A prenatális szorongás és depresszió alakulása egészséges terheseknél, összevetve a posztnatális depresszió kialakulásának esélyeivel

Átírás

1 Szegedi Tudmányegyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (Igazgató: Pál Attila dr. egyetemi tanár) és Szegedi Tudmányegyetem, Pszichlógia Intézet (Intézetvezető: Szklszky Ágnes dr. egyetemi dcens)* közleménye A prenatális szrngás és depresszió alakulása egészséges terheseknél, összevetve a psztnatális depresszió kialakulásának esélyeivel Töreki Annamária, Keresztúri Attila Dr., Klszár Sándr Dr., Sefcsik Tamás* és Pál Attila Dr. Levelezési cím: Töreki Annamária, 6725 Szeged, Semmelweis u.1.

2 Összefglalás A terhesség negyven hete alatt mérhető pszichés váltzásk mennek végbe a terhesekben, még abban az esetben is, ha egészséges terhességről beszélünk. Negyvenöt gravida pszichés állaptának váltzásait követtük a terhesség alatt és a szülés utáni 6 hetes időszakban januártól februárig terjedő időintervallumban. A vizsgált személyek Csngrád megyéből kerültek ki. A pszichés váltzást Beck depresszió kérdőívvel, Spielberger szrngás kérdőívvel, illetve pszichlógiai immunrendszer felmérő teszttel követtük. A negyvenöt terhest kétféleképpen sztttuk két csprtra: egyrészt aszerint hgy primiparák illetve multiparák (19/26 fő), valamint tervezett és nem tervezett teresség alapján (38/7 fő). Azk a nők, akik nem első gyermeküket várják, lényegesen nagybb szrngással és depresszióval élik meg a terhességet, valamint szülés után a depresszív tünetek nagybb mértékben jelentkeznek, mint az első gyermeküket váró nőknél. Akkr, ha a terhes nem tervezte a terhességet, szintén nagybb mértékben figyelhető meg depresszió a terhesség elején, mint tervezett terhességnél. A pszichlógiai immunrendszer állapta szrsan összefügg a terhesség alatti pszichés váltzásk mértékével. Kulcsszavak: antenatális szrngás, perinatális depresszió, pszichlógiai immunrendszer 2

3 A szülészet-nőgyógyászatban az élettani flyamatk, mint például menstruáció, terhesség, szülés, menpauza, stb. lyan pszichpatlógiás jelenségeket idézhetnek elő, mint szrngás vagy depresszió. A pszichlógia álláspntja szerint a pszichés zavark gyakran kötődnek az életszakaszk váltakzásáhz, melyek a nőknél skkal hangsúlysabban jelentkeznek. A depressziós tünetek előfrdulása kétszer gyakribb nőknél, mint férfiaknál, mely tulajdnítható a nők ciklikus hrmnszint váltzásának is. A szrngás gyakran fnts támpnt lehet a nőgyógyászati diagnózis felállításában, mivel lehetnek nőgyógyászati következményei is, mint például vérzés zavar vagy meddőség [1]. Az állapts nők kb %-a száml be a graviditás alatt depresszív tünetekről, melyre leginkább az első és utlsó trimeszterben lévők az érzékenyek. A jelentkező pszichés váltzásk miatt gyakran lehet szükség kezelésre, akár pszichterápia, akár farmakterápia frmájában [2]. A szülést követő időszak pszichiátriai prblémáit hárm csprtra sztjuk [3]: - pstpartum lehangltság (prevalenciája 50-85%) - pstpartum depresszió (prevalenciája 10-20%) - pstpartum pszichózis (prevalenciája 0,1-0,2%). Száms tanulmány, könyv, kutatás és publikáció született a témában Magyarrszágn és külföldön egyaránt ben Szeverényi Péter és mtsai az akkri rszágs eredményeket tették közzé. Hangsúlyzzák a hlisztikus szemléletmód jelentőségét, és felvázlják, miért lyan nehéz a gyakrlatban is megvalósítani a pszichszmatikus rvslást [4] ban Csatrdai Sarlta és Kzinszky Zltán támgatásával napvilágt láttt egy kutatási eredmény, amely a szülés utáni depressziót mérte fel [5]. 163 anya pszichés állaptát vizsgálták Levertn-teszttel 2001-től 2003-ig. A vizsgálat szerint a terhesek 78,9%-a, a puerperiumban mérve 77,2%-a sérülékeny a depresszióra nézve. A témában száms nemzetközi vizsgálat történt, és napjainkban is nagyn sk szinten jelen van a perinatális pszichlógia szakterületén végzett kutatás. Hitelesen visszaigazlja a depresszív hangulatingadzáskat a Beck depressziós tüneteket mérő kérdőív (BDI: Beck Depressin Inventry), mellyel egy átfgó kutatás eredményeit közölték az USA-ban 2008 júliusában [6]. A vizsgálatból nyilvánvalóvá válik, melyek azk a faktrk, amelyek 3

4 egyértelműen beflyáslják a terhesség alatti depresszív hangulatt: kr, családi állapt, egészségi állapt, stressz és traumatikus élmények mind hatással vltak a terhesség alatti és szülés utáni lehetséges depresszív tünetek kialakulására. Szintén BDI-vel végeztek kutatást terhesek körében a BMC (Bimedcentral) Psychiatry-ban megjelent publikáció szerzői [7]. A kutatásban primiparákat és multiparákat mértek föl, gestatiós hét között, összesen 367 terhest. Majd megismételték a kérdőív felvételét héttel szülés után. Az eredmény alapján a terhesség alatti szrngás és depresszió egyértelműen előre jelezte a szülés utáni depresszív tünetek veszélyét. Az eredmények hitelesen jelzik, hgy a perinatális depresszió lehetőségével mindenképpen számlni kell, és az antepartum időszakban végzett sikeres pszichterápiával vagy farmakterápiával jó eséllyel megelőzhető a pstpartumban kialakuló depresszió [8]. Jelen vizsgálatban célul tűztük ki a pszichés váltzásk mérését a terhesekben a gestati hárm trimeszterében. Azt vizsgáltuk, hgy vannak-e mérhető váltzásk a szrngási tünetek és a depresszív tünetek alakulásában? Van-e különbség aközött, hgy valaki az első, illetve a másdik/harmadik gyermekét várja? Vajn a nem tervezett terhesség elég indk-e arra, hgy a gravida jbban szrngjn és fkzttabban prdukálja a depresszív tüneteket? Vajn azk a terhesek, akiknek gyengébb a pszichlógiai immunrendszerük, nehezebben viselik-e a terhességet: többet szrnganak és lehangltabbak, mint azk, akik a pszichlógiai immunrendszer skálán magasabb pntszámt érnek el, azaz erősebb pszichlógiai immunrendszerrel rendelkeznek (Oláh, 2004)? Tvábbá választ kerestünk arra a kérdésre is, hgy ha a terhesség alatt egy terhesről nyilvánvalóvá válik a fkzttabb lehangltság, vajn ez előrevetít-e egyfajta pstpartum lehangltságt, netán depressziót? Anyag és módszer Vizsgált személyek januártól februárig kérdőíves felmérést végeztünk Csngrád megyében élő negyvenöt egészséges terhessel. Az említett assznyk graviditásuk alatt terhespatlógiai ellátásban nem részesültek. A terheseket két csprtra sztttuk aszerint, hgy először (19fő) illetve többedszer szülők (26fő), illetve a terhesség tervezettsége alapján (tervezett; n=38 és nem tervezett terhesség; n=7). A kérdőívek felvétele járóbeteg szakellátás keretei között történt, annim módn, önkitöltéssel. A graviditás alatt minden terhes a terhesség ugyanazn 4

5 hetében töltötte ki a kérdőíveket: öt alkalmmal terhesség alatt, egy alkalmmal pedig szülés után, a következő módn: hét: Beck Depresszió kérdőív (BDI) hét: Spielberger szrngás kérdőív (STAI-S) hét: Pszichlógiai immunrendszer felmérő lap hét: Beck depresszió kérdőív (BDI) hét: Spielberger szrngás kérdőív (STAI-S) szülés után 6 héttel: Beck depresszió kérdőív (BDI) Összességében tehát a terhesek hárm alkalmmal BDI-t, két alkalmmal STAI-t, egy alkalmmal pedig cping tesztet töltöttek ki, melyek együttesen alkalmasak a szrngás és a depresszió tüneteinek váltzását mérni a terhesség alatti hónapkban és a szülés utáni időszakban. A fent felsrlt kérdőívek egyes tételeinek összesített pntszámával dlgztunk. A Beck-féle depresszió kérdőív az egyik leggyakrabban használt kérdőív a depresszió súlysságának megállapítására és követésére. A kérdőív pszichmetriai elemzése igen jó validitás és reliabilitás értékeket jelzett. Alkalmazásával jól követhető a hangulat váltzása, így mind a kutatásban, mind a terápia flyamats követésében haszns eszköz, de nem diagnsztikai célzattal készült, vagyis önmagában nem alkalmas a depresszió diagnsztizálására (Kpp). Az egyes tételek négyféle állítást tartalmaznak, 0-3 súlyssági srrendben. A kitöltő személy a rá legjellemzőbb álltáskat választja, ezek pntértékei kerülnek összegzésre. A terhesekkel végzett felmérésben a 21 kérdésből a súlygyarapdásra vnatkzó kérdést kihagytuk, mivel ezt a kérdést terhesek körében nyilvánvalóan fölösleges föltenni, hiszen terhesség alatt súlygyarapdásról, szülés után pedig nrmális súlyvesztésről beszélhetünk (Kpp). A szrngás mérésére a Spielberger-féle állapt (STAI-S) és vnásszrngás (STAI-T) kérdőívek alkalmasak, mely 40 tételből áll. Az állapt szrngást mérő skálával a különböző pszichés terhelésekre fellépő szrngási reakció erősségét határzhatjuk meg. A szrngásra való hajlamt az alkati szrngást mérő skála mutatja meg (Sips). A Pszichlógiai Immunrendszer kncepciójában Oláh egy kmplex kgnitív eszközrendszert feltételezett, mely védetté teszi a személyiséget a stressz testi-, lelki egészségkársító hatásával szemben. A fgalm kialakítását a megküzdés-kutatásk eredményei, valamint a cping ptenciál vagy prtektív dimenziók közös mechanizmusa indklta (Oláh 2004). A 5

6 kérdőív 80 tételt tartalmaz, 16 lyan társas kgnitív jellemzőt mér, amelyeket a pszichlógiai stresszel szembeni védettséggel hznak kapcslatba (Oláh+Oláh). Statisztikai módszerek: A statisztikai számításkat SPSS fr Windws prgrammal dlgztuk fel. Klmgrv- Smirnv próbával ellenőrizve az egyes kérdőívekre kaptt pntszámk nrmális elszlást mutatnak. A flytns váltzók összehasnlítását két csprt esetében (primiparák vs. multiparák, illetve tervezett vs. nem tervezett terhesség) két mintás t-próbával végeztük. Azknál a hiptéziseknél, a hl a pszichlógiai immunkmpetencia vlt a cél, krrelációszámítást végeztünk (a Pearsn-féle krrelációs kfficiens kiszámításával). Az egyes t-próbáknál a szabadsági fkt, a szignifikancia szintjét is megadtuk. P=0,05-öt tekintettük a statisztikai szignifikancia határának. Eredmények Primiparák és multiparák (19/26 fő) STAI skálán szerzett pntszámait adja meg az 1.ábra. A szrngás mértéke fkzódik a paritástól függetlenül a terhességi kr előrehaladtával. A középső trimeszterben a multiparák (32.5±6.9 vs 30.7±6.1, df:43, p:0.36, t:-0.93), míg a terhesség harmadik harmadában a primiparák (35.6±7.6 vs 35.3±6.6, df:43, p:0.88, t:0.15) értek el magasabb pntértékeket a szrngásskálán szignifikáns eredmény nélkül. A depresszív tüneteket a terhesség flyamán két alkalmmal mértük és hasnlítttuk össze a primiparák és a multiparák által elért pntszámk segítségével (2.ábra). A depresszív tünetek a terhesség előrehaladtával fkzttabban jelentkeznek, majd csökkennek a psztpartum periódusban, ám szignifikáns különbség nem figyelhető meg a két alcsprt között. A terhesség első felében a multiparák BDI pntszáma: 5.81±4.0, míg az először szülőké 4.89±4.1 (df:43, p:0.42, t:-0.82), míg a terhesség végén ez a különbség kicsit nagybb (8.1±4.7 vs 6.4±4.3, df:43, p:0.21, t:-1.3). A gyermekágyi időszakban a BDI pntszámk majdnem a terhesség első időszakára jellemző szintre csökkennek (multiparák:5.9±4.0 vs 5.0±3.7, df:43, p:0.88, t:0.43). Tervezett (38fő) és nem tervezett (7fő) terhességet viselők szrngását vizsgálva a következő eredményt kaptuk: az első mérésnél a nem tervezett terhességgel rendelkezők szignifikáns módn kevésbé szrnganak (27.1±6.1 vs 32.6±6.6, df:43, p:0.04, t:2.1). Ezzel szemben a másdik adatfelvétel idején, azaz a harmadik trimeszterben, szülés előtt a szrngás esetében nincs különbség (tervezett: 35.8±6.5 vs nem tervezett: 33.6±9.4, df:43, p:0.44, t:0.77). A nem 6

7 tervezett terhesség esetén a szrngáss tünetek nagybb mértékben erősödnek a terhesség előrehaladtával, mint tervezett terhességnél (3.ábra). A depresszív tünetek gyakriságát vizsgálva a következőket tapasztaltuk: a nem tervezett terhességgel rendelkezők kissé magasabb pntszámkat értek el a terhesség elején (5.7±3.1 vs 5.4±3.8, df:43, p:0.82, t:-0.2), míg a terhesség másdik felében (7.4±4.7 vs 7.3±4.0, df:43, p:0.95, t:0.06) illetve a gyermekágyas időszakban (5.7±4.0 vs 4.9±3.13, df:43, p:0.62, t:0.5) már a tervezett terhességgel rendelkezők értek el magasabb pntértéket. Szignifikáns különbség aznban nem adódtt. A szrngás és a pszichlógiai immunrendszer összehasnlítására a két STAI kérdőív eredményeit összehasnlítttuk a cping kérdőív eredményével, amelyet a gestációs hét között vettünk fel a terhesekkel. A héten (r=-0.56, p<0.001), illetve a héten felvett STAI (r=-0.42, p=0.001) is szignifikáns krrelációt mutat a cping kérdőívvel, méghzzá frdíttt arányú összefüggéssel. A különböző időszakkban felvett BDI-t összehasnlítttuk az Oláh-skálán elért eredményekkel: a terhesség első felében (r=0.53, p<0.001) és a másdik felében (r=-0.55, p<0.001), illetve a gyermekágyban (r=-0.48, p=0.001) mért BDI skálán elért pntszámk szignifikáns módn krrelálnak a cping teszt eredményeivel, aznban mindvégig frdíttt arányt mutatva. A hárm különböző időpntban kitöltött BDI pntszámk krrelációja a következőképpen alakult: a kraterhességi BDI (r=0.58, p<0.001) egyenes arányban krrelált a gyermekágyban kitöltött BDI pntszámkkal. A késő terhességi BDI még erősebb krrelációt mutattt a szülés után felmért BDI-val (r=-0.63, p<0.001). Megbeszélés Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hgy különbség van a depresszív tünetek megjelenésében a primiparák és a multiparák között az utóbbiak javára. A szrngás tekintetében is hasnló eredmények születtek, azaz azk a nők, akik nem az első gyermeküket várják, jbban szrnganak a terhesség elején, mint először terhes társaik. A szülés utáni depresszió alakulásában is megfigyelhető ez a tendencia: a nem első gyermeküket várók nehezebben viselik a szülés utáni megpróbáltatáskat, mint azk a nők, akik először mennek keresztül ezeken a flyamatkn. A kis elemszám limitálja vizsgálatunk eredményét, de eredményeink egybecsengenek Leigh B. és mtsa publikációjában leírtakkal, ahl 367 terhest 7

8 vizsgálva hasnló eredményt kaptak, ám tt szignifikáns eredmény mutatkztt [8].Tehát a terhesség alatti depresszió előre jelzi a szülés utáni depresszív tünetek veszélyét. A primiparák/multiparák tekintetében elgndlkdtató eredmények születtek. Laikusként azt várhatnánk, hgy azk a nők, akik még sha nem hrdtak ki terhességet, skkal nagybb izgalmmal, feszültséggel élik meg a terhesség 40 hetét, hisz számukra egy ismeretlen flyamat zajlik, és mint tudjuk, az ismeretlen nagybb feszültséget generál, mint a már megtapasztalt élmények újbóli átélése. Ebben az esetben visznt azt látjuk, hgy egy frdíttt képletet kapunk. Ennek száms ka lehet: a multiparáknak már van legalább egy gyermekük, aki feltételezhetően elég kicsi ahhz, hgy a terhes figyelmét lefglalja, aki nagybb törődést igényel, akivel száms kötelezettsége van az anyának, ami miatt a terhesnek nincs elég ideje ráhanglódni a méhében fejlődő magzatára, sőt esetenként kényelmetlen is lehet számára a megváltztt fizikai állapt, amely gyakran gátlja a már meglévő gyermekkel való fglalkzásban. Valamint az is ka lehet a kaptt eredménynek, hgy a terhes már tudja, mi vár rá, és fkzttabban aggódik, hgyan fgja tudni ezt összeegyeztetni a már meglévő gyermekkel. Gndlunk itt az esetleges kórházi tartózkdásra, a szülési fájdalmra, a gyermekágyas időszak fizikai és lelki megpróbáltatásaira. Ha a terhes ezeket az élményeket az első gyermek születésénél is nehezebben viselte, akkr kkal aggódik amiatt, hgyan fgja tudni ezt a flyamatt két gyermekkel végezni. A tervezett/nem tervezett terhesség esetén is depressziót és szrngást vizsgáltunk. Hasnló eredmények születtek, mint a krábbi kutatáskban [7]. Nem tervezett terhességnél a szrngás a terhesség előre haladtával egyre nő, azaz a szülés közeledtével a szrngás fölerősödik azkban a terhesekben, akik nem tervezett terhességet viselnek. Az eredmény nem szignifikáns, de tendenciájában mindenképpen látványs a különbség. Erős krrelációt találtunk a szrngás/depresszió és a pszichlógiai immunrendszer között. Az eredmény várható vlt: azk a nők, akik egyébként is gyengébb pszichlógiai immunrendszerrel rendelkeznek, érthető módn jóval többet szrnganak és jóval depresszívebbek, mint az erősebb pszichlógiai immunrendszerrel rendelkezők. A terhesség megpróbáltatásait, a szülési fájdalmakat, valamint a szülés utáni flyamatkat nehezebben viselik. Szintén erős összefüggést találtunk a terhesség alatti depresszív tünetek megjelenése, és a szülés utáni depresszió között. Azaz azk a terhesek, akikre a gestati 40 hete alatt fkzttabban jellemző a depresszív hangulat, azkat biznyára a szülés utáni időszak is jbban megvisel. 8

9 A psztnatális depresszió veszélyes a krai imprinting időszakra, azaz az anya-gyerek kapcslat krai alakulására. Mivel gyakran rejtve marad, mert az anya nem kér segítséget a környezettől, a környezet pedig nem ismeri fel a jelentkező tüneteket, ezért veszélye az anyagyerek kapcslatra fkzttabb [8]. Emiatt fnts a terhesség alatti pszichés gndzás elérhetővé tétele, hiszen a terhesség alatt felismert irreális szrngás vagy depressziós tünetek előre jelezhetik a psztnatális pszichés zavark lehetőségét, ennél fgva dafigyeléssel és kezeléssel jó eséllyel megelőzhetők a psztnatálisan kialakuló tünetek és betegségek. Köszönetnyilvánítás: Köszönetemet és hálámat fejezem ki Dr. Kzinszky Zltánnak, az Oslói Szülészeti Klinika rvsának, aki kiváló szakmai hzzáértésével elvégezte a szükséges utójavításkat a tanulmányn. 9

10 Irdalm [1] C. Mlnár E. (2006) Szülészet-nőgyógyászati pszichlógia és pszichiátria. Budapest, Medicina [2] Belső N. (2006) A perinatális időszak pszichés zavarai Budapest, Medicina [3] C. Mlnár E. (2006) Szülészet-nőgyógyászati pszichlógia és pszichiátria. Budapest [4] Szeverényi P. Pszichszmatikus szemlélet a szülészeti-nőgyógyászati betegellátásban. Magyar Nőrvsk Lapja 1997; [5]Csatrdai S., Kzinszky Z. A szülés utáni depresszió előjelzése randmizált reprezentatív mintában. Magyar Nőrvsk Lapja 2006; [6]Oriana Vesga-Lpez,, Carls Bianc Psyciatric Disrders in Pregnant and Pstpartum Wman. Archives f General Psychiatry, 2008/7; [7]Leigh B., Milgrm J. Risk factrs fr antenatal depressin, pstnatal depressin and parenting stress. BMC Psychiatry 2008/4; [8] C. Mlnár E. (2006) Szülészet-nőgyógyászati pszichlógia és pszichiátria. Budapest Kpp M. (1994): Orvsi pszichlógia. SOTE Magatartástudmányi Intézet, Budapest ld. Oláh A. (2004): Megküzdés és pszichlógiai immunitás. In: Pléh Cs., Brss O. (szerk): Bevezetés a pszichlógiába. Budapest, Osiris Kiadó, Oláh A. (2000): Health prtective and health prmting resurces in persnality: A framewrk fr the measurement f the psychlgical immune system. Manuscript, Eötvös Lóránd University. Sips K. &Sips M. (1983): The develpment and validatin f the Hungarian frm f State- Trait Anxiety Inventry. In: Spielberger, C.D.&Diaz-Guerrer, R. (Eds): Crss-Cultural Anxiety (Vl.2.). Washingtn: Hemisphere,

11 Ábrák 1. ábra. A szrngás alakulása terhességben S T A I Összes (n=45) Primiparák (n=19) Multiparák (n=26) p n t s z á m k hét hét Terhességi kr 2. ábra. Depresszív tünetek alakulása B D I Összes (n=45) Primiparák (n=19) Multiparák (n=26) p n t s z á m k hét hét 6. hét Ante- és psztpartum időszak 11

12 3. ábra. Szrngás alakulása a terhesség tervezettsége szerint S T A I Összes (n=45) Nem tervezett terhesség (n=7) Tervezett terhesség (n=38) p n t s z á m k hét hét Terhességi kr 4. ábra. Depresszív tünetek alakulása B D I Összes (n=45) Nem tervezett terhesség (n=7) Tervezett terhesség (n=38) p n t s z á m k hét hét 6. hét Ante- és psztpartum 12

13 The prevalence f prenatal distress and depressin in phisylgical pregnancies frm the aspect f pstpartum depressin. During the 40 weeks f pregnancy wmen underg significant psychic changes even in case f phisylgical pregnancies. We fllwed the psychic status f 45 wmen during the perinatal perid between January 2008 t February All wmen lived in Cunty Csngrád. Psychic changes were mnitred by Beck Depressin Inventry, Spielberger Inventry and a test aimed t assess the cping capacity. The 45 pregnant wmen were divided int tw grups accrding t their being nulliparus r multiparus and further tw grups accrding t their pregnancy having been planned r nt. Thse already having ne r mre children experienced significantly higher level f distress and depressin during their pregnancies, additinally symptms f pstpartum depressin arse mre intensively. In the case f unintended pregnancies distress and depressin ccured mre frequently cmpared t the planned nes. Cping skills are in strng crrelatin with the extent f psychic changes during pregnancy. Keywrds: antenatal distress, perinatal depressin, cping Töreki Annamária pszichlógus Szegedi Tudmányegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Szeged 6725 Semmelweis u.1. trekiannamaria@gmail.cm