ORSZÁGOS FELNTTKÉPZÉSI SZAKMAI NAP. 2010. november 3. ELTE Szenátusi terem



Hasonló dokumentumok
TTOKTATÁS ÉS KÉPZÉS HELYZETÉR

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában

A FELNTT-TOVÁBBKÉPZÉS SZEREPE AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia április

MELLearN Konferencia Szegeden

A felsoktatás, mint szolgáltatás. Kerül Judit Nyíregyházi Fiskola

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK

EURÓPA Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás:

Dr. Kaposi József 2014

KÉPZK KÉPZÉSE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZ KARON Dr. Farkas Éva egyetemi docens

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem felnttképzési tevékenységérl

Komplex mátrix üzleti képzések

Minség, finanszírozás, nyitottság

Európai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

Mérlegen a tízéves bolognai rendszer

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Szak- és felnőttképzés problémái

3300 Eger, Mátyás király út 165.

MKIK szerepe a szakképzésben

Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors programvezet, a Nemzeti Pályaorientációs Tanács alapító titkára

Az életen át tartó tanulás hatása a szakképzésre és a felnőttképzésre

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

Digitális Oktatási Stratégia

Távoktatási programok Romániában, különös tekintettel a Babeş Bolyai Tudományegyetem tanítóképző programjaira

Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

HR FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE A FELSOKTATÁSBAN: BELS KÉPZÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK AZ OKOS TELEPÜLÉSEK ÉRDEKÉBEN. Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár május 25.

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép

felsoktat oktatás Minség, esélyegyenlség és hatékonyság Bánhidyné Dr. Szlovák Éva CSc. felnttképzési igazgató

zi Lifelong Learning Konferencia

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú


Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Központ és TÁMOP Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért című projekt. Konferencia-program

Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

A PROJEKT CÉLJAINAK BEMUTATÓJA FELNTTKÉPZÉSI BÁZISKÖZPONTOK KIALAKÍTÁSA ÉS HÁLÓZATÁNAK FEJESZTÉSE AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN.

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája

AZ ESÉLYTEREMTŐ PEDAGÓGIA INTÉZMÉNYI BUDAPESTI CORVINUS EGYETEMEN. Horváth H. Attila, Pálvölgyi Krisztián, Bodnár Éva, Sass Judit

C szekció, Életpálya-tanácsadás modelljei Életpálya-tanácsadás a felsoktatásban Vitaindító szekció-eladás április

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

SZAKMAI SZEMPONTOK GINOP A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

Meghívó. A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára

NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

GYÖNGYÖS. István. MELLearN workshop Budapest november 29.

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai Április Bihall Tamás MKIK alelnök

Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?

DEBRECENI EGYETEM NEVELÉS-ÉS MŰVELŐDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

Nemzeti Közszolgálati Egyetem HR kapcsolódások az ÁROP projektekben

A tanácsadó szerepe az OKJ-s képzésekben, illetve a felnőttek szakma váltása előtt F A R K A S L E N G Y E L I N G R I D

2nd Hungarian National and International Lifelong Learning Conference Proceeding

A TÁMOP / XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ KIEMELT PROJEKT 4. ÉS 5. ALPROJEKTJEINEK KONFERENCIÁJA

Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens

A Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesületének véleménye és javaslatai az új Nemzeti alaptanterv tervezetével kapcsolatosan

ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ. Az ELTE-Soft KMOP / jelű pályázat zárórendezvénye

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak

Hol tartanak a felsoktatási intézmények a lifelong learning megvalósításában? NYME Beszámoló a MELLearN Workshopra november 29.

Szakdolgozati témakörök

Innováci. oktatásban. A MELLearN tíz t éve Szent István Egyetem, Gödöll április

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA

Új OKJ, SZVK és kerettanterv az informatikai szakképzésben

A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum fejlesztése a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentéséért GINOP

Aktualitások a szabályozás és az uniós programok területén - további tervek

MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁSOK

JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, szeptember 29. Kogon Mihály

PROGRAM. Oktatás-Informatika-Pedagógia Konferencia 2019 Debrecen február :45-13:30 TEMATIKUS SZEKCIÓ-ELŐADÁSOK I.

hatályos:

AZ ÓBUDAI EGYETEM ÁLTAL A TÁMOP B.2-13/ PROJEKTBEN FEJLESZTETT ELEKTRONIKUS TANANYAGOK RENDSZERE

November 6. csütörtök

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció

A PORTFÓLIÓ ELKÉSZÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A 2, 4 ÉS 5 FÉLÉVES TANÁRI MESTERKÉPZÉSBEN

MEGÚJULÓ PEDAGÓGUSKÉPZÉS, MEGÚJULÓ MENTOR(H)ÁLÓ. Pukánszky Béla szakmai vezető Szegedi Tudományegyetem

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

Sum István. zpontvezet. Miskolc, április 12.

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

Dr. habil. Imre József egyetemi magántanár Stratégiai Fosztály

HUMBOLDT-UNIVERSITÄT ZU BERLIN

Átírás:

ORSZÁGOS FELNTTKÉPZÉSI SZAKMAI NAP 2010. november 3. ELTE Szenátusi terem Eötvös Loránd Tudományegyetem MELLearN Egyesület Magyar Pedagógiai Társaság

Program Plenáris ülés 10.00-10.30 Fábri György házigazda, az ELTE rektor-helyettese: A kutatóegyetemek feladatai 10.30-11.00 Benedek András, az MPT elnöke: A felnttképzés feladatai a CONFINTEA után. 11.00-11.30 Odrobina László, fosztályvezet Szakképzési és Felnttképzési Fosztály Nemzetgazdasági Minisztérium: A Nemzetgazdasági Minisztérium koncepciója a magyar szak- és felnttképzés megújítására. Kávészünet Mellearn szekció 11.45-12.15 A kompetencia és a kompetencialapú képzés fogalma és gyakorlata a magyar oktatásügyben. Eladó: Vass Vilmos, ELTE 12.15.-13.00 Validáció a felsoktatásban. Eladó: Derényi András, OFI MPT szekció 13.00.-14.00 A Magyar Pedagógiai Társaság Felnttképzési Road Show zárórendezvénye. Beszámolók és ajánlások megfogalmazása a vidéki kerekasztal beszélgetések alapján.

TÉZISEK A FELNTTOKTATÁS ÉS KÉPZÉS HELYZETÉRL ÉS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYAIRÓL Felnttképzési Kerekasztal - Road Show 2010. november 3.. Budapest

1. Témakör 1. A magyar felntt társadalom tanulási aktivitása rendkívül alacsony szinten van, messze elmarad az európai átlagtól. Ugyanakkor a 15-74 éves népesség iskolai végzettsége 2005-2009 között átlagban növekedett. Ez azt jelenti, hogy csökkent a legfeljebb alapfokú végzettségek aránya (2009-ben 29,4%), ntt az érettségizettek aránya (2009-ben 30,8%), ntt a felsfokú végzettségek aránya (2009-ben 16,3 %). A szakmunkás végzettségek aránya nem változott jelents mértékben (2009-ben 23,5 %) A vizsganyilvántartás adatai szerint szembetn, hogy a felnttképzésben résztvevk közül sikeresen vizsgázottak létszáma összesen több, mint kétszerese az iskolarendszerbl kikerül sikeresen vizsgázókénak. (Koltai, Szép 2010) Felnttképzési Road Show Budapest.

1. Témakör Ez az ellentmondás adja felnttképzésünk helyzetének aktuális summáját. A hazai felnttképzés fejlesztési irányai mindenekeltt innen indulva értelmezhetk. Ezért jelenhetnek meg a szakirodalomban és a közvélekedésben esetenként ugyanazokra a statisztikai adatokra támaszkodva egymásnak gyökeresen ellentmondó vélekedések. (Pl.: túlképzett vs. alulképzett a magyar munkaer, alacsony képzési aktivitás vs. tanuló társadalom, az OECD illetve az EUROSTAT felé megadott eltér aktivitási adataink, stb.) Felnttképzési Road Show Budapest

1. Témakör 1/a) Magyarázatot keresve, felvetdik az európai országoktól eltér és kidolgozatlan statisztikai mintavétel depresszív hatása, ebben a közmveldési intézményi és-programkeretek között megvalósuló, általánosan mvel felnttoktatás nem egyértelm statisztikai helye. És mögötte, a közmveldés valamint a felnttoktatás-képzés történelmileg kialakult, egymástól elválasztott intézményrendszere, igazgatási és fenntartási-finanszírozási struktúrája, mködési kultúrája. Valamint az a hivatalos szemlélet, és szakmai valamint közvélekedés, amely mindmáig intézményekre és átadandó mveltségi tartalmakra gondol csupán, nem a tanulók, a mveldk személyére. Felnttképzési Road Show Budapest

1. Témakör 1/b) A felnttoktatás és képzés funkció és-intézményrendszere hazánkban is egyre differenciáltabbá, bonyolultabbá vált. Fbb ágazatai (Koltai rendszerében): az általánosan mvel politikai, hitéleti, egészségügyi, nyelvoktatási, informatikai stb. felnttoktatás-képzés; az iskolai rendszer, illetve fiskolai, egyetemi felnttoktatás; a munkaerpiaci felnttképzés; a szakterületi továbbképzések, - azt mutatják, hogy felnttoktatási-képzési intézményrendszerünk diverzifikáló tagoltsága és mozgékonysága európai trendet követ. Felnttképzési Road Show Budapest

1. Témakör 1/c) A felntt társadalom tanulási indítékainak kardinális elzménye a gyermek és ifjúkori iskoláztatás hatása, legersebb közvetlen szabályozói viszont a felnttek közvetlen életlehetségei, egzisztenciális szükségletei. Az elbbi a köztudottan funkcionális zavarokkal küzd közoktatás hatáskörébe tartozik. Az utóbbiakat legelbb a gazdaság tudáspiaci tudáskereslete szabályozza. Felnttképzési Road Show Budapest

2. Témakör A közfelfogás szerint nagy a távolság a magyar szakképzési rendszerbl kikerülk szakmai összetétele, tudása, kompetenciái, valamint a gazdaság humánerforrással szembeni elvárásai és szükségletei között. Ennek okát abban szoktuk megjelölni, hogy a felntt szakképzés nincs felkészülve arra, hogy intézményi és képzési rendszerével, képzési programjaival, valamint képzési színvonalával, megfeleljen a munkaer-piaci tudáskeresletnek. Felnttképzési Road Show Budapest

3. Témakör Általános tapasztalat, hogy a munkaadók nem folytatnak humánerforrás gazdálkodást, nem tekintenek a szervezeti tanulásra és tudásra, mint hatékonyságnövel tényezre. A munka világában lévket nem ösztönzik tanulásra, új technológiai, szakmai igények megjelenése esetén kész és már kiképzett munkaert vesznek fel, a nem megfelel munkatársat elküldik. (Jellemz, hogy a munkavállalók, a munkanélküliségtl való félelmükben tanulmányaikat titokban tartják, nem élnek jogilag járó tanulmányi szabadságukkal.) Felnttképzési Road Show Budapest

4. Témakör A felsoktatásban hasonlóképpen nagy a távolság a gazdaság és a felsoktatás gyakorlata között. A szakképzésnél megfogalmazottakhoz hasonlóan, a munkaadók túlságosan elméleti -nek tartják a BA és MA szakokat, a friss diplomások kevéssé tudnak beilleszkedni a munka világában. Mely területeken igaz ez az állítás és hol vannak jó gyakorlatok? Milyen módon lehetne ösztönözni a gazdaság (vállalkozások) és a felsoktatás közelebb kerülését? (L. az Új partnerség az egyetemek modernizálásáért: az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma cím európai bizottsági közlemény!) Felnttképzési Road Show Budapest

5. Témakör Közvetlenül a felnttoktatásra és képzésre irányuló vizsgálatok híján a felnttoktatás és képzés színvonaláról, hatékonyságáról legfeljebb és benyomásaink és vélekedéseink lehetnek. Tudjuk viszont, hogy a színvonal legfontosabb keretfeltétele az oktatás-képzés szakszersége. Abból lehet kiindulni, hogy a felnttoktatás, a felnttképzés által közvetített tudások elsajátítási színvonala nagymértékben függ közvetítésük, vagyis az oktatás-képzés színvonalától. Az oktatásiképzési színvonal viszont - mivel felnttek tanításáról szól - nagymértékben andragógiai szakszerség függvénye, amelyhez hozzátartozik a tanítástanulás szervezése, a tananyag kiválogatása, elrendezése, kifejtése a tananyaghordozókban és tanítási metodikája, - de még a tanítás légkörének kialakítása is. Az andragógiai szakszerséget, a praxis tapasztalatait is feldolgozó és általánosító andragógiai diszciplína közvetíti a felnttoktatási-képzési gyakorlat részére: egyrészt a képzk kiképzése és továbbképzése, másrészt a szakirodalom által. Felnttképzési Road Show Budapset

6. Témakör A felnttoktatás és képzés a kormányzati politika és az önkormányzati politikák egymással szorosan összefügg több területéhez kapcsolódik. A felnttoktatás és képzés a munkaerpiaci pozitívumok mellett egyéb hozadékot is termel.(társadalmi kohézió ersödése, közbiztonság javulása, egészségesebb életmód,stb.) Ami viszont azt jelenti, hogy a felnttoktatáshoz, felnttképzéshez kapcsolódó politikai stratégia és ennek politikai teendi, nemcsak szorosan vett oktatáspolitikai, egyetemesebben mveldéspolitikai, hanem egyben és közvetlenül gazdaságpolitikai (szorosabban munkaer-gazdálkodási, szakképzési), st szociálpolitikai stratégia, és mindig a lehet legaktuálisabb gazdaságpolitikai, valamint szociálpolitikai teend is. Ennek a komplexitásnak meg kell nyilvánulnia a jó kormányzás, az igazgatás, a finanszírozás intézményi struktúráiban, és mindenek eltt a jogi szabályozás komplexitásában. Felnttképzési Road Show Budapest

7. Témakör A jöv technológiái különösen az infokommunikációs eszközök és eljárások a felntt korúak tanulási környezetét jelentsen átalakítják. Az átalakulás következtében a tér fizikai és szociális értelemben is kitágul, ami azt jelenti, hogy az oktatási intézmények, a hallgatók, a tanulásban résztvevk közötti távolság a szélessávú Internet jóvoltából leküzdhet, a multimédia új eszközei képet, hangot, oktatási tartalmat szinte tértl és idtl függetlenül képesek eljuttatni a felhasználóhoz. Szociális értelemben a tanulási tér tágulása az egymással érdemi kapcsolatban állók számának növelését jelenti. A mobiltelefónia, a levelez rendszerek, fórumok virtuális közösségek az eddigiekben megszokott tradicionális közösségi formákon túl, újabb és újabb közösségi formákat teremtenek, melyekben az egyik lényeges funkció az együtt-egymástól tanulás és az új tudás közös formálása. Folyt. Felnttképzési - Road Show Budapest

7. Témakör Folyt: A világon és hazánkban is komoly szakmai dilemma, hogy a jöv technológiája vajon tovább mélyíti-e a szakadékot a szegények és a gazdagok, a városban, illetve a kis településen élk, az iskolázottak és az alacsony iskolázottságúak között. Vagy éppen ellenkezleg, a jöv technológiájának egyre olcsóbb elemei - mint pl. a mobil telefon hozzájárulnak-e, hogy hidak épüljenek az említett csoportok között. Felnttképzési - Road Show Budapest