2. ábra Logisztikai rendszer anyagáramlások, készletek és rájuk vonatkozó információk integrációja

Átírás

1 1. fólia Termelési-szolgáltatási- műveletek (ember-gép rendszer) folyamat Információáramlás i-edik állapot Anyag-, eszköz- és emisszióáramlás (i+1)-edik állapot Energiaáramlás Értékáramlás Pénzáramlás Munkaerőáramlás 1. ábra A fogalmi rendszere Alapanyag Beszállító Alapanyag Raktár FŐ TEVÉKENYSÉG Késztermék Raktár Végső fogyasztó anyagáramlás információáramlás 2. ábra rendszer anyagáramlások, készletek és rájuk vonatkozó információk integrációja

2 2. fólia Gyártástechnika, -technológia Anyagáramlás technológia Anyagáramlás technika Közlekedés technika, -techn. Informatika A tudomány-integráló szerepe Energetika Rendszertechnika Elektrotechnika, Automatizálás Matematika, Számítástechnika Szolgáltatástechnika Vállalatgazdaságtan, Menedzsertan Marketing Kommunikációs technika 3. ábra A, mint integrált tudomány alapelvek: a megfelelő minőségű anyag, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyről, a megfelelő helyre, a megfelelő módon és eszközzel, a megfelelő időben, a megfelelő költséggel.

3 3. fólia A szállítási határidők rövidítése A hatékonyság fokozása Az átfutási idők csökkentése A vevői megelégedettség növelése A kapacitások maximális kihasználása A nemzetközi együttműködés fokozása Nagyfokú szállítóképesség elérése célok A ráfordítások csökkentése, gazdaságosság növelése A rugalmasság megteremtése és fokozása A környezetbarát technológiák alkalmazása Az áttekinthetőség növelése Alacsony környezet-terhelés (emisszió) A minőség biztosítása Belső- és külső újrahasznosítás fejlesztése 4. ábra célok

4 4. fólia A i szervezet felépítése A vevői megelégedettség növelése A termékstruktúra meghatározása Újrahasznosítás Együttműködés, kooperáció (belső, külső) Ellenőrzés (controlling) A stratégiai elemei Eszközstruktúra (termelési, szállítási, raktározási stb.) Az információs adatcsere (EDI) Az információs rendszer struktúrája A termelés mélysége II. ( outsourcing= gyártáskihelyezés) A termelés mélysége I. ( make or buy= gyártani vagy vásárolni) 5. ábra A i célok elérésének főbb stratégiai elemei

5 5. fólia Szállítás Rakodás Energiaáramlás Csomagolás Tárolás, Raktározás Egységrak. kezelés Munkahelyi kezelés Pénzügyi tevékenys. műveletek Gyűjtés. elosztás Információ feldolg. Menedzsment Ellenőrzés Kommunikálás 6. ábra műveletek

6 6. fólia 1. táblázat A i állapotváltozási mátrix műveletek Művelet Hely Idő Menynyiség Á l l a p o t v á l t o z á s Minőség Energia Információ változás Értékváltozás Emisszió Anyag- Áramlás Információáramlás Ener gia Szállítás xx xx xx xx xx Rakodás x x x x x x Tárolás-rakodás xxx x x x Csomagolás x x xx x x x ERKE képzésbontás x xx (x) x x x Gyűjtés, osztályozás x x xx x x x Ellenőrzés, x x xx állapotfelügyelet Információ gyűjtés, áramoltatás, feldolgozás x x xxx és tárolás Kommunikálás a x x xx rendszerrel Energiaáramlás x x

7 7. fólia Elosztó raktár Bank vállalat VÁM Adó, Tbj Felhasználók Vállalat Vállalati m enedzsm ent ( menedzsment Tulajdonosok Pénzügyszámvitel Termelési rendszer (Term elés tervezés és irányítás) Bér- és munkaügy Humán politika Vállalati i rendszer Beszerzési (ellátási) Termelési (gyártási) Elosztási (értékesítési) Hulladékkezelés, újrahasznosítás logisztikája Marketing Beszerzési piac Elosztó raktár Értékesítési piac 7. ábra Termelő vállalat i rendszerének kapcsolatai

8 8. fólia Multinacionális vállalat i menedzsmentje A. Leányvállalat i menedzsmentje B. Leányvállalat i menedzsmentje Multinacionális vállalat Beszerzési Termelési Elosztási Taktikai operatív szint A. Leányvállalat Beszerzési Termelési Elosztási Beszerzési Termelési Elosztási B. Leányvállalat Taktikai operatív szint 8. ábra Multinacionális vállalat i rendszere

9 9. fólia megrendelések új termék Beszállító... Beszállító Beszerzési Termelési Elosztási Vevõk... Vevõk alapanyag, alkatrész anyag alkatrész technológiai hulladék megrendelések Hulladékkezelési és újrahasznosítási Vevõk Hulladéktároló Hulladék megsemmisítés elhasznált termék Vevõk Beszállító Gyûjtési, osztályozási Szétszerelési Újraelosztási Elosztási megrendelések Vevõk... Vevõk újrafeldolgozott termék Vevõk Beszállító hibás termék javított termék Vevõ szolgálat Felújítás, karbantartás Vállalkozába adás Vevõk 9. ábra Termelő vállalatok szolgáltatásokkal bővített i rendszere

10 10. fólia beszerzés beszállítás alapanyag raktár kiszállítás készáru raktár termelés értékesítés megrendelés feldolgozás megrendelés információ áramlás anyagáramlás 10. ábra Az egyszerűsített üzemi i rendszer anyag- és információáramlása R 1 R 3 R 5 R n+1 Alapanyag BT M 1 T 1 S 1 S 2 S n+1 R 2 R 4 R n R n+2 M n KT Késztermék, hulladék 11. ábra Termelési folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló M i - Technológiai művelet (anyag, termék tulajdonsága megváltozik) [i=1... n] S i - Szállítási művelet [i=1... n+1] R i - Rakodási művelet [i=1... n+2] Ű T i - Tárolási művelet [i=1... m]

11 11. fólia LGISZTIKA Makro Közlekedési Kereskedelmi Postai szolgáltató központ Mikro Vállalati Vállalati Beszerzési Termelési Elosztási Hulladékkezelési és újrahasznosítási Szolgáltatási Katonai Raktár 12. ábra A i rendszerek tagozódása I. LGISZTIKAI RENDSZEREK Inter (Belső ) Extern (Külső ) Termelő vállalat Szolgáltató vállalat Egészségügyi Kommunális Kereskedelmi Közlekedés Posta Pénzintézet Karbantartás Kultúrális rszágon belüli Közigazgatás City Település Régió Hálózatszerű Termelőszolgáltató Euro Áruellátás Kultúra, oktatás, egészségügy, sport Katasztrófa elhárítás Építkezések, közlekedés építés Közlekedés, posta, pénzellátás Turizmus, vendéglátás Hulladék, elhasznált termék gyűjtése Rendfenntartás, biztonság rszágok között Globális 13. ábra A i rendszerek tagozódása II.

12 12. fólia NLSZ 1 NLSZ i NLSZ k hulladék q A q E BEMENŐ RAKTÁR AR ER HULLADÉK RAKTÁR hulladék q H LSZ 1 LSZ j LSZ m hulladék Jellemzők: nincs anyagkilépés csak hulladék egy telephely Példa: kórház, szálloda Jelölések: AR - alapanyagraktár ER - elhasznál termékek raktára LSZj - i szolgáltató NLSZj - nem i szolgáltató 14. ábra Szolgáltatások i rendszere (1. modell) LSZ 1 LSZ 2 LSZ 3 hulladék q A q EE BEMENŐ RAKTÁR AR ER HULLADÉK RAKTÁR hulladék q H LSZ 4 LSZ j LSZ m hulladék Jellemzők: Belépés: anyag (q A ), eszköz (q E ) Kilépés: anyag, áru (q A ), hulladék (q H ) A szolgáltatás az anyagra is irányul egy telelphely Jelölések: AR - alapanyagraktár ER - elhasznál termékek raktára LSZj - i szolgáltató KILÉPŐ ÁRU áru q T 15. ábra Szolgáltatások i rendszere (2. modell)

13 13. fólia 16. ábra Szolgáltatás i rendszere (3. modell) R 1 R 3 R 5 R n+1 Elhasznált termék, eszköz Termék, eszköz BT SZ 1 T SZ n S 1 1 S 2 S n+1 R 2 R 4 R n R n+2 KT Termék, eszköz, hulladék 17. ábra Szolgáltatási folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló M i - Szolgáltatási művelet (nincs anyag, termék átalakulás, csak használódás) [i=1... n] S i - Szállítási művelet [i=1... n+1] R i - Rakodási művelet [i=1... n+2] T i - Tárolási művelet [i=1... m]

14 14. fólia Bank Vám Termelővállalat Kereskedelmi vállalat Fuvarozó vállalat Szállítmányozó vállalat Felhasználó vállalat Biztosító Hálózati szintű információs kapcsolat Hálózati szintű i irányítás információs kapcsolatai Vállalati szintű irányítás Vállalati szintű információs kapcsolat Vállalati szintű i irányítás információs kapcsolatai Ellátás Gyártás Elosztás Rakodás, belső mozgatás irányítása Alapanyagraktár irányítása Gyártásirányítás Készáruraktár irányítás Rakodás, szállításirányítás alapfolyamatok 18. ábra A i információs hálózat felépülése

15 15. fólia Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű i rendszerek? Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. szolgáltatási tevékenységet befolyásoló szervezetek, szerződések és jelentős átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mutató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg: a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja, a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől, amely a meghatározó feladataitól csak kisebb hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a termelés melységének a csökkentése, amelyek eredményezik, hogy

16 16. fólia kis túlzással a termelő vállalatok két csoportba sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók, a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) a szolgáltatásokat végző egységeknél is jelentős integrációjátszódott le, nagy méretű nemzetközi szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok, energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó szervezetek), a termelési- és szolgáltatási feladatok kis- és középvállalatok, vállalkozások, csak akkor tudnak versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott láncból zártláncú gazdasággá alakul át, amelyek következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált termékek újrahasznosítását,amelyhez a termelő-, szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni.

17 17. fólia Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes elhelyezés, hanem hasonlóan a szolgáltatásokhoz sok telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a szerepe, mert az anyagáramlás viszonylatai kiterjednek, összehangolásuk csak fejlett információs technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a hálózatszerűen működő termelőszolgáltató (nem i szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni. A hálózatszerűen működő, logisztikával integrált rendszerek sajátosságai a következők: jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső) szerepe, de szigorúan az intern (belső) logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az intern nem lehet fekete doboz, megsokszorozódnak a i szolgáltató vállalatok, a i szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató, felhasználó (fogyasztó) és i egységek, a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc működtetését, előnyeinek érvényesítését.

18 18. fólia beszállítók B 1 B i B n alkatrész, szerelvény elosztó raktárak AER 1 AER j AER m összeszerelő üzemek SZÜ 1 SZÜ λ SZÜ p készáru elosztó raktárak KER 1 KER ε KER r felhasználók F 1... F ω... F u 19. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termékösszeszerelő rendszer felépítése

19 19. fólia 20. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei

20 20. fólia DSC P P B C C T VLC T C C DSC B DSC T DSC anyagáram informinformációáram VLC: Virtuális Központ P: termelõ vállalat DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont T: szállítási vállalat C: vevõ B: bank 21. ábra A virtuális vállalat modellje

21 21. fólia SZ SZ K LV R VLC B R SZ K LV B SZ VLC SZ LV B K R Virtuális centrum Szétszerelt objektum Szakértő vállalat Alkatrész, eszköz beszállító Karbantartó egység Raktár Információáramlás Személy, anyag és eszközáramlás 22. ábra Szétszórt objektumok műszaki felügyeletét működtető Virtuális Centrum

22 22. fólia 23. ábra A klaszter, mint regionális i központ rendszere

23 23. fólia Klaszter, mint virtuális i központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében, a kis és középvállalatok (BKV) i potenciáljainak a növelése: szervezi, diszponálja a BKV alapanyag ellátását: közvetlen a segédbeszállítóktól SB beszállítva, alapanyag elosztó raktárakon (AER) keresztül látja el a BKV-t, ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket: SB-AER SB-BKV AER-BKV viszonylatokban a Vállalatot igénybevéve. piaci igények ismerete alapján elosztja a BKV által gyártott részegységeket, szerelvényeket: közvetlenül a nagy felhasználó vállalatot az NFV ellátja alkatrésszel, részegységgel,

24 24. fólia elosztó raktáron (KER) keresztül szállít be az NFV-nek, ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket a a BKV - KER a BKV - NFV a KER - NFV viszonylatokban, a Vállalat igénybevételével. A klaszter Virtuális Központja: INTRANET tel tart fenn a klaszter maghatározott elemei között, igénybe veszi a E-commerce-t, ill. EDI-t, felhasználja az INTERNET-et, kapcsolódik és együttműködik a Központtal, telekoperációkat szervez, outsourcing, ill. sourcing feladatokat hoz létre, kiterjedt marketing tevékenységet lát el, megteremti a JIT elvű beszállítás i és informatikai feltételeit.

25 25. fólia

26 26. fólia ÉSZAK KELET MAGYARRSZÁGI DECENTRUMKRA ÉPÜLŐ, KLASZTEREKRE TÁMASZKDÓ LGISZTIKAI KÖZPNTK HÁLÓZATA Balassagyarmati Ipari Park Delco Remy Mezőkövesd Bátonyterenyei Ipari Park Abasári Ipari Park Rétsági Ipari Park Gyöngyösi Ipari Park Jelmagyarázat: Salgótarjáni Ipari Park és Decentrum LD Hatvani Ipari Park és Decentrum LD KKV-t segítő i beszállítói klaszter Mezőkövesdi Ipari Park, Repülőtér és Decentrum LD Gyöngyösi mezőgazdasági beszállítói klaszter Delco Remy Központ Miskolc HR Intertrans BSCH Hatvan Miskolci (DIGÉP) Ipari Park Sanofi Központ CENTRUM (Mag) Sajóbábonyi Ipari Park Miskolci Szolgáltató Központ BSCH Központ BSCH Miskolc Mechatronikai beszállítói klaszter Szemerey Transport Edelényi Ipari Park TUDÁSBÁZIS MISKLCI EGYETEM KKV-ket támogató virtuális i decentrum Tudomány és Technika Háza BSCH Eger VLC Egri Ipari Park és Decentrum LD Borsod Tisza Trans Jármű beszállítói klaszter MÁV Gömöri pályaudvar ZF Hungary Központ Egri Dohány Központ Borsod- Chem Ipari Park Miskolc- Alsózsolca Ipari Park Felsőzsolcai Ipari Park Ózdi Ipari Park Szikszói Ipari Park Tiszaújvárosi Ipari Park és Decentrum LD Vegyipari feldolgozói klaszter Kazincbarcikai Ipari Park és Decentrum LD Vegyipari feldolgozói klaszter Encsi Ipari Park Révész Trans Sátoraljaújhelyi Ipari Park és Decentrum: MÁV, Bodrogi kikötő LD Kárpátok Beszállítói Klaszter Szerencsi Ipari Park Tokaji borászati beszállítói klaszter VLC : Virtuális Centrum : Decentrum : klaszter : Ipari park : Vállalati i központ, szolgáltató

27 27. fólia Észak-keletmagyarországi i hálózat Kárpát Eurorégió VLC j.-edik Jelmagyarázat: RJP 1. Régió belső mag 1. RLDC 1. RLSZ 1. RJP r. RLDC n. RLSZ k. RTV 1. Régió belső mag n. RTV W. Miskolci Virtuális Központ RKKV 1. Belső mag RKKV W. Nagytérségen belüli VLC i.-edik Nagytérségen kívüli VLC v.-edik VLC: Virtuális Központ DLDC: Régió Decentruma RJP: Régió Ipari Parkja RTV: Régió Termelő- Szolgáltató Vállalata RKKV: Régió Kis- és Középvállalata

28 28. fólia Virtuális i hálózattal koordinált együttműködés az Észak-Magyarországi Régió és a Kassai - Besztercebányai Kerületek között Chemstar Vel ký Meder Log. Közp Spišská Nová Ves Nový Domov IP Malý Krtíš IP Spišská Nová Ves EMBRAC IP Gemtex Rožňava Log. Közp. Rozsnyói Ipari Park Kassai Központ Haniska pri Košiciach (Interport) Kechnec Ipari Park Kassai terület Ladmica Hajókikötő Királyhelmec Dobra- Ágcsernyő Központ Tőketerebes HA 2 Nagymihály Beszterce bánya IP Detva IP Zólyom Központ HA 3 Miskolci Központ HA 1 HA 4 Sátoraljaújhelyi Decentrum Besztercebányai terület Salgótarjáni Decentrum Mezőkövesdi Decentrum Tiszaújvárosi Decentrum Határátkelők: HA1: Hidasnémeti HA2: Sátoraljaújhely HA3: Somoskőújfalu Kiépített Ipari Park és Központ

29 29. fólia Vevő Vevő Vevő vállalat Boltok E-bolt raktárai Gyártók, forgalmazók raktára E-bolt Gyártók, forgalmazók raktára E-bolt raktárai Boltok vállalat Anyagáram Információ áram Vevő Vevő Vevő 24. ábra Az E-Bolt általános modellje

30 30. fólia Logisztikával integrált elektronikus piacterek a) Közvetlen kapcsolaton és liciten alapuló elektronikus piacterek a 1 ) Piramis modell: vevői piactér a 2 ) Pillangó modell: eladói piactér 25. ábra Nagy számú: eladó, Nagy számú: vevő, i szolgáltatók. i szolgáltatók. Kis számú: vevő Kis számú: eladó Eladók, i szolgáltatók licitálnak Vevők, i szolgáltatók licitálnak Vevők: külön-külön döntenek, Eladók: külön-külön döntenek, ki az eladó, ki a logisz- ki a vevő, ki a logiszti- tikai szolgáltató kai szolgáltató

31 31. fólia Logisztikával integrált virtuális Business Centrum, mint közvetítő elektronikus piactér 26. ábra Jellemzői: nagy számú: eladó, vevő és i szolgáltató, a Virtuális B+L Centrum optimalizálja az üzleti és a kapcsolódó i folyamatokat (szállítás, tárolás, csomagolás, egységrakomány képzés stb.), a Virtuális B+L Centrum megvalósítja az elektronikus piacteret.

32 32. fólia Termelõ vállalatok Termelõ vállalatok Szolgáltató vállalatok, közületek Szolgáltató vállalatok, közületek Szétszerelõ- és újrahasznosító üzemek Szétszerelõ- és újrahasznosító üzemek Recycling Park vállalat Virtuális i vállalat vállalat Recycling Park Felújítást végzõ üzemek Gyûjtõ-tároló helyek Hulladék feldolgozás Gyûjtõ-tároló helyek Felújítást végzõ üzemek F F felhasználók F F 27. ábra A zártláncú gazdaság virtuális i rendszere felhasználó vállalathoz

33 33. fólia Termelő vállalat tárolójáról lakossági fogyasztóhoz LF R 1 R 3 S 1 S 4 TVT T n FVT T 1 T 2 R 5 R 7 R 2 R 4 R 6 R 6 LF 28. ábra Szállítási lánc anyagáramlási folyamata TVK termelő vállalat tárolója Meta: R 1 -R 7 rakodás a i láncot megvalósító i S 1 -S 7 szállítás rendszer, amelyben önálló, független vállalatok T 1 -T n tárolás vesznek részt (termelő vállalat, szállí- LF lakossági fogyasztó tó vállalat, fuvaroztató, raktározó vállalat FVT felhasználó vállalat tárolója és felhasználó vállalat).

34 34. fólia Vevõi igények Raktározás Raktározás Raktározás Raktározás Alapanyag elõállítás Ellátási Alapanyag feldolgozás Ellátási Építõelem, alaktrész gyártás Ellátási Késztermék gyártás Ellátási Raktározás szolgáltatás szolgáltatás szolgáltatás szolgáltatás Ellátás szolgáltatás Gyûjtõhely Gyûjtõhely Raktározás Raktározás Ellátási Szervíz szolgáltatás Ellátási Újrafeldolgozás Végfelhasználó vevõ Ellátási Ellátási Kiskereskedelem Nagykereskedelem szolgáltatás szolgáltatás szolgáltatás szolgáltatás Vevõi igények 29. ábra Ellátási lánc (supply chain)

35 35. fólia Ellátási lánc alapelve: az alapanyag előállításától a késztermék végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill. a meghibásodott, elhasznált termék felújításáig, újrahasznosításig a teljes i lánc együtt menedzselhető, irányítható, széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván, világméretű i információs hálózat, széleskörben használható szoftverek szükségesek, a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot. Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei: rövidíthető az átfutási idő, kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók, kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők, a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők, az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki, fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések összehangolhatók.