A Vaskeresztesi Szivárvány Óvoda. Programja

Átírás

1 nnnaaannnbb Nn

2 A Vaskeresztesi Szivárvány Óvda Prgramja Tisztelettel köszöntök mindenkit, aki megtisztel azzal, hgy ellvassa helyi nevelési prgramunkat. A prgram ajánlása: Ajánlm a Vaskeresztesi Plgármesteri Hivatalnak, mint fenntartónak, hiszen támgatásuk nélkül prgramunk csak elképzelés marad. Ajánlm a szülőknek, mert közös cél vezérel bennünket. Ajánlm klléganőimnek, mivel mindez csak kitartó, lelkiismeretes munkánk által válhat valóra.

3

4 Tartalmjegyzék 1.Bevezetés Helyzetkép: Óvdánk bemutatása Vaskeresztesi Óvda helyzetképe Az óvdánk személyi feltételei Az óvdai nevelés alapelvei Az óvdai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gndskdik: Az óvdai nevelés célkitűzései Nevelési feladatk, tevékenységek, amelyek biztsítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szciálisan hátránys helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését Az óvdai nevelés feladatai Az óvdai nevelés általáns feladatai Nevelési feladatk az óvdában Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja: Az egészséges életmód kialakításának óvdai feladatai Az érzelmi nevelés Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása Főbb tevékenységi területek Az értelmi nevelés feladata Az óvdai élet tevékenységi frmái és az óvdapedagógus feladatai...30

5 5.1A játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzlás, mintázás, kézi munka Mzgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenység Tanulás Az óvdai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvdai élet megszervezése Az óvda kapcslatai A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk Nemzetiségi, etnikai kisebbségi feladatk A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének frmái, kapcslatuk tvábbfejlesztésének lehetőségei Óvda- bölcsőde kapcslata Óvda iskla együttműködésének frmái Az óvda egyéb kapcslatai A nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvdai nevelésben részt vevő óvda estén a kisebbség kultúrájának és nyelvének áplásával járó feladatk...58

6 10.1 A nemzeti, etnikai kisebbség óvdai nevelésének irányelve A kisebbségi óvdai nevelés célja és feladata A kisebbségi óvdai nevelés megszervezése A kisebbségi nevelés frmái A kisebbségi nevelés célkitűzése az óvdáskr végére A nevelési prgram végrehajtásáhz szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A fejlődés jellemzői az óvdáskr végére Az óvdáink felvételi rendje: Legitimációs záradék Összefglalás...68

7 1. Bevezetés Gyermeket nevelni, tiszta és rmlatlan lelküket óvni, a tudat útjára terelni a legnemesebb feladat. A csecsemő lyan, mint a hegy mélyéből előbukó frrásvíz: tiszta és gyenge. Lefelé csrdgálva kis erek táplálják, mint anya a gyermeket. Patakként vidáman, féktelenül csbgva próbálja erejét. A kisgyermek friss patakvíz. Erősödjön testileg, szellemileg, de ő is maradjn medrében. Hsszú az út, amíg a kis frrás végtelen, de tiszta Óceánná terebélyesedik, mely legyőzi a viharkat, és csillgó tükre a fényét visszaveri a világra. Prgramunk törvényi hátterét a Nemzeti Köznevelésről szóló tv évi CXC. tv. tartalmazza, valamint (VIII.31. EMMI Rendelet, a 32/2012.(X.8.) EMMI Rendelet, a nemzetiségi óvdai nevelés irányelveit a 17/2013. (III.1.) EMMI Rendelet fgalmazza meg. Egyértelművé kell, hgy váljn az irányelvek ismertetésében, hgy a nemzetiségi óvda nem idegen nyelvet ktató óvda, hanem egy skkal többre hivattt és nemesebb célra, feladatra elkötelezett intézmény annál. Az egymás elfgadása és tiszteletben tartása nagyn fnts feladat. Az asszimiláció szinte elkerülhetetlen, ezzel együtt kell élnünk, ennek szellemében kell tvább gndlni az elkövetkezendő feladatkra. Sk a vegyes házasság, a fiatalk már nem élnek együtt a nagyszülőkkel, szülőkkel, nemzetiségi nyelvük igazi letéteményeseivel. Nem vagy csak igen kevés német szót hallanak a gyerekek, pedig a nyelv tvábbi áplásáhz, őrzéséhez tthnról kellene megfelelő alapkat hzni. Az óvda kiemelt feladatai közé tartzik, hgy a csekély állaptkat bővítse, gazdagítsa, személyes példamutatással, a szinte észrevehetetlen nyelvi közösség kialakításával.

8 Az óvdai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibntakztatására, a gyermeki jgk és alapvető szabadságk tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hzzáférés biztsításával. A gyermeket mint fejlődő személyiséget különleges gndlkdás és védelemi illeti meg. A gyermek nevelése elsősrban a család jga és kötelessége, s ebben az óvdák kiegészítő szerepet játszanak. Az Alapprgram szerint az óvdai nevelésben érvényesülhetnek a különböző köztük a innvatív pedagógiai törekvések is. Az óvdánk nevelőtestülete elkészítette saját nevelési prgramját, amelynek meg kell felelnie az alapprgramban fglaltaknak. Az Alapprgram és az azzal összhangban lévő óvdai nevelési prgramk egymásra épülő, szakmailag összehanglt rendszere a biztsíték, hgy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvdai nevelés skszínűsége mellett érvényesülnek azk az általáns igények, amelyeket az óvdai neveléssel szemben a társadalm a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfgalmaz. Az óvdai nevelési prgram elkészítésekr tvábbá figyelembe kell venni: a) Nemzetiségi óvdai nevelés irányelvét. b) a sajáts nevelést igénylő gyermekek óvdai nevelésének irányelvét is, ha az óvda sajáts nevelést igénylő gyermek nevelését végzi. 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet. c) hangsúlysabb az óvdai nevelés hátránycsökkentő szerepe d) a rendszeres mzgás lehetőségének megteremtse e) a kiemelt figyelmet igénylő gyermeke fejlődését támgató keretkövetelmények figyelembe vétele.

9 Óvdakép Biztsítjuk az óvdáskrú gyermek fejlődésének és nevelésének ptimális feltételeit. Az óvdánk funkciói: óvó-védő, szciális nevelő személyiségfejlesztő funkció. Az óvdánk közvetetten segíti az isklai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvnásk fejlődését. A pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudats magatartásának kialakulását. Célja az, hgy az óvdásk skldalú harmnikus fejlődését a gyermeki személyiség kibntakztatását elősegítsük az életkri és egyéni sajátsságk és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gndzást igénylő gyermek ellátását is) gyermekközpntú személyiségközpntú játékközpntú esélyegyelőséget biztsít hármas egységen: szellemi, erkölcsi és bilógiai, szciális lény a gyermek. 2. Helyzetkép: Óvdánk bemutatása(rövid története) 2008.augusztus 31-ét követően a Felsőcsatári valamint a Vaskeresztesi önkrmányzat döntése alapján a két intézmény között szerződéskötést követően egyesült. A gesztrintézmény feladatait a Felsőcsatári óvda látta el. A két Óvda közös feladata vlt a német nemzetiségi hagymányk, nyelv és a helyi szkásk áplása, őrzése, valamint a közös munkafeladatk rugalmas összehanglása. Felsőcsatár 460, illetve Vaskeresztes közel 400 lakójával Vas megye aprófalvas településeihez tartzik. A Pinka-völgyében csdálats környezetben bújik meg a Vas-hegy lábánál. Itt találtak hazára

10 I. István idejében betelepített hienzek bajr nyelvterületről, majd később a vízi hrvátk leltek tthnra májusában a Vaskeresztesi Képviselőtestület valamint a felsőcsatári Képviselők közös döntése alapján a közktatási szerződést felbnttták. A két óvda külön működik tvább. A mi Óvdánk névválasztása a Vaskeresztesi Szivárvány Óvda névre esett. Törvényi hátterét a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet biztsítja. 1.2 Vaskeresztesi Szivárvány Óvda helyzetképe Óvdánk, amely az 50-es években a nyári munkák idejére szerveződött, a 70-es években vállalta fel a családból hztt hienz tájnyelv és német köznyelv természetes nyelvi közösségben történő átörökítését. A ma is 80%-ban német ajkú település a maga zártságával, lakóinak példás gazdálkdásával, szőlőkultúrájával ékszerként őrizte meg a hienc nyelvjárását, gazdag néphagymányait, erős családi és környezeti szkásrendszerét skféle kultúrkörben. Óvdánk sztatlan csprttal működik és tölti be szciális, kétnyelvű nevelő, személyiségfejlesztő funkcióját. Beírható létszámunk 25 gyermek. Az óvda egy csprtszbájával, egy trnatermével és kiszlgáló helyiségeivel a gyermekek kényelmét és kötetlen tevékenységi igényeit elégíti ki. A csprtszbai és udvari játékkészlet minősége,mennyisége nagyn jó, jól felszerelt az udvar és jó minőségűek a játékeszközök.

11 Fűtés módja közpnti fűtés. Az intézményben melegítőknyha működik. Az élelmezéssel kapcslats teendőket az Elamen Zrt.végzi. A belső környezet az óvónők egyéni ízlésének megfelelő díszítés teszi esztétikussá, felhasználva a német népi kultúra elemeit is. 1.2 Az óvdánk személyi feltételei Az óvda dlgzóinak jelenlegi létszáma: 3 fő Besztás szerint: 1 fő óvdapedagógus, vezető, főisklai szintű német nemzetiségi végzetséggel és szakvizsgával. 1 fő főisklai végzettségű óvónő 1 fő dajka szakképesítéssel Az óvdánkban a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvdapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fnts feltétele az óvdai nevelésnek. Az óvdapedagógus elfgadó, segítő, támgató attitűdje mdellt,mintát jelent a gyermekek számára. Az óvdapedagógusi tevékenységnek és az óvda működését segítő nem pedagógus alkalmazttak összehanglt munkájának hzzá kell járulnia az óvdai nevelés eredményességéhez. 3. Az óvdai nevelésünk alapelvei az óvdánkban a nevelésnek az emberi személyiség teljes kibntakztatására, az emberi jgk és alapvető szabadságk tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia

12 a gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg a gyermek nevelése elsősrban a család jga és kötelessége, s ebben az óvdánk kiegészítő szerepet játszik. a természeti emberi - tárgyi környezet megismerését nyelvi tapasztalási lehetőségek biztsításával szervezzük. hangsúlyzzuk a játék elsődlegességét a gyermeki személyiséget tisztelet, elfgadás, szeretet és megbecsülés és bizalm övezi óvdánkban. a nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibntakztatását az óvdánkban az alkalmaztt pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazdniuk: a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztnságt nyújtó derűs, szeretetteljes óvdai légkör megteremtéséről,különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra, a tevékenységeken keresztül az életkrhz és a gyermek egyéni képességeihez igazdó műveltség tartalmak közvetítéséről. a gyermek nevelésében óvdánkban is biztsítani kell az önaznsság megérzését, áplását erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét és az emberi jgk és alapvető szabadságjgk védelmét. GYERMEKKÉP az Alapprgram az emberi személyiségből indul ki játék szerepe kiemelkedőóvdánkban esélyegyenlőség, egyenlő hzzáférés, befgadó, inkluzív nevelés támgatása

13 gyermekek különbözőségének deklarálása innvatív pedagógiai törekvések német nemzetiséghez tartzó gyermekek befgadása mdellérték minden óvdai dlgzóra kiterjesztve Ezek alapján alkalmaztt elveink: a gyermek fejlődő személyiség, fejődését genetikai adttságk, az érés sajáts törvényszerűségei, a spntán és tervszerűen alkalmaztt környezeti hatásk együttesen határzzák meg. Az óvdai nevelésünk gyermekközpntú, befgadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibntakztatására törekszünk, biztsítva minden gyermek számára az egyenlő hzzáférést, tudatsan kerüljük a nemi szteretípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcslats előítéletek lebntását. 3.1 Az alapelvek megvalósítása érdekében gndskdunk: az érzelmi biztnságt nyújtó, derűs, szeretetteljes óvdai légkör megteremtéséről a testi, a szciális és az értelmi képességek egyéni és életkr specifikus alakításáról a gyermeki közösségben végezhető, skszínű az életkrnak és fejlettségnek megfelelőtevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra, e tevékenységeken keresztül az életkrnak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről

14 a német nemzetiséghez tartzók óvdai nevelése keretében biztsítani kell az önaznsság megőrzését, áplását, erősítését, átörökítését. Az óvdai nevelésünk célkitűzései: Óvdánkban nevelési pedagógiai cél a gyermeki személyiség kibntakztatása az életkri és egyéni sajátsságk, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, kétnyelvű esemény gazdag, harmnikus környezetben. Célunk a gyermekeket a hárméves nevelési flyamatban skldalú képességfejlesztéssel a német nyelvű szituatív beszédértésig eljuttatni. Célunk a német nemzetiség élő szkásainak a megismertetése, nyelvének (tájnyelvének) kultúrájának áplása az óvdáskr hétköznapi tevékenységrendszerében, ünnepeiken. Német nemzetiségi nevelés területén: a különböző tevékenységekben a kmmunikációs helyzet felismerést, szerepnek megfelelő nyelvhasználatt segítjük. a nemzetiségi nyelvet(német) az artikulációs bázis erősítését, szókincs és fgalmkörök bővítését segítjük a szkásaink, hagymányaink megismerése, a szellemi, tárgyi kultúra közvetítésével óvdánk kétnyelvű csprtjában a német-magyar nyelvfejlesztését tűztük ki célul

15 készítse fel a gyermekeket a német nyelv isklai tanulására biztsítsn anyanyelvi környezetet a gyermek számára segítse a német nemzetisgi identitástudat kialakulását és fejlesztését a nyelv isklai tanulására a) a nemzetiségi nyelven nevelést flytató óvdánkban törekedni kell arra, hgy a gyermekek érzelmi biztnságának megteremtése mellett figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét minél teljesebbé váljn a német nyelvén flyó kmmunikáció. Az óvdapedagógus a rendszeresen visszatérő kmmunikációs helyzetekkel biztsítja az utánzásn alapuló nyelvelsajátítást. b) a kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irdalm, zene, népjáték) tudatsan felépített tematika segítségével váltzats módn szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csprtjainak heti és napirendjét. c) az óvda heti rendje: nemzetiségi nyelv használata napnta,legalább % arányban. d) az óvda napirendje: gyermekek fgadása, szabad játék 9.00 reggeli mzgás (német nyelven -któbertől flyamats áttéréssel)

16 tisztálkdás, reggelihez terítés, reggeli (a szállítás miatt együtt kezdjük az étkezést,a befejezése flyamats.aki végzett mehet játszani ) : játék, játékba integrált egyéni vagy mikr-csprts tevékenységek. Élmények,tapasztalatk feldlgzása a környezetünkről, ismeretek csprtsítása : játék a szabadban,séták, vagy játék a csprtszbában : tisztálkdás, ebéd : ágyazás, mese, altatók, ébredés egyénileg : tisztálkdás, uzsnna, flyamats szabad játék, udvari játék, festés, mintázás 4. Nevelési feladatk, tevékenységek, amelyek biztsítják a gyermekeink személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szciálisan hátránys helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését 4.1 Az óvdai nevelés feladatai: Az óvdai nevelés általáns feladatai óvdánkban: Kiemelt feladat a mindenki számára elérhető színvnalas óvdai nevelés. Az óvdába járó 3-7 (2,5) éves gyermekek harmnikus személyiségfejlesztése az életkri és egyéni sajátsságk, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, a családi neveléssel összhangban flyik. Az óvdai nevelés feladat, hgy sajáts óvdai életrendben kielégítse az óvdás krú gyermekek testi és lelki szükségleteit.

17 Az óvdai nevelés hetergén krtárscsprtkban, közösségi tevékenységek srán valósul meg. A nevelésünk alapvető eszközei: a gyermeki tevékenységek, mint játék a mesélés, verselés az ének, zene, a dals játékk a rajzlás a mintázás a kézimunka a trna a mzgáss játékk a munka jellegű tevékenységek a tanulás különböző frmái a bábzás knstrukciós tevékenységek stb. A nevelés eszközeiből a játék a gyermekek alaptevékenysége, amely elsődleges és mással nem helyettesíthető. A felsrlt tevékenységi frmák az óvdai életben nem különülnek el élesen egymástól. Fnts feladatunk: az egészséges életmód kialakítása az érzelmi nevelés biztsítása

18 az anyanyelvi értelmi fejlesztés-nevelés megvalósítása Az egészséges életmód alakítása óvdánkban: a testi egészség (gndzás, áplás, mzgás-fejlesztés, testi képességei fejlődésének segítése), a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztnság nyújtása) a szciális kapcslatk harmóniája (közösségi élet, segítése stb.) az egészségvédő képesség fejlesztés a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szkásainak kialakítása, a testáplás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzése. Knkrét megvalósulása: csak egészséges gyermek jöhet óvdánkba betegség esetén napközben lefektetjük,elkülönítjük a beteg gyermeket, rvst hívunk szülő értesítése után a gyermeket elviszi. külön higiénikus eszközöket biztsítunk /törölköző, fgkefék, ágynemű stb./ gátláss-feszült gyermeket megnyugtatunk,ldjuk feszültségeit. tartási rendellenességek krrekciációját trnával fejlesztjük lúdtalp trnát végzünk.

19 tünetmegfigyelések helyes táplálkzás /napi táplálkzásának ¾-ét az óvdában kapja a gyermek/ 1 gyümölcsnap tartása hetente állandó ivóvíz biztsítva van a csprtszbában. az óvdapedagógusk és a nem pedagógus dlgzók viselkedésének szabályzása a szülők tthni egészségnevelő feladatai (higiénés szkásk alakítása, egészségvédő példamutatás stb.) az iskla - egészségügyi szlgálattal való együttműködése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása és megőrzése Az egészséges életmódra nevelés célja: nyugdt, kiegyensúlyztt élettempó kialakítása a környezet tisztántartása a szervezet ellenálló képességének növelése helyes táplálkzási szkásk kialakítása a kulturált étkezés illemszabályainak megismertetése egészségmegőrző szkásk kialakítása öltözködési szkásk fejlesztése

20 Óvdánk környezete: 1. Az óvda helyiségei Mivel az óvdai környezeti hatásk jelentősen beflyáslják a gyermekek személyiségének alakulását, ezért lyan esztétikus, színharmóniát biztsító, gazdag tárgyi környezetet próbálunk kialakítani, amely kedvezően beflyáslja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását. 2. Az öltözők Az öltözők berendezése és világítsa a gyerekek kényelmét szlgálja. Minden gyermek hlmija számára külön vállfát, tárló-zsákt, megfelelő tárló-helyet biztsítunk, melyet a gyermekek jelével láttunk el. 3. A csprtszba A csprtszba több funkciót is ellátóvdánkban: a játék, a tevékenységek, az alvás és az étkezés helyéül szlgálnak. Max.25 fő számára nyújtanak elegendő teret. Bútrzatunk: színben, frmában, méretben váltzatsak könnyen tisztántarthatók stabilak és A csprtszbánkban mindig megfelelő (20-22 C) a hőmérséklet, a flyamats szellőztetés biztsíttt.(rvarháló van két ablakn).

21 4. A msdó Könnyel elérhető fgasn vannak a gyermek jelével elláttt, saját törölközők. A fgmsó felszerelések szintén jellel ellátttak, így biztsítva azt, hgy a gyermekek csak a sajátjukat használják. Megfelelő magasságban elhelyezett tükrök szlgálnak a ruházat és a haj rendbetételének, valamint a helyes fgmsási technika ellenőrzésének lehetőségéhez. Megfelelő számú WC áll rendelkezésre. 5. Az óvda udvara: Kialakítása, felszereltsége az óvdánknak skféle tevékenységét szlgálja minden évszakban és a különböző napszakkban. Mzgást fejlesztő eszközök (pl.: különböző mászókák), hmkzók és egyéb udvari, egyéni-társas játékszerek teremtik meg a lehetőséget a skldalú szabadn választtt tevékenységekhez. 4.3 Az érzelmi nevelés óvdánkban: Főbb tevékenységi területek: 1) Játék (nagymzgásk, finmmtrika, mzgáskrdináció) 2) Munka (nagymzgás, finmmtrika) 3) Hagymányk (társadalmi és természeti hagymányk rendszere) Ezért szükséges: hgy már az óvdába lépéskr kedvező érzelmi hatásk, tthnsság, derűs kiegyensúlyztt szeretetteli légkör vegye körül a gyermeket

22 az óvdapedagógusaink gyermek, gyermek dajka, gyermek gyermek kapcslatt pzitív attitűd és érzelmi töltés jellemezze. az óvdánk egyszerre segítse a gyermek szciális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását és engedjen teret én-érvényesítő törekvéseinek, az óvdánk teremtsen lehetőséget arra, hgy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit nevelje a gyermeket a különbözőségek elfgadására és tiszteletére az emberi különbözőségek elfgadására való nevelés fnts számunkra hazaszeretetre nevelés, identitástudat kialakítása fejlesszük az erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdnságkat: figyelmességet fegyelmezettséget, illemtudó viselkedést együttérzést kitartást nyíltságt felelősséget feladattudatt szabálykövetést akaratának (pl.: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szkás és nrmarendszerének megalapzását

23 a gyermek nyitttságára építve az óvdánk segítse elő, hgy a gyermek tudjn mindenre rácsdálkzni a természetben és az ember környezetben megmutatkzó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja a gyermeki magatartás alakulása szempntjából mdell értékű az óvdapedagógusaink és az óvda más dlgzóinak kmmunikációja, bánásmódja és viselkedése. a halmzttan hátránys helyzetű valamint kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket sajáts törődést igényel, szükség estén megfelelő szakemberek közreműködésével (pszichlógus, gyógypedagógus, lgpédus stb. az óvdáskrú gyermek jellemző sajátssága a magatartás érzelmi beállítttsága. Az énfejlődés szakaszai 3-7 év között: 3 éves: önérvényesítés 7 éves krig: kezdeményező, együttműködő, tevékenykedő magatartás válik jellemzővé. Kialakul az önismeret, a reális önértékelés, a társak tulajdnságainak ismerete. Feltételek a fejlődés eredménye érdekében: tthns körülmények a csprtszbában lehetőségek biztsítása közös élmények, tapasztalatk szerzésére közös játékk kirándulásk, séták, stb.

24 mdellértékű,udvarias viselkedés. 4.4 Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása óvdánkban: Az óvdánk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkri sajátsságra, valamint a meglevő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztsít a gyermeknek váltzats tevékenységeket, melyeken keresztül tvábbi élményeket, tapasztalatkat szerezhet az őt körülvevő természetitársadalmi környezetről. Fnts az egyéni érdeklődés támgatása. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi frma keretében megvalósítandó feladatunk. Az anyanyelv fejlesztése és a kmmunikáció különböző frmáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvdai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kmmunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támgatására és a válaszk igénylésére szükséges figyelmet frdítani. Az óvdánk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkri sajátsságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztsítsn a gyermeknek váltzats tevékenységeket, amelyeken keresztül tvábbi élményeket, tapasztalatkat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A beszéd a kmmunikáció alapfeltétele, mely a szcializációhz nélkülözhetetlen. Ennek alapja a társas kötődés, mely a családból indul az anya-gyermek kapcslatból. A beszéd kialakulásáhz megfelelő idegrendszerrel, ép hallással, valamint a beszédet elősegítő szervek megfelelő fejlődésével kell rendelkeznie a gyermekeknek.

25 Az óvdában a sk mzgással elősegíthető a beszédfejlődés, ezáltal a gndlkdás fejlesztése is. A nemzetiségi nyelv használatánál a szó mndatalktás - szövegalktás flyamata érvényesül. A különböző életkrhz köthető elvárásk az év végégi a nemzetiségi nyelv használatában: 3-4 éves kr: bemutatkzás, jelük, 2-3 mndóka, 5 -es trna, köszönés, étkezésnél jó étvágyat kíván 4-5 éves kr: apró közlések, társak jelei, 4-6 dal, mndóka, szavak, a környezetről, bemutatkzás éves kr: kapcslódás a magyar témakörökhöz, mndóka, dal, képlvasás: alany állítmány megnevezése, megértés: beszéd közben, 5 -es trna, térirányk, szavak, kifejezések, egyszerű mndatk, kérdések Főbb tevékenységi területek 1. Testnevelés Fejlesztendő területek: nagymzgásk egyensúly gyakrlatk szem-kéz, szem-láb, krdinációs gyakrlatk testséma (testrészek mzgatásával) érzékelés észlelés

26 emlékezet figyelem képzelet gndlkdás 2. Művészetek a) Vizuális tevékenység építés plasztikai munkák képalakítás Fejlesztendő területek: nagymzgás egyensúlyérzék finmmtrika szem-kéz krdináció b) Zenével összefüggő tevékenység hallásfejlesztés ritmusérzék fejlesztése egyes testrészek fejlesztésére alkalmaztt mzgásk (taps, simgatásk)

27 Fejlesztendő területek: nagymzgás egyensúlyérzék finmmtrika szem-kéz krdináció mzgáskrdináció 3. Anyanyelv, irdalm (mesélés verselés bábzás, dramatizálás) a) anyanyelvi játékknál fejlesztendő területek: egyensúlyérzék finmmtrika nagymzgás b) gyermekjátékknál, mndókáknál fejlesztendő területek nagymzgás finmmtrika szem kéz, szem - láb c) mzgással kísérhető verseknél fejleszthető feladatk nagymzgásk d) bábkészítésnél fejlesztendő terület: finmmtrika

28 4.4.2 Az értelmi nevelés feladata a) A gyermek spntán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése érdeklődés, kíváncsiság, felébresztése az eges tevékenységek iránt a környező világról szerzett tapasztalatk rendszerezése b) A kmmunikációs képességek kialakítása és fejlesztése a helyes mintaadással: Ezen belül nagy figyelmet kell frdítani: a beszédkedv fenntartására a gyermek meghallgatására a gyermeki kérdések érvényesülésére és a válaszk igénylésére c) Az értelmi nevelés keretein belül az alábbiakat szükséges fejleszteni: a kgnitív képességet (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gndlkdás) a vizuális percepciót (frmaérzékletek, frmaészlelések) kreativitást Feltételek a fejlődés eredménye érdekében: a tevékenységi frmák biztsítása: tanulás játék

29 munka 5. Az óvdai élet tevékenységi frmái és az óvdapedagógus feladatai 5.1 A játék A játék a kisgyermekkr legfntsabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvdai nevelés leghatéknyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módn, hsszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó taglatlan benymásait játékában taglja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékzódó, a pszichikumt, a mzgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. Az mi feladatunk az indirekt irányítás felelőssége élményszerű, elmélyült játék segítése. Feltételteremtő magatartással, együtt játszással érjük el a játék indirekt kibntakztatását. A játék célja: a játékn keresztül a külvilág elemeinek megismertetése, felfedezése a játék frmáinak, tartalmának gazdagítása a kreativitás fejlesztése a rendjének, szabályknak a betartása egészséges versenyszellem kialakítása Feladatk: nyugdt csprtlégkör, hely és elegendő játékidő biztsítása

30 a skféle játékeszközt és élményt a különböző jéték-frmákhz megismerjük, hgy a gyerekek képességeik, neveltségük szintjén hl tartanak, mikr és hgyan juttathatjuk el őket fejlődésük következő, magasabb szintjére megtervezzük az sztatlan csprtk életkrból és a gyerekek különböző szintű fejlettségéből kiinduló fglalkzásk kezdeményezését és flyamatát megkülönböztetett figyelmet szánjunk ara, hgy a különböző játékfajták hgyan jelennek meg a gyerekek játékában, mennyire integrálódnak és differenciálódnak támgassuk és befgadjuk a gyerekek tthnról hztt megfelelő társasjátékait bővítsük a szabályjátékk körét felhasználjuk azkat a fejlesztő játékkat, amelyek biznys prblémák megelőzését szlgálják a játék flyamatában a mi tudats jelenlétünk biztsítja az indirekt irányítást felelősségét. Az óvdában fnts a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. a játék kiemelt jelentőségének az óvda napirendjének időbesztásában is meg kell mutatkznia. 5.2 Verselés, mesélés Az érzelmi biztnság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fnts eszközei a többnyire játéks mzgáskkal is összekapcslt mndókák, dúdlók, versek. Ezek ritmusukkal, a mzdulatk és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményt adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagymányk gazdag és jó alkalmat, erős alapt kínálnak a mindennaps mndókázásra, verselésre. Ezt kiegészítik a nemzeti hagymányk. A mese a gyermek

31 érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A világkép alakulásának alappillére. A gyermek saját vers- és mesealktása, annak mzgással és(vagy )ábrázlással történő kmbinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennaps mesélés, mndókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvdában a népi, a klasszikus és a krtárs irdalmi műveknek egyaránt helye van. A vers és a mese tanulásának, hallgattatásának célja: igény kialakítása az irdalmi élményekre, az irdalmi művek iránti fgéknyság megalapzása a beszéd fnlógiai, grammatikai, jelentéstani, valamint mtrikus rendszerinek fejlesztése életkri és egyéni sajátsságk figyelembe vételével az analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése a beszéden keresztül a ritmusérzék fejlesztése Ezen tevékenység célja, hgy a gyermek: Szívesen mndjn mndókákat, verseket, meséket tudja a megismert szavak jelentését, megfelelően használja azkat legyen képes a hallttak képi megjelenítésére szívesen, örömmel hallgassn emsét, verset A német nemzetiségi nyelv területén felhasznált gyermekirdalmi anyag: Talabér Ferencné: Nyelvi nevelés- nyelvi fejlesztés a nemzetiségi óvdában

32 Kmm wir wllen tanzen Lieder Singspiele, Reime Gedichte und Klaugspiele mit Musikinstrumenten Hppe, Hppe Reiter Kmmt herbei zum grssen Kreis Mzgásfejlettségi mutatók: A vers, mese esetén a mzgásk kiegészítő tevékenységként jelennek meg. Általában utánzó, mimikai mzgáskat, a testtartás különböző frmáit, gesztuskat és értelmezést segítő mzdulatkat figyelhetünk meg a gyerekeknél verselés, mesélés közben. Ezen mzgásk közül egyesek spntán módn, másk tudatsan keletkeznek. 5.3 Éneklés, zenélés, énekes játék, gyermektánc Az óvdában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékk, a népi gyermekdalk, az éneklés, az énekes játékk, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, frmálják zenei ízlését, esztétikai fgéknyságát. Felkelti a gyermek zenei érdeklődését, frmálja zenei ízlését, esztétikai fgéknyságát magyar népdalk a hazaszeretetet erősítik, a német dalk a közösségi hvatartzást zenehallgatás nemzetiségi kultúra Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek srán a gyermek felfedezik

33 a dallamt a ritmust a mzgás szépségét a közös éneklés örömét egyenletes lüktetés közös tánc, nemzetiségi táncmtívumkkal ismerkedés A népdalk éneklése, a gyermek néptánck és a népi játékk a hagymányk megismerését, tvábbélését segítik. Az óvdai ének zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapzza, elősegíti az anyanyelv kialakulását. Nemzetiségi kultúranyag felkutatása, őrzése német nyelven. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Az énekes népi játékk és az igényesen válgattt krtárs művészeti alktásk fnts eszközül szlgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mzgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvdapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hvatartzását is. A népdalk éneklése a gyermek néptánck és a népi játékk a hagymányk megismerését, tvább élését segítik. a) Az éneklés, zene, énekes játék célja: a gyermekeknek: zenei élmények nyújtása éneklés, hangszeres zene segítségével közös éneklés és a zenei érdeklődés felkeltésén keresztül, közösségi élmények nyújtása énekes játékn keresztül, közös éneklésen keresztül az éneklés a zenélés tevékenységeinek megszerettetése

34 a zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése a népi-, a műzenei és más népek dalainak, zenéinek megismertetése fejleszteni: a ritmusérzéket a zenei hallást a zenei emlékezetet b) Feltételek a fejlődés eredménye érdekében: a gyermek minél több hangszerrel találkzzn (pl.: furulya, cintányér, triangulum stb.) különféle eszközök álljanak rendelkezésre a zenés játékk eljátszásáhz (pl.: táncs szknyák, szalagk, kendők stb.) nemzetiségi anyagból gyűjtött CD-k, kazetták. 5.4 Rajzlás, mintázás, kézi munka A rajzlás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázlás különböző fajtái, a műalktáskkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fnts eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alktás a belső képek gazdagítására épül. Fnts, hgy ábrázló tevékenységekre az egész nap flyamán biztsítsn teret, lehetőséget az óvdapedagógus. Maga a tevékenység s ennek öröme a fnts, valamint az igény kialakítása az alktásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befgadására.

35 Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazdva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, kmpnáló képességeket térbeli tájékzódó képességeket rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagdását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-frma és szín képzeteinek gazdagdását, képi gndlkdásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitttságuk, igényességük alakítását. a) Az óvdapedagógus feladata: megismertetni a gyermekeket a különböző anyagkkal, kézi munka technikai alapelemeivel. b) A rajzlás, mintázás, kézi munka célja: vizuális tapasztalatk nyújtása az életkrnak megfelelően a vizuális jelrendszer megismerése (pnt, vnal, flt, színek, frmák) a képi-plasztikai-, knstruáló kifejezőképesség kibntakztatása a szín és frmavilág gazdagítása

36 eszközhasználat képességének fejlesztése, érdeklődés felkeltése az ábrázlás tevékenységei iránt képm9zgásk finmítása képi gndlkdás fejlesztése a térbeli tájékzódó-képesség fejlesztése az íráshz szükséges mzgáskrdináció alakítása. c) Feltételek a fejlődés eredménye érdekében Biztsítani kell a gyermekeknek azkat az eszközöket, amelyek szükségesek a rajzlás, mintázás és egyéb kézimunkában való kibntakzásában. pl.: színes ceruzák,rajzlapk, különböző vastagságú ecsetek, tempera, ragasztó, színes fnalak, kukricatrzsa, különböző növények részei (virágszirm, magk stb), színes textil darabk stb. Az óvdapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával a különböző anyagkkal a rajzlás a mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. 5.5 Mzgás A mzgás és az értelmi fejlődés egymást erősítő, kedvező hatását kihangsúlyzzuk. Fnts a rendszeres mzgás, és az egyéni szükségletek figyelembe vétele. Az egészségmegőrzés része a sk mzgás. a) A trna, a mzgáss játékk célja, hgy Fejlesszék:

37 a gyermek természetes mzgását (járás, futás, ugrás, egyensúlyzás, dbás, támasz) a testi képességeket, mint az erőt, ügyességet, gyrsaságt, állóképességet, társra figyelés kedvezően beflyáslják a gyermeki szervezetet növekedést, teherbíró képességet és az egyes szervek teljesítőképességét fnts szerepük van az egészség megőrzésében megóvásában felerősítsék és kiegészítsék a gndzás és egészséges életmódra nevelés hatását a mzgáskultúra fejlesztése mellett segítsék a térben való tájékzódást a helyzetfelismerést a döntést az alkalmazkdóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. alakuljn ki az egészséges versenyszellem A trnának, játéks mzgásknak az egészséges életmódt erősítő egyéb tevékenységének teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spntán vagy szervezett frmában az óvdai

38 nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget kell biztsítani. b) A mzgásfejlettség mutatói mennyire céliránysak a mzgásk mennyire terhelhető időben, nehézségi fkban mi jellemző teljesítőképességére (alacsny, közepes, magas fkú) képes-e minden természetes mzgás elvégzésére mzgása flyamats, gördülékeny (akadzó, aritmikus) milyen jellegű mzgáskban nyilvánul meg ügyessége mennyire szervezettek mzgásai mennyire eredményez egyensúlyzási feladatkban milyen ügyesen használja az eszközöket megállapítható-e állóképességének megléte tudja-e rendezni a mzgássrkat fellelhető-e tagltság a mzgásában helyen méri fel a térbeli visznykat képe-e váltzó tempójú, ritmusú, irányú mzgásra mennyire fárad gyrsan könnyen (lassan nehezen) Az alap- és bemelegítő mzgásk hrvátul és németül, eszközök megnevezése két nyelven, utasításk használata.

39 5.6 A külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése srán tapasztalatkat szerez a szűkebb és tágabb természetiemberi- tárgyi környezet frmai, mennyiségi, téri visznyairól. A valóság felfedezése srán pzitív érzelmi visznya alakul a természethez, az emberi alktáskhz, tanulja azk védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, lyan tapasztalatk birtkába jut, amelyek a környezetben való, életkrának megfelelő bizts eligazdáshz, tájékzódáshz szükségesek. a. Cél, hgy: a gyermek ismerje meg a..1. a szülőföldet a..2. a hazai tájat a..3. a helyi néphagymánykat, szkáskat és a..4. a családi tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is a..5. a gyerek élje át a felfedezés örömét a környezet megismerése birtkába jussn és azkat tevékenységeiben alkalmazza és ennek srán matematikai tapasztalatknak, ismereteknek is birtkába jussn, ismerj el a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri visznykat: a..1. alakuljn ítélőképessége

40 a..2. fejlődjön tér-, sík-, és mennyiségszemlélete rendszerezni tudjn: a..1. a környezet jelenségei a..2. a tárgyainak tulajdnságai a..3. mennyiségi visznyk, valamint a..4. frmák szerint. tudja személyi adatait (név, lakcím, szülők neve, fglalkzása, testvérek neve stb. b. A mi feladatunk, hgy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését biztsítsn alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spntán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre a környezetkultúra és a biztnságs életvitel szkásainak alakítására. segítse elő a gyermek önálló véleményalktását döntési képességinek fejlődését, a krtárs kapcslatkban és a környezet alakításában. c. Feltételek a fejlődés eredménye érdekében: Fnts minden eszköz, ami hzzájárul a gyermekek gndlkdásának, értelmi képességeinek a fejlődéséhez. d. A mzgásfejlettség mutatói:

41 megjelent- e a biztnságs fgás a különböző alakú, nagyságú tárgyak használatakr megfigyelhető-e a jbb vagy balkezesség dminanciája (illetve kétkezesség) mennyire ügyes az eszközhasználatban mzdulati, mzgásai céliránysak-e helye-e a mzgásk egymásutánja mi jellemző a mzgásk sebességére milyen időtartam után jelentkezik a fáradtság melyik tevékenység végzésében található finmmzgásk (virágcskrkötözés, kckák egymásra helyezése stb.) 5.7 Munka jellegű tevékenység A személyiségfejlesztés fnts eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sk vnatkzásban aznsságt mutató munka és munka jellegű játéks tevékenység az önkiszlgálás, a segítés az óvdapedagógusnak és másfelnőtteknek, a csprttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízásk teljesítése, az elvállalt napsi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgndzás stb. a. a munka jellegű tevékenység célja: a munkának, mint tevékenység örömének kialakítása baráti, egymást segítő kapcslatk kialakulásának segítése, támgatása

42 nevelés: jártasság kialakítása eszközök, szerszámk használatában a gyermek ismerje fel a saját képességeinek a hátárait gndzza, óvja a környezetében lévő növényeket A gyermek munka jellegű tevékenységei: önként azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdnságk (pl.: a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatsság) alakításának fnts lehetőségét biztsítja, a közösségi kapcslatk a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és másk elismerésére nevelés egyik frmája A gyermeki munka az óvdapedagógustól tudats pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és flyamats knkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magáhz mérten fejlesztő értékelést igényel. b. Feltételek a fejlődés eredménye érdekében biztsítani kell: skféle lehetőséget a haszns tevékenységek érdekében a testi épséget a nyugdt légkört és elegendő időt.

43 c. A szciális fejlettség mutatói: kezdeményező-e a munkavállalásban válla-e szervező, irányító, vezető szerepet előnyben részesíti-e az egyéni munkát gyrsan hajlik-e a megegyezésre vannak-e knfliktusai társaival hgyan ldja meg a knfliktuskat szívesen segít-e társainak kikéri-e, elfgadja-e másk véleményét, javaslatait elismeri-e társa sikerét képes-e erőfeszítésre a végső megldásra/megldásért megvédi-e a közösen készített munkát (miénk érzés). Utasításk, kérések, ételek neve nemzetiségi nyelven és az eszközök megnevezése nemzetiségi nyelven. 5.8 Tanulás A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvdában a tanulás flyamats, jelentős részben utánzáss, spntán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támgatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az

44 egész óvdai nap flyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kiránduláskn, az óvdapedagógus által kezdeményezett tevékenységi frmákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tevékenységek közben valósul meg a tanulás szervezett és spntán frmában. A fglalkzásk tervezett és rugalmas keretet biztsítanak. Alapvető cél az eredményes óvda-iskla átmenet biztsítása. A tanulás feltétele a gyermek: cselekvő aktivitása, a közvetlen, sk érzékszervét fglalkztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztsítása, kreativitásának erősítése. A tanulás célja: a tapasztalatszerzés, a gndlkdás örömének átélése a tanulás, a tudás irányi igény kialakítása a tanulás, elemi szintű technikáinak megismerése fejleszteni: a megismerési képességeket a beszédértést és a szóbeli kifejezést a prblémamegldó képességeket a társadalmilag és/vagy helyileg kívánats és lehetséges elemi szkásk, szciális visznyulásk, magatartásfrmák megismerése.

45 az óvdás gyermek kmpetenciájának fejlesztése attitűdök erősítése képességek fejlesztése a. A tanulás lehetséges frmái az óvdában: az utánzáss minta- és mdellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szkásk alakítása, a spntán játéks tapasztalatszerzés; a gyermeki kérdésekre, válaszkra épülő ismeretszerzés; az óvdapedagógus által irányíttt megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakrlati prblémamegldás és feladatmegldás az óvdapedagógus által kezdeményezett fglalkzáskn megvalósuló tanulás cselekvéses tanulás A magyar óvdai anyaghz kapcslódva nemzetiségi nyelven történő megalapzása is. Pl.: színek számk ruházat évszakhz, időjáráshz kapcslódó kifejezések, állatk, növények neve stb.

46 Az óvdapedagógus a tanulást támgató környezet megteremtése srán épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Az óvdapedagógus a tanulás irányítása srán személyre szabtt pzitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibntakzását. Az óvda mérési-ellenőrzési-értékelési rendszere: Célja: flyamats ellenőrzéssel, elemzéssel a prgram beválásának vizsgálata, annak sikeres megvalósítása a cél. Feladata: az óvdai élet tervszerű, tudats szervezése megfigyelések, hiánysságk feltárása segítségadás, krrigálás tapasztalatcsere mtiválás: pzitív hatás elérése a minél színvnalasabb munka érdekében. Dkumentumai: az óvda munkaterve 1 éves visznylatban (aktuális feladatk meghatárzása a nevelőtestület bevnásával) a gyermekcsprtk nevelési fejlesztési terve: tématervek, 1 évre nevelési feladatk megfgalmazása) személyiséglap minden gyermekről anamnézisek szcimetriai felmérések

47 szülők véleménye rvs, pszichlógus, fejlesztőpedagógus véleménye Az óvónők együtt végzik a gyermekekkel kapcslats feladatk felmérését. A helyi nevelési prgram ellenőrzése, értékelése (3 ciklusban történik) 1) a prgram bevezetése előtt (helyzetelemzés) 2) bevezetés közben (flyamats ellenőrzés, értékelés, tapasztalatk) 3) eredményvizsgálat (módsításkra lehetőség van) Az óvónők és a dajkák munkáját az Óvdavezető végzi szempntk alapján. 6. Az óvdai élet megszervezésének elvei 6.1 Személyi feltételek 1) Az óvdában a nevelőmunkát az óvdapedagógus végzi, jelenléte a nevelés egész időtartamában fnts feltétele az óvdai nevelésnek. Az óvdapedagógus mdellt, mintát t jelent a gyermek számára, amely kiegyensúlyztt légkörben valósul meg.

48 2) Az óvdapedagógusi tevékenységnek és az óvda működését segítő nem pedagógus alkalmazttak összehanglt munkájának hzzá kell járulnia az óvdai nevelés eredményességéhez. 3) nemzetiséghez tartzó gyermekeket is nevelő óvdában dlgzóknak feladatuk, hgy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvdai nevelés célkitűzéseit. 4) Törvényi rend. : Nkt. 67. (2), 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 6.2 Tárgyi feltételek Az óvda épületét, udvarát, kertjét, berendezését ly módn kell kialakítani, hgy szlgálja a gyermekek biztnságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztsítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye a mzgás- és játékigényük kielégítését és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, frmákkal, anyagkkal vegye körül. Az óvda tárgyi környezete egyidejűleg a mindenkri előíráskkal összhangban biztsítsn megfelelő munkakörnyezetet az óvdapedagógusknak. Kötelező eszközjegyzék: 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet sz. melléklete szerint 6.3 Az óvdai élet megszervezése 1) A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztsítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú tevékenységfrmák megtervezésével.

49 2) Az óvdai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző, az óvdapedagógus által készített kötelező és nem kötelező feljegyzések, dkumentumk is szlgálják. 7. Az óvda kapcslatai 1) A óvdai nevelés a családi neveléssel együtt,azt kiegészítve szlgálja a gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele, a családdal való együttműködés. Az együttműködés frmái váltzatsak, a személyes kapcslattól a rendezvényekig magukban fglalják azkat a lehetőségeket, amelyeket az óvda, illetve a család teremt meg. 2) Az óvda kapcslatt tart azkkal az intézményekkel, amelyek: az óvdába lépés előtt (bölcsőde, nevelőtthn) az óvdai élet alatt (pedagógiai azkszlgálat intézményei, közművelődési intézmények, stb) és az óvdai élet után (iskla) meghatárzó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcslattartás frmái, módszerei alkalmazkdnak a feladatkhz és a szükséglethez. A kapcslatk kialakításában és fenntartásában az legyen nyittt és kezdeményező. 3) Az óvdánk kapcslatt tart: a kisebbségi szervezetekkel egyesületekkel nemzetiségi óvdákkal(napsugár óvda Szmbathely,Prnapáti Óvda)

50 8. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk meghatárzása prevenció együttműködés az estleges juttatásk elsztása alapelveinek és eljárási rendjének. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatk ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kierjed a fglalkzáskra és a fglalkzáskn kívüli területekre egyaránt. a. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata a pedagógusk gyermek és ifjúságvédelmi munkájának segítése a szülők tájékztatás azkról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez prblémáik megldása érdekében frdulhatnak családlátgatásn vesz részt a veszélyeztető kk feltárása érdekében segíti a Gyermekjóléti Szlgálat tevékenységét a gyermekek anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támgatás megállapítását kezdeményezi tájékztatást nyújt a szülők részére a gyermekeknek, a családknak szervezett szabadidős prgramkról.

51 b. A gyermekvédelmi tevékenység fntsabb feladatai a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, pihenés) figyelemmel kísérése a gyermekek egészségi állaptának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztsítása az rvsi szlgálatn keresztül és a fgászai rendeléseken a gyermeke intézményes ellátása, az óvda valamennyi szlgáltatásának biztsítása igényei szerint (ügyelet, fejlesztő fglalkzás, étkezés stb.) segélykérelmek támgatása, és az ezzel kapcslats tanácsadás a család szciális és anyagi helyzetétől függően a gyermekek fejlődésnek, eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres óvdába járásának flyamats ellenőrzése, szükség eseté a szabálysértési eljárás kezdeményezése. c. Az óvda gyermekvédelmi tevékenysége hárm területre terjed ki a gyermek fejlődését veszélyeztető kk megelőzésére, feltárására megszüntetésére. 8.1 Nemzetiségi, etnikai kisebbségi feladatk

52 Fnts, hgy a nemzetiséghez tartzó gyermekek ne érezzék kívül állónak, kirekesztettnek magukat. Minden gyermeket az elfgadásra kell nevelni, amiben mdell értékű szerepe van az óvdapedagógusnak. a. Cél a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartzó gyermekeknél a család neveléshiányának kmpenzálása szciális beilleszkedésük segítése biztnságérzet nyújtása számukra, amely megalapzza a szellemi kötődésüket az óvdáhz, ösztönzi társas kapcslataik pzitív alakulását. b. Feladat: a gyermekek megismerése, hiánysságaik feltérképezése, felzárkóztatás minden téren, egyénre szabtt differenciált segítségadás figyelemfelhívással, példaadással erősíteni a szülők felelősségét a gyermekek tthni gndzása, nevelése iránt, ezáltal fejleszteni a családi háttérrendszert is. 9. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének frmái, kapcslatuk tvábbfejlesztésének lehetőségei a. Az együttműködés frmái a szülők nevelési célkitűzéseinek ismeretében segítségnyújtás abban, hgy elvárásaik reálisak legyenek a szülők tájékztatása

53 a nevelési elképzelésről a módszerekről a tervezett eseményekről, prgramkról különös figyelemmel, tapintattal és realitással kell tájékztatást adni a szülőnek saját gyermekéről.éreztetni kell, hgy a segítő szándék vezérli az óvdapedagógust. a családdal kapcslats minden infrmációt diszkréten kell kezelni lehetővé kell tenni a napnkénti rövid, lényeges közlésekre szrítkzó párbeszédet figyelemmel kell kísérni a családk életének váltzását nyílt napk alkalmával, mód van arra, hgy a szülő a csprtban megfigyelhesse gyermekét. biztsítani kell a négyszemközti beszélgetések lehetőségét nevelői és szülői igény szerint. különös gnddal kell felkészülni az új gyermekek fgadására, beszktatására. lehetőség szerint be kell vnni a szülőket a prgramk szervezésébe, lebnylításába, szrgalmazni kell azkn részvételüket (pl.: gyermeknap, kirándulás, szülők bálja, értekezletek) flyamatsan keresni kell a kapcslattartás bővítésének lehetőségét. b. Kapcslattartás frmái beíratás első személyes kapcslat első szülői értekezlet