II. SZÁMVITELT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 2015 ÉVBEN, KAPCSOLÓDÓ SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK

Átírás

1 II. SZÁMVITELT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 2015 ÉVBEN, KAPCSOLÓDÓ SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK Fogalom változás: ellenőrzés megállapítása A Szt. 3. (3) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 2. ellenőrzés megállapítása : az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelel ő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is ; től kell, 2014-re is lehet alkalmazni. 2 Devizában készített beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozó új szabály Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót a (3)-(5) bekezdés szerint a létesítő okiratban rögzített devizában készíti el, az e törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni. A törvény több esetben is forintban meghatározott értékhatárhoz köti bizonyos rendelkezések alkalmazását. Pl. beszámoló egyes típusai közötti választás, konszolidáció, könyvvizsgálati kötelezettség alól való mentesítés. Definíció arra, hogy akik a könyveiket devizában vezetik, milyen árfolyamot alkalmazzanak a vonatkozó értékhatárok kiszámításakor. Szv. tv. 20. (5a) bekezdés (új) 3 Fogalom változás: pénzügyi lízing Az Szt. 3. (8) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép : 13. pénzügyi lízing : a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre ; 2013.évi 237. tv. a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról: pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését; 2015-től kell, 2014-ben is már lehet alkalmazni. 4 Lízing ügyletek számviteli elszámolásának folyamata lízing fajtánként (1) Lízing ügyletek számviteli elszámolásának folyamata lízing fajtánként (2) I. Zárt végű pénzügyi lízing, futamidő végén a tulajdonjog átszáll 1. Lízingbevétel (személygépjármű) T 16 Beruh K 43 Pü. Lízing köt. T 16 Beruh K 479 Egyéb köt. (ÁFA) 1350 e Ft T 479 Egyéb köt. K 38 Pénzeszközök 1350 e Ft T 13 Járművek K 16 Beruházás 6350 e Ft Bizonylat: számla 2. Törlesztés T 43 K 38 Pénzeszközök T 871 Kamatráf. K 38 Pénzeszközök Bizonylat: Értesítő 2000 e Ft 200 e Ft 3. Lejáratkor tul.jog megszerzés a maradványérték megfizetésével T 43 Pü. Lízing köt. K 38 Pénzeszközök 100 e Ft 5 II. Nyílt végű pénzügyi lízing, futamidő végén a tulajdonjog átszáll 1.Lízingbevétel (személygépjármű) T 16 Beruh K 43 Pü. Lízing köt. T 13 Járművek K 16 Beruházás Bizonylat: Technikai számla, szerződés 2. Törlesztés T 43 Pü. Lízing köt. K 38 Pénzeszközök T 871 Kamatráf. K 38 Pénzeszközök T 466 vagy 86 Egyéb ráf. K 479 Egyéb köt. (ÁFA) Bizonylat: Számla 2000 e Ft 200 e Ft 540 e Ft 3. Lejáratkor tul.jog megszerzés a maradványérték megfizetésével T 43 Pü. Lízing köt. K 38 Pénzeszközök 1000 e Ft T 466 vagy 86 Egyéb ráf. - K 479 Egyéb köt. (ÁFA) 270 e Ft Bizonylat: számla ( maradványértékről ) 6 1

2 (zárt végű pü.lízing) Számla helyesbítést kell adjon a lízingbe adó A visszaadott eszközt piaci áron kell visszaadni PÉLDÁUL: Bekerülési érték volt: e Ft Maradványérték: e Ft Lízingtartozás kötelezettségként előírva e Ft 2 év alatt megfizetett lízingdíj törlesztő részlete e Ft 2 év után visszaadás, hátralévő kötelezettség e Ft Elszámolt értékcsökkenés: 2 év * 1070 e Ft (20%-os écs) = e Ft Nettó érték számviteli törvény szerint: 6350 e Ft 2140 e Ft = e Ft Piaci érték Ft 7 (zárt végű pü.lízing) 2. Könyvelési tételek: 1./ Visszaadott eszköz számla szerinti ára T 43 K 13 Tárgyi eszköz bek.szla e Ft 2./ Értékkülönbözet elszámolása Visszaadott eszköz piaci ára alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, különbözet = e Ft T 86 TE terven felüli értékcsökkenése K 138 TE terven felüli értékcsökkenése e Ft (Ha magasabb lenne, T 139 TE terv szerinti értékcsökkenése K 96 Egyéb bevételek) 8 (zárt végű pü.lízing) 3. 3./ Eszköz kivezetése a nyilvántartásból: T 139 TE terv szerinti értékcsökkenés T 138 TE terven felüli értékcsökkenés K 13 Tárgyi eszköz bekerülési érték 4./ Kötelezettség alakulása Eredeti kötelezettség volt: 2 év alatt megfizetett e Ft 2 év után hátralévő kötelezettség e Ft Helyesbítő számla szerinti érték e Ft (-) Lízingbeadó kötelezettsége megállapodhatnak) 500 e Ft ( melynek elengedéséről 9 1./ Lízingbe adó által leszámlázott eszköz nyilvántartásba vétele a lízingbe vevőnél (Lízingbe adó árfolyamán szerepel a számlán az eszköz bekerülési értéke és a kötelezettség pl. 298 Ft/euro) T 161 Beruházás K 448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettség Ft (100 e *298 Ft) A bekerülési értéket és a kötelezettséget a saját választott árfolyamra kell korrigálni ( Teljesítés napján érvényes MNB árfolyam 300 Ft/ ) 2./ Árfolyam-különbözet elszámolása T 161 Beruházás K 43 Pénzügyi lízing miatti kötelezettség Ft (ha a telj. Napi árf. alacsonyabb, mint a lízingbe adó árfolyama, akkor T 43 -K 161) 3./ Aktiválás elszámolása ( gk. esetén forgalmi engedély szerint) T K 161 = bekerülési érték választott árfolyam szerint 10 (2) 3./ Törlesztés könyvelése ( tőke + tőke árf. kül.+ kamat) 3.1. Lízingbeadó számlán feltüntetett árfolyamon számolt forintértéken T 43 K 38 tőke + tőke árfolyam-különbözet Ft-ban ( 299 Ft/ ) T 872 K 38 kamat + kamat árfolyam-különbözet = kamat az átutalt összegben 3.2. A lízingbe adó árfolyama és a saját árfolyamom közötti kötelezettség különbözet elszámolása árfolyam- különbözetként T 8762 K 43 vagy T 43 K 9762 tőke * (lízingbe adó árfolyamasaját árfolyam) (299 Ft/ Ft/ ) Év végén átértékelési kötelezettség van: ( árfolyam 295 Ft ) T 43 - K 9763 Dev.köv.köt. Nem realizált árfolyam különbözete (analitika szerinti euros 11 kötelezettség * könyv szerinti árfolyam 300 Ft árfolyam 295 Ft ) (3) 4./ Következő évi törlesztések könyvelése 4.1. Lízingbeadó számlán feltüntetett árfolyamon számolt forintértéken T 43 K 386 tőke + tőke árfolyamkülönbözet Ft-ban ( 302 Ft/ ) T 872 K 386 kamat + kamat árfolyam különbözet = kamat az átutalt összegben 4.2. A lízingbe adó árfolyama és a saját árfolyamom közötti kötelezettség különbözet elszámolása árfolyam- különbözetként T 8762 K 43 vagy T 43 K 9762 tőke * (lízingbe adó árfolyama- saját árfolyam) (302 Ft/ Ft/ ) 12 2

3 Eszközök átsorolása Üzletág eladás árbevétele Az Szt. 23. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (5) Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni ; az eszközt legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé. Átsorolás időpontja eddig nem volt egyértelmű. 13 Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni (Szt. 72. (4) bek. e) pont): az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök átadott kötelezettségek értékével csökkentett piaci értékét meghaladó ellenértéket. Az üzletág átadások (értékesítések) során általában az átadott eszközök (kötelezettségekkel csökkentett) piaci értékén felül többletértéket is érvényesítenek. Ezt a többletértéket (amelyet az üzletág vevőjénél üzleti vagy cégértékként kell kimutatni) a tv. szerint az üzletág eladójánál az értékesítés nettó árbevételeként indokolt elszámolni. Ez nem termékértékesítés, hanem szolgáltatásnyújtás. 14 Üzletág eladás árbevétele (folyt.) Export árbevétel definíciója változik Az üzletág értékesítés bevételének elszámolásakor azt kell figyelembe venni, hogy az értékesítésre kerülő eszközök milyen eszközként vannak nyilvántartva az eladás időpontjában, illetve, hogy az egyes eladott eszközökhöz milyen értéket rendelnek hozzá: a tárgyi eszközök bevételét alapján egyéb bevételként, könyv szerinti (nettó) értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni. a vásárolt készletetek bevételét nettó árbevételként, könyv szerinti (nyilvántartási) értékét eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolni. a STK bevételét nettó árbevételként, a kivezetett könyv szerinti (nyilvántartási) értékét STK ÁV - ként indokolt elszámolni. Ha az eladási árat egy összegben tartalmazza a szerződés, akkor az egyes eszközök közötti bevétel allokációt azok piaci értéke alapján javasolt megtenni. 15 Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó - a 60. (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértékén (3) HATÁLYÁT VESZTI. A Tv. a továbbiakban nem írja elő a külföldi és belföldi útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékének árbevétel csökkentő tételként történő kezelését évtől kell alkalmazni. 16 Utólagos engedmény ÁFA törvény szerinti akcióban Sérelemdíj Egyéb bevételként/ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag kapott/adott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét. Szv.tv. 77. (7) és 81. (5) bekezdése módosult, bekerült az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében kapott/adott járó/fizetendő engedmény ÁFA-val csökkentett értéke. ÁFA törvény től 77. és 78..: Az ügylet 3 szereplős: gyártó, kereskedő, vevő Az engedményt a gyártó adja a vevőnek, bár nem volt vele közvetlen kapcsolatban. A feltételek teljesülését a gyártó a kereskedő által kibocsátott számlamásolat alapján vizsgálja. Az ügylet ÁFA köteles. ÁFA korrekció nem az eredeti számla alapján, hanem számlamásolat birtokában és a pénzvisszatérítés (pl. bankkivonat) alapján, azzal egy időben történik meg. Az akciónak pénzvisszatérítésről kell szólnia, pénzhelyettesítő eszköz vagy termék ebben az esetben nem megfelelő. 17 A Ptk. bevezette a sérelemdíj intézményét. A kapott, illetve a fizetett sérelemdíjat egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni. Az egyéb bevételként történő elszámolásnak feltétele, hogy annak összege a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezésre is kerüljön. 18 3

4 Átalakulás, egyesülés, szétválás Átalakulások A Ptk. változtat a jelenleg alkalmazott átalakulási terminológián. A jövőben az átalakulás kizárólag a jogi személy típusának, illetve a Ptk. 3: a alapján gazdasági társaság esetén formájának megváltoztatását jelenti, vagyis az ún. formaváltást. Az egyesülés, szétválás önállóan megjelenő szervezeti változások. Erre figyelemmel az átalakulás, egyesülés és szétválás fogalmakat mindig külön-külön használja évi 176. törvény az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról 19 A rendkívüli bevételek között kell kimutatni: a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét). A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni: a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, egyéb társasági részesedéseinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét A Ptk. miatt pontosították a szöveget: az átalakulás esetei pontosan nevesítve lettek azonosan a Ptk. szerinti definíciókkal: átalakulás, egyesülés, szétválás. 20 Átalakulás (folyt.) Könyvvizsgálati kötelezettség változása A vagyonmérleg könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet, továbbá a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni. Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a különválás szabályai mellett a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell. Számv. Tv. kiegészült dátummal egy 155/C. -al: Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni. A kiegészítés csak pontosítás ill. a Ptk. miatt is pontosítottuk a szöveget Könyvvizsgálat (folyt.) A közérdeklődésre számot tartó cégekre vonatkozik. A könyvvizsgálók közfelügyeleti hatóság általi ellenőrzése során előfordul, hogy nem megfelelt minősítéssel zárul. Megfelelő könyvvizsgálói jelentéseket bocsátottak-e ki? Új szankció a könyvvizsgálat ismételt elvégzése 90 napon belül, amennyiben a könyvvizsgálói jelentés visszavonására kerül sor jogszabály alapján. A visszavont és az új független könyvvizsgálói jelentésre is vonatkozik a letétbe és közzétételi kötelezettség. 23 Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása után megkötött, illetve a pénztartozás és a késedelmi kamat vonatkozásában módosított szerződésekre alkalmazandó (régi PTK 301/A, új PTK 6:155. ) Késedelmi kamat mértékének számítása től változott Behajtási költségátalány összege független a pénztartozás mértékétől, illetve a késedelem időtartamától. 24 4

5 Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása, számviteli bizonylati és nyilvántartási követelmények a kötelezett részéről Késedelmi kamattal kapcsolatos 2015 évi Sztv. változás A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt és késedelmi kamatot a számviteli törvény 81. A Passzív időbeli elhatárolások jogcímei közül törölték a (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként (86) illetve kötelezettségként (45, 47) számolja el. késedelmi kamatot. (Szt. 44. (1) bekezdés c) pontból) Számviteli bizonylat: egyéb számviteli bizonylat A késedelmi kamat, mint fizetési kötelezettség a Felmerülés időpontja: A fizetési kötelezettség a PTK alapján a késedelembeesés tényével beáll, a jogosult külön értesítésének hiányában hatályos Ptk. szabályai alapján a késedelembe is kötelező az elszámolás. Kötelezettség megszűnése: esés napján, a törvény erejénél fogva beáll. Kiegyenlítéskor, vagy egyéb más módon történő rendezéskor: Ennek megfelelően a késedelmi kamatot a T 45,47 Egyéb rövid. Lej.köt. K 38 Pénzeszközök vagy T 86 Egyéb ráfordítások K 38 Pénzeszközök számviteli szabályok alapján nem indokolt Mérlegfordulónap és mérlegkészítés időpontja között ismertté vált, előző passzív időbeli elhatárolásként, hanem üzleti évet terhelő késedelmi kamat elszámolása T 86 Egyéb ráfordítások K 48 Passzív időbeli elhatárolások kötelezettségként kell kimutatni. Elengedéskor: T 45,47 Egyéb röv.lej. Köt. K 98 Rendkívüli bevételek évre is alkalmazható 26 Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása, számviteli bizonylati és nyilvántartási követelmények a jogosult részéről Jogosult a számviteli törvény 77. (2) bekezdés b) pontja alapján a tárgyévhez illetve a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány és késedelemi kamat összegét az egyéb bevételek (96) között számolja el. 27 Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása, számviteli bizonylati és nyilvántartási követelmények a jogosult részéről (2) Járó késedelmi kamat illetve behatási költségátalány számviteli elszámolása Számviteli bizonylat: egyéb számviteli bizonylatot kell kiállítani. Könyvekben való rögzítés időpontja = Felmerülés időpontja: Járó késedelmi kamat: a pénztartozás teljesítésével egyidejűleg Járó behajtási költségátalány: a késedelemi kamat fizetés kezdőnapjával Főkönyvi könyvelés: 1. T 036 Egyéb követelések K 096 Egyéb bevételek 2. Nem kívánja érvényesíteni, elengedi, számviteli bizonylat alapján T 088 Rendkívüli ráfordítások K 036 Egyéb követelések 3. Befolyáskor, vagy egyéb más módon történő rendezéskor T 38 Pénzeszközök K 96 Egyéb bevételek ( Kapcsolódó tétel: T 096 Egyéb bevételek K 036 Egyéb követelések ) 4. T 39 Aktív időbeli elhatárolás K 96 (ha a mérlegfordulónap után, a 28 mérlegkészítés időpontjáig folyik be) Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása több tartozás esetén Régi PTK 293., új PTK 6:46. Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt - ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel - elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni. Diszpozitiv szabály: ha a jogosult jelzi, hogy a főkövetelésre számolta el a befolyó összeget és további követelése nincs, nem kötelező alkalmazni (NAV tájékoztató) folyószámla egyenleg közlők szerepe! 29 5