TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés 2 Értékteremtő folyamatok 2.1 A fogyasztói érték 2.2 Rendszerek és folyamatok jellemzői 2.3 Értékteremtő folyamatok

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE I. ALAPOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés 2 Értékteremtő folyamatok 2.1 A fogyasztói érték 2.2 Rendszerek és folyamatok jellemzői 2.3 Értékteremtő folyamatok jellemzői 3 Piaci verseny és alkalmazkodás 3.1 A termelési és logisztikai stratégia 3.2 A versenyelőnyök forrásai 3.3 A logisztika kapcsolata a termeléssel és az értékesítéssel 3.4 Piaci értékteremtés 3.4.1 Ár 3.4.2 Rugalmasság 3.4.3 Minőség 3.4.4 Megbízhatóság (szállítási) 3.4.5 Szolgáltatások 3.4.6 Stratégiai döntések 3.5 Make or Buy 3.6 Folyamatválasztás 3.7 Termék folyamat mátrix 3.7.1 Technológiaválasztás 3.7.2 Létesítmény elhelyezés / berendezés 3.7.3 Ellátási lánc menedzsment 3.7.4 Információs rendszer 3.7.5 Szervezeti fejlődés 3.8 A termelési és logisztikai stratégia az össz vállalati stratégiában 3.8.1 A termelési stratégia szakaszai 3.8.2 A részfunkciók összehangolása 3.8.3 Igény kielégítés és stratégia 3.9 Vevőmenedzsment 3.9.1 A vevő megtartása 3.9.2 A vevői elégedettség 3.9.3 Vevőkapcsolatok 4 Termelési / logisztikai rendszerek 4.1 Aggregált tervezés 4.2 Szükséglettervezés 4.2.1 JIT rendszer 4.3 Az OPT rendszer 4.3.1 Az OPT termelési filozófia 4.3.2 Szűk keresztmetszet 4.3.3 Kapacitás kihasználás 4.3.4 Ütemezés

1 Bevezetés A szervezés alapkövetelménye a célok folyamatok szervezetek hatásos és hatékony kialakítása ill. fenntartása. A gyorsan változó piac, a bonyolult vállalatközi kapcsolatok és az egyre jobban terjedő globalizáció miatt előtérbe került az üzleti folyamat fogalma, amely konkrétan egy termék vagy szolgáltatás érdekében végzett lépések sorozata. Ehhez járult Goldratt elmélete, amely szerint egy vállalat működésének fő célja, hogy minél több pénzt termeljen most és a jövőben egyaránt, minden más (pl.: vevők, minőség, idő, költségek, erőforrások) csak fontos eszköznek tekintendők az alapcél eléréséhez. Ez az OPT (Optimised Production Technology) menedzsmentfilozófia. A szükséglet emberek / csoportok hiányérzete, ha a szükséglet konkrétan megfogalmazódik, igényről beszélünk, ami ezt követően keresletté válik. A fogyasztói igény olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belül végzett munkával és nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. Lényeges jellemzője még, hogy fizetőképes, azaz képes és hajlandó fizetni a termékért / szolgáltatásért. 2 Értékteremtő folyamatok 2.1 A fogyasztói érték Az érték olyan termék vagy szolgáltatás, amit vállalkozások állítanak elő a fogyasztók számára, és azt a piacon realizálni tudják. A fogyasztó szubjektív véleménye a termék / szolgáltatás várakozásának való megfelelés mértékéről az un. fogyasztói érték: fogyasztó specifikus: ugyanazt a terméket az egyes fogyasztók, eltérő módon értékelhetik (ó minőség), változó, térben és időben: ugyanaz a fogyasztó különböző időpontokban eltérő várakozással élhet, folyamatos ellenőrzés és ráhatás alatt áll (a többi fogyasztó véleménye) befolyásolja a termék jelenlegi és jövőbeni keresletét: vásárlás előtti várakozások / utáni tapasztalat (ó vevői elégedettség) A fogyasztói érték összetevői a termék / szolgáltatás szélesen értelmezett minősége, a kapcsolódó szolgáltatások színvonala, elérhetőség, hozzáférhetőség, imázs érték. Az értékteremtő folyamat (ÉF) szükségletek kielégítése az üzleti életben és a társadalomban, azaz: A vállalat alapvető célja fogyasztói igény kielégítés nyereség elérése mellett. A közigazgatás célja az állampolgárok igényeinek kielégítése közösségi érték létrehozása mellett. Az értékteremtő folyamat erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó számára értéket állítsanak elő. Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje (ÉFM) ennek a folyamatnak az irányítása. EFM_2010_I_alap 2 / 26 (Takács György

A piacgazdaság alapvető szervezeti egysége a vállalat, az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, mely arra szerveződött, hogy fogyasztói igényt elégítsen ki nyereség elérése mellett.. A sikeres vállalkozásnak a következő három dolgot kell - döntéseiben, működésében, fejlesztéseiben, stb. állandóan - szem előtt tartania: Hatékonyság: output oldali, kívülről meghatározódó jellemző jól csinálni mennyiben elégítjük ki a fogyasztók, állampolgárok igényeit, mennyiben járulunk hozzá a vállalat nyereségességéhez, mennyiben járulunk hozzá az állampolgárok megelégedettségéhez. Eredményesség: input oldali, belülről meghatározódó jellemző jót csinálni Gazdaságosság: a bevételek és kiadások aránya, nyereség elérése, azaz egységnyi termék / szolgáltatás előállításához mennyi erőforrást használunk fel. A vállalat sikerének feltétele, hogy a fogyasztó számára értéket jelentő termékkel, szolgáltatással tudjon megjelenni a piacon. Az állami intézmény sikerének feltétele, hogy az állampolgárok számára értéket jelentő szolgáltatást tudjon nyújtani. Az értékteremtő folyamatok a vállalati képességekre támaszkodnak, a fogyasztói igények kielégítésére törekszenek azáltal, hogy megválaszolják a vállalat küldetésének (missziójának) alapkérdéseit: melyek / kik a fogyasztóik: KINEK milyen igényeiket: MIT milyen módon: HOGYAN kívánja a vállalat kielégíteni. Az érték átadása a fogyasztónak (ellenérték fejében) egy komplex folyamatrendszer végeredménye. Az értékteremtés egységbe foglalja az értéklánc mentén az értékképzés - érték termelés - értéknövelés - érték alkotás - értékalakítás -,stb. fázisok eredményeit: Használati érték, azaz a termék (speciális) igényt kielégítő tulajdonságai, paraméterei; (Û termelés és szolgáltatás). Hely térték, azaz,hogy a termék ott van az igényfelmerülés színhelyén; a fogyasztó számára térben elérhető (Û logisztika). Időérték, azaz,hogy a termék akkor áll rendelkezésre, amikor a fogyasztói igény felmerül. (Û logisztika). EFM_2010_I_alap 3 / 26 (Takács György

Tulajdon érték szerint a termék tulajdonosának rendelkezési joga van a termék felett (Û jogszerzés). Észlelt érték: A vevők annak alapján döntenek egy-egy termék megvásárlásáról, hogy miképpen ítélik meg annak hasznosságát, illetve, hogy ez a hasznosság miképpen viszonyul a termék árához és a versenytárs termékek hasznosságához illetve árához. Különbséget kell tenni az objektív, tényleges érték és az elfogadott között, mert a vevő nem a tényleges érték alapján dönt, sokkal inkább elvárásai, emocionális benyomásai alapján. Elfogadott érték: Amit a vásárló a termék által nyújtott előnyök közül felismer és szükségesnek tart, így ez a vevőnek a termék hasznosságáról alkotott benyomásainak összessége. Az, hogy mi jelent értéket a vevő számára nehezen definiálható, még nehezebben számszerűsíthető. A vevőérték és a vevő elégedettsége nem független az ártól. Korábbi tapasztalataik, információik alapján az emberek kialakítanak magukban egy értékelvárást, és arra törekszenek, hogy korlátaik között a lehető legjobban vásároljanak, azaz maximalizálják a megszerezhető értéket. Ha az adott termék / szolgáltatás megközelíti az értékelvárást, akkor a fogyasztó elégedett, és a cég számíthat az újravásárlásra. A vállalat ezzel szemben abban érdekelt, hogy az ár minél közelebb kerüljön az értékhez, és ezáltal minél nagyobb legyen az ár és az előállítás költsége közötti rés, azaz a profit. EFM_2010_I_alap 4 / 26 (Takács György

A fogyasztói értékelés főbb jellemzői: személyes / intézményi tulajdonságok, jövedelem / képzettség / társadalmi helyzet, a versenytársak akciói, a gazdaság jellemzői, informáltság. A fogyasztói választás kritériumai: minősítő kritériumok: lényegi minőségi és egyéb jellemzők, EFM_2010_I_alap 5 / 26 (Takács György

versenykritériumok: a versenytársak termékeinek jellemzői, választási kritériumok: súlyozás az egyes jellemzők szerint. 2.2 Rendszerek és folyamatok jellemzői (Külön dokumentumban!) 2.3 Értékteremtő folyamatok jellemzői Beszerzési logisztika Termék előállítás Ellátási logisztika Marketing / értékesítés Szolgáltatások Árrés Az értékteremtő folyamatok fő komponensei: Termelés: a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra a célra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre Szolgáltatás: erőforrás felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenységre. Logisztika: az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek rendelkezésre állásának biztosítása. A termelés, a szolgáltatás és a logisztika kapcsolata: A termelés: a használati értéket állítja elő. A szolgáltatás egyrészt megváltoztatja a fogyasztói igényeket (pl. étterem, fodrászat), másrészt a termék használati értékét módosítja. A logisztika: a termék hely és idő értékét változtatja meg. A folyamat olyan kölcsönös kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek sorozata, amely eredményekké alakítja a bevitelt (ISO 9000:2000). A vevő - rendszerint - készséggel fizet az értékteremtéssel járó főfolyamatért illetve annak eredményéért -, azonban ez nem érvényes az irányítási és támogató folyamatokra! A fő folyamat a vezetési és támogató folyamatok révén - az alábbi jellemzőkkel bír: értékteremtő, a folyamat elején és végén általában a külső vevő áll, EFM_2010_I_alap 6 / 26 (Takács György

közvetlen vevő irányultságú és kihatású, lényegesen hozzájárul a sikerességhez, valamint a vevők megelégedettségéhez, a vevő kész a folyamat kimenetéért fizetni. Az értékteremtő folyamatok a vállalat erőforrásainak fogyasztói értékké konvertálását valósítják meg. Az erőforrások csoportosítása: Pénzügyi erőforrások, Munkavállalók: meg kell határozni a tevékenységeket végrehajtók kompetenciáját, megfelelő képzettséggel, szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező személyzetet kell alkalmazni, képzési terveket kell készíteni (képzettségi szükségletek, képzési hatékonyság). Információk: melyek a folyamatok vezérléséhez, a megfelelő termékek / szolgáltatások előállításához szükségesek, Infrastruktúra: a megfelelő termékek / szolgáltatások előállításához szükséges infrastruktúra ( HW + SW ), Munkahelyi környezet, Beszállítók, partnerek. Az EFM folyamatok hármas tagolásúak: Anyagi folyamatrendszer: egy irányban halad, cél a vevői igény kielégítése, végeredménye termék / szolgáltatás. Információs folyamatrendszer: kétirányú áramlás, a visszafelé a vevőtől a szállítóig illetve az anyagi folyamatok előrehaladásával párhuzamosan. Értékáramlási folyamatrendszer: a termelés egymást követő szakaszaival a létrejövő termékek egyre értékesebbé válnak. Az értékteremtő folyamatok az áramlásokon (alapanyag, félkész termék, késztermék - információk érték) keresztül valósul meg. Ahol ezen áramlásokban térben / időben / szervezeti okból szakadás / várakozás van, készletek képződnek (fizikai / gazdasági). Az értéklánc a vállalati tevékenységek értékalkotó összekapcsolása egy vállalaton belül. Az ellátási lánc az értéklánc anyagi folyamatának megvalósulása több vállalat egymáshoz kapcsolódása révén, melynek célja a gyártás és ellátás összekapcsolása a nyersanyagoktól a végső felhasználónak készült végtermékig. 3 Piaci verseny és alkalmazkodás 3.1 A termelési és logisztikai stratégia EFM_2010_I_alap 7 / 26 (Takács György

Külső környezet gazdaság állapota iparági sajátosságok versenyhelyzet technológia Vállalati stratégia A versenyelőny forrásai ár rugalmasság minőség megbízhatóság Vállalati képességek erőforrások szaktudás termékek gépek eljárások Marketingstratégia Termelési és logisztikai stratégia Innovációs stratégia Egyéb stratégiák célpiacok költséghatékonyság termék Strukturális döntések gyártani vagy vásárolni folyamatválasztás létesítmény elhelyezés létesítmény berendezés technológiaválasztás 3.2 A versenyelőnyök forrásai Nagy volumen - kis hozam: időegység alatt nagy mennyiség gyártása, belső mérési, monitoring rendszer, időbeni beavatkozás a folyamatokba. Méretgazdaságosság: nagy mennyiségben történő gyártás és szállítás, rendelkezésre álló termelési kapacitás, megfelelő piaci méret, szegmens, nagy volumenű gyártás, kisebb egységköltség. Minőség: (Garrin - dimenziók) teljesítmény, konformitás termék specifikáció (dokumentációnak megfelelő termék), design, megbízhatóság, javíthatóság (szakember, cserealkatrész), élettartam, Infrastrukturális döntések terméktervezési és termelési-logisztikai rendszer összehangolása információs rendszer kialakítása terméktervezési és irányítási rendszer kiválasztása szervezeti és munkaügyi feltételek kialakítása minőségügyi szabályok rögzítése EFM_2010_I_alap 8 / 26 (Takács György

karbantarthatóság. Szolgáltatásminőség: szolgáltatásokhoz való hozzájutás (elérhetőség, várakozási idő), kommunikáció, kompetencia (hozzáértés, felkészültség, tudás), udvariasság, figyelmesség, felelősség tudat (a fogyasztói problémáinak megértése, figyelembe vétele), kreativitás, megbízhatóság, megfigyelhető jellemzők. Rugalmasság: változásokhoz való alkalmazkodás képessége. termék rugalmasság: új termékek bevezetése,, termék terv. Szinergia. mennyiség rugalmasság: összmennyiség változásához való alkalmazkodás, termékmix változtatása, választékrugalmasság: egyedi igényekhez való alkalmazkodás, szezonalitáshoz való alkalmazkodás. időbeli rugalmasság, a változásokhoz való alkalmazkodás gyorsasága fogyasztói igényváltozáshoz való alkalmazkodás, csökkenő átfutási időhöz alkalmazkoás. 3.3 A logisztika kapcsolata a termeléssel és az értékesítéssel A hármas integráció jellemzői: a logisztika az ütemezésen és a stratégián keresztül koordinál, a termelés és az értékesítés az ellátási lánc integráns részeként kezelendő, hiszen a logisztika mellett mindkettő hatással van a vevőkiszolgálási átfutási időre, a termelési tételnagyság befolyásolja a készletszinteket és a szállítás hatékonyságát, a teljesítési idő hatással van a szállítási költségekre, a költségek kölcsönös kapcsolatban állnak egymással, a termelés és a raktár elhelyezkedése kölcsönös kapcsolatban van egymással ugyanúgy, mint az értékesítés és a raktár elhelyezkedése, megosztja az olyan tevékenységeket, mint pl.: készletfigyelés, stb. TERMELÉSI jellemző tevékenységek Termelés - logisztikai interfész LOGISZTIKAI jellemző tevékenységek Marketing - logisztikai interfész ÉRTÉKESÍTÉSI jellemző tevékenységek minőségellenőrzés beszerzés ütemezés szállítás vevőkiszolgálási szabványok promóció EFM_2010_I_alap 9 / 26 (Takács György

termelésütemezés berendezések karbantartása kapacitástervezés teljesítménymérés termelés programozása termelésirányítás készletgazdálkodás csomagolás piackutatás raktározás belső anyagmozgatás rakodás értékesítési hálózat kialakítása rendelés feldolgozás egységrakományképzés termékpozícionálás értékesítési hálózat menedzsmentje vevői igények gyűjtése 3.4 Piaci értékteremtés A vállalati stratégia a versenyelőnyre épít, mely az alábbi öt tényező komplex függvénye. Versenyelőny források Minőség Megfelelő termékek kínálása termékteljesítmény konformitás esztétikai megjelenés termék - megbízhatóság javíthatóság termék - élettartam karbantarthatóság Ár Profit elérése erős árversenyben Megbízhatóság Szerződésben rögzített feltételek betartása szállítás időbeli pontossága mennyiségi megfelelés minőségi megfelelés számlázás rendje, stb. Rugalmasság Gyors reagálás a változásokra termékrugalmasság mennyiségi rugalmasság időbeli rugalmasság Szolgáltatás Kiegészítő szolgáltatások nyújtása tranzakció előtti elemek tranzakció alatti elemek tranzakció utáni elemek EFM_2010_I_alap 10 / 26 (Takács György

Képesítő kritérium: amikor egy versenyelőny a piacra lépés illetve a versenyben maradás feltételévé válik (pl.: minőség, rugalmasság) Rendeléselnyerési kritérium: amivel egy cég a piacon megrendelést nyer el (marketing, PR fontossága a versenyelőnyök mellett). 3.4.1 Ár Lehetséges megoldások: Nagy volumen kis haszon Költségcsökkentés árcsökkentés Méretgazdaságosság Teljes költség koncepció Tanulási görbe befolyásolása, stb 3.4.2 Rugalmasság A rugalmasság a változásokra való reagálás képessége és készsége. Termék: termelési tervváltoztatási hajlandóság, új termék bevezetése Mennyiség: összes mennyiségre / termék portfolióra illetve termékválasztékra / egyedi termékre Időbeli: gyors reagálás, határidő módosítás. 3.4.3 Minőség A minőség tulajdonságok feletti tulajdonság (entitás / totalitás), elemei (pl.): Teljesítmény Konformitás Esztétika Megbízhatóság Javíthatóság Élettartam Karbantarthatóság 3.4.4 Megbízhatóság (szállítási) Időbeli pontosság vevői igényre / visszaigazoltra / szerződésre 3.4.5 Szolgáltatások Vásárlás előtti elemek: Vevő kiszolgálási politika Szervezeti felépítés Hiánycikkek aránya Vásárlói tájékoztatók szervezése Vásárláshoz kapcsolódó elemek: Megrendelési információképesség Megrendelési ciklus idő EFM_2010_I_alap 11 / 26 (Takács György

A szállítások gyorsítása A rendszer pontossága A megrendelési kényelem Termékhelyettesítés Vásárlás utáni elemek: Beállítás, jótállás, javítások, alkatrészek biztosítása Termékkövetés, módosítások Vásárlói követelések, panaszok és visszatérítések 3.4.6 Stratégiai döntések Az össz vállalati stratégia elemei és folyamata: vízió F misszió F politika Fstratégia F taktika F célok F prioritások F tevékenységek F eredmények F következmények. Az anyagi folyamatok stratégiai döntései két csoportra oszthatók(lásd fentebb): strukturális döntések infrastrukturális döntések 3.5 Make or Buy Összesített döntési kritériumok: Üzleti célok A versenyelőny forrásai Az adott elem stratégiai jelentősége Határidőre történő teljesítés, gyorsaság, átfutási idő Biztonság, rendelkezésre állás Műszaki / technológiai megfelel(tet)és Ár, fizetési módok A gyártás tényezői: A termék várható élettartama Méretgazdaságosság Erőforrások megfelelősége Más / helyettesítő termékek A vásárlás tényezői: A szállító jellemzői, versenyképessége A szállító biztonsági jellemzői, ellenőrzési / MIR rendszere Az un. Outsourcing (erőforrás kihelyezés / kiszervezés), mely nem egy termék / alkatrész, hanem egy belső vállalati tevékenység kihelyezése más gyártóhoz / szolgáltatóhoz. EFM_2010_I_alap 12 / 26 (Takács György

3.6 Folyamatválasztás A termelési folyamatok két alaptípusa: Folyamatrendszer: a termék előállítása során egy összefüggő láncon (termelési egységeken) halad végig. Kis választék - nagy mennyiség Magas tárgyi eszközállomány alacsony forgóeszközállomány Alacsony egységköltség gyors szállítás állandó minőség Műhelyrendszer: az azonos műveleteket végző termelési egységek (gépek / dolgozók) egy-egy műhelyben tevékenykednek. Nagyobb termékválaszték kisebb mennyiség Képzett munkaerő magasabb készlet Magasabb egységköltség jobb rugalmasság változó minőség lassúbb szállítás Folyamattípusok jellemzői: EFM_2010_I_alap 13 / 26 (Takács György

Műhelyrendszer Projekt Egyedi gyártás Sorozat-gyártás Folyamatrendszer Folyamat-ipar Termék ill. szolgáltatás jellemzők Termék jellege speciális speciális standard standard Termékválaszték sokszínű nagy kicsi kicsi Megrendelések mérete egy egy nagy nagyon nagy Gépek átállítás igénye nagy nagy kicsi semmi Innováció aránya termék termék folyamat folyamat A szervezet "terméke" képesség képesség standard termék standard termék Jellemző rendelésnyerő kritérium Jellemző képesítő kritérium Termelési rendszer jellemzők képesség, rendelésteljesítési idő szállítási megbízhatóság, ár képesség, rendelésteljesítési idő szállítási megbízhatóság, ár ár ár szállítási megbízhatóság, minőség szállítási megbízhatóság, minőség Technológia jellege univerzális univerzális általános célú célgép célgép Folyamat rugalmassága rugalmas rugalmas rugalmatlan rugalmatlan Átállítások száma sok sok kevés kevés Átállítások költsége változó kicsi nagy nagyon nagy Termeléskontroll fő mutatója rendelés helyzette rendelés helyze- anyagáramlás anyagáramlás Termeléskontroll bonyolultsági bonyolult bonyolult nagyon bonyolult könnyű egyszerű foka Kapacitásváltozás jellege szakaszos szakaszos nagy lépések új létesítmény Leállások hatása változó kicsi nagy óriási EFM_2010_I_alap 14 / 26 (Takács György

Beruházás és költség jellemzők Beruházás mértéke változó kicsi nagy nagy Méretgazdaságosság kevés nincs sok sok Közvetlen munkaerő költség nagy nagy kicsi kicsi Anyagköltség változó kicsi nagy nagy Általános költség kicsi kicsi nagy nagy Lehetőség a költségcsökkentésre kicsi kicsi nagy nagy Költsgéellenőrzés alapja szerződés minden munka kibocsátás kibocsátás Szervezeti jellemzők Beszállítói kapcsolat változó informális formális hosszú távú szerz. Szervezet jellege vállalkozói vállalkozói bürokratikus bürokratikus Szakképzettségi igény nagy nagy kicsi nagy Szakképzettség jellege technikai technikai manuális technikai EFM_2010_I_alap 15 / 26 (Takács György

NYMESEK Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1 3.7 Termék folyamat mátrix Termék jellemzok / Folyamat jellemzok Alacsony volumen Egxféle termék Alacsony volumen Többféle termék Közepes volumen Néhány fo termék Nagy volumen Szabványos termék Batch (kötegelt) Projekt Egyedi Haszonáldozati költségek Rugalmasság minoség ütemezés Nem kapcsolt tételek árama Szakaszos Kapcsolt tételek árama Folyamatos anyagáram Kiadás jellegű költségek Soros Folyamatos Toke-költség technológiai változtatás vertikális integráció Rugalmasság Minoség Megbízhatóság Költség A termék folyamat mátrix: alsó vízszintes tengelye balról jobbra a termék / szolgáltatás gyártási volumene irányába növekszik, fő célkitűzése a rugalmasság minőség irányultságtól a maximális megbízhatóság minimális költség felé változik, A jobboldali függőleges tengely pedig alulról felfelé az előállítás bonyolultsága szerint növekszik, ezzel ellentétesen viszont fő célkitűzése a rugalmasság minőség - ütemezés irányultságtól a minimális tőke / költség adaptív technológia integráció felé változik. Projekt gyártás: (nagy építkezés, olimpia, űrhajó) A termék / szolgáltatás egyetlen, vagy egyedi vevői igényeket elégít ki Rögzített helyen / időben A tevékenység ideje hosszú lehet A fő erőforrás a képzett munkavállalók A szervezet a kapacitását adja el. Egyedi / kissorozatú gyártás: (orvosi rendelés, elegáns étterem, vezetői tanácsadás) Egyedi vagy kisszámú termék / szolgáltatás Sajátos vevői igényeket elégít ki A tevékenység műveletek sorozata A folyamatot kezelő felügyeli, de nem mindenben rögzített A tevékenység ideje hosszú lehet EFM_2010_I_alap 16 / 26 (Takács György

NYMESEK Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1 A fő erőforrás a képzett munkavállalók A szervezet a kapacitását adja el. Szakaszos gyártás: (szőnyeggyártás, műszaki kivitelezés, hotelrecepció) Közepes volumenben előállított termék / szolgáltatás A tevékenység műveletek sorozata A feladatokat sajátos jellemzők alapján adagokba csoportosítják A tevékenységek ideje rövidül, technológiai átállások vannak A fő erőforrás a kevéssé képzett munkavállalók és a főként általános célú gépek A szervezet inkább az adott terméket / szolgáltatást értékesíti, mint saját kapacitását. Soros gyártás: (autó-összeszerelés, gyorsétterem, ruházat) Szabványos, nagy sorozatú, alacsony költségű termék / szolgáltatás A tevékenység műveletek sorozata, A műveletek és gépek specializáltak Rövid folyamatidők Általában soros folyamatszervezés A fő erőforrás az alacsony képzettségű kezelők és az általános / célgépek. Folyamatos gyártás: (olajfinomítás, gyufa, teniszlabda) Szabványos, nagy tömegben gyártott termék Az adott termékre szabott előállítási folyamat A gyártásfelügyelet kezelő / automatika által Rövid folyamatidők Alacsony fajlagos gyártási költségek, de az indítás / leállás drága A fő erőforrás a számítógépekkel irányított speciális / univerzális berendezések. 3.7.1 Technológiaválasztás Hosszú távú megfontolt döntést feltételez: Versenytársak lépései Gazdasági szempontok elsődlegessége a műszaki szempontok mellett A gyártott termékek jellege, célpiaca (marketing információk) Szempontok: beruházási volumen, hitelek, termékminőség, munkaerőigény, átállás, karbantartás, avulás, stb. 3.7.2 Létesítmény elhelyezés / berendezés A döntés utolsó eleme, előtte meghatározandó: Kapacitásigény Meglevő kapacitások mérete és minősége Kapcsolódás a meglevő telephelyekhez EFM_2010_I_alap 17 / 26 (Takács György

NYMESEK Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1 Várható jövőbeli kereslet Gazdasági és logisztikai szempontok szerinti elemzések és számítások szükségesek. 3.7.3 Ellátási lánc menedzsment (lásd következő félév) 3.7.4 Információs rendszer (lásd kapcsolódó tantárgy) 3.7.5 Szervezeti fejlődés (lásd kapcsolódó tantárgy) 3.8 A termelési és logisztikai stratégia az össz vállalati stratégiában 3.8.1 A termelési stratégia szakaszai Négy fejlődési szakasza van, melyen a vállalatnak végig kell mennie. Befelé semleges: a felső vezetés dönt külső szakértők segítségével, az alacsonyan képzett termelési részleg csak napi problémák megoldására hivatott, cél a gyártási kapacitás negatív hatásainak minimalizálása. Kifelé semleges: a felső vezetés erőforrások felhasználásáról dönt, a gyártás szabványosított és egyszerű, a technológiát kívülről vásárolják, ritkán fejlesztik, a döntések alapja a méretgazdaságosság. Befelé támogató: a felső vezetés vállalati stratégia szerint dönt a termelésről, a termelési részleg saját hatáskörben dönt, a termelési funkció hosszú távú, de korlátozottan kreatív. Kifelé támogató: a felső vezetés döntései hosszú távúak és széleskörűek, a termelés proaktív, a termelés adja a versenyelőnyt és támogatja a fejlesztést, intenzív kommunikáció, horizontális szervezet 3.8.2 A részfunkciók összehangolása Logisztika Pénzügy Termelés Több készlet ó Kevesebb készlet ó Több készlet Kis sorozatok ó Nagy sorozatok Gyors feldolgozás ó Olcsó feldolgozás Gyors szállítás ó Olcsó szállítás Gyors szállítás ó Olcsó ütemezés EFM_2010_I_alap 18 / 26 (Takács György

NYMESEK Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1 3.8.3 Igény kielégítés és stratégia Kapcsolat az össz vállalati és a funkcionális stratégiáik között Termék Célpiac Technológia Marketing stratégia Termelési stratégia Értékesítési logisztika stratégiája Termelés ellátási logisztika stratégiája Beszerzési logisztika stratégiája Integrált logisztikai rendszer Kapcsolat a vállalat egyes funkcionális stratégiái között Összvállalati stratégia Marketing / értékesítési / logisztikai stratégia Termelési stratégia Beszerzési stratégia Megkülönböztető Speciális fogyasztói igények Magas ár Közvetlen kapcsolat a vevővel Kis értékesítési hálózat Rendelésre gyártás Műhelyrendszerű gyártás Működési prioritások: humán erőforrás Standardizált termékek Készletre gyártás Alacsony ár Sorozat- vagy szalagszerű gyártás Szállítói kapcsolat: közvetlen, intenzív Prioritás: minőség Szállítói folyamat: versenykapcsolat, keretszerződés Költségvezető Közvetlen kapcsolat a vevővel Működési prioritások: folyamat kiegyensúlyozása, alapanyag ellátás Prioritás: költség Többszereplős értékesítési hálózat EFM_2010_I_alap 19 / 26 (Takács György

NYMESEK Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1 3.9 Vevőmenedzsment Az értékteremtési folyamat vevőközpontú menedzselése az alábbiakra terjed ki: a vevő számára értéket képviselő termék / szolgáltatás piacra vitele (Û marketing, logisztika), a főfolyamat összehangolt, költségtakarékos irányítása (Û termelésmenedzsment), a piacorientáció erősítése (Û marketing), a munkavállalók képzése és motiválása az alapvető célok érdekében (Û minőség- és humán erőforrás menedzsment). A termék komplex fogalma: KOMPLEX TERMÉK Packaging 4P Public opinion Power Politics Price Process TERMÉK 4P Product Place Promotion People Physical evidence SZOLGÁLTATÁS 3P 4P: TERMÉK: a marketing mix elemei 3P: SZOLGÁLTATÁS: Process: A szolgáltatási folyamat szervezettsége, hatékonysága, minősége, várakozási ideje, stb. People: Az emberi közreműködés, ügyesség, készség, udvariasság, stb. Physical evidence: A szolgáltatási folyamat feltételei, körülményei, fizikai tulajdonságok, stb. 4P: KOMPLEXITÁS: Packaging: Csomagolás, azonosítás, áruvédelem, figyelemfelkeltés, tájékoztatás Power: Óriási multinacionális vállalatok (termelő, kereskedő, szolgáltató) érdekérvényesítő ereje Public opinion: Új fogyasztói magatartás, vélemények trendje: öltözködés, életmód, sport, környezetérzékenység EFM_2010_I_alap 20 / 26 (Takács György

NYMESEK Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1 Politics: Az adott ország törvényeinek befolyásolása, lobbizás, önszabályzó mechanizmusok A fenti elemek szükségesek a vevői érték kialakulásához, mely akkor képződik, ha a vevőnek a tranzakcióból származó hasznosságérzete nagyobb a tulajdonlás teljes költségénél (ár, karbantartás, szerviz, üzemeltetés, partnerváltás költségei). Vevőkiszolgálás Pontos szállítás Rövid átfutási idő Rug. reagálás Alacsony készlet Kis rendelési ktg Észlelt haszon Tulajdonlás költsége Vevői érték Kis készlethiány 3.9.1 A vevő megtartása A vevő megtartása Vevőmegtartási szint mérése A vevő távozásának elemzése A megromlott kapcsolat elemzése Okok megszüntetése A szolgáltatási színvonal elemzése A vevő lojalitásának elemzése Lojális vevők döntéseinek elemzése Vevőszegmentálás Progresszív árengedmények / plusz szolgáltatások Növekvő profit Vevőkapcsolatok folyamatos kontrollja 3.9.2 A vevői elégedettség A vevő minőség észlelése EFM_2010_I_alap 21 / 26 (Takács György

NYMESEK Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1 Termék / szolgáltatás image Vevői attitűdök Szóbeszéd Vevői (konkrét) igények Marketing kommunikáció ELVÁRT MINŐSÉG ÉSZLELÉS? Technikai minőség: MIT Funkcionális minőség: HOGYAN KÜLLEM TAPASZTALT MINŐSÉG A rendelkezésre álló termék / szolgáltatás Meghaladja az elvárásokat Elragadtatott vevő Lojális marad Megfelel az elvárásoknak Kielégült vevő Elcsábítható Elmarad az elvárásoktól Csalódott vevő Csalódottan távozó J K L 3.9.3 Vevőkapcsolatok A keresletmenedzsment elsődlegesen marketingfunkció, az új felfogás viszont az ellátási láncból indul ki. A kapcsolat marketing kölcsönösen előnyös hosszú távú kapcsolatok kiépítésére törekszik a partnerekkel. Tranzakcionális marketing Kapcsolat marketing Orientáció Tranzakció, termékjellemzők Kapcsolat, vevői érték Cél Egyedi értékesítés Vevők megtartása Vevőkapcsolat Diszkrét Folyamatos Időtáv Rövid távú Hosszú távú Kiszolgálási színvonal Viszonylag kicsi Viszonylag nagy Vevői elvárások Korlátozott Magas fokú Minőség Termék / termelés minőség A teljes cég felelős a vevőnek nyújtott érték minőségéért EFM_2010_I_alap 22 / 26 (Takács György

NYMESEK Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1 4 Termelési / logisztikai rendszerek 4.1 Aggregált tervezés Funkcionális modell Tervezés Értékesítési terv Gyártás tervezés Megrendelések elintézése Alapadatok kezelése Beszerzés Mennyiségi, határidő és kapacitás tervezés Idegen és saját alkatrész szükséglet Kiszállítás Irányítás Beszállító Gyártás irányítás Késztermék raktár Anyag beérkezés Végrehajtás Gyártás Összeszerelés 4.2 Szükséglettervezés A logisztikai szükséglet tervezés célkitűzése: a készletek minimalizálása, a termékek magas szintű rendelkezésre állása. Anyagszükséglet tervezés MRP: a beszerzéseket a termelési felhasználáshoz igazítja, azaz a végtermék igényeket lefordítja a bruttó alapanyag és alkatrész igények szintjére, majd kiszámítja a nettó igényeket, figyelembe véve készleteket, majd generálja az alapanyag igények mennyiségét és ütemezését fő gyártási program MPS, anyagjegyzék BOM, készletnyilvántartás IF. Gyártási erőforrás tervezés MRP II.: integrálja a termelést az igény előjelzéssel, a fizikai gyártási folyamatok tervezésével és irányításával és az alapanyag beszerzéssel, Mi lenne, ha.... Elosztási erőforrás tervezés DRP: felosztja a termék útját a gyártástól a fogyasztóig különböző fázisokra (tárolási, szállítási módokra) annak érdekében, hogy minimalizálja az átfutási időt és a költségeket, EFM_2010_I_alap 23 / 26 (Takács György

NYMESEK Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1 a vásárlói igényekből indul ki, visszafelé haladva számolja ki a tervet, mellyel a termékek az adott helyekre eljuttathatók. 4.2.1 JIT rendszer A termelés klasszikus szabályainak korlátai: A testre szabás követelménye rosszul illeszkedik a gazdaságos mennyiségekhez / belső optimalizáláshoz, melyek a termékek szabványosítása felé hatnak. A közép és hosszú távú előrejelzések még bizonytalanabbakká válnak. A gyakori programkorrekciók még szervezetlenebbé teszik a termelésprogramozást. A termelési kockázatok elfogadása odavezet, hogy majdnem mindenütt költséges puffer készleteket kell bevezetni, ami növeli az elavulás veszélyét. A nyomott áramlások miatt hatalmas elcsúszás adódik a ciklusidő és a technológiai idő között és a minőségi problémákra történő reagálás is legyöngül. A növekvő minőségi követelmények költséges korrekciókhoz és többletkésésekhez vezetnek. Az új fő szabály: LERÖVIDÍTENI A CIKLUSIDŐKET! További szabályok: Áttérni a gazdaságos sorozatok gyártásáról a megrendelésre történő gyártásra. Ha nem lehetséges, csökkenteni a gyártási sorozatok méretét a jobb reagáló képesség érdekében és elkerülni a készleteket. Eleve előnyt biztosítani a minőségnek a termelési folyamatok valamennyi szakaszában. Visszautasítani a meghibásodások végzetszerűségét és fokozni a megelőzésüket. A minőségbiztosítási követelmény mindenre érvényes, nemcsak a termelésre (adminisztratív funkciók, menedzsment). A JIT szűkebb értelemben készletek nélküli termelést jelent. A gyártáshoz szükséges anyagok éppen akkor érkeznek be az adott termelési fázisba, amikor azokra épp szükség van. A JIT rendszer alapvető feladata, hogy a következőket biztosítsa: nulla hiba, nulla készlet, nulla tévedés, nulla meghibásodás. Alkalmazási feltételek: Stabil termelés és nagy sorozatok esetén Csoport technológiák alkalmazása Általában nem azokra az alkatrészekre, amelyek a termék választékát adják. Általánosan a JIT egy működési filozófia, ami : a veszteség csökkentésén, az alkalmazottak bevonásán, az állandó folyamatfejlesztésen keresztül EFM_2010_I_alap 24 / 26 (Takács György

NYMESEK Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1 a költségcsökkentésért, a kiszolgálás és a minőség javításáért küzd. 4.3 Az OPT rendszer A cél érdekében való működés három abszolút mérőszáma: nettó profit, megtérülési ráta, cash flow (készpénz). Üzemi szintű mutatók: kibocsátás: ütem, amellyel a cég az értékesítésen keresztül pénzt termel. készlet: pénzmennyiség, amelyet a vállalat annak érdekében fektet különböző javakba, hogy terméket / szolgáltatást állítson elő. működési költség: pénzmennyiség, amelyet a vállalat egy adott idő alatt arra költ, hogy a készleteket kibocsátássá alakítsa. Feladat a céges tevékenységek olyan megszervezése, hogy a három abszolút mérőszám egyidejűleg javuljon, azaz a kibocsátás növelése, a készletek csökkentése, a működési költségek csökkentése! 4.3.1 Az OPT termelési filozófia Kilenc törvény: A folyamatot kell kiegyensúlyozni (nem a kapacitást). A szűk keresztmetszetek határozzák meg a nem szűk keresztmetszetek kihasználását. Egy erőforrás igénybevétele nem feltétlenül jelenti annak hasznosítását. A szűk keresztmetszetek határozzák meg a kibocsátást és a termelésközi készletek nagyságát. A szűk keresztmetszet időegységnyi vesztesége az egész rendszer időegységnyi veszteségét okozza. A nem szűk keresztmetszeten elért időegységnyi nyereségnek nincs tényleges haszna. A szállítási sorozatnagyság nem feltétlenül egyezik meg a gyártási sorozatnagysággal. A sorozatnagyság változó. A termelés ütemezését az összes korlát (szűk keresztmetszet) együttes figyelembe vételével kell végezni. 4.3.2 Szűk keresztmetszet Szűk keresztmetszet (X): olyan erőforrás, amelynek kapacitása egyenlő / kisebb az iránta megnyilvánuló igénynél. Nem szűk keresztmetszet (Y): kapacitása nagyobb a támasztott igénynél. EFM_2010_I_alap 25 / 26 (Takács György

NYMESEK Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1 Termék előállítás két lépcsőben: A è B. db / óra P Kereslet 300 Piaci szempont OPT szempont A kapacitás 200 X (P > A) X (P > A) B kapacitás 250 X (P > B) Y (B > A) Folyamattípusok alapesetei: A szűk keresztmetszet a folyamat elején: X è Y A szűk keresztmetszet a folyamat végén: Y è X Szűk és nem szűk keresztmetszet dolgozik össze : X è Y è V 4.3.3 Kapacitás kihasználás A szűk keresztmetszet kapacitás kihasználásának növelése: csak a feltétlenül szükséges feladatok elvégzése, minimális állásidő, minőségi munkavégzés (bejövő alkatrészek ellenőrzése), megbízható működés. Konklúzió (lásd tanpélda): a nem szűk keresztmetszetnek számító műveleteket csak akkor szabad elvégezni, ha azt indokolt. 4.3.4 Ütemezés Az ütemezési rendszer összetevői: Dob: a szűk keresztmetszet az ütemadó elem. (A kereslettel közel azonos kapacitású művelet / tevékenység válhat ütemadó elemmé.) Példa: Kötél: a készletek minimalizálása, azáltal, hogy információt nyújt a folyamat többi elemének. Tartalék: biztosítja a szűk keresztmetszet folyamatos működését. Művelet Kapacitás Megjegyzés A kapacitás 70 nap Húzó B kapacitás 75 nap Húzó C kapacitás 60 nap D kapacitás 72 nap P kereslet 60 nap Szűk Toló Sorozatnagyság: szűk keresztmetszetek: nagy sorozatok, rövid átállások nem szűk keresztmetszetek: kisebb sorozatok, alacsony szintű készletek OPT kiterjesztése (pl.) EOQ modell (lásd következő félév) EFM_2010_I_alap 26 / 26 (Takács György