Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben

Átírás

1 Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben Kraiciné Szokoly Mária PhD 7. Nemzeti és Nemzetközi Mellearn Konferencia Pannon Egyetem április

2 Norvég Támogatási Mechanizmus által támogatott Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció HU 0056 sz. projekt Programgazda: Budapesti Corvinus Egyetem 4.4. Kommunikációs és képzési alprojekt Alprojekt gazda: ELTE PPK Andragógia tanszék

3 A kutatás indokai 1. Az oktatás-képzés világának nagy jelentsége van a fenntartható fejldés gondolata széles körben történ elterjedésében, az emberi fogyasztás célzott befolyásolásán keresztül. A termelés társadalmi és kulturális folyamatok függvénye, a fogyasztási szokásokat pedig a szocializáció folyamata során kialakult attitdök, szokások, kulturális értékek határozzák meg.

4 A kutatás indokai 2. A természet- és környezetvédelem, majd a fenntartható fejldés fogalma megjelent az oktatás világában, fként a közoktatás kezdszakaszában. A felsoktatásban a fenntartható fejldéshez kapcsolódó Bsc, Msc képzések indultak. Megkezddött a zöld szempontok horizontális érvényesítése a szakképzésben is. Nyilvánosságot vívtak ki maguknak a fenntartható fejldésért küzd civil szervezetek és hálózatok, akcióprogramok jöttek létre a környezeti kultúra terjesztésére.

5 Hipotézis 1. Hosszú távon kevésnek bizonyul a fenntartható fejldésre nevelés iskolarendszer lehetségtára, mert a felntt korosztályok szemléletének módosítása nélkül a hazai és EU-s fenntarthatósági törekvések megvalósíthatatlanok lesznek. Az általános és szakmai felnttképzések alapítói és indítói és az informális tanulási színtereken dolgozók nem tekintik feladatuknak a fenntartható fogyasztásra és termelésre való figyelmet és nevelést. Az UNESCO ( ,) a fenntartható fejldésre való nevelés évtizede c. kampány kiemeli a felnttoktatás-felnttképzés lehetségeinek célirányos igénybevételét, valamint a civil társadalom növekv szerepét.

6 Hipotézis 2. Az egész életen át tartó tanulás és a fenntarthatóság szempontját magában foglaló okos társadalom jövkép nem idegen egymástól, A felnttképzés politikája és intézményrendszere kiváló lehetségeket kínál a fenntartható fogyasztásra nevelés megvalósítására. A fenntartható fogyasztás társadalmi kultúrájának kialakításában fontos szerepet játszik a felnttképzés, ezért célszer e területen kutatásokat végezni. A pedagógusok és a felnttképzk felkészültsége, ismereteik és készségeik, életmódjuk és életvezetésük mintaként befolyásolja a lakosság fenntarthatósággal kapcsolatos attítdjeit, fogyasztási szokásait.

7 Hipotézis 3. A pedagógusok és andragógusok, a közszférában dolgozók alap- és továbbképzéséért felels politikusok körében nem tudatosodott a fenntarthatóságra nevelés megjelenítésének sürget feladata, ezek aránya alacsony és/vagy esetlegesen jelenik meg a képzési rendszerekben. A fenntarthatóságot, a fenntartható fogyasztást és kereskedelmet támogató képzések általában ritkák, kevéssé ismertek, nem keresettek. A megvalósult képzéseket nem követik hatás és a hatékonyságvizsgálatok.

8 A Fenntartható fogyasztás és kommunikáció cím alprojekt célja Információkat szerezni arról, hogy a felnttképzés, illetve a felnttkori tanulás formális, nem formális és informális területén megjelenik-e a fenntartható fogyasztás és termelés kérdése. Informálódni ezek mértékérl, tartalmáról, hatásairól. Kidolgozni egy modulárisan felépített 60 órás felnttképzési programot és kapcsolódó szöveggyjteményt, amelyet a felnttképzés és a felsoktatás területén szabad felhasználásra ajánlunk.

9 Feltételeztük, hogy az elkötelezetté vált pedagógusok, andragógusok az iskolai, iskolán kívüli oktatás és a felnttnevelés területén is közvetíteni tudják a tudatos magatartást a környezet, a fogyasztás és a termelés terén; a közszférában dolgozók munkájuk során, befolyásolni tudják a lakosság környezeti és fogyasztási szemléletmódját, szerepük jelents a társadalmi kultúra kialakítása szempontjából; A munkához kapcsolódó felnttképzések nem csak a munkafolyamatokra, hanem a privát életre is hatással vannak.

10 Módszerek Dokumentumelemzést fenntartható fejldésre és fogyasztásra irányuló képzések hazai és a nemzetközi szakirodalom akkreditált felnttképzési programok, a pedagógustovábbképzési programok, és a közszféra számára ajánlott képzési programok dokumentumainak vizsgálata A fókuszcsoport különféle területeken tevékenyked szakemberekkel (pedagógusok, egyetemi oktatók és hallgatók, médiaszakemberek). Online önkitölts, és kérdezbiztossal támogatott kérdíves módszer a média, pedagógus és andragógus szakos hallgatók véleményének vizsgálatára.

11 Szakirodalmi kitekintés A 200 elemes bibliográfia A kutatás szakirodalmi megalapozása A fenntartható fejldés és fogyasztás filozófiájának elterjedésében és életmódformáló tényezvé történ alakításában nagy jelentsége van - az emberi fogyasztás célzott befolyásolásán keresztül - a nevelés, az élethosszig tartó oktatás-képzés világának. Az oktatás világában a tanítók nagyobb hangsúlyt helyeznek a fenntarthatóság témakörére, mint fels tagozatos, középiskolai és egyetemi kollégáik. A vizsgált változók közül azok fejtettek ki ersebb hatást, melyek érzelmi alapon determináltak.

12 Dokumentumelemzés Gazdag nemzetközi szakirodalom A FAT akkreditációs dokumentumok 0,5%-a, az akkreditált pedagógusképzések 1%-a a köztisztviseli képzések 16%-ában találtunk a fenntarthatósághoz kapcsolható kifejezéseket. A három képzési szektor területén a közigazgatás jár élen a fenntartható fejldés elméletének és gyakorlatának elterjesztésében.

13 Fókuszcsoportos interjú a fenntarthatóság fogalmáról A résztvevk nem tudtak egységes, összecseng válaszokat a fogalom meghatározása kapcsán. Jellemz volt a fenntartható fejldés, a környezetvédelem vagy a mködképesség -ként való értelmezés. A médiával foglalkozó szakemberek szerint az emberek többsége nem ismeri a fogalom valódi tartalmát. A közoktatás fenntarthatóságra nevelése mellett kiemelt szerepe van felsoktatásnak és a felnttoktatásnak, valamint a nem formális képzések és a média felntteket és idsebb személyeket elér tevékenységének.

14 A média körében végzett kérdíves vizsgálat célja Internetes honlapok és portálok áttekintése és a webkett lehetségeinek vizsgálata, Jó gyakorlatok gyjtése kitekinteni a felsoktatás keretében megvalósuló média és kommunikációs képzésekre: online kérdíves vizsgálat (200 hallgató). A kialakult gyakorlatok feltárásához a három fókuszcsoportos (pedagógus, andragógus és média szakos egyetemi hallgatói csoport) beszélgetés is hozzájárult.

15 A média képzések vizsgálat eredményei A fenntartható fejldés fogalma és az erre való felkészítés nem jelenik meg az intézményi dokumentumokban A hallgatók környezettudatosságot - a kultúrával megegyez arányban - kiemelkeden fontosnak tartják. Dönt többségük szükségesnek tartja a fenntarthatóságra irányuló nagyobb közfigyelmet. (Négy felsoktatási intézmény III. éves média szakos hallgatói körében végzett online és nyomtatott kérdíves vizsgálat: 200 fs minta)

16 A fenntarthatóság megjelenése a médiában a hallgatók szerint hullámzó, 20 %-uk szerint egyáltalán nem jelenik meg, vagy alulértékelt. A netes felületeken való megjelenés magas (66,7%), a nyomtatott média és tv/rádió esetében csak 40 százalékosra becsülik. A web 2.0 a zöld mozgalmak számára a politikai nyomásgyakorlás eszköze is lehet, mert a fenntarthatóság ügyek mentén online közösség kialakulásával összefogást eredményezhet.

17 A hallgatók véleménye A megkérdezett hallgatók háromnegyede szerint a fenntarthatóság témakörét be kellene építeni a diplomások képzésébe, mégpedig a képzések integráns részeként kellene megjeleníteni. A hallgatók szerint e tevékenységet a felsoktatási intézményeknek hálózatos formában (egyetemi oktatási, kutatási, TDK, szabadid együttmködések), stratégiai partnerek bevonásával kellene megvalósítani.

18 A 60 órás, moduláris felnttképzési program célja A célcsoport fenntartható fejldéssel kapcsolatos érzékenyítése; környezettudatos szemléletének kialakítása; az alapvet ismertek elsajátítása. A kurzus révén képessé tenni a résztvevket, hogy szakterületükön felismerjék a fenntarthatóságot veszélyeztet problémákat, a fogyasztás-termelés terén legyenek kezdeményezk új megoldások, alternatívák megtalálásához, alkalmazásához. A résztvevk a program során szerezzenek jártasságot a fenntartó termelés és fogyasztás széleskör népszersítéséhez, saját szakterületükön a terület aktív mveléséhez a személyes befolyásolás, a meggyzés technikáinak kidolgozásában és alkalmazásába.

19 A képzési program moduljai 1. A fenntarthatatlanság problémai 2. A fenntartható fejldés fogalma 3. A fenntartható termelés és fogyasztás fogalma, területei, kihívásai 4. A fenntarthatóság kérdései a termelésben és a szolgáltatásban 5. A fenntartható fogyasztásra nevelés pedagógiai és kommunikációs kérdései 6. Fenntartható fogyasztás a közszférában

20 1. modul: A fenntartható fejldés fogalma Problémák, bolygónk korlátai, népesség, szemlélet Megértés, felelsség, jöv

21 2. modul: A fenntarthatatlanság gyökerei, a fenntartható fejldés fogalma A társadalom, a gazdaság, a környezet összefüggései Rendszerszemlélet rendszerdinamika, szimulációs játékok A fogyasztási, termelési szokások hatásai (ökológiai lábnyom, termékéletút, hulladékkeletkezés) A fenntarthatóság-tudatos fogyasztás elemei A társadalmi részvétel fontossága, lehetségei

22 3. modul: A fenntartható termelés és fogyasztás fogalma, területei, kihívásai A fenntartható fogyasztás fogalmának kialakulása, a fogalom fejldése, nemzetközi, hazai szakpolitikai háttere Fogyasztási szokások, azok hatása lokálisan, globálisan. A nemzetközi helyzet (a magasan fejlett és felzárkózó országok problémái) és hazai viszonyok, problémák. Fogyasztási szokások Magyarországon Az infrastrukturális lemaradás elnyei A tudatos fogyasztás környezeti, gazdasági szociális, vetületei

23 A 4. modul: A fenntarthatóság kérdései a termelésben, a szolgáltatásban Gazdasági szektor felelssége Fenntarthatóság a termelésben Fenntarthatóság a szolgáltatásban Jogi és piaci szabályozás lehetségei, korlátai Jó gyakorlatok

24 5. Modul A fenntartható fogyasztásra nevelés pedagógiai és kommunikációs kérdései Az élethosszig tartó tanulás, mint a fenntarthatóságra nevelés keretrendszere: A munkaadók, a civil szerveztek felelssége és lehetségei. A formális oktatás felelssége és lehetségei az óvodától az egyetemig. A projekt képzéssel kapcsolatos kutatási eredményei. Módszertan a fenntartható fogyasztás terjesztésében A média felelssége, lehetségei és eszközei

25 6. Modul:Fenntartható fogyasztás a közszférában Fenntartható termelés, fogyasztás a társadalmi programalkotásban Az önkormányzati szervezetek felelssége, lehetségei és eszközei (szabályozási, gazdasági, kommunikációs eszközök) A közbeszerzés, mint a piacformálás eszköze A fenntartható fogyasztás és közpolitika A jóléti állam és a piac a fenntarthatóság tükrében Mi kerülhet a fogyasztás célfüggvényébe? Boldogság vagy lelki egészség Célravezet és méltányos közpolitika megalapozása Fenntartható fogyasztás - középpontjában a személy és a közösség életének kibontakozása

26 Köszönöm a figyelmet! szokoly.maria@ppk.elte.hu További információ: