Miben különbözik az autoinflammáció az autoimmunitástól?

Hasonló dokumentumok
Immunpatológia 1: Inflammaszóma, autoinflammatórikus szindrómák immunológiai alapjai

A rheumatoid arthritis patogenezise, diagnosztikája és terápiája

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunológia alapjai

Antigén, Antigén prezentáció

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

A reumatológiai betegségek a mozgásszervek fájdalommal és/vagy funkciózavarral járó nemtraumás eredetű megbetegedései

Autoinflammatorikus betegségek immunológiai alapjai

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Autoinflammatorikus betegségek immunológiai alapjai

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

Allergia immunológiája 2012.

A psoriasis biológia terápiájának jelene és jövője. Holló Péter dr

Biológiai kezelés gyulladásos mozgásszervi kórképekben: Múlt, jelen, jövő

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

A szervspecifikus autoimmun betegségek pathomechanizmusa. Dr. Bakó Gyula DE OEC III. Belklinika Ph.D. Kurzus, Debrecen, 2011.

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

Köszvény Dr. Poór Gyula

Gyermekkori IBD jellegzetességei. Dr. Tomsits Erika SE II. sz. Gyermekklinika

Spondylitis ankylopoeticahoz társuló osteoporosis

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF)

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

Előadók: Dr.Bajtay Zsuzsa, Dr. Erdei Anna, Dr.Józsi Mihály, Dr. Prechl József, Dr. Papp Krisztián

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

4. A humorális immunválasz október 12.

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

A légutak immunológiája Az allergiás reakciók pathomechanizmusa. Dérfalvi Beáta II.sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem Budapest

Doktori értekezés tézisei

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Immunitás és evolúció

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

II. Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF)

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

Immunológia alapjai

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Szisztémás autoimmun betegségek: a kezelés és gondozás elvei Dr Szűcs Gabriella

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Együttműködési lehetőségek spondyloarthritises betegek kezelésében

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

A gyulladásos bélbetegségek patomechanizmusa. dr. Arató András egyetemi tanár Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika

Doktori értekezés tézisei. Szarka Eszter. Témavezető: Prof. Sármay Gabriella, egyetemi tanár

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Komplementrendszer, fagociták, opszonizáció

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A biológiai terápia lehetőségei autoimmun mozgásszervi kórképekben

Immunpatológia 3. Az autoimmunitás kialakulásának mechanizmusai

Procalcitonin a kritikus állapot prediktora. Fazakas János, PhD, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika

Válasz Dr. Kacskovics Imre Dr. Nagy György MTA Doktori Értekezésére adott opponensi véleményére

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Az intravénás immunglobulin hatásmechanizmusa és alkalmazási köre a klinikai immunológiában

Tumor immunológia

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

Allergológia Kurzus 2011

Természetes immunitás

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogének immunmoduláns hatásai

Gyógyításra váró pulmonológiai betegségek

Immunológia. 1. Bevezetés

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? password: immun

Az immunológia alapjai

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Immunológia alapjai előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás

Az allergia molekuláris etiopatogenezise

Kacsa IMMUNOLÓGIA. A jobb megértés alapjai. S. Lemiere, F.X. Le Gros May Immunrendszer. Saját, veleszületett immunitás. Szerzett immunitás

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Az adaptív immunválasz vizsgálata immunmediált kórképekben. Dr. Dulic Sonja

IMMUNOLÓGIA VILÁGNAP április 26 Prof. Dr. Dankó Katalin DEOEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék

Átírás:

Miben különbözik az autoinflammáció az autoimmunitástól? Dr. Poór Gyula Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport Haladás a reumatológia, immunológia és osteológia területén Budapest, 2018. 04. 19.

Veleszületett és adaptív immunvédekezés Veleszületett: Ősi, azonnali reakció, nem antigén specifikus, nincs memória Celluláris elemei: Makrofágok, neutrofil granulocita, dendritikus sejt, NK-sejt Humorális elemei: Citokinek, komplement rendszer, antibakteriális peptidek Adaptív:Több nap alatt alakul ki, antigén specifikus, van memória Celluláris elemei: T-limfociták (Th és T-reg) B- limfociták/plazmasejtek Humorális elemei: Citokinek, ellenanyagok

Fiziológiás és patológiás immunfolyamatok Normális immunválasz: A szervezet a külső/belső élősködőt célzottan, kellő arányú válasszal próbálja eliminálni Allergia: A betolakodó ellen túlzó mértékű válasz alakul ki Autoinflammáció: A veleszületett immunitás kóros válasza által létrehozott gyulladásos reakció (fagociták), autoantitestek nincsenek Autoimmunitás: Az adaptív immunitás kóros válasza a szervezet saját sejtjei, mint autoantigének ellen (T- és B-limfociták, autoantitestek)

Autoinflammáció Autoimmunitás

Az idegen felismerésének kulcselemei a fagocitákban PAMP DAMP TLR TLR sejtmembrán NLR PAMP TLR TLR DAMP NLR citoplazma endoszoma PAMP=Pathogen-Associated-Molecular Pattern DAMP=Danger/Damage-Associated-Molecular Pattern TLR=Toll-Like Receptor NLR=NOD-Like Receptor PRR=Pattern Recognition Receptor, mintázat felismerő receptor

A fagociták legfontosabb NOD-like receptora a NALP3 NALP3= NLRP3 = cryopyrin Baktériumok és kristályok felismerése Urátkristály köszvény, koleszterinkristály atherosclerosis szigetsejt polipeptid diabetes mellitus 2 Alkotóelemei: LRR, NACHT, PYD NALP3= NACHT, LRR és pyrin domain containing 3 multiprotein NAD = NACHT asszociált domain NACHT= NAIP, CIITA, HET-E szerkezetekben meglévő domain és telomeráz asszociált protein LRR = leucin gazdag régió (leucin rich repeat) PYD = pyrin domain

Inflammaszóma - gyulladástest A fagocitákban jelen levő olyan multiprotein komplex, mely a NOD-like receptorán aktiválódva molekuláris állványzatként a kaszpáz-1-et aktiválja, ami az autoinflammáció két legfontosabb gyulladásos citokinje, az IL-1β és az IL-18 képződéséért felel.

A fagociták autoinflammációs aktiválódásához szükséges két (TLR és NLR) szignál TLR = Toll -Like Receptor NLR = Nod- Like Receptor DAMP = Danger- Associated Molecular Pattern PAMP = Pathogen- Associated Molecular Pattern ASC adapter = Apoptosis-associated Spect like protein Containing a CARD Erdei A; Sármay G; Prechl J: Immunológia

Az autoinflammációs aktiválódás további következményei Citokin kaszkád (TNF, interleukinok, stb.) és kemokinek aktiválása Makrofágok és neutrofil granulociták vonzása és aktiválása (respiratory burst) Hízósejtek aktiválása (degranuláció) Lipid mediátorok keletkezése

Lipid mediátorok felszabadulása autoinflammáció hatására PAF= vérlemezke-aktiváló faktor Lizo-PAF-AT =Lizo-PAF Acil Transzferáz GST = Glutation S Transzferáz

Fontosabb gyermek- és felnőttkori autoinflammatórikus hátterű kórképek Elnevezés Gyermekkori szindrómák (pl. CAPS) Háttér Génmutációk (pl. NLRP3) Szisztémás JIA (Still betegség)? Köszvényes arthritis Urátkristály indukció Felnőttkori Still betegség? Familiáris mediterrán láz Behcet-kór Atherosclerosis MEFV génmutáció miatt pyrin (marenostrin) fehérje kódolása Autoimmun vasculitis? Autoinflammatórikus? Koleszterin kristály indukció

Canakinumab Anti-inflammatory Thrombosis Outcomes Study (CANTOS) Cél: Canakinumab hatékonyságának igazolása akut cardiovascularis betegségek szekunder prevenciójában Beteganyag/módszer: Randomizált, kontrollált, prospektív, fázis III. Myocardialis infarktuson átesett 10.061 fő +hscrp>2 mg/l, átlagkövetés 3,7 év Canakinumab (50, 150, 300 mg) sc. háromhavonta vs. placebo, standard terápia (pl. lipidcsökkentés) mellett Ridker PM et al: NEJM, 2017, Lancet 2017, 2018

Canakinumab Anti-inflammatory Thrombosis Outcomes Study (CANTOS) Eredmények: Szignifikáns csökkenés major CV események kockázatában (15%) Szignifikáns csökkenés AMI rizikóban (24%) Nem szignifikáns csökkenés CV mortalitásban (10%) Szignifikáns csökkenés tüdőrák mortalitásban (77%!!) Lipid értékek változatlanok Ridker PM et al: NEJM, 2017, Lancet 2017, 2018

Autoinflammatórikus kórképek terápiája Biológiai terápia IL-1-gátlás IL-1β antagonista canakinumab (Mo reg.: CAPS, sjia+aosd, köszvényes arthritis) IL-1R antagonista anakinra (egyedi méltányosság sjia, MAS) IL-1-α és β antagonista fúziós protein rilonacept (nem reg.) Más citokin gátlók IL-6R antagonista tocilizumab (sjia-ra reg.) TNF-α-gátlók (ezek off label) GM-CSF-gátlás (kifejlesztés alatt) Egyéb gyógyszerek Colchicin (köszvény, familiáris mediterrán láz) Nem szteroid és szteroid gyulladásgátlók Korábban immunszuppresszív szerek Plazmaferezis, autolog hemopoetikus őssejt transzplantáció

Autoinflammáció Autoimmunitás

Immun-mediált gyulladásos betegségek (IMID) Rheumatoid arthritis Polyszisztémás autoimmun kórképek Spondyloarthritisek (SPA, arthritis psoriatica) Behcet-kór? Definitív etiológia hiánya Gyulladásos bélbetegségek (Crohn, colitis ulcerosa) Psoriasis Nem fertőző uveitisek Neuromuscularis kórképek Sclerosis multiplex Diabetes mellitus (I. tip) Hasonló/közös dysregulált immunválasz (Th17, Th1, Th2) Citokin-vezérelt gyulladásos szövetkárosodás Hasonló terápiás/biológiai terápiás hatékonyság

A rheumatoid arthritis kialakulását megelőző szakaszok Ízületi tünetek Genetikai fogékonyság Környezeti faktorok Arthralgia/ nem differenciálható tünetek Tünetmentes immunológiai eltérések RA-nak megfelelő gyulladásos tünetek idő

HLADRB1, PTPN22 és a dohányzás RA-ban HLADRB1 HLADRB1 jelenléte esetén dohányzástól független PTPN22 dohányzás HLADRB1 jelenléte esetén protein citrullináció Anti-CCP pozitív RA Kallberg H et al. Am J Hum Genet. 2007 May;80(5):867-75.

A centrális gyulladásos szakasz történései RA-ban Az exogén antigén prezentálása és felismerése T h sejt α β C C V J J D V T h - sejt receptor (TCR) peptid antigén CD4 MHC II. molekula (DRB1) α β Antigén prezentáló sejt (dendritikus sejt, makrophag, monocyta, synoviocyta-a, B-lymphocyta )

A centrális gyulladásos szakasz történései RA-ban A T h sejt teljes aktivációjához szükséges kostimuláció (második szignál) mechanizmusa T h sejt CD 28 receptor CTLA-4 (high avidity receptor) CD 80/86 Antigén prezentáló sejt (dendritikus sejt, makrophag, monocyta, synoviocyta-a, B-lymphocyta )

Az aktivált Th-sejtek szerepe az autoimmun folyamat (Th17), a celluláris (Th1) és humorális (Th2) immunválasz elindításában RA-ban Th0 antigén prezentáló sejt Th17/iTreg IL-17, IL-23 Th2 Th1 IL-4, 10, 13 BLy Pl Autoantitestek: reumatoid faktor, antifilaggrinok IFN-γ TNF-α IL-1, 2, 12 makrophagmonocyta synoviocyta TNF-α IL-k MMP-k, PGE2 gyulladás, szövetkárosodás

A TNFα és az interleukinok központi szerepe a gyulladásban és a szövetkárosodásban RA-ban Gyulladás, fájdalom Kr. synoviális proliferatio, pannus prosztanoidok (PGE2), kemokinek, adhéziós molekulák TNFα IL-1, 6, 8, 15-18 fokozott angiogenesis és érfali simaizom proliferatio, csökkent synoviális apoptosis RANKL MMPs Fokozott csontresorptio Porckárosodás

RA-s kézelváltozások terminális képe

Claude Monet: Virágzó almafák