A beszállítói tevékenységet segítő virtuális logisztikai hálózat működése

Átírás

1 A beszállítói tevékenységet segítő virtuális logisztikai hálózat működése A beszállítói tevékenység kiterjed: o félkész-termék, alkatrész, részegység legyártására és beszállítására; o bizonyos jellegű technológiai műveletek kooperációban való végzésére; o különböző szolgáltatásokra, amelyek lehetnek: logisztikai jellegűek: beszerzés, csomagolás, raktározás, egységrakomány-képzés, kiszállítás, üzemegységek közötti szállítás, rakodás, beszerzési és elosztási logisztikai folyamat stb. nem-logisztikai jellegű szolgáltatások: karbantartás, hulladékkezelés, kereskedelem, ügyviteli tevékenység, vagyonvédelem és biztonságtechnika, energiaszolgáltatás, stb., de ezek is kapcsolódnak a logisztikai feladatokhoz.

2 i a feltétele a meghatározott célokat és feltételeket támogató logisztikai hálózat kialakításának? eg kell ismerni, fel kell kutatni azokat az F felhasználókat (elsősorban nagyvállalatok, multinacionális cégek, de nem kizárva azokat a kis- és középvállalkozásokat sem, amelyek adott esetben valamely más hálózat tagjaként szintén beszállítást igényelnek), amelyek megnevezett beszállítói feladatokra igényt tartanak. Ezeknek az igényeknek jól strukturáltan és dimenzionáltan kell rendelkezésre állniuk; Fel kell tárni azon kis- és középvállalatok körét, amelyek az F felhasználó vállalat igényeinek kielégítésében részt tudnak venni, tisztázva azt, hogy milyen struktúrában és mértékben, továbbá ezek milyen o B másodlagos beszállítói és o különböző logisztikai szolgáltatási feladat-igénnyel jelentkeznek, illetve válhatnak beszállítóvá; Vizsgálni kell, hogy a kis- és középvállalkozások által igényelt B másodlagos beszállítói, illetve a szükséges logisztikai feladatokat milyen forrásokból, és milyen feltételek mellett lehet kielégíteni.

3 ilyen lépések egymásra épüléséből lehet a nevezett célú virtuális logisztikai hálózatot kialakítani? Az előzőekben vázolt elvek alapján: Fel kell tárni a virtuális logisztikai hálózat alapstruktúráit és elemeit; Ki kell alakítani azt az adatstruktúrát, illetve adatmodellt, amely alapján pontosan: o megtervezhetők a beszállítói igények, követelmények, ezek specifikumai, térbeli, időbeli struktúrája; o megállapítható, hogy a megismert beszállítói igényekre a kis- és középvállalkozások milyen kínálattal, milyen B másodlagos beszállítói és logisztikai szolgáltatási szükséglettel jelentkeznek; o kimunkálható, hogy a B másodlagos beszállítói és logisztikai feladatokra milyen partnerek, milyen feltételek mellett vehetők igénybe; Kidolgozható egy többlépcsős matematikai modell és módszer, aminek alkalmazásával: o a kis- és középvállalkozások hozzárendelhetők a beszállítói feladatokhoz; o az B másodlagos beszállítók kiválaszthatók; o az igényelt logisztikai erőforrások kapacitásai meghatározhatók, megválaszthatók;

4 A matematikai modellnek és módszernek olyannak kell lennie, hogy az alkalmas legyen az adatrendszer dinamikus változásainak követésére, a hálózat strukturálására; Részleteiben dimenzionálni kell a virtuális logisztikai hálózatokat, azok elemeit, vagyis azokat, amelyek a virtuális logisztikai hálózat belső részeit stratégiai partner képezik, a struktúra minden jellegzetes elemére kiterjednek, vagyis: o azon F felhasználókra, amelyeknek legalább egy kis- és középvállalkozás kategóriába tartozó beszállítója van; o azon kis- és középvállalkozásokra, amelyek legalább egy F felhasználónak beszállítói; o azon B másodlagos beszállítókra, amelyek legalább egy kis- és középvállalkozásnak beszállítói;

5 o azon LV logisztikai vállalatokra, amelyek folyamatosan a kis- és középvállalkozások valamilyen logisztikai feladatát végzik. Ki kell alakítani a virtuális logisztikai hálózat irányítási rendszerének struktúráját és működtetési struktúráját. Főbb szempontok: o a virtuális logisztikai hálózatot irányító központ centralizált legyen, vagy decentrumokra tagozódjon, illetve milyen legyen a munkamegosztás az egyes szintek között; o milyen elveket kell érvényesíteni az egyes logisztikai feladatok végrehajtásának sorrendjénél, milyen erőforrásokat kell az egyes feladatokhoz hozzárendelni, milyen ütemezéssel kell a feladatokat végrehajtani; o milyen információs rendszer és információs technológia szükséges az irányítási stratégia érvényesítéséhez;

6 B K1 B Kγ LV K1 LV K2 B 1 B γ B νγ KKV 1 KKV i KKV n LV 1 VLC Belső hálózat LV k LV p F 1 F j F jm Külső hálózat F K1 F Kx 1. ábra: A kis- és középvállalatokat segítő virtuális logisztikai központ elvi struktúrája

7 VLC által működtetett hálózat központi feladatai a következőkre terjednek ki: meghatározza, összegyűjti és feldolgozza a virtuális logisztikai hálózat elemeinek megválasztásához, egymáshoz rendeléséhez szükséges adatokat, matematikai modellek, és módszerek alapján megválasztja, meghatározza, és egymáshoz rendeli a szükséges logisztikai erőforrásokat; megválasztott elemekhez illeszkedően kialakítja az irányítási struktúrát, működteti a logisztikai hálózatot; meghatározza, illetve folyamatosan gyűjti és feldolgozza a logisztikai hálózat belső és külső körében lévő azon adatokat, amelyek a működés ellenőrzéséhez szükségesek. A hálózat működésének hatékonysága érdekében vizsgálja, mely elemek kerülhetnek be a belső hálózatba, illetve, melyek kiléptetését kell kezdeményezni;

8 a hálózat lépésről lépésre való kiépítésének fokozatai a következők: o a definiált beszállítói feladatokra piackutatás alapján a felhasználói beszállítói igények begyűjtése, amely j (1 m*) felhasználót jelent; o a felhasználók beszállítói igényeit összesítve, feldolgozva, elemezve piackutatás végzése azon kis- és középvállalatok körében, amelyek beszállítói feladatok ellátására alkalmasak, begyűjti beszállítói kínálataikat, amely i (1 n*) potenciális beszállító kis- és középvállalkozást jelent; o a feltételek és igények kölcsönösen optimális megoldását biztosító matematikai modell és módszer alapján a hálózatba: m m* felhasználó és n n* kis- és középvállalkozás kerülhet be;

9 o a hálózat n számú kis- és középvállalkozás beszállítói igényeit begyűjti és összesíti, ezt követően az B másodlagos beszállítók azon körét tárja fel, amelyek az i-edik kis- és középvállalkozás igényeihez megfelelő kínálatot tudnak biztosítani; o az r* számú B másodlagos beszállító kiválasztása n számú kis- és középvállalkozás igényeinek optimális kielégítését biztosító matematikai modell és módszer segítségével; az B másodlagos beszállítók a kis- és középvállalkozáshoz hozzárendelésre kerülnek, a hálózatba r r* másodlagos beszállító kerül be. o ha megfelelő mennyiségű és színvonalú másodlagos feladatot nem sikerül biztosítani, csökkenhet a kis- és középvállalkozások beszállítói tevékenységelemeinek száma, elvezethet a kis- és középvállalkozások, illetve az F felhasználók számának csökkenéséhez, vagy szükség lehet a kis- és középvállalkozások beszállítói hozzárendeléseinek módosítására;

10 o összegyűjtésre és összegzésre kerülnek a kis- és középvállalkozások beszállítói feladataihoz kapcsolódó logisztikai erőforrások, feladatok, és feltárásra kerülnek azok az LV logisztikai vállalatok beleértve a hálózatban levő kis- és középvállalkozásokat is, amelyekből a matematikai modell alapján kiválasztásra kerülnek azok, amelyek az előírt munkavégzési követelmények teljesítése mellett a legkisebb ráfordítással tudnak szolgáltatni; o ha a kis- és középvállalatok részére felajánlott logisztikai szolgáltatásokat az adott kis- és középvállalkozás nem fogadja el, és mástól veszi igénybe, akkor csak addig marad a hálózat tagja, amíg a VLC-től egy előírt minimális logisztikai szolgáltatást igénybe vesz; o ha egy kis- és középvállalkozás a logisztikai szolgáltatások nem megfelelősége miatt kilép, ennek hatása végiggyűrűzhet a teljes hálózaton, vagyis változhat az összes F-ek, LV-k száma, illetve a feladatok átstrukturálódnak;

11 o a virtuális hálózat előzőekben vázolt kialakítása során dimenzionálttá és térbelivé vált a rendszer és a VLC-nek el lehet döntenie, hogy centralizált vagy osztott intelligenciás irányítást alkalmaz, milyen irányítási és informatikai technikát, illetve technológiát kell alkalmaznia. A, Termelői tevékenység Félkész-áru Alkatrész Részegység Termelési kooperáció A 1 A 2 A 3 A 4 2. ábra: Termelői tevékenységstruktúra

12 B, Szolgáltatói tevékenység Logisztikai szolgáltatás Nem-logisztikai szolgáltatás Karbantartás Energiaszolgáltatás Kereskedelem Egyéb B 2 B 3 B 4 B 5 villamos gépészeti egyéb villamos gépészeti egyéb 4. ábra villamos gáz egyéb B 1 3. ábra: Szolgáltatói tevékenységstruktúra

13 B 1 A felhasználók által igényelt jellemző logisztikai szolgáltatások csoportjai Termelési kooperáció Karbantartás, felújítás, újrahasznosítás Különleges eszközök bérl. Vállalaton, telepen belüli szállítás Késztermékraktározás unkaerőutaztatás, szállítás Egyéb szolg. (oktatás, vám) Alapanyagbeszállítás Alapanyagraktározás Késztermékelosztás Csomagolás, egységrak.kép Szállító-rakodó eszközök bérl. 4. ábra: A logisztikai szolgáltatások csoportjai

14 Vevő Vevő Vevő Logisztikai vállalat Boltok E-bolt raktárai Gyártók, forgalmazók raktára E-bolt Gyártók, forgalmazók raktára E-bolt raktárai Boltok Logisztikai vállalat Anyagáram Információ áram Vevő Vevő Vevő 5. ábra Az E-Bolt általános modellje

15 Logisztikával integrált elektronikus piacterek a) Közvetlen kapcsolaton és liciten alapuló elektronikus piacterek a 1 ) Piramis modell: vevői piactér a 2 ) Pillangó modell: eladói piactér 6. ábra Nagy számú: eladó, Nagy számú: vevő, logisztikai szolgáltatók. logisztikai szolgáltatók. Kis számú: vevő Kis számú: eladó Eladók, logisztikai szolgáltatók licitálnak Vevők, logisztikai szolgáltatók licitálnak Vevők: külön-külön döntenek, Eladók: külön-külön döntenek, ki az eladó, ki a ki a vevő, ki a logisztikai szolgáltató logisztikai szolgáltató

16 Logisztikával integrált virtuális Business Centrum, mint közvetítő elektronikus piactér 7. ábra Jellemzői: nagy számú: eladó, vevő és logisztikai szolgáltató, a Virtuális B+L Centrum optimalizálja az üzleti és a kapcsolódó logisztikai folyamatokat (szállítás, tárolás, csomagolás, egységrakomány képzés stb.), a Virtuális B+L Centrum megvalósítja az elektronikus piacteret.

17 17

18 18 Virtuális logisztikai vállalat struktúrája Egyszerű virtuális logisztikai vállalat ellérendelt virtuális logisztikai vállalatok

19 Hálózatszerűen működő virtuális logisztikai központ 19

20 Hierarchikus felépítésű virtuális logisztikai vállalatok 20

21 21 Virtuális vállalat, mint új paradigma amely a következő sajátosságokkal rendelkezik: megosztja a szakértelmet és erőforrásokat, lehetőséget ad kis- és középvállalatoknak feladataik világszínvonalon és autonóm módon való ellátására, számítógéppel információs hálózatba összekötött autonóm egységek jelennek meg, amelyekben minden egység csak egy csomópont. A hálózatban általában több nyitott vagy zárt értékképző elosztói fogyasztói gyűjtő újrahasznosító lánc képezhető.

22 22 A virtuális vállalatok logisztikai modelljére a következők jellemzők: minden elemnél megjelennek a belső és a külső logisztikai feladatok, a belső logisztikai feladatok a termelési (gyártási) vagy szolgáltatási logisztikán kívül kiterjednek a hulladékkezelési és újrahasznosítási, a beszerzési és az elosztási logisztikának a belső vállalati szférában jelentkező részeire, a külső logisztika a beszerzési,- elosztási és újrahasznosítási logisztika a vállalaton kívül megoldható feladatait jelenti, amit megosztva kell ellátni a virtuális vállalat logisztikai centrumával, a virtuális vállalat elemei között általában anyag és információ (ennek része az érték és pénzforgalom is) áramlik, de vannak olyan viszonylatok ill. esetek, amikor csak az információáramlás érvényesül, ilyenek: a bankok és virtuális vállalat elemei közötti információ áramlás az anyag-áramláshoz kapcsolódó pénzforgalmat vezérli és regisztrálja, így anyagáramlás a dolog természetéből adódóan nem fordul elő, a virtuális vállalat logisztikai központja koordinálja, hatékonyabbá teszi a kooperáló vállalatok közötti anyagáramlást,

23 23 fokozza a logisztikai kapacitások kihasználását és összevon olyan logisztikai feladatokat, amelyek a közvetlenül kooperációs kapcsolatban nem lévő vállalatokra is kiterjednek, mindezeknél a logisztikai tevékenységeknél az anyagáramlás fizikai lebonyolítását (pl. szállítás, tárolás, rakodás, csomagolás stb.) nem vagy csak részben végzi a Virtuális Logisztikai Centrum, azokat a termelő-, szállító-, raktározó-elosztó autonóm vállalatok bármelyike teheti, a VLC éppen a fizikai folyamatok leválasztása következtében nagyobb mértékű globalizációt tesz lehetővé, a virtuális vállalatnál a logisztikai kapcsolatok a vevőre (lakósságra), mert így válik lehetővé a pontonkénti(családonkénti) eladás: Pont of Sale (PS) és a gyártó és vevő teljes integrációja: Home-rder and Receive- arket (HR), ha a VLC csak a diszponálást, az irányítást és a regisztrálást végzi, így ehhez csak az információáramlás működtetése szükséges, ha a VLC fizikai anyagáramlási feladatoknak egy jelentős részét a VLC-be centralizálja, akkor a logisztikai szolgáltató központ feladatát is elláthatja, de csak akkor tekinthető ez az eset virtuális vállalatnak, ha továbbra is az elemek között a logisztikai információk áramlása a domináns

24 24 A virtuális vállalat logisztikai tervezési és irányítási modelljei csak globális problémákra terjednek ki, de illeszkedni kell a virtuális vállalat egyes elemeinek belső logisztikájához. A globális logisztikai tervezési és irányítási modell fontosabb elemei a következők: termelő vállalatok beszállító rendszerének kialakítása, szállítási módok, szállítást végző vállalatok megválasztása termékcsoportonként, a gyűjtő- elosztó raktárközpontok (DSC), szállítóegységek számának, helyének meghatározása, a VLC szervezetébe tartozó elemek megválasztása, a VLC telephelyén lévő egységek kiválasztása, közvetlen termelővállalattól vagy raktártól való beszállítás meghatározása termékenként, termékcsoportonként, rendelések lebonyolítási rendjének kialakítása, kiszállítások ütemezése, szállító-rakodó eszközök, egységrakományképző eszközök feladathoz való hozzárendelése, beszállított áruk készletszintjének meghatározása, gyűjtő és elosztó raktárak optimális kiválasztása, készletkapacitások meghatáro-zása, kiszállítandó termékek ütemezése, szállító-rakodó eszközök, egységrakomány-képző eszközök megválasztása, kiszállítást végző vállalat, kiszállítási célállomás (termelő üzem, gyűjtő-elosztó raktár, közvetlen vevő) megválasztása, gyűjtő-elosztó raktárakba történő be- és kiszállítások ütemezése, eszközök és szállító vállalatok megválasztása, az anyagáramhoz kapcsolódó információáramlási rendszer kialakítása.

25 25 Fontos döntések: mely logisztikai feladatokat kell megoldani autonóm módon a kooperáló vállalatoknak, mely feladatok tartoznak a VLC hatáskörébe, mely esetben kívánatos tiszta VLC-t ill. vegyes VLC-t alkalmazni. Elemezni kell, hogy a VLC a virtuális vállalat mely elemeire vonatkozóan adjon döntéseket, az egyes vállalatok mely feladataira terjedjen ki tevékenysége, a virtuális vállalat mely logisztikai elemei működjenek a VLC szervezetében amelyeket célszerű a VLC-be koncentrálni. Különösen a következő feladatoknál válhat előnyössé a VLC alkalmazása: bizonyos anyagok, áruk közös beszerzése, megrendelése, bizonyos áruk, anyagok közös elosztása, bizonyos áruk és anyagok raktározásának a megoldása, bizonyos logisztikai feladatokhoz (szállítás, rakodás, csomagolás stb.) logisztikai kapacitás biztosítása. A globális logisztikai rendszer irányítási modelljében meghatározó fontosságúak: az irányítási stratégiák jó megválasztása, a virtuális vállalat együttműködő elemei között az információs kapcsolat mélysége, kiterjedtsége, az információ áramlás formája.

26 26 Az irányítási stratégiáknak a következő kérdésekre kell választ adni: milyen elvek érvényesüljenek a beszerzéseknél, beszállításoknál a partnerek kiválasztásánál, a szállítási, fuvarozási és egyéb logisztikai feladatokat ellátók kiválasztásánál, a logisztikai eszközöknek az egyes feladatokhoz való hozzárendelésénél, a kiszolgálási sorrendek, útvonalak megválasztásánál, a gyűjtő-elosztó raktárak készletszintjének áruszintenkénti meghatározásánál. A tervezési és irányítási modellek megoldásánál széles körben kerülnek alkalmazásra optimalizálási eljárások, szakértői rendszerek és szimulációs módszerek. Az esetek egy jelentős része sztochasztikus vagy fuzzy modelleket is igényel.

27 27 DSC P P B C C T VLC T C C DSC B DSC T DSC anyagáram informinformációáram VLC: Virtuális Logisztikai Központ P: termelõ vállalat DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont T: szállítási vállalat C: vevõ B: bank 8. ábra A virtuális vállalat modellje

28 28 SZ SZ K LV R VLC B R SZ K LV B SZ VLC SZ LV B K R Virtuális Logisztikai centrum Szétszerelt objektum Szakértő Logisztikai vállalat Alkatrész, eszköz beszállító Karbantartó egység Raktár Információáramlás Személy, anyag és eszközáramlás 9. ábra Szétszórt objektumok műszaki felügyeletét működtető Virtuális Logisztikai Centrum

29 10. ábra 29

30 11. ábra 30

31 31 Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében, a kis és középvállalatok (BKV) logisztikai potenciáljainak a növelése: szervezi, diszponálja a BKV alapanyag ellátását: közvetlen a segédbeszállítóktól SB beszállítva, alapanyag elosztó raktárakon (AER) keresztül látja el a BKV-t, ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket: SB-AER SB-BKV AER-BKV viszonylatokban a Logisztikai Vállalatot igénybevéve. piaci igények ismerete alapján elosztja a BKV által gyártott részegységeket, szerelvényeket: közvetlenül a nagy felhasználó vállalatot az NFV ellátja alkatrésszel, részegységgel, elosztó raktáron (KER) keresztül szállít be az NFV-nek, ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket a a BKV - KER a BKV - NFV a KER - NFV viszonylatokban, a Logisztikai Vállalat igénybevételével. A klaszter Virtuális Logisztikai Központja: INTRANET tel tart fenn a klaszter maghatározott elemei között, igénybe veszi a E-commerce-t, ill. EDI-t, felhasználja az INTERNET-et, kapcsolódik és együttműködik a Logisztikai Központtal, telekoperációkat szervez, outsourcing, ill. sourcing feladatokat hoz létre, kiterjedt marketing tevékenységet lát el, megteremti a JIT elvű beszállítás logisztikai és informatikai feltételeit.

32 32 L L L SDS SDS P P P C DS DS C VLC C C SE SC SC SE DA DA RU RU anyagáram SDS gyűjtő-elosztó alapanyagraktár információ áramlás DS elosztó raktár L beszállító DC elhasznált termékek gyűjtőközpontja P termelő VLC logisztikai központ SE javító DA szétszerelő C vásárló RU újrahasznosítás 12.ábra Zártláncú gazdaság logisztikai feladatára orientált virtuális vállalat

33 33 A zártláncú gazdaság logisztikai feladataira orientált virtuális vállalat modelljét a 7.ábra mutatja, amelyben a következő elemek fordulnak elő: az új termékeket előállító vállalatok (P), amelyek termelő-, szolgáltató berendezéseket, eszközöket vagy közszükségleti cikkeket állítanának elő, beszállítók (L), amelyek alapanyagot, alkatrészeket, félkész terméket szállítanak be a termék előállítóknak (P), a beszállítások történhetnek közvetlenül a termék előállítókhoz (P) vagy gyűjtő-elosztó raktárak (SDS) közbeiktatásával, az előállított új termékek vagy közvetlenül a vevőkhöz (V) szállítják, amelyekbe tartozhatnak háztartások, közületi fogyasztók vagy termelő-szolgáltató vállalatok vagy közvetve elosztó raktárakon (DS) keresztül jut az áru, a vevőknél keletkezett elhasznált termékek elkerülnek az elhasznált termékek gyűjtőközpontjába (SC), az összegyűjtött elhasznált termékek vagy a szétszerelő helyekre (DA)-ken keresztül vagy ha szétszerelésük gazdaságtalan, akkor közvetlenül kerülnek felújítással (SE) és/vagy újrafeldolgozással (RU) (mechanikus-, vegyi-, elégetéses) kerülnek hasznosításra a termelőknél (P),

34 34 kiemelkedően fontos eleme a rendszernek a virtuális logisztikai központ, amely irányítja, diszponálja az egyes elemek közötti anyagáramlást, amelynek következő változatai lehetnek: tiszta virtuális logisztikai centrum, amelytől független autonóm egységek végzik a szállítási, rakodási, csomagolási és egységrakományképzési feladatokat (ezek az SDS, DS, SC, L és P típusú elemek vagy önálló logisztikai vállalatok (VL)), de ezek irányítását, diszponálását rövid távú és hosszú távú szerződések illetve megrendelések és operatív irányítás keretében, vegyes virtuális logisztikai centrum, amelyeknél a VLC saját szállító, rakodó, tároló stb. egységekkel rendelkezik illetve a gyűjtő-elosztó raktárak is a VLC-nek részét képezik. Ilyenkor a VLC az irányításon és diszponáláson kívül az anyagáramlást is elvégzi.

35 35 az egyes elhasznált termék fajtákat, hulladékokat az egyes keletkezési helyekről milyen ütemben, milyen sorrendben, milyen úton kell a célállomásokra eljuttatni, milyen információt kell áramoltatni a VLC-be az újrahasznosításban résztvevő elemektől ill. a résztvevő elemekből a VLC-be: milyen ütemben, milyen információ hordozón, milyen információ átviteli móddal, a diszponálási feladatoknál milyen stratégiákat, milyen célfüggvényeket és feltételeket kell figyelembe venni, a VLC milyen döntéseket osszon le az egyes decentrumokba illetve az egyes elemekre. Az előzőekben felvázolt döntések meghozatalát számottevően befolyásolja az elhasznált termékek mérete, tömege, alakja, az újrahasznosításban résztvevő elemek térbeli elhelyezése, közöttük kiépíthető szállítópályák és azok hossza. A fenti döntésekhez olyan számítógépes algoritmusok kidolgozása szükséges, amely felhasznál sztochasztikus és fuzzy modelleket, neuro hálókat és szimulációs módszereket. Összefoglalóan megállapítható, hogy a virtuális vállalat keretei között az újrahasznosítási logisztika feladatai kedvezően kezelhetők.

36 36 : egbízó : Számítógépes információs kapcsolat : Hagyományos információs kapcsolat Ózd terminál Sátoraljaújhely LDC2 Budapest Csepel LDC8 Budapest X.Ker. LDC7 Hajókiköto Dunaújváros terminál Hatvan LDC6 Salgótarján LDC3 Eger LDC5 iskolc Bázis VLC DIGÉP Ipari Park 2. Telephely Tiszaújváros LDC4 Konténerterm. Raktárbázis Szerencs LDC1 13. ábra Északmagyarországi multidecentrumos logisztikai szolgáltató központ információs struktúrája

37 37 : Számítógépes információs kapcsolat KLDC1 - KLDCm : LDC1 - KLDCn : HÁ1 : HÁ2 : Kassai Logisztikai Központ decentrumai iskolci Logisztikai Központ decentrumai Határátkelőhely Hidasnémeti Határátkelőhely Sátoraljaújhely KLDCm Kassa Bázis VLC Interport Repülotér KLDC1 KLDC2 KLDC3 HÁ1 HÁ2 LDC3 iskolc Bázis VLC DIGÉP Ipari Park 2. Telephely LDC1 LDC2 LDCn LDC4 14. ábra iskolc-kassa eurórégiós logisztikai szolgáltató központ struktúrája