Átány Község Önkormányzatának gazdasági programja

Átírás

1 Átány Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény elõírásai szerint, az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell készíteni.i. Prioritások - A Gazdasági Program a választási ciklusra szól, de olyan stratégiai jellegû célokat is tartalmaz, amelyek hosszabb távon megszabják az önkormányzati döntések irányát, és összehangoltabbá teszik azokat. - Átány Községi Önkormányzat Gazdasági Programja nem takarékossági terv, hanem a község feladatcentrikus mûködtetésének és fejlesztésének stratégiai terve. Program, melynek célja, hogy Átány fejlõdése elinduljon, az itt lakók életének komfortja biztosítható legyen. - A lehetséges fejlesztési irányok és programok között elsõbbséget élveznek azok, amelyek forrásteremtõ partneri együttmûködésben valósulnak meg. Különösen értékesnek tekintjük azokat a programokat, amelyek a magán- és a közszféra érdekegyesítése által jönnek létre. - A Gazdasági Program a mûködésre és a fejlesztésre fordítható források arányának kiegyensúlyozott, fejlesztésorientált alakítására törekszik. - A község fejlõdése, jövedelemtermelõ kapacitása szempontjából meghatározó jelentõsége van népességmegtartó képességének. - A Gazdasági Program prioritásnak tekinti a kötelezõ önkormányzati feladatok teljesítését, a jogkövetõ magatartást, ezért elsõbbséget biztosít a törvény által elõírt kötelezettségek teljesítését szolgáló programoknak.községünk gazdasági programjához szükséges figyelembe vennünk a évi kormányalakítást követõ politikai és gazdasági célkitûzéseket, valamint annak végrehajtása érdekében alkotott törvényeket, a ig tartó már hatályban lévõ szigorító intézkedéseket. Figyelembe kell vennünk az Európai Unió ig tartó II. Nemzeti Fejlesztési Terv lehetõségeit. Alapoznunk kell a községünkben eddig elért eredményekre, a rendelkezésre álló lehetõségeinkre, a meglévõ vagyoni készleteinkre, és a lakosság szükségleteire. A fenti körülmények alapján gazdasági tevékenységünkben célként kell megfogalmazni a községi önkormányzatunk és intézményeinek mûködõképességének biztosítását, az önállóság megtartását. A másik iránya a településünk pályázati források bevonásával történõ folyamatos fejlesztése, a környezeti állapot és a komfort érzet javítása. Erõfeszítéseket kell tenni a lakosság demográfiai helyzetének pozitív irányú változtatására, a közrend-közbiztonság fenntartására, a létbiztonság stabilizálására. A rendelkezésünkre álló településrendezési tervünk, valamint ezzel összhangban lévõ terveinket a ciklus folyamán, a lehetõségekkel összehangolva kezdjük megvalósítani, amely kellõ alapot nyújt a fenti célkitûzések megvalósításához. 1. A ciklus folyamán el kell indítani a szennyvíz-beruházás pályázatát és kedvezõ elbírálás esetén a megvalósítását. 2. Meg kell építeni a megtervezett konyhablokkot és biztosítani hozzá a szükséges mûködési feltételeket. 3. Tovább kell folytatni az útépítéseket, amelybõl egyik irány az alépítmények folyamatos építése, a másik irány a meglévõ útjainkon a burkolat megépítése, ill. javítása. 4. A településünk arculatát terveink szerint tovább kell építeni úgy, hogy a faluközpontból kiindulva, fokozatosan a fõgyûjtõ utak mentén építsük a településünk közigazgatási határáig. Ennek elsõ lépése a buszmegálló és környezetének a évi átalakítása, valamint a megépített tó környezetének a parkosítása. 5. Szükséges a közintézmények és közellátást végzõ építmények környezetében a balesetmentes járdák évi javítása, majd a járdásítást a szennyvíz-beruházással összhangban kell megoldani. 6. Az egészségügyi szolgáltató központ megépítését, ezt követõ sorrendben célszerû végrehajtani, ugyanakkor folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és amennyiben kedvezõ pályázati források biztosíthatók, a cikluson belül a megépítését végre kell hajtani. 7. Az Orvosi Rendelõ mûködõképességének biztosításához célszerû az átalakítást végrehajtani, hiszen az egészségügyi szolgáltató központ beruházásának a megvalósítása reális esetben is a ciklus vége felé lehet, esetleg azt követõen a jövõbe húzódhat át. 8. A Mûvelõdési Ház fûtéskorszerûsítésének végrehajtása mellett szükséges a belsõ építészeti átalakítása, és számba kell vennünk néhány éven belül a teljes tetõszerkezet cseréjét, amely jelenleg erõsen leamortizálódott. 9. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján, amely várhatón a kötelezõ óvodás kort 4 évre leszállítja, a konyhaépítéssel összhangban szükséges az óvoda építményének az átalakítása, amelyben ismételten a források függvényében óvodai csoportot szükséges indítani. 10. Saját erõbõl fokozatosan biztosítani kell a legalapvetõbb parkosítási és környezetvédelmi feladatok végrehajtását, amelyhez közhasznú- és közcélú foglalkoztatottakat szükséges igénybe venni, úgy saját hatáskörben, mint a társulást adta lehetõséget kihasználásával. 11. Az önkormányzatunk informatikai rendszerének az egységesítésére kell törekedni, és a ciklus folyamán az intézmények, valamint térség és más szervezetek közötti kommunikációs feltételt célszerû kialakítani. 12. A REGIO-KOM Térségi Szolgáltató Társulás keretén belül a hulladékgazdálkodási és ehhez kapcsolódó környezetvédelmi és rekultivációs feladataink a közösen benyújtott pályázataink útján fogjuk végrehajtani. Ilyenek a szerves anyag gyûjtése, a veszélyes hulladékok gyûjtése, az állati eredetû hulladékok gyûjtése, a régi szeméttelep rekultivációs feladatinak végrehajtása, valamint a szelektív hulladékgyûjtéssel kapcsolatos feladataink. 13. A Hevesi Kistérség Többcélú Társulás keretén belül a kölcsönös érdekek alapján mûködtetjük a Családsegítõ és

2 Gyermekjóléti Szolgálatunkat, és a társulási megállapodás alapján közös érdekû fejlesztéseinket támogatjuk, pl. úthálózat fejlesztés, 31-es bekötõ, valamint bekötõút, foglalkoztatási pályázatok, stb. 14. A Tisza-tavi Térségi Fejlesztési Tanács irányában a falusi turisztikai lehetõségek erõsítésére pályázat útján fejlesztjük falunkban a forgalmi, a turisztikai, valamint a mûemlék és néprajzi értékek megjelenítését. 15. Gondozási Központ ebédlõ tetõtér beépítéseii. VAGYONGAZDÁLKODÁS II.1. Önkormányzati vagyongazdálkodás 1.1. Nem lakáscélú ingatlanok A községnek a fejlõdés érdekében a racionális terület-felhasználásra, a beépíthetõ és be nem építhetõ területek egészséges arányának megtartására, az ésszerû településüzemeltetés feltételeinek biztosítására kell törekednie. - Fontos feladat az ingatlan vagyon áttekintése mind a forgalomképes, mind a korlátozottan forgalomképes ingatlanok tekintetében. Az adott évi költségvetési forrásszükséglet biztosítása, az optimális hozamot adó ingatlanok önkormányzati tulajdonban tartása mellett a nagyobb költségráfordítást igénylõ ingatlanokat el kell idegeníteni. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni az ingatlanpiac változásait és az önkormányzat feladatellátásához szükséges ingatlanvagyont. - Nem idegeníthetõ el a helyiség, amellyel az önkormányzat hosszabb távon tervez. - A község Településszerkezeti Tervének folyamatos áttekintésével kialakult forgalomképes ingatlanokat bérbe adjuk, esetleg egyedi döntésekkel értékesítjük. Az elidegenítést lehetõség szerint a funkció meghatározásával valósítjuk meg - Az önkormányzati tulajdonban lévõ nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérleti jogviszonyát legkésõbb év elején felülvizsgáljuk. A bérleti díjakat a piaci viszonyokhoz alakítjuk, a hosszú távon nem stabil bevételt termelõ helyiségeket elidegenítjük. - Kommunális földmunkagép (pl. tolólapos gép, MTZ rakodóval, pótkocsi szárzúzó) beszerzése az önkormányzati tulajdonú belterületi telkek mûvelésére - Az önkormányzati külterületi szántó tulajdonjogának rendezése, bérbeadásának lehetõsége1.2. Lakásgazdálkodás - Felülvizsgáljuk az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérét, kidolgozzuk a módosított lakástörvénnyel kapcsolatos rendeletünket. - Áttekintjük az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének lehetõségeit1.3. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok A rendelkezésünkre álló intézményi vagyon fajlagos költségeinek a csökkentésével hatékonyan mûködtetni, az elfekvõ, valamint elhasználódott anyagok és eszközök selejtezésével és áttekinthetõ raktározás kialakításával biztosítani az optimális helyiség gazdálkodást. A használaton kívüli ingatlanok értékesítésével forrást kell biztosítani a pályázatok önerejéhez, amely ingatlanokban találhatók belterületen és külterületen. Az önkormányzat tulajdonában lévõ 131 telekingatlan táblásításával biztosítani szükséges falunk környezeti rendezettségét. A külterületi utak, árkok, átereszek fenntartását a területen tevékenykedõ gazdálkodókkal együttmûködésben szükséges biztosítani. A folyamatos beruházásokkal bõvíteni kell a közösség vagyonát, és törekedni kell arra, hogy a falunk vagyonának szolgáltató jellegébõl fakadóan minél szélesebb résztvevõje legyen a lakosság. Különös gondot kell fordítani az állagmegóvó javításokra, karbantartásokra, és szükséges kármegelõzõ felújításokra. A ciklus folyamán célszerû az önkormányzat vagyonának mûködtetésére egy cég létrehozása, amelynek elõnyei a pénzügyi és gazdasági lehetõségek szélesebb körében rejlik. III. Az önkormányzat pénzügyi gazdálkodása Rövid, illetve hosszú távú gazdasági program készítésének egyik feltétele a kiszámítható, stabil pénzügyi háttér. Az önkormányzatok gazdálkodása elválaszthatatlan az államháztartástól, annak egyik alrendszerét jelenti. Az államháztartás reformja két szempontból is elengedhetetlen. Egyrészt az elmúlt közel másfél évtized tapasztalatai, az ágazati szabályok, a gazdasági folyamatok változásai, az állami és önkormányzati feladatok arányeltolódása miatt. Másrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás az önkormányzati struktúra, az ágazati szakmai elõírások, az adórendszer átalakítását indokolják, amely az államháztartás alrendszereit is érinti, így az önkormányzatok pénzügyi szabályozását is. A fenti körülmények jelen pillanatban nem tesznek lehetõvé hosszú távú pénzügyi prognózist, de a stratégiai célok meghatározását feltétlenül indokolják. Az Önkormányzat egyik legfontosabb feladata a mûködõképesség biztosítása, a költségvetési egyensúly megtartása. Az elmúlt közel másfél évtized folyamán az önkormányzatok bevételi struktúrájának átrendezõdése volt tapasztalható, ezen belül a saját bevételek felértékelõdése, az állami támogatások leépülése volt jellemzõ. A saját bevételeken belül a helyi adóbevételek jelentõs mértékben megemelkedtek. - Ez a tendencia várható a következõ idõszakban is, ezért az állami szabályozás átalakítása során fel kell készülni a helyi adórendszer átalakítására. - Az iparûzési adó mértékének árbevételhez kötõdését valószínûleg felváltja a társasági adóhoz hasonló adózási módszer. Várhatóan természetesen más adónemek változásával egyidejûleg Magyarországon is bevezetésre kerül az ingatlan alapú adózás. - Az egyre szûkülõ költségvetési források különösképpen a felhalmozási és tõkejellegû bevételek -, valamint a növekvõ társadalmi szükségletek miatt jelentkezõ beruházási, fejlesztési feladatok egyre nagyobb mértékben igénylik az önkormányzatoktól a hitel, mint külsõ forrás igénybevételét. - Az Önkormányzat saját forrásait egészítik ki a pályázati források. Sikeres pályázat feltétele, hogy ne a

3 pályázati kiírásokhoz igazítsuk fejlesztési elképzeléseinket, hanem meg kell határozni a célokat, elõ kell készíteni, és meg kell határozni a pályázatokhoz szükséges önrészt. Koncentráltan nagyobb hatékonysággal nyerhetünk külsõ forrásokat. A pályázati önrészül szolgáló céltartalék mértékét lehetõség szerint a jelenleginél magasabb összegben szükséges meghatározni. - A megalapozott gazdasági döntések legfontosabb feltétele a gyors és pontos információ. Ennek érdekében ki kell alakítani az Önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatal egységes pénzügyi adatrendszerét. - Keresni kell a helyi adó mérték módosítás lehetõségéta pénzgazdálkodás vezérlõ elvének kell, hogy legyen a fajlagos költségek csökkentése, és a feladatok hatékony és eredményes végrehajtása. A gazdálkodás folyamán hitelkonstrukciót, amennyiben szükséges a fejlesztésekhez vegyünk igénybe, likviditási esetben a folyószámla-hitel lehetõségével éljünk. A jóváhagyott költségvetés keretein belül az intézmények vezetõinek nagyobb felelõsségét, és önállóságát kell biztosítani, és a pénzfelhasználás ellenõrzését kell szigorítani. Törekedni kell az állami finanszírozás keretein belüli gazdálkodásra és optimalizálni szükséges a pénzügyi lehetõségeket és a lakossági igényeket az ellátás területén. A ciklus elején végrehajtott kommunális adó emelést követõen önkormányzat által kezdeményezett helyi adó növeléssel nem célszerû számolni, ugyanakkor szükséges a mezõõri járulék, valamint az iparûzési adó felülvizsgálata 2008-as évtõl. A térítési díjak alapvetõ emelését az élelmiszeripari ágazat inflációt követõ rendszerének megfelelõen kell végrehajtani, a szociális törvény által biztosított lehetõségek kihasználásával összhangban. IV. Infrastruktúra- hálózat fejlesztés IV.1. Közúthálózat fejlesztés A község fejlõdése nem nélkülözheti a népességmegtartó képesség javítását, és ezzel együtt a településen keletkezõ jövedelmek megtartását, bõvítését. Ennek egyik eszköze a helyi gazdaság fejlesztése, a mûködésre és a fejlesztésre fordítható források helyes arányának megteremtése. Az infrastruktúra fejlesztés alapvetõ szempontja, hogy legyen tere a gazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatások fejlõdésének. - Továbbra is aktívan képviseljük Átány érdekeit abban, hogy a község megközelíthetõségének feltételeit javítsuk. A község fejlõdéséhez stratégiai fontosságú kérdésnek az ún. Bódi út felújítását és a 31. számú fõútvonal fejlesztését. - A legfontosabb célunk a településen a zökkenõmentes közlekedés feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében elsõdleges feladatnak tekintjük a közúthálózat gerincelemeinek, valamint csomópontjainak fejlesztését. Ezen belül legfontosabb feladat. - Az autóbuszmegálló és környezete helyzetének rendezése ezen idõszak egyik fontos feladata kell, hogy legyen, hiszen a településre érkezõ itt találkozik elõször községünkkel, nem mindegy milyen kép alakul ki benne. Ezen feladat megvalósítására forrásaink elõteremtésére pályázatokat készítünk elõ és nyújtunk be. - Tovább kívánjuk folytatni a megkezdett közúthálózati rekonstrukciós feladatokat. - Ezen belül befejezzük a Templom és Béke utak rekonstrukcióját, megkezdjük az Egri és Erdész út felújítását, valamint a Sallai, a Bocskai és az Elõre út építését. - Érdemesnek tartjuk kerékpárút kiépítését a településen belül Kisköre, a Tisza tó irányába, pályázati lehetõségek függvényében - Fontos feladatnak tartjuk a Hanyi-ér partjának infrastruktúra fejlesztését és az Arany János köz rendbetételét.iv. 2. Közmûfejlesztések A ciklus egyik legfontosabb feladatának tekintjük a községben a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését. Pályázati források igénybevételével meg kell tervezni legfontosabb épületek díszkivilágításának kiépítését. Falunk víz-, villany- és gázhálózati rendszere kiépített, a lakossági szükséglet szerint, e közmûfejlesztést önkormányzatunk támogatja, azonban önálló ilyen irányú fejlesztést nem célszerû tervezni. A fejlesztési prioritásoknál az útépítésrõl már szó esett, amelyet folyamatosan kell végeznünk, és szükséges a járhatatlan földútjainkat tavasszal és õsszel saját erõbõl javítani. A falunkban további fejlesztésre van szükség az Internet szolgáltatás igénybevételének lehetõsége céljából - a településünk egyes részein e szolgáltatást mûszaki okok miatt nem lehet biztosítani -, valamint a kistérség által a kábeltelevízió és telekommunikációs rendszer kialakítása területén. Fontos a közterületek hulladékgyûjtõ edényzetének széleskörû alkalmazása, a faluközpontjától fokozatosan kifelé. Szükséges az intézményeink elektromos belsõhálózatának felújítása, a villámvédelem és érintésvédelmi feladatok feltételeinek korszerûsítése, amely a ciklus folyamán minden intézményünket érint, ebbõl sorrendben az iskola, az óvoda, valamint a Mûvelõdési Ház a legsürgetõbb. A tûzvédelmi feladataink korszerûsítése az elõírásokkal összhangban folyamatosan bõvíteni szükséges. V. Kulturális-turisztikai fejlesztések A Mûvelõdési Házunk belsõ átalakításának végrehajtásával, valamint a Közösségi Házunk igénybevételének lehetõségét követõen bõvíteni kell az emagyarország Pont igénybevételének lehetõségét, idõszakos rendezvényekkel népszerûsíteni kell a helyi néprajzi értékeinket, mûemlékeinket, és a közösségi rendezvényeinket. Folyamatos célként kell meghatározni a lakosság aktivitásának a növelését, a közéleti tevékenységbe való részvételét. A civilszervezeteink támogatásával hozzá kell járulnunk azok közösségformáló tevékenységéhez. A könyvtárunk könyvállományának folyamatos bõvítésével biztosítanunk kell a helyi igények kielégítését. A sportpálya és környezetének folyamatos karbantartásával biztosítani kell a széleskörû tömegrendezvények feltételeit. A Helytörténeti Kiállítást ki kell alakítani, és folyamatosan bõvíteni.

4 Az ifjúságnak klubok szervezésével biztosítani kell a legalapvetõbb szabadidõ eltöltés és szórakozás feltételeit. A településünk teljes arculatának pozitív irányú változtatásával, a közrend-közbiztonság fenntartásával meg kell teremteni a falunkban lévõ látnivalók alapján a Tisza-tó közelségének kihasználásával a falusi turisztikai feltételeket. Az Átányi Doboló folyamatos rendszerességgel történõ kiadása fontos feladat és szükséges eseti kiadványok készítése is, különös tekintettel a falunk 600. évfordulója alkalmából. A Közösségi Ház hasznosítását a fiatalok részére, pl. klubszerû foglalkozás tartása. VI. Oktatási intézményhálózat VI.1. Óvoda Az aktuális korfa az óvodáskorú gyermekek számának további kismértékû emelkedését jelzi. Az épületállomány változására vonatkozó javaslatnál figyelembe kell venni az Eszköz- és felszerelési jegyzék -ben meghatározott követelményeket. A pedagógus létszám változására vonatkozó javaslatnál az a törekvés, hogy a szakmai munka feltételei ne romoljanak. VI.2. Általános iskola A szeptemberében hatályba lépõ jogszabályokhoz igazodva törekednünk kell a 8 osztályos alapfokú oktatási intézmény önálló mûködtetésére. Az intézmény fejlesztési tervében meghatározottak végrehajtásával bõvíteni szükséges a feltételeket a magasabb szintû oktatás ellátásához. A tanulólétszám sajátos összetétele miatt az Oktatási Minisztériummal keresni kell a többletfinanszírozás céljából a kapcsolatot, és a lehetõséget ki kell használni, hogy a kiscsoportos oktatás, valamint a napközi visszaállítható legyen. Az óvoda tevékenységében az iskola elõkészítõi feladatokra kell helyezni a fõhangsúlyt, majd a foglalkoztatásban lévõ szülõk gyermekeit kell az óvodába ezenkívül elsõsorban felvenni, és a jogszabályok változásaival összhangban a finanszírozási feltételek megléte esetén a 3. csoport visszaállítására, esetleg további csoport beindítására is fel kell készülnünk. A ciklus folyamán az oktatásban résztvevõk részére önkormányzatunk támogatást biztosítson a továbbtanulók, az esti-, a levelezõ-, vagy felnõtt oktatásban résztvevõk részére, akik a törvényi feltételeknek megfelelnek. A mûvészeti oktatás területén beálló változások miatt, úgymint zeneoktatás, népmûvészeti-, valamint táncoktatás a ciklus folyamán számolni kell a kistérségi tanács ezirányú feladatköréhez való átvételével. Keresni kell a tornaterem megépítésének lehetõségét. VII. Szociális és egészségügyi feladatok VII.1. Gondozási Központ Településünk elöregedõ, az idõsek ellátását és gondozását végzi. Kötelezõen ellátandó feladata az étkeztetés és a házi segítségnyújtás, viszont az Idõsek Klubja, amely a nappali ellátás keretén belül mûködik a normatív támogatás miatt ésszerû és szükségszerû fenntartani, sõt célszerû a Központ által nyújtott szolgáltatás bõvítése pl. szenvedélybetegek, demens betegek gondozása stb. VII.2. Háziorvosi Rendelõ A háziorvosi ellátás vállalkozási formában mûködik, ezt a továbbiakban is így célszerû biztosítani. Maga az épület elrendezése, szakmai felszereltsége viszont nem megfelelõ a mai kor magas szintû egészségügyi ellátásához. Arra kell törekednünk, fõleg pályázati forrásból, hogy a már kész Egészségügyi Szolgáltató Központ tervdokumetációja alapján megvalósuljon egy komplex építmény, amelyben a Védõnõi Szolgálat is helyet kapna. Jelenlegi információk alapján lesz pályázati lehetõség a hátrányos helyzetû kistelepülések számára 2007-ben. VII.3. Védõnõi Szolgálat A Védõnõi Szolgálat jelenleg egy külön épületben mûködik közösen a Fogászati Rendelõvel és a Fiókgyógyszertárral /az utóbbi kettõ vállalkozási formában mûködik./ A tanácsadó tárgyi eszközei az évek során használódtak, így azok cseréje, felújítása szükségszerû lenne, valamint az internetes hozzáférés lehetõsége, hiszen a naprakész információk hozzáférése fontos lenne, és az elektronikus kapcsolattartás is költségtakarékosabb. Az orvosi rendelõ, a fogorvosi rendelõ és gyógyszertár mûködtetésével, valamint a védõnõ és az anya- és gyermekvédelmi szolgálat fenntartásával, az iskola orvosi feladatok végzésével, a kistérségben mûködtetett orvosi ügyelettel biztosítjuk településünkön az egészségügyi alapellátást. A jelenleg folyamatban lévõ változások miatt szükséges a lakosság széleskörû tájékoztatása, a megértésének és türelmének kérése, mert a rendszer átalakítása miatt jelentõs konfliktusokat hordoz magában. VII.4. Szociális ellátás Szociális területen önkormányzatunk egyik irányban a törvények által elõírt feladatokat hajtja végre, a másik irányban méltányossági és rászorultsági elv alapján saját rendeleteiben meghatározottak szerint végezzük feladatainkat. A szociális ellátás átalakulása folyamán különös jelentõséggel kell, hogy bírjon az állampolgárok személyi felelõsségének az erõsítése, valamint az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülõk rászorultsági elve. Törekedni kell arra, hogy a falunk teljes lakossága az erre hivatott intézményünk látókörébe kerüljön, és a törvényi elõírások szerint a szociális helyzetekbe, ha szükséges, kellõ idõben avatkozzunk be. Az egészségügyi feladatok területén nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészségmegõrzõ program végrehajtására és annak folyamatos fenntartására, hogy tudatosuljon az állampolgárokban, hogy az egészség az egyik legfõbb érték, amely pénzbe kerül, és ezért annak megõrzése és megóvása mindenkinek személy szerinti feladata. A szociális ellátásban részesülõk száma jelentõs, ami a késõbbiekben csak növekedni fog, ezért a szociális szolgáltatás lehetõségeit és formáit az igényeknek megfelelõen szükségszerû bõvíteni. VIII. Környezetvédelem, víz- és

5 hulladékgazdálkodás Településünk rendelkezik a környezetvédelmi programmal, az abban meghatározott idõrendi feladatoknak megfelelõen szükséges végezni feladatainkat. A településünk belterületén, különös tekintettel a lakóingatlanok, közterületek környezete, a telkek környezeti állapota, az árkok, átereszek, úttestek, valamint a falunkat átszelõ Hanyi-ér folyamatos gaztalanításával biztosítanunk kell az egészséges környezetet. A felszíni vízelvezetés folyamatos karbantartásával, a Hanyi-ér, valamint ahhoz kapcsolódó fõösszefolyók fenntartásával, a Hanyi-éren lévõ tavak további kiépítésével biztosítani kell településünk felszíni vízbefogadó képességének a növekedését, hogy elkerüljük az ingatlanjaink állományának jelentõs állagromlását. A hulladékgazdálkodást a hulladékgazdálkodási tervünk alapján a REGIO-KOM Térségi Szolgáltató Tanács, valamint a REGIO-KOM Kft tagjaként hajtjuk végre, azonban szélesebb körû aktivitást kell elérni ezen a területen a lakosság részérõl, a környezettudatos életminõség kialakítása céljából. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni ahelyi köztisztasági rendelet betartatására. IX. Sport, szabadidõ, rekreáció Önkormányzatunk támogat minden szervezett formában megvalósulásra kerülõ sport-, szabadidõs rendezvényt, amelyet alapvetõen tartós és szervezeti formában megvalósulva biztosítunk. A források lehetõségeinek kihasználásával, a rendelkezésre álló objektumok fenntartásával biztosítjuk lakosaink ilyen irányú szükségleteinek kielégítését. Önkormányzatunk az éves rendezvénytervében központilag szervez különbözõ rendezvényeket, amelyekhez kapcsolódóan számítunk a civilszervezetek által szervezett rendezvényekre is. Sportpályán szabadidõs sportlehetõség kialakítása pl. teniszpálya, a községi sportélet fellendítése X. Informatika Elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztése érdekében kettõs célt kívánunk megvalósítani. Az egyik a lakosság elektronikus úton történõ tájékoztatása, bevonása a község életébe, ügyei intézésének biztosítása. A másik cél lehet a képviselõ-testület mûködésének (képviselõi testület, polgármesteri hivatal) elektronikussá tétele, ami az elsõ cél adatainak fogadására is képes. A legfontosabb feladat ezen a területen a község valódi honlapjának elkészítése. A fejlesztési prioritásoknál a telekommunikációs rendszer kialakítását célul tûzzük, ki, az intézményeken belüli és az intézmények közötti hálózatkialakítása, valamint a kistérségen belüli informatikai rendszer kialakítását a ciklus folyamán tervezzük megvalósítani. Szükséges a gépparkot tipizálni, a fenntartási költségek fajlagos csökkentése miatt. Településünk honlapjának elkészítése elengedhetetlen XI. Civil kapcsolatok Átány Község Önkormányzata kiemelkedõ jelentõséget tulajdonít a civil szervezetekkel kialakított partneri kapcsolatoknak. Elkötelezettségét azzal is kifejezi, hogy minden évben így ebben a ciklusban is- jelentõs mértékû anyagi segítséget nyújt a szervezetek támogatásához. A civilszervezetek együttmûködésével, a civilfórum létrehozásával szükséges bõvíteni a párbeszédet önkormányzatunk részérõl, aktív tevékenységükre számítunk, és feladatainak végrehajtásában támogatjuk õket. Különösen fontos a Református Egyházközséggel való jó együttmûködés megvalósítása, valamint a településünk mûködõ egyházi iskolával. Térségünkben lévõ civilszervezetekkel a közös érdekek alapján együttmûködésre kell törekedni, amit a szervezetek önállóan is végeznek, melyet önkormányzatunk elõsegít. A közötti idõszakra felvázolt feladatok meghatározzák azt az irányt, amely a mûködõképességünk folyamatos fenntartása mellett, a fejlesztést tartják fontos prioritásnak. Egyes feladatok a lehetõségek alapján elõbb kerülnek végrehajtásra, mások késõbb, és olyan is elõfordulhat, amelyet 2010-ig nem áll módunkban megvalósítani, de a feladatok végrehajtásánál célszerû meghatározni erre a ciklusidõszakra. Kérjük a Tisztelt Képviselõ-testületet, hogy a gazdasági programot vitassa meg és fogadja el. Átány, március 26. Gönczi Mihály polgármester Dányiné Szórád Ibolya jegyzõ Határozat: Átány Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete az Önkormányzat gazdasági programját az elõterjesztésben foglaltaknak megfelelõen elfogadja. A Képviselõ-testület felkéri a polgármestert, az alpolgármestert és az Ügyrendi Bizottságának elnökét, valamint tanácsnokait, hogy a gazdasági programban foglaltak végrehajtásáról gondoskodjanak. Határidõ: december 31. Felelõs: Polgármester, alpolgármester, az Ügyrendi Bizottságának elnöke tanácsnokok