Gyártási mélység változásának tendenciája

Átírás

1 Gyártási mélység változásának tendenciája 1

2 Make-or-Buy döntés szükségessége 2

3 Make or Buy döntés lehet: egy konkrét megrendelés esetére, egy meghatározott időszakra, amíg a feltételek, adottságok nem változnak. A vásárlást kizáró esetek a kívánt minőségű áru nem vásárolható, a kívánt határidőre beszállító nem áll rendelkezésre, az áru saját fejlesztés, mással való gyártatása üzleti titok betartását hiúsítja meg, a gyártókapacitás kihasználása prioritást élvez, A saját gyártást kizáró esetek a hiányzó gyártóeszköz ill. szakember gárda a szállítási határidőre nem szerezhető meg, a megkívánt rendelési határidő nem biztosítható. 3

4 HA JELENLEG KÜLSŐ FORRÁSBÓL SZERZIK BE 1. Van-e kapacitás a vállalaton belül? 2. Ha van, az érintett tervezési időszakban rendelkezésre áll-e ez a kapacitás? 3. A szükséges nyersanyag elérhető-e most gazdaságos áron? 4. Ez az anyag a tervezési időszakban is gazdaságos áron lesz-e elérhető? 5. Ha a felszerszámozás releváns: a) Mi ennek a költsége? b) Mi a várt élettartam? c) Mekkora a szállítás mennyisége? 6. Véleményünk szerint jelenlegi szállítónk a leggazdaságosabb forrás? 7. Létezik-e szabadalom, és ez megfelelő szabadalmi díjért elérhető-e? 8. Forgalmi adót felszámítanak-e (pl. nyomtatás)? 9. A jelenlegi szállító végez-e fejlesztési munkát a cikken? 10. A jelenlegi szállítónak voltak-e nehézségei minőségi, mennyiségi vagy időtényezőkkel és ezeknek eredményeképpen költségei megnövekedtek-e, így befolyásolva az eladási árat? 11. Ha a minőséggel voltak problémák a) a szállító minőség-ellenőrzési rendszerét felülvizsgálták-e? b) mekkora volt a minőségi romlások mértéke? c) termelési osztályunk biztos abban, hogy az előírt minőséget gazdaságosan fenn lehet tartania belső termelésben? D) túlspecifikálunk? 12. Ha a szállító egyéb költségei növekednek: a) mik az okok? B) biztosak vagyunk-e abban, hogy bennünket nem fog-e ugyanilyen hatás érni? 13. Ha a cikket jelenleg importáljuk, milyen a költségszerkezete? Ha vámot kell fizetni, milyen vámtételt alkalmaznak? Milyen vámot kell, ha kell, fizetni a releváns nyersanyagokra és alkatrészekre, ha importáljuk ezeket? HA JELENLEG A VÁLLALATON BELÜL ÁLLÍTJÁK ELŐ 1. Mérlegelni kell-e a titkosság kérdését? 2. A cikk kivonása a termelésből eredményezne-e felesleget? 3. Ha igen, a vezetésnek milyen lépéseket kell tennie ezekkel a feleslegekkel kapcsolatban? 4. Ha a felszerszámozás releváns, milyen állapotban van? A leendő forrást használhatja-e? 5. A jelenlegi gyártásban használt gépeket teljesen kihasználjákalternatív munkákra, ha az alkatrész termelését megszüntetik? 6. Végezhető-e fejlesztési munka az alkatrészen? Ha igen, ezt kielégítően el lehet végezni egy külső szállítóval együtt? 7. A szóban forgó mennyiségek érdekelnek-e egy külső szállítót? 8. Ismerjük-e az alternatív beszerzés tényleges költségét a gyártáséval szemben (pl. fuvarozási és anyagmozgatási költségek)? 9. A cikk része-e egy integrált, több gyártási szakaszt magában foglaló termelési folyamatnak? Ha igen, a külső gyártást kielégítően lehet-e koordinálni a termelési programmal és üzemeinkben a gépek munkaterhelésével? 10. Mi a határidős piaci helyzet a szóban forgó cikkre vonatkozóan a releváns tervezési időszakra? 11. Van-e előny a nyersanyagok és alkatrészek ellátásában, ha a vásárlásról hozunk döntést? 12. A lehetséges szállítónak tudjuk-e jelezni a termék élettartamát? 13. A lehetséges szállító adhat-e javaslatokat a termék önköltségének csökkentésére vonatkozóan? 4

5 Make-or-Buy döntés jelentősége 5

6 Make-or-Buy döntés szintjei A make or buy analízis során a következő tényezőket célszerű figyelembe venni: készletcsökkenés, átfutási idő csökkenés, vállalat image-ja, vállalat piaci függetlensége, vállalatnál ill. a potenciális beszállítóknál rendelkezésre álló know-how, meglévő kapacitások (termelő berendezés, szállítóeszköz, személyzet), rendelkezésre álló terület (termelő-, logisztikai terület), rendelkezésre álló tőke, minőségi követelmények teljesíthetősége, felmerülő költségek, a piac igényeire való gyorsabb reagálás. 6

7 Make-or-Buy döntés összehasonlítási szempontjai MAKE-OR-BUY 7

8 Make-or-Buy döntés a minőség szemszögéből 8

9 Make-or-Buy döntés a határidők szemszögéből 9

10 Make-or-Buy döntés a megtakarítások szemszögéből 10

11 Make-or-Buy döntés az invesztíciók szemszögéből 11

12 Make-or-Buy döntés a kapacitás szemszögéből 12

13 Make-or-Buy döntés a rizikó szemszögéből 13

14 Make-or-Buy döntés egyéb szempontokból 14

15 Make-or-Buy döntés K s -K v költségek összehasonlítása alapján Saját gyártás költsége: ( ) K = n k + k + k + k + k + K S S AA AG AL AT AB SF ahol a termék egy darabjához szükséges alkatrész fajlagos költségei saját gyártásnál: k AA alkatrész alapanyagának költsége, k AG alkatrész tiszta gyártási költsége, k AL alkatrész beszerzéshez és gyártáshoz kapcsolódó logisztikai költsége, k AT az alkatrész szerelés előtti tárolási költsége, k AB az alkatrész saját gyártása esetén a bizonytalanságból származó átlagos veszteség, n S a saját gyártás esetén kiszállított mennyiség, K SF a saját gyártás esetén szükséges fejlesztés költsége. 15

16 Vásárolt alkatrész költsége: ( ) K = n k + k + k + k k + K V V BV BT BB BV BN VS ahol a termék egy darabjához szükséges alkatrész fajlagos költségei vásárlás esetén: k BV a kész alkatrész vásárlási költsége, k BT a beszállított alkatrész tárolási költsége, k BB a vásárolt alkatrész bizonytalanságából (minőség, határidő csúszás stb.) származó veszteség, k BV az alkatrész vásárlás következtében a saját kapacitás rosszabb kihasználásából származó veszteség, k BN a vásárolt alkatrész következtében felszabadult saját gyártó kapacitás jobb kihasználásából származó nyereség, n V a vásárlás esetén beszállított mennyiség, K VS a vásárolt alkatrész beszállítási költsége. 16

17 A Buy-döntés konzekvenciái a vállalat számára nagyobb mértékű információáram több adminisztratív munka személyzetáthelyezés (új követelmények) konstrukcióval szembeni követelmények a gyártási és szerelési folyamatok illesztése ellátási rizikó/függőség know-how transzfer 17

18 A Buy-döntés konzekvenciái a logisztika számára nagyobb követelmények a logisztikával szemben magasabb diszpozíciós ráfordítás az üzemen belüli logisztikai struktúra illesztése raktárak átalakítása, lebontása több koordinációs ráfordítás változás az anyagáramban az üzemen belüli szállítások csökkenése a minőségbiztosítás újjászervezése 18