Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Átírás

1 Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

2 4. Előadás Beszerzési logisztikai stratégiák

3 Beszerzési logisztikai stratégiák BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés Szállítási mód és eszköz megválasztása Beszállítás Beszerzési logisztika Beszerzési folyamat: - igények meghatározása, - ajánlatkérés és feldolgozás, - beszállítók kiválasztása, - áruk és szállítási feltételek meghatározása, - szerzodés kötés. Áru kirakodása Áru átvétele, ellenorzése, regisztrálása Készletek követése Betárolás az alapanyag raktárba Készletnyilvántartás Termelésprogramozás PPS Kitárolás, egységrakomány képzés, kiszállítás Megrendelés feldolgozása beszerzés visszaigazolás vagy elutasítás TERMELÉSI LOGISZTIKA MEGRENDELÉS Beszerzési logisztikai folyamat

4 Beszerzési logisztikai stratégia elemei 1. Milyen elvek érvényesüljenek a beszállítók megválasztásánál? Milyen szempontok érvényesüljenek a make or buy döntésnél? Milyen alkatrészekre, szerelvényekre terjedjen ki? Lehet-e alkalmazni és milyen anyagok esetén JIT elvű beszállítást? Milyen informatikai kapcsolatra van szükség a beszállítókkal? Milyen szempontok érvényesüljenek, hogy ki végezze a beszállítást, ki szervezze a szállítmányozást?

5 Beszerzési logisztikai stratégia elemei 2. Centralizált vagy decentralizált legyen-e a beszerzés? Milyen szállítási módok fogadására legyen alkalmas a vállalat? Milyen egységrakományok fogadását kell biztosítani? Milyen legyen az egyes anyagcsoportok raktározásánál a készletszint? Hol helyezkedjenek el a raktárak, centralizált vagy decentralizált legyen a raktározás?

6 Beszerzési logisztikai stratégia elemei 3. Milyen anyagoknál kívánatos konszignációs raktárt létesíteni? Hol helyezkedjenek el a külső szállítás rakodó állomásai? Milyen rakodó gépek és berendezések kerüljenek alkalmazásra? Milyen raktározástechnikai megoldásokat kívánnak meg a tárolt anyagok? Milyen feltételek mellett érvényesíthető az e- commers, EDI stb.

7 Make or buy döntés szükségessége Piaci változások eladói piac vásárlói piaccá alakulása növekvő vásárlói igények az egyedi termékekkel szemben növekvő variációszám nemzetközi konkurencia fokozódása MAKE-OR-BUY Vállalat szükséges képességei rugalmas reagálás a piac változásaira versenyben megfelelő pozíció biztosítása

8 Make or Buy döntés jelentősége 1.termelési fokozat... n-1.termelési fokozat n.termelési fokozat Termelési költségek optimálásának szükségszerűsége Saját gyártás kihasználásának rizikója MAKE OR BUY Termék életciklusának csökkenése Nagyobb mértékű munkamegosztás népgazdasági szinten Termék utáni igény nehéz prognosztizálhatósága Beszállítókat jellemzi: -teljesítőképesség növekedés, - specializáció.

9 Make or buy döntés összehasonlítási szempontjai Minőség Határidők Megtakarítás Egyéb Kapacitások Invesztíciók Rizikó MAKE-OR-BUY

10 A make or buy döntés szempontjai Saját gyártás Minőség Szoros együttműködés a tervezés és a gyártás között Állandó minőség-ellenőrzés Saját gyártás know-how kihasználása Kapacitás Meglévő kapacitások kihasználása (személyzet, berendezések) Invesztíció Adóköteles nyereség csökkentése invesztíciók révén, A géppark modernizálása és specializálása Megtakarítás Szállítói nyereség megtakarítása, Az üzemen kívüli szállítási költség megtakarítása Határidő Gyors reakció a modellváltozásoknál és az innovációnál, A rövid információs utak révén a szállítási idők kiesése és a határidők betartásának figyelemmel kísérése Rizikó A rendelkezésre álló know-how titokban tartása a konkurencia előtt, Az új fejlesztések titokban tartása Egyéb A vállalati autonómia megerősödése a gyártási mélység fokozódásával, Nincs alkalmas beszállító a piacon, Szállítási problémák Idegen gyártás Célzott problémamegoldások a fejlesztési területen belüli specializációval, Jó minőség a termelőeszközök specializációjával, Idegen know-how használata A speciális termelőeszközök kihasználatlanságának elkerülése, Szűk keresztmetszetek leépítése Nincs tőkelekötés pótlólagos invesztíció nélkül, A pénzügyi eszközök koncentrálása a fontos saját gyártású termékekre Kis darabköltség a specializáció révén és a termelőberendezések jobb kihasználása, Csekély fejlesztési költségek, Csekély tárolási költségek Az időbeli szűk keresztmetszetek elkerülése a saját gyártásban, Beszállítói lehívások szükséglet szerint Rizikócsökkentés több beszállító bevonásával Reklamációs lehetőség, Kisebb darabszám előtérbe helyezése

11 A buy döntés konzekvenciái Konzekvenciák a vállalat számára nagyobb információáram, nagyobb adminisztráció, személyzet áthelyezés, újabb követelmények a konstrukcióval szemben, a gyártási és szerelési folyamatok illesztése, ellátási rizikó/függőség, know-how transzfer. Konzekvenciák a logisztika számára nagyobb követelmények a beszerzési logisztikával szemben, nagyobb diszpozíciós ráfordítás, nagyobb koordinációs ráfordítás, raktári területek csökkenése, a vállalaton belüli szállítások csökkenése, a minőségbiztosítási rendszer újjászervezése, növekszik a JIT-beszállítás lehetősége.

12 Hagyományos és JITelvű beszállítás összehasonlítása hagyományos beszállítás az utolsó technikai művelet a beszállítás minőségellenőrzés JIT-elvű beszállítás F E L H A S Z N Á L Ó B E S Z Á L L Í T Ó K csomagolás raktározás szállítás árubeérkezés minőségellenőrzés raktározás első művelet a felhasználónál

13 A JIT-elvű anyagellátás előnyei a felhasználóknál és a beszállítóknál B E S Z Á L L Í T Ó K A rugalmasság növelése A tervezési biztonság növelése Az újrabeszerzési idő csökkentése A készletek csökkentése Az átfutási idő csökkentése A kapacitáskihasználás növelése A minőség javítása Az adminisztrációs ráfordítások csökkentése A versenyképesség növelése F E L H A S Z N Á L Ó K

14 A JIT-koncepció bevezetésével elérhető készletcsökkenés Vevő JIT előtt Készáruraktár -10% -43% -75% JIT után Szerelés Előszerelés Alkatrészgyártás Beszállító Félkészáruraktár -37% -58% -100% JIT előtt JIT után Termék megmunk. alatt -43% -52% -91% JIT előtt JIT után Beszerzési raktár -30% -48% -78% kapacitásegység JIT előtt JIT után raktározási szintek információáramlás anyagáramlás legkisebb érték középérték legnagyobb érték

15 A JIT-koncepció elemei JIT-elvű gyártás és beszerzés építőelemei 1. építõelem integrált információfeldolgozás 2. építõelem gyártásszegmentálás 3. építõelem termeléssel szinkron beszerzés minõségellenõrzési stratégia technológiai és átállási idõ minimalizálása termékegységesítés, változatszámredukálás gyártási stratégiák üzemi adatgyûjtés képzés, bérezés

16 Az átfutási idők alakulása különböző gyártósorok esetében Rendelési feladás kezdete Rendelési idő Beszállítás kezdete Beszerzés Alkatrészgyártás Hagyományos gyártás Kiszállítás Szerelés Gyártási átfutási idő Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstől számított átfutási idő Szereléssel szinkron alkatrészgyártás Rendelési feladás kezdete Beszerzés Rendelési idő Alkatrészgyártás Kiszállítás Rendelési feladás kezdete Szerelés Gyártási átfutási idő Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstől számított átfutási idő Beszerzés Termeléssel szinkron beszerzés Alkatrészgyártás Kiszállítás Szerelés Gyártási átfutási idő Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstől számított átfutási idő

17 A megrendelés-lebonyolítási rendszer szintjei periódikus igénytovábbítás a tervezés és diszponálás alapján 1. tervezési szint keretmegállapodás a termelési program alapján 2. tervezési szint keretmegbízás 6-12 hónap szerelés előtt 1-3 hónap szerelés előtt az igénytervezés szórása 30 % 10 % online igénytovábbítás a szerelésbõl 3. tervezési szint szállítás felosztása: héttel a szerelés előtt szállítási lehívás: órával szerelés előtt 2 % idő SZERELÉS

18 A JIT-koncepcióba bevonandó alkatrészek meghatározására szolgáló mátrix Előrejelzés pontossága A Érték B C X - nagy felhaszn. érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás - közepes felhaszn. érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás - kis felhasználási érték - nagy előrejelzési X pontosság - állandó felhasználás Y - nagy felhaszn.érték - közepes előrejelzési X pontosság - félig áll. felhasználás - közepes felhaszn. érték - közepes előrejelzési X pontosság - félig áll. felhasználás - kis felhasználási érték - közepes előrejelzési X pontosság - félig áll. felhasználás Z - nagy felhaszn. érték - kis előrejelzési X pontosság - sztoch.felhaszn. - közepes felhaszn. érték - kis előrejelzési X pontosság - sztoch. felhaszn. - kis felhasználási érték - kis előrejelzési X pontosság - sztoch. felhaszn. a JIT-re különösen alkalmas alkatrészek

19 A felhasználó és szállítmányozó közötti együttműködés változatai B rendeléslebonyolítás2 (külső) rendeléslebonyolítás1 (belső) B közbensõ raktár B szállítás1 szállítás2 szint a szállítmányozóknak átadandó logisztikai feladat kooperációi ntenzitás 1. szállítás1 2. szállítás1+rendeléslebonyolítás szállítás1+rendeléslebonyolítás2+közbensõ raktár szállítás1+rendeléslebonyolítás2+közbensõ raktár+szállítás2 szállítás1+rendeléslebonyolítás2+közbensõ raktár+szállítás2+rendeléslebonyolítás1

20 JIT beszállítási modellek beszállítók JIT besz. F JIT besz. F beszállítók JIT besz. FR F felhasználó beszállítók felhasználó közbenső raktár felhasználó a) b) c) JIT besz. JIT besz. F 1 F 1 felhasználó felhasználó F r F 1 beszállítók d) e) JIT besz. KR F 1 F 1 KR felhasználó felhasználó Közbenső raktár F r KR F r f) g)