Kópé Gyermekcentrum Napközbeni gyermekfelügyelet Szakmai prgram Készítette: Bhusné Ujj Erika 2018. 10.05.
A Gyermekcentrum adatai Neve: Kópé Gyermekcentrum Működési frma: napközbeni gyermekfelügyelet Székhelye: 2840, Orszlány, Erdész u. 32. Vezetője, és a prgram készítője : Bhusné Ujj Erika Nyitvatartás: hétköznap, 07,30-tól 16,30-ig. Végzettsége: óvdapedagógus, mentálhigiénés szakember, családi napközit működtető tanflyamt végzett Telefnszám: +3670 2032648 Email: mgyr32@gmail.cm Működési terület: Magyarrszág Csprtja: 1 csprt, 7 fő Elláttti csprt: 20 hetes krt betöltött, és 14. életévüket be nem töltött gyermekek
Bemutatkzás A Kópé Gyermekcentrum épülete 2002-ben épült. A csprtszbák eredetileg is szbának készültek. Az utca távlabb esik a várstól. Nyugdt csendes jó levegőjű családi házas övezetben van a ház. Az utcában alig van frgalm. Az udvar parksíttt, a gyerekeknek nagy játszó területük van. Az egybe nyíló 2 játszószba ízlésesen színesre festett falú, berendezése biztnságs,skféle játékeszköz áll a gyerekek rendelkezésére a krcsprtk igényeit figyelembe véve. A játékk nyittt plckn helyezkednek el, babaknyha és trnázásra alkalmas terület ( brdásfal, nyújtó ) is ki van alakítva, így ideálisak a körülmények a gyerekek neveléséhez. A mesélés, könyvnézegetés, zenélés, és kézműves eszközök külön plckn vannak elhelyezve. A szbák tágasak, 3 nagy méretű szúnyghálóval elláttt ablak biztsítja a természetes világsságt. Nyárn redőnyök védenek a nyári nagy meleg ellen. A padlózat világs színű, a szőnyegek könnyen tisztán tarthatók a méretükből adódóan. A szbákhz msdó kapcslódik, a gyerekeknek itt törölközőtartó, fésűtartó és fgmsó eszközök vannak jelekkel ellátva. A wc-hez és msdóhz fellépő biztsítja a biztnságs használatt. Tusló áll rendelkezésre a lefürdetéshez. A testséma fejlesztéshez, fésülködéshez, ruha igazításhz teljes alaks tükör van a msdó előterében. A msdó előterében a ruhák tárlására jellel elláttt szekrények is vannak, és pelenkázó biztsítja a kisebbek tisztába tevését. A gyerekek méretüknek megfelelő asztalknál étkeznek, és a kézműves tevékenységeknek is ez a helye a knyha erre a célra kialakíttt részében. Az udvar tágas, 80 nm füves és szilárd burklatú terület áll a gyerekek rendelkezésére. A füvesített részen biztnságs udvari játékk, mászóka van. A hmkzás, fára mászás, egyensúlyzás ugrálás, mtrzás, rllerezés mind a testi és szellemi képességek skldalú fejlesztését szlgálják. Az udvarn is van lehetőség elmélyült tevékenykedésre, pl. pléden játszásra, babaházban főzőcskézésre. A növények telepítése az udvarn flyamats. A veteményes kertünk ültetése gndzása, és az aktuális udvari munkák a gyerekek bevnásával zajlanak. Ennek célja a környezet megismerése, növényvédelem, természet szeretetére, megóvására, gndzására nevelés.
A szülőkkel fnts a napi kapcslattartás, reggel és délután igény szerint tájékztatjuk a szülőkkel egymást a gyermek aktuális hangulatáról, esetleges prblémákról. A nevelés aktuális feladatait beszélgető kör keretében negyedévente megbeszéljük. Ezek a beszélgető körök arra is lehetőséget nyújtanak, hgy a nevelés feladataival megismertessem a szülőket, megbeszéljük a képességfejlesztés lehetőségeit, ötletet adk tthni játéktevékenységhez, megismerjék egymás véleményét. Közös kirándulásk ( állatkert, játszóház ) szervezésének célja az együttlét öröme, egymás jbb megismerése, élménynyújtás a gyerekeknek,(melyet a játékban fel tudunk használni ). Ellátandó célcsprt és az ellátandó terület jellemzői A végzettségemet és felkészültségemet figyelembe véve 1 éves krtól veszek fel gyerekeket, akik 5 éves krukig tartózkdhatnak a gyermekfelügyeletben. A csprt létszáma: 7 fő A napközbeni gyermekfelügyeletet igénylő gyermekek szüleire jellemző az az igény, hgy érzelmi biztnságt nyújtó, rendezett környezetben, kis létszámú közösségben ezáltal fkzttabb dafigyelést kapva nevelődjön a gyermekük. Az óvdapedagógusi főisklai és mentálhigiénés szakember végzettségem is skat jelent számukra. A vegyes krsztály biztsítja a gyermekek számára, hgy empátiát, tleranciát tanulhassanak. A nagybbak segítenek a kisebbeknek, a kisebbek tanulnak a nagybbaktól. A kis létszám segíti a nyugdt derűs légkör kialakítását és fenntartását, ami az idegrendszer fejlődéséhez ptimális hátteret biztsít. Az egészséges étkezésre nagy hangsúlyt fektetek, a szülőknek ez is fnts szempnt az ide iratkzáskr. A szülőknek fnts a csendes, várstól távlabb eső, tiszta levegőjű környezet is. Orszlányban egy bölcsőde van, a csprtkban magas a gyermek létszám, a bölcsőde a várs közepén igen zajs szennyezett levegőjű környezetben van. A környező falvakban nincs bölcsőde
A szlgáltatás célja feladata Legfőbb célkitűzésünk, hgy a gyermekek a családból kikerülve fkzatsság révén jussanak el és tapasztalják meg azt a környezetet, melyben a hátralevő gyermekkruk alatt napjaik nagy részét töltik. Ennek sikeressége azn múlik, hgy a gyermekek nagybb része rendelkezik-e azn tulajdnságkkal, mely alkalmassá teszik őket erre. Nevezetesen: huzamsabb ideig tartó kncentráló-készség, türelem, alkalmazkdó képesség, prblémamegldó képesség. A napközbeni gyermekfelügyelet alkalmas közösségi szintér azn cél eléréséhez, hgy a gyerekek mindazn képesség és készség birtkába kerüljenek, amely flytán magabizts, bldg, kiegyensúlyztt kisgyermekként léphetnek be az ktatási intézmények kapuin. Ezt egyrészt biztsítja azn lehetőség, hgy a napközbeni gyermekfelügyelet ellátását nyújtó személy nem mint pedagógus, hanem mint a szülő helyettesítője van jelen, valamint az is, hgy a kis létszám lehetővé teszi, hgy a gyermekek életkri sajátsságaihz, speciális igényeihez, helyi visznyainkhz, az évszakkhz és az ellátást biztsító személyi adttságaihz igazítsuk ellátásunka A napközbeni gyermekfelügyelet küldetése, missziója A napközbeni gyermekfelügyelet a magyar jgrendszerben elhelyezkedése alapján a gyermek védelmét biztsító személyes gndskdást nyújtó gyermekjóléti alapellátásk körébe tartzik. Ezen belül is a gyermekek napközbeni ellátását biztsítja. A jgalktói szándékt tekintve egy lyan ellátási frma, ahl az ellátást nyújtó gndskdik lyan szülők gyermekeiről, akik a munkavállalásuk, vagy egyéb kból kiflyólag maguk nem tudják megldani gyermekük nappali ellátását és más intézményi rendszer keretében sem tudják biztsítani azt. Tehát alapvetően ez az ellátási frma a gyermekek megőrzésére, gndzására jött létre. Ennek megfelelően az ellátást nyújtó a gndzásellátás srán figyelembe veszi az tthn kialakult szkáskat, elismeri a szülő elsődleges szerepét és hatását a gyermek fejlődésére. Ugyanakkr az ellátás-gndzás nem különíthető el a neveléstől. A nevelés egyik jellemzője a flyamatsság azt jelenti, hgy minden pillanatban, amikr a gyermekkel együtt vagyk, nevelek, mert minden, amit teszek, és ahgyan azt teszem, az számára minta. Rendkívüli fntssága van tehát a nevelésnek, melynek srán egyetlen a napközbeni gyermekfelügyeletben dlgzó sem tud a saját nevelési elméletétől teljesen elvnatkztatni és mindenben a szülői elvárásknak megfelelni. Ez talán nem is lehet követelmény, fntsabb, hgy a szülő által is elfgadtt legyen az ellátást nyújtó gndzó nevelési szkása, szellemisége. Célunk, hgy a gyerekeket segítsük eljutni az érettségnek arra a szintjére, amikr máskat önmaguk elé helyeznek. Megsztják javaikat máskkal. Adnak. Reménységünk az, hgy majd saját döntéseik által szlgáljanak máskat, nem azért, kényszer nélkül. Első pillantásra úgy tűnik, hgy a gyermek szükségleteinek betöltésére összpntsítva túl sk figyelem irányul a gyermekre. Nem fgja-e ennek köszönhetően tvábbra is önmagát középpntba helyezni? Épp az ellenkezője igaz. Az a gyermek, akinek a szükségleteiről gndskdnak, képes más emberekre dafigyelni a saját betöltetlen szükségletei helyett. Nem kell azzal
töltenie az időt, hgy saját szükségleteivel fglalkzzn. Szükségletekről beszélünk, nem vágyakról. Lehetséges, hgy amire a gyermek vágyik, arra szüksége is van. De elég valószínű, hgy lyasmit is akar, amire nem feltétlenül van szüksége. Ezért az egyik legnagybb szükséglete lyan felnőttek jelenléte, akik ráhanglódnak, és segítenek neki helyes döntéseket hzni. Ezek a felnőttek nem teljesítik majd minden óhaját, de igyekezni fgnak gndskdni a szükségleteiről. Ahgy gndskdunk egy gyermekről, az számára példa is arra, hgyan segítsen ő is másknak. A fglalkzáskn való részvétel a gyermekek számára felkínált lehetőség, shasem kötelező. Elsődleges cél, hgy a teljesítményelváráshz kötött, erőltetett ismeretgyarapítás helyett elinduljn, és működő képessé váljn egy lyan tapasztalat-, illetve infrmációszerzési flyamat, amely tartós váltzást idéz elő a viselkedésben, a gndlkdásban, és elősegítse, hgy a gyermek megismerje önmagát és környezetét. Minden héten a hirdető táblánkn közzétesszük, a fglalkzáskat, feltüntetve az énekek, mndókák, versek címeit. Amiket tthn is ismételhet a szülő gyermekével. Kiemelt szakmai célk: Az ellátás kialakításakr kettős funkciót kívánunk szem előtt tartani. Egyrészt szülő és család helyettesítő szerepet kívánunk betölteni, másrészt felkészíteni a gyermekeket arra, hgy a családnál, illetve a napközbeni gyermekfelügyeletnél nagybb létszámú közösségek tagjaiként is kiegyensúlyztt, harmnikus, jól mtiválható kis egyének legyenek. Ezáltal: - érzelmileg gazdag, nyittt, érdeklődő, önmagát reálisan értékelő és máskat elfgadó, együttműködő gyermekké válik - képességeik fejlődnek, készségeik megalapzódnak - kgnitív képességek fejlődnek, az együttélés alapvető szkásait, szabályait megismerik - a békés egymás mellett élés szabályainak gyakrlása által (alkalmazkdás, egyezkedés, knfliktus megldás ) és alapvető udvariassági szabályk megismerésével alakul személyiségük. A gyermekek nevelését a családi nevelés kiegészítéseként vállalm. A szlgáltatás alapelvei 1. A szülőkkel való jó kapcslat Mivel a szülőnek elsődleges szerepe van a gyermek nevelésében, ezért fnts a szülőkkel való kölcsönös bizalmn alapuló jó kapcslat kialakítása. A közös beszélgetések srán megismertetem a szülőket a nevelési alapelvekkel, játéks tanulási módszerekkel. A beszélgető körök, a közös kirándulásk és spntán szerveződő együttlétek segítik a szülők közötti kapcslatk alakulását. Ezek az alkalmak jó lehetőséget nyújtanak tapasztalat cserére, nevelési prblémák megbeszélésére is.
2. A felnőtt és a gyermek kapcslata A gndzás és nevelés szrsan összekapcslódik. A gndzási teendők közben spntán beszélgetés és nevelés flyik. A flyamats beszédkapcslat érzelmi biztnságt is nyújt a gyermekeknek. A kisebbek skszr igénylik a testi közelséget, babusgatást, simgatást. A nagybb gyerekeknek is van erre igényük, nekik is fnts a személyes kapcslat, differenciált segítségnyújtás, testi érintés. Az önállóság fejlődésével a nagybbak örömmel végeznek kisebb rájuk bíztt feladatkat, az ezért járó dicséret örömmel tölti el őket, növeli önbizalmukat. A személyes beszélgetések segítik a felnőtt gyermek kapcslat elmélyítését. 3. Egyéni bánásmód Amikr egy gyermek a napközbeni gyermekfelügyeletben vesz részt, elsődleges feladatm őt megismerni. Minden gyermek egyéni tempóban fejlődik, mindig a kiindulási helyzetet figyelembe véve kell a fejlesztés feladatait meghatárzni, ezzel is tiszteletben tartva a fejlődés egyéni ütemét. Fnts az elfgadás, megértés kimutatása, ezzel segítve a többi gyermek empátiájának, elfgadásának fejlődését. A vallási világnézeti hvatartzást figyelembe véve segítem a gyermekeket eszerint élni. Más nemzethez, etnikumhz tartzás tiszteletben tartása A gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően lehetőséget kaphatnak, hgy más kultúrából érkező gyermeket is megismerjen, elfgadjn. 4. Állandóság, rendszeresség A napirend és hetirend állandó és rendszeresen ismétlődő feladatai segítik a gyermekeket abban, hgy biztnságban érezzék magukat.
A beilleszkedést és a napközbeni gyermekfelügyelet mindennapjait is megkönnyíti a gyermekeket segítő, mindig ugyanabban az időben végzett tevékenységek. A napirend nem csak biztnságt ad a gyermekeknek, az ismétlődő tevékenységek az ideális fejlődéshez biztsítanak feltételeket. A napirend elemeinek időpntjai és időtartama rugalmas, kis mértékben eltérhet a tevékenységek szervezésétől függően. Az étkezések és a pihenés ideje állandó, a többi elem alkalmazkdik az adtt tevékenységhez, így elegendő idő jut a differenciált fejlesztésre, és az egyéni bánásmódra. Napirend Ösztől tavaszig 7.30-tól a gyermekek fgadása, tisztálkdás, flyamats reggeli, szabad játék 9.00-tól szabad tevékenység, majd a tízórai gyümölcs elfgyasztása 10-30-tól levegőzés, szabadtéri játék 11.45-tól ebédhez készülődés, tisztálkdás 12.00-től ebéd 12.30-tól mese, alvás-pihenés 15.00-től ébredés, flyamats uzsnna 15.30-16.30 hazamenetel az udvarról Tavasztól őszig 7.30-tól a gyermekek fgadása, tisztálkdás, flyamats reggeli, szabad játék az udvarn 9.00-tól szabad tevékenység, majd a tízórai gyümölcs elfgyasztása 10-30-tól tisztálkdás, csprtszbai játék 11.45-tól készülődés az ebédhez 12.00-től ebéd 12.30-tól mese, alvás-pihenés 15.00-től ébredés, flyamats uzsnna 15.30-16.30 hazamenetel
5. Aktivitás és önállóság A gyerekek között különbségek vannak a tekintetben, hgy milyen mértékben igénylik az önállóságt, mennyire aktívak. Egyes tevékenységek srán ez váltzó is lehet, és beflyáslja ennek mértékét az aktuális állapt is. A szülő az elsődleges aki eldönti, milyen mértékű önállóságt ad a gyermeknek. ( pl. Isklás krban ). Az udvari és egyéb játéktevékenység srán fnts feladatm az önállóság mértékének eldöntésénél a testi épség szem előtt tartása. 6. A gyermek elfgadása és személyiségének megbecsülése A gndskdásra szruló gyermek alapvető igénye, hgy elfgadják, megértsék, türelemmel frduljanak felé. A felnőtt feladata a szeretetteljes légkör megteremtése és fenntartása annak érdekében, hgy a gyermekek ezt utánzva maguk is így frduljanak egymáshz. Az ktatás nevelés és gndzás feladatainak végzése hatéknyabb és élményszerűbb ha a pzitív érzelmi töltés és elfgadás jellemző a tevékenységekre. A fenyegetés megfélemlítés büntetés nem lehet eszköz, mert a gyermekben sérülést kz, és a felnőttbe vetett bizalmának elvesztését eredményezi. 7. Pzitívumkra támaszkdás A kisgyermek számára a felnőtt viselkedése, szavai követendő példaként hatnak. Fnts a jó tulajdnságk kiemelése, a dicséret a buzdítás, mely lendületet megerősítést ad a gyermeknek. A képességeiknek megfelelő feladat adással segíthetjük az önbizalm erősödését. 8. A nevelő hatásk egységessége Szükséges, hgy a gyermekekkel fglalkzó felnőttek egyetértenek az erkölcsi nrmák, és a nevelés céljainak feladatainak meghatárzása srán. Így az egységes nevelő hatásk összeadódnak, és hatássabbá válnak.
9. A gyermek új helyzetekhez való fkzats hzzászktatása A gyermek nevelése srán a fkzatsság elvét figyelembe véve elérhetjük a könnyebb, gyrsabb alkalmazkdást, a váltzásk elfgadását. A beszktatás a szülő aktív közreműködésével, fkzatsan történik. Személyiségfejlesztés a családi nevelés kiegészítéseként, nyugdt derűs légkör biztsításával az egyéni fejlettségi szint figyelembevételével történik. A fejlődés egyéni ütemét figyelembe véve a jó hangulat megtartása mellett, az egyéni bánásmód és a testi közelség biztsításával a szkásk szabályk közvetítése a cél. Mivel a napközbeni gyermekfelügyeletben bölcsődés krú gyermekek is ellátásban részesülnek, így a Bölcsődei Nevelés Országs Prgramját alkalmazm a nevelésük srán. 3. A bölcsődei nevelés alapelvei 3.1. A család rendszerszemléletű megközelítése A család rendszerszemléletű megközelítése értelmében a bölcsődei nevelésben elsődleges szempnt a család működésének megismerése, megértése. A rendszerszemlélet lényege, lyan kmplex látásmód alkalmazása, amely nem csak a kisgyermeket, hanem a családt is kiindulópntnak tekinti. Az interakciós mintákat a kisgyermek visszatükrözi, ezáltal képet kaphatunk a család erősségeiről és gyengeségeiről. Az erősségek hangsúlyzása által a szakember hzzájárulhat a család életminőségének javításáhz. 3.2. A kragyermekkri intervenciós szemlélet befgadása A kragyermekkri intervenció magában fglal minden lyan tevékenységet, amely a kisgyermek sajáts szükségleteinek meghatárzását és figyelembevételét szlgálja. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szlgáltató funkcióját tekintve alkalmas színtér a kragyermekkri intervenció szemléletének alkalmazására. Ennek értelmében a kisgyermeknevelő feladata az esetlegesen felmerülő fejlődésbeli lemaradásk, megtrpanásk felismerése és jelzése. 3.3. A családi nevelés elsődleges tisztelete A kisgyermek nevelése a család jga és kötelessége. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szlgáltató a családi nevelés értékeit, hagymányait és szkásait tiszteletben tartva és azkat erősítve vesz részt a gyermekek nevelésében. Mindezek értelmében fnts a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módkn megvalósuló bekapcslódást a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szlgáltató életébe.
3.4. A kisgyermeki személyiség tisztelete A kisgyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum, egyéni szükségletekkel rendelkező, fejlődő személyiség. Különleges védelem, bánásmód illeti meg. A bölcsődei nevelés a gyermeki személyiség teljes kibntakztatására, a személyes, a szciális és a kgnitív kmpetenciák fejlődésének segítésére irányul az alapvető gyermeki jgk tiszteletben tartásával. Figyelmet kell frdítani az etnikai, kulturális, vallási, nyelvi, nemi, valamint fizikai és mentális képességek különbözőségek iránti tlerancia kialakítására. 3.5. A kisgyermeknevelő személyiségének meghatárzó szerepe A kisgyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a kisgyermeknevelő elfgadó, empatikus, hiteles nevelői magatartása. A bölcsődei nevelésben figyelembe kell venni a kisgyermek spntán érésének, egyéni fejlődésének ütemét, a pillanatnyi fizikai és pszichés állaptát, kmpetenciáját, nemzetiségi/etnikai, kulturális és vallási hvatartzását. A fejlődés ütemét mindig magáhz a gyermekhez visznyítva kell megítélni. Minden új fejlődési állmásnak kiindulópntja maga a gyermek. Ezért fnts, hgy a bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, szlgáltatóhz járó kisgyermekek mindegyike egyéni szükségleteihez igazdó mértékben részesüljön érzelmi biztnságt nyújtó gndskdásban és támgatásban. 3.9. Gndzási helyzetek kiemelt jelentősége A gndzási helyzetek a kisgyermeknevelő és a kisgyermek interakciójának bensőséges, intim helyzetei. A gndzási helyzetek megvalósulása srán a nevelésnek és a gndzásnak elválaszthatatlan egységet kell alktnia. A gndzás minden helyzetében nevelés flyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem krlátzódhatnak a gndzási helyzetekre. A fizilógiás szükségletek kielégítése megteremti a magasabb rendű szükségletek kielégítésének feltételeit. A prfesszinális gndzás, hzzájárul a személyes kapcslatk pzitív alakulásáhz és a nevelési feladatk megvalósulásának egyik kiemelt színtere. 3.10. A gyermeki kmpetenciakésztetés támgatása A krai életévekben alapzódnak meg a kgnitív, érzelmi és társas kmpetenciák, ezért támgatásuk kiemelt jelentőséggel bír a bölcsődei nevelésben. Biztsítani kell annak a lehetőségét, hgy a kisgyermek a játékn, a gndzási helyzeteken és egyéb tevékenységeken keresztül ismeretekhez, élményekhez, tapasztalatkhz jussn, átélhesse a spntán tanulás örömét, megerősödjön benne a világ megismerésének vágya. Kíváncsiságának fenntartásával, pzitív visszajelzések biztsításával segíteni kell önálló kezdeményezéseit, megteremtve ezáltal az egész életen át tartó tanulás igényének, flyamatának bizts alapjait. 4. A bölcsődei nevelés feladatai 4.1. A családk támgatása, annak erősségeire építve a szülői kmpetencia fejlesztése A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szlgáltató, mint a kisgyermekes családkkal kapcslatba kerülő első gyermekintézmény jelentős szerepet tölt be a szülői kmpetencia fejlesztésében. A család erősségeinek megismerése, támgatása a pzitívumk kiemelésével valósul meg. A családi és bölcsődei nevelés összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti egyenrangú, knstruktív, kölcsönös bizalmn alapuló partneri kapcslat elengedhetetlen feltétel a kisgyermekek harmnikus fejlődéséhez. A szülő ismeri legjbban gyermekét, így közvetíteni tudja szkásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve
ezzel a kisgyermeknevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A kisgyermeknevelő, mint szakember, szaktudására, tapasztalataira építve, a szülők igényeihez igazdva közvetíti a kra gyermekkri fejlődéssel, neveléssel kapcslats ismereteket, módszereket. 4.2. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapzása A szakemberek feladata a kisgyermek fejlődésének nymn követése, dkumentálása, támgatása, a harmnikus testi és lelki fejlődéséhez szükséges egészséges és biztnságs környezet megteremtése. A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése a gndzási helyzetekben valósul meg. A rugalmas, a kisgyermek életkráhz, egyéni fejlettségi szintjéhez és az évszakhz igazdó napirend biztsítja az életkrnak megfelelő váltzats és egészséges táplálkzást, a játék, a mzgás, a szabad levegőn való aktív tevékenység és pihenés feltételeit. Az egészséges életmód, az egészségnevelés érdekében törekedni kell az alapvető kultúrhigiénés szkásk kialakítására. A prevenciós feladatk megvalósításába szükség esetén speciális szakemberek is bevnhatók: gyermekrvs, dietetikus, gyógypedagógus, pszichlógus, mentálhigiénés szakember, gyermekfgszakrvs stb 4.3. Az érzelmi és társas kmpetenciák fejlesztése A biztnságt nyújtó nevelői magatartás magában fglalja a szakember érzelmi elérhetőségét és hitelességét, az érzelmek kifejezésére való ösztönzést, a pzitív és bíztató üzenetek rendszeres közvetítését, a világs elvárásk és határk megfgalmazását. A kisgyermek bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, szlgáltatóhz történő kerülése több lehetőséget teremt a társas kapcslatk megtapasztalására. Az együttlét helyzetei az énérvényesítés, a tlerancia, az empátia gyakrlásának színterei, amelyek hzzájárulnak az érzelmi és társas kmpetenciák fejlesztéséhez. Törekedni kell az együttélés szabályainak elfgadtatására, a másk iránti nyitttság megőrzésére. A kisgyermeknevelő feladata a kisgyermekek beszédkészségének fejlesztése érdekében az ingerekben gazdag, tiszta nyelvi környezet biztsítása, a kmmunikációs kedv felkeltése és fenntartása a bölcsődei nevelés-gndzás minden helyzetében, mndókák, énekek, versek, mesék közvetítésével 4.4. A megismerési flyamatk fejlődésének segítése A kisgyermek érdeklődésének erősítése a játéks felfedezés és a cselekvéses tanulás lehetőségeinek megteremtése a kisgyermeknevelő aktív részvételével és a megfelelő környezet kialakításával történik. A bölcsődei nevelés-gndzás helyzeteiben a szakember ismeretet nyújt, segíti a tájékzódást, a tapasztalatk és élmények feldlgzását. A kisgyermek igényeihez igazdó közös tevékenység srán szerepet kap az élmények, viselkedési és helyzetmegldási minták nyújtása, az önálló próbálkzás és a kreativitás támgatása. Az önálló választás és a döntési képesség kialakulását segíti a bátrító, ösztönző nevelői magatartás.
5. A bölcsődei nevelés főbb helyzetei Alapvető szempnt, hgy a bölcsődei élet a kisgyermek számára élményt nyújtó, részvételre mtiváló, tanulási tapasztalatkat biztsító legyen. Valamennyi tevékenység, élethelyzet alakításának módszertani alapja az egyéni bánásmód érvényesítése, a gyermek pzitív önállósági törekvéseinek, önértékelésének erősítése. 5.1. Tanulás A teljesítményelváráshz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szlgáltatónál nincs helye. A bölcsődei nevelés területén a tanulás fgalmát a lehető legtágabban értelmezzük. Tanulás, minden lyan tapasztalat-, illetve infrmációszerzési flyamat, amely tartós váltzást idéz elő a viselkedésben, illetve a gndlkdásban, valamint elősegíti, hgy a gyermek megismerje önmagát és környezetét. A tanulás a gyermek krából és fejlettségéből adódó tevékenységekbe ágyazttan történik. A tanulás legfntsabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A kisgyermekkri tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gndzás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és a kmmunikáció. A tanulás frmái az utánzás, a spntán játéks tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szkáskialakítás. A kisgyermeknevelőnek a sajáts nevelési igényű gyermekek esetében szem előtt kell tartania, hgy náluk más jellegű és hsszabb időt vesz igénybe a tanulási flyamat. A beszéd a kisgyermekkri tanulás nagyn fnts eleme. A kmmunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztnságs és támgató környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók. Figyelembe kell venni azknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek nem a magyar az anyanyelvük. 5.2. Gndzás A gndzás bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő és gyermek között, amelynek elsődleges célja a gyermek fizikai, testi szükségleteinek maradéktalan kielégítése. A személyes és a szciális kmpetenciák kialakulásának egyik feltétele, hgy a gyermek csecsemőkrtól kezdve aktívan vehessen részt a gndzási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkzni, hgy közben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támgató segítségét. Sikeres próbálkzásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza, ami növeli az együttműködési kedvet. A gndzási helyzetekben sem érvényesülhet teljesítményelvárás. Lényeges, hgy elegendő idő álljn rendelkezésre, mivel az egyes mzzanatk megtanulása gyakrlást igényel. A felnőttel való kmmunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelőnek a gyermekről adtt jelzései kihatnak az önelfgadásra, a személyiség egészséges alakulására. A gndzás minősége jelentős mértékben beflyáslja a szkásk kialakulását és az önállósdás flyamatát. 5.3. Játék A játék a gyermekkr legfntsabb tevékenysége, ami segít a világ megismerésében és befgadásában, elősegíti a testi, értelmi, érzelmi és szciális fejlődést. A kisgyermeknevelő a
játék feltételeinek (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) biztsításával és nevelői magatartásával támgatja az elmélyült, nyugdt játéktevékenységet, a kreativitást. A kisgyermeknevelő a gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, esetenként mintát nyújt, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősrban lehetőséget a társas kapcslatk alakulására. A kisgyermeknevelővel, a többi gyermekkel való együttlét örömfrrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szciális képességek fejlődését. 5.4. Mzgás A csecsemő- és kisgyermekkr az alapvető mzgásfrmák kialakulásának és fejlődésének időszaka. A kisgyermekek mzgásigénye rendkívül nagy, számukra örömfrrás a mzgás. Ezért a szbában és az udvarn is biztsítani kell a minél nagybb mzgásteret, a mzgásfejlesztő játékkat. A játékeszközökkel szemben elvárás, hgy felkeltsék az érdeklődést, fenntartsák a mzgásaktivitást és használatuk biztnságs legyen. Biztsítani kell a környezet balesetmentességét és a veszélyfrrásk kiküszöbölését. A nagymzgáss játékkra a szabadban, az udvarn és a teraszn több lehetőség nyílik, mint a szbában. Még több lehetőséget kínál a benti nagymzgáss játékkkal felszerelt külön helyiség használata. Minél váltzatsabb mzgásra van lehetősége a kisgyermekeknek, annál nagybb örömüket lelik a játékban. A mzgásfejlesztő eszközök használata srán a kisgyermekek szabadn próbálhatják, végezhetik az egyes mzgásfrmákat, fejlődik mzgáskrdinációjuk, harmnikussá válik a mzgásuk. Az önállósági törekvések támgatása srán a gndzási műveletekben való aktív részvétel lehetőséget ad a praktikus mzgásk gyakrlására, finmítására. 5.5. Mndóka, ének A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szlgáltatónál skrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő ének- és beszédhangja, spntán dúdlgatása, ritmuss szövegmndása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A kisgyermek életkri sajátsságaihz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állaptáhz igazdó, felelősséggel kiválaszttt és alkalmaztt játéks mndókák, gyermekdalk, népdalk és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, frmálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagymányk megismerését. A személyes kapcslatban, játékhelyzetekben átélt mndókázás, éneklés, zenehallgatás pzitív érzelmeket kelt, örömélményt, érzelmi biztnságt ad a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játéks mzdulatk megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapn segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hzzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csprtban a derűs, barátságs légkör megteremtéséhez. A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szlgáltatónál végzett zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a kisgyermek tvábbi zenei fejlődésére. 5.6. Vers, mese A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi és értelmi fejlődésére (ezen belül a beszéd, a gndlkdás, az emlékezet és a képzelet fejlődésére), valamint a szciális fejlődésre. A versnek elsősrban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken
keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kmmunikációs helyzet, így egyszerre feltétele és eredménye a kisgyermek alapvető érzelmi biztnságának. A gyermek lyan tapasztalatkra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. A közös mesélés élménye segíti az aktív szókincs kialakulását és a világról való ismeretek megszerzését. A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szlgáltatónál a népi és az irdalmi műveknek egyaránt helye van. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapta és ebből fakadó igényei beflyáslják elsősrban. 5.7. Alktó tevékenységek Az öröm frrása maga a tevékenység - az érzelmek feldlgzása és kifejezése, az önkifejezés -, nem annak eredménye. A kisgyermeknevelő feladata a tárgyi feltételek és elegendő idő biztsítása, az egyes technikák, eszközhasználat megmutatása, a kisgyermek pillanatnyi igényének megfelelő technikai segítségnyújtással az alktókedv ébrentartása. A kisgyermek alktásának elismerésével és megbecsülésével a kisgyermeknevelő segíti az alktó tevékenységek iránti érdeklődés fenntartását és az alktásból fakadó öröm személyiségfejlődésre gyakrlt pzitív hatásainak érvényesülését. A leggyakribb alktó tevékenységi frmák a bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szlgáltatónál: nymhagyó eszközök használata, firkálás, gyurmázás, ragasztás, gyűrés, tépés, ujjfestés vagy vastag ecsettel festés. 5.8. Egyéb tevékenységek Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megldásáhz, a környezet aktív megismeréséhez, az egymásról és a környezetről való gndskdáshz kapcslódnak (pl. babafürdetés, viráglcslás, őszi falevelek gereblyézése, karácsnyi süteményszaggatás, gyümölcssaláta készítése stb.). Az öröm frrásai az én csinálm élményének, az együttességnek, a közös munkálkdásnak és a tevékenység fntsságának, hasznsságának átélése. A kisgyermekek bármikr bekapcslódhatnak és bármikr kiléphetnek, az önkéntesség nagyn fnts, a tevékenykedés nem lehet feladat. Ezek a helyzetek lehetőséget nyújtanak az együttműködésre, a feladatk megsztására, kkzati összefüggések felfedezésére, megértésére. A nevelés célja: Célunk, hgy a gyermekeknek egészséges, biztnságs és esztétikus környezetet biztsítsunk. Nem csak gyermekfelügyeletet szeretnénk adni a gyermekeknek, hanem a képességeik skldalú fejlesztését, minél skrétűbb tapasztalatszerzéssel játéks frmában. Ezért fnts az igényesen kialakíttt környezet, ami elősegíti a gyermekek aktív cselekvését. Törekszünk arra, hgy a nevelési módszereink a gndzás minden pillanatát átszőjék. Megfelelően választjuk meg a balesetmentes berendezésünket és dafigyelünk a rendszeres karbantartásra, helyes használatukra is. Követjük az egészségvédelmi előíráskat és betartjuk a személyi higiénia szabályait.
Az egészséges étrendre és a helyes táplálkzási szkásk kialakítására nagy figyelmet szentelünk. A nevelés végére: A gyermek váljn érzelmileg gazdaggá, a környezete iránt érdeklődővé. Legyen kíváncsi és nyittt az új dlgk iránt. Akarjn és tudjn együttműködni a társaival. Alapvető készségei és képességei fejlődjenek a gyakrlás által, mely segíti őt a világban történő eligazdásban. Alapzódjn meg pzitív énképe, szeressen a közösségben tevékenykedni. Az ellátás igénybe vételének módja A szlgáltatás igénybe vétele önkéntes, és flyamats. A szülő telefnn vagy személyesen érdeklődik a napközbeni gyermekfelügyelet iránt. Ezután a gyermekével együtt mindkét szülő egy személyes találkzás alkalmával megismeri a helyszínt, a nevelés színterét, a vezetőt, és a fntsabb nevelési alapelveket., szkáskat, szabálykat. Kitöltik a felvételi kérelmet. Tájékztatást kap a házirendről az igénybe vehető szlgáltatáskról, a téritési díjról. Kérdéseire teljes körű választ kap. A tényleges jelentkezésre szintén személyes találkzás alkalmával kerül sr. A megállapdás aláírásával nyer felvételt a gyermek, majd megbeszéljük a szülővel történő fkzats beszktatás részleteit. A nevelési év: A nevelési év minden év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. Az intenzív fejlesztési szakasz szeptember 1 május 31 között. A nevelési év srán karácsny és szilveszter között a Gyerekcentrum zárva tart. Nyárn 2-szer 2 ét zárva tartás van, egymástól elkülönülve néhány hét különbséggel.
A szlgáltatást igénybe vevők jgai A szülő jgai A szülőt megilleti a gyermekének nevelési, ktatási intézmény szabad választási jga. Jga, hgy megismerje a szakmai prgramt, házirendet. Jga, hgy flyamats tájékztatást kapjn gyermeke fejlődéséről és tanácskat kapjn a gyermeke neveléséhez. Jga van a szlgáltatáskat teljes körűen igénybe venni, egyéni bánásmódban részesülni. Jga van minden fnts kérdésekben a tájékztatáshz, adatai védelméhez, a nyilvántartásba, dkumentumkba való betekintéshez. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcslats titkvédelem. A szlgáltatás vezetője köteles biztsítani, hgy az elláttt adataihz, a vezetett nyilvántartáskhz illetéktelen személy ne jussn hzzá. Az ellátást igénybe vevők, az ellátást nyújtó kötelezettségszegése és a szlgáltatás igénybevételével kapcslats prblémák esetén panasszal élhetnek, melyet a szlgáltatás vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban benyújtani. Az írásban beadtt panasz kezelése egyéni, vagy ha egy javaslat, észrevétel több szülőt érint, gyermekjgi képviselőhöz frdulhatnak. A gyermekjgi képviselő neve: Berze Mariann Elérhetősége:+36204899565 Berze.marian@ijb.emmi.gv.hu A szülővel kötött megállapdás tartalmazza a gyermekjgi képviselő elérhetőségét. A gyermek jgai A gyermeknek jga van, hgy a Gyermekcentrumban biztnságban és egészséges környezetben neveljék, tanítsák, életrendjét, pihenőidő, szabadidő, testmzgás kielégítésével egészséges étkezés biztsításával életkrának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jgait tiszteletben kell tartani, védelmet kell számára biztsítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek testi fenyítést nem tapasztalhat meg.
A gyermek jga, hgy személyiségi jgait, cselekvési szabadságát és a magánélethez való jgát tiszteletben tartsák, a jgának gyakrlása aznban nem krlátzhat máskat a jgaik érvényesítésében. A gyermek jga, hgy képességeinek, érdeklődésének, adttságainak megfelelő nevelésben, ktatásban részesüljön A gyermeknek jga van adttságának megfelelő, megkülönböztetett ellátásban részesülnie. A gyermek jga, hgy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A szülők kötelességei Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jgainak érvényesítéséhez. Megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért. Rendszeres kapcslatt tartsn a gyermekét nevelő felnőttel. Elősegítse gyermeke közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Megtartsa a Gyermekcentrum helységeinek és környezetének rendjét. Erkölcsi és anyagi felelősséggel tartzik a Gyermekcentrumban kztt kárért.
HÁZIREND A Kópé Gyermekcentrum címe: 2840 Orszlány,Erdész u.32.sz Működési frma: Napközbeni gyermekfelügyelet Telefnszám 06/70 203 2648 Működtető: Bhusné Ujj Erika A gyermekcentrum a szülők igénye alapján reggel fél 8-tól délután fél 5-ig fgadja a gyerekeket. A Gyermekcentrumn kívüli tevékenységre a szülők engedélyével kerül sr. A Gyermekcentrum egész területén tils a dhányzás és az alkhl fgyasztás. Napközben történő baleset esetén a gyermeket elsősegélyben részesítjük. Ha úgy ítéljük meg, hgy tvábbi rvsi ellátásra van szüksége, a szülőt értesítjük. A gyermekek napirendje az öltöző helyiségben van elhelyezve. A gyermekek hazavitelére a 9 órás gndzási idő végéig van lehetőség. Későbbi elvitel esetén a szülő többlet óradíjat fizet. A gyermekcentrumból a gyermeket csak a szülő / törvényes képviselő/vagy az általa megbíztt személy viheti el. A gyermekek ékszereiért, értéktárgyaiért felelősséget nem vállalunk. Az öltözőben kérjük, hgy a gyermekek legszükségesebb ruháit tárlják. A közösség érdekében lázas (37,5) vagy ennél magasabb hőmérsékletű, vagy antibitikumt szedő, vagy fertőzésre gyanús gyermek a gyermekcentrumt nem látgathatja. Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik, a vezető értesíti a szülőt, törvényes képviselőt. Kérjük, hgy ilyen esetben minél előbb gndskdjanak a gyermek hazaviteléről. Kérjük, hgy betegség, vagy egyéb k miatt hiányzó gyermek távllétének kát jelezzék! Betegség után a gyermek rvsi igazlással érkezhet vissza a Gyermekcentrumba. Gyógyszert szedő gyermek a teljes gyógyulásáig nem látgathatja a közösséget. Fertőző betegség esetén a szülő köteles értesíteni a Gyermekcentrumt, hgy a fkztt fertőtlenítésre nagybb gndt frdíthassanak.
Amennyiben a szülő a vezetőnek előzetesen bejelentette, hgy gyermekét nem viszi a közösségbe, a hiányzást igazltnak kell tekinteni. Ha ez előre nem történik meg, a távlléte igazlatlannak számít. Válás, külön élés esetén a szülői felügyeleti jg mindaddig fennáll mindkét szülő részéről, míg erről hatóság határzat máshgyan nem rendelkezik. Addig a gyermek mindkét szülőnek kiadható. Az ellátást végző gndskdik a gyermekek napi négyszeri étkeztetéséről. A családi napközi nem közétkeztetésnek, hanem családi étkezésnek minősül. Az Országs Tiszti főrvsi Hivatal által közreadtt Országs Élelmezés- és Táplálkzás Tudmányi Intézet (OÉTI) ajánlását betartjuk. A napközbeni gyermekfelügyeletet igénybe vevő szülő (törvényes képviselő) köteles a szlgáltatás megkezdése előtt az ellátást végzőt tájékztatni a gyermek étkezéssel kapcslatban kialakult szkásairól, esetleges allergiáról. Amennyiben az ellátást végző nem tud személyre szabtt étkezést biztsítani, a szülő gndskdjn a gyermek számára megfelelő élelmiszerről. A reggelit flyamatsan tálaljuk, így a később érkezők is nyugdt körülmények között hzzájuthatnak. Kérjük, hgy a térítési díjat a tárgyhó 12. napjáig szíveskedjenek befizetni. Díjfizetéssel kapcslats prblémáik megldásában a gyermekcentrum vezetője segítőkészséggel áll rendelkezésükre. Amennyiben a szülő a vezetővel előzetesen nem egyeztetett, és a fizetési kötelezettségét elmulaszttta, gyermeke a következő naptól a fizetés teljesítéséig a közösséget nem látgathatja. Távzáskr amennyiben a szülő átvette a gyermekét a tvábbiakban annak testi egészségéért a szülőt terheli a felelősség az épületben és az udvarn is. A Gyermekcentrumról és az itt nyújttt szlgáltatásról a szülők az interneten a védőnői szlgálatnál a gyermekrvsi rendelőben találhatnak tájékztatást.
A személyiségfejlesztés főbb feladatai 1.a. 1. Egészséges életmódra nevelés 2. Anyanyelvi nevelés és értelmi képességek kibntakztatása 3. Közösségi nevelés, erkölcsi és érzelmi nevelés Gndzás, életmód alakítás: A helyes életritmus kialakítása fnts feladat. Az egészséges testi és szellemi fejlődés feltétele a rendszeres, az ugyanabban az időben végzett tevékenységek, melyek hatnak a gyermek életflyamataira. A gndzási feladatk végzése közben a testi és szellemi fejlődés egyaránt serkenthető. A nyugdt, vidám légkörben végzett tevékenységek segítik a gyermek pzitív énképének alakulását, a differenciált segítésnyújtás pedig az önállóság fejlődését. A testáplási teendők srán bensőséges kntaktus alakul ki a felnőtt és a gyermek között. A testi szükségletek egyénileg különbözőek, így fnts megtanítani a gyermekeket arra, hgy ezeket igény szerint jelezzék. Minél fiatalabb a kisgyermek, annál nagybb szüksége van a felnőtt szeretetteljes segítségére. A szbatisztaságra szktatás is ezen időszak feladata, melynél fnts figyelembe venni az egyéni érési időt. A legfntsabb módszer a dicséret, a jópélda utánzására késztetés, a türelmes szktatás. 1.b. Étkezés: Az egészséges táplálkzás megalapzása fnts feladat ebben a krban. Krszerű táplálkzási és étkezési szkáskkal igyekszünk az ételek széles skáláját megismertetni, megkedveltetni. Az étrend összeállításának legfntsabb szempntja, hgy megfelelő arányban tartalmazzn vitaminkat, fehérjéket, szénhidrátkat, ásványi sókat, rsts anyagt, növényi zsiradékt. A gyerekeknek napi négyszeri étkezést biztsítk, az ételek a saját knyhán készülnek. Étkezés srán gyakrljuk a kulturált étkezés szkásait, az evőeszköz használatában differenciáltan nyújtunk segítséget.
Mivel a gyermekek étvágyában eltérések vannak, így ezt figyelembe véve nem erőltetjük, de ösztönözzük az étel elfgyasztását. Flyadékt a gyermeket egész nap bármikr ihatnak. Étkezések alkalmával fejlődik a gyerekek szem-kéz krdinációja, a finmmtrika bővül a téri irányk ismerete. Ízek, illatk, színek összekapcslása által biztsíttt a skldalú megismerés. 1.c. Testáplás Ezen teendők végzésének célja, hgy a gyermek tisztaság iránti igényét kialakítsa. A testáplás feladatainak megtanítása és differenciált segítséggel a gyakrlása a cél. A testrészek megnevezése által ismereteik bővülnek. A msdó előterében lévő teljes alakú tükör segíti a gyermekeket, hgy vizuálisan is láthassák és ellenőrizhessék a tanultakat, segíti a testséma kialakítást. A kézmsás szappannal, flyó vízzel, ha szükséges segítséggel történik. A WC-t (bilit) szükségletük szerint használják, a papír elérhető számukra, segítséggel vagy önállóan használják. A fésűt napnta többször tükör előtt segítséggel használják. Gyakrljuk a fgkefe helyes használatát és az öblítés technikáját. 1.d. Öltözködés Fnts az időjárásnak megfelelő, réteges öltözködés a fázás vagy leizzadás elkerülésére. Mindenkinek jellel elláttt váltóruhája van arra az esetre, ha bármikért ruhát kell cserélni. A benti helységekben a gyerekek váltócipőt vesznek a tisztaság megőrzése érdekében, a láb megizzadásának elkerülésére. Az öltözködéssel kapcslats szkásk kialakításánál az esztétikára is hangsúlyt kell fektetni. A gyermekek tükörben ellenőrizhetik hgyan áll rajtuk a felvett ruhadarab. Az öltözködés srán differenciált segítségnyújtással vagy szóbeli irányítással segítjük az öltözködést.
Nyugdt légkörben elegendő időt hagyunk minden gyermeknek arra, hgy próbálkzzn, így ismerkednek a testséma fgalmaival, bővül ismeretük, alakul testképük. Buzdítással, dicsérettel a nagybbakat a kisebbek segítésére ösztönözzük. 1.e. Mzgásfejlesztés A mzgásfejlesztés a játékkal egyenértékű feladat. A mzgásra szánt idő flyamats, bent a játszószbában is többféle lehetőség van a mzgásfeladatk végzésére, a mzgáss játékra. Az udvar tág teret ad a mzgásigény kielégítésér, nagy mzgásk fejlesztésére, az edzésre egyaránt. A skféle mzgást fejlesztő, finmító, ügyesítő eszközök segítik a mzgás aktivitást. A kúszás, mászás, ugrás, futás, dbás, labdázás, egyensúlyzás napnta megjelenő, a gyerekek körében kedvelt játékk, melyek természetes fáradsághz vezetnek. A jó hangulat serkenti az utánzás kedvet, fejleszti az önbizalmat. 2.a. Értelmi és anyanyelvi nevelés: Az anyanyelvi fejlesztés a nevelés minden pillanatában jelen van. A mesélés és a beszélés nagyn fnts, de ezek nem elegendőek. A felnőtt nyugdt, közepes hangerejű beszéde jó példaként szlgál a gyermekek számára. Beszéd közbeni udvariassági frmák példamutató betartásával (tekintettartás, tekintetváltás) a gyermekeket is erre ösztönözzük. Fnts szem előtt tartani, hgy a beszédből, beszéltetésből, beszélgetésből nem lehet eleget adni, így minden pillanatt meg kell ragadni a legváltzatsabb módn, amikr ezekre sr kerülhet. A kisgyermek jga és legnagybb feladata a játszás, a játék és fejlesztés srán ezt figyelembe kell venni. Az anyanyelvi nevelésre minden helyzetet, szituációt ki kell használni a játékban, élményszerzés alkalmával és a mindennapi tevékenységek srán. A beszédfejlesztést segítik a játéks ajak és nyelvgyakrlatk, a csúflók, nyelvtörők, népi mndókák, melyek valamilyen frmában minden nap jelen vannak.
Az anyanyelvi nevelés célja - bátran megnyilvánuljanak - a véleményüket el merjék mndani - tudjanak beszélni a közösen szerzett élményekről - gndlataikat mindenki számára érthetően fejezzék ki - tudják igényeiket kifejezni a társas kapcslataikban Értelmi nevelés A tudás átadása a felnőtt és a gyermek között tevékenységen belül zajlik, fő jellemzője az érzelem vezéreltség. A tanulás leghatéknyabb módja a tapasztalás. A tudatsság, tervszerűség a felnőtt dlga, a gyermek a felkínált lehetősége közül választ az aktuális fejlettségének megfelelően. A kisgyermekkrban az érzékszerveknek nagy szerepük van, hiszen a gyermek minél skldalúbban, minél több ldalról tapasztalja meg az aktuális témáhz tartzó ismereteket, annál biztsabb, elmélyültebb tudást szerez. Az értelmi nevelés célja: - skldalú tapasztalatszerzés által ismeretek bővítése - tevékenykedtetéssel az ismeretek elmélyítése - emlékezet, figyelem, gndlkzás fejlesztése - skldalú megtapasztalással k-kzati összefüggések megláttatása 3. Közössége nevelés, erkölcsi és érzelmi nevelés a, erkölcsi és érzelmi nevelés Az ember születésétől fgva állandó társas kölcsönhatásk között él. A gyermek a környezetéből feléje irányuló interakciókból kiszűri az elváráskat, követelményeket. Ezek az elvárásk alakítják az gyermek énképének alakulását. Ezekből elutasítást vagy megerősítést kap a viselkedését illetően. A gyermekre kezdetben az énközpntúság a jellemző, majd a környezet hatására kezdenek megjelenni az egymásra figyelés jellemzői. Cél: - az erkölcsi nrmák megismertetése - az együttélés alapvető szabályainak gyakrlása által azk megalapzása - igényeljék a társakkal való közös játékt, tevékenységeket - gyakrlják az egymás iránti megértést, segítőkészséget, később az egymással való együttműködést, egymás iránti figyelmességet
- az érzelmi nevelés, mint a nevelés légköre fnts, hgy nyugdt, derűs és elfgadó legyen, amely példát nyúlt a gyermeknek viselkedéséhez is - a felnőtt elfgadó, segítőkész, nyittt magatartása, érzelmi biztnságt nyújtó magatartása segíti az egymás felé frdulás képességének kialakulása b, közösségi nevelés A szkásk, szabályk megtanítása, kialakítása és betartása nagy mértékben meghatárzza a közösség légkörét. A napirendünk rugalmas, helyzethez alkalmazkdó, az állandó és ismétlődő elemek biztnságt adnak a gyermeknek, segítik az idő érzékük kialakítását. A rugalmasság abban segít, hgy a gyerekek minden tevékenységet nyugdtan befejezhessenek. A biztnságs légkör, az értelmes fegyelem, a közös élet nyugalma segíti a gyermekeket abban, hgy jól érezzék magunkat a közösségben. A jeles napk, ünnepek, események segítik a szcializációt. A felnőtt példamutató viselkedéssel segíti a gyermekeket a knfliktusk megértésében, azk megldására ötletet adhat, jó példával szlgál. Cél: - a gyermekek nyitttan frduljanak egymás iránt - legyenek érzékenyek, figyelmesek, udvariasak a társaikkal és a felnőttekkel - fejlődjön segítőkészségük, empátiájuk - érzelmi megnyilvánulásaikat képesek legyen felismeri, tanuljanak arra helyesen reagálni Tevékenységfrmák Játék A gyermek játéka létfrma, személyiségének tükrözője és mint leggyakribb tevékenység a fejlesztés legfőbb eszköze is. Fnts a nyugdt légkör, a játékkal kapcslats szkásk, szabályk megtanítása, betartatása, mely fkzza a gyermek biztnság érzetét és segíti a játék nyugalmát. A játékban a gyermek feldlgzza, újra éli és eljátsza az élményeit, tapasztalatait. A játék a tanulás színtere, melyben megvalósul a matematikai képességek fejlesztése, testi nevelés, anyanyelvi nevelés, zenei nevelés, de alkalmas a játék a gyerekek közötti kperációs fejlesztésére is.
A tanulás jelen van a játékban, mint mindennapi tevékenységben. A gyermek a játékn keresztük tanul a legintenzívebben. Amikr játszik emóciók zajlanak, erősödnek, képességek aktivizálódnak, melynek az egész személyisége fejlődésének mzgatórugója. A játék srán fnts szerep jut a felnőtt példamutatására a gyermekkel való együtt játszás srán. A krsztály sajátsságából adódóan igényli a felnőtt flyamats jelenlétét, ötleteit, iránymutatását, segítségét. A játék szciális jellege szerint lehet: - gyermek egyedüli játéka - gyermek-gyermek játéka - gyermek-felnőtt játéka A játék lehet: 1. szabad játék a felnőtt által tudatsan teremtett szituációkban eszközök biztsításával történik. 2. kezdeményezett játék a felnőtt által a szabadjáték fejlesztési lehetőségek kihasználása érdekében tanulási célú játék (pl. Utánzó játék) 3. játéks fglalkzás ebben a krban kötetlen (részt vehet ha akar) A játék fnts feltételei 1. Hely A megfelelő hely biztsítása fnts a játszószbában és az udvarn egyaránt. Az előre kialakíttt játszósark (babaknyha, építőjátékk) segítik a játékt. Az udvarn nagybb a hely, de tt is megvan a lehetőség nyugdtabb játéktevékenységek végzésére (mesekönyv nézegetés, knstrukciós játék) A mzgáss játékk színtere az udvar. Vannak alkalmankénti játékk (gördeszka, rller, egyensúlyzó krng, egyensúlyzó gerenda, mtr) és vannak állandó játéklehetőségek (mászóka, csúszda, ksárpalánk, hmkzó). 2. Idő Mivel a gyermek legfőbb tevékenysége a játék, így a leghsszabb időt kell biztsítani a napirendben délelőtt és délután is. 3. Eszköz Az eszközök nagymértében segítik a fejlesztési feladatk megvalósulását.
Így a Gyermekcentrumban is találhatók: - figyelemfejlesztő játékk (társasjáték, puzzle) - emlékezetfejlesztő játkékk (memri ) - értelemfejlesztő játékk (lgic és clrama) - vizuális és vizumtrs játékk (hangszerek) - Játékfajták 1. Gyakrló játék A spntán mzgás srán szerzett öröm, siker újabb ismétlésre ösztönzi a gyermeket. E játék srán ismerkednek a világgal, annak tárgyaival, megismerik az anyagk tulajdnságait, közben fejlődik szem-kéz krdinációjuk, testképük. a, mzgáss gyakrló játék felmászik lemászik - mzgás közben testi képességeit gyakrlja, bújik, mászik, ugrik - testséma fejlesztés testhelyzet tárgyhz visznyítását gyakrlja rajta, alatta, mellette b, manipulációs gyakrló játék - ilyen az autótlgatás, gyurkálgatás gyurmával és hmkban, kevergetés c, verbális gyakrlló játék - halandzsa szöveg ismételgetése, mely közben ritmusérzéke is fejlődik 2. Építő, knstrukciós játék Az alktás öröméért végzik, közben fejlődik kreativitásuk, térlátásuk, finm mtrikájuk, megfigyelés-gndlkdás, szem-kéz krdináció. Matematikai ismeretek szerzésére, gyakrlására remek lehetőség. 3. Szimblikus szerepjáték Ebben a játékban a gyermek kifejezi pzitív-negatív élményeit, tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit. Kiemelt szerepe van a verbális fejlesztésnek, hiszen közben beszélgetnek egymással, de fejleszti a finm mzgást is (babaruhák patentlása, gmblása) és a szem-kéz krdinációt. Közben matematikai ismereteiket is gyakrlják (terítés). 4. Szabályjáték - társasjáték - dminó - kártya - lgikai játék