Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Átírás

1 Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében a felhasználó közelébe helyezik a termelés utolsó fázisait, döntő mértékben termék- ill. részegység-összeszerelő üzemek jelennek meg ilyen pozícióban. Ennek következtében nagy-számú - részben hazai - beszállítóval kerülnek kapcsolatba ill. jelentős a felhasználóhoz történő kiszállítás. Mind a multinacionális cégek versenyképessége, mind a hazai beszállítók térnyerésének meghatározó feltétele a fejlett i rendszer kiépítése.

2 A az az eleme a termelési rendszernek, amelynek döntő része nem importálható, jelentős mértékben függ a helyi adottságoktól, körülményektől. Könnyen belátható, hogy a globalizáció a termelési szférában kiemelt szerepet juttatott a logisztikának. Az egy telephelyes termelési struktúra visszaszorul a sok telephelyes, hálózatszerűen működő rendszerek megjelenésével, ill. elterjedésével, amelynek elemei az összeszerelő üzemek, beszállítók, elosztóraktárak és felhasználók. A nagyméretű, hálózatszerűen működő rendszerben a belső (intern) mellett hatványozottan nagy szerepet kap a külső (extern), vagyis a közlekedési pályán futó. Ezen rendszerek koordinálását, irányítását a magas fokú kooperáció, - a jelenlegi informatikai adottságokat kihasználni tudó - telekooperáció jellemzi. 2

3 A fejlesztése nagy szerepet játszik a következő kérdések megválaszolásában: a multinacionális cégek versenyképessége, helyben maradása biztosítható-e akkor, amikor az EU-ba közeledve ill. lépve a munkaerő ára növekszik, a kedvezmények leépülnek, a beszállítók sorában milyen arányt képviselnek a hazai kis- és középvállalatok ill. ezek milyen eséllyel kaphatnak külföldre beszállítási feladatokat, a külföldi tőke betelepedési, a hazai tulajdonú vállalatok piacszerzési esélyei hogyan alakulnak, a kialakuló ipari parkok, vállalkozói övezetek mennyire válhatnak sikeressé. 3

4 Az előzőekben vázolt, újszerű termelési struktúrában az extern és intern i rendszereknek a következő kérdéseket kell igény szerint megoldani: az alkatrészeknél, részegységeknél JIT-elvű (percre kész) beszállítást, a késztermékeknél JIT-elvű kiszállítást, a rendszer bármely tároló-raktározó egységénél minimális készletszintet, a hálózat adott két pontja között a minimális átfutási időt, a dinamikus változó termelési struktúra igényelte rugalmasságot, a i erőforrások konvertálhatóságát, a biztonságos és gyors vámkezelést, a szállítási idők rövidítését, az áruk, járművek követését, a vagyon- és személybiztonság növelését, a környezetterhelés csökkentését. 4

5 5 További i kihívások A logisztikára vonatkozó kihívások nem szorítkoznak csupán a termelési szférára, hanem a megye, a régió teljes működési területére kihatnak. Így a megoldandó i feladatok sorába tartoznak még: a szolgáltató egységek (pl. kórházak, pénzintézetek, kereskedelem, vendéglátás, kulturális- és sportlétesítmények stb.) anyag- és eszközigényének kielégítésére minimális és megbízható rendszerek kialakítása, a kommunális szolgáltatások (víz, szennyvíz, elektromos áram, gáz, kommunális hulladékgyűjtés stb.) optimális működtetését ellátó rendszerek létrehozása, amelyek a hálózatépítéshez, üzemeltetéshez, karbantartáshoz kapcsolódó anyag- és eszközellátást biztosítva, a szolgáltatás minőségét és színvonalát alapvetően befolyásolják,

6 6 nagyvárosoknál adódó: parkolási rendszerek hatékony kialakítása, automatikus parkolóházak létrehozása, működtetése, a létrejött áruházláncok áruellátását biztosító, városi közlekedést nem zavaró, környezetterhelést csökkentő lehetőségek feltárása, a településeknél, a régióban egyre növekvő odafigyelést és fokozódó tevékenységet igénylő i feladatok a következők: a háztartásokban, közületeknél keletkező elhasznált termékek, hulladékok szelektív gyűjtése, újrahasznosítási helyre juttatása, árvíz, tűzvész, más elemi csapás esetén gyorsan és eredményesen végrehajtható legyen a katasztrófa-elhárításhoz szükséges szállítórakodó eszközök, anyagok optimális diszponálása, egyre növekvő számú ipari parkok igényes és hatékony kiszolgálása, ellátása, a tranzit áruforgalomból, regionális együttműködésekből az EU-csatlakozásból adódó növekvő igények kielégítése.

7 7 Logisztikai szolgáltatások jelentős növekedése Növekszik a i vállalatok száma. Logisztikai Szolgáltató Központok hálózata, nemzetközi kooperációja alakul ki. Fokozódik a termelő és szolgáltató vállalatoknál a i feladatok outsourcingba való adása. A termelő vállalatok i szolgáltatásokat is felvállalnak. Virtuális i vállalatok különböző változatai, hálózatai jönnek létre. Fokozódik a különböző termelő- és szolgáltató vállalatok kooperációja (telekooperációja), a teljes szállítási láncot (supply chain) kell tudni működtetni. Egyre nagyobb szerepet játszik a a települések, régiók sajátos feladatainál.

8 8 A globalizáció gyakorlati hatásai o Megnövekedett távolságok o Magyarországon a két legmesszebb fekvő település távolsága légvonalban ~ 500 km (pl. Felsőszölnök - Tiszabecs: 496 km), o Európai viszonylatban egy jellemző távolság légvonalban az 1000 km (pl. Róma - Párizs), o Európai viszonylatban a legnagyobb tényleges távolságok akár az 5000 km-t is elérhetik (pl. Helsinki- Sevilla légvonalban: 3300 km), o Magyarországon a távolságok jelentős része áthidalható kizárólag közúti és vasúti szállítással, o Európai viszonylatban a távolságok jelentős része nem hidalható át kizárólag közúti és vasúti szállítással (vízi és légi szállítás), o Megnövekedett piac: o Potenciális fogyasztók száma Magyarországon: ~ fő, o Potenciális fogyasztók száma az Európai Unióban: ~ fő, o Potenciális fogyasztók száma a nem Európai Uniós országokban: ~ fő, o A gazdaságilag lefedendő földrajzi terület nagysága Magyarországon: ~ km 2, o A gazdaságilag lefedendő földrajzi terület nagysága Európában: ~ km 2, o Megnövekedett követelmények: o termékminőség, o i követelmények, o eltérő földrajzi sajátosságok.

9 9 Logisztikai alapok A i rendszerek tagozódása: LOGISZTIKAI RENDSZEREK INTERN- LOGISZTIKA EXTERN-LOGISZTIKA Termelő vállalat Szolgáltató vállalat Országon belüli Hálózati Országok közötti Települési Regionális Termelési folyamat Szolgáltatási folyamat Kontinentális Globális Intern- (belső-, v. mikro): Egy gazdálkodó szervezet részeként, annak működésével (termelés, kereskedelem, szolgáltatás) összefüggő, és azt szolgáló i tevékenységek rendszere, mely funkcióját a gazdálkodó szervezet területén fejti ki. Extern- (külső-, vagy makro): Azok a geográfiailag nagy kiterjedésű területen (ország, régió esetleg több ország) működő i rendszerek, melyek mint a társadalom ill. a nemzetgazdaság alrendszerei működnek, és alapvető társadalmi, gazdasági folyamatokat szolgálnak ki a felmerülő igényeknek megfelelően. Termelési folyamat logisztikája: Egy konkrét termék előállítására irányuló folyamathoz szükséges anyag-, információ és energiaáramlással kapcsolatos tevékenységek, feladatok összessége. Tipikus termelési folyamatok: gépipar, élelmiszeripar, vegyipar, stb.

10 10 Szolgáltatási folyamat logisztikája: Termékekkel, emberekkel kapcsolatos szolgáltatásokat megvalósító folyamathoz szükséges anyag-, információ és energiaáramlással kapcsolatos tevékenységek, feladatok összessége. Tipikus szolgáltatási folyamatok: egészségügy, közlekedés, kommunális hulladék gyűjtés, stb. Országon belüli extern- (közigazgatási ): Egy adott földrajzi egység társadalmi (közigazgatási) működtetését megvalósító folyamatokhoz szükséges anyag-, információ és energiaáramlással kapcsolatos tevékenységek, feladatok összessége. A földrajzi egység szerint megkülönböztethetünk települési (city) és regionális logisztikát. Tipikus extern-i folyamatok: közlekedés, építkezés, turizmus, rendfenntartás, katasztrófa elhárítás, stb. Hálózati : Több telephellyel rendelkező termelő és szolgáltató vállalatok, illetve hálózati rendszerben működő vállalatok i tevékenységének centralizált irányításával, megvalósításával kapcsolatos tevékenységek, feladatok összessége. Tipikus hálózati i folyamatok: leányvállalatok, virtuális vállalatok, stb. Országok közötti extern-: Termelő és szolgáltató vállalatok országhatárt átlépő tevékenységeivel kapcsolatos i feladatok összessége. A földrajzi léptékek szerint megkülönböztethetünk kontinentális, illetve globális logisztikát. Tipikus kontinentális, illetve globális i folyamatok: késleltetett gyártás, nemzetközi szállítás, szállítmányozás, stb.

11 11 Globalizáció A piacok globalizációjának következménye: o a nemzeti piacok szükségletét lényegesen meghaladó termelési volumenek valósíthatók meg, o méretek és termékjellemzők változatainak széles köre hozható létre, o a termékek beszerzési, illetve elosztási folyamatai világméretűvé válnak, amelyek igényei az un. globális módszereivel valósíthatóak meg. Globális : globalizált rendszerek i tevékenységei, feladatai. Globalizáció hatása a logisztikára (a világon mindenütt vásárolják ugyanazt a terméket): globalizált beszerzés, globalizált gyártás, összeszerelés, globalizált elosztás, globalizált gyűjtés (újrahasznosítás). Globalizált működésének feltételei: o kommunikáció fejlődése: o műholdas reklámozás, o műholdas, szatellit rendszerű rendelés lebonyolítás, o átfogó árukövetés, o elektronikus adatcsere, szabványosítás (nyelvi különbségek eliminálása), o okmányok, bizonylatok egységesítése, adattartam elektronikus úton való továbbítása, vonalkód rendszer, egységes számozás alkalmazása, o nemzetközi kereskedelem és a külföldi tőkebefektetés előtti akadályok fokozatos leépítése (vámok, nem tarifás korlátozások csökkentése), o egész világra kiterjedő, globális, magas minőséget biztosító i hálózat létrehozása.