TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Átírás

1 TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAMJA oldal

2 TARTALOMJEGYZÉK I. POLGÁRMESTERI ÖSSZEGZÉS... 3 II. FORRÁSOK, GAZDÁLKODÁS, FEJLESZTÉSI CÉLOK / Az önkormányzati feladatok, programok megvalósításához rendelkezésre álló adottságok, megszerezhető források Helyi adópolitika Átengedett központi adók Központi támogatások, hozzájárulások Működési és egyéb bevételek Hitel Pályázatok / Az önkormányzat gazdálkodása Vagyongazdálkodás / A település fejlesztése / Intézmények működése, felújítása / Gazdasági társaságok működtetése / A munkahelyteremtés feltételeinek biztosítása III. HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK / Nevelés-oktatás / Közművelődés, közgyűjtemények / Sport / Egészségügyi ellátás / Szociális ellátás / Gyermekvédelem / Idegenforgalom, turizmus / Kereskedelem, vendéglátás IV. VÁROSÜZEMELTETÉS / Környezetvédelem / Közterületek rehabilitációja Utak, járdák, parkolók Zöldfelületek, parkok, játszóterek / Közlekedés / Energiagazdálkodás / Víz, szennyvíz, csapadékvíz V. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE, KAPCSOLATAI / Testületi működés feladatai / Polgármesteri Hivatal / Informatika / Kapcsolatok, kommunikáció, marketing / Térségi Együttműködés / Közrend, közbiztonság VI. ÖSSZEFOGLALÓ oldal

3 I. POLGÁRMESTERI ÖSSZEGZÉS A Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül elfogadja a gazdasági programot. Az előkészítés során át kell tekinteni az önkormányzat korábbi stratégiai elképzeléseit, melyeket kiegészítve az új célokkal, hozzá kell igazítani a lehetőségeinkhez. A gazdasági program alapvetően a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól. Helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A Gazdasági Program a környezet (a város) társadalmi elvárásainak, nehézségeinek és lehetőségeinek megfelelően, valamint a gazdasági adottságok figyelembevételével viszi végig a stratégiai tervezési feladatokat. A város és a térség érdekében rendkívül fontos a megfelelő jövőkép kialakítása, amely a hosszú távú, biztonságos fennmaradás növekedési célrendszerét tartalmazza. A következő négy évre az erősségeink irányába való fejlődésre, a lehetőségeink kihasználására, a gyengeségek (veszélyek) kivédésére stratégiai feladatokat, stratégiai célrendszert alakítunk ki. A Gazdasági Programban foglalt célok megvalósítására részstratégiákat dolgozunk ki. Ezeket nevezhetjük konkrét intézkedéseknek is, mint pl. az évente elkészítendő pénzügyi tervek (melyekben számszakilag is kifejezzük az elképzeléseinket), településfejlesztési stratégia, humánstratégia, informatikai fejlesztési stratégia, üzleti tervek, stb. VÁLTOZÁSOK Környezetünk az elmúlt időszakhoz képest gyorsabban, dinamikusabban változik, mellyel nekünk is lépést kell tartani. A következő ábra ezt szemlélteti, a felsorolt hatások már a közszférában is érzékelhetőek. 3. oldal

4 MÚLT állandóság kiszámíthatóság helyi méret minimális partnerség túlzottan bürokratikus tekintélyelvű laissez faire -elvű hierarchiákon nyugvó JÖVŐ változékonyság bizonytalanság regionális, kistérségi jelleg marketingközpontú ismeretközpontú résztvételen alapuló társadalmi felelősséget vállaló szolgáltató jelleg SWOT ANALÍZIS TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA LEHETŐSÉGEK -gyorsan fejlődő idegenforgalom -pályázati források bevonása -magántőke bevonása -jó kormányzati kapcsolatok -kistérségi vezető szerep -Ipari park, Termálfürdő, -egységes városvezetés -civil szféra bevonása, partnerség FENYEGETÉSEK -költségvetésben a saját bevétel túlsúlya az állami támogatással szemben, hitelfelvétel -a város lakosságának korosodása -intézményi rendszer működtetése -csökkenő állami támogatások -többlet feladatok - foglalkoztatottak korösszetétele ERŐSSÉGEK -magas szakmai színvonal -jó gazdasági kondíciók (még mindig) -kiterjedt szociális háló -széles szakmai kapcsolat -jó hírnév -korszerű intézményi, egészségügyi ellátások -korszerű városüzemeltetés LEHETŐSÉG-ERŐSSÉG STRATÉGIÁK Használd ki az erősséget, hogy bővítsd a lehetőségedet! -erősíteni kell a lobbi tevékenységet, -pályázat író csapatot kell létrehozni, -kistérségi szerepvállalás -városmarketing megvalósítása, stb. FENYEGETÉS-ERŐSSÉG STRATÉGIÁK Használd ki az erősségedet, hogy elkerüld a fenyegetéseket! -az ellátási rendszerek harmonizációja a város költségvetési lehetőségeivel és a lakosok korösszetételével -takarékos, hatékony gazdálkodás -szakmai háttér biztosítása GYENGESÉGEK -pályázati forrás bevonás -városmarketing hiánya LEHETŐSÉG-GYENGESÉG STRATÉGIÁK Építs a lehetőségekre, hogy ellensúlyozd a gyengeségedet! Lásd lehetőség-erősség stratégiák FENYEGETÉS-GYENGESÉG STRATÉGIÁK Csökkentsd a gyengeségedet, és kerüld el a fenyegetést! Lásd lehetőség-erősség, fenyegetés-erősség stratégiák! A SWOT elemzésből látható, hogy mely területeken kell erősítenünk, hol kell átalakítanunk a jelenlegi rendszereinket. Tiszaújváros csak így maradhat a fenntartható fejlődés útján, melyet folyamatosan veszélyeztet a lakosság korösszetételének alakulása. 4. oldal

5 A demográfiai ismérvek szerint történő szegmentáció alapját a népesség olyan mérhető jellemzői képzik, mint a jövedelem, népességszám, korcsoportok, nem, iskolázottság, vagy a foglalkozás. Számos, globális szinten megmutatkozó demográfiai trend például a házaspárok számának csökkenése, a család méretének csökkenése, a nők szerepében beálló változás, a magasabb jövedelmek és életszínvonal is jelen van városunkban. Elhalálozás és trend Fő 80 Tény Trend Születések és trend Születés - fiú Születés - fiú - trend Születés - lány Születés - lány - trend Születés - összesen Születés - trend A két ábrán látható ellentétes irány a lakosságszám csökkenésének fő oka, mely problémával a jóléti társadalmaknál találkozhatunk. 5. oldal

6 Tovább árnyalja a képet a korösszetétel alakulása a következő három diagrammban: Személyek száma koruk alapján, Tiszaújváros tényadatok fő 535 fő fő fő fő fő éves 2 éves 4 éves 6 éves 8 éves 10 éves 12 éves 14 éves 16 éves 18 éves 20 éves 22 éves 24 éves 26 éves 28 éves 30 éves 32 éves 34 éves 36 éves 38 éves 40 éves 42 éves 44 éves 46 éves 48 éves 50 éves 52 éves 54 éves 56 éves 58 éves 60 éves 62 éves 64 éves 66 éves 68 éves 70 éves 72 éves 74 éves 76 éves 78 éves 80 éves 82 éves 84 éves Férfiak Nők Személyek száma koruk alapján, Tiszaújváros becsült adatok fő 454 fő fő fő fő fő éves 2 éves 4 éves 6 éves 8 éves 10 éves 12 éves 14 éves 16 éves 18 éves 20 éves 22 éves 24 éves 26 éves 28 éves 30 éves 32 éves 34 éves 36 éves 38 éves 40 éves 42 éves 44 éves 46 éves 48 éves 50 éves 52 éves 54 éves 56 éves 58 éves 60 éves 62 éves 64 éves 66 éves 68 éves 70 éves 72 éves 74 éves 76 éves 78 éves 80 éves 82 éves 84 éves Férfiak Nők 6. oldal

7 A változások miatt fel kell készülnünk az egészségügyi ellátórendszer, illetve a szociális ellátások és támogatások megfelelő átalakítására, továbbá a nevelési és oktatási intézményeknél is igazodó szemléletre van szükség. A 2016-ra becsült adatok pedig alátámasztják az előzőeket, mivel ebben az időszakban jelentősen nő a nyugdíjas korúak száma (Ratkó korszak), ezzel szemben tovább csökken a születések száma. Személyek száma koruk alapján, Tiszaújváros becsült adatok fő 376 fő fő fő fő fő éves 2 éves 4 éves 6 éves 8 éves 10 éves 12 éves 14 éves 16 éves 18 éves 20 éves 22 éves 24 éves 26 éves 28 éves 30 éves 32 éves 34 éves 36 éves 38 éves 40 éves 42 éves 44 éves 46 éves 48 éves 50 éves 52 éves 54 éves 56 éves 58 éves 60 éves 62 éves 64 éves 66 éves 68 éves 70 éves 72 éves 74 éves 76 éves 78 éves 80 éves 82 éves 84 éves Férfiak Nők Az életkor problémák az önkormányzati intézményeket is érintik, ugyanis az elkövetkező években a munkavállalók közül egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt. Át kell tekintenünk, hogy ez milyen hatással van az egyes intézmények működtetésére, illetve a szükséges intézkedéseket időben elő kell készíteni. 7. oldal

8 fő 70 Közszférában foglalkoztatottak összesen január férfi nő fölött életkor A nevelési-oktatási intézményeinknél össze kell hangolnunk a nyugdíjazásból, az óraszám növekedésből, valamint a gyereklétszám csökkenéséből adódó feladatokat, megőrizve a szakmai színvonalat. A város demográfiai viszonyait és a közszférában foglalkoztatottak helyzetét a kistérséggel összefüggésben is meg kell vizsgálni. Ezek túlmutatnak a négyéves időtávlaton, de a programunk csak akkor lesz eredményes, ha ezeket a szempontokat is figyelembe veszi. Nem helyes, ha csak ciklusról ciklusra szól egy program. 8. oldal

9 BERUHÁZÁSOK A megvalósítandó, tervezett beruházásokat négy szempont szerint csoportosíthatjuk: - önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások - pályázati források segítségével megvalósítandó önkormányzati beruházások - önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok által elvégzendő beruházások - külső tőke segítségével létrejövő fejlesztések, melyek megvalósulását elősegíti az önkormányzat. Önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások: - Építési telkek kialakítása az Örösi út melletti területen - A Tisza-parti városrész fejlesztése (kerékpárút a városközpontból Tiszaszederkényen át a Tisza part városrészbe, a Tisza folyó megközelítési lehetőségének kialakítása stb.) - A közterületek tervezett és ütemezett rendbetétele a Közterület Rehabilitációs Program megalkotásával és végrehajtásával Pályázati források bevonásával megvalósuló önkormányzati beruházások: - Térségi Integrált Egészségügyi Centrum létrehozása Ennek keretében korszerű diagnosztikai centrum kialakítása, a Rendelőintézet épületének teljes rekonstrukciója, gép, műszer beszerzés, - Hospice szolgáltatás bevezetése a NIKODEMUS Idősek Otthona bővítésével. - Kistérségi Művelődési Központ létrehozása A Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár épületének teljes rekonstrukciója - Kistérségi települések elérhetőségének javítása Tiszaújváros- Sajóörös- Sajószöged településeket összekötő út létesítése. 9. oldal

10 Az önkormányzati gazdasági társaságok által elvégzendő beruházások: Termálfürdő fejlesztése Tiszaújvárosi hulladéklerakó rekultivációja Zagytér kármentesítése Szennyvíztelep korszerűsítése Két nagymedence kialakítása és lefedése, öltözőkabinok kialakítása, szolgáltatások (szauna) bővítése, infrastruktúra fejlesztése a fürdő területén. Érvényben lévő és vonatkozó jogszabályok szerint a jelenlegi műszaki színvonalon kiépített hulladéklerakó ig működhet. Ezért szükséges a rekultivációja. A Zagytérről szükséges elszállítani a pernyét, és az így visszamaradó területet rekultiváljuk. A kármentesítés kettős: egyrészről a talajvíz védelme, másrészről a felszálló, szél által elhordott pernye megkötése. 138 ha-nyi terület rekultivációja, környezeti kármentesítése valósulhat meg a projekt által. - A szennyvíztisztítás korszerűsítése, telep bővítése, a környező települések: Kesznyéten, Girincs, Sajóörös, Tiszapalkonya, Oszlár, Hejőkürt, Nemesbikk, Hejőbába (távlati) kommunális, lakosságtól származó szennyvizének, illetve a Tiszaújvárosi Ipari Park II. ütem szennyvizének fogadása céljából. Felszámoljuk az adott településeken a közműpótló berendezéseket, szennyvízszikkasztókat. A rendszer a szerves anyag, biológiai nitrogén hatékony eltávolításán túl alkalmas lesz a foszfor biológiai eltávolítására. A terheléshez rugalmasan illeszkedő, egyszerű, jól szabályozható és áttekinthető technológia kialakítása, melyet követően a telep üzemeltetése a kapacitás növekedése ellenére is gazdaságosabbá válik. Turisztikai infrastruktúra és versenyképes turisztikai termékek kialakítása. A környezetterhelés csökkentése. Környezeti elemek védelme, kárelhárítás, rekultiváció. A környezetterhelés csökkentése. 10. oldal

11 Térségi ipari park fejlesztése Disztribúciós logisztikai központ létrehozása Ivóvíz minőség javítás Szennyvíz- és távfűtéshálózat rekonstrukciója Tiszaújvárosban *kkv: kis- és középvállalkozások Virtuális hálózat kiépítése, amely azt jelenti, hogy ipari parkok között kiépítenénk egy informatikai hálózatot. Közvetlenül összekötve az ipari parkokat. Ezáltal a parkok adat szolgáltatása felgyorsul, a befektetés szervezői munka hatékonyabbá, válik. Minimálisan szükséges minden egyes parkban legalább egy számítógép (laptop) beszerzése és szoftver megvásárlása. Az ipari park logisztikai szolgáltatásainak fejlesztésével egyrészről a már itt lévő kkv-kat kiszolgáljuk, ill. a befektetés szervezési feladatainkat elősegítjük, újabb befektetőket (új munkahely teremtése céljából) tudunk megnyerni tiszaújvárosi letelepedésre. - A projekt 3 ütemre bontható. 1. Szűrők töltet cseréje. 2. Tiszaújvárosi víztorony tartályának felújítása. 3. Azbeszt cement ivóvíz vezeték (Tiszaszederkény) hálózat rekonstrukciója. A beton és azbeszt cement hálózat elöregedett, közel 40 éves, halaszthatatlan szakaszainak cseréje méter a cserélendő szakasz. Csökken a környezetterhelési díj és az üzemeltetési-költség. Csatornarendszer infiltrációjának és ezzel a szennyvíz kezelés költségeinek csökkentése. Az integrációk kialakulásának és megerősödésének elősegítése. KKV-kat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése A lakosság egészségi állapotának javítása. Környezetterhelés csökkentése. Külső tőke segítségével, bevonásával létrejövő fejlesztések, melyek megvalósulását elősegíti az önkormányzat: - Szállodaépítés, szálláshely bővülés, - Építési telkek kialakítása az Örösi út melletti területen, - Olcsóbb ár fekvésű kereskedelmi szolgáltatás letelepítése, 11. oldal

12 - Panel felújítási program támogatásának tovább folytatása, - OTP székház építés, - Vállalkozási telkeken további kereskedelmi fejlesztések. A fent említett beruházások köre bővülhet a lehetőségek növekedésével. Ezek a fejlesztési elképzelések a város jelene és jövője szempontjából fontosak, ezért kaptak nagyobb hangsúlyt. Nem felejtkezhetünk el az intézmények felújításának folytatásáról, a játszóterek rehabilitációjáról. HOVÁ AKARUNK ELJUTNI ÉS HOGYAN? Az előzőekben bemutatottakból is látszik, hogy a jövőnket csak a fejlesztési elképzelések megvalósításával, a szociális és az intézményi ellátórendszer átalakításával, a demográfiai körülményekhez igazodó változtatásokkal tudjuk pozitívan befolyásolni. Ehhez elengedhetetlen, hogy a következő időszakban a működtetésbe bevont saját forrásaink aránya csökkenjen. A meglévő bevételeinkkel pedig hatékonyan és takarékosan kell bánnunk, illetve a lehető legtöbb külső forrás pályázati támogatás elérésére kell törekednünk. A költségvetési koncepcióban is megfogalmaztuk, hogy 2007 a FELKÉSZÜLÉS ÉVE lesz, mert csak így valósulhatnak meg a Gazdasági Programunkban elfogadott célok. 12. oldal

13 II. FORRÁSOK, GAZDÁLKODÁS, FEJLESZTÉSI CÉLOK / Az önkormányzati feladatok, programok megvalósításához rendelkezésre álló adottságok, megszerezhető források Tiszaújváros Önkormányzata a következő években is vállalja, hogy a lakosság érdekeinek megfelelően magas színvonalon és bővülő körben ellátja az Alkotmányban, az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényben (továbbiakban: Ötv.), más ágazati törvényekben kötelezően előírt, valamint a saját elhatározásból végzett feladatait, biztosítja a polgárok számára fontos közszolgáltatásokat, gondoskodik az igazgatási szolgáltatásokról. A városra jellemző folyamatos fejlődés jövőbeni fenntartása igényli, hogy a közszolgáltatások köre a lehetőségektől függően bővüljön és minőségében javuljon. Az önkormányzati (és kistérségi) feladatok ellátásához szükséges források körét alapvetően törvények határozzák meg. A bevételi forrásoknál esetlegesen felmerülő kockázatokkal együtt is kiszámítható, stabil és biztonságos pénzügyi háttér megteremtésére törekszünk. A pénzügyi források meghatározó elemei lesznek a helyi adók, átengedett központi adók, központi támogatások, hozzájárulások, működési és egyéb bevételek, hitelek és a pályázatokon elérhető pénzeszközök. 13. oldal

14 Helyi adópolitika A helyi adózás feltételeinek a következő cikluson belüli alakulása igen jelentős kérdés Tiszaújváros Önkormányzata számára, mivel az elmúlt időszakban a helyi adóztatásból származó forrás egyre jelentősebb súlyt képviselt a folyó bevételekben. A helyi adópolitika célja a helyi adókra vonatkozó törvények keretei között és figyelemmel az adóalanyok teherbíró képességére a költségvetés számára elérhető bevételek maximális mértékének meghatározása. Az önkormányzat a ciklus kezdetén a következő adók bevételeivel számolhat: - vállalkozások kommunális adója a vállalkozásokat terhelő, az általuk foglalkoztatottak korrigált éves átlagos statisztikai létszámára vetített adó; - iparűzési adó a vállalkozások adóalapjának (a belföldi nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel) 2 %-a, amely a maximális adómérték; - idegenforgalmi adó kizárólag magánszemélyeket terhelő adó; mértéke 150 Ft fejenként és az eltöltött vendégéjszakák száma szerint; - építményadó a nem lakáscélú épületek, épületrészek után fizetendő; - gépjárműadó kombinált értékalapú központi adó, csökkenő illetve megszűnő kedvezményrendszer mellett. Változatlan szabályozás esetén az adóbevételekben a preferenciák megszűnése miatt, kedvező gazdasági eredmények mellett növekedése várható. Ezen túlmenően az ipari környezet bővülése is a növekedés irányába hat. A jelenlegi adóstruktúra tervezett vállalkozáspárti átalakítása jövedelemtípusú adók helyett vagyoni típusú adók szerepének növelése alapjaiban változtathatja meg a helyi adók rendszerét. 14. oldal

15 Átengedett központi adók Az állam a beszedett központi adók személyi jövedelemadó, gépjárműadó, luxusadó, környezetvédelmi bírság egy részét továbbra is átengedi az önkormányzatoknak. Az átengedés mértékét az éves költségvetési törvény és más jogszabályok határozzák meg. A szabályozórendszer eleme és ezért számolni kell vele a jövedelem differenciálódást mérséklő elvonás, mely a Tiszaújváros részére átengedett központi adókat az elmúlt ciklusban felére, majd ötödére csökkentette. Központi támogatások, hozzájárulások Az állam a kötelező feladatokhoz kapcsolódóan pénzügyi forrást biztosít az önkormányzatok számára. Ezen költségvetési támogatások több csatornán keresztül érkeznek. A normatív támogatások a folyó kiadásokat finanszírozzák. A támogatások egy része várhatóan kötött felhasználású, ami az önkormányzat mozgásterét csökkenti a kiadások meghatározásában. Belátható időn belül a támogatások köre, nagyságrendje nem változik, nem növekszik, ami Tiszaújvárost kedvezőtlenül érinti. Működési és egyéb bevételek Az intézményi működési bevételek főként a gyermekétkeztetést és szociális gondoskodást igénybe vevő ellátottak, valamint az alkalmazottak által fizetett térítési díjakból erednek. A helyi rendeletekben meghatározott térítési díjakat legalább a szolgáltatás finanszírozhatóságának mértékéig indokolt növelni. Az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetéséből, betétként való lekötéséből származó hozamok, kamatok növelik a mindenkori költségvetés bevételeit. 15. oldal

16 Hitel Az önkormányzati források növelésének további lehetősége a hitel felvétele, amely lehet működési és felhalmozási célú. A ciklus éveiben a költségvetés egyensúlyát elsősorban a folyó évi bevételekből kell megteremteni. Az Önkormányzati Fejlesztési Hitelprogram keretében júliusában beruházási és felújítási célokra 535 millió Ft összegre kedvezményes kamatozású hitelszerződést kötött Tiszaújváros Önkormányzata, melynek igénybevételére a 2007 júniusáig kerülhet sor. Újabb hitel felvétele csak akkor indokolt, ha segítségével a településen belüli infrastrukturális különbség felszámolását, illetve a város fejlődését biztosító beruházást kíván végrehajtani az önkormányzat Képviselő-testülete, és annak visszafizetését a működés, az önkormányzati feladatok ellátásának sérelme nélkül garantáltan biztosítani tudja. Pályázatok A önkormányzati ciklusban a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítunk a pályázati lehetőségekre, ugyanis ebben a ciklusban nyílik meg számos Európai Unió-s pályázati lehetőség regionális és országos szinten egyaránt. Az EU által biztosított strukturális és kohéziós alapokban, közösségi kezdeményezésekben és más programokban való részvétel lehetőségeit is ki kell használni. A pályázatokon való eredményes részvétel feltételeihez az éves költségvetésekben biztosítjuk a pályázatokhoz szükséges önrész fedezetét. Figyelemmel kísérjük a Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulással együtt elnyerhető pályázati lehetőségeket is, melyhez szorosabb együttműködésre van szükség a térség önkormányzataival. 16. oldal

17 2./ Az önkormányzat gazdálkodása Az utóbbi években az önkormányzat költségvetése lehetővé tette a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását, az infrastruktúra színvonalának, a feladatellátás tárgyi feltételeinek javítását. A gazdálkodás legfontosabb pillére a helyi adóbevétel, mely több helyi gazdasági társaság dinamikus fejlődésének köszönhetően jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban. Az állami támogatásból származó bevételek fokozatosan csökkenő tendenciát mutatnak, mégis jelentős forrást képviselnek az önkormányzat költségvetésében évben az önkormányzat a felhalmozások és felújítások bizonyos körének finanszírozására kedvezményes kamatozású hitelszerződést kötött, melynek törlesztésére években kerül sor. Az államháztartás rendszere közfeladatokat lát el, azokat a közjavakat biztosítja, amelyeket a versenyszféra nem, vagy csak nagy hatékonysági veszteséggel lenne képes, illetve hajlandó előállítani. A helyi önkormányzatnak a helyi közfeladatokat kell ellátnia, az igények és erőforrások legkedvezőbb kombinációja révén. Az önkormányzati gazdálkodás célja: - a helyi gazdaság működési feltételeinek befolyásolása, - a helyi közszolgáltatások biztosítása és színvonalának javítása, - önkormányzati programok, fejlesztési célok megvalósítása. Az önkormányzat pénzügyi helyzetét, gazdálkodását a bevételek oldaláról a rendelkezésre álló források nagysága, a kiadások oldaláról az önkormányzatra háruló feladatok, valamint a további fejlődés érdekében szükséges beruházások fogják meghatározni. Az önkormányzat kiadásainak biztosítani kell az alapfeladatok ellátását, azok tárgyi feltételeinek javítását, az önkormányzat vagyonának növekedését. 17. oldal

18 Az államháztartás alrendszereiben, így a helyi önkormányzatoknál is a gazdálkodást éves költségvetés alapján folytatjuk. A gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában (a kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel). Az önkormányzat intézményei éves költségvetésük alapján, a jogszabályokban (Ökt., Áht. stb.) meghatározott feltételek mellett gazdálkodnak. Az intézmények gazdálkodnak az önkormányzat költségvetésének %-ával, ezért fontos követelmény, hogy a forrásokat a gazdálkodásra vonatkozó szabályok messzemenő betartásával használják fel. A Polgármesteri Hivatal változatlanul alkalmazza az intézmények finanszírozásában is a kiskincstári szabályokat. A költségvetés előirányzatai lehetővé teszik a működés személyi és tárgyi feltételeit, melyek a színvonalas szakmai munka végzésének alapja. A cél az, hogy az ellátás színvonala ne csökkenjen a következő években sem, és a források jelentős növelése nélkül is hatékony, takarékos gazdálkodással a kialakult színvonal megtartható, illetve akár növelhető is legyen. Az intézményeknek is keresniük kell a forrásbevonás lehetőségeit, melyek a szakmai munka feltételeit javítják, illetve támogatólag hatnak a fejlesztésekre, felújításokra. Vagyongazdálkodás Tiszaújváros önkormányzata a feladatainak ellátásához szükséges, a működését biztosító vagyonnal rendelkezik. Az önkormányzat vagyona összetételét tekintve nagyobb részben törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonelemek csoportjába sorolható, amelyek önkormányzati tulajdonban tartása garantálja a kötelező feladatok ellátását. A kisebb csoportba tartozó vagyonelemek forgalomképes ingatlanok és ingó dolgok, amelyek felett az önkormányzat kötöttségek nélkül rendelkezik. 18. oldal

19 A vagyon összetétele a jövőben várhatóan nem változik, az értékesíthető vállalkozói vagyon nagysága jelentősen csökkent, illetve további csökkenése az önkormányzat mozgásterét szűkítheti a működéshez szükséges, vagy később szükségessé válható vagyontárgyak értékesítésével. A vagyontárgyak feletti rendelkezés joga a jövőben is a Képviselő-testület rendelkezéseinek megfelelően alakulhat, a vagyonnal való gazdálkodás az erre vonatkozó helyi rendelet szerint történik. Kiemelt feladatai vannak a Képviselőtestületnek az önkormányzati alapítású, lényeges közszolgáltatásokat biztosító gazdasági társaságoknál a tulajdonost megillető jogok gyakorlásában. Az önkormányzat közreműködésével folytatjuk az önkormányzati tulajdonban lévő földterületeken az építési telkek kialakítását és értékesítését. Az ingatlanok kialakítását úgy végezzük, hogy azok a fejlesztési kiadások megtérülése mellett a költségvetés bevételeit is növeljék. A kijelölt vállalkozói telkek értékesítésének célja az, hogy a város ellátása javuljon, a szolgáltatások színvonala növekedjen, illetve a költségvetés számára minél nagyobb bevételt jelentsen. Területvásárlás a költségvetés lehetőségein belül csak korlátozott mértékben valósulhat meg, a már jelzett fejlesztési célok érdekében. Amennyiben a városfejlesztési célok szükségessé teszik, megegyezés hiányában kisajátítási eljárás lefolytatása is indokolt lehet. További terület vásárlások válhatnak szükségessé az új lakótelkek kialakításához és útépítéséhez. Az önkormányzati vagyongazdálkodás következő legfontosabb feladatai közé tartozik a vagyoni arányok megtartása, a vagyon értékének, állagának megőrzése, a vagyon növelése, a feladatok ellátása érdekében történő hasznosítása. 19. oldal

20 3./ A település fejlesztése Tiszaújváros városszerkezetére a változatosság jellemző. Egymás mellett van jelen az iparosított technológiával megépült, telepszerű, többszintes beépítésű lakókörnyezet, a telkes, családi házas és zártsorú beépítés, a vállalkozói formában épített, piaci értékesítésű kistársasházak, a falusias környezet és a kisebb-nagyobb gazdasági létesítmények az ipari övezetben. A városi területek fejlesztéséhez szükséges tervek elkészültek, azt a Képviselő-testület településszerkezeti és szabályozási terv, illetve helyi építési szabályzat formájában helyi rendeletben rögzítette. A településrendezési terv a város területi tartalékainak teljes felhasználásával fogalmazta meg a beépítési lehetőségeket, ami azt jelenti, hogy a tervben megjelölt területek beépítése után nem rendelkezik további fejlesztési területekkel. A következő időszak legfontosabb feladata a beépítések támogatása mellett a további fejlődés irányainak kijelölése, a fejlesztés sokrétű, többirányú feltételeinek megfogalmazása és megteremtése. Tiszaújváros fejlődése során mára a térségigazgatási, gazdasági és szellemi életének központjává vált. Ez fontos szempont a városfejlesztési céljainak kijelölésében, az infrastruktúra fejlesztésében. A központi szerepkörhöz szükséges létesítményi, intézményi háttér nagyobb részben megvalósult, de hiányzik az egységes szemlélettel kialakított városközpont: egyes épített környezeti elemek elhelyezkedésük és adottságaik miatt szigetszerű hatással jelennek meg. Az utóbbi években a város a fejlesztés olyan területét célozta meg a turizmus, az üdülés, az idegenforgalmi beruházások révén, amelyek további, a térségen kívüli hatással bíró fejlesztést is garantálnak. Ennek kiterjesztése mind a természeti 20. oldal

21 adottságokra alapozóan, mind a művi környezetre vonatkozóan további fejlesztési célkitűzéseket fogalmazhatnak meg. Az elkövetkező időszak főbb célkitűzései a városfejlesztés területén az alábbiakban összegezhetők: - a városfejlesztés területi igényeinek, kiterjesztésének kijelölése a jelenlegi közigazgatási határokon túl, együttműködve a közvetlenül határos önkormányzatokkal, - a városközpont területi elemeinek egységes városközponttá történő fejlesztése, folyamatos lakótelepi rehabilitáció, - betelepedést segítő feltételek kialakítása, fejlesztések, - intézmények, intézménycsoportok által ellátott feladatok bővítése, térségi központtá történő fejlesztése, figyelemmel az önkormányzat gazdasági helyzetére, - természeti és művi környezeti adottságokon alapuló turizmus, idegenforgalom fejlesztés. A célkitűzések megvalósításához a következő feladatok elvégzése, programok kidolgozása, megvalósítása szükséges a ciklus időszakában (vagy azon túli időszakban): 1. A város északi lakóterületén önkormányzati és vállalkozói beruházások, fejlesztések útján folytatni kell az építési telkek kialakítását, a terület közművesítését és értékesítését. A kialakítás és beépítés kiterjed a TRT-ben (rendezési terv) meghatározott, az Örösi út Sajó út gát által határolt területekre. 2. A évi ciklus során a további fejlesztési területek biztosítása érdekében tárgyalásokat kell folytatni az érintett települési önkormányzatokkal. Folytatjuk a Sajószöged, Sajóörös irányába tervezett közlekedési kapcsolatok bővítése lehetőségének vizsgálatát, a megvalósítás előkészítését. 21. oldal

22 3. A város területi központjának elemeit egységes városközponttá alakítjuk. A városközpont a Szent István út Bartók Béla út Béke út Rózsa út Bethlen Gábor út Lévay út területére terjed ki. E területre elkészítjük a városközpontfejlesztés programját, a megvalósítás ütemezését, kidolgozzuk a fejlesztés szükséges pénzügyi vonzatát. E programot a településfejlesztés minden elemére (építés- és beruházás-fejlesztés, közlekedés, ezen belül a gyalogos-, gépjármű és tömegközlekedés, zöldterület fejlesztés stb.) meg kell állapítani. A városkép fejlesztés célterületét a fent határolt területen indokolt megkezdeni, megkeresve a fejlesztési rehabilitációs lehetőségeket. 4. Elkészítjük Tiszaújváros Közterület Rehabilitációs Programját, amely segítségével tervezetten és megfelelően ütemezve kerülhet sor a közterületek rendbetételére. 5. A város a Tisza és a Sajó folyók révén természeti adottságokon alapuló idegenforgalmi potenciállal rendelkezik. Az adottságok jelenleg nem, illetve kismértékben és csak részlegesen kihasználtak. Tiszaújváros üdülési, idegenforgalmi adottságainak kedvező kihasználására és fejlesztési stratégiájának kidolgozására a Tisza-parti területeknek és a Tisza-parti városrésznek, illetve a zagytérnek bevonásával készüljön egy fejlesztési koncepció, mely illeszkedik egy tágabb térség fejlesztési elképzeléseihez. A kerékpárút-hálózat fejlesztését folytatni kívánjunk, mely Tiszaújváros központjából kiindulva Tiszaszederkény és a Tisza-parti városrész érintésével a Tisza menti települések irányában folytatódik. A Tisza-parti városrész közterületeit megújítjuk, rendezzük a Tisza folyó megközelíthetőségének módjait. 22. oldal

23 6. Az idegenforgalom és a fürdőfejlesztés érdekében készüljön el - a Településrendezési Terv alapján - a Vízmű mögötti terület beépítési terve. A beépítési terv lehetőséget biztosít a pályázatokon való részvétel mellett a pénzügyi forrás megteremtéséhez és a befektetőnek, beruházónak történő ajánláshoz. Az élményfürdő megvalósítása differenciált fürdőturizmus kiépítését teszi lehetővé és megteremti a gyógy-, termál-turizmust. A kiszolgálói háttér (szállodák, gyógyszállók, panziók, vendéglátó és szórakoztató létesítmények) kialakításával, bővítésével növelhető a város idegenforgalma. A fürdőberuházással egyidejűleg Tiszaszederkény településrész esetében fölvetődik a városrész aktív közreműködése a vendéglátásban a magánszálláshelyek bővítése, a falusi turizmus kiterjesztése révén. Ezek településszépítő hatása mellett a gazdasági szempont sem elhanyagolható. 7. Tiszaújváros adottsága, helyzete, térségben betöltött szerepe alapján a következő időszak városfejlesztéshez kapcsolódó beruházásait elsősorban térségi és térségen kívüli kapcsolatok erősítésével az ehhez kapcsolódó fejlesztések és beruházások jegyében szükséges megállapítani. A térségi szemlélet hangsúlyozásának indokai: - A térség településeiben a társadalmi-gazdasági fejlődés alakulása. - A közösségi, a területi és a regionális politika elvárásai és ezek fejlesztésre vonatkozó hatásai. - A pályázati támogatás megítélésének szempontjai és prioritásai. Ezekre tekintettel kiemelt fejlesztésként kell kezelni a Derkovits Művelődési Központ és a Városi Rendelőintézet rehabilitációját, bővítését, korszerűsítését: - A Derkovits Gyula Művelődési Központ épületén az átadás óta funkcionális kialakítást érintő fejlesztés, átalakítás, bővítés érdekében jelentősebb építési munkát nem végeztek. Az épület a meglévő alaprajzi kialakítással már napjainkra kinőtte belső kereteit, fejlesztése, bővítése a közeljövő egyik 23. oldal

24 fontos feladata. Tekintettel arra, hogy a művelődési ház a kistérség egyetlen olyan intézménye, amely alkalmas nagyobb, a térség egészére is kiterjedő program fogadására, szervezésére és lebonyolítására, a szükséges beavatkozás térségi művelődési centrum kialakításával térségi szemléletű legyen ben az épület bővítésére tanulmányterv készült, meghatározva a fejlesztés térprogramját. A térprogram felhasználásával, bővítésével, új vagy más funkció meghatározásával el kell készíteni az engedélyezési, majd tender- és kiviteli terveit. - Tiszaújváros Önkormányzata a Városi Rendelőintézet teljes körű rekonstrukciójának megvalósítására, korszerű térségi járó beteg szakellátó és diagnosztikai központ kialakítására pályázni kíván, a benyújtásához terv készült. A nyertes pályázat esetén több, mint 1,5 milliárd forint forráshoz jutnánk és így a Rendelőintézet a térség teljes körű járó betegellátását biztosító intézményeként, funkcionálhatna tovább. 4./ Intézmények működése, felújítása Intézmények működése Tiszaújváros Önkormányzata a kötelező és önként vállalt feladatai minél magasabb színvonalon történő ellátása érdekében jelenleg nyolc intézményt működtet. A jelenlegi intézményi struktúra jól igazodik az ellátottak számához. Az Önkormányzat racionalizálta intézményrendszerét és a 2000-ben így kialakított intézmények hatékonyabban, takarékosabban működethetők, korszerűnek tekinthetők, ezért újabb szervezeti változtatás nem indokolt. A Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár, a Napközi Otthonos Óvoda, a Vásárhelyi Pál Általános Művelődési Központ, az Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat, az Eötvös József Gimnázium, Szakképző 24. oldal

25 Iskola és Kollégium, a Városi Rendelőintézet és a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ jó színvonalon látja el a helyi kötelező és vállalt feladatokat, melyekhez a személyi és tárgyi feltételeket az Önkormányzat biztosította. A következő időszakban a feladatellátást harmonizálnunk kell a gazdasági lehetőségeinkkel, a demográfiai változásokból származó következményekkel és a jogszabályok módosításából eredő előírásokkal. Az önkormányzati tűzoltóság tárgyi feltételei, technikai felszereltsége a kor követelményeinek megfelelő színvonalú, működése jónak értékelhető. A fejlesztésekre elkészült középtávú terv alapján lehet és kell a szükséges eszközbeszerzéseket az intézménynél végrehajtani. Intézmények felújítása Az előző években a felújítási munkák közül elkészültek az alábbi munkálatok: tetőfelújítások és az ezekhez kapcsolódó vízelvezető rendszerek, épületgépészeti berendezések, padló-és falburkolatok, villamossági felújítások. Az intézményi épületekben lévő nyílászárók felújítására közbeszerzési eljárás kiírására került sor, a munkálatok befejezése április 30-i határidővel megtörténik. Tiszaújváros önkormányzati intézményeinek rövid- és középtávú karbantartásifelújítási munkáira tanulmányterv készült. Az ebben szereplő és az intézményvezetők által benyújtott igények figyelembevételével folytatódik az intézményi épületek felújítása a közötti időszakban, az alábbi javaslat szerint. A rendeltetési egység egészére kiterjedő javaslatok: a./ Halasztást nem tűrő feladatok végzése: - Élet- és balesetveszélyes állapot megszüntetése, a menekülési útvonalak felülvizsgálata és kialakítása. 25. oldal

26 - Villámvédelmi, tűzvédelmi rendszerek kialakítása, a tűzveszélyes állapot megszüntetése, elektromos kábelezés és védőföldelés biztonsági rendszerének felülvizsgálata. - Roncsolás-mentes épületdiagnosztika elvégzése a tartószerkezet állapotára. b./ Üzemeltetési költség megtakarítását célzó fejlesztések: - Épületenergetikai felülvizsgálat és hő-technikai követelmények megoldása. - Homlokzati nyílászárók cseréje, légtechnikai, páratechnikai és árnyékolási megoldások beépítése. - Épületgépészeti rendszerek felülvizsgálata, víztakarékos és hő-takarékos megoldások alkalmazása, külső közművek ellenőrzése. - Lapos tetős épületek csapadékvíz elvezetésének ellenőrzése. - Mosdó, zuhanyzó helyiségek gépészeti szellőzésének, páramentesítésének, ködtelenítésének megoldása. - Akadálymentesítés. c./ Épületrészekre vonatkozó felújítások: - Burkolat és belső nyílászáró csere szintenként egységesen és belső arculatterv alapján. - Folyamatos karbantartás, meszelés. 5./ Gazdasági társaságok működtetése Tiszaújváros Önkormányzata 100%-os tulajdonában és többségi tulajdonában lévő cégei átalakításának folyamata befejeződött és kialakult egy hármas feladat ellátásra vonatkozó rendszer. A TiszaSzolg 2004 Kft. a városi közszolgáltatásokat, szolgáltatásokat, vagyonkezelést és fejlesztést, a Tiszaújvárosi Városgazda Kht. a város közterületeinek a gondozását, a közhasznú, közcélú foglalkoztatást látja el, a Tisza Média Kft. a lakossági tájékoztatást biztosítja. A jelenlegi működtetésnél legfontosabb a költségtakarékos az erőforrásokkal hatékonyan bánó és a tulajdonosi, 26. oldal

27 valamint a lakossági érdekeket szem előtt tartó gazdálkodás. A fejlesztések és a szolgáltatások biztonsága tekintetében ki kell aknázniuk a pályázati lehetőségeket. A TiszaSzolg 2004 Kft-nek meg kell oldania a hulladékgazdálkodás megszűntetésével kapcsolatos feladatokat, és elő kell segítenie, hogy a város egy korszerű regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez tudjon csatlakozni. Középtávú fejlesztési tervet kell készíteni a távhőszolgáltatás, valamint az ivóvíz és szennyvízellátás területén működtetett rendszerek felújítására, karbantartására annak érdekében, hogy a közszolgáltatások színvonala, biztonságos működtetése továbbra is fenntartható legyen. A Tisza Média Kft-nek a racionalizálási intézkedések további érvényesítése mellett, meg kell teremtenie az üzleti stratégiában meghatározott célok eléréséhez szükséges feltételrendszert, mellyel a veszteséges gazdálkodás megszűntethető. A Tiszaújvárosi Városgazda Kht-nak továbbra is elsődleges feladata a parkfenntartási, közterület-tisztítási és városüzemeltetési feladatok zökkenőmentes, lakosság igényeinek megfelelő színvonalon történő ellátása, az ehhez szükséges géppark biztosítása, a külterületeken keletkező zöldnövényi hulladékok megfelelő elhelyezése megoldása. 6./ A munkahelyteremtés feltételeinek biztosítása Tiszaújváros Önkormányzata az ipari park létrehozásával lehetőséget biztosít, illetve biztosított a térségben jelenlévő és újonnan alakuló kis és közepes vállalkozások fejlesztésének, versenyképességük elősegítésének, illetve multinacionális társaságok és beszállítók munkahelyteremtő beruházásainak. Az Önkormányzat az ipari park működtetésével, hasznosításával a TiszaSzolg 2004 Kft.-t (a Tiszaújváros-Inveszt Rt. jogutódját), mint vagyonkezelő társaságot bízta meg. A TiszaSzolg 2004 Kft. fővállalkozói tevékenységének kiterjesztésével elősegítjük, hogy a helyi vállalkozások 27. oldal

28 részt tudjanak venni az önkormányzati beruházásokban, fejlesztésekben és felújításokban. Az országos, de a megyei adatokhoz képest is Tiszaújvárosban kisebb a munkanélküliség aránya, jelenleg 5%. A munkaerő piaci körülmények az utóbbi években kedvezően alakultak. A városban az új üzemek és áruházak bővítették a munkát keresők elhelyezkedési lehetőségeit. A munkanélküliek esetében az alacsony iskolai végzettségűek helyzete a legnehezebb, nekik inkább a másodlagos, a szezonális munkapiacon vannak nagyobb esélyeik, illetve az önkormányzat által szervezett közcélú és közhasznú foglalkoztatás nyújt lehetőséget határozott idejű munkavégzésre. Az önkormányzat lehetőségeitől függően támogatni kívánja a meglévő munkahelyek megtartását, valamint újak létesítését. A közhasznú és közcélú foglalkoztatás keretében a Városgazda Kht. közreműködésével évente átlagosan fő hátrányos helyzetű munkanélküli foglalkoztatásáról gondoskodik. Az Önkormányzat a tartós munkanélküliek, a rendszeres szociális segélyben részesülők elsődleges reintegrációját a Városgazda Kht. keretén belül működő Foglalkoztatási és Tanácsadó Iroda által szervezett beilleszkedési programokkal segíti, biztosítja. A pénzügyi lehetőségektől függően a tartós munkanélküliek segítése érdekében törekszünk a közcélú munka 30 napnál hosszabb időtartamú megszervezésére. A másodlagos munkaerő piaci alkalmak megteremtéséhez az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a lehetséges és bevonható pályázati forrásokat, igyekszik azokat a lakosság érdekében kihasználni. Támogatja a roma és a csökkent munkaképességű emberek foglalkoztatási feltételeinek megteremtését. Az önkormányzat az intézményekben foglalkoztatottak számát tekintve a város egyik legnagyobb munkáltatója, a térségi feladatok megjelenése elősegítheti a munkahelyek megtartását, kismértékű bővülését. 28. oldal

29 III. HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK Tiszaújvárosban az állandó lakosok száma az elmúlt négy éves ciklusban, ha nem is nagymértékben, de tovább csökkent. A csökkenésben szerepet játszik a környező települések elszívó hatása, ami a viszonylag alacsony ingatlanáraknak tudható be. A születések számszerűségükben meghaladják a halálozások számát, arányukban a ciklust megelőző évekhez képest jelentős változás nem történt. A korcsoportok megoszlásának arányai azt mutatják, hogy tovább öregszik a lakosság, a gyermek és fiatalkorúak száma fokozatosan csökken, amit az önkormányzat alapfeladatát érintő intézményi ellátás humán szolgáltatások szervezésében, biztosításában figyelembe kell venni. 1./ Nevelés-oktatás Tiszaújváros önkormányzata intézményhálózatán keresztül gondoskodik a közoktatás kötelező és vállat feladatainak ellátásáról. A vállalt feladatok sorát növeli a sajátos nevelési igényű tanulók szegregált nevelése-oktatása, a középiskolai és szakiskolai oktatás, középiskolai felnőttoktatás, a logopédiai, pedagógiai, pszichológia szakszolgáltatás, a kollégiumi ellátás, valamint a zeneművészeti oktatás. Kiemelt figyelmet fordít intézményeinek színvonalas működtetésére, a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására. Városunkban közel 4000 gyermek/tanuló nevelését, oktatását végzi 410 pedagógus 250 fő egyéb foglalkoztatott segítségével. Az elmúlt időszakban a szakmai munka során a múlt értékeit megőrizve az oktatáspolitikai lehetőségek kiaknázására törekedtek közoktatási intézményeink. A feltételek biztosítottak voltak városunkban a megszokott színvonalon végezendő oktató-nevelő munkához, ugyanakkor a meglehetős gyakorisággal változó mindenkori 29. oldal

30 jogszabályoknak való megfelelés komoly erőfeszítésre késztette a közoktatási intézmények vezetőit, dolgozóit. A Képviselő-testület alapvető célkitűzése a megfogalmazott közoktatási feladatok maradéktalan ellátása a színvonal csökkenése nélkül. Ennek érdekében - biztosítani szükséges a közoktatás feltételrendszerét, elsődleges szempontként kell kezelni a tárgyi és személyi feltételek alakulását. A felmerülő igények és a rendelkezésre álló források összehangolásával a takarékos, célszerű és hatékony intézményműködtetésre kell törekedni. - A színvonalas oktató-nevelő munka és a gyermekek, tanulók egyenlő esélyének biztosítása érdekében cél az intézmények pedagógiai programjában, Intézményi Minőségirányítási Programjában, az Önkormányzat Minőségirányítási Programjában, valamint a Közoktatási Intézkedési és Feladat-ellátási Tervben lefektetettek megvalósítása. - Városi szinten szélesítjük az önkormányzati intézmények egymás közötti szakmai kapcsolatainak területeit, valamint törekszünk az önkormányzati és a magán művészeti intézmények közötti hatékony együttműködésre. - Ösztönözzük a szakmai munkát segítő pályázati lehetőségek mind szélesebb körben történő kiaknázását. - A szakközépiskolai és szakiskolai szakmastruktúrát felülvizsgáljuk, az igényekhez alakítjuk. A középiskolai képzésben a Térségi Integrált Szakképző Központ által biztosított fejlesztési lehetőségeket kiaknázzuk. - A kollégium gazdaságos működtetésének vizsgálata, esetleges változtatása szükséges. - A kistérségi pedagógiai feladatellátás erősítése, fejlesztése, az együttműködési formák kialakítása is feladatunk. 30. oldal

31 2./ Közművelődés, közgyűjtemények Tiszaújváros közművelődési intézményei az önkormányzat elvárásait és a szakma követelményeit teljesítve látják el az önkormányzat kötelező feladatait. A város kulturális életét a sokszínűség jellemzi. Az önkormányzati intézményeken túl egyesületi, közalapítványi, egyházi és kisebbségi szervezetek is folytatnak különböző mértékű kulturális, művelődési és művészeti tevékenységet. A feladatellátás feltételei biztosítottak. Az önkormányzat közművelődési rendelete megfelelően tartalmazza a feladatellátás szervezeti-jogi formáit, funkcióit. A közművelődési és közgyűjteményi feladatokat alapvetően az erre a célra létrehozott és működtetett intézmények útján kell ellátni. Az intézmények kapacitásbővítésére a szakfeladathoz tartozó klubhelyiségek, tárolási, feldolgozási helyiségek számának növelése, a műszaki-technikai feltételek fejlesztése szükséges. Előre kell lépnünk a rendezvények, programok koordinálásában, a propaganda fejlesztésében, a szolgáltatói funkciók bővítésében. A rendezvénysorozatokban együtt kell működni a civil szervezetekkel, a környező településekkel, a kulturális és idegenforgalmi gazdasággal a megvalósítást segítő külső források megszerzése, a látogatottság és a színvonal növelése érdekében. A közművelődés, rendezvényszervezés területén megjelenő feladatok: - hagyományos és új rendezvények kínálata, kapcsolódó programokkal; - szakmai konferenciák és egyéb tanácskozások, találkozók színvonalas megszervezése. - kistérségi szerepkör felvállalása, lehetőségek vizsgálata. 31. oldal

32 3./ Sport Az önkormányzat támogatja az intézményekben működő iskolai sportköröket, diáksport egyesületeket, a tanuszoda vállalkozói formában történő működtetésével biztosítja a szervezett úszásoktatást. Megkülönböztetett figyelmet fordít a diáksport, a szabadidősport, valamint a versenysport utánpótlás nevelésére. A város minőségi sportjának fejlesztése érdekében szükséges a kiemelkedő eredményeket elérő sportolók és egyesületek támogatása. A támogatási rendszer a korábbi időszakhoz hasonló rendszerben, de folyamatos felülvizsgálat mellett működik. Tovább kell segíteni a már hagyományossá vált országos és nemzetközi sportrendezvények szervezését és lebonyolítását. Folytatni kell azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei sportoljanak, a mozgás és a testedzés a szabadidő eltöltésének meghatározó részévé váljon. A sport- és szabadidő központok kapjanak nagyobb szerepet a város vonzerejének növekedésében, kihasználtságuk javítása érdekében hangolják össze tevékenységüket, programjaikat. 4./ Egészségügyi ellátás Az alapellátások működtetése megfelelően szabályozott, jó színvonalú, a lakosság mindenkori igényeinek és szükségleteinek megfelelően szervezett. Az egyéb humán egészségügyi ellátások keretében gyógyfürdő ellátás, foglalkoztatás egészségügy és sportorvosi ellátás biztosított. 32. oldal

33 A Városi Rendelőintézet közel lakos járóbeteg szakellátásáért felelős intézmény. A járóbeteg szakellátáson belül 21 szakma működik, melyben az alapszakmák mind megtalálhatók. Az ellátást kiegészíti a gondozók működtetése, valamint bizonyos speciális ellátások, ilyen a Mozgásszervi rehabilitáció és a Balneoterápia. Az intézmény évtől a Többcélú Kistérségi Társulással közösen - önként vállalt feladatként - fogászati ügyeletet biztosít. Az intézmény műszerezettsége és eszköz ellátottsága jónak ítélhető, az eszközök pótlásáról folyamatosan gondoskodtak az önkormányzati, a pályázati és a saját forrásokat is felhasználva. Az önkormányzat a település lakosságának egészségügyi ellátását, valamint az egészséggel összefüggő életfeltételeinek javítását komplex és kiemelt feladatként kezeli, mely elsősorban a Városi Rendelőintézet tevékenységi körében valósulhat meg. Az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó kiemelt célok: - A lakosság életminőségének javítását tükröző Egészségterv prevenciós feladatainak megvalósítása, ezen keresztül a lakosság általános egészségi állapotának javítása. - Az egészségügyi alapellátás stabil és biztonságos működtetésének támogatása. A Városi Rendelőintézetben térségi egészségügyi centrum létrehozása pályázati források segítségével. - A szakrendelések struktúrájának átalakítása, (esetlegesen a privatizáció irányába) a működtetés lehetőségeinek elemzése. Fejlesztés céljából kapacitásbővítés, pályázatok kihasználása, új ellátások és új diagnosztikai eszközök befogadása. - Anyagi forrásoktól függően, valamint a pályázati lehetőségek kihasználása mellett, folytatni szükséges a Városi Rendelőintézet gép- és műszerparkjának rekonstrukcióját. 33. oldal