kell elszámolni. 17 18

6. Devizás tételek kompenzálása Azonos devizanemben, követelés és kötelezettség: Vevőt, szállítót könyv szerinti értéken kell kivezetni, a forintban ott maradt egyenleget árfolyam különbözetként kell elszámolni. Euróban fennálló követelés beszámítása a forintkötelezettség teljesítésébe: Lehet, szabadon megállapítható az árfolyam, árfolyam különbözet fog keletkezni Eltérő devizában fennálló követelés, kötelezettség kompenzálása Lehet, keresztárfolyamon egyneművé kell tenni a követelést, kötelezettséget 6. Devizás tételek kompenzálása Példa Egy vállalkozásnak külföldi partnerével szemben 950.000 EUR összegű, 260 Ft/EURnyilvántartási árfolyamú, 2014. április 18.-ai teljesítésű követelése, illetve 1.200.000 USD értékű, 210 Ft/USD nyilvántartási árfolyamú 2014. április 28.-i teljesítésű kötelezettsége áll fenn. A felek megállapodnak arról, hogy 2014. május 5.-ei értéknappal a követelést, illetve a kötelezettséget teljes összegükben egymással szemben beszámítják. A beszámításra kerülő követelés forintértéke (950.000 EUR 260 Ft/EUR= 247.000.000 Ft) A beszámításra kerülő kötelezettség forintértéke (1.200.000 USD 210 Ft/USD = 252.000.000 Ft) A követelés és kötelezettség közül a kisebbik átvezetése a másikszámlára, példa szerint : követelés átvezetése: T 4542 Külföldi anyag- és áruszállítók 247.000.000 Ft K 317 Külföldi követelések (devizában) 247.000.000 Ft Egyenleg, mint árfolyam-különbözet elszámolása: T 4542 Külföldi anyag- és áruszállítók 5.000.000 Ft K 9762 Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége 5.000.000 Ft (Mellékszámítás: 252.000.000 Ft 247.000.000 Ft = 5.000.000 Ft) 19 20 7. Devizás forgóeszközhitel miatt negatív a bankszámla egyenlege Negatív bankszámla egyenleg átvezetése kötelezettségre Év végén nem realizált árfolyam különbözet 8.Devizában kapott előleg elszámolása Vevőtől kapott devizás előleg 1./ Ha devizaszámlán jelenik meg a kapott összeg T 386 Devizabetét-számla K 453 Vevőtől kapott előleg 368300 Ft ( ÁFA-s összeg) Könyvelés a pügyi telj. napján érvényes választott árfolyamon (1270 * 290 Ft) 2./ Ha a kapott devizás előleg a forint számlán jelenik meg T 384 Bankszámla forintban K 453 Vevőtől kapott előleg 355600 Ft A bank által jóváírt, devizavételi forintösszegben (1270 euro*280 Ft ) A napi választott árfolyam és a jóváírt forintösszeg közötti különbözet elszámolása: T 8762 Dev. Köv.köt. pü. realizált árf.kül. K 453 Vevőtől kapott előleg 12700 Ft 3. / Vevőtől kapott előleg ÁFA tartalma ( ha belföldi vevőtől devizás a kapott előleg) T 368 ÁFA techszla-k 467 Fizetendő ÁFA 78300 Ft 4. / Év végén átértékelési kötelezettség van 21 22 8. Devizában kapott előleg elszámolása Vevőnek kiszámlázott teljesítmény, előleggel való elszámolás T 312 Vevőkövetelések devizában K 912 Devizás árbevétel 1000 *300 Ft 300 000 Ft T 312 Vevőkövetelések devizában K 467 Fizetendő ÁFA 270 *300 Ft 81000 Ft A teljesítés napi választott árfolyamon Vevőtől devizában, valutában kapott előleg rendezése a vevőnek történő teljesítéskor: T 453 Vevőtől kapott előleg - K 312 Vevőkövetelések devizában A vevőkövetelés könyvszerinti árfolyamán Előleg ÁFA elszámolása: T 467 K 368 381 000 Ft 81 000 Ft Árfolyam-különbözet elszámolása: 381 000 368 300 = 12 700 Ft Árfolyamveszteség, mert az előleg könyv szerinti értéke alacsonyabb, mint a vevőkövetelés könyv szerinti árfolyama (fordítva nyereség lesz) 8. Devizában adott előlegek elszámolása Szállítónak adott devizás előleg 1./ Ha devizaszámláról fizetjük T 351,352,353 K 386 Devizabetét-számla Pénzügyi teljesítés napján a meglévő deviza könyv szerinti árfolyamán 2./ Ha forintért vásárolt devizából fizetünk devizás előleget T 351,352,353 K 384 Bankszámla Pénzügyi teljesítés napján érvényes deviza eladási árfolyamon 290 000 Ft (ÁFA nélkül) 305 000 Ft 3./ Az adott előlegnek követelésként a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon (300 Ft) kell megjelennie a nyilvántartásokban, ezértárfolyam különbözet lesz - Választott árfolyam nagyobb, mint az eladási, illetve a deviza könyv szerinti árfolyam, árfolyamnyereség - Választott árfolyam kisebb, mint az eladási, illetve a deviza könyv szerinti árfolyam, árfolyamveszteség lesz 23 24

8. Devizában adott előlegek elszámolása Devizában adott előleg beszámítása a szállítói kötelezettségbe T 455 Szállítói kötelezettség devizában K 351, 352, 353 Adott előleg nyilvántartás szerinti értékén 290 000 Ft A szállítói kötelezettség a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon van, ezért árfolyam különbözet fog keletkezni (pl. 300 Ft) Árfolyamnyereség, ha a szállítói számla könyv szerinti árfolyama nagyobb, mint az adott előleg könyv szerinti árfolyama Áfolyamveszteség, ha a szállítói számla könyv szerinti árfolyama kisebb, mint az adott előleg könyv szerinti árfolyama Kapcsolódó előzetesen felszámított ÁFA Lízing fogalmának változása és a számvitel kapcsolata Számviteli törvény szerinti pénzügyi lízing fogalma: (változatlan szabály) 3. (8) bekezdés 13. pont: pénzügyi lízing: a Polgári Törvénykönyv szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet; Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 150. (1). Hatályos: 2014. III. 15-től. T 466 K 38 az előleg számla alapján a tovább hárított ÁFA összegében, majd T 455 K 466 beszámításkor 25 26 PTK szerinti pénzügyi lízing fogalom 2014.III.15.- től Nyilvántartásba vételi kötelezettséget jelentő lízing fogalma azúj PTK szerint: PTK 6:409. Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideigvaló használatára, illetve -ha a használat időtartama ennél rövidebb-a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskoripiaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult,vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét. Lízing fogalmának változása és a számvitel kapcsolata Az új PTK szerinti pénzügyi lízing szerződés és más szerződések elhatárolási ismérvei: 1. A lízing futamideje eléri vagy meghaladja az eszköz hasznos élettartamát (bérlettől határolja el, nem releváns, hogy történik-e tulajdonszerzés a futamidő végén). 2. A futamidő kevesebb mint a hasznos élettartam, de a lízingbevevő a szerződéskori piaci értéknél alacsonyabb értéken (maradványértéken) az eszköz tulajdonjogát megszerzi. (Nem releváns a futamidő hossza, a lényeg a tulajdonszerzés a futamidő végén). 3. Függetlenül attól, hogy történik-e tulajdonszerzés a futamidő végén, a lízingdíj összege eléri az eszköz piaci értékét. (Bérlettől határolja el, lízingbeadó úgy kalkulál, hogy a futamidő alatt fizetett lízingdíj eléri az eszköz értékét). 27 28 Pénzügyi lízing fogalma 2015.01.01.-től 9.Devizás lízing ügyletek elszámolása Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi tv. 6. (1) 89.pont: pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését; 1./ Lízingbe adó által leszámlázott eszköz nyilvántartásba vétele a lízingbe vevőnél (Lízingbe adó árfolyamán szerepel a számlán az eszköz bekerülési értéke és a kötelezettség pl. 298 Ft/euro) T 161 Beruházás K 448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettség 2980000 Ft (100 e *298 Ft) A bekerülési értéket és a kötelezettséget a saját választott árfolyamra kell korrigálni ( Teljesítés napján érvényes MNB árfolyam 300 Ft/ ) 2./ Árfolyam-különbözet elszámolása T 161 Beruházás K 448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettség 20000 Ft (ha a telj. Napi árf. alacsonyabb, mint a lízingbe adó árfolyama, akkor T 448-K 161) 3./ Aktiválás elszámolása ( gk. esetén forgalmi engedély szerint) T 13-14 K 161 = bekerülési érték választott árfolyam szerint 29 30

Devizás lízing ügyletek elszámolása Devizás lízing ügyletek elszámolása 3./ Törlesztés könyvelése ( tőke + tőke árf. kül.+ kamat) 3.1. Lízingbeadó számlán feltüntetett árfolyamon számolt forintértéken T 448 K 38 tőke + tőke árfolyam-különbözet Ft-ban ( 299 Ft/ ) T 872 K 38 kamat + kamat árfolyam-különbözet = kamat az átutalt összegben 3.2. A lízingbe adó árfolyama és a saját árfolyamom közötti kötelezettség különbözet elszámolása árfolyam- különbözetként T 8762 K 448 vagy T 448 K 9762 tőke * (lízingbe adó árfolyama-saját árfolyam) (299 Ft/ -300 Ft/ ) Év végén átértékelési kötelezettség van: ( 12.31. árfolyam 295 Ft ) T 448 - K 9763 Dev.köv.köt. Nem realizált árfolyam különbözete (analitika szerinti euros kötelezettség * könyv szerinti árfolyam 300 Ft 12.31. árfolyam 295 Ft ) 4./ Következő évi törlesztések könyvelése 4.1. Lízingbeadó számlán feltüntetett árfolyamon számolt forintértéken T 448 K 386 tőke + tőke árfolyamkülönbözet Ft-ban ( 302 Ft/ ) T 872 K 386 kamat + kamat árfolyam különbözet = kamat az átutalt összegben 4.2. A lízingbe adó árfolyama és a saját árfolyamom közötti kötelezettség különbözet elszámolása árfolyam- különbözetként T 8762 K 448 vagy T 448 K 9762 tőke * (lízingbe adó árfolyama-saját árfolyam) (302 Ft/ - 295 Ft/ ) 31 32 Lízing ügyletek számviteli elszámolásának folyamata lízing fajtánként (1) I. Zárt végű pénzügyi lízing, futamidő végén a tulajdonjog átszáll 1. Lízingbevétel (személygépjármű) T 16 Beruh K 43 Pü. Lízing köt. 5000 e Ft T 16 Beruh K 479 Egyéb köt. (ÁFA) 1350 e Ft T 479 Egyéb köt. K 38 Pénzeszközök 1350 e Ft T 13 Járművek K 16 Beruházás 6350 e Ft Bizonylat: számla 2. Törlesztés T 43 K 38 Pénzeszközök T 871 Kamatráf. K 38 Pénzeszközök Bizonylat: Értesítő 2000 e Ft 200 e Ft 3. Lejáratkor tul.jog megszerzés a maradványérték megfizetésével T 43 Pü. Lízing köt. K 38 Pénzeszközök 100 e Ft Lízing ügyletek számviteli elszámolásának folyamata lízing fajtánként (2) II. Nyílt végű pénzügyi lízing, futamidő végén a tulajdonjog átszáll 1.Lízingbevétel (személygépjármű) T 16 Beruh K 43 Pü. Lízing köt. 5000 e Ft T 13 Járművek K 16 Beruházás 5000 e Ft Bizonylat: Technikai számla, szerződés 2. Törlesztés T 43 Pü. Lízing köt. K 38 Pénzeszközök T 871 Kamatráf. K 38 Pénzeszközök T 466 vagy 86 Egyéb ráf. K 479 Egyéb köt. (ÁFA) Bizonylat: Számla 2000 e Ft 200 e Ft 540 e Ft 3. Lejáratkor tul.jog megszerzés a maradványérték megfizetésével T 43 Pü. Lízing köt. K 38 Pénzeszközök 1000 e Ft T 466 vagy 86 Egyéb ráf. -K 479 Egyéb köt. (ÁFA) 270 e Ft Bizonylat: számla ( maradványértékről ) 33 34 Elszámolás a futamidő lejárta előtt, nem történik meg a tulajdonba adás (zárt végű pü.lízing) Számla helyesbítést kell adjon a lízingbe adó A visszaadott eszközt piaci áron kell visszaadni PÉLDÁUL: Bekerülési érték volt: 6350 e Ft Maradványérték: 1000 e Ft Lízingtartozás kötelezettségként előírva 5000 e Ft 2 év alatt megfizetett lízingdíj törlesztő részlete 3500 e Ft 2 év után visszaadás, hátralévő kötelezettség 1500 e Ft Elszámolt értékcsökkenés: 2 év * 1070 e Ft (20%-os écs) = 2140 e Ft Nettó érték számviteli törvény szerint: 6350 e Ft 2140 e Ft = 4210 e Ft Piaci érték 2000 Ft Elszámolás a futamidő lejárta előtt, nem történik meg a tulajdonba adás (zárt végű pü. lízing) 2. Könyvelési tételek: 1./ Visszaadott eszköz számla szerinti ára T 43 K 13 Tárgyi eszköz bek.szla 2000 e Ft 2./ Értékkülönbözet elszámolása Visszaadott eszköz piaci ára alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, különbözet 4210-2000 = 2210 e Ft T 86 TE terven felüli értékcsökkenése K 138 TE terven felüli értékcsökkenése 2210 e Ft (Ha magasabb lenne, T 139 TE terv szerinti értékcsökkenése K 96 Egyéb bevételek) 35 36

Elszámolás a futamidő lejárta előtt, nem történik meg a tulajdonba adás (zárt végű pü.lízing) 3. 3./ Eszköz kivezetése a nyilvántartásból: T 139 TE terv szerinti értékcsökkenés T 138 TE terven felüli értékcsökkenés K 13 Tárgyi eszköz bekerülési érték 4./ Kötelezettség alakulása Eredeti kötelezettség volt: 5000 e Ft 2 év alatt megfizetett 3 500 e Ft 2 év után hátralévő kötelezettség 1 500 e Ft Helyesbítő számla szerinti érték 2 000 e Ft (-) Lízingbeadó kötelezettsége 500 e Ft ( melynek elengedéséről megállapodhatnak) 10. Külföldi kötelezettség, követelés elengedés (devizás) elszámolása T 88 K 3 a külföldi pénzértékre szóló követelés könyv szerinti összegében T 4 K 98 a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség összegében T 98 K 48 Halasztott bevételként való elszámolás A külföldi pénzértékre szóló kötelezettség részbeni vagy teljes elengedése esetén a hitelező által elengedett valuta/devizaösszegre jutó -a számviteli törvény 60. -a szerint meghatározott -könyv szerinti forintértéket kell kivezetni a kötelezettségek közül és elszámolni rendkívüli bevételként (majd időbelileg elhatárolni a meghatározott esetekben). A számviteli törvény 45. (1) bekezdés b) pont szerint amennyiben eszköz vásárláshoz kapcsolódott a kötelezettség, az elengedett kötelezettség összegét a passzív időbeli elhatárolások között mint halasztott bevételt kell elszámolni. A feloldás a költségként, ráfordításként való elszámolással arányosan történik. 37 38 11. Osztalék valutában, devizában 12. Tagi kölcsön devizában nyújtva T 4792 K 4621 SZJA kötelezettség T 4792 K 463 EHO kötelezettség T 4792 K 3821 Valutapénztár a valutapénztár nyilvántartási árfolyamán Vagy T 4792 K 3861 Deviza-betétszámla a deviza-betétszámla nyilvántartási árfolyamán Árfolyam különbözet keletkezik, Vagy T 8762, vagy K 9762 és 4792 számla Taggyűlési határozatban rendelkezni célszerű, árfolyam a kifizetés napján, amennyiért a valutát, devizát meg lehet szerezni. Amennyiben devizában adják, de forintban kell visszafizetni, visszafizetésig ugyanaz az összeg marad, nem kell átértékelni. Amennyiben devizában nyújtják, devizás kötelezettség, átértékelés kell. 39 40 13. Forintban Jegyzett tőke emelése, leszállítása devizával Emelés 1. T 3821, 3861 Valutapénztár v Deviza-betétszámla K 32 Jegyzett, de be nem fizetett tőke befizetéskor a választott árfolyamon 2. T 32 K 411 Jegyzett tőke a cégbírósági bejegyzés napjával a társasági szerződésben foglalt Ft összeggel 3. Különbözet: ha a 32 számla T egyenlegű, akkor T 32 Tulajdonossalszembeni követelés, vagy ha K egyenlegű, akkor T 47 Tulajdonossal szembeni kötelezettség 4. Pénzügyi rendezés, vagy T vagy K 38 Pénzeszközök számlával szemben 5. Elengedett követelés T 88 K 3, vagy T 47 K 98 elengedett kötelezettség a tulajdonos nyilatkozata alapján 13. Forintban Jegyzett tőke emelése, leszállítása devizával Leszállítás 1. T 411,412, 413,419 K 458 Rövid lej. Kötelezettség a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg forintban 2. T 458 K 3861 Deviza-betétszámla a betétszámla nyilvántartási árfolyamával 3. Árfolyam-különbözet elszámolás a 458-ason maradó egyenleg miatt, 8762 vagy 9762 számlákkal szemben 41 42

14. Előre számlázott, fizetett devizás bérleti díj Előre számlázott, fizetett devizás bérleti díj 2. Pl. Negyedéves bérleti díjban állapodtak meg. A havi bérleti díj400 /hó, 12.01.-én számlázzák a decemberi, januári és februári bérleti díjat, az árfolyam 12.01.-én 300 Ft/ 1. T 522 Bérleti díjak K 4545 Belföldi szállító devizában 360000 Ft T 466 Előz felszáfa -K 4545 Belföldi szállító devizában 97200 Ft (3 hó *400 *300 Ft/ ) 2. T 392 Költségek aktív időbeli elhatárolása 240000 Ft K 522 Bérleti díjak 240000 Ft (2 hó*400 *300 Ft/ ) 3. A 392 számlán lévő 400 -t át kell értékelni a 12.31.-árfolyamra, mérleg fordulónapi nem realizált árfolyam-különbözetet el kell számolni 4. Nyitást követően feloldás: T 522 K 392 különbözet lesz, nem árfolyam -különbözet, bérleti díj lesz 2. példa: 24 hónapra szerződnek, első hónapban 4000 -t számláznak, 23 hónapon keresztül havi 1000 -t számláznak 2013. Októberben indul a bérleti időszak: X. hó 4000 * 300 Ft/ = 1200 e Ft XI. hó 1000 * 280 Ft/ = 280 e Ft XII. hó 1000 * 290 Ft/ = 290 e Ft Összesen 1770 e Ft Elhatárolás számítás 24 hóra egyenletesen ( 12.31. árfolyam 295 Ft/ ) 2013 év végén: Összes költség = 1770 e Ft + 21 hó * 1000 * 295 Ft/ = 1770 +6 195 = 7965 e Ft 1 havi bérleti díj = 7965 e Ft/ 24 hó = 332 e Ft 2013-as költség = 3*332 e Ft = 996 e Ft Elhatárolás: T 392 K 522 1770 e Ft-996 e Ft= 774 e Ft 43 44 Előre számlázott, fizetett devizás bérleti díj 2. Előre számlázott, fizetett devizás bérleti díj 2. Időbeli elhatárolás feloldása T 522 K 392 774 e Ft 2014 évben havonta lekönyvelésre kerülnek a bérleti díjak 1000 hó végi árfolyammal költségként. 2014 év végén újabb számítás végzése, új elhatárolás: 15 hó Ft összege ( 996 e Ft 2013 évi + 12000 *280 Ft/ feltételezett árf= 996 e Ft + 3360 e Ft = 4356 e Ft) + 9 hó * 1000 * 2014.12.31. árfolyammal( 260 Ft/ ) = 4356 e Ft +2 340 e Ft = 6696 e Ft 6696 e Ft / 24 hó = 1 hónapra jutó bérleti díj = 279 e Ft 2014 évben költségként elszámolható 12 * 279 e Ft = 3348 e Ft Elszámolva = 774 e Ft + 4356 e Ft = 5130 e Ft Időbeli elhatárolás számítása: 5130 e Ft 3348 e Ft = 1782 e Ft T 392 K 522 1782 e Ft 2015 évben 9 hónapi bérleti jogviszony van hátra, a 2015 évi bérleti költség elszámolása: T 522 392 1 782 E Ft időbeli elhatárolás feloldása T 522-4545 1000 * hó végi árfolyamokkal 45 46 15. Devizás tételek év végi értékelése Nem realizált árfolyam különbözet: A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbáa külföldi pénzértékre szólókövetelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjáravonatkozó(2) bekezdésszerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet [a (8) bekezdés, valamint a 47. (4) bekezdésének c) pontjaszerint figyelembe veendőárfolyam-különbözet kivételével]: a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként, b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni. Devizás tételek év végi értékelése Egyedi átértékelés kötelező, vissza nem könyvelhető, tételesen kell hozzárendelni a számlákhoz, tételekhez. 47 48

Devizás tételek év végi értékelése specialitások Devizás tételek év végi értékelése specialitások Részesedések: Akkor minősülnek devizás eszköznek, ha a tulajdonolt társaság jegyzett tőkéje devizában meghatározott, év végén kötelező az átértékelés. Speciális szabály: az értékvesztés nem 86-os, hanem 87-es: Szvtv54. (7)[1]A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, illetve a hitelviszonyt megtestesítő (4) bekezdés szerinti értékpapírnál az (1), illetve a (4) bekezdés szerinti értékvesztés összegét, a (3), illetve a (6) bekezdés szerinti értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként elszámolni.ezt követően kell a 60. szerinti árfolyamváltozás hatását megállapítani. Devizaalapú követelések, kötelezettségek Ha más összeget kell Ft-ban fizetni, mint a követelés Ft összege, nem kell átértékelni, mert már a számla forintban kerül kiállításra. Időbeli elhatárolások Jellemzően nem kell átértékelni, mert az év végi árfolyammal kerülnek megállapításra. 49 50 Értékvesztés és év végi értékelés a devizás követeléseknél Példa devizás részesedés év végi értékelése és értékvesztés elszámolása 1. Vásárláskor 100 e névértékű üzletrészt vásároltak 100 e összegben T 17 K 3861 deviza-betétszámla a betétszámla nyilvántartási árfolyamán 29 500 e Ft Sorrendiség: Értékvesztés, behajthatatlan követelés leírás először könyv szerinti értéken, ezt követi az átértékelés, mely során az értékvesztés főkönyvi számla is devizás tétel és át kell értékelni. 2. A befektetett pénzügyi eszközt a bekerülés napi (298 Ft) választott árfolyamon kell a könyvviteli nyilvántartásokban szerepeltetni, ezért lesz árfolyam-különbözet: T 17- K 9762 (29800-29500 e Ft)=300 e Ft 3. Átértékelés 12.31. árfolyamra év végén (297 Ft): T 879 K 17 100 e Ft 4. Következő évben értékvesztés 50 %: T 874 Részesedések értékvesztése - K 179 Részesedések értékvesztése könyv szerinti árfolyamon (297 Ft) 50 e *297 Ft = 14 850 e Ft 5. Átértékelés elszámolása (300 Ft a 12.31. árfolyam) 369 technikai számla segítségével T 17 K 369 Elszámolásai számla 100 e *(300-297)= 300 e Ft T 369 K 179 Részesedések értékvesztése 50 e * (300-297)= 150 e Ft T 369 - K 979 Devizás tételek mfordulónapi átértékelésének árfolyamnyeresége 150 e Ft 51 52 16.1.Beruházáshoz kapcsolódó bekerülési érték részét képező árfolyam-különbözet Beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségeknek az üzembehelyezésig felmerült árfolyam különbözete (szállítói is) T 16 K 44 Beruházási hitelek T 16 K 455 Beruházási szállítók T 16 K 876, vagy T 976 K 16 árfolyamkülönbözet (Készleten bekerülési érték része nem lehet, mert raktárba történő bekerülésig felmerült költségek, ráfordítások képezik a bekerülési érték részét) Szv.tv. 47. (4) bekezdés c) pont. 16.2. Árfolyamveszteség elhatárolásának lehetőségei Halasztott ráfordításként való elszámolás Beruházási hitelnél, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó tartozásoknál, pénzügyi lízingnél, forgóeszközhitelnél (Szv.tv.33. (2) bekezdés) Saját döntés Árfolyamnyereséggel nem ellentételezett és devizakészlettel nem fedezett Céltartalék és lekötött tartalék képzési kapcsolódó szabályok 53 54

Halasztott ráfordításként való elszámolás Céltartalék képzés kötelező, az arányszám számítása: a beruházás aktiválásától eltelt időtartam/hitel teljes futamidő (vagy a tárgyi eszköz élettartama, ha az rövidebb, mint a hitel futamideje ) Ha mérlegfordulónapon van nem aktivált beruházás, akkor erre a számviteli törvény előírása alapján nem lehet árfolyamveszteséget elhatárolni, céltartalékot, lekötött tartalékot képezni. (a beruházás bekerülési értékének részét fogja képezni). Forgóeszközhiteleknél a céltartalék arányszáma: hitel felvétel idejétől eltelt időtartam / hitel teljes futamideje. Lekötött tartalék képzése az eredménytartalékból kötelező, ha az árfolyamveszteség időbeli elhatárolására került sor. Halasztott ráfordításként való elszámolás Lekötött tartalék képzése = Időbelileg elhatárolt nem realizált árfolyam veszteség (-) képzett céltartalék Amennyiben egy hitelből több eszköz is kerül beszerzésre és azokat eltérő időpontban aktiválják a beruházási hitel arányosítására az alábbi lehetőségek vannak: Bekerülési érték arányában az árfolyamveszteség megbontása és egyenként a céltartalék arányának meghatározása. Utolsó eszköz aktiválásának időpontjától számítják a céltartalék képzési arányszámot. Ha több üzleti évben történik az aktiválás, mindenképpen több arányszámmal kell dolgozni. 55 56 Halasztott ráfordításként való elszámolás Az árfolyamnyereségnek megfelelő összeget fel kell oldani az előző évben elhatárolt veszteségből. Példa a nem realizált árfolyam veszteség elhatárolására az első évtől a megszűnésig I. 1. év. Elhatárolás 1. T 8763 Devköt. mérlegfordulónapi értékelésének árfolyamvesztesége K 44 Beruházási hitel 2. T 3932 Dev köt. árf.veszteség elhatárolása K 8763 Devköt. mérlegfordulónapi értékelésének árfolyamvesztesége 3. T 8653 Céltartalék képzés egyéb jogcímen K 424 Árf.veszteségidőbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék év végén számított összegben 4. T 413 Eredménytartalék K 4142 Lekötött tartalék eredménytartalékból év végén számított összegben 57 58 Példa a nem realizált árfolyam veszteség elhatárolására az első évtől a megszűnésig II. 2. év, törlesztés van 1. T 44 K 3861 deviza-betétszámla könyv szerinti árfolyamán 2. T 8762 Realizált árf. veszteség K 44 vagy T 44 - K 9762 Realizált árf. nyereség A tőketörlesztés könyv szerinti értéke és a deviza-betétszámla közötti árfolyamkülönbözet elszámolása 3. T 8763 K 3932 Törlesztésre jutó arányos nem realizált árfolyam- különbözet feloldása 4. T 8653 Céltartalék képzés egyéb jogcímen K 424 Céltartalék Árf.veszteségidőbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék év végén számított összegben 5. T 4142 Lekötött tartalék eredménytartalékból K 413 Eredménytartalék Év végén az újraszámolt különbözet alapján a lekötött tartalék elszámolása Példa a nem realizált árfolyam veszteség elhatárolására az első évtől a megszűnésig III. Ha árfolyam-nyereség van a mérlegfordulónapi értékelés során 1. T 44 K 9763 (pl. 2012.12.31. árfolyamon) 2. T 8763 K 3932 árfolyamveszteség megszüntetése 3. T 424 K 965 céltartalék feloldása 4. T 4142 K 413 lekötött tartalék feloldása 59 60

Devizahitel visszafizetéssel kapcsolatos szabályok Szv.tv. 33. (3) bekezdés: A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget -a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakéntielszámolással -meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve -tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén -ha a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják. Szv.tv. 177. (38) bekezdés: A 33. (3) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozások 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a 33. (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítás -a 33. (4) bekezdése figyelembe vételével számított -összegét a 33. (3) bekezdésétől eltérően a vállalkozó, saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti. Ez 2013.XI.30-tól hatályos IV. Hitel visszafizetés, forinthitelből kiváltás: 1. T 4442 Hitel devizában-k 389 hitel kivezetés könyv szerinti értéken elszámolási számlával szemben 2. T 389 K 4441 Hitel forintban a forintos hitel összegével 3. T 8762 K 389 vagy T 389 K 9762 realizált árfolyamkülönbözet elszámolása 4. T 8763 K 3932 időbeli elhatárolás megszüntetése (lehet 3 év alatt fokozatosan megszüntetni) 5. T 424 K 986 céltartalék megszüntetés a deviza kötelezettség megszűnésekor azonnal elszámolandó 100 %- ban 6. T 4142 K 413 lekötött tartalék feloldás, arányosan, a még el nem számolt veszteségre a lekötést meg kell tartani. 61 62 Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolások 1.Valutapénztár van és a 60. (1), (4-6) bekezdést választotta Előleg kiadás: kifizetés napján érvényes választott (MNB) árfolyam Dologi kiadások: teljesítésnapi választott árfolyamon 479 számlával szemben Napidíj: ha az előleg magában foglalja az előleg árfolyamával, a 36-os számlával szemben Visszavét: új devizás tétel lesz, a valutapénztárba a választott befizetés napi árfolyammal. Valutapénztár van és a 60. (1),(4-6)bekezdés szerinti elszámolási módot választotta, számviteli politika szerint a választott árfolyam a MNB árfolyama 1. Előleg kiadás valutában 1000, valutapénztár átlagárfolyama 305 Ft/ T 3613 Munkavállalónak adott devizás előleg K 3821 Valutapénztár számla A kiadás napján a MNB árfolyama: 300 Ft/. 305 000 Ft 305 000 Ft A követelést a kiadáskor érvényes választott árfolyamon kell könyvelni, árfolyam-különbözet keletkezik a valutapénztár könyv szerinti értéke és a kiadott előleg értéke között: T 8762 Dev.köv.köt. Pü.real. Árf. veszt. K 3613 Munkavállalónak adott devizás előleg 5000 Ft 5 000 Ft 63 64 Valutapénztár van és a 60. (1),(4-6)bekezdés szerinti elszámolási módot választotta, számviteli politika szerint a választott árfolyam a MNB árfolyama 2. Dologi kiadások elszámolása A bizonylat szerinti teljesítés időpontjában érvényes MNB választott árfolyamon T 5 Költségek K 479 Kféle egyéb röv lej kötelezettségek T 3613 Munkavállalóknak adott devizás előleg K 479 Kféle egyéb röv lej kötelezettségek 36-os és 479-es számla közötti különbözet realizált árfolyam-különbözet lesz. 3. Napidíj elszámolása Ha az előleg magában foglalja, az előleg árfolyamával: T 55 Személyi jellegűegyéb kifizetések K 3613 Munkavállalónak adott devizás előleg 36-os és 479-es számla közötti különbözet realizált árfolyam-különbözet lesz. Ha az előlegnél több vagy nem volt benne az előlegben: T 55 Személyi jellegű egyéb kifizetések K 3821 Valutapénztár számla Valutapénztár könyv szerinti árfolyamán (FIFO vagy átlag) Valutapénztár van és a 60. (1),(4-6)bekezdés szerinti elszámolási módot választotta, számviteli politika szerint a választott árfolyam a MNB árfolyama 4. Fel nem használt előleg visszafizetése T 3821 Valutapénztár számla K 3613 Munkavállalónak adott devizás előleg 10 euro302 Ft/ euro= 3 020 Ft A visszavételezés napján érvényes választott MNB árfolyamon kerül valutapénztárba, a 3613-as számlán árfolyamnyereség keletkezik, könyvelése T 3613 Munkavállalónak adott devizás előleg K 9762 Devkövköt pürelizáltáf nyereség 3000 3020 = 20 Ft 65 66

Valutapénztár van és a 48. (8) bekezdés szerinti elszámolási módot választotta 1. Előleg kiadás valutában 1000, valutapénztár könyv szerinti árfolyama 305 Ft/ T 3613 Munkavállalónak adott devizás előleg K 3821 Valutapénztár számla 305 000 Ft 305 000 Ft Árfolyamkülönbözet nem keletkezik a valutapénztár könyv szerinti értéke és a kiadott előleg értéke között. 2. Dologi kiadások elszámolása Valutapénztár van és a 48. (8) bekezdés szerinti elszámolási módot választotta 3. Napidíj elszámolása Ha az előleg magában foglalja, az előleg árfolyamával: T 55 Személyi jellegűegyéb kifizetések K 3613 Munkavállalónak adott devizás előleg Ha az előlegnél több vagy nem volt benne az előlegben: T 55 Személyi jellegű egyéb kifizetések K 3821 Valutapénztár számla Valutapénztár könyv szerinti árfolyamán (FIFO vagy átlag) 4. Fel nem használt előleg visszafizetése T 3821 Valutapénztár számla K 3613 Munkavállalónak adott devizás előleg 10 euro302 Ft/ euro= 3 020 Ft A visszavételezés napján érvényes választott MNB árfolyamon kerül valutapénztárba, a 3613-as számlán árfolyamveszteség keletkezik, könyvelése: T 8762 Devkövköt pürelizáltáfveszteség K Munkavállalónak adott devizás előleg 3050-3020 = 30 Ft A 3613-as főkönyv könyv szerinti árfolyamán = kiadási árfolyamon T 5 Költségek K 3613 Munkavállalónak adott devizás előleg 67 68 Valutapénztár nincs Előleg kiadása: Ft-ban és devizában is lehetséges, valós tartalma kölcsön T 36 K 38 Dologi kiadások elszámolása Teljesítésnapi választott árfolyamon T 5 K 479 Napidíj elszámolása Kiküldetés utolsó napján érvényes választott árfolyammal T 55 K 479 Beszámítás könyvelése: T 479 K 36 Valutapénztár nincs, bankkártyás fizetés Ft számla háttérrel A számviteli tv. 48. -a (7) bekezdés alapján a dologi kiadás bekerülési értéke: T 1,2,5 K 369 Elszámolási számla a számviteli politikában választott árfolyamon a kiadás napjával forintosítva A számla kiegyenlítés elszámolása T 369 -K 384 Elszámolási betétszámla a kiadás Ft összegével a kiadás napján (a bank által forintosított euró árfolyamon) Árfolyamkülönbözet elszámolása T 8762 Devkövköt pürelizáltáfveszteség vagy K 9762 Devkövköt pürelizáltáfnyereség a 369 Elszámolási számla egyenlege 69 70