Az érdeklődés fejlődése

Átírás

1 Az érdeklődés fejlődése Az érdeklődésről valamint a gondolkodásról, mint pszichológiai jelenségről, valamint ezek fejlődéséről lesz szó. Ezt a témát a szakirodalom alapján dolgoztam fel, a pszichikai fejlődésből kiindulva, a gondolkodás fejlődésén keresztül eljutva az érdeklődésig és annak fejlődéséig. A pszichikai fejlődés A pszichikai fejlődés mottója lehetne a következő idézet: "Az ember legfőbb jellemzője, társadalmi jellege." (Salamon Jenő 1983, 15. old.) A gyermek pszichikus funkciói az élőlények között a leglassabban alakulnak ki, aminek az agykéreg kéreg alatti résznél lassabb fejlődése az oka. Másrészt a gyermek kialakult társadalomba születik, így fejlődésének fontos mutatója a beilleszkedés, ami annál nehezebb minél bonyolultabb az adott társadalom, így annak hatása is. Az ismeretek, gyakorlati készségek elsajátítását gyorsítja az oktatás-nevelés, hiszen a megelőző nemzedék ezen keresztül adja át tudását, tapasztalatait valamint kultúrája által felhalmozott ismereteit. Ezt az utódok továbbfejlesztik, így dúsítva az ingerkörnyezetet. "Ezáltal a személyiség önállósága lassul, a testi és értelmi fejlődés, pedig gyorsul... " (i.m. 22. old.) A fejlődés állomásai: A pszichológiában elterjedt felosztás szerint a törzsfejlődés lépései: Ösztönös viselkedés: alapjai a feltétlen reflexek, melyek kiváltói a szervezet szükségletei. Tanult viselkedés: az ösztönök nem szűnnek meg, de szerepük másodlagossá válik a feltételes reflexek láncolata mellett. A tanulás növeli egy faj fennmaradási esélyeit, így a magasabb rendű fajoknál az egyedi emlékezet válik uralkodóvá a döntésekben. Maga a tanulás képessége genetikailag programozott, így befolyásolja a viselkedést. Értelmes viselkedés: kezdete máig sem tisztázott, de elemi formái megfigyelhetők az állatvilágban is. A gondolkodás kialakulásának alapszintjének tekintjük a kéz kialakulását és a manipulációs problémagondolkodást. Az embert az absztrakt gondolkodás és a beszéd felhasználása indította el a civilizáció és a kultúrafejlődési útján. A magatartás befolyásolói: Tehát az érés genetikailag programozott, míg a tanulás a környezettel való kölcsönhatásokból ered. Az öröklődés biztosítja a faj fennmaradását, a családon belüli hasonlóságot és változékonyságot. Veleszületett adottságok az analizátorok indulási minősége, a magasabb idegműködés - vérmérséklet - típusa és az idegrendszer képlékenysége. A magasabb pszichikus működés fejlődését a társadalom fejlettsége befolyásolja. Tulajdonképpen minden tapasztalatszerzés tanulásnak tekinthető, fejleszti a képességeket és gazdagítja a személyiséget. Hat éves korig a tanulás, döntően önkéntelen, utána már inkább szándékos. Az érés és tanulás aránya eltérő súlyú az egyes életkorokban, de egyénenként is változik. A gondolkodás és fejlődése "A civilizált társadalomban élő ember gondolkodása biztosítja a valóság közvetett formájú, általánosított, elvont, szavakban és egyéb szimbólumokban kifejezhető és ily módon továbbadható megismerését." (i.m. 170 old.) A megismerés érzéki tapasztalatokkal kezdődik és az absztrakt gondolkodás kialakulásához bonyolult fejlődési folyamat vezet. A közvetlen tapasztalatokat emlékezetünk őrzi, így válik - 1 -

2 - 2 - lehetővé a velük való műveletvégzés, a legkülönbözőbb szinteken. A hagyományos nézet szerint a gondolkodás visszavezethető az érzékelési, észlelési folyamatra (észlelet ---> képzet ---> asszociációs rendszereződés). Mai ismereteink alapján a gondolkodás "az ember megismerő tevékenységének legmagasabb foka. Az élet során felmerülő sok feladatra, kérdésre, problémára a választ, a megoldást közvetve, meg-lévő ismereteink, tapasztalataink felhasználásával és más gondolkodási műveletek alkalmazásával tudjuk megoldani. Gondolkodási tevékenységről, akkor beszélhetünk, ha a megoldás problémát jelent és több lépésen át jutunk hozzá, nem azonnali a válasz, a megoldás." (Pszichológiai kisenciklopédia 85. old.) Tehát végső soron kimutatható, hogy a gondolkodás eredete a gyakorlati cselekvés. "A gondolkodás és a beszéd alakulása a fejlődés korai szakaszában egymástól függetlenül halad és másfél éves kortól kapcsolódik össze - a gondolkodás beszédhez kötötté, a beszéd, pedig intellektuálissá válik." (Salamon Jenő 1983, 174. old.) A gondolkodás fejlődésének szakaszossági elméletét Pieget dolgozta ki, a fejlődés logikai szempontjai alapján. A fejlődés szakaszai: Az egyes periódusok egymásra épülnek és sorrendiségük az egyed fejlődésében állandó. Az egyes szakaszok során kialakult struktúrák, a következő szakasz alkotórészei lesznek. A fejlődés lehet lassabb és gyorsabb is, ez sok tényező egymásra hatásától függ. A legújabb módszerek azt mutatják, hogy Pieget alábecsülte a gyerek képességeit, így alternatív elméletek is léteznek. Szenzomotoros szakasz: Ez a beszéd előtti gondolkodás szakasza, amely körülbelül 1,5-2 éves korig tart. A kisgyerek úgy gondolkodik, hogy minden műveletet cselekvésben is elvégez. Kezdetben csak környezetével ismerkedik és alkalmazkodik ahhoz, majd kialakítja elmeképességei alapjait. Eközben érzéki megismerése fokozatosan függetlenedik a cselekvéstől, miközben látása kerül vezető szerepbe. Tapasztalatai felhalmozódásával számos összefüggés birtokába jut -például a tárgyállandóság-, a problémákat másképp kezdi megoldani, az időszak végén már előzetes képzetek is kialakulnak, főleg a beszéd tanulásának kezdetétől, amikor egyre több szót meg is ért. Műveletek előtti szakasz: A beszéd "felfedezése" segítségével egyre több ismeretre tesz szert -ami után nagyfokú érdeklődése hajtja-, jellemző kérdése a "Mi ez?". A szavakban kifejezett problémamegoldás elkezd függetlenedni a cselekvéstől, egyre inkább szimbólumokat használ. Tapasztalatait körülbelül hat éves korig játék útján szerzi, jellemző kérdései egyre inkább a "Mit lehet ezzel csinálni?" és a "Miért?". Jellemző a cselekvésbe ágyazott gondolkodás, a valóság egyes mozzanatainak képekben való megragadása, az egyirányú figyelem, a fantáziadús, impulzív és előzetes tájékozódás nélküli, megfontolatlan cselekvés. Ez a szakasz körülbelül 7-8 éves korig tart. Konkrét műveletek szakasza: Az utánzás már belső konstruáló képek alapján, rövidülten történik, a gondolkodás sematizálódik. Ez a szakasz szorosan kapcsolódik a beszéd fejlődéséhez, megjelenik az alapos előzetes tájékozódás -egyre inkább a dolgok valódi oka és azok összefüggései kezdik érdekelni-, a tervszerűség, a modell nélküli cselekvés. Körülbelül kilenc éves kor körül kezd átalakulni az elemi konstruáló tevékenység, megnő az önálló feladatmegoldás képessége, a gondolkodás rugalmassága, a kitartás és az akarat. Körülbelül tíz éves kor körül kezd kialakulni az egyszerűbb feladatok elméleti megoldásának tendenciája és a gyakorlati gondolkodáshoz elegendők már, az általános támpontok is. Tizenegy éves kortól tapasztalható, bizonyos feladatok variációs megoldása és a szavak, jelenségek értelmének keresése, az oksági összefüggések kutatása. Formális műveletek szakasza: Körülbelül tizenkét éves kortól számítjuk ezt a szakaszt, amelyet az absztrakt gondolkodás szakaszának is szoktak nevezni. Erre már jellemző, hogy megszűnik a gondolkodás konkrét valósághoz tapadása, a műveletek végzése ítéletekkel történik, a külső cselekvés és azok elképzelése interiorizálódik. Megjelennek a hipotézisek - melyeket módszeresen tesztel a problémamegoldás során- és a deduktív gondolkodás. Az ítéletek logikája a tárgyak logikája fölé kerül, aminek hajtóereje a kombinációs készség, a

3 valóságos alárendelése a lehetségesnek. A lehetőségek, kipróbálásától jut el a valóságoshoz, elvont fogalmi jegyeket kialakítva. A korai ifjúkortól a fogalmak tovább fejlődnek és fokozatosan elméletrendszerek alakulnak ki, a figyelem és az érdeklődés az "én és a világ" összefüggései felé fordul. Az érdeklődés és fejlődés Felfogások az érdeklődésről: -Herbart: "Az érdeklődés a jellem energiájának alapja, az egyén művelődésének mozgatója, ez hozza létre az eleven tudást. Sokoldalú érdeklődés a művelődés és a jellem sokoldalúságát biztosítja." (Nagy László 1982, 11. old.) -Osztermann: "Az érdeklődés az érzelemből származik, és fokozatosan fejlődik." (i.m. 15. old.) -Felméri Lajos: " Az érdeklődés a tárggyal való rokonszenvezés" (i.m. 16. old.) -Peres Sándor: "Az érdeklődés a gyermek első tudatos lelki jelensége, amely az érzelmekből ered." (i.m. 16.old) -Slin: "Az érdeklődés származásához szükséges, hogy a gyerek érzéki érzelmeihez figyelem társuljon." (i.m. 16. old.) -Nagy László: "Az érdeklődés az egyik legáltalánosabb jelensége a gyermek szubjektív életének, érzelmei ezen keresztül jutnak kifejezésre." (i.m. 5. old.) " Érdeklődésen bizonyos folyamat érzelmi oldalát értjük, amelyet külső vagy belső ingerek indítanak el, jellemzi az élénk emóció és a vele járó belső tevékenység, ami kifelé irányul" (i.m old.) -Rubinstein: "...Az érdeklődés a személyiség specifikus irányulása, melyet végső soron a személyiség társadalmi érdekeinek tudatosulása határoz meg...jellege a személyiség gondolatainak, elgondolásainak egy meghatározott tárgyra való összpontosultsága, azt a törekvést váltja ki, hogy közelebbről megismerkedjünk a tárggyal, ne veszítsük szem elöl. Az érdeklődés a figyelem, a gondolatok és elgondolások irányulásában nyilvánul meg, a megismerést serkenti. A kulturális, megismerő tevékenység motívuma...objektumra irányul, amelyet meghatároz az emocionális vonzóerő és a tudatosult jelentőség...mivel kifejezi az általános irányultságot, áthatja és irányítja az észlelést, az emlékezést és a gondolkodást, tehát aktivizálja a személyiséget a megfelelő tevékenységre..." (Rubinstein 1964, old.) Az érdeklődés értelmezése: "Az érdeklődés a személyiség gondolatainak és szándékainak egy meghatározott tárgyra való összpontosulása. Alakulása az egész személyiséget jellemzi, mert egyike a legsokrétűbb pszichikus jelenségeknek. A környezet és az ember kapcsolata fejeződik ki benne, hogy a környezet egy tárgyára irányítja a személy egész pszichikus tevékenységét: figyelmét, gondolkodását, érzelmi életét.... Mindig tudatos és az emocionális színezet csak aláfesti..." (Pszichológiai kisenciklopédia 1968, old.) Ezek alapján elmondható, hogy az érdeklődés alatt, a személyiség egy tartósan domináló motívumát, azaz tárgyi irányultságát érthetjük, amely tartósan meghatározza a magatartás tendenciáját. A különféle érdeklődések is hierarchiába szerveződnek, amelyben általában egy központi érdeklődési kör alakul ki, amihez mellékérdeklődési körök kapcsolódnak. Ebben a dinamikus rendszerben az alacsony intenzitású érdeklődések könnyen eltéríthetők, míg a központi érdeklődések a legszilárdabbak

4 Az érdeklődés fejlődése: "...Burk szerint: 3-8 évesen a gyűjtőösztön, a birtokszerzés és a tevékenység öröme a meghatározó; 8-12 évesen a gyűjtőkedv játékokra és a természetre irányul; év között pedig megnő a szociális viszonyok és a barátság iránti érdeklődés szerepe. Croswall szerint: 6-9 éves korig az érdeklődés középpontjában a játéktárgyak állnak, míg 9-13 éves kor között az egész test működését kívánó játékok és a versengés, csak 14 éves kor után jelentkezik a közös cél és a közös tevékenységek utáni érdeklődés, ami teremtőösztönnel párosul...." (Nagy László 1982, old.) "...a fejlődés két korszakra osztható fel: 1. az érdeklődés középpontja a testi tevékenység és tárgyai a játékok; 2. az érdeklődés szellemi tevékenységekre és tárgyaira irányul. Ennek a fokozatai pedig a következők: 2-3 évig érzéki érdeklődés; ezután 7 éves korig az érdeklődés szubjektív és tárgyra irányul (öntevékenység és a képzelet útján, a természet tárgyaira és jelenségeire); 7-10 éves kor között beszélhetünk a reális tevékenységek koráról, amikor előtérbe kerül az én gyakorlati tevékenysége, aminek tárgyi tartalmából származnak az érdeklődések; éves korban az állandó érdeklődés fokára ér a gyermek, ami a tevékenységek állandóságában nyilvánul meg (egy tárgykör felé); 15 éves kor után az érdeklődés logikai, a tárgyak és jelenségek eszmei tartalmára irányul és a tapasztalatok belső összefüggéseit kutatja; az érdeklődés legmagasabb foka, az állandósult logikai érdeklődés, amikor a szellemi élet központja egy bizonyos eszmerendszer...." (i.m old.) Mai ismereteink szerint az érdeklődés fejlődése a következőképp írható le: Filogenetikai alapja a tájékozódási reflex, ami később átalakult kíváncsisággá, majd az embernél tudásvággyá. 1 éves kor körül a gyermek tájékozódni próbál környezetében (tárgya a játék és saját teste) Fordulópont a helyzetváltoztatás és a beszéd kezdete, mert ekkor már általánosabb tulajdonságok felfogására is alkalmas. Jellemzőek a manipulációs játékok és a hozzá kapcsolt magyarázatok. 3 évtől már keresi a szavakban kifejezhető okokat, ez a "Miért?" korszak. A gyermek érdeklődése erős, de nem mély, így sűrűn változtatja annak tárgyát, általánosan minden érdekli. Óvodáskorban a gyerek érdeklődése már a környezetét tükrözi, tevékenységében azt utánozza. Iskolás korban kezd átalakulni érdeklődése is, megjelennek a speciális, tárgyak iránti érdeklődések, ami szorosan összefügg az emocionális élményekkel. Ekkor már a dolgok valódi okai és azok összefüggései érdeklik. Serdülő korban bizonyos mértékig szilárd érdeklődési körök alakulnak ki és kezdenek konkrét rendszerbe tömörülni. Középpontba az absztrakt és az általános kerül, előtérbe, pedig a gyakorlati felhasználás. Jellemző az önmagára való irányulás, hiszen az egyént ebben a korbanigen érdeklik a saját magán tapasztalható biológiai változások. Fiatal felnőttkortól kezdődően az én és a világ kapcsolatai kerülnek az érdeklődés középpontjába, ugyanakkor a személyiség rendelkezik már egy kialakult érdeklődési hierarchiával. Ezek alapján elmondható, hogy az egyén érdeklődésének fejlődésére különleges hatást gyakorol a környezet és az abban lévő emberek. ".Az egyén a meglévő érdeklődésből kiindulva azt fejleszti, amire szüksége van, az elavultat, pedig újra cseréli...." (Rubinstein 1964, 982. old.). Maga az érdeklődés pedig, szoros kapcsolatban van a pszichikai fejlődéssel, ezen belül, pedig a gondolkodás fejlődésével

5 Felhasznált irodalom - Kelemen László: A pedagógiai pszichológia alapkérdései (Tankönyvkiadó, 1970 Budapest) - Nagy László: A gyermek érdeklődésének lélektana (Tankönyvkiadó 1982 Budapest, Dr. Köte Sándor gondozásában) - Pszichológiai alapfogalmak kis enciklopédiája (Tankönyvkiadó, 1968 Budapest) - Rubinstein: Az általános pszichológia alapjai (Akadémia kiadó, 1969 Budapest) - Salamon Jenő: Az értelmi fejlődés pszichológiája (Gondolat kiadó, 1983 Budapest) - 5 -