Számviteli törvény változása 2013.

Átírás

1 Számviteli törvény változása 2013.

2 A mikrogazdálkodói beszámoló választása Január 1-jétől választható a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. Ezzel egyidejűleg megszűnik a sajátos egyszerűsített éves beszámoló. 398/2012 (XII. 20.) Kormányrendelet

3 A mikrogazdálkodói beszámoló választása A 2013-ban kezdődő üzleti évtől mikrogazdálkodói beszámolót készíthet - a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó - mutató érték két év átlagában: a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt

4 A mikrogazdálkodói beszámolót a jogelőd nélkül alapított vállalkozás is választhatja. A mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozó a választásától a határértékek teljesítése mellett leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el

5 A beszámoló részei, a könyvvezetés A mikrogazdálkodói beszámoló - mérleg - eredménykimutatás Kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést nem kell készíteni. A mikrogazdálkodó üzleti éve nem térhet el a naptári évtől

6 A mikrogazdálkodó mentesül a számlarend-készítési kötelezettség alól, ha a főkönyvi elszámolásait a rendelet 3. melléklete szerinti számlatükör szerint vezeti

7 A mikrogazdálkodónak számviteli politikát (és ennek részeként számviteli szabályzatokat) nem kell készítenie, fő szabályként a rendelet rögzíti a számviteli politikai döntéseket, amelyektől a mikrogazdálkodó nem térhet el

8 A mikrogazdálkodói beszámoló sajátosságai A mikrogazdálkodói beszámolóban nem mutatható ki: - alapítás-átszervezés aktivált értéke, - kísérleti fejlesztés aktivált értéke, - üzleti vagy cégérték és - negatív üzleti vagy cégérték. - Céltartalék csak a várható kötelezettségekre képezhető

9 A mérlegben a kiegészítő információk között fel kell tüntetni a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekre vonatkozó olyan információkat, amelyek bemutatásáról a számviteli törvény külön nem rendelkezik, ha ezek az ügyletek lényegesek, és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg a kapcsolt vállalkozásokkal, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos információkat nem kell külön bemutatni

10 Az időbeli elhatárolás elve sajátos Az olyan gazdasági események hatásait, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre vonatkozóan kell elszámolni teljes összegében, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották

11 Az olyan gazdasági események hatását, amelyek kettőnél több üzleti évet érintenek, arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. A mikrogazdálkodó csak a rendelet által felsorolt esetekben képezhet aktív, illetve passzív időbeli elhatárolást

12 Az értékeléssel kapcsolatos sajátosságok eszközök bekerülési értékének részeként nem lehet kimutatni: -beszerzéshez kapcsolódó hitel, kölcsön járulékos költségeit, a beruházáshoz kapcsolódó biztosítási díjat, devizakötelezettségek árfolyamkülönbözeteit, a beruházás megtervezésének és a betanításnak a költségeit, azokat költségként, ráfordításként, illetve bevételként kell elszámolni

13 A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni

14 Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál maradványérték nem állapítható meg. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a bruttó érték alapján meghatározott lineáris, időarányos módszerrel történik, kivéve azokat az eseteket, amikor a számviteli törvény szerint nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni

15 A tárgyi eszközöknél (az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével) a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása során a társasági adó törvény szerinti leírási kulcsokat kell alkalmazni. Az immateriális javakat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat 3 év alatt kell leírni, kivéve, ha szerződés vagy más dokumentum alapján ettől eltérő a hasznosítási idő. Ebben az esetben a szerződés vagy más dokumentum által alátámasztott időtartamot kell alkalmazni

16 A terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés elszámolása során a 30%-os szabály érvényesül. Azaz az értékkülönbözetet akkor kell elszámolni, ha az a 30%-ot meghaladja

17 A mikrogazdálkodói beszámoló esetén behajthatatlan követelésnek minősíthető külön bizonyítás nélkül a 100 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt esedékességű követelés. A mikrogazdálkodói beszámoló esetében az értékhelyesbítés elszámolása és a valós értéken történő értékelés nem alkalmazható

18 Beszámoló készítés kényszertörlési eljárás és átalakulás esetén a vállalkozó kényszertörlési eljárása esetén az üzleti év az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak. A kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja

19 Sztv.11.. az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság köteles a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően az átalakulás napjával mint mérlegfordulónappal a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, és annak letétbe helyezéséről és közzétételéről is gondoskodnia kell

20 Üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség

21 Önellenőrzés-jelentős hiba 2012-ben: A hatályos szabályozás szerint minden esetben jelentős összegű az ellenőrzések során feltárt hiba, ha az ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot

22 2013-ban:az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2 százaléka általános szabályként, ha azonban a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor 1 millió forint a hibahatár. Lényeges változás, hogy a törvényből hatályon kívül helyezték a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát és az ehhez kapcsolódó ismételt beszámoló közzétételi kötelezettséget

23 Szellemi termékek fogalma Bővült: a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftver termékek, műszaki tervek), c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem. A évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni

24 Készletek bővülő fogalma: A készletek között kell kimutatni a használatba vétel időpontjától áruként azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett. pl: tesztautó. A évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni

25 A forgóeszközhitelek év végi, mérlegfordulónapi értékelésekor elszámolt nem realizált árfolyamvesztesége is elhatárolható halasztott ráfordításként. Az új rendelkezés alkalmazható a 2012-es beszámoló elkészítésekor. Az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék összegének a kiszámításánál a forgóeszközhitel felvételétől kell számítani a hitel futamidejéből eltelt idő arányát

26 A tartósság minősítése tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül fennállásának időtartamától függetlenül akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető

27 Bekerülési érték fogalma bővült A bekerülési érték részét képezi: földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedő, az ivóvízszolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek

28 Üzembe helyezés időpontjának változó fogalma Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékhez vagy a nettó értékhez viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell

29 Jóváhagyott osztalék negatív mérleg szerinti eredménynél Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény utáni kamatra és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget is be kell állítani az eredménykimutatásba. Ilyen esetben ha a tárgyévi adózott eredmény negatív az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű lesz

30 Nem számlázott engedmények összege a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó, nem számlázott engedmény összegét pénzügyi műveletek egyéb bevételeként mutatom ki

31 Nem számlázott engedmények összege a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó, nem számlázott engedmény összegét pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni