Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Átírás

1 Logisztikai alapelvek: a megfelelő minőségű anyag, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyről, a megfelelő helyre, a megfelelő módon és eszközzel, a megfelelő időben, a megfelelő költséggel.

2 1. táblázat A i állapotváltozási mátrix Logisztikai műveletek Á l l a p o t v á l t o z á s Művelet Hely Idő Menynyiség Minő Energia Információ Érték- ség változás változás Szállítás xx xx xx xx xx Rakodás x x x x x x Tárolás-rakodás xxx x x x Csomagolás x x xx x x x Anyag- Áramlás ERKE képzésbontás Gyűjtés, osztályozás Ellenőrzés, állapotfelügyelet Információ gyűjtés, áramoltatás, feldolgozás és tárolás Információáramlás Ener gia Emisszió x xx (x) x x x x x xx x x x x x xx x x xxx Kommunikálás a x x xx rendszerrel Energiaáramlás x x

3 A szállítási határidők rövidítése A hatékonyság fokozása Az átfutási idők csökkentése A vevői megelégedettség növelése A kapacitások maximális kihasználása A nemzetközi együttműködés fokozása Nagyfokú szállítóképesség elérése Logisztikai célok A ráfordítások csökkentése, gazdaságosság növelése A rugalmasság megteremtése és fokozása A környezetbarát technológiák alkalmazása Az áttekinthetőség növelése Alacsony környezet-terhelés (emisszió) A minőség biztosítása Belső- és külső újrahasznosítás fejlesztése 1. ábra Logisztikai célok

4 Elosztó raktár Bank Logisztikai vállalat VÁM Adó, Tbj Felhasználók Vállalat Vállalati m enedzsm ent (Logisztikai menedzsment Tulajdonosok Pénzügyszámvitel Termelési rendszer (Term elés tervezés és irányítás) Bér- és munkaügy Humán politika Vállalati i rendszer Beszerzési (ellátási) Termelési (gyártási) Elosztási (értékesítési) Hulladékkezelés, újrahasznosítás logisztikája Marketing Beszerzési piac Elosztó raktár Értékesítési piac 2. ábra Termelő vállalat i rendszerének kapcsolatai

5 beszerzés beszállítás alapanyag raktár kiszállítás készáru raktár termelés értékesítés megrendelés feldolgozás megrendelés információ áramlás anyagáramlás 3. ábra Az egyszerűsített üzemi i rendszer anyag- és információáramlása R 1 R 3 R 5 R n+1 Alapanyag BT M 1 T 1 S 1 S 2 S n+1 R 2 R 4 R n R n+2 M n KT Késztermék, hulladék 4. ábra Termelési folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló M i - Technológiai művelet (anyag, termék tulajdonsága megváltozik) [i=1... n] S i - Szállítási művelet [i=1... n+1] R i - Rakodási művelet [i=1... n+2] Ű T i - Tárolási művelet [i=1... m]

6 Multinacionális vállalat i menedzsmentje A. Leányvállalat i menedzsmentje B. Leányvállalat i menedzsmentje Multinacionális vállalat Beszerzési Termelési Elosztási Taktikai operatív szint A. Leányvállalat Beszerzési Termelési Elosztási Beszerzési Termelési Elosztási B. Leányvállalat Taktikai operatív szint 5. ábra Multinacionális vállalat i rendszere

7 LOGISZTIKA Makro Közlekedési Kereskedelmi Postai Logisztikai szolgáltató központ Mikro Vállalati Vállalati Beszerzési Termelési Elosztási Hulladékkezelési és újrahasznosítási Szolgáltatási Katonai Raktár 6. ábra A i rendszerek tagozódása I. LOGISZTIKAI RENDSZEREK Inter (Belső ) Extern (Külső ) Termelő vállalat Szolgáltató vállalat Egészségügyi Kommunális Kereskedelmi Közlekedés Posta Pénzintézet Karbantartás Kultúrális Országon belüli Közigazgatás City Település Régió Hálózatszerű Termelőszolgáltató Euro Áruellátás Kultúra, oktatás, egészségügy, sport Katasztrófa elhárítás Építkezések, közlekedés építés Közlekedés, posta, pénzellátás Turizmus, vendéglátás Hulladék, elhasznált termék gyűjtése Rendfenntartás, biztonság Országok között Globális 7. ábra A i rendszerek tagozódása.

8 NLSZ 1 NLSZ i NLSZ k hulladék q A q E BEMENŐ RAKTÁR AR ER HULLADÉK RAKTÁR hulladék q H LSZ 1 LSZ j LSZ m hulladék Jellemzők: nincs anyagkilépés csak hulladék egy telephely Példa: kórház, szálloda Jelölések: AR - alapanyagraktár ER - elhasznál termékek raktára LSZj - i szolgáltató NLSZj - nem i szolgáltató 8. ábra Szolgáltatások i rendszere (1. modell) LSZ 1 LSZ 2 LSZ 3 hulladék q A q EE BEMENŐ RAKTÁR AR ER HULLADÉK RAKTÁR hulladék q H LSZ 4 LSZ j LSZ m hulladék Jellemzők: Belépés: anyag (q A ), eszköz (q E ) Kilépés: anyag, áru (q A ), hulladék (q H ) A szolgáltatás az anyagra is irányul egy telelphely Jelölések: AR - alapanyagraktár ER - elhasznál termékek raktára LSZj - i szolgáltató KILÉPŐ ÁRU áru q T 9. ábra Szolgáltatások i rendszere (2. modell)

9 10. ábra Szolgáltatás i rendszere (3. modell) R 1 R 3 R 5 R n+1 Elhasznált termék, eszköz Termék, eszköz BT SZ 1 T SZ n S 1 1 S 2 S n+1 R 2 R 4 R n R n+2 KT Termék, eszköz, hulladék 11. ábra Szolgáltatási folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló M i - Szolgáltatási művelet (nincs anyag, termék átalakulás, csak használódás) [i=1... n] S i - Szállítási művelet [i=1... n+1] R i - Rakodási művelet [i=1... n+2] T i - Tárolási művelet [i=1... m]

10 Bank Vám Termelővállalat Kereskedelmi vállalat Fuvarozó vállalat Szállítmányozó vállalat Felhasználó vállalat Biztosító Hálózati szintű információs kapcsolat Hálózati szintű i irányítás információs kapcsolatai Vállalati szintű irányítás Vállalati szintű információs kapcsolat Vállalati szintű i irányítás információs kapcsolatai Ellátás Gyártás Elosztás Rakodás, belső mozgatás irányítása Alapanyagraktár irányítása Gyártásirányítás Készáruraktár irányítás Rakodás, szállításirányítás Logisztikai alapfolyamatok 12. ábra A i információs hálózat felépülése

11 Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű i rendszerek? Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. szolgáltatási tevékenységet befolyásoló szervezetek, szerződések és jelentős átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mutató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg: a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja, a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől, amely a meghatározó feladataitól csak kisebb hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a

12 termelés melységének a csökkentése, amelyek eredményezik, hogy kis túlzással a termelő vállalatok két csoportba sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók, a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) a szolgáltatásokat végző egységeknél is jelentős integrációjátszódott le, nagy méretű nemzetközi szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok, energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó szervezetek), a termelési- és szolgáltatási feladatok kis- és középvállalatok, vállalkozások, csak akkor tudnak versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott láncból zártláncú gazdasággá alakul át, amelyek következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált

13 termékek újrahasznosítását,amelyhez a termelő-, szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni. Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes elhelyezés, hanem hasonlóan a szolgáltatásokhoz sok telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a szerepe, mert az anyagáramlás viszonylatai kiterjednek, összehangolásuk csak fejlett információs technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató (nem i szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni. A hálózatszerűen működő, logisztikával integrált rendszerek sajátosságai a következők: jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső) szerepe, de szigorúan az intern (belső) logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az intern nem lehet fekete doboz, megsokszorozódnak a i szolgáltató vállalatok,

14 a i szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató, felhasználó (fogyasztó) és i egységek, a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc működtetését, előnyeinek érvényesítését.

15 beszállítók B 1 B i B n alkatrész, szerelvény elosztó raktárak AER 1 AER j AER m összeszerelő üzemek SZÜ 1 SZÜ λ SZÜ p készáru elosztó raktárak KER 1 KER ε KER r felhasználók F 1... F ω... F u 13. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termékösszeszerelő rendszer felépítése

16 14. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei

17 DSC P P B C C T VLC T C C DSC B DSC T DSC anyagáram informinformációáram VLC: Virtuális Logisztikai Központ P: termelõ vállalat DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont T: szállítási vállalat C: vevõ B: bank 15. ábra A virtuális vállalat modellje

18 16. ábra A zártláncú gazdaság virtuális i rendszere

19 Vevõi igények Raktározás Raktározás Raktározás Raktározás Alapanyag elõállítás Ellátási Alapanyag feldolgozás Ellátási Építõelem, alaktrész gyártás Ellátási Késztermék gyártás Ellátási Raktározás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Ellátás Logisztikai szolgáltatás Gyûjtõhely Gyûjtõhely Raktározás Raktározás Ellátási Szervíz szolgáltatás Ellátási Újrafeldolgozás Végfelhasználó vevõ Ellátási Ellátási Kiskereskedelem Nagykereskedelem Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Vevõi igények 17. ábra Ellátási lánc (supply chain)

20 Ellátási lánc alapelve: az alapanyag előállításától a késztermék végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill. a meghibásodott, elhasznált termék felújításáig, újrahasznosításig a teljes i lánc együtt menedzselhető, irányítható, széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván, világméretű i információs hálózat, széleskörben használható szoftverek szükségesek, a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot. Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei: rövidíthető az átfutási idő, kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók, kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők, a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők, az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki, fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések összehangolhatók.