A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a 2011. évben Budapest

Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) 303-9300 Fax: (1) 210-4255 2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata 2011-ben... 5 2.1. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint... 8 2.2. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint... 9 2.3. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint... 11 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata 2011-ben... 12 3.1. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint... 14 3.2. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint... 16 4. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata a 2011. december 31-ei állapot alapján... 17 4.1. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint... 20 4.2. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint... 21 4.3. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint... 22 5. A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártya vizsgálata... 24 6. Jogszabályok melléklete... 25 7. Táblázatok melléklete... 33 3

1. Bevezetés A munkaügyi központok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódóan a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigény és engedély iránti kérelem alapján (16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet) engedélyezési eljárást folytatnak. Emellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, foglalkoztatásra kerülő, bejelentett de engedélyezésre nem kötelezett külföldi munkavállalókról nyilvántartást (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet) vezetnek. A munkavállalási engedélyek és a bejelentett munkavállalók számának adatai egy központi adatbázisban kerülnek tárolásra. Az adatok rögzítése, az adatbázisban való megjelenítése folyamatos, az így rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal negyedévenként feldolgozza és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján közli (www.munka.hu). Az EU Kék Kártya engedélyezési eljárását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le, a 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet értelmében a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjainak hatásköre az eljárás folyamatában csak szakhatósági állásfoglalás megtételére terjed ki. Tehát az illetékes munkaügyi központ nyilatkozik arról, hogy az adott EU Kék Kártya engedély kiadását a munkaerő-piaci helyzet figyelembevételével támogatja, vagy sem. A kiadott és érvényes EU Kék Kártyák adatai ettől függetlenül megjelennek, rendelkezésre állnak a nyilvántartásban. A statisztikai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódóan, a jogszabályi háttérnek, kötelezettségnek megfelelően, különböző fogalmak kidolgozására került sor a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan, amelyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre. A rendeletekben megjelölt egyes adatgyűjtési kötelezettségekhez tartozó főbb statisztikai megnevezések a következők: 1. harmadik országbeli állampolgár a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező külföldi állampolgár, aki nem hontalan, 2. kiadott munkavállalási engedélyek száma 1 adott időintervallumban kiadott munkavállalási engedélyek száma, 3. érvényes munkavállalási engedélyek száma adott időpontban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma, 4. mezőgazdasági szezonális engedélyek száma az engedélyezési eljárás speciálisan a mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás alá vont külföldi állampolgárok munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma, 1 A kiadott és a harmadik pontban szereplő érvényes munkavállalási engedélyek a nem mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás kategóriába tartozó, harmadik országbeli munkavállalók engedélyköteles munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve engedélyköteles munkavállalás esetén). 4

5. bejelentés (regisztráció) száma a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárságú személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának megkezdésére és befejezésére vonatkozóan közölt munkavállalók száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve bejelentési kötelezettség esetén), 6. érvényes bejelentések száma adott időpontban érvényesen bejelentett (korábban már foglalkoztatás megkezdésére bejelentett, de a foglalkoztatás megszűnésére még be nem jelentett) munkavállalók együttes száma. 7. kiadott EU Kék Kártyák száma 2 adott időintervallumban kiadott EU Kék Kártyák száma 8. érvényes EU Kék Kártyák száma adott időpontban érvényes EU Kék Kártyák száma A témával kapcsolatos a különböző engedélyezési eljárásokra és a bejelentési kötelezettségekre vonatkozó érvényes jogi szabályozást részletesen a Melléklet ismerteti. A fogalmak ismertetésének szükségességét az indokolja, hogy jól látható legyen az a két fő elemzési dimenzió, amelyek alapján adatainkat vizsgáljuk. Egyrészt tehát megfigyeljük az egy adott időszakra kiadott engedélyek (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális), EU Kék Kártyák illetve bejelentések számát, másrészt pedig az egy adott időpontban érvényes engedélyek (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális), illetve EU Kék Kártyák számát. Ezeket az adatokat állampolgárság, nemzetgazdasági ágak, foglalkozási főcsoportok és terület szerinti bontásban is megvizsgáljuk. 2. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata 2011-ben Ha állampolgárság szerint kívánjuk megvizsgálni a külföldiek foglalkoztatási viszonyait, akkor meg kell vizsgálnunk egyrészt azon országok állampolgárait, akiknek a foglalkoztatását megelőzően csak a foglalkoztatás tényét kell bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők, továbbá azokét, akik esetében harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási engedélyre van szükség. Meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben azonban ezeknek az állampolgároknak a foglalkoztatása is csupán bejelentési kötelezettséget von maga után. (355/2007. (XII.23) Korm. rendelet és 355/2009 (XII.30) Korm. rendelet és 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet) 2011-ben a kiadott munkavállalási engedélyek (egyéni illetve mezőgazdasági szezonális) száma 10 556 db volt. Ezen belül 10 176 db egyéni engedély és 380 db mezőgazdasági szezonális engedély került kiadásra. 2010-hez képest a kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek együttes száma 6,9%-kal csökkent. Ezen belül az egyéni munkavállalási engedélyek (6,6%-os), a mezőgazdasági szezonális engedélyek (15,0%-os) számában egyaránt csökkenés mutatkozott 2011-ben az előző évhez képest. 2 Fontos megjegyezni, hogy az EU Kék Kártyát speciális helyzete miatt célszerű külön kezelni az egyéni munkavállalási és a mezőgazdasági, szezonális engedélyek csoportjától. 5

db db A rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy a kiadott egyéni és szezonális munkavállalási engedélyek együttes száma 2004-től kezdődően 2006 kivételével 2009-ig folyamatosan csökkent. Ezt követően 2010-ben 2009-hez képest növekedés következett be, 2011-re viszont ismét csökkenés volt tapasztalható. A kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek számának alakulása, 2003-2011 (db) 70 000 64 695 60 000 57 383 53 324 54 721 50 000 40 000 30 000 38 493 29 349 20 000 10 000 9 730 11 337 10 556 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Az említett csökkenő volumen döntően két tényező következménye. Egyrészt több ország Európai Unióhoz való csatlakozását követően már nem volt szükséges a foglalkoztatáshoz munkavállalási engedély, csupán a foglalkoztatni kívánt állampolgár regisztrálása, bejelentése vált szükségessé. Másrészt adódik ez a folyamat abból, hogy ténylegesen mérséklődött a harmadik országbeli állampolgárok részére kiadott engedélyek száma. Ha országok szerinti csoportosítás alapján vizsgáljuk adatainkat, azt mondhatjuk, hogy az Európai Unióhoz nem tartozó, európai országok állampolgárainak részére kiadott egyéni és mezőgazdasági engedélyek száma mérséklődött 2011-ben az előző évhez képest. Ezzel szemben az Európán kívüli országok állampolgárainak kiadott engedélyek száma 9,0%-kal emelkedett. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma országcsoportonként 2011-ben (db) 7 000 6 000 5 000 4 000 4 441 5 728 3 656 5 168 6 111 5 609 3 000 2 000 1 000 2011.év 2010.év - Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Európán kívüli országok 6

A kiadott engedélyek száma a legmagasabb a kínai (3 164 db), az ukrán (2 604 db) és a szerb (844 db) állampolgárok esetében volt a 2011. évben. Mindez azt jelenti, hogy a 2011-ben kiadott összes egyéni és mezőgazdasági szezonális engedély 30,0%-a kínai, 24,7%-a ukrán, 8,0%-a pedig szerb állampolgárok részére került kiadásra. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma országonként 2011-ben, db (100 db-ot meghaladó) Törökország Oroszország Dél Korea Horvátország Mongólia Japán USA India Thaiföld Vietnam Szerbia Ukrajna Kína 176 191 201 208 240 253 266 343 401 540 844 2 604 3 164-500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 A kiadott mezőgazdasági, szezonális engedélyek mindegyike (380 db) ukrán állampolgárok részére került kiadásra. Fontos kihangsúlyozni, hogy 2010-ben még a kiadott engedélyek száma az ukrán állampolgárok körében volt a legmagasabb, de a kínaiak részére kiadott engedélyek száma már akkor is a második legnagyobb volt. 2011-ben 2010-hez képest a kiadásra került munkavállalási engedélyek (egyéni, illetve mezőgazdasági, szezonális) száma a kínai állampolgárok esetében 35,5%-kal nőtt, viszont az ukránok körében 32,0%-kal csökkent. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elmondható, hogy az utóbbi években az ukrán állampolgárok részére kiadott engedélyek száma csökkent, míg a kínaiak esetében növekedés látható. Természetesen ehhez hozzá kell tennünk, hogy mindkét állampolgárság esetében egyegy év adata megszakítja a folyamatot, de összességében a trendek változatlanságáról beszélhetünk. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek számának alakulása az ukrán és a kínai állampolgárok körében, (db) db 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Ukrajna 8 106 10 455 8 854 9 195 8 073 7 215 3 449 3 830 2 604 Kína 1 001 1 114 1 216 1 470 1 616 2 039 1 840 2 335 3 164 A szerb állampolgárok helyzete hasonlatos az ukrán állampolgárokéhoz, hiszen esetükben is a kiadott engedélyek számának csökkenéséről számolhatunk be, 2011-ben 31,4%-kal kevesebb munkavállalási engedélyt adtak ki részükre, mint egy évvel korábban. 7

Az eddigiek mellett említést tehetünk még a horvát állampolgárokról, esetükben közel kétszeresére emelkedett a kiadott engedélyek száma, viszont még így is mindösszesen 208 kiadott engedélyről beszélhetünk. Az Amerikai Egyesült Államokból érkezők részére kiadott engedélyek száma 17,2%-kal emelkedett 2010-hez viszonyítva, ez az arány az Indiából érkezőknél 15,1%-os, a Vietnámból érkezőknél 12,3%-os volt a tárgyévben. A kiadott engedélyek csökkenésével kapcsolatban megemlíthető, hogy 50,4%-kal mérséklődött a mongolok, 44,3%-kal a dél-koreaiak részére kiadott engedélyek száma 2011- ben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. 2.1. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A legtöbb engedély kiadására a Fővárosban került sor, amely az összes kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedély 65,9%-át jelenti, ezt követően Pest (6,8%) és Győr- Moson-Sopron megyét (4,2%) emelhetjük ki. A legkisebb arányszámokat Somogy és Békés megyékben találjuk. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, megoszlása terület szerint 2011-ben (db) Kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma (db) Kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek számának megoszlása (%) Budapest 6 959 65,9 Pest 713 6,8 Fejér 251 2,4 Komárom-Esztergom 153 1,4 Veszprém 117 1,1 Győr-Moson-Sopron 440 4,2 Vas 84 0,8 Zala 187 1,8 Baranya 55 0,5 Somogy 34 0,3 Tolna 68 0,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 126 1,2 Heves 58 0,5 Nógrád 57 0,5 Hajdú-Bihar 249 2,4 Jász-Nagykun-Szolnok 127 1,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 345 3,3 Bács-Kiskun 235 2,2 Békés 39 0,4 Csongrád 259 2,5 Összesen 10 556 100,0 Ha csak a mezőgazdasági, szezonális engedélyeket vesszük figyelembe, elmondható, hogy szerepe Győr-Moson-Sopron (194 db kiadott engedély), Szabolcs-Szatmár-Bereg (101 db kiadott engedély) és Hajdú-Bihar megyében (77 db kiadott engedély) tekinthető 8

jelentősnek, viszont Pest és Csongrád megyében a kiadott szezonális engedélyek száma a 10 db-ot sem érte el. 2011-ben az előző évhez képest egyedül Közép-Magyarországon növekedett a kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, összesen 3,4%-kal. Ez a növekedés kizárólag a kiadott egyéni engedélyek számában bekövetkező emelkedésnek tudható be. Ezzel párhuzamosan a legnagyobb csökkenés Dél-Dunántúlon (49,5%-os) és a Közép- Dunántúlon (44,1%-os) volt regisztrálható. 2.2. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint 2011-ben az összes kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély 23,4%-át a kereskedelem, 19,2%-át a feldolgozóipar, 15,1%-át a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, 10,2%-át pedig az építőipar nemzetgazdasági ágakra vonatkozóan adták ki. Összességében ez azt jelenti, hogy a kiadott engedélyek 67,9%-a ebben a négy gazdasági ágban összpontosult a tavalyi évben. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, nemzetgazdasági ágak szerint 2011-ben (db) Egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 634 Bányászat, kőfejtés 58 Feldolgozóipar 2 030 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 27 szennyeződésmentesítés Építőipar 1 072 Kereskedelem, gépjárműjavítás 2 472 Szállítás, raktározás 355 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 589 Információ, kommunikáció 303 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 45 Ingatlanügyletek 173 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 596 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 106 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 3 Oktatás 100 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 101 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 132 Egyéb szolgáltatás 460 Ismeretlen 300 Összesen 10 556 Abszolút számokban tekintve mindez azt jelenti, hogy ebben a négy nemzetgazdasági ágban a kiadott engedélyek száma meghaladta az 1 000 db-ot, ezen belül a kereskedelemben és a feldolgozóiparban pedig a 2 000 db-ot is. 9

A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (791 db), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (233 db), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (196 db) és a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (188 db) ágazatban került kiadásra a legtöbb engedély. Ha csak a mezőgazdasági, szezonális engedélyeket vesszük figyelembe, azt mondhatjuk, hogy több mint fele (62,6%-át) a mezőgazdaságban, közel harmada (29,7%-át) pedig a feldolgozóipar területén került kiadásra. A foglalkozási főcsoportokat vizsgálva láthatjuk, hogy a legtöbb kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében került kiadásra, 3 382 db, amely az összes kiadott engedély 32,0%-át jelenti. Második releváns főcsoportnak a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokat tekinthetjük, ahol 2 618 db engedélyt adtak ki 2011 folyamán (24,8%). Ezen túlmenően kiemelhetjük még a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokat és az egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő foglalkozásokat is, ahol a kiadott engedélyek száma meghaladta a tárgyidőszakban az 1 000 db-ot. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, foglalkozási főcsoportok szerint 2011-ben (db) Egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, db Fegyveres szervek foglalkozásai 0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 446 1 280 1 123 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 182 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 2 618 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 60 Ipari és építőipari foglalkozások 876 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 512 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 3 382 Ismeretlen 77 Összesen 10 556 A kiadott engedélyek száma a legalacsonyabb a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási és az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások körében volt tapasztalható. Ahogyan korábban említettük 2011-ben összesen 380 db szezonális engedélyt adtak ki, amely 96,3%-a a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű), 3,4%-a pedig a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásokhoz tartozik. 10

2.3. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A kiadott engedélyek legnagyobb része (38,3%-a) a 25-34 éves korcsoportba tartozó harmadik országbeli állampolgárok köréhez kapcsolható 2011-ben, összesen 4042 engedélyt adtak ki e korcsoportba tartozó külföldi munkavállalók részére. A második és harmadik releváns korkategóriának a 35-44 éves és a 20-24 éves korcsoport nevezhető, míg a 19 év alattiak és az 55 év felettiek súlya a legkisebbnek tekinthető. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek életkor szerinti csoportok szerint 2011-ben (db) 19 éves és ezalatt 20-24 éves 25-34 éves 35-44 éves 45-54 éves 55 éves és afelett 259 409 1719 1485 2642 4042 0 1000 2000 3000 4000 5000 db Az iskolai végzettség kapcsán elmondható, hogy a legtöbb kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére (4 506 db) került kiadásra, amely az összes engedély 42,7%-át fedi le. Ezen túlmenően két további iskolai végzettség releváns szerepe emelhető ki, egyrészt a szakiskolai, szakmunkásképzőé és a felsőfokú végzettségé. Indokolható ez azzal, hogy az összes kiadott egyéni és szezonális engedély 22,4%-a tartozik az előbbi, míg 17,3%-a az utóbbi kategóriába. 11

A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma iskolai végzettség szerint 2011-ben (db) 1822 1041 4506 8 általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző Szakközépiskola 48 327 450 2362 Gimnázium Technikum Egyetem, főiskola Egyéb és ismeretlen 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata 2011-ben Az eddigiekben azt vizsgáltuk, hogy azon állampolgárok körében miként alakult a kiadott engedélyek száma, akiknek foglalkoztatása engedélyhez kötött. A külföldi munkavállalók másik nagy csoportját azok az állampolgárok alkotják, akiknek foglalkoztatása nem engedélyköteles, csak a foglalkoztatás tényét szükséges bejelenteni. Ez utóbbi elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok és bizonyos jogszabályi esetekben harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltétele. Mivel a bejelentések szerepe és súlya elsődlegesen az Európai Unió tagállamai esetében jelentkezik, ezért az állampolgárságok esetében csak e tagállamokat vizsgáljuk meg részletesen. 2011-ben a foglalkoztatók összesen 11 847 fő foglalkoztatásának megkezdését jelentették be, amely 2010-hez képest 10,2%-os csökkenést jelent. Az Európai Unió 26 tagállama közül a román állampolgárok (6 368 db) bejelentésének száma volt a legnagyobb, amely az összes bejelentés 53,8%-át tette ki, ezt követően a szlovák állampolgárokat emelhetjük ki, esetükben az iménti arány 13,6%-ot tett ki 2011-ben. Harmadikként pedig az Egyesült Királyságot említhetjük, ahol a bejelentett személyek száma az összes bejelentetthez viszonyítva 10,4%-ot tett ki. 12

A bejelentett szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárok száma 2011-ben, fő (100 főt meghaladó) Csehország Spanyolország Olaszország Lengyelország Franciaország Németország Egyesült Királyság Szlovákia Románia 108 113 196 221 280 360 1230 1615 6368 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 Az előző év azonos időszakához képest bekövetkező változásokat vizsgálva azt emelhetjük ki, hogy az Európai Unió tagállamainak állampolgárai körében megtett bejelentések száma összességében csökkent. Ebben a csökkenésben jelentős szerepe van többek között annak, hogy a bejelentett szlovák állampolgárok száma 51,0%-kal csökkent 2010-hez képest. 2010-ben még 3 294 szlovák foglalkoztatásának megkezdését jelentették be a foglalkoztatók, addig 2011-ben ez már csak 1615 főt tett ki. A bejelentett román állampolgárok száma szintén mérséklődött, 7,6%-kal. Emellett további Európai Uniós tagállamok is megnevezhetők, amelyek állampolgárai esetében csökkent a bejelentett személyek száma, azonban ezt e helyütt nem részletezzük, elsősorban a relatíve alacsony bejelentett egyének száma miatt. Ezzel párhuzamosan több EU tagállam állampolgárai esetében megtett bejelentések száma növekedést mutatott 2011-ben. Ezek közül mindenképpen ki kell emelnünk az Egyesült Királyságot, ahol a bejelentett brit állampolgárok száma 2010-hez képest két és félszeresére emelkedett 2011-ben, 490 főről 1 230 főre. 3 A munkáltatók a legtöbb külföldi állampolgárt a Fővárosban jelentették be, a bejelentett összlétszám 41,0%-a tartozott ide területileg. Ezt követően Bács-Kiskun megyét emelhetjük ki, ahol az iménti arány 13,4%-ot tett ki, Komárom-Esztergom megyében 9,2%-ot, Pest megyében pedig 8,3%-ot. 2011-ben az előző évhez viszonyítva 53,9%-kal csökkent a Közép-Dunántúlon a bejelentett külföldi munkavállalók száma, de jelentősen mérséklődött Észak-Magyarországon is, 41,0%-kal. Növekedett a bejelentett munkavállalók száma a Nyugat-Dunántúlon (23,4%-os), Közép-Magyarországon (18,0%-os) és az Észak-Alföldön (5,9%). 3 A brit állampolgárokkal kapcsolatos legtöbb bejelentést a Fővárosban, illetve Pest megyében tették meg a munkáltatók, a foglalkozási főcsoportokat tekintve pedig a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokat, és az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat kell kiemelnünk ebben a tekintetben. 13

fő Végül a bejelentésekkel kapcsolatban még egy dolgot szükséges megemlíteni. Ha megvizsgáljuk, hogy az utóbbi három évben miként alakult a bejelentett külföldi állampolgárok száma itt beleszámítva a létszámadatokba azokat a külföldieket is, akik egyébként harmadik országbeli állampolgárnak számítanak, csak bizonyos jogszabályi esetekben bejelentés megtétele is elegendő, akkor azt látjuk, hogy már 2010-ben is csökkenés volt megfigyelhető 2009-hez képest. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok számának alakulása, 2009-2011 (fő) 20000 18000 18485 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 13198 11847 0 2009 2010 2011 3.1. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A bejelentett külföldi állampolgárok száma öt nemzetgazdasági ágban bizonyult kiemelkedően magasnak: a mezőgazdaság, az információ, kommunikáció, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, a kereskedelem és a feldolgozóipar területeken. Ebben az öt nemzetgazdasági ágban jelentették be az összes külföldi állampolgár 59,4%-át. A legtöbb állampolgárt a mezőgazdaság (17,6%), az információ, kommunikáció (11,7%) és az adminisztratív szolgáltatás (11,4%) területeken jelentették be a foglalkoztatók 2011-ben. A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (226 fő), a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (208 fő) és számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (157 fő) ágazatokban történt meg a legtöbb külföldi állampolgár bejelentése. A bejelentések szerepe a legkisebb két ágban volt megfigyelhető a tárgyévben, egyrészt energiaiparban, másrészt pedig a vízgazdálkodás területén. 14

A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma nemzetgazdasági áganként 2011-ben, fő A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2 089 Bányászat, kőfejtés 8 Feldolgozóipar 1 144 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 12 Építőipar 865 Kereskedelem, gépjárműjavítás 1 078 Szállítás, raktározás 776 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 299 Információ, kommunikáció 1 381 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 169 Ingatlanügyletek 80 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 631 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1 350 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 128 Oktatás 188 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 211 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 451 Egyéb szolgáltatás 908 Ismeretlen 74 Összesen 11 847 Ha foglalkozási főcsoportok szerint vizsgáljuk a bejelentéseket, jól látható, hogy jelen esetben is a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban jelentették be a legtöbb külföldi állampolgárt (4 110 fő), az összes bejelentett külföldi 34,7%-a tartozik ebbe a főcsoportba. Ugyanez az arány a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásoknál 17,3%-ot, a gépkezelők, összeszerelők, jarművezetőknél 12,6%-ot, az egyéb felsőfokú vagy középgokú képzettséget igénylő foglalkozásoknál pedig 11,1%-ot tett ki 2011- ben. A legkevesebb külföldi állampolgárt a gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók és a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások esetében jelentették be a foglalkoztatók, számuk nem érte el a tárgyévben a 400 főt. 15

A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma foglalkozási főcsoportok szerint 2011-ben, fő A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Fegyveres szervek foglalkozásai 0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 336 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 2 046 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 1 316 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 555 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 500 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 351 Ipari és építőipari foglalkozások 1 139 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 1 494 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 4 110 Összesen 11 847 3.2. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A munkavállalók részére kiadott engedélyeknél látottakhoz hasonlóan a bejelentett külföldi munkavállalóknál is a 25-34 éves korcsoport tekinthető dominánsnak, hiszen a 11 847 főből 4 380 (37,0%) ebbe a kategóriába tartozott 2011-ben. További egyezőséget jelent, hogy a második és a harmadik jellegadó korcsoport szintén a 35-44 éves, illetve a 20-24 éves korkategória, az előbbi csoportba a bejelentettek 21,3%-a, utóbbi csoportba pedig 17,1%-a tartozott a tárgyévben. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma korcsoportok szerint 2011-ben (db) 19 éves és ezalatt 710 20-24 éves 2025 25-34 éves 4380 35-44 éves 2525 45-54 éves 1532 55 éves és afelett 675 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 db 16

Az iskolai végzettséggel kapcsolatban elsőként szintén a kiadott engedélyek jellemzőihez való hasonlóságot emelhetjük ki, hiszen a bejelentett munkavállalók legnagyobb része, 40,3%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett 2011-ben. Eltérést jelent viszont, hogy míg a munkavállalók részére kiadott engedélyeknél a második domináns kategóriát a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők alkották, jelen esetben az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezok tekinthetők meghatározónak, a tavalyi év folyamán bejelentett külföldi munkavállalók 26,4%-a tartozott ebbe a csoportba. A szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek aránya 16,4%-os volt. A foglalkoztatók által megtett bejelentések száma iskolai végzettség szerint 2011-ben (db) 67 3131 4778 8 általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző 0 748 1185 1938 Szakközépiskola Gimnázium Technikum Egyetem, főiskola Egyéb és ismeretlen 4. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata a 2011. december 31-ei állapot alapján A 2011. december 31-én érvényes munkavállalási (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális) engedélyek együttes száma 18 513 db volt. Ezen belül 18 509 db egyéni engedély, 4 db szezonális engedély volt érvényben. Az előző év azonos időpontjához képest az érvényes egyéni engedélyek száma 3,7%-kal növekedett. Ha a rendelkezésünkre álló adatokat hosszabb időintervallumban vizsgáljuk, jól látható az érvényben lévő engedélyek számának csökkenő trendje, amely a kiadott engedélyek időbeli változásának értelemszerű tükröződése. Ezt a trendet némileg 2011 szakítja meg, ugyanis egy kismértékű növekedés mutatkozott december 31-én az előző év azonos időpontjához képest. 17

db db Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek számának alakulása, 2003. december 31-2011. december 31 között (db) 60 000 57 383 55 136 50 000 40 000 30 000 20 000 46 391 45 988 39 822 27 434 20 115 17 854 18 513 10 000 0 2003. december 31. 2004. december 31. 2005. december 31. 2006. december 31. 2007. december 31. 2008. december 31. 2009. december 31. 2010. december 31. 2011. december 31. Ha országok szerinti csoportokat nézzük, ugyanazt tapasztaljuk, mint a kiadott engedélyek esetében, tehát egyedül az Európán kívüli országok esetében nőtt az érvényes munkavállalási engedélyek száma, 15,5%-kal. Ezzel szemben az Európai Unióhoz nem tartozó, de Európában található országok állampolgárai körében 9,1%-kal, a Magyarországgal szomszédos, de nem EU tagállamoknál pedig 13,6%-kal csökkent az érvényben lévő engedélyek száma a 2011. december 31-ei állapot szerint, az előző év azonos időpontjához viszonyítva. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma 2011. december 31-én (db) 12 000 10 000 8 000 8 661 7 880 7 671 6 631 10 617 9 193 6 000 4 000 2011. december 31. 2010. december 31. 2 000 - Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Európán kívüli országok Az érvényes egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek együttes száma a legmagasabb a kínai (5 298 db), az ukrán (4 529 db) és a szerb (1 828 db) állampolgárok körében volt 2011. december 31-én. A már korábban említésre kerülő 4 db szezonális engedély mindegyike ukrán állampolgároknál volt érvényben. A tárgyidőpontban az előző év azonos időpontjához képest a legnagyobb mértékben az érvényes engedélyek száma a horvát (64,1%) a kínai (34,8%) állampolgárok esetében emelkedett. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a horvát érvényes engedélyek száma így sem 18

haladja meg a 300 db-ot. Emellett kiemelhetjük még az indiai állampolgárokat, akik körében 24,1%-kal nőtt az érvényes engedélyek száma. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma 2011. december 31-én, db (100 db-ot meghaladó) Irán Oroszország Horvátország Törökország Dél Korea Amerikai Egyesült Államok Japán India Mongólia Thaiföld Vietnam Szerbia Ukrajna Kína 103 266 274 369 394 403 418 536 719 798 948 1 828 4 529 5 298-1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 Az ukrán állampolgárok esetében az érvényes engedélyek száma 18,8%-kal csökkent egy év alatt, ehhez hasonlóan a szerbek esetében is csökkenés volt tapasztalható, 4,9%-os. Az érvényes engedélyek esetében is megfigyelhető, hogy míg 2010. december 31-én az ukránok esetében volt a legmagasabb a számuk, addigra 2011. december 31-én már a kínai állampolgárok körében volt a legtöbb engedély érvényben. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek számának alakulása az ukrán és a kínai állampolgárok körében, (db) 2003. december 31. 2004. december 31. 2005. december 31. 2006. december 31. 2007. december 31. 2008. december 31. 2009. december 31. 2010. december 31. 2011. december 31. Ukrajna 8106 8 823 7 567 7 670 7 987 7 171 7 477 5 581 4 529 Kína 1001 894 1 086 1 240 1 618 1 939 3 258 3 930 5 298 Az ukrán és kínai állampolgárok érvényes engedélyeinek száma jól mutatja, hogy 2009-től kezdődően folyamatosan csökkent az ukrán érvényes engedélyek száma, viszont a kínai állampolgároké 2005-től kezdődően folyamatos növekedést mutat. Az érvényes engedélyek csökkenő számával kapcsolatban megemlíthető, hogy a japánok esetében 29,1%-kal, a dél-koreaiaknál 14,0%-kal, a mongoloknál 10,5%-kal mérséklődött az engedélyek száma a vizsgált időpontban az egy évvel korábbi állapothoz képest. 19

4.1. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A legtöbb érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély 2011. december 31-én a Fővárosban és a Pest megyében volt található. A Fővárosban 12 703 db engedély volt érvényben, Pest megyében pedig 1 447 db, előbbi az összes engedély 68,6%-át, utóbbi pedig 7,8%-át tette ki. A többi megyében ez az érték a 3,0%-ot sem éri el. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma megyénként 2011. december 31-én, db Érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, db Budapest 12 703 Pest 1 447 Fejér 400 Komárom-Esztergom 357 Veszprém 178 Győr-Moson-Sopron 528 Vas 192 Zala 269 Baranya 110 Somogy 81 Tolna 142 Borsod-Abaúj- Zemplén 210 Heves 159 Nógrád 82 Hajdú-Bihar 209 Jász-Nagykun-Szolnok 204 Szabolcs-Szatmár- Bereg 335 Bács-Kiskun 361 Békés 84 Csongrád 462 Összesen 18 513 Az előző év azonos időpontjához képest a Nyugat-Dunántúlon (11,0%-kal) az Észak- Alföldön (10,5%-kal), a Közép-Magyarországon (8,6%-kal) emelkedett az érvényben lévő engedélyek száma. A többi régióban ezzel szemben csökkenés következett be, a legnagyobb mértékű Közép- Dunántúlon (31,0%-os) és Dél-Dunántúlon (25,3%-os). 20

4.2. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A legtöbb 2011. december 31-én érvényben lévő engedély négy nemzetgazdasági ágban csoportosult: a kereskedelem, a feldolgozóipar, a vendéglátás és az építőipar területén. Ezek közül a kereskedelem rendelkezik a legnagyobb súllyal, az összes érvényes engedély 22,0%-a ebben az ágban volt található a tárgyidőpontban, a feldolgozóiparban ez az arány 19,3%-ot tett ki, a vendéglátásban 18,0%-ot, az építőiparban 13,1%-ot. Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma nemzetgazdasági ágak szerint 2011. december 31-én, db Érvényben lévő egyéni és Nemzetgazdasági ágak mezőgazdasági szezonális engedélyek száma Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 322 Bányászat, kőfejtés 65 Feldolgozóipar 3 577 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 2 szennyeződésmentesítés Építőipar 2 427 Kereskedelem, gépjárműjavítás 4 071 Szállítás, raktározás 811 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3 324 Információ, kommunikáció 400 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 107 Ingatlanügyletek 407 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1 008 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 169 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 15 Oktatás 203 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 196 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 132 Egyéb szolgáltatás 887 Ismeretlen 390 Összesen 18 513 A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban volt érvényben a legtöbb engedély, összesen 1 142 db, második releváns területként a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (663 db), majd a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (351 db), végül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (350 db) emelhető ki. 21

A foglalkozási főcsoportok tekintetében azt látjuk, hogy a legtöbb engedély a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében volt érvényben (5 606 db), majd a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében (4 924 db). Az előbbi főcsoportba tartozik az összes engedély harmada (30,3%), utóbbiba pedig 26,6%-a. Ezen túlmenően három olyan főcsoport nevezhető meg, amely nem elhanyagolható relevanciával rendelkezik: a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő, az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő és az ipari és építőipari foglalkozások. Ezekben a foglalkozási főcsoportokban az érvényes engedélyek száma a tárgyidőpontban megközelítette külön-külön a 2 000 db-ot Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma nemzetgazdasági ágak szerint 2011. december 31-én, db Foglalkozási főcsoport Egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, db Fegyveres szervek foglalkozásai 0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 829 1 925 1 920 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 337 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 4 924 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 82 Ipari és építőipari foglalkozások 1 915 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 906 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 5 606 Ismeretlen 69 Összesen 18 513 4.3. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár legnagyobb része, 7 206 fő a 25-34 éves korcsoportba tartozott a vizsgált időpontban, amely az összes engedéllyel rendelkező 38,9%-át tette ki. Ezt követően emelhetjük ki a 35-44 éves korkategóriát, ahová a külföldi állampolgárok negyede sorolható, továbbá a 20-24 éveseket, akik 16,2%-át tették ki az összlétszámnak. 22

Az érvényes egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma életkor szerinti csoportok szerint 2011. december 31-én (db) 19 éves és ezalatt 463 20-24 éves 3 005 25-34 éves 7 206 35-44 éves 4 759 45-54 éves 2 442 55 éves és afelett 638 0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 8 000 db Az iskolai végzettség esetében azt látjuk, hogy az érvényben lévő engedélyek jelentős része (42,7%) legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező külföldi állampolgárhoz kapcsolható, negyedük pedig szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett. Az érvényes engedéllyel rendelkező állampolgárok harmadik csoportját azok alkotják, akik valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, arányuk 16,6%-ot tett ki a 2011. december 31-ei állapot szerint. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma iskolai végzettség szerint 2011. december 31-én (db) 1 225 106 3 074 637 859 4 700 7 912 8 általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Technikum Egyetem, főiskola Egyéb és ismeretlen 23

5. A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártya vizsgálata 2011-ben összesen 1 db EU Kék Kártya kiadására került sor, melyet egy iráni állampolgársággal rendelkező külföldi állampolgár részére adtak ki Hajdú-Bihar megyében. Az engedély nemzetgazdasági ág szerint az oktatáshoz, foglalkozási főcsoport szerint nézve pedig a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokhoz tartozik. Az EU Kék Kártya jogszabályban meghatározott érvényességi időre vonatkozó kritériumai alapján ez az engedély 2011. december 31-én is érvényesnek volt tekinthető. 24

6. Jogszabályok melléklete A külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatos, érvényes engedélyezési eljárásokról és bejelentési kötelezettségéről (A) Jogszabályok A külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatban a főbb jogszabályok a következők: - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. (Flt.) - 355/2007. (XII.23.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról, - 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól - 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről (2010.V. 28.) - 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról A fenti jogszabályok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését is szabályozzák. Az EU Kék Kártya kiadásának főbb szabályait - a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjának az EU Kék Kártya kiadásával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalása kialakításának szabályairól, valamint az egyes migrációs tárgyú és egyéb kormányrendeletek módosításáról szóló 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet tartalmazza További fontosabb jogszabályok, amelyek kapcsolódnak a külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához: - 2011. évi CV. törvény az egyes munkaügyi tárgyú és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról - 27/2011. (VIII. 24.) BM rendelet az egyes migrációs tárgyú miniszteri rendeleteknek az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény végrehajtásához szükséges módosításáról - 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet a rendbírságról - 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról - 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról - 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról 25

(B) Alapfogalmak EGT államnak kell tekinteni az Európai Unió tagállamát, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek: a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban: EGT-állampolgár), b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: az EGT-állampolgár családtagja), c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja) d) az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személy, aki a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, abban az országban, ahonnan érkeznek az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi Harmadik országbeli állampolgár a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével, a nem magyar állampolgár és a hontalan. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata azt jelenti, hogy az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 15-60 nappal a munkaadónak be kell jelentenie a munkaerőigényét és a munkaügyi központ kirendeltségeinek ezen idő alatt meg kell kísérelnie hazai (ill. EU-s) munkaerővel kielégíteni az igényt. Az engedély akkor adható ki, ha ez nem sikerül. (C) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó főszabályok Harmadik országbeli állampolgárhoz kapcsolódó főszabály: - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. -nak (1) bekezdése értelmében A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) a Magyar Köztársaság 26

területén a 2. (2) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a munkavállalási engedély, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély (a továbbiakban: EU Kék Kártya) alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. - a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet szerint, ha a foglalkoztatás engedélyköteles, munkaszerződés csak az engedély beszerzését követően köthető - az engedélyezési eljárás alól való mentességi esetek 355/2009. (XII.30.) Kormányrendelet szerint A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozó főszabályok: - a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. -nak (1) bekezdése alapján A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását. - a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerinti esetekben (1-25 pontok, a 7-8. pontok kivételével) a foglalkoztató köteles bejelenteni a foglalkoztatást - az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismertek, illetve a bevándorolt és letelepedett személyek (őket a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik) bejelentése - a 2010. évi LXXV. törvényben fogalmazottak alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárt bizonyos esetekben be kell jelenteni (D) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó jogszabályok a statisztika tükrében A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályozási rendszer alapja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt) 2. és 7. -a. Az Flt. szerint egyrészről a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. (Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól eltérően külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.) Másrészről a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területén egyes kivételekkel az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. 2011. augusztus 1-jét követően a harmadik országbeli állampolgárok nem csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedélyeken keresztül, hanem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított EU Kék Kártya birtokában is munkát vállalhatnak. 27

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény értelmében a mezőgazdasági idénymunka és a turisztikai idénymunka esetében a szerződő felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot, az alkalmi munka pedig a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Engedélymentesek, bejelentésre nem kötelezettek A 16/2010. (V. 13.) SZMM a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről rendelet 1.. (2) értelmében, ill. a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól 3. (1) bekezdés a) alapján és a 355/2007. (XII. 23.) a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról Korm. rendelet 1. (2) értelmében a foglalkoztató nem köteles bejelenteni (engedélyeztetni): - az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében történő munkavégzéshez, - az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás, mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő- kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez, Bejelentés (bejelentési kötelezettség) Bejelentési kötelezettség áll fent a Magyarországon munkát vállalni szándékozó állampolgárok esetében a 355/2007. (XII. 23.), a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2.. (1-25 pontok, a 7-8. pontok kivételével), az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján és a 2010. évi LXXV. törvényben fogalmazottak alapján. A bejelentés tartalmazza a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt. A munkaügyi központ igazolja a beérkezés dátumának jelölése mellett a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének. (355/2007. Korm. rendelet, 6. (2, (3) és (5) bekezdés) Statisztikai rendszerünkben, a továbbiakban Bejelentés megnevezés alá gyűjtjük a fentiekben meghatározott adatközléseket. A bejelentés napja legkésőbb a foglalkoztatás 28